Előre, 1961. szeptember (15. évfolyam, 4304-4329. szám)

1961-09-01 / 4304. szám

Tanuló munkások A g­alaci hajógyár több mint harminc munkása végezte el az idén a középfokú esti tanfolyamot. Többsé­gük most főiskolai fel­vételi vizsgára készül. Dumitru Stan maros a gépészeti fakultáson, Grigore Radu fűtő, aki tízes osztályzattal érettségizett, az elek­trotechnikai fakultáson, Petre Brailasu kárpi­tos a hajóépítészeti karon tesz felvételi vizsgát. Világ proletárjai egyesüljetek ! A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG N­ÉPTANÁCSAIN­AK LAPJA XV. évfolyam, 4304 sz­ó oldal ára 30 iráni 1961 szeptember 1., péntek A Román Népköztársaság párt­os kormányküldöttsége elutazott Budapestre Csütörtökön este elutazott Budapestre a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttsége, amely a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a meghí­vására baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. A küldöttségben a következő elv­tár­sak vesznek részt: Gheorghe Gheorghiu- Dej, az RMP KB első titkára, az Állam­tanács elnöke , a küldöttség vezetője; Ion Gheorghe Maurer, az RMP KB Politbürójának tagja, a Minszter tanács elnöke; Emil Bodnáros és Mogyorós Sándor, az RMP KB Politbürójának tag­jai, a Minisztertanács alelnökei; Ale­xandra Birládeanu, az RMP KB tagja, a Minisztertanács alelnöke; Corneliu Manescu külügyminiszter. A küldöttség­ben részt vesz Mihail Rosianu elvtárs is, az RMP KB tagja, a Román NK bu­­dapesti nagykövete. A küldöttséggel együtt elutazott Bu­­dapestre Némely Béla, a Magyar NK bukaresti nagykövete. A baneasai pályaudvaron az elutazó küldöttséget a következő elvtársak üd­vözölték: Gheorghe Apostol, Petre Bo­­rila, Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Alexandra Draghici, Leonte Rautu, Stefan Voitec, Mihai Dalea, az RMP KB, az Államtanács és a kormány több tagja,, párt- és állami oku-tatás,, LAIon­­dalmi szervezetek vezetői. Jelen voltak Bukarestben akkreditált diplomáciai kirendeltségek vezetői, Magyar NK nagykövetségének tagjai és a diplomáciai testület más tagjai. Indulás előtt a baneasai pályaudvaron. ti TESTVÉRI BARÁTSÁG JEGYÉBEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs vezetésével, párt- és kormány­küldöttség utazott hazánkból baráti lá­togatásra a Magyar Népköztársaságba. Ezzel a látogatással viszonozza ha­zánk párt- és kormányküldöttsége a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormány­­küldöttségének 1958-ban hazánkban tett látogatását. Újabb megnyilvánulása ez a látogatás azoknak a testvéri kapcsola­toknak, amelyek a szocialista tábor ke­retében a két ország marxista-leninista pártjait, kormányait és népeit egyesítik. Erős és megbonthatatlan ma a ro­mán-magyar barátság, amelyért a múlt­ban népeink legjobb fiai harcoltak. A két ország dolgozói, a román és a magyar nép a szocialista internaciona­lizmus szellemében szüntelenül fejleszti gyümölcsöző együttműködési kapcsola­tait. Amint Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs rámutatott, „Ez a megbonthatat­lan barátság, amely kiállt minden meg­próbáltatást, csak azok között a népek között lehetséges, amelyek örökre leráz­ták a burzsoá­ földesúri kizsákmányolás és elnyomás igáját és vállvetve építik az új, szocialista életet.“ Hazánk párt- és kormányküldöttsége olyan időszakban látogat el a Magyar Népköztársaságba, amikor dolgozó né­pünk harcedzett pártja vezetésével si­kerrel teljesíti a szocialista társadalom kiteljesítését célzó hatéves tervünk cél­kitűzéseit. A Magyar Népköztársaság dolgozói pedig második ötéves tervük valóraváltásán munkálkodnak. A román és a magyar nép figyelemre­méltó eredményeket ért el a szocialista építésben. Hazánk dolgozói mélységes örömmel szemlélik a magyar nép alkotó tevékenységét. A magyar dolgozók szo­rosan felzárkózva a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás­paraszt kormány köré jelentős eredmé­nyeket érnek el a gazdasági és kulturá­lis élet fejlesztésében. A népgazdaság­­fejlesztés hároméves tervét (1958—1960) túlteljesítették, az ipari öss­zérz­slés a három év alatt 40 százalékkal növeke­dett. Kimagasló sikereket ért el a ma­gyar nép a mezőgazdaság szocialista átalakításában is. Szakadatlanul növek­szik a magyar dolgozók anyagi és kul­turális jóléte. A román nép pártunk politikáját kö­vetve önfeláldozással építi új szocialista életét. Hazánk termelő erői szüntelenül növekednek, a szocialista termelési vi­szonyok a népgazdaság minden ágában megszilárdultak, felépítettük a szocializ­mus gazdasági alaptól. Dolgozóink ez idő szerint lelkesedéssel érlelik való­sággá a szocialista építés kiteljesítését célzó nagyszerű munka- és harci pro­­­­ram feladatait, amelyeket pártunk III. kongresszusa tűzött a nép elé. Mindkét ország népei azonos úton haladnak — a szocializmus felépítésének útján. S mind a Román Népköztársaság, mind a Magyar Népköztársaság dolgozó népének barátsága a szocializmus épí­tésében erősödik és fejlődik. Tagjai va­gyunk a szocialista országok nagy csa­ládjának, melynek élén a béke és a haladás zászlóvivője, a Szovjetunió ha­lad. Közös tanítás, a marxizmus-leniniz­­mus vezérli mindkét ország népeit a szocializmus építésében. Ezen a szi­lárd alapon fejlődik szüntelenül a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság dolgozóinak barátsága. A román és a magyar népnek, akárcsak a többi testvéri ország népeinek nagy vívmányai szemléltetően tükrözik a szocialista rendszer mérhetetlen erejét, felsőbbrendűségét a kapitalista rend­szerrel szemben. Ezeknek a vívmányok­nak kimeríthetetlen forrása a szocialis­ta tábor országainak kölcsönös együtt­működése és támogatása, és elsősorban a Szovjetuniótól kapott internacionalista segítség. A szocialista országok között fennálló kapcsolatok keretében szüntelenül fej­lődik a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság sokoldalú együttműködése és elvtársi segélynyúj­tása, mindinkább bővülnek a gazdasági, kulturális, műszaki és tudományos kapcsolatok, fokozódik a két ország gyümölcsöző tapasztalatcseréje a békés építés különböző területein s ez tökéle­tesen megfelel mindkét nép érdekeinek. Mint Kádár János elvtárs az országaink közti kapcsolatokról szólva mondta: „a magyar-román barátság — mely a proletár nemzetköziség nagyszerű elve alapján népeink közös, szocialista cél­jait szolgálja — szilárd és megbontha­tatlan.” A Román Népköztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság népei, a két or­szág szüntelenül előmozdítja a szocia­lista világrendszer megerősödését, mert ez a rendszer az új társadalom felépí­tésének és minden egyes szocialista or­szág biztonságának záloga, az összes népek békére és haladásra való törek­véseinek támasza. A Román NK és a Magyar NK dol­gozói a kommunista és munkáspártok képviselői moszkvai értekezlete Nyilat­kozatának szellemében erőteljesen mun­kálkodnak a szocialista tábor egységé­nek állandó erősítésén. Mindkét ország külpolitikája ugyan­azon az alapelveken nyugszik: következe­tes és fáradhatatlan harc a békéért, a bé­kés egymás mellett élés lenini elveinek gyakorlati alkalmazásáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Mindkét ország népei és kormányai következetesen támo­gatják a Szovjetunió történelmi jelentősé­gű javaslatait az általános, teljesen ellen­őrzött leszerelésre, a gyűlölt gyarmati rendszer végérvényes felszámolására és az ENSZ-titkárság átszervezésére. Or­szágaink támogatják a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak nagy jelentőségű kezdeményezéseit a német békeszerződés megkötésére, Nyu­­gat-Berlin demilitarizált szabad várossá való átalakítására. Az európai háborús veszély elhárítására és a nemzetközi helyzet megjavítására az egyetlen reá­lis megoldás a Szovjetunió és a szocia­lista tábor országai által javasolt meg­oldás : fel kell számolni a második vi­lágháború maradványait, meg kell kötni a békeszerződést a két német állammal. Nyugat-Berlint demilitarizált szabad várossá kell nyilvánítani. Ezeknek a ja­vaslatoknak a célja gátat vetni a nyu­gat-német revansisták politikájának, normalizálni a nyugat-berlini helyzetet és így megszilárdítani az európai békét és a világbékét. Küldöttségünk magával viszi dolgozó népünk forró testvéri, internacionalista üdvözletét a szocializmus felépítésén munkálkodó Magyar Népköztársaságnak. Biztosak vagyunk abban, hogy ez a látogatás még szorosabbra fűzi majd a két ország szocialista barátságát, együtt­működését és ezáltal tovább erősíti a szocialista tábort és a világbékét. Hengerészek kimagasló eredményei A Risicai Fémipari Kombinát hengerészei újabb sikerekkel tetézik ed­digi eredményeiket. A lemezgyártó gépsornál dolgozó Matéi Borceanu és Teodor Popoi hengerészmesterek csoportjai három nappal határidő előtt befejezték­ augusztusi tervfeladatukat. Augusztus 30-ig az egész részleg mun­kaközössége 14.775 tonna hengerelt készárut gyártott terven felül. Az üzem kohászai sokat javítottak a gyártmányok minőségén azáltal, hogy a hengerlésnél kiterjesztették a művele­tenkénti ellenőrzést. Hazafias munkával Brassó tartomány­ban a lakosság min­dig szívesen vesz részt a néptanácsok által kezdeményezett város- és faluszépí­­tési munkákban. So­kan végeztek önkén­tes munkát a kőhal­mi kultúrház, a kéz­­divásárhelyi filmszín­ház, a szelistyei és a baróti kórház építé­sénél és más munká­latoknál, hogy az építők mielőbb átad­hassák rendelteté­süknek a fenti léte­sítményeket. Úgy­szintén befejezték egy trolibuszvonal, vala­mint több út építé­sét, tíz helységet vil­lamosítottak stb. A tartomány dol­gozói ezekkel a mun­kákkal több mint hat millió lejt taka­rítottak meg. Ez idő szerint ha­tékonyan támogatják az építőket 24 új is­kola s a meglévő is­kolákban épülő 5­1 tanterem mielőbbi befejezésében. A ha­zafias munkában élen járnak a brassói la­kosok, akik eddig egy millió önkéntes munkaórát végeztek. A gazdaságos erdőkitermelés é­rdekében Az ésszerű, gazdaságos erdőkiter­melés érdekében, pártunk III. kon­gresszusa feladatul tűzte ki, hogy tar­tós erdei közlekedési utakkal behatol­junk eddig feltáratlan erdőségekbe. A hatéves terv időszakában 8500 kilomé­ter közlekedési útvonal épül főként eddig járatlan erdőségekben, java­része a vasútvonalnál előnyösebb au­tóút. A Maros-Magyar Autonóm tarto­mány Erdőgazdálkodási Igazgatóságá­nak hatáskörébe tartozó vállalatok az 1960—1965-ös években a terv szerint 934 kilométer autóutat építenek. Az évről évre növekvő arányú útépítés be­ruházási tervünk jelentős része. Ez­előtt főként erdei vasútvonalakkal kö­zelítettük meg a vágtereket, most­ a tartomány­­ erdőkitermeléseinél kizáró­lag autóutakat építünk, mert az autó­­szállítás mintegy 50 százalékkal ol­csóbb a vasúti szállításnál. További előny, hogy az autóút jobban megkö­zelítheti a meredek hegyoldalakat, te­hát a döntés helyét, egyúttal megköny­­nyíti az erdőültetést és gondozást­ is. MIÉRT ELŐNYÖS AZ AUTÓÚT? Erdőkitermelő vállalatainknál 1965. ig­ 0,5 kilométerre csökken a közelítési távolság a várterektől a közlekedési útvonalig, míg két évvel ezelőtt átlag 2,5 kilométernyi távolságon vettük igénybe az ideiglenes szállítóeszközö­ket: sodronykötélpályát, vontató uta­kat, vízi és száraz csúszdákat. Az ide­­iglenes szállítóeszközök nagymérvű helyettesítésével minden tonna kiter­melt faanyag szállításánál kilométe­renként mintegy 12 lej megtakarítást érhetünk el. Az autóút-hálózat bővíté­sével így már ebben az évben mintegy 700 ezer lejt takarítunk meg, ugyan­akkor érezhetően csökken a szállítás­nál adódó faveszteség. A hazai gyárt­mányú kiváló teherautókkal és trakto­rokkal gazdaságosan használhatjuk ki a kövezett erdei utakat, építésüket megkönnyítik a korszerű útépítő gépek. ÉPÍTSÜNK ALACSONYABB ÖNKÖLTSÉGGEL TARTÓS UTAKAT Feladatunk, hogy minél kevesebb költséggel építsünk tartós, jó minősé­gű utakat. Meg vannak ehhez, a tár­gyi adottságok. Egyre több terepjáró és billenő -teherautó­s traktor áll fen-írta : BLASCU BORIS, a Maros-Magyar Autonóm tartomány Erdőgazdálkodási Igazgatóságának főmérnöke. Velkezésünkre az anyag szállításához és számos kőtörő, úthenger könnyít a munkán. A többi rajtunk múlik. Azon, hogy igazgatóságunk mérnök- és tech­nikus kollektívája hozzáértéssel tervez­ze az erdei utakat, a vállalatok gon­dot fordítsanak a kifogástalan kivite­lezésre. Vállalataink az első félévben szép sikert értek el: a beruházási tervfel­adatban előirányzott építő-szerelő mun­kákat 107 százalékban valósították meg. Főként­ az útépítést szorgalmaz­tuk, hogy kihasználva a kedvező időt, előnyt szerezzünk. A harmadik évne­gyedben méginkább meggyorsult a munka. Az útépítők igyekeznek jobban hasznosítani a gépi felszereléseket és ésszerűen beosztani a munkaerőket, hogy az őszi esőzések beállta előtt —­­lehetőleg október 15-re — elvégezzék a fő útépítési munkálatokat, tehát az őszön ezeken­­az utakon is szállíthas­suk az új vágtereken kitermelt fa­anyagot. Az idén a fokozott­ gépesítés által lehetőség van az előirányzottnál is nagyobb megtakarításra. Már­­az első félévben 3,6 százaléknyi terven felüli megtakarítást könyvelhettünk el. Szá­mítunk arra, hogy a vállalatok a má­sodik félévben méginkább leszorítják a kiadásokat. PÉLDÁT MUTATOTT A MAROSHEVIZI VÁLLALAT az utak minősége, önköltsége és a munka gyors üteme tekintetében. Jó előre előkészítették a munkát, ügye­sen szervezték meg a munkatelepeket, képzett munkásokat foglalkoztatnak, kisgépesítésről sem feledkeztek meg. Többek között­ az anyagok rakodását is gépesítették. Az udvarhelyi és szo­­vátai vállalatok dolgozói az utak jó minőségéért érdemelnek elismerést. Nem mondhatunk, sajnos, ugyan­ilyen kedvező véleményt a gyergyó­­szentmiklósi, régeni és Csíkszeredai vállalatok beruházási munkálatairól. A gyergyószentmiklósiak csak ellenőrzé­sünk után javították meg a minőségi­leg nem megfelelő kapásvölgyi útsza­kaszt és a ditrói fűrészgyárhoz vezető utat. A régensek későn kezdték el a munkálatokat, nagyobb igyekezettel többet végezhettek volna eddig._ A Csíkszeredai vállalat vezetői is késsel­kedtek a munkatelepek szervezésével, ezért nem teljesítették félévi tervfel-­­adatukat, pedig kevés volt a beruház­­ási munkájuk. Nemrég tették csak meg a szükséges intézkedéseket, hogy­ behozzák a lemaradást­. HASZNÁLJUK KI JOBBAN A GÉPEKET Igazgatóságunk vezetősége megvi­­tatta a vállalatok főmérnökeivel és a­z építkezési munkálatok vezetőivel a má­­sodik félévi tervfeladatot. Az Erdő­gazdálkodási Minisztérium újabb gépi felszerelésekkel látja el­­a vállalatokat, még gazdaságosabban, eredményeseb­ben dolgozhatnak, hogy határidőre, sőt még előbb teljesítsék beruházási terv­feladatukat. Nem lehetünk azonban elégedettek a gépi felszerelés kihasználásával az egyes vállalatoknál. Régebben elha­nyagolják a karbantartást, túl hosszú ideig rostokolnak a gépek a javítómű­helyekben. Maroshévizen is vontatottan javítják a gépeket. Mindössze néhány vállalat s csak egyes munkahelyeken szervezett két és három váltást a gépi eszközök jobb kihasználására. A szo­­vátai erdőkitermelés útépítőinek hasz­nos újítása —­ a járműre szerelt kőtö­rő gép — sem terjedt- el valamennyi vállalatnál, holott sokat könnyít a munkán. Főleg a második félévre maradtak az ideiglenes építkezések: vontató utak, vízi és száraz csúszdák. Az idén mű­ködésbe helyezett kilenc új és áthelye­zett sodronykötélpályán kívül a má­sodik félévben további nyolcat kell fel­szerelni. Az új munkásszállások is csak részben készültek el, sietni kell a továbbiak befejezésével és berendezés­­ével. SZERVEZZÜNK ÚTÉPÍTÉSI SZAKMAI TANFOLYAMOKAT ! Igen lényeges kérdés: az útépítésnél foglalkoztatott mérnökök és techniku­sok szakmai továbbképzése és útépítő szakmunkások képzése. Munkatelepe­­inken jelenleg kevés a képzett út­építő munkás és mester, sokan közü­­lük inkább csak tapasztalataikra tá­­­maszkodnak, elméleti ismeretük felszí­nes. A tartományi igazgatóság központi tervező részlegén dolgozó mérnökök és technikusok rendszeresen tartott elő­adásokon megismerkednek a szakmá­ba vágó hazai és külföldi irodalommal, és elsajátítják az új útépítési módsze­reket. Az egyes vállalatoknál szerve­zett szakmai tanfolyamokon azonban eddig mindössze 35 útépítő munkás és master vett részt. Szervezzenek a váll­­alatok útépítő osztályai még ezen az őszön tanfolyamokat a munkatelepeket vezető technikusok és a brigádvezetők számára. Tartsanak odakint a munka­­veresésben rövid d­ö-óásokat a munká­soknak az útépítés alapvető szakmai kérdéseiről. Szakkáderek képzésével és más te­­­kintetben is alaposan fel kell készül­nünk a jövő évre. A vállalatok ismerik már jövő évi beruházási tervüket, a nagy munkálatok dokumentációi ide­jében elkészültek. A vállalatok veze­tői fontolják meg idejében s alaposan a kisebb beruházásokat, amelyeknek tervezése rájuk hárul. Készítsék el fel­tétlenül év végéig a vágtereken jöv­­vőre végzendő munkák, idényépítkezé­­sek terveit, dokumentációit, hogy ide­jében beszerezhessék az anyagokat és időveszteség nélkül kezdhessenek majd munkához­ 1 ■ Túlteljesítették a nyári mezőgazdasági munkák tervét A borcai (Olténia tartomány) gép- és traktorállomás gépészei a mostani kampányban körülbelül 60.000 normál­hektárnyi munkát végeztek el, s ezzel 20 százalékkal túlteljesítették tervüket. Sikerüket a két- és háromváltásos munka megszervezésével érték el. Ha­sonló jó munkát végeztek az Obirsia-Cimp­i és a corabiai gépállomás dol­gozói is. Tartományi viszonylatban a gép- és traktorállomások csaknem 90 száza­lékban teljesítették tervüket. Emellett fokozott figyelmet fordítottak a taka­rékoskodásra is. Ennek köszönhető, hogy az év eleje óta két millió lejt ta­karítottak meg terven felül. Gyarapodó állatállomány Egy nemrég­­összeállított statisz­tikai kimutatás arról tanúskodik, hogy a Máramaros tartományi kol­lektív gazdaságokban a száz hektár­ra számított állatállomány az idén 9 szarvasmarhával, 7 sertéssel és tíz juhval gyarapodott. Az állat­­tenyésztő gazdaságok fejlesztésé­ben legszebb eredményt a Sziget, Visó, Szatmár, Avas és Szilágycseh rajoni kollektív gazdaságok ér­ték el. Az állatok számbeli növekedése, valamint körültekintő gondozásuk eredményeként, megnövekedett a főbb állattenyésztési termékek ho­zama- így például az év első felé­ben elért tejmennyiség háromszo­rosa a múlt év azonos időszakában elért hozamnak-A tartomány kollektivistái szá­mos új istállót, és más állatszál­lást építettek. A megfelelő takar­mányalap biztosítása érdekében több mint 30.000 hektár legelőt megtisztítottak és ezidáig kétszer annyi takarmányt silóztak be, mint tavaly. Sirják a ta­­rmányt Országszerte gyors ütemben ha­lad a takarmánysilózás. A mezőgaz­daság szocialista egységeiben, ahol az állatállomány jelentős gyarapo­dása miatt az idén jóval nagyobb a takarmányszükséglet, mint a ta­valy, eddig mintegy 2 millió tonná­nyit vermeltek el. A balázsfalvi faipari kombinát furnir-lemez osztálya Délelőtt a gyárban A főmérnök monoton hangon sorolja fel a számokat: terven felül 70.000 darab készruha, 265.000 darab kötöttáru ... 338 új modell férfi, női és gyermek­­ruhából, 145 új modell kötött holmiból, s még hozzáteszi: ha­risnyából is 19 új modell gyár­tását kezdtük meg... Mennyi ember öltözködhet szebben, mennyi embernek telik öröme az új ruhában ... igen, a fővárosi készruha és kötöttárugyár több mint tízezer dolgozójának alkotó kedve, tö­rekvő munkája sűrűsödik a sta­tisztikai adatokba. A főmérnök folytatja: Ugyancsak az első fél­évben 8.624.000 lejt takarítot­tunk meg, terven felüli jövedel­münk elérte a 13 milliót. És év végéig még húsz millió megta­karításra számítunk. Hány meg hány összkomfortos lakás épül majd ezekből a meg­takarításokból? ! Hányan meg hányan alapítanak majd kényel­mes családi fészket a pasztell­színű új lakóházakban, e valósá­gos palotákban?­­ — Mire készülnek a most meg­kezdett félévben? — Kibővítjük a választékot azokkal a modellekkel, amelye­ket az idei XII. nemzetközi di­vatkongresszuson Berlinben be­mutattak és amelyeknek nálunk is n­agy sikere volt. Év végéig terven felül 130 férfi és női ru­­hamodell, 200 kötött­ holmi mo­dell tervezését és gyártását vál­lalta munkaközösségünk. Csu­pán gyermekruhából legalább száz új modellt alkotunk, hadd teljen öröme a szülőknek ... * Járjuk az üzem modern csar­nokait. A szovjet kormánynak a mai lapokban megjelent nyilat­kozatáról beszélgetünk. Erről be­...... szól most mindenki a gyárban is, s így természetesen köztünk is erre terelődik a szó. A hosszú munkatermekben még izzik a szokásos délelőtti szünet­ben lezajlott beszélgetések heve. Mindenki felháborodással szer­zett tudomást az imperialista kö­rök agresszív mesterkedéseiről és mindenki egyemberként üdvö­zölte a szovjet kormány bölcs békepolitikáját, a népek bizton­ságát szolgáló szilárd álláspont­ját. Most valamennyien munká­juk fölé hajolva dolgoznak. A gyárban komoly akció indult a minőség további megjavítására, csaknem mindennap születik egy­­egy ötlet valamelyik kézi műve­let gépesítésére. Végig az egész gyáróriáson mindenki tudja, hogy jövőre — az ideihez viszo­nyítva — 5,7 százalékkal növe­lik a globális termelés értékter­vét. Kinn, a virágos, gondosan parkírozott udvaron most özön­­lik a délutáni műszakban dolgo­zók tömege. Mint ezernyi tarka színekben pompázó lepke, úgy jönnek vidáman csivitelve, köny­­nyű nyári ruhájukban a mun­kásnők. Javarészük nem tudja tapasztalatból mi a háború, de tudja, milyen drága a béke. Tud­ják, mennyi munkába került míg a második világháború pusztítá­sai után újból megteltek az üzle­tek, míg ilyen szép ruhákba öl­tözhettek, új lakásba költözhet­tek.. . Most dolgoznak. Az új modellekre, a munka kérdéseire összpontosul minden figyelem. Lenn várnak az üres teherkocsik, amelyekbe fürge kezek gondosan aggatják egymás mellé a gyár legújabb termékeit. TIBOLDI BÉLA

Next