Előre, 1962. május (16. évfolyam, 4511-4536. szám)

1962-05-01 / 4511. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XVI. évfolyam, 4511. szám 8 oldal ára 40 báni 1962 május 1., kedd ÉLJEN MÁJUS ! A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK NAPJA! Befejezte munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs vitazáró­ beszéde A Nagy Nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn folytatta munkála­tait a Román NK népgazdasági ki­állítási pavilonjában. A párt és az állam vezetőit megér­kezésükkor viharos taps fogadta. A további általános vitában fel­szólalt : Mogyorós Sándor az RMP KB Politbürójának tagja, a Minisztertanács alelnöke, Ste­fan Mátés képviselő, az RMP Arges tartományi bizottságának első titkára, Miron Belea, Hunyad tar­tományi meghívott, Leontin Silo­ján hadseregtábornok, az RMP KB Politbürójának póttagja, a Fegyve­res Erők minisztere, Maria Nistor, a Dobrudzsa tartományi plopeni kollektív gazdaság elnöke, Corneliu Minescu külügyminiszter, Zaharia Stancu akadémikus, képviselő, Ste­fan Tripsa képviselő, vajdahunyadi öntőmester, a Szocialista Munka Hőse, Dumitru Coliu, az RMP KB Politbürójának póttagja. Az általános vita befejezése után Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs emelkedett szólásra. Beszédét több ízben hosszas viharos taps és üdv­rivalgás szakította félbe. A Nagy Nemzetgyűlés Bárója ez­után határozat­tervezetet terjesz­tett a képviselők elé a kollektivizá­lás befejezéséről és a mezőgazda­ság vezetésének újjászervezéséről szóló jelentés jóváhagyására vonat­kozólag. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs javaslatára e dokumentum megsza­vazásában részt vett az ülésszak 11.000 meghívottja. Az ülésszak részvevői — képvise­lők és meghívottak — lelkes lég­körben egyhangúlag megszavazták (Folytatás a 6. oldalon) Képviselő és meghívott elvtársak! Ülésszakunk munkálatai befeje­ződtek. A lelkes vita, az eszmékben lenyűgözően gazdag véleménycsere, a gyakorlati tanulságainál fogva rendkívül értékes tapasztalatcsere négy napon át tartott. Mintha ezt a nagyszerű épületet — műépítészeink és építőink e re­mekművét — amelynek kupoláját besugározza a tavaszi ég minden fé­nye és derűje, mélyen jelképes ér­telemben a nép e nagy tanácskozása számára hozták volna létre, hogy egybegyűlve ünnepelje meg egyik ragyogó győzelmét. (Hatalmas taps). A győzelem örömétől lelkesülten ugyancsak ünnepi hangulatban ha­tároztuk el itt a további teendő­ket, a kivívott eredmények megszi­lárdításának módozatait és a meg­valósítandó kilátásokat. Régebbi és újabb kollektív gazda­ságok elnökei, gépkezelők és állami gazdasági igazgatók, agronómusok és kutatók, értelmiségünk kiváló képviselői, párt és állami aktivisták szólaltak fel ezen az emelvényen. Az elhangzott vélemények és ja­vaslatok rendkívül értékesek szá­munkra, mert hozzásegítenek ahhoz, hogy helyesen és eredményesen old­juk meg a társadalmunk jelenlegi fejlődési szakaszában felmerülő nagy problémákat. Valamennyi felszólaló egyértel­műen nagyra értékelte és teljes mértékben helyeselte a Román Mun­­káspárt, Központi Bizottsága, a Ro­mán Népköztársaság kormánya po­litikáját. (Taps). Pártunk és vezetősége semminek sem örvend annyira, mint dolgozó népünk képviselői és küldöttei e megbecsülésének, ami a nép és a párt szoros és megbonthatatlan kap­csolatáról tanúskodik. (Hosszantartó taps). A párt és a kormány e megbe­csülést azzal vívta ki, hogy hűsége­sen és kitartóan, lankadatlan igye­kezettel szolgálja a gazdasági és kulturális felvirágzást, a nép jólé­tének és boldog jövőjének ügyét, a szocializmus és a kommunizmus végső győzelmét, hogy a legmaga­sabb csúcsokra emelje szocialista hazánkat. (Hosszantartó taps). A párt nem ismer különbséget szavak és tettek között. A múltban népünket szüntelenül becsapták és megalázták az ország kormányrúd­­jánál egymást végeláthatatlan sor­ban váltogató kormányok, amelyek­nek ígéretei olyan súlytalanok vol­tak, mint a pitypang pelyhe­ és szertefoszlottak a szélben. Pártunk, a munkásosztály pártja, test a nép testéből, amely program­jának minden betűjét valóra váltja. Nem ígéreteket tesz, hanem terve­ket készít; évről évre következete­sen eleven valóságra váltja a dol­gozók nemzedékeinek álmait, ame­lyekért annyi harcos hullatta vérét. (Taps). Valamennyien láthatták itt az or­szág életének feltáruló és a felszó­lalók tanúskodásával kiegészített képéből, hogyan egyesítette erőit a párt vezetésével az alkotó munka felemelő lendületében kollektivista parasztságunk azon az úton, ame­lyet nagyszerű munkásosztályunk — a társadalom vezető ereje — muta­tott. Városok és falvak képe változik meg egyik napról a másikra. Bár­hova, az ország bármely részébe te­kintünk, mindenütt új üzemeket és gyárakat, új építőállványokat lá­tunk, s a kollektív és állami gazda­ságok egyre kiterjedtebb egyre dú­­sabban termő földjeit. (Taps). A mostani ülésszak újabb buzdí­tást, újabb hatalmas lendületet ad majd a szocializmust szívvel-lélek­­kel építő népünk nagyszerű munká­jának. (Hosszantartó taps). A kupolacsarnok alatt elhangzott szavak visszhangja tengereken és országokon is túljutott. Barátaink és ellenfeleink — az elsők szeretet­tel, az utóbbiak pedig nem kis ér­deklődéssel — követték munkála­tainkat és ezek sok ország közvéle­ményében keltettek erőteljes vissz­hangot. Sok külföldi újságíró volt itt je­len s nemcsak mindent hallott, ha­nem saját szemével látta azt is, hogy kik voltak a szónokok. Vendégszeretettel fogadtuk őket, hogy valóban megismerjenek ben­nünket, az embereket és a ténye­ket egyaránt, s meggyőződjenek bé­kés alkotó munkánkról, láthassák, mit akarunk építeni, milyen szán­dékaink vannak a jövőben. (Taps). Ülésszakunkat népünk egyik nagy győzelmének szenteltük. Ezt a győ­zelmet párt- és állami szerveink, számtalan pártmunkás és pártonkí­­vüli megfeszített munkája tette le­hetővé, fáradságot nem kímélve tel­jesítették megbízatásukat. Ez az ülésszak is nagy haszonnal járó munkagyűjtés volt a mező­­gazdasági dolgozók közvetlen és ér­tékes közreműködése révén. Lefek­tette és megszabta valamennyiünk munkája újabb szakaszának alap­jait. Mindez új erőfeszítéseket kí­ván tőlünk. Senki sem képzelheti el természetesen Önök közül, hogy ez­után pihenőre térhetünk. Az ülésszakon hozandó határoza­tok további még szívósabb mun­kát igényelnek, s ez még na­gyobb eredményeket fog hozni. A dolgozó tömegek, a párt és állami szervek tekintsék magukat tovább­ra is mozgósítottnak ebben a mun­kában, valamennyien együttesen törekedjenek a munka javítására. Minden kollektív és állami gazdasá­got, minden brigádot hasson át a párt felhívása s e felhívás szelleme. Az ülésszak határozatai újabb, nagy felelősséggel járó feladatokat rónak az államhatalom helyi szer­veire, a néptanácsokra. Behatóan és részletesen meg kell vitatniuk ezeket a határozatokat, mindenki­nek vállalnia kell a ráeső részt, az­zal az állandó éber törekvéssel, hogy erősítse és fejlessze kollektív gazdaságainkat, biztosítva mind bő­ségesebb termésüket, egyre újabb haladást érve el a gazdasági és tár­sadalmi-kulturális tevékenység va­lamennyi területén. Városi és falusi dolgozóink a gazdaság és a kultúra valamennyi ágában elért kimagasló sikerekkel köszöntik május elsejét, a munka ünnepét. Meggyőződésünk, hogy hős mun­kásosztályunk, szorgalmas paraszt­ságunk, értelmiségünk, a szocia­lista építés kiteljesítésére vonatko­zólag a III. Pártkongresszuson el­fogadott nagyszerű programtól át­hatva a jövőben is lelkesedéssel, szívósan, lángoló hazafiassággal fog­nak dolgozn a hatéves terv teljesí­téséért, az ipar szüntelen fejleszté­séért, a mezőgazdaság fellendítésé­ért, az új kultúra felvirágoztatásá­ért, hogy szocialista hazánkat egy­re gazdagabbá s a dolgozók életét még bőségesebbé, még boldogabbá tegyék. (Hosszantartó erős taps). Kedves elvtársak! Egész belpolitikánk s a nép jólé­tének növelését célzó minden igye­kezetünk szerves kapcsolatban áll azzal, hogy szívünkön viseljük az egész emberiség legfőbb törekvésé­nek valóraváltását, a népek békéjé­nek megvédését és megszilárdítását. Ez alapvető feltétele annak, hogy az összes népek még napfényesebbé te­gyék ezt a földet munkájukkal, hogy a tudomány és a technika, az emberi lángel­re óriási erőforrásai ne az embermilliók életének megsemmisí­tését, a hosszú évszázadok során fel­halmozott mérhetetlen kincsek el­pusztítását szolgálják, hanem a ha­ladást, az emberi civilizáció legma­gasabb és egyre magasabb csúcsai felé. (Viharos taps). E nemes törekvés képezi népünk munkájának s a többi szocialista országgal együtt a tartós békéért, az összes államok békés egymás mellett éléséért s a háborúnak a társadalom életéből való kizárásá­ért vívott harcának alapját. (Erős taps). Engedjék meg kedves elvtársaim, hogy most, munkálataink befejezé­sekor eredményes munkát, felada­taik sikeres teljesítését, boldogságot és örömet kívánjak önöknek. (Élénk taps). Innen, az ülésszakról egyene­sen a szántóföldekre visz az útjük, ahol most csírázik a mag. Vigyék el falvaikba e nagy ta­nács feledhetetlen képét, e nagy ta­nácsét, amelyen legderekabb fiai révén maga a nép hozott fontos ha­tározatokat mindnyájunk boldogsá­gára. (Taps). Mondják el majd a kollektivista elv­társaknak, hogy együtt találták itt az ország minden részéből érke­zett kollektivistákat, üzemek és gyá­rak munkásait, értelmiségieket, a haza felvirágoztatásának közös gondjában egyesülve, s hogy érezzék azt a legyőzhetetlen, nagy erőt, amelyet a párt bölcs vezetésével ilyképpen egyesült népünk képvisel. (Hosszantartó, erős taps). Mondják el gyermekeiknek, hogy ők is érezzék ezt és emlékezzenek rá! (Taps). Éljen hazánk, a Román Népköz­­társaság! (Viharos taps, éljenzés). Éljen a munkásosztály, a kollek­tivista parasztság, az értelmiség, az összes dolgozók, a szocializmus de­rék építői! (Hosszas taps, éljenzés). Éljen a béke és a szocializmus! (Viharos, hosszantartó taps. Az ülés­szak részvevői helyükről felállva percekig éljeneznek). HATÁROZAT A Nagy Nemzetgyűlés rendkívüli, a mezőgazdaság kollektivizálása befejezésének szentelt ülésszaka jóvá­­hagyja Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, az Államtanács elnökének jelentését, amely megvonja a szocialista építés útján elért ragyogó győzelmek átfogó mérlegét és kijelöli azokat a feladatokat, amelyek az egész nép előtt állnak a szocialista mezőgazdaság tovább­fejlesztése érdekében. A Nagy Nemzetgyűlés úgy véli, hogy ez a jelentés útmutató a központi és helyi állami szervek, a me­zőgazdasági szervek és az összes mezőgazdasági dolgozók számára jövőbeni egész tevékenységükben. A Nagy Nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakának elnöksége. A szónoki emelvényen Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs TÖRTÉNELMI TAVASZ­ ríl­izennyolcadszor ünnepli dol­­­­­l­­­gozó népünk szabadságban, új élete lendületes építése köz­­ben a munkásszolidaritás gyö­nyörű tavaszi ünnepét — má­jus elsejét. Mindig, minden évben örömmel, büszkén álltak a dolgozó milliók az ünnepi zászlók alá; min­dig, minden évben többnek érezték magukat, szebbnek az életüket, erő­sebbnek a hazát. Ez az érzés sajátja idei májusünneplésünknek is, de ez­­idén a május elsejei felvonulások, majálisok örömét új színnel gazda­gítja az a tény, hogy az ünnepet megelőzően népünk történelmi ese­mény tanúja lehetett: a Nagy Nem­zetgyűlés rendkívüli ülésszaka éppen ezekben a napokban szentesítette 1962 csodálatos tavaszának nagysze­rű győzelmét, a kollektivizálás befe­jezését. A tizennyolcadik szabad má­jus­­ Román Népköztársaságában „a szocializmus véglegesen győzött városon és falun­, a párt vezetésé­vel, bölcs politikája eredményeként csaknem négy évvel a határidő előtt teljesítettük az RMP III. kongresz­­szusán kitűzött feladatot, a mező­­gazdaság szocialista átalakítását. Joggal ünnepli nagy örömmel hős munkásosztályunk, az egész dolgozó nép a kivívott győzelmet. A falun lezajlott forradalmi átalakulások szerves részét képezik a szocialista építés folyamatának; részét annak a szorgalmas, kitartó, hősi munkának, amelyet a munkásosztály, az egész nép a párt vezetésével a népgazda­ság harmonikus, gyorsütemű fejlesz­téséért végzett. Ez a győzelem gazda­gabb tartalommal telíti, magasabb szintre emeli a munkás-paraszt szö­vetséget. A tizennyolcadik szabad május 1-et a munkásosztály mellett, vele együtt immár a kollektivista parasztság új osztálya ünnepli min­denütt, nagyszerű kifejezőjeként a párt köré tömörült dolgozó nép egy­ségének és elhatározásának, hogy si­kerre viszi a szocializmus kiteljesí­tésének ügyét, a kommunizmusra való fokozatos áttérés megvalósítá­sának történelmi feladatát. Eddigi sikereink, győzelmeink erős rugóját, szilárd alapját képezik né­pünk robusztus optimizmusának, jö­vőbe vetett hitének. S ez minden­nél természetesebb, hiszen az ipari termelés már az elmúlt évben öt és félszerese volt a tizenkét évvel az­előttinek. A gépgyártóipar, a villa­mosenergiaipar és az építőanyagipar tizenkétszeresére nőtt a burzsoá­ föl­­desúri Románia leggazdagabb esz­tendeje — 1938 — termelésének. Munkásosztályunk, dolgozó népünk a párt kipróbált vezetésével sikerrel teljesíti a népgazdaságfejlesztés hat­éves tervét. A terv első felét záró idei esztendő első negyedévének ter­melése 13 százalékkal nagyobb a ta­valyi azonos időszakénál. Ugyanez az egészséges növekedés sajátja me­zőgazdasági termelésünknek, mind a gabonatermesztésben, mind pedig az állatállomány fejlesztésében, minek folytán iparunk évente több nyers­anyaghoz, népünk több élelemhez jut. A nemzeti jövedelem három és félszer akkora, mint 1949-ben volt, a dolgozók reálbére pedig ugyanez idő alatt kétszeresére s a társadalmi­kulturális célokra fordított állami kiadás ötszörösére növekedett. Mind­ez szorosan összefügg azzal a test­véri támogatással, amelyet a Szov­jetunió nyújtott és nyújt hazánk­nak, azzal az együttműködéssel és kölcsönös elvtársi segítséggel, amely hazánk kapcsolatait jellemzik vala­mennyi szocialista országgal. Május elsejét s a Nagy Nemzet­­gyűlés rendkívüli ülésszakát mun­kásosztályunk, kollektivista paraszt­ságunk, az értelmiségiek újabb mun­kasikerekkel köszöntötték. A szocia­lista versenyek mindent átfogó alko­tó lendülete talán soha ily jellemző nem volt egész népünkre, mint ép­pen ezen a tavaszon. Gyárak, bá­nyák, építőtelepek, mezsgyétlen kol­lektivista földek dolgozó milliói je­lentették büszkén, hogy túlteljesítet­ték tervük mutatóit, több ipari árut termeltek, gyorsan és jobb körülmé­nyek között juttatták földbe a ma­got. Méltán hangsúlyozta Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs a Nagy Nem­zetgyűlés rendkívüli ülésszakán „A román nép büszke lehet arra, hogy alkotó munkájával, a mezőgazdaság kollektivizálásának befejezésével, a népgazdaság összes ágainak fejlesz­tésében elért sikerekkel előmozdítja a szocialista világrendszer erőinek növekedését.“ A Szovjetunió és a többi szocialista ország — köztük hazánk dolgozóinak — sikerei leszo­ (Folytatás a 7. oldalon) „A szocializmus győzelme a mezőgazdaságban“ — Kiállítás a fővárosi Dalles teremben — A fővárosi Dalles teremben hétfőn délután megnyílt „A szocializmus győzelme a mezőgazdaságban" ki­állítás. A kiállítás megnyitásán jelen vol­tak a következő elvtársak: Gheor­ghe Gheorghiu-Dej' Gheorghe Apos­tol, Emil Bodnar­as, Petre Born­a, Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica, Alexandra Draghici, Ion Gheorghe Maurer, Mogyorós Sándor, Dumitru Coliu, Leonte Rautu, Leontin Suli­ján, Stefan Voitec, Mihai Dalea, az RMP KB, az Államtanács és a kor­mány több tagja, társadalmi szerve­zetek és központi intézmények veze­tői, párt és állami aktivisták. Megjelentek Bukarestben akkre­ditált diplomáciai kirendeltségek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. •­ A kiállítást megtekintette a Nagy Nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaká­nak számos részvevője.

Next