Előre, 1961. június (15. évfolyam, 4226-4251. szám)

1961-06-01 / 4226. szám

Gyorsabb kukoricakapálást Bánát tartományban (Tudósítónktól).­­ A sok eső a Bá­nátban is nemcsak a kultúrnövények fejlődésének kedvezett, hanem a veté­sek elgyomosodásának is. Éppen ezért tartományszerte serényen kell most kapálni, gyomot irtani. A cukorrépa és napraforgó gyomta­lanításával általában jól állnak a tar­tományban. Az előbbinél már a vége felé közeledik a második kapálás, Arad, Nagyszentmiklós és Temesvár rajonok­­ban pedig megkezdték a cukorrépa harmadik kapálását is. A kukorica ápolása azonban ko­rántsem halad a kellő ütemben: má­jus 28-ig még 60 százalékát sem ka­pálták meg e fontos növénynek. Nagy­szentmiklós és Bozovics rajon kivéte­lével legtöbb helyen lemaradás tapasz­talható e téren. Több Arad ra­­joni kollektív gazdaságban — mint például Madaráton, Kalocsán Miskán — kapálatlan a kukoricaföldek nagy része. Hiba az is, hogy egyes gazda­ságokban — ahol egyenlőtlenül, folto­san kelt ki a kukorica — nem pótolták újravetéssel a hiányt. Külön szólnunk kell a gépi kapálás­ról, elsősorban azért, mert több mint 100 állami gazdaság és gépállomás van Bánát tartományban. De eddig nem sok kukoricát kapáltak meg gép­pel. A gépállomások is mindössze 6 százalékát teljesítették kapálási ter­vüknek. Az utóbbi napok kiválóan alkalma­sak a növényápolásra. A tartomány állami gazdaságai és GTA-i annyi gép­­pel rendelkeznek, hogy naponta mint­egy 30.000 hektár földet kapálhatnak meg. Éppen ezért az elkövetkező na­pokban behozhatják és be is kell hoz­niuk a lemaradást. Behozzák a lemaradás! Idejében megkezdték a növényápo­lást az idén az etédi (Udvarhely ra­jon) kollektivisták. De a kiadós májusi esőzés miatt kissé lemaradtak az ez­­irányú munkával. A napraforgót csu­pán elsőre kapálták meg és megkéstek a többi kapás növények gyomtalanításá­val is. A jelenlegi jó időt most arra használják ki, hogy behozzák a mu­lasztást A községi néptanács lényegesen se­gíti a kollektivistákat időszerű felada­taikban. Minden vasárnap kiértékeli a heti munkát és egyben felhívja a fi­gyelmüket a soron lévő legfontosabb te­endőkre. Sántha Béla tanító Világ proletárjai egyesüljetek ! ■ A ROM­AH NE­M KÖZTARSASAG N­E­PTAN­ÁCSAINAK LAPJA XV évfolyam, 4226 szám 4 oldal ára 20 irámi 1961 június 1., csütörtök Korszerű technológiával jobb bányafelszerelésekért Hatéves tervünk a bányaipar nagy­mérvű fejlesztését irányozza elő- Jóval több korszerű felszerelésre van szük­ség az új bányák megnyitásához, a ré­giek kitermelésének fokozottabb gépe­sítéséhez, nemkülönben a szén és érc feldolgozásához. A bányafelszerelési ipar termelésének növelése megköve­telte, hogy a nagybányai Hutira De­zső üzem — mely eddig mint a tarto­mány bányaipari trösztjének központi műhelye mindössze" cs­erealkatrészek előállításával és gépek főjavításával foglalkozott — új gépeket és felszere­léseket állítson elő. A feladat megoldásának megfelelően kibővített és korszerűsített üzem nagy­részt rendelkezik a fejlett technológia alkalmazásához szükséges előfeltéte­lekkel. Így már a tavaly megkezdhette a különböző bányaipari felszerelések gyártását. Az első Nagybányán előál­lított saválló bányaszivattyúk, kötél­pálya csillék, bányakasok és más fel­szerelések kivívták a bányászok elis­merését Az üzem mérnökei rendszere­sen felkeresik azokat a bányákat, ahol működnek a náluk gyártott gépek, meghallgatják a bányászok véleményét és gyakorlati tanácsokkal látják el a gépkezelőket. A gyárat tehát kezdettől fogva jó minőségű gyártmányok hagyták el. Az egyes részlegeken azonban sok volt a selejt. Jól megfontolt műszaki és szer­vezési intézkedésekkel és tüzetes mű­szaki ellenőrzéssel igyekeztek véget vetni ennek. Az eredmények igazolják, hogy helyes úton járnak. TUDOMÁNYOS ALAPOSSÁGGAL Az új, igényesebb bányafelszerelések gyártása kezdetén tavaly hirtelenében felszökött az öntödei selejt arányszá­ma. Különösen a­­vasöntvények között akadt sok használhatatlan alkatrész. Gépi megmunkálás közben derült ki. A nagybányai Hutira Dezső üzem tapasztalataiból hogy sok öntvény porózus. Mások túl­méretezettek, vagy nem pontosak. Az egyik hónapban a vasöntvények 19 százalékát kellett eldobni s bár az év utolsó hónapjaiban javult a munka, az_ évi_ selejtarány mégis kitett 11,7 százalékot. Tanácstalanok voltak az öntők. Hiába igyekeztek, próbálkoztak sokféleképpen: váratlanul újból fel­ütötte fejét a selejt. Minden gyűlésen szóba került az öntöde helyzete. Ahogy Csiszár László mester mondta: „Már nem mertünk senkinek szemébe nézni, úgy éreztük magunkat, mint a vizs­gán beszekundázó diák." Ebben az évben javult a helyzet. Az első negyedévben a vasöntvényeknek már csak átlag 4 százalékát kifogásol­ták, áprilisban még kevesebbet. Ugyan­akkor az acélöntvényeknél a selejt fe­lére, 6 százalékról mintegy háromra esett. A színesfém öntvények pedig az utóbbi időben mindig kifogástalanok. A változás oka? Tudományos alapos­sággal láttak munkához Az üzem fej­lődése lehetővé tette, hogy több mér­nököt és technikust alkalmazzanak.­­Marcu Virginia mérnöknő, a főkohász osztály vezetője a fővárosi Mao Ge­­tung üzemben tanulmányozta a korsze­rű kohászati technológiát és követke­zetesen hozzálátott az öntödei munka átszervezéséhez. Segítséget jelentett, hogy kiegészítették a laboratórium fel­szerelését. Bevezették az anyagok kötelező la­boratóriumi vizsgálatát, az olvasztott vas összetételének tudományos megha­tározását. A recepteket a főkohász az öntvények megkívánt vegyi összetétele és mechanikai tulajdonságai szerint határozza meg. Az olvasztást most már állandóan ellenőrzi az egyik mester. Kiderült, hogy helytelen volt az öntő­ket hibáztatni a gyakori selejtért, mert ezt főleg az okozta, hogy találomra olvasztottak, anélkül, hogy figyelembe vették volna az öntvények sajátossá­gait.. . A régi gyakorlat az volt, hogy az öntőknek technológiai útmutatás nél­kül adták át a rajzokat, kizárólag gya­korlati tapasztalataikra bízták a for­mázást, öntést. Pedig arra nemigen támaszkodhattak, mert a számos új gyártmány termelésében még nem volt idejük jártasságra szert tenni. Jelen­leg a mérnökök mindegyik öntvény rajzára felvázolják a technológiai uta­sításokat, előírják a tölcsérfej, fúvócső méreteit. Ugyanakkor felülvizsgálták a rajzokat és az öntvények méretei most pontosabbak, kevesebb a megmunká­lási ráhagyás, új receptek szerint meg­változtatták a formázó keverék ösz­­szetételét és a magokat széndioxiddal SÁNDOR ÁGNES (Folytatás a 2. oldalon) A mogosvatai (Bukarest tarto­mány) állami gazdaság kertészei az idén kerek hónappal hamarabb küldtek primőröket a főváros pia­caira, mint az elmúlt esztendő­ben. Év elejétől több mint 100 tonna salátát, hónapos retket, zöldpaprikát, uborkát stb. szál­lítottak. Képünkön: Marin Ion brigádfelelős és Stan Colev cso­portvezető a korai paradicsom fejlődését ellenőrzi (Agerpres-felvétel) tíj csarnokokkal bővül a Vörös Zászló teherautógyár (Tudósítónkig).­­ Nagyszabású épít­kezés folyik a múlt év óta­­a brassói Vörös Zászló Művek telepén.. Új mun­kacsarnokok épülnek a présosztály, a keréktalpat gyártó osztály és az általá­nos szerelde részére. A gyárbővítés azért vált szükségessé, hogy az üzem eleget tehessen a hatéves népgazdaságfejlesz­­tési tervben rá váró feladatnak, jelentő­sen növelhesse a teherautó-termelést. A beruházási osztály építő munkásai új technikai eszközöket és módszere­ket alkalmazva igyekeznek mentőt ha­marabb átadni a három nagy csarnokot, amelynek mindegyike — termelőterüle­tének méreteit tekintve — külön üzem­nek is beillenek. Sarpe Gheorghe be­tonöntő, Nicolae Paul betonkovács, Par­témé Stefan betonszerelő és Kisfaludi Péter ácsmester csoportjai a külső mun­kálatokat hátráltató esős időjárás elle­nére is 15—20 százalékkal túlszárnyalják a napi ütemtervet. Törekvésük eredmé­nyeként egy gyártási vonal már meg­kezdte a termelést a keréktalposztály új csarnokában, június első felében pe­dig a többi vonal is átköltözhetik a korszerű gyárépületbe. Majdnem telje­sen befejezettnek tekinthető a préscsar­nok építése. Itt is szerelik már az eddigi berendezést kiegészítő modern gépeket, amelyek közül egyesek hazai gyártmá­nyúak, mások a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság gépgyárainak névjegyét viselik. A termelés szempontjából legjelentő­sebb objektumnak számító általános sze­relde befejezését év vége helyett októ­ber közepére ígérik az építők. A teher­autó motorjának, kerekeinek és radiá­torainak szerelése jelenleg több műhely­ben történik. Az új csarnok lehetővé te­szi majd, hogy az összes alkatrészek egyhelyt kerüljenek szerelésre — maga­sabb műszaki színvonalon, gyorsabban és gazdaságosabban. Haltelepítés a békési mesterséges tóban Békáson a napok­ban megkezdték a V. 1. Lenin vízierőmű mesterséges tavának benépesítését . Tul­­cearól jelentős meny­­nyiségű keszeg ikrát, a Gyilkostóból pedig koncért hoztak. A haltelepítésben részt vesznek a tár­cául haltenyésztési kísérleti telep kutatói és a csalhói erdőke­­rület munkaközössé­ge. Ezen az őszön pisz­trángokat telepítenek­­ a tóba. Borcan meg­kezdődött egy korsze­rű pisztrángtenyészet létesítése, innen fog­ják majd a halakat­­ a békési víztárolóba telepíteni. Baráti látogatásra A fővárosba érkezett dr. Szukarno, az Indonéziai Köztársaság elnöke Dr. Szukarno, az Indonéziai Köztár­saság elnöke szerdán a fővárosba ér­kezett. A magasrangú vendég baráti látogatást tesz országunkban. Az indonéziai elnök kíséretében vannak miniszterek, más hivatalos személyek és újságírók. Dr. Szukarno elnök repülőgépe ro­mán lökhajtásos repülőgépek kísére­tében 12 órakor jelent meg az otope­­ni repülőtér felett. A repülőtérre sok bukaresti lokos jött ki, hogy üdvözölje a magasrangú vendéget. A repülőtéren kitűzték a Román Népköztársaság, valamint az Indonéziai Köztársaság állami zászló­it. Dr. Szukarnonak az Indonéziai Köztársaság elnökének és Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, a Román Népköz­­társaság Államtanácsa elnökének arc­képei mellett indonéz és román­ nyel­ven a következő üdvözlet olvasható: „Éljen az indonéziai és a román nép barátsága!“ Dr. Szukarno elnök fogadására a repülőtéren a következő elvtársak je­lentek meg: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Gheorr­­ghe Apostol, a Minisztertanács első alelnöke, Stefan Voitec, Avram Buna­ciu, az Államtanács alelnökei, Leon­­tin Sulejan hadseregtábornok, a Fegy­veres Erők minisztere, Corneliu Me­­nescu külügyminiszter és más hivata­los személyek. Jelen voltak: Szukriszno, az Indo­néziai Köztársaság bukaresti nagykö­vete és a nagykövetség tagjai, az or­szágunkban tanuló indonéziai főisko­lások, valamint Pavel Silard, a Román Népköztársaság dzsakartai nagykö­vete. Államunk vezetői az egybegyűltek tapsa közepette üdvözölték a repülő­gépből kiszálló magasrangú vendé­get. Dr. Szukarno elnök szívélyesen üdvözölte Gheorghe Gheorghiu-Dej és Ion Gheorghe Maurer elvtársakat. A repülőtéren felsorakozott díszőr­ség parancsnoka tisztelgett dr. Szu­karno elnök előtt. Felhangzott az In­donéziai Köztársaság, majd a Román Népköztársaság állami himnusza. Dr. Szukarno elnök ezután Gheor­ghe Gheorghiu-Dej elvtárssal együtt ellépett a díszőrség előtt. Miután a vendégnek bemutatták a fogadására megjelent hivatalos sze­mélyeket, a jelenlévők fogadták a díszőrség felvonulását. Pionírok virágcsokrokat nyújtottak át a magasrangú vendégnek és a kí­séretében lévő személyeknek. Ezután dr. Szukarno, Gheorghe Ghe­orghiu-Dej és Ion Gheorghe Maurer elvtársakkal együtt helyet foglalt a gépkocsiban. A gépkocsisor motorke­rékpárosok kíséretében elindult a ma­gasrangú vendég számára kijelölt szálláshely felé. Az útvonalon a fő­városi lakosság népes tömege üdvö­zölte Indonézia elnökét. Dr. Szukarno, Indonézia elnöke, a kíséretében levő indonéziai hivatalos személyekkel együtt szerdán délután megtekintette Bukarestet. A magasrangú vendéget a következő elvtársak kísérték : Avram Bunaciu, az RNK Államtanácsának alelnöke, Ilie Murgulescu oktatás- és művelődésügyi miniszter, Aurel Málnásán külügymi­niszter helyettes, Nicolae Badescu, az Építésügyi, Műépítészeti és Vá­rosrendezési Állami Bizottság elnöke, Vasile Lixandru, a fővárosi néptanács alelnöke és más hivatalos személyek. A vendégek kíséretében volt továbbá Szukriszno, Indonézia bukaresti nagy­követe és Pavel Silard, a Román Nép­­köztársaság dzsakartai nagykövete. A floreascai új negyedben tett séta után dr. Szukarno, a kíséretében levő személyekkel együtt, megtekintette a Köztársasági Palota termét. D. Farb építész, a Project-Bucuresti tervezőin­tézet igazgatója tájékoztatta a vendége­ket a terem építészeti megoldásairól és bemutatta a terem felszerelését. A ven­dégek ezután megtekintették a rádió­­televízió hangversenytermét és a Mi­nisztertanács épületét. Városnézés köz­ben Indonézia elnöke behatóan érdek­lődött az épületek architektúrája iránt. Bukarest lakossága melegen üdvözölte dr. Szukarnot és a kíséretében levő sze­mélyeket. (Agerpres) (Agerpres felvétel) GYERMEKNAPRA Tények és adatok sorakoznak egy­más mellé. Szívet és lelket melegítő adatok... Valamikor tengernyi gon­dot hozott a munkás- és paraszt­­családokban a gyermek születése. Ma minden új élet serkenése örömün­nep nálunk. Ezt mondják el ezek az adatok, amelyeket most gyermek­napkor, szinte számbavételként gyűj­tünk ünnepi csokorba. A gyermek — jövőnk várományo­sa. S a család gondoskodásán túl a nagy közösség — szocialista államunk — szerető gondoskodása övezi induló életének minden lépését. Államunk segíti támogatja a szülőket, hogy mindent megadhassanak ezeknek a fejlődő életeknek, a jövendő állam­polgároknak, hogy életvidám, egész­séges, sokoldalú emberekké nőjenek fel. Erről beszélnek tömören a szá­mok: 1800 szülőotthon az országban , ahol a falusi asszonyok városi kór­házakat elérő színvonalú gondosko­dásban részesülnek; bölcsődék százai — ahol a dolgozó anyák nyugodtan hagyhatják csecsemőiket; 7375 óvoda, ahol csaknem 355.000 gyermekkel foglalkoznak naphosszat szakképzett nevelők; 12.500 kiváló szakképesítésű óvónő. Hasonlítsuk csak össze: 1938—1939-ben mind­össze 1577 óvoda működött az or­szágban 1819 óvónővel és négyszer kevesebb gyermek részesült szakkép­zett felügyeletben. S ahogy nő a gyermek, szükségle­tei szerint nő ez a gondoskodás is. Nekik, gyermekeinknek épülnek az új iskolák, hogy egészséges, szép tan­termekben tanulhassanak, ahol a napfény, a falak derűs színe szinte megkönnyíti a tanulást. Netik adja államunk az ingyenes tankönyveket is. (Csak az elmúlt őszön 14 milliót osztottak ki az iskolákban!) Nyaranta a legszebb tengerparti, hegyvidéki üdülők egyszerre mintha gyermekbirodalommá változnának. 134.000 gyermeket köszöntött az elmúlt évben tengerparton a felkelő nap, hegyvidékek fenyvesei közt a lenge szellő. S az idén, amikor óvo­dában, iskolában évi munkájuk ered­ményesen zárul, még többen töltik a nyarat a táborokban, szabad leve­gőn. S ahogy pártvezette dolgozó né­pünk a szocialista építés újabb és újabb győzelmeit vivja ki, úgy nőnek, soka­sodnak a tények, ame­lyek rendszerünk mér­hetetlen gondoskodását bizonyítják a gyerme­kek iránt s egyben mindennél beszédeseb­ben vallanak népünk békeszeretetéről, tánto­ríthatatlan elhatározá­sáról, hogy megvédje, biztosítsa minden gyer­mek gondtalan életé­nek, napfényes jövőjé­nek legfontosabb felté­telét,: a békét. Ebben szellemben neveli dolgozó népünk gyer­mekeit, ebben az érte­lemben ünnepli ez idén is a világ gyermekeinek ünnepnapját, június el­sejét. (Emil Sirzea felvétele) Vacsora a Román Néps­öztársasá­g Palotájában Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtanácsának el­nöke szerdán vacsorát adott a Ro­mán Népköztársaság Palotájában dr. Szukarno, az Indonéziai Köztársaság elnöke tiszteletére. Részt vettek az indonéziai elnök kí­séretében levő miniszterek és más hi­vatalos indonéz személyiségek. Jelen volt Ion Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, Gheorghe Apostol, a Minisztertanács első alelnöke, Stefan Voitec és Avram Bunaciu, az Állam­tanács alelnökei, Leontin Salajan had­­seregtábornok, a Fegyveres Erők mi­nisztere, Corneliu Manescu külügymi­niszter, miniszterek és más hivatalos személyek. Hasonlóképpen jelen volt Szukrisz­no, az Indonéziai Köztársaság buka­resti nagykövete, valamint Pavel Si­lard, a Román Népköztársaság dzsa­kartai nagykövete. Pohárköszöntőt mondott Gheo­ghi Gheorghiu-Dej, a Román Népköztá­ra­ság Államtanácsának elnöke és­­ Szukarno az Indonéziai Köztárs­a elnöke. A vacsora szívélyes légkörben folyt le ----------­ Elutazott hazánkból a Majakovszkij Színház művészegyüttese A moszkvai V. Majakovszkij Színház művészegyüttese szerdán a fővárosból a Bolgár Népköztársaságba utazott, ahol folytatja vendégjátékát. A Buka­restben és Brassóban tartott kilenc elő­adáson, amelyeken sokezer főnyi néző­­közönség vett részt, a nézőknek ismét alkalmuk nyílt megismerni a szovjet színjátszás magas művészi színvona­­lát. A szovjet művészek búcsúztatására az otopeni repülőtéren megjelentek: az Oktatás- és­­Művelődésügyi Miniszté­rium, a Külügyminisztérium főtisztvi­­se­lői, az OSTA képviselői, művészek és értelmiségiek. Jelen voltak a Szovjetunió bukaresti nagykövetségének megbízottai. — -----­ Nagyarányú üzemfejlesztés Jól haladnak a nagyarányú üzem­­fejlesztési munkálatokkal a nagyvá­radi Infrotirea szerszámgépgyárban. Nemrégen befejezték a 7000 négyzet­méternyi mechanikai csarnok építését. Ugyanitt működik majd a szerelő­­részleg­ is. A festő részleg szintén be­fejezéshez közeledik. Itt épül a fel­adó­ osztály, a futódarut már építik és készül az üzemi vasút is. Az építők­ és a szerelők elhatároz­ták, hogy számos részleget határidő előtt átadnak rendeltetésének. ----------­ Megnyílt az ország legnagyobb gyermekáruh­áza Szerdán megnyílt a fővárosban az ország legnagyobb gyermekáruháza. A 4000 négyzetméterre kiterjedő boltban gyermekek részére készruha, cipő, kö­töttáru, fehérnemű, bútor, játék stb. bő választéka kapható. A kiszolgálás kifo­gástalan: a vásárolt áru közvetlenül az eladónál fizetendő, a polcokon és min­taszekrényekben kiállított árukat a ve­vő könnyen kiválaszthatja. G­azdag profiljaim (Tudósítónktól.)­­ A nemzetközi gyermeknap alkalmából a Maros-Magyar Autonóm tartományban május 28 és június 4 között mind a városokban, mind a falvakban sokoldalú tevé­kenység folyik. Az üzleteket gazdagon ellátták új modellű gyermekruhácskákkal, cipővel és játékokkal s gondoskodtak a fiatalok szórakoztatásáról is. A mozikban ifjúsági filmeket ve­títenek, a marosvásárhelyi ifjúsági mozi mesealakokkal feldí­szített előcsarnokában előadások előtt rövid meséket hallgat­nak a gyermekek. Az iskolák tábortüzet, kirándulásokat és sportversenyeket szerveztek. A legkisebbek számára pedig több rajoni székhe­lyen, mint Csíkszeredán és Udvarhelyen már lezajlottak a ha­gyományos hajtány- és kerékpár versenyek. Marosvásárhelyen június 4-én kerül reá sor. Ugyancsak Marosvásárhelyen május 30-án tartották meg a Kultúrpalotában az állami filharmónia, valamint a népművé­szeti iskola növendékeinek ünnepi hangversenyét, amelyet a nagy érdeklődésre való tekintettel még kétszer megismételtek. Igen sok faluban készítették elő június 1-re a nyári napközi­otthon megnyitását. Kutyfalván, Kelementelkén, Nagyernyén és máshol ezek már meg is kezdték működésüket. Megcí­mzett boríték [ A legkisebb leányom nem égé- | í szén egylejes költségbe vert a mi- I f nap.­­ A legkisebbik leányom él te j ( egyik fontos fordulójához ért. ) j. Nemsokára leteszi az óvoda-v. . - j­o­gát, és ősszel már iskolás lesz. Ö | ( ugyan már nyáron iskolásnak | í fogja érezni magát, és ehhez hoz- j I rá,járni az óvoda-vizsgán kicsi-' |­á­tandó ajándék, amely áll két jó- f­s­zetből és tolltáskából a belevalók- j­ó­kal együtt. Ezt bátran meg me-­­ I rém írni, mert olvasni még n'zm j tud, és így el sem rontom a meg- j j lepetést. De hát nem is erről i­s akartam beszélni.­­ A minap hazajött az óvodából, J [ és tudomásomra hozta, hogy be i­s kell szereznem egy darab boji­é- I i kot meg egy levélbélyeget. A bo- j I jitékot meg is kell címeznem, an- | I nak az iskolának a címét kell rá- I j írnom, amelybe majd beíratjuk, j ( a bélyeget is rá kell ragasztanom, j [ ő pedig majd beszolgáltatja az­­­­­óvónéninek. ( Megvallom, első pillanatra nem i­s tudtam mire vélni a dolgot. Az­) u­tán megérdeklődtem, és az ered- j­­­ményt olyan jelentősnek gondo- j - lom, hogy ideírom, hadd töpreng- ) í jenek el mások is felette. ) A pedagógia folytonosságáról i­s van szó. A kislány ugyanis kitár- j I ta az alsó, a középső végül pedig { f a felső csoportot. Ez három évig j­s tartott, és három esztendő alatt i [ tökéletesen kiismernék a kis ele- { } mista-kandidátus jellemét. Kitar- j í tóan fejlesztették a jótulajdon- j­ó­ságait meg az értékes hajlamait, f ( nyesegették a vadhajtásait, ra­­j­­ koncátlan kinövéseit. Most pedig­­ f útjára bocsátják, más körülmé- [ | nyék között más nevelők kezére | | adják őt is, meg a holnap vala- | [ mennyi honpolgárát. | Nos, éppen a folytonosság érde­ j­e­kében kell azt a borítékot meg- | } címeznem. Mert a kislány ősszel J | egy ismeretlen tanító kezére ke­­­­­rül, aki rendszerint semmit sem­­­­ tud az osztályáról, és mindent­­ elölről kell megkezdenie. Ez szi- J ! más nehézséggel és kezdeti bei- | j lással jár, és ebben a kezdeti sza- I | koszban lesz nagy segítségérre a j | mi borítékunk. Az óvónéni, aki­­ I ugyebár kívül-belül ismeri a I I gyermeket, megírja a tanító be­­­j J csinak a maga tapasztalatai . | j Megírja, hogy milyen sikereket I­­ ért el a gyermek nevelésében, j ! mennyire sikerült szorgalomra, \ j kitartásra, bátorságra, őszinte- | I­ségre, önzetlenségre nevelnie j [ Mennyire sikerült a kollektív I [ szellem mindennél becsesebb ér- j | zését beleoltani, és főleg az: j | mondja majd el, hogy hol végzett i í félmunkát, hol kell a félbeha- I |­gyott művet hozzáértéssel és ki- j [ tartással folytatni. Ezzel elkerül- | t jük a zökkenőket, a fölös meg- s­­ rázkódtatásokat, az esetleges pe- i­i­dagógiai balfogásokat, és megte- j (­remtjük a gyermek harmonikus l ! továbbfejlődésének feltételeit. A holnap embereiről van szó,­­ ( ők mindent könnyebben kezde- ) ! nek, mint mi, nekik már nem­­ ( kell az egykori iskola előítéletek- i ( kel telt, misztikus salakját ütköz- ) i ben lerakniok. És amint címezem ! [ azt a bizonyos borítékot, az az ér- j ( zésem, hogy nem is a kilences szá- )­í mú iskolának írom, hanem a szo- s­o­cialista társadalomnak, amely a­­ j földből alig kinőtt leánykámat ! ! már most kézenfogja, és bizton j­ó vezeti át a serdülés esztendein, j­­ hogy öntudatos honpolgárrá, egész 1­­ emberré legyen. ^ MAJTÉNYI ERIK !

Next