Előre, 1961. május (15. évfolyam, 4201-4225. szám)

1961-05-03 / 4201. szám

­ A dolgozók nemzetközi napja alkalmából tartott havá­nál nagygyűlésen tartott beszédében Fidel Castro min­denekelőtt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi május elseje jellegzetességei közül a legfontosabbak azok, amelyek a forradalom megvalósításait tükrözik. Hazánk dolgozói — mondotta Fidel Castro — nincsenek többé egy bizonyos kizsákmányoló osztály uralma alatt. Nem kell többé har­colniuk egy, a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgáló kormány ellen. A munkások tudják, hogy mindannak, amit a forradalom és a forradalmi kormány tesz vagy tehet, egyetlen célja van: hogy segítse őket, hogy se­gítse az egész népet. Csak ezzel magyarázható az a tá­mogatás, amit a dolgozók a forradalmi kormánynak nyújtanak, s ami ma olyan világosan kifejezésre jutott. A múltban egyes urak sokat beszéltek a hazáról, de a haza fogalma az ő szájukban nagyon vérszegény volt. Ők csupán egy maroknyi kivételezett hazájáról beszéltek. Ma azonban és örök időkre — Jose Marti szavaival szólva — a haza „mindenki mellett áll, mindenki javára". Ez az a haza — hangsúlyozta Castro —, amelyért annyi kubai honpolgár áldozta életét, beleértve azokat is, akik nemrég megvédelmezték az országot az imperialista intervencióva­­ szemben. Azok ontották vérüket, akik teg­nap kizsákmányoltak voltak, ma pedig szabadok, s akik szívük mélyéből fakadó eszményekért ontották vérüket. Fidel Castro a továbbiakban a foglyul ejtett zsoldosok társadalmi összetételével jellemezte hogy ezzel szemben nyilven ,,eszményekért“ akartak harcolni a­ kubai nép ál­ul legyőzött imperialista zsoldosok. Ezer fogoly közül (a foglyok száma összesen 1100 körül van — szerk.), körülbelül 800 vagyonos családból származik. Közülük mindössze néhánynak a múltban csaknem 27.600 kaba­­levias (mintegy 330.000 hektár — szerk.) földje, körül­belül 10.000 háza, 70 ipari vállalata, 10 cukorgyára, 2 bankja és 5 bányája volt. A többi fogoly közül 135 hi­vatásos katona volt Batista hadseregében, 75 fogoly pe­dig a közönséges bűnözők soraiból került ki. A szónok ezután kijelentette, hogy Kuba népe nem akar háborút. Nem fenyeget, és nem is szándékszik fe­nyegetni senkit. A kubai nép azonban kénytelen fegy­verkezni, hogy megvédje hazáját. A továbbiakban Fittel Castro az USA kormányzó kö­reinek legújabb Kuba-ellenes mesterkedéseivel foglalko­zott. Az USA arra akarja rávenni latin-amerikai lakásait, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Kubáva­l. Ehhez töb­bek között azt a követelést hozzák fel ürügyül, hogy Ku­bában állítsák vissza az 1940-es alkotmányt. „Ez az al­kotmány azonban — mondotta Fidel Castro — számunk­ra elavult. Most nem a burzsoá alkotmányról kell be­­szélnünk, amely megfelelt­ annak az időszaknak, amikor egy kizsákmányoló osztály uralkodott más osztályok fe­lett, hanem egy új alkotmányról, amely megfelel annak az új társadalmi rendszernek, melyben megszűnt 7z em­ber ember általi kizsákmányolása. Ezt az új társadalmi rendszert szocializmusnak nevezik, s következésképpen az új alkotmány szocialista alkotmány lesz.“ Ha Kennedy úrnak nem tetszik a szocializmus — foly­tatta Castro — ezen mi nem segíthetünk. Nekünk nem tetszik az imperializmus és a kapitalizmus. Ha szerinte neki joga van tiltakozni az ellen, hogy az USA-tól 93 mérföldnyire létezik egy szocialista rendszer, nekünk Ugyanúgy jogunkban állana tiltakozni­­az ellen, hogy pártjainktól 90 mérföldnyire egy kapitalista rendszer lé­tezik. Nekünk természetesen eszünk ágában sincs tiltakozni, minthogy csak az Amerikai Egyesült Államok népe hiva­tott megoldani ezt a kérdést. Az USA kormányának Kubával szemben elfoglalt ag­resszív álláspontjára utalva Castro ismételten hangsú­lyozta, hogy Kuba hajlandó megvitatni az Egyesült Államokkal az összes kérdéseket, s ez a béke érdekét szolgálná. Az USA kormánya kijelenti, hogy hajlandó megvitatni a gazdasági kérdéseket, de — lám — semmi esetre sem hajlandó tárgyalni arról, hogy az USA-tól 90 mérföldnyi­re egy kommunista rezsim létezzék. Ám, ki mondta a washingtoni kormánynak azt, hogy szándékunkban áll vele olyan kérdéseket megvitatni, amelyek kizárólag a mi belső életünkre vonatkoznak. Mi sem áll tőlünk távo­labb, mint ennek még a gondolata is. Készek vagyunk megtárgyalni vele a gazdasági kérdéseket, az egyetlen dolog, viszont, amiről semmi esetre sem vagyunk hajlan­dók tárgyalni, az éppen annak a társadalmi rendszernek a kérdése, amelyet mi a magunk részére meg akarunk teremteni. Készek vagyunk megvizsgálni bármilyen kér­dést, de csak azzal a­ feltétellel, hogy ez ne sértse nemzeti szuverenitásunkat. Fidel Castro a továbbiakban beszélt három spanyol falangista pap részvételéről az imperialista zsoldosok kubai partraszállásában, és általában a Kubában tartóz­kodó spanyol katolikus papok ellenforradalmi tevékeny­ségéről. Bejelentette, hogy a legközelebbi napokban "a forradalmi kormány törvényt bocsát ki, amely megtiltja külföldi papok kubai tartózkodását. Ugyancsak bejelentette, hogy a közeljövőben államosí­tani fogják az összes magánkézben lévő tanintézeteket. Befejezésül Castro idézett a Havanai Deklarációból (ezt a deklarációt a kubai nép 1960 szeptember 3-i Or­szágos Közgyűlésének részvevői fogadták el egyhangú­lag, s mint ismeretes, ez a deklaráció elutasítja a Mon­­roe-doktrinát és meghirdeti a világ összes népeivel való barátság politikáját. Szerk.) s a szóbanforgó idézetre utalva kijelentette: Ez a mi programunk és ez a kvintesz­­szenciája szocialista forradalmunk eszméjének. Fidel Castro nagy beszéde a havanai tömeggyű­lésen A kubai vezetők újabb jegyzéke az ENSZ-hez NEW YORK (Agerpres). — Raul Roa kubai külügyminiszter Osvaldo Corteas államelnök és Fidel Castro miniszterelnök megbízásából jegyzéket nyújtott át Rolandnak, az ENSZ-köz­­gyűlés elnökének. A jegyzék bevezető része leszögezi: Kuba azért fordul az ENSZ hez, mert Kennedy elnöknek és a hozzá közelál­ló polgári és katonai személyiségeknek legutóbbi nyilatkozataiból arra kell következtetni, hogy az USA kormánya közvetlen agressziót és beavatkozást szándékszik elkövetni Kuba ellen. A továbbiakban a jegyzék időrendi sorrendben ismertetve a legutóbbi in­tervenciót közvetlenül megelőző és an­nak­ folyamán végbement eseményeket hangsúlyozza. A kubai forradalom elfojtásának fel­adatát az Egyesült Államok központi hírszerző szolgálata vállalta magára. Az USA vezérkari főnökeinek vegyes bizottsága hagyta jóvá az agressziós katonai terveket, a Kuba megtámadá­sával kapcsolatos végleges döntést pedig a Fehér Ház hozta. Amint kitudódott, előbb tanácsko­zást hívtak össze, amelyen Kennedy elnökön kívül részt vett Dean Rusk külügyminiszter, Robert McNamara hadügyminiszter, L. Lemnitzer tábor­­nok, a vezérkari főnöke és vegyes bi­zottságának elnöke, A.­ Burke tenger­nagy, a­ tengerészeti erőig vezérkari fő­nöke, Allen Dulles, a központi hírszer­ző ügynökség vezetője és számos más civil és katonai vezető személyiség. A tanácskozás után kiadták az agresszió megkezdésére vonatkozó parancsot. A „kubai művelet“ általános vezetésé­vel Richard Bissel tábornokot, a köz­ponti hírszerző ügynökség helyettes igazgatóját bízták meg. A kubai kormány szükségesnek tart­ja ismételten leszögezni, hogy külpoli­tikai irányvonalának megfelelően, az egyenlőség alapján és az ENSZ-Alap­­okmány szellemében kész az Egyesült Államokkal közvetlenül megtárgyalni a vitás kérdéseket. Ahhoz azonban hogy a tárgyalások megfelelő körülmé­nyek között folyjanak, az USÁ-nak feltétlenül le kell mondani a Kuba bel­ügyeibe való beavatkozást célzó ter­veiről ,s tudomásul kell vennie, hogy a Fidel Castro vezette forradalmat nem lehet visszafordítani. Kubának nincs semmiféle konfliktu­­sa az Egyesült Államok népével, sem pedig Latin-Amerikával. Úgyszintén nem áll fenn semmilyen ellentét a for­radalmi kormány és a kubai nép között. A kubai forradalmi kormány a világ színe előtt kijelenti: sohasem engedi meg, hogy területét agresszióra hasz­nálják fel a féltekén, vagy a világ bármely más térségében levő ország ellen. Ugyanakkor újból hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szabályai alap­ján kérni fogja, származtassák vissza nemzeti területének azt a részét, ame­lyen a Guantanamo-i észak-amerikai haditengerészet támaszpont van. A kubai nép leghőbb óhaja békésen egymás mellett élni a földkerekség minden népével. Kuba visszautasítja az Egyesü­lt Államok kormányának uralmát az Amerikai­­Államok Szerve­zetében. Kuba visszautasít minden olyan politikát, amely arra irányul, hogy az észak-amerikai imperializmus befolyási szférájává, vagy gazdasági, stratégiai és diplomáciai rezervációjá­­vá változtassa Latin-Amerikát. A jegyzék befejező része hangsúlyoz­za: José Marti hősi hazája felett jelen­leg a legnagyobb nyugati atomhata­lom közvetlen fegyveres agressziójának veszélye lebeg. Folytatódik a marakodás a kongói bábok között LEOPOLDVILLE (Agerpres).­­ Egyre nagyobb méreteket ölt a kolo­­nialisták kongói bábjainak marakodá­sa. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a letartóztatott Chombét Mo­butu csendőreinek őrizete alatt Leo­­poldvillebe szállítják. Az amerikai imperialisták által tá­mogatott leopoldvillei bábok jelenleg ellenszegülnek a belga kolónia­listák ellenőrzése alatt levő Katanga tarto­mány különválásának. Közben Elisabethvilleben is civakodás tört ki a különböző bábok között, akik miután a leopoldvilleiek foglyul ejtették Chombét most örökébe szeretnének lépni. A France Presse hírügynökség közlése szerint, Chombe „állására“ Mutaka, tart igényt, aki elnöke az úgynevezett Nemzetgyűlésnek, ame­lyet Chombe azért tákolt össze, hogy a kolonialisták szolgálatába állított rendszerét ,,parlamentárisának tün­tesse fel. Igényt­ tart még a vezetésre Baptiste Kibu, az úgynevezett katan­­gai kormány alelnöke és pénzügymi­nisztere, valamint Munungo katangai „belügyminiszter", Chombe bizalmi embere. Mivel egyikük sem akar meg­hátrálni, megkísérlik a közvélemény félrevezetését s a három férfiú beje­lentette, hogy köztük „egyetértés“ uralkodik és hogy. .. közösen vezetik majd Katangát. Május else­j előesté­jén ismét vér folyt Wormbuttsban JOHANNESBURG (Agerpres).­­ Május elseje előestéjén, amikor a dol­gozók világszerte nemzetközi ünnepük­re készültek, ismét vér folyt Wormbutts dél-afrikai kis­város utcáin. — az af­rikai hazafiak vére, akik ünfeláldozóan tovább folytatják küzdelmüket a faj­üldözők önkényeskedései ellen. A Reuter hírügynökség jelentése sze­rint Venvoerd csendőreinek golyói két afrikait megöltek és többet megsebesí­tettek. Amint a hírekből kitűnik, Wormbutts város több mint 5000 afri­kai lakosa április 29-én sztrájkba lé­pett, tiltakozásul az ellen, hogy Van Coliert, egy megátalkodott fajüldözőt nevezték ki a „nem európai lakosság“ kérdéseivel foglalkozó helyi igazgató­ság vezetőjévé. A sztrájkolók április 30-án nagy tiltakozó tüntetést rendez­tek. A hatóságok botokkal és lőfegy­verekkel felszerelt rendőrkülönítménye­­ket vetettek be a tüntetők ellen. A rendőrség tüzet nyitott a fegyvertelen afrikaiakra. Vér áztatta a városka ut­cáit. Május elsején — írja a Reuter — még mindig feszült a helyzet. Az ut­cákon fegyveres rendőrkülönítmények cirkálnak. Pretoriából újabb erősítése­ket kap a rendőrség. A portugál kolonialisták aggódnak... LUANDA (Agerpres) — A France Presse hírügynökség tudósítójának jelentése szerint Angolában fokozó­dik a nemzeti felszabadító harc, ami a portugál gyarmati hatóságok ag­godalmát váltja ki. A gyarmatosí­­tóknak, a megtorlások fokozására irányuló igyekezetét bizonyítja az is, hogy váratlanul Luandába érke­zett — a portugál fegyveres erők több képviselőjével egy­­emben —­­Moreira, a tengeren túli portugál területek minisztere. Tüntetőkre lőttek Teheránban TEHERÁN (Agerpres).­­ A Reuter hírügynökség tudósítójának jelentése szerint a rendőrök május 2-án rálőttek a teheráni állami tanítók által szerve­zett tüntetés részvevőire, akik az irá­ni parlament előtt gyülekeztek. Több tüntető megsebesült A rendőrség le­tartóztatásokat eszközölt. Mintegy 4000 tanító lépett sztrájk­ba és fizetésemelést követel. Az iráni főváros összes állami iskoláiban fel­függesztették a tanítást. ELŐRE „Kifejleszthető az európai együttműködés“ Gogu Radulescu interjúja .GENF (Agerpres) — TASZSZ: Be­fejeződött az ENSZ európai gazdasá­gi bizottságának XVI. ülésszaka. A munkálatok során megvizsgálták a nemzetközi gazdasági együttműködés fontos kérdéseit és számos határoza­tot hoztak az országok közötti kölcsö­nösen előnyös kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és erősítésé­re. Az ülésszak 12 határozatot vitatott meg és fogadott el, beleértve a leszerelés gazdasági és társadalmi eredményeinek tanulmányozására vo­natkozó határozatot is. A TASZSZ hírügynökség tudósítójá­nak kérésére G. Radulescu, a Román NK kereskedelemügyi minisztere, az ENSZ európai gazdasági bizottsága XVI. ülésszakának elnöke elemezte a munkálatok eredményeit és beszélt a fontosabb határozatokról. Az ülésszakon elfogadott határoza­tok — mondotta G. Radulescu — is­mételten megerősítik, hogy jóindulat esetén az összes országok érdekében kifejleszthető az európai együttműkö­dés. Ragyogó példa erre a leszerelés gazdasági és szociális eredményeire vonatkozó határozat. Az ülésszak meg­erősítette, hogy az általános és teljes leszerelés óriási fontosságú az embe­riség gazdasági és társadalmi fejlő­dése szempontjából. Az ülésszak figyelmének középpont­jában álló másik kérdés a nemzetközi gazdasági együttműködés kiszélesítése, különösen pedig a kelet-nyugati köl­csönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tésének kérdése volt. Az ülésszak részvevői kidomborítot­ták, hogy az utóbbi években haladás volt észlelhető ezen a téren — muta­tott rá G. Radulescu. Ugyanakkor ki­emelték, hogy a kereskedelem fejlesz­tése még nem áll az európai országok gazdasági fejlődésének megfelelő szín­vonalon. A helyzet megjavítása céljá­ból az L.­.­SZ­ európai gazdasági bi­zottságának XVI. ülésszaka határoza­tot hozott, amelyben megbízza a keres­kedelem fejlesztésével foglalkozó bi­zottságot, dolgozzon ki ajánlásokat a kelet-nyugati kereskedelemben fennálló tilalmak megszüntetésére Jurij Gagarint kitüntették Prágában PRÁGA (Agerpres).­­ Május el­seje alkalmából Prágában április 29-én ünnepélyes keretek között ma­gas kitüntetéseket nyújtottak át az élenjáró dolgozóknak. A Hradzsin spanyoltermében meg­tartott ünnepségen részt vett Jurij Alekszejevics Gagarin, az első űrha­jós pilóta, a Szovjetunió Hőse, aki­nek átnyújtották a Szocialista Mun­ka Hőse kitüntetést, ami a Csehszlo­vák SZK legmagasabb kitüntetése. Jurij Gagarinnak Antonin Novot­ny elnök adta át az oklevelet és az arany csillagot. G. Moszolog szovjet pilóta lé­tesítménye. 34.200 cm­éter MOSZKVA (Agerpres). — TASZSZ: Georgij Moszolov szovjet pilóta április 28-án az E—66-os típusú lökhajtásos repülőgéppel 34.200 méter magasra emelkedett. A repüléssel kapcsolatos anyagokat a Szovjetunió Központi Repülőklubjá­nak sportrepülési bizottsága eljuttatta a Nemzetközi Repülő-szövetséghez, hogy ismerje el magassági világre­kordnak a szovjet pilóta teljesítmé­nyét. A laoszi nemzetközi ellenőrző bizottság ülése DELHI (Agerpres),­­ TASZSZ : Április 29-én és május 1-én Delhi­ben ülésezett a laoszi nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság, amelynek tagjai India, Lengyelor­szág és Kanada. A bizottság május elsején közölte, hogy egyhangúlag jóváhagyta annak a jelentésnek a szövegét, amelyet az Indokinával foglalkozó 1954-es genfi értekezlet két elnökének (a Szovjetunió és Nagy-Britannia) terjeszt majd elő. A bizottság készen áll teljesíteni bármiféle utasítást, amelyet e jelen­tés kézhezvétele után a két elnöktől kap. — hangsúlyozza a közlemény. ★ A Vietnami Hírügynökség a Patet Lao Hangja rádióállomás egyik adá­sát idézve közli, hogy Szufanuvong herceg, a Neo Lao Hakszat párt KB elnöke üdvözölte Szuvanna Fumma hercegnek, Í Laosz miniszterelnöké­nek azt az újabb javaslatát, hogy a laoszi tűzszünetről szóló tárgyaláso­kat Na-Mon helységben tartsák meg. Az Afrique Action leleplező cikke TUNISZ (Agerpres). — Az Afrique Action című hetilap fényt derít a kö­zelmúltban lezajlott algériai ultra­­koloniatista zendülés egyik alig ismert oldalára, mégpedig a zendülés veze­tőinek kapcsolataira a nyugatnémet és spanyol kémszolgálatokkal, és fő­képp Allen Dulles amerikai kémirodá­jával. De Gaulle politikája, a NATO-val és Algériával szemben oda vezetett, — írja a hetilap —, hogy számos ellen­lábasa alakult az amerikai hivatalos körökben, a Pentagonban és Kennedy környezetében. Az Egyesült Államok­ban kezdték úgy vélni, hogy nagyon is időszerű lenne, ha Franciaország­ban egy „szélső­jobboldali rendszer jutna uralomra, amely támogatná az USA atlanti politikáját.“ Madridban, Bonnban, Párizsban, Algírban, s még Rabatban is, Dulles ügynökei több ízben találkoztak a francia tisztekkel. A hetilap szerint­ az amerikai és a többi nyugati ügynökök legfontosabb értekezletüket a francia tisztekkel április 12-én Madridban tar­tották. A lap közzé tette, egy, az USA kubai kalandját ellenző amerikai dip­lomata szavait. A Központi Hírszerző Iroda állam az államban, Laoszban megalkotta Fut­i Noszavant, Kongó­ban , Mobutut, Kubában megkísé­relte uralomra juttatni Artimez ezre­dest. Miért ne kísérelné meg, hogy Franciaországban uralomra juttassa Chaile tábornokot ? ... A szemtanúk rávilágítottak Eichmann és cinkosai bűnös kegyetlenkedéseire JERUZSÁLEM (Agerpres). — Ne­gyedik hete folyik Eichmann hitlerista hóhér pere. Hétfőn és kedden azoknak a személyeknek a tanúvallomásai hang­zottak el, akik szemtanúi voltak a hit­leristák lengyelországi gaztetteinek. Jól­lehet e vallomások rávilágítottak a fül­kében lévő bűnös kegyetlenkedéseire, a tanúkat nem szólították fel arra, hogy a borzalmas cselekedetek leírásán kívül másról is beszéljenek, nehogy va­lamiképpen leleplezzék Eichmann nyu­gat-németországi cinkosait. A France Presse tudósítója megjegyezte, hogy hétfőn mindössze két ízben említették meg a bíróság előtt Eichmann nevét: először akkor, amikor az ügyész felol­vasta e hóhérnak a kivégzésekre adott egyik rendeletét, másodszor pedig ak­kor, amikor valaki ezt kiáltotta a te­remben : „A hóhér Eichmannt agyon kell lőni, mint egy veszett kutyát". A terem felmorajlott, midőn a meg­gyilkoltak szülei, fivérei, nővérei és ba­rátai felelevenítették az Eichmann alá­rendeltjei és cinkosai által elkövetett brutalitásokat, kivégzéseket, akasztáso­kat, kínzásokat. A közvéleményt mély­ségesen felháborítják a bíróság arra irányuló mesterkedései, hogy minden­áron elkerülje a bonni köztársaságban fontos tisztségeket betöltő gyilkosok ne­vének felfedését. Servatius ügyvéd és helyettese, Die­ter Wachtenbruch, akiket felbátorított a nyugatnémet és az izraeli hatóságok közötti együttműködés, azt kérték, hogy biztosítsák egy csoport SS-hóhér „immunitását“. Ezeket ugyanis Nyugat- Németországból — ahol szabadon sétál­nak - Izraelbe akarják hozni, hogy a hóhér Eichmann védelmében tegyenek vallomást. Servatius és Wachtenbruch bejelentették : ha az izraeli hatóságok nem szavatolják az immunitást, akkor kérni fogják, hogy az említettek egy nyugatnémet bíróság előtt tegyék meg vallomásukat s az eljuttatja majd az izraeli törvényszéknek e tanúvallomást. Servatius odáig ment arcátlanságá­ban, hogy követelte : a bíróság ne ve­gye figyelembe „a lengyel tanúvallo­másokat“, mert ezeknek úgymond „semmi közük a vádlotthoz“. Május elseje tiszteletére a szczecini motorkerékpárgyár jelentősen túlteljesítette tervét, kerékpárokat a tervelőirányzaton felül gyártották az üzem dolgozói. A képen látható­ motor­­(CAF felvétel) SPORT A XIV. kerékpáros Békeverseny Lothar Höhne (NDK) az első szakasz győztese A lengyel főváros legnagyobb sta­dionjában ünnepélyes külsőségek között, mintegy százezer főnyi néző­­közönség előtt kezdődött meg kedden az amatőr országúti kerékpárosok legnagyobb nemzetközi eseménye, az immár hagyományossá vált kerék­páros Béke-verseny. Immár tizen­negyedszer álltak rajthoz a világ leg­jobbjai, hogy a Lengyel Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság országútjain taposva a kilométereket, megküzdjenek ez el­sőségért. Mint minden évben, az idén is nagy érdeklődés előzte meg a Béke­­versenyt. A benevezett 15 ország (Szovjetunió, Román Népköztársa­ság, Magyar Népköztársaság, Bolgár Népköztársaság, Jugoszlávia, Fran­ciaország, Hollandia, Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Ang­lia, Lengyel Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság) szakszövetségei már hónapokkal ez­előtt készítették csapataikat, a ren­dező három ország pedig már hóna­pokkal ezelőtt hozzálátott az előké­születekhez. Tizenöt ország váloga­tottjai készültek lelkiismeretesen a nagy találkozóra. A rendező orszá­gok (Lengyel NK, Német DK és Csehszlovák SZK) illetékes szervei pedig azon fáradoztak, hogy a Béke­verseny ez évben is elérje a kitűzött célt, az idén is a nagy nemzetközi kerékpárosversenyek színvonalára emelkedjék. Az előkészületek termé­szetesen eredményesek voltak. A benevezett 15 ország valóban leg­jobbjait állította rajthoz s a rende­zés a verseny előtt is felesre vizsgá­zott. Legjobbakról lévén szó, meg kell említenünk néhány olyan nevet, akik első számú esélyesként számí­tanak a XIV. kerékpáros Békever­senyen, így ide kell sorolnunk Vik­tor Kapitonov (Szovjetunió) olimpiai bajnokot, a kétszeres világbajnok Gustav Schur­t (NDK) a tavalyi vi­lágbajnok Bernhard Ecksteint (NDK) stb. Említésre méltó, hogy az eddigi győztesek közül mindössze négyen álltak rajthoz az idén. Ezek : Schur, aki 1955-ben és 1959-ben vívta ki az elsőséget, Krolak (Lengyel NK), az 1956 évi győztes, Hrisztov (Bolgár NK), az 1957. évi győztes és Hagen (NDK), az 1960. évi győztes. A tegnapi első szakasz, amelyet Varsó utcáin háztömb körüli verseny formájában bonyolítottak le, a zu­hogó eső ellenére is gyors, látványos küzdelmet eredményezett. A 136 ki­lométeres távon a fiatal Lothar Höhne (NDK) szerezte meg a győzel­met, aki — mint ismeretes — az el­múlt évben a Román Népköztársa­ság kerékpáros körversenyén is a legjobbak között szerepelt. A győztes 3 ó 15 p 53 mp-es idő alatt tette meg a távot. A további sorrend: 2. Szajd■G­huzsin (Szovjetunió), 3 Cserepovics (Szovjetunió), 4 Finger (Dánia) Ke­rékpárosaink (l. Cosma, G. Moi­­ceanu, Gh. Radulescu, Zanoni Lajos, W. Ziegler, I. Stojca) két másod­perccel a győztes után értek célba. A ma sorra kerülő második sza­kasz útvonala Varsó — Olsztyn (206 km.). 1961. május 3., szerda Labdarúgó híradó Az A-osztályú labdarúgó bajnokság vasárnapi fordulója után továbbra is nyílt a küzdelem az elsőségért s ugyan­csak bonyolult a helyzet a kiesési zó­nában. Az élen a Bukaresti Dinamo- CCA párharc változatlan maradt, mint­hogy mindkét együttes vereséget szen­vedett. A Bukaresti Dinamót a Rapid, a CCA-t pedig a Progresul „fektette kétvállra“. Ennek következtében a Bu­karesti Dinamó 28 ponttal tartja az el­sőséget, a CCA pedig 27 ponttal (két mérkőzéssel kevesebbet játszott) a má­sodik helyen áll. A kiesési zónában, mint már említet­tük, nagy a bonyodalom. Nem keve­sebb, mint hat csapat sorsa forog ve­szélyben, s ezek számára tehát minden hátralévő mérkőzés döntő fontosságú. A legrosszabb helyzetben a Konstancai Farul és a Vajdahunyadi Corvinul van, amelyek egy-egy mérkőzéssel többet játszottak mint másik négy vetélytársuk, pontszámban viszont három, illetve ket­tővel maradtak le a kilencedik, illetve tizedik helyezett mögött. CSMS-Kolozsvári Stiinta Farul—Steagul Rosu 2—0 2—3 A B-osztályú bajnokságban szinte minden változatlan maradt. Az I. csoportban az éllovas Tirgovis­­tei Metarul pontot vesztett Bakuban, a Galaci Dinamo pedig biztosan győzött a Moreni Flacara ellen. Ezek után, a tirgovisteiek már csak egy ponttal ve­zetnek a rangsorban. A II. csoportban a három „21 pon­tos“ csapat közül csak a Pitesti Dina­mónak sikerült győznie , a Craiovai Stiinta és a Bukaresti Stiinta vereséget szenvedett. A pitestiek így ismét két­pontos előnyre tettek szert. A III. csoportban a temesvári rang­adó (CFR-Nagybányai CSM) a v­asuta­­sok győzelmével végződött és így két ponttal megközelítették az élenjáró nagybányaiakat. A múlt heti második helyezett Nagyváradi CS 3—0-ás vere­séget szenvedett Petrozsényben, s en­nek következtében a negyedik helyre szorult. A forduló eredményei: Progresul-CCA 2—0 Rapid-Bukaresti Dinamo 2—1 Temesvári Stiinta-Corvinul 5—0 Minerul-Petrolul 2—1 Íme az élmezőny állása: 1. Nagybánya 24 2. Petrozsény 23­­ 3. Temesvár 22­­ 4. Nagyvárad 22 5. Resica 20 R­ÖVIDEN • A Bakói Dinamo és az Aradi UT lab­darúgó csapatai május elsején barátsá­gos mérkőzést játszottak a Német De­mokratikus Köztársaságban. A Bakói Dinamo Rostockban az NDK bajnok­ságának második helyezettjével, a Fo­­remoor csapatával szemben 1—0 (0—0) arányban győzött. Az aradi UT Mag­­deburgban a Magdeburg­ Aufbauval szemben 2—4 arányú vereséget szenve­dett. * * • Legutóbb két selejtező mérkőzés zajlott le a kosárlabda Európa bajnok­ságon. A Szovjetunió 82—49 arányban győzte le Spanyolországot, a Bolgár Népköztársaság pedig 48—42 arányban Izraelt. A két találkozó után közzétet­ték az Európa-bajnokság elődöntőjében részvevő két csoportot. A csoport: Szovjetunió, Jugoszlávia, Német De­mokratikus Köztársaság, Lengyel Nép­­köztársaság, Magyar Népköztársaság, Belgium. B. csoport: Bolgár Népköz­társaság, Törökország, Román Népköz­társaság, Izrael, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Franciaország. A román együttes ma Izrael csapatával találko­zik. • A Német Szövetségi Köztársaság ökölvívó szövetsége összeállította válo­gatott csapatát a belgrádi Európa-baj­­nokságra. A csapat tagjai a súlycsapn­­­tok sorrendjében: J. Friedrichs, H. Rascher, D. Woytena, W. Schmitt, G. Dieter, G. Góbike, E. S. Schle­chta, E. Schultz, K. Motwinski és A. Branden­burger. A német csapat június elsején Tuniszban barátságos mérkőzést játszik. Szerkesztőség és kiadóhivatal­ Bukarest, Piata Scinteii nr. 1. — Telefon: 18.03.02. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii I­V- SJALIN* Ia Dimitrie Praporgescu mérnök professzor temetése Vasárnap délelőtt temették el Dimit­rie Praporgescu mérnök professzort, a Román Népköztársaság varsói nagykö­vetét. Az elhunyt koporsóját a főváros­ban, a Szakszervezetek Kút­tárházában ravatalozták fel. A ravatalnál koszorú­kat helyeztek el a Román Népköztár­saság Államtanácsának és Miniszterta­nácsának részéről, a Külügyminiszté­rium,az Oktatás- és Művelődésügyi Mi­nisztérium, több intézmény és tömeg­szervezet részéről. Koszorúkat helyez­tek el a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Nép­­köztársaság Államtanácsa és Miniszter­­tanácsa, a Lengyel Népköztársaság Külügyminisztériuma, a varsói diplo­máciai testület, a Lengyel Népköztár­saság bukaresti nagykövetsége részé­ről. A délelőtt folyamán számos dolgozó vett utolsó búcsút az elhunyttól. A ravatalnál­­ díszőrséget álltak a következő elvtársak: Corneliu Manescu külügyminiszter, Stefan Balán oktatás- és művelődésügyi miniszterhelyettes, több minisztérium és központi intéz­mény vezetőségének képviselői, vala­mint Janusz Zambrowicz, a Lengyel Népköztársaság bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Tizenegy órakor megtartották a gyászgyűlést. Az Oktatás- és Művelődésügyi Mi­nisztérium, valamint az MTTE Köz­ponti Tanácsa nevében Stefan Balán elvtárs rámutatott­ arra, hogy Dimitrie Praporgescu professzor elhunytával or­szágunk oktatása és műszaki tudomá­­nya megbecsült tanárt, kiváló kutatót és fáradhatatlan társadalmi aktivistát veszített el. Dimitrie Praporgescu mér­nök professzor — mondotta Stefan Balán elvtárs — a szenvedélyes mun­kaszeretet, a párt és a dolgozó ném iránti odaadás eleven példájaként ma­rad meg emlékezetünkben. Beszédet mondtak még: I. Vlasiu elvtárs a Külügyminisztérium dolgozói nevében és V. Nicolau elvtárs, az Hű­tőipari Intézet rektora, az intézet taná­rai és hallgatói nevében, akik lerótták kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. A Lengyel Egyesült Munkásé­rt Központi Bizottsága, a Lengyel Nép­köztársaság Államtanácsa és kormá­nya nevében Janusz­ Zambrowicz nagy­követ kidomborította, hogy Dimitr­e Praporgescu elvtárs fáradhatatlan te­vékenységet fejtett ki a lengyel-romái baráti és együttműködési kapcsolato­k megerősítéséért. A Lengyel Népköztár­­saság nagykövete elhelyezte a ravata­lon a Polonia Restituta érdemren­et csillaggal, amelyet a Lengyel Népköz­­társaság Államtanácsa adományozott post-mortem Dimitrie Praporgescu elv­­társnak. Grigore Geamanu elvtárs, az A­m­­tanács titkára felolvasta a Román Nép­köztársaság Államtanácsának törvény­­erejű rendeletét,, amellyel post-mintem A Román Népköztársaság Csillaga érdemrend első fokozatával tüntették ki Dimitrie Praporgescu mérnök pro­fesszort a szocializmus építésének mű­vében kifejtett kiemelkedő munkájáé­?. Ezután a gyászmenet elindult a Ghencea temetőbe. Az e­lhan­tolás elő­tt Aurel Málnásán elvtárs, külü­gyminisz­­terhelyettes mondott beszédet."

Next