Előre, 1962. február (16. évfolyam, 4434-4457. szám)

1962-02-01 / 4434. szám

2 Olvasás közben Dános Miklós: Nyugtalan part Dános Miklósnak, több kötet riportja előzte meg első regényét. Most napvilágot látott a második is: a Nyugtalan part. S bár szereplői költött alakok, és szorosan vett cselekménye nem vezethető vissza egyik vagy másik dunaparti hajógyár életének konkrét eseményeire, mégis, a könyv hatását, frisseségét alapvetően határozza meg a szerző riporteri kapcsolata a valósággal. Az épülő, fejlődő ország, a kiteljesedő szocializmus összképét akarja megragadni az író s ehhez a változatos, gazdag tereptapasztalat, az építés gyakorlatával való mindennapos kapcsolat vált döntő ihletforrásává. Az új világ megteremtőit, a nehézipar munkásait, technikusait munkájuk közben, munkájuk által lehet leginkább megismerni s erre senkinek sem nyílik olyan gazdag lehetősége, mint a riporternek. . Dános Miklós új regénye mögött az oltenicai hajógyárról szóló riportsorozat, a dunai útirajzok élménye, sűrűsödik s ez határozottan javára válik a könyvnek, mert ez az élményanyag korunk levegőjét, a szocialista építés kérdéseit, az építők új körülmények között új módon fejlődő hétköznapjait, gondolatvilágát, emberi problémáit hozza. Viszont kevésbé válik javára a könyvnek az, hogy az író a riporter módszerét, az élmények túlzottan gyors visszavetítését, az ábrázolás pillantófelvétel-jellegét is átmentette a regénybe. A Nyugtalan párt egy, a szocialista iparosítás évei során felvirágzott hajógyárban mutatja be az igazi, párthű munkás-magatartás és a karrierizmus összecsapását , az elvtársias szellemnek, a munkások párt iránti bizalmának szükségszerű győzelmét ebben az összecsapásban. Érdekes hősöket állít elénk az író. Nerta Mihály, az öreg kommunista mester, az országos pályázatot nyert hajóterv alkotója, Olga, a fiatal mérnöknő, aki hivatásának érzi ezt a férfit is próbára tevő, nehéz mesterséget, a hajóépítést. Olteanu, a gyárigazgató, vagy a kórházhajó kapitánya, valóban életből ellesett figurák. Abban is, hogy nem tökéletesek, nem emberfelettien hibátlanok, hanem az alkotómunka hevében, a jövőért küzdve vívnak meg saját jellemük fogyatékosságaival, régi szokásaik visszahúzó hatásával. Az érdekfeszítő cselekmény folyamán közelről megismerjük az üzem életét; a könyv legjobb részletei azok, amikor a szerző a riporter szemével tárja elénk a termelőmunka, a hajógyártás sajátos szépségét, izgalmasságát, a munkások alkotói örömét. Nagyon sikerült például az a részlet, amely ugyan nem kapcsolódik egészen szorosan a cselekményhez, de alapvetően meghatározza az üzem mai légkörét is: az államosítás. Sok érdekes dolgot tud meg az olvasó a könyvből a hazai Duna-szakasz életéről, hiszen az író a hajógyár köré tömöríti a Duna egész világát, a szigeti és deltai halászok, a folyami hajósok életét, sőt egy egészen új színfoltot is belesző: a Deltától Orsováig közlekedő kórházhajó tevékenységét. Ezek a részletek a legfontosabb tényezői a regény korszerűségének, mai atmoszférájának, hitelének. A cselekménynyel kapcsolatban azonban vannak fenntartásaink: kevéssé valószínű, már-már a rémtörténet határát súrolja az a reménytelen kalandor vállalkozás, amibe belefog a főmérnök. A regénynek értékes vonása a már említett munkaábrázoló részletek frissesége, jó értelemben vett riporteri egyszerűsége. De ez nem jellemzi egészében Dános stílusát és ábrázolásmódját. Hőseiről inkább elmond bizonyos dolgokat, mint hogy művészi képben állítaná őket elénk. A szerző nem támasztja önmagával szemben következetesen és folytonosan a művészi ábrázolás igényét. Megelégszik érdekes élményanyagával, témájával s nem igyekszik azt teljes mélységében a jellemek, lelkek összecsapásán keresztül megformálni. Sokszor csak kijelent, ahelyett, hogy a maga élményét az olvasó élményévé is forrósítaná. Dános Miklós valóságismerete, élményanyaga jóval gazdagabb az átlagosnál, ami amellett szól, hogy a pillanatfelvétel, a tények felfedezése és közlése helyett át kell térnie a mélyebb emberábrázolásra. HALASZ ANNA A vörösacéli iskolacsoport sokezer kötetes könyvtárában a tanulók kellemesen és hasznosan töltik szabadidejük egy részét (Agerpres felvétel) Üzenjük P. KISS LÁSZLÓ Detta : január 19-én kézhez kapott levele alapján, iletékes szervtől felvilágosítást kértünk a malmok működéséről. A rajoni néptanácstól kapott válaszban ez áll: „Az áramfejlesztő elégtelen vízellátása miatt nem működhet állandóan a malom, másrészt a villanytelepnek a községi világítást is biztosítania kell. Intézkedés történt viszont a magán őröltetés megoldására. A község lakói fél 7 és fél 9, illetve 16 és 23 óra között őrölhetnek". ROZSA JÁNOS Tasnád : A házbér megállapítása nem a háztulajdonosok igénye szerint történik. A Máramaros tartományi néptanács válaszlevelében közölte, hogy a községi néptanács utasítást kapott arra: ellenőrizze a házbérek megállapítására vonatkozó minisztertanácsi határozat betartását és alkalmazását a háztulajdonosok részéről. Hogy a víz ne vigyen termőföldet Az erózió megfékezésének kérdései Udvarhely rajonban A rajoni néptanács mezőgazdasági osztályán mondották: a vidék 55 ezer hektárnyi szántóterületének több mint felét erózió károsítja. Ebből 10—12 ezer hektár olyan terület, ahol a talajlemosás igen nagyméretű. Mit is jelent ez? Mindenekelőtt jelentős termésveszteséget. A rajon árutermelésének színvonala döntő módon függ tehát attól, hogy az elkövetkező években a termelés hogyan kapcsolódik össze a termőföld védelmével. LASSÚ VÍZ — FÖLDET MOS Nem beszélhetünk az erózió kártételéről anélkül, hogy ne említenénk a múltat. Az a sok elkopárosodott hegyoldal, amely akarva nem akarva beletartozik a rajon mezőgazdaságának jelenlegi „leltárába“: a múlt öröksége. A talaj pusztulását előidéző okok közt a természeti viszonyok mellett a társadalmi gazdasági tényezők is nagy szerepet játszottak. Elsősorban a féktelen erdőirtások, amelyek szabad utat nyitottak a lefolyó víznek, vagy a sokezer nadrágszíj parcella amelyeknek hegyvölgy irányú művelése nem akadályozta, sőt elősegítette a víz talajromboló munkáját. A mezőgazdaság szocialista átalakításának előrehaladásával párhuzamosan e tényezőkkel egyre ritkábban vagy egyáltalán nem kell számolni. A természeti viszonyok azonban a talajvédelmi feladatok elmulasztása esetén komoly károkat okozhatnak. Igaz az elmúlt években már sok minden történt, ami közvetve vagy közvetlenül hozzájárult az erózió méretének csökkentéséhez. A burzsoá földesúri rendszerben, ha szóba került a termőföld lemosódásának megakadályozása, az esetek többségében csak a beruházás szükségességének megállapításáig jutottak el. Pénz persze kisárutermelői viszonyok között ritkán, vagy sosem jutott erre a célra, az egyéni érdekek pedig megakadályozták, sőt lehetetlenné tették a korszerű talajvédelmet jelentő komplex munkák végrehajtását. Miért is tartottuk fontosnak ezt elmondani? Mindenekelőtt azért mert a talajvédelem fontosságával kapcsolatosan nemcsak a kollektív gazdasági vezetők, de a szakemberek egy részétől ma is hallani olyan kijelentéseket, hogy az erózió meggátolásához úgymond sok, nagyon sok pénz kell. Mintha a termőföld káros lemosódását ma is csak kizárólag beruházás révén lehetne megvalósítani. E szemlélet indítéka minden bizonnyal abban keresendő, hogy amikor az erózióról szó esik a község vagy a rajon legmeredekebb hegyoldalára gondolnak, vagy olyan domboldalra, amelynek egy része húsz, harminc méterrel csúszott fennebb az utóbbi évtizedekben. E földek védelme is fontos, nem kevésbé jelentős azonban azoknak a területeknek a sorsa, ahol az erózió jelei mindeddig a termőföld elszürkülésében, vagy csak éppen a termésátlagok csökkenésében jelentkeztek. Megtekintettük például az abásfalvi, keményfalvi, gyepesi kollektív gazdaságok szántóföldjeit, illetve őszi mélyszántásait, ahol az olvadó hó és a szemerkélő eső vize lassan csörgedezve nagymennyiségű termőföldet sodort magával. Ezért amikor a néptanácsok vagy a szocialista mezőgazdasági egységek a lemosódás csökkentését tűzik ki célul, gondolni kell a lassú víz talajromboló hatására is, hiszen a felületi elfolyás már a kezdeti stádiumban is veszélyes. Persze sokmindent tettek a rajonban ennek megelőzéséért. A rétegvonalas művelés elterjesztése sok termőföldet mentett meg. Gyepesen például a kisparaszti szemlélet sosem engedte meg a vízszintes művelés elterjesztését, bármennyire is szerették volna. Mióta megalakult a kollektív gazdaság s a rétegvonalak mentén haladnak az ekékkel, a terméshozam hektáronként legalább két mázsával emelkedett. És Gyepes nem az egyedüli ilyen hely. Van azonban olyan gazdaság is ahol még mindig hegy-völgy irányban szántanak az ekékkel.A keresztúri kollektív gazdaságban is ez a helyzet. Pedig csupán a rétegvonalas műveléssel minden beruházás nélkül nagyon sok termőföldet menthetnének meg. A BALTACÍM TERMESZTÉSE ÉS A TALAJVÉDELEM Egy másik fontos probléma ezen a vidéken a megfelelő talajszerkezet biztosítása. S itt újból a gyepesi kollektív gazdaság gyakorlatából kell példát említenünk. Néhány évvel ezelőtt a lemosódásnak kitett terület egy részén zabot termesztettek. Ám mivel az erózió nyomán a tápanyagban legértékesebb, leggazdagabb rész lekopott, a zab csak arasznyira nőtt meg. Ekkor vetődött föl a baltacim termesztés bevezetésének gondolata. Első évben csak néhány árnyi területen kísérleteztek. Az eredmény meglepő volt. Az idén pedig a baltacím vetésterületének hektárátlaga harminc mázsa körül mozgott s ami a leglényegesebb: megfékezték az eróziót. A vetett takarmánynövények viszonylagos sűrűsége ugyanis egyrészt felfogta a lehulló csapadék úgynevezett cseppenergiáját, másrészt viszont a kedvező talajszerkezet kialakításával gátolta a felületi lefolyás nagyságát. Biztató jelenség tehát az hogy ezeken a területeken teret hódít a baltacím. Rajoni viszonylatban 1961-ben ezer hektáron felül vetettek baltacímet. A mezőgazdasági osztály munkaközösségének azonban alaposabban tanulmányoznia kell a vetőmagszükséglet biztosításának módját, mivel jelenleg e kultúra termesztésének kiszélesítését éppen a vetőmaghiány hátráltatja. A baltacím termesztése a talajerózió fékezése mellett a takarmányozási gondokon is sokat, segítene. S ha már említést tettünk azokról a növényekről, amelyek termesztése elősegíti a kedvező talajszerkezet kialakítását illetve gátolja a felületi elfolyást, szólnunk kell néhány olyan más kultúráról is, amelyek ellenkezőleg elősegítik ezt. A legnagyobb veszélyt ezen a téren egyikmásik kapásnövény jelenti. A kollektív gazdaságokban a megalakulás utáni kezdeti nehézségek indokolták, hogy kapásokat meredek hegyoldalakon is termesszenek. Erre bizonyos mértékig szükség lesz a jövőben is. Annál is inkább mivel a kukorica mind helyi mind népgazdasági szempontból fontos növény, rendkívül jelentős tehát a megfelelő nagyságú tenyészterület megteremtése. Sok helyen azonban a lassú ütemű területrendezés következtében évről-évre a meredek hegyoldalakra szorulnak a kapások, ami nem szolgálja a talajvédelmet s a hektárátlag növekedését sem. Óvakodni kell tehát attól, hogy a meredek hegyoldalakra indokolatlanul nem odavaló növény kerüljön, mivel a fenti károsodás mellett a kapálás okozta talajmozgatás is az eróziónak kedvez... TERASZOS MŰVELÉSSEL Az enyhe lejtésű területek védelme tehát már a tudatos talajvédő agrotechnika alkalmazása révén megoldható. Komolyabb problémát jelent az erózió kártételének nagyobb mértékben kitett harminc sőt ötven lejtésfokú meredek domboldalak eróziómentesítése. Annál is inkább mivel ezek művelése ma már szinte teljesen megszűnt s a termőréteg vastagsága is mindössze néhány centiméter. Szántóföldi művelés tehát nem honosítható meg ezeken a területeken. A kedvező fekvés az éghajlati adottságok ezzel szemben kitűnő lehetőségeket biztosítanak a gyümölcs illetve a szőlő telepítésekre. A célkitűzés megvalósítását elősegíti az a körülmény, hogy a rajon távlati tervében 1975-ig 8230 hektáron kell gyümölcsöst, 120 hektáron pedig szőlőt telepíteni. E számadatokat olvasva akaratlanul is arra gondol az ember, hogy — a párt útmutatásának szellemében — bizonyára ezeket az eróziós területeket kívánják a telépítések révén hasznosítani. Sajnos ez csak részben van így. Derzsen például kereken 100 (!) hektár szántóterületet kívánnak begyümölcsösíteni, s hasonló a helyzet néhány szomszédos faluban mint Dályán, Muzsnán stb. Az összesítő alapján, rajoni viszonylatban közel 1800 hektár szántóterületet jelöltek ki gyümölcsös számára, ami korántsem helyénvaló. Az utóbbi időben sok szó esett a szántóterületek sokoldalú hasznosításának fontosságáról. Számoltak-e vajon ezekkel a tényezőkkel a rajoni és tartományi tervezők ? S egyáltalán alapos tanulmány előzte-e meg ezeket a telepítési terveket. Mind olyan kérdések ezek amelyeket mielőbb meg kell oldani. A tartományi néptanács mezőgazdasági osztálya ugyanis a minisztériumra bízta a döntést. Addig pedig szünetelnek a gyümölcstelepítések. Pedig a kollektivista parasztok országos tanácskozásának dokumentumai is felhívták a figyelmet arra, hogy gyümölcstelepítésekre az erodált területeket kell felhasználni. Tagadhatatlan, hogy az erodált domboldalak telepítési munkálatai jóval bonyolultabbak de a fáradság bőségesen visszatérül. A legkevesebb, amit ezek az új telepítések igényelnek az a teraszozás. Ilyen irányban példaadó munkát végeztek az udvarhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpont tangazdaságában. Hasznos lenne, ha a rajon kollektív gazdaságaiban is nagyobb lendülettel látnának hozzá e módszer széleskörű alkalmazásához. Az iskola kertjében az előzőleg kitűzött rétegvonalak mentén 18—20 cm mélyen lófogattal felszántották a talaj felszínét. Utána a tereplépcső felső feléről a termőföldet a terasz alsó részére helyezték át s ezt megismételték mindaddig amig létre nem jött a terasz kezdeti formája. Ezután már lehetővé vált a traktorok segítségének igénybevétele amelyek a talaj átforgatása révén kialakították a terasz végleges formáját. A lépcsőfok teljes területe jól gépesíthető. Kereken egy éve hogy az udvarhelyi iskola tangazdasága bevezette ezt a módszert. Sokan megcsodálták a teraszokat. A példát viszont nem igen követték. Egyes szakemberek véleménye szerint azért nem, mert ez a módszer „túl drága“. A Mezőgazdasági Iskolaközpont tanárai viszont másképpen vélekednek. Költségvetésük ugyanis hektáronként nyolcezer lejes kiadást mutat a gépi fogat és kézi munkaerő beszámításával együtt. Az úgynevezett részleges teraszozással pedig csak kétezernyolcszáz lejre emelkednek a költségek. Persze lehetséges, hogy egyik másik most alakult gazdaságban problémát jelentene a kiadásoknak a fedezése (bár a készpénzszükséglet elenyészően kevés) ám a milliomos gazdaságokban ez nem okozna nehézséget. Nagygalambfalván például 1861-ben tervben szerepelt a teraszos telepítés bevezetése. Kivitelezése azonban elmaradt mert, amint a gazdaság elnöke mondta, a tervkészítés után nem nagyon ösztönözték őket erre. S ha már a tervekről beszélünk véleményünk szerint, az 1962-es előirányzatok több évőt kellene összpontosítsanak az erózió kártételének csökkentésére. Néhány héttel ezelőtt a csibakáposztásszentmiklósi kollektív gazdaságban szervezett tapasztalatcserén a GTA-k főmérnökei igen alaposan megvitatták, milyen lehetőség van a teraszos művelés gépesítésére. Remény van tehát arra, hogy a közeljövőben a gépállomás az eddiginél is nagyobb segítséget ad ezen a téren. Addig is a munkát el kell kezdeni. A gyümölcstelepítések nem egy két évig maradnak a telepítési helyen, hanem évtizedekig. Nem lehet tehát sem a kollektivisták sem a szakemberek számára közömbös, hogy miként telepítik a gyümölcsösöket. Minthogy a termőtalaj lemosódását, az erózió nyilvánvaló kártételét sem szabad tétlenül figyelni egyetlen faluban, egyetlen gazdaságban sem. FLÓRA GÁBOR ELŐRE A bukaresti vegyipari és kőolajipari berendezéseket gyártó üzem kazánkovács részlegén a Ion Mihaila kommunista vezette brigád hatalmas tartályok hegesztését készíti elő NÉHÁNY SORBAN TORDA: Különválasztották a Republicii úti vas- és elektrotechnikai üzletet. Az utóbbit, a Libertofis utca 2 szám alá költöztették s így mindkét helyiségben megjavult az árubemutatási, illetve a kiszolgálási lelehetőség. (Gyöngyössy László). FELSŐRÁKOS: Az alapos felkészülés eredményeként, első helyezést értek el a falu színjátszói a baróti körzeti kultúrversenyen. (Trinfa István) FOGARAS : Korszerűen berendezett bélyeg- és újságárusító üzlet nyílt a helyi postahivatal kezdeményezésére és irányítása alatt. (Erdei József) DICSŐSZENTMÁRTON: A „Hercules“ cserép, és téglagyár harminc munkása tette le sikerrel pár nappal ezelőtt a szakmai továbbképző tanfolyam abszolváló vizsgáját. A vizsgakérdések technológiai-, matematikai- és munkaszervezési ismeretekre vonatkoztak (Csiszár Dezső) SZATMÁR: Elméleti és gyakorlati oktatással egybekötött fotókör alakult az Unió-gyárban. Az eddig beiratkozott 50 munkás, jól felszerelt műteremben gyarapítja fényképészeti ismereteit. (Nagy András) UDVARHELY : Nagy érdeklődésnek örvendő kisállatkiállítást rendeztek a környék kisállattenyésztői. A többi között több mint 50 fajta baromfit és 45 fajta galambot mutattak be a nagyszámú látogatónak. (Győri Matild) Munkások a munkásokról • Nem szereti ha dicsérik, de én mégis megteszem, mert mindenképpen megérdemli. TÓTH ILONA nemcsak a termelésben, hanem a társadalmi tevékenységben is követendő példaként áll előttünk. Jelentős része van mind a zajzoni ásványvíztöltő vállalat eredményeiben, mind a községi megvalósításokban, amelyek a zajzoni dolgozók önkéntes hozzájárulásával és Tóth Hana zajoni néptanácsi képviselői segítségével születtek. Ide sorolható a többi között a kultúrotthon befejezése és berendezése, a borvízpumpa megjavítása, hídépítés, stb. Legutóbb, amikor elbeszélgettem vele, megkérdeztem mi az, ami ennyi erőt és tettrekészséget ad neki a szakmai és társadalmi munkához. Jelleméhez méltóan szerényen és mégis sokatmondóan válaszolt : „Párttag vagyok, ehhez illően igyekszem élni és dolgozni“. Sipos Ilona Szóvá tesszük TÖBBSZÖRI PANASZ ELLENÉRE Révész József, a szatmári postahivatal sajtóterjesztője kölcsönadja ismerőseinek egyes előfizetők képes folyóiratait s csak azután kézbesíti azokat. (Györke Péter öntő-főmester) — Végre megkaptam... a környék étlapját! (Nic. Nicolaescu rajza) 1962. február 1., csütörtök Hogyan nem kell leltározni Nagyvásár van Déván. Jól látható helyen kifüggesztett falragaszok hirdetik ezt öklömnyi betűkkel. S ugyanakkor arra is felhívják a dolgozó parasztok figyelmét, hogy az ipari cikkek gazdag választéka áll rendelkezésükre a város üzleteiben. Vásárolják azokat bizalommal... A város főterén pompázó nagyáruház ajtaja félpercenként nyílik és csukódik. Özönlenek a vásárlók és közöttük valóban sok a környező községekből a vásárra érkezett dolgozó paraszt. De mit tapasztalnak odabenn? A fehérneműt, harisnyát, valamint a bardhent és egyéb melegruhának való méterárut árusító osztályokat nem lehet megközelíteni. Dobozokból rögtönzött barikád, selyemhuzal állítja meg az érdeklődőket. Az elárusító pedig csak úgy, félvállról kiáltja oda a tanácstalanul álló vásárlónak: „Leltározunk, az árusítás szünetel!" Mit tehet a vásárló ? Csalódottan hagyja el az üzletet. A vásár időközben valószínűleg lezajlott Déván és ezzel egyidejűleg a leltározás is befejeződött. A dévai kereskedelem „tapasztalata" szolgáljon tanulságul más városoknak abban, mikor és hogyan — nem kell leltározni! BAKTAI ETELKA * * it A CARAGEA-DERMEN vízművektől most vezetik Konstancába a város negyedik fővezetékét, amelylyel megkétszerezik a város vízellátását. A MAROSVÁSÁRHELYI zenekedvelő közönségnek szerdán este a Kultúrpalotában megtartott szimfonikus hangverseny keretében alkalmuk volt meghallgatni Alekszej Szkavronszkij szovjet zongoraművészt, a moszkvai Csajkovszkij és a prágai Smetana nemzetközi versenyek kitüntetettjét. DYMPHNA CUSACK és Norman Freehill ausztráliai írók, akik a Külföldi Kultúrkapcsolatok Intézetének meghívására látogatást tesznek országunkban, kedden megbeszélést folytattak M. Ralea akadémikussal, a KKI elnökével. A vendégek országunkba érkezésük után ellátogattak több kulturális intézménybe, részt vettek művészi rendezvényeken. TIZENNÉGYMILLIÓ TONNA újságpapírt gyártottak tavaly a világon. Az ENSZ jelentése szerint az egy év alatti növekedés Európában és Ázsiában 11, Észak-Amerikában pedig hat százalék volt. 1800 MÉTER HOSSZÚ vízlevezető árok ásását fejezték be a múlt héten Máramaros tartományban, az erdőszádai kollektivisták s ezzel 14,5 hektár területet tettek termővé. ÚJFAJTA, jó minőségű és olcsó bútorszövet gyártását kezdték meg a napokban a marosvásárhelyi Lázár Ödön üzemszövődéjének dolgozói. Az új termék nemsokára forgalomba kerül. MINTEGY SZÁZHÚSZ munkás és tisztviselő látogatja a galócási fakitermelő vállalat népi egyetemén a számtan, fizika és ipari vonatkozású előadásokat. MOST KEZDTÉK MEG Vaslui és Negresti között egy 15 kilovoltos, csaknem 32 kilométer hosszúságú áramvezeték építését. TIZENÖT TUDOMÁNYOS brigád járta az elmúlt vasárnap Brassó tartomány falvait. „Nagy termésű nagy jövedelem“ címmel tartottak előadásokat Dacia, Apáca, Ágostonfalva, Alsórákos, Kucsuláta és több más község kollektivistáinak. BEÉRETT AZ ÜVEGHÁZI paradicsom Bánát tartomány több kollektív gazdaságában. A jól jövedelmező primőrök termesztésének kiterjesztésére most Arad környékén a kollektív gazdaságok mintegy 50.000 négyzetméternyi üvegházat építenek és csaknem 160.000 négyzetméterrel bővítik a melegágyakat A BÚTORGYÁRAKBAN nem nagy mennyiségben gyártott bútordarabokat tervez és gyárt a fővárosi „Mobila si tapiteria" kisipari termelőszövetkezet, amely a vásárlók által legjobban keresett egyszerű és kombinált könyvszekrényeket, dolgozószobákat, televíziós asztalokat és kombinálható bútordarabokat hoz forgalomba. VEGYIPARUNK jelenleg több mint 800 féle gyógyszert és mintegy százféle állatgyógyszert gyárt. KÉTHETI VENDÉGSZEREPLÉSRE a Bolgár Népköztársaságba utazott a temesvári bábszínház együttese, amely Szófiában és több vidéki városban húsz előadást tart. KIÁLLÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT bútorüzlet nyílt Brassóban, ahol a tartományban gyártott bútorokat mutatják be. Ez a tizenötödik korszerű üzlet, amely az idén Brassó tartományban nyílt. MEGJELENT AZ ÚJ ÉLET RAKÓ TARTOMÁNY falusi filmszínházainak műsorán már mintegy négy hónapja szerepel a „Cronica de la Tibucani“ című film, amely egy kollektív gazdaság életét, munkáját ismerteti. Eddig több mint százezren tekintették meg a filmet a tartományban. A LEVELEK GYORSABB osztályozása és elküldése érdekében Bukarestben kicserélik a postaládákat és számukat a megnövekedett szükségletnek megfelelően szaporítják. Ezt a hasznos intézkedést néhány nagyobb vidéki városban is végrehajtják. RYSZARD BAKST lengyel zongoraművész ma, február 1-én önálló zongoraestet ad Bukarestben, az RNK Atheneumában. Műsorán főleg Brahms és Chopin művek szerepelnek. Új STÚDIÓT kapott a ploiesti vezetékes rádióállomás. A stúdiót a technika legújabb vívmányaival szerelték fel 2. száma Az ADAS kötvények húzása Az ADAS személybiztosítási vegyes kötvények 1962 január 31-i húzásán az alábbi nyolc betűcsoportot húzták ki: J.W.H. P.I.K. E.Y.F. U.T.J. U.R.X. H.S.B. E.Y.J. N.M.V. Naponta sokan keresik fel a pécskai (Arad rajon) új önkiszolgáló boltot (Kelen Ferenc felvétele)