Előre, 1962. július (16. évfolyam, 4563-4588. szám)

1962-07-01 / 4563. szám

A Kenyerünkért Baragan végtelen síkján, Bá­nát és Krisána tartomány ró­náin, az ország nagy gabona­­termesztő vidékein aratásra érett a búza. Kalangyában vannak már az első kévék, a kombájn vágta rendek­ből már megteltek az első zsákok. Az első aratás ... Ezen a nyáron immár minden határban közös erő­vel arat a falu népe. Kollektivizált mezőgazdaságunk első aratása az idei betakarítás. "Új kenyerünket egybeszántott nagy mezők szép ter­mése adja. A Mezőgazdasági Főtanács adatai szerint Bukarest, Galac, Dudrudzsa, Olténia és Ploiesti tartományokban az árpával bevetett területnek több mint a felét learatták s körülbelül 40.000 hektárról a búzát is betakarí­tották. Csaknem az egész fenti te­rületet szakaszos arató-cséplőgépek­kel és kévekötő-arató gépekkel arat­ták le. Az állami gazdaságok és gép- és traktorállomások jobb ered­ménnyel használták fel a szakaszos arató gépeket, ami annak tulajdonít­ható, hogy e gépeket a kiterjedt búzatáblákkal rendelkező gazdasá­gokban összpontosították, s jobban megszervezték a munkát. Az utóbbi napokban már a kombájnokat is munkába állították. Szemveszteség nélkül betakaríta­ni az idei kenyérnekvalót ! Ezt a célkitűzést állította maga elé vala­mennyi állami és kollektív gazda­ság, valamennyi gép és traktorállo­más. Mi hát most a legfőbb feladat? A Mezőgazdasági Főtanács ajánlásai világosan felelnek erre a kérdésre. „Az aratást szolgáló egész gépi fel­szerelést haladéktalanul állítsuk munkába. Az illetékes szervek na­ponta ellenőrizzék a gabonaföldeket és mihelyt megállapítják, hogy a gabona beérett meg kell kezdeni a betakarítást kévekötő és marokrakó aratógépekkel, sőt kézierővel is fő­ként ott, ahol a gabona ledőlt. Mi­helyt a lehetőségek megengedik tel­jes mértékben fel kell használni a kombájnokat is és gondoskodni kell arról, hogy ezek megállás nélkül működjenek. A szocialista gazdaságok az idén jobban felkészültek a betakarításra és a többi nyári mezei munkára. A felszerelés előkészítése, az operatív munkatervek kidolgozása, a trakto­rosok és gépkezelők képzése terén különösen kitűntek a Bukarest, Bá­nát és Dobrudzsa tartományi szocia­lista egységek. A gépállomások zöme rendeltetési helyükre juttatta megnövekedett gépállományát. Akad azonban példa arra is, hogy némely GTA, mint pél­dául a kakszentmártoni , késleke­dik a gépek kiszállításával. A halo­gatás kárral járhat. Haladéktalanul juttassuk el hát a gépeket oda, ahol velük dolgozni kell. S ha a gabona annyira érett, hogy mindenütt vág­ni lehet szervezzük meg a második váltást is. Erre annál is inkább szükség van, mivel a betakarítással párhuzamosan hozzá kell látni a szalma összegyűjtéséhez és a nyári szántás azonnali elvégzéséhez. A hordás-cséplés megszervezése sem kis feladat. A késedelmeskedés ez esetben is veszteséghez vezethet. Minden szállító eszközt — fogatot, autót, pótkocsit stb. — mozgósítani kell a kévék behordására. A szérű­kön pedig, ha a helyzet úgy kívánja csépeljünk három váltásban. Az érmihályfalvi gépállomás traktorai, cséplőgépei például így dolgoznak s bárki ellenőrizheti: a gyors, a jó minőségű munka eredményeként alacsony a szemveszteség, jól halad a hordás-cséplés. Szemveszteség nél­kül folyik a betakarítás az I. L. Ca­­ragiale (Lehliu rajon) állami gazda­ságban is. Itt a következőképpen aratnak: először rendberakó gépek­kel levágják a búzát, majd kom­bájnokkal felszedik és kicsépelik a gabonát. A szakaszos aratás révén a károsodást teljesen elkerülték. Kollektív gazdaságaink a terme­lési tervek összeállításakor megfele­lő dombárak, raktárak építését is előirányozták. A legtöbb helyen nemsokára el is készülnek az új tá­rolóhelyiségek. Sajnos nem egy he­lyen, mint például a Maros-Magyar Autonóm tartomány több gazdasá­gában a lehetőségek alatt maradtak az építkezéseket illetően. A tarto­mányi szervek feladata, hogy szor­galmazzák az építkezések mielőbbi befejezését. Ahol pedig a raktára­kat aratásig nem tudják felépíteni ott a meglévő épületek bővítésével, átalakításával kell biztosítani a tá­rolóhelyiségeket. Most az ideje, hogy mind az állami, mind a kollektív gazdaságok gabona hombárjait kel­lőképpen előkészítsék, kitakarítsák, fertőtlenítsék stb­ Mindenképpen biztosítani kell a tárolás kedvező feltételeit. A betakarítással párhuzamosan kell megvetnünk a jövő évi termés alapját is. Minél nagyobb területen végezzük el a nyári szántást, hogy jó magágyba kerüljön az új mag. Számtalan gyakorlati példa bizo­nyítja a nyári szántás hasznát. A váradesi állami gazdaság nagy ku­koricaterméseit, a désfalvi kollek­tív gazdaság 400 mázsás cukorrépa hektárhozamát például éppen annak köszönheti, hogy a nyári szántást minden évben rendszeresen elvégzi. Ha pedig másodvetést alkalmazunk — amire főleg takarmánytermelési szempontból minden gazdaságban szükség van — a tarlót aratás után azon nyomban fel kell szántani, hogy idejekorán földbe tehessük a másod­növény magvait. Azokon a földeken, amelyeket nem jelöltek ki őszi ve­tésre, főként az öntözhető területe­ken, minél több takarmánynövényt — silókukoricát — kell termeszteni. A legrövidebb idénymunka előtt állunk. Megkezdésétől számítva egy hét alatt végezni kell vele, hogy a terméscsökkenéseket elkerüljük. Ép­pen ezért sorakoztassunk fel min­den erőt a kenyérgabona gyors be­takarítására. A néptanácsok, a me­zőgazdasági tanácsok, az állami és kollektív gazdaságok vezetőtanácsai tegyenek meg minden lehetőt, hogy a gépek erejének maradéktalan ki­használásával a munka jó megszer­vezésével néhány nap alatt hom­bárba kerüljön idei gabonatermé­sünk minden szeme. Világ proletárjai, egyesüljetek | I^R^At^&PRO^^RSASA^NE^ANACSAM­A^^PJ^ A tartomány élenjárói Ploiesti tartomány szántóföld­jein javában folyik a gabona be­takarítása. Buzau, Râmnicu Sarat és Mizil rajon 40 kollektív gazda­sága, felhasználva a gépi eszközök teljes kapacitását, befejezte az árpa aratását, s a mezőgazdasági tanácsok ajánlására az említett rajonok kollektív gazdaságai hoz­záláttak a búza aratásához. A learatott táblákon a gép­kezelők és a kollektivisták meg­kezdték a szántást és a takar­mánynövények elvetését, főként silókukoricát vetnek. Sietni kell a kapálással Szatmár rajonban Szatmár rajonban június végéig több, mint 80 százalékban végezték el a növények másodszori kapálását. A burgonyát és a cukorrépát teljes egészében megkapálták másodszorra, a napraforgó és a tengeri másod­szori kapálása pedig, befejezés előtt áll. Élen jár a növényápolásban az erdődi, szamoskrassói, szamosdarai, meggyesi, alsóhomoródi, madarászi, egri, kakszentmártoni és a patóházi kollektív gazdaság, ahol a fenti dátumra befejezték a kukorica másod­szori kapálását. A napraforgó és a burgonya másodszori kapálását a ra­jon egész sor kollektív gazdasága ugyancsak elvégezte. Ez annak tudható be, hogy a kollektív gazdaságok vezető tanácsai a pártalapszervezetek, valamint a néptanácsok végrehajtó bizottságai támogatásával jól szervez­ték meg a növényápolási munkát. Nem mondhatjuk mindezt el a középhomoródi, lázári, szamosdobi, hiripi, józsefházai, szatmárudvari, rézteleki, halmi, kökényesdi,kisszokondi, valamint a herendi kollektív gazdaságokról, amelyek jelentősen lemarad­tak a növényápolással. Ezekben a községekben és falvakban a néptaná­csok végrehajtó bizottságai nagyobb segítséget kell nyújtsanak a kollek­tív gazdaságoknak, hogy ezek minden erőt mozgósítva mielőbb elvégez­zék a másodszori kapálást. A rajon számos kollektív gazdaságában nagy lendülettel folyik a har­madik kapálás; június végéig a burgonyának és a cukorrépának több, mint a felét kapálták már meg. A községi néptanácsok végrehajtó bizott­ságai, valamint a kollektív gazdaságok vezető tanácsai kövessenek el min­dent annak érdekében, hogy a kedvező időt kihasználva az egész vajon­ban idejében és jó körülmények között végezzék a növényápolást. SCHWARCZKOPF MIHÁLY a rajoni néptanács végrehajtó bizottságának elnöke 1962 július 1 vasárnap XVI. évfolyam 4563. sz. 4 oldal ára 20 iáni A tordai vegyipari kombinát monoklór benzolgyártó részlegén Olcsvári Béla gépkezelő rendszeresen túlteljesíti tervelőirányzatát (Takács László felvétele) Az ötezredik újítási javaslat A brassói Steagul Rosu teherautó­­gyárban nemrég bejegyezték a mű­szaki kabinet megalakulása óta elő­terjesztett ötezredik újítási javaslatot. Az újítás, amelyet Hoffmann Ferenc, állami díjas technikus, Popescu Pom­­piliu tervező és Binder Mihály techno­lógus­ javasolt, a könyöktengely dina­mikus kiegyensúlyozására szolgáló elektronikus gép korszerűsítésére vo­natkozik. Alkalmazása révén javul az illető művelet minősége és 25 száza­lékkal növekszik a munkatermelé­kenység. A nagy gazdasági hatékonyságú újítások közé tartozik az is, amelyet a Gheorghe Dogaru mérnök veze­tése alatt álló kollektíva terjesztett elő a tehergépkocsi kézifékjének szer­kezeti módosítására. Az újítás révén minden féknél 15 kilóval csökkentet­ték a fajlagos fémfogyasztást s így 78 lejjel csökkent az önköltség teher­autónként. Élenjár az újítómozgalomban Nagy Károly gépész is, aki módosította a kardántengelyt, továbbá Nicolae Do­­menici mester, aki 57 újítás szerzője, Ionife Nedelcu technikus és az üzem sok más dolgozója. Az eddig beter­jesztett újítások közül csaknem 3000-et már alkalmaznak is a termelésben s az üzem eddig több mint 55 500 000 lejt takarított meg az újítások révén. Új szakkóderek a kőolaj- és vegyiparban A Kőolaj- és Vegyipari Miniszté­rium iskoláit az 1961/1962-es tanév­ben 2900 tanuló végezte el, 900-zal több, mint az előző évben. A vég­zett növendékek közül 150-et a bor­zesti vegyipari kombinátba, mintegy százat a sárinesti relon- és rolán­­gyárba, 110-et a Danubiana gumi­abroncs gyárba osztottak be. A kőolaj- és vegyipar ellátására szakkáderekkel, jelenleg 20 iskola­­csoport és iskola működik. Csupán a szakmai iskolák 42 szakmában ké­peznek ki szakmunkásokat, többek között vegyészeti- és kőolajvegyé­­szeti gépkezelőket, mélyfúró mun­kásokat, fúró- és építőberendezéseket kezelő gépészeket, karbantartó gé­pészeket stb. A kőolaj- és vegyipari káderkép­zés anyagi alapjának kibővítésére jelenleg három új iskolaépület épül Craiován, Piatra Neamton illetve Suceaván. "g ooooooooooooaoooooooooooooooaoooooooooooooooor^ | Az Oltenifa rajoni Budesti-Neg- \ \ resti állami gazdaságban rövidé­­g­b­­en befejezik az árpa betakarítá- 8 8 ,át Minden egyes kombájn na- \ $ ponta 5—6 hektárról aratja le a 8 gazdag termést (Agerpres-felvétel) g 8 8 ooooooooooocco ooooooooooooc? Nyár—a Fiooirpaiotaoau... Szombaton ünnepi külsőségek között megnyílt a fővárosi Pio­nírpalota nyári programja. A délelőtt folyamán gazdag műsort mutattak be, amelyen a párt­ról és a hazáról szóló versek, a pionírok munkáját szemléltető jelenetek, pionírzenekarok szá­mai és sportgyakorlatok szere­peltek. Délután vidám hangulatú pio­nírkarnevált rendeztek. 1962. VI. 30. Hosszan, elnyújtottan búg az ebédidőt jelző gyári sziréna. A ha­talmas munkacsarnokban egymás­ után leállnak a gépek, hogy félórás pihenés után ismét nekilendüljenek. Olyan csend borul a piperai bútor­­kombinátra, mintha nem is egy ha­talmas, minden ízében korszerű üzemóriásról lenne szó. Csak az egyik kisebb teremben nem szünetel a zaj, ott, ahol Hera Victoria minő­ségellenőr végzi mindennapos, meg­szokott, nagyon fontos teendőjét. Most is, — mint általában — éles, kutató szemmel forgatja a kész kár­pitozott székeket, ap­rólékosan, megvizs­gálja a fa kidolgozá­sát, csiszolását, össze­állítását, no és persze a lakkozást. Munka­társai hiába hívják ebédelni, csak ennyit mond : — Kicsit később... Még át kell néznem José és Even­dő székeit... Senki nem lepődik meg a nálunk szokatlan nevek hallatán. Tulajdon­képpen már nem is szokatlan, lega­lábbis a kombinát dolgozói számá­ra nem az, hiszen Hernandez és Evendo idestova immár több, mint négy hónapja itt dolgoznak. Hár­man jöttek Kubából, hogy szakosít­sák magukat a korszerű bútorgyár­tás művészetében. Ketten : a zömök, néger fiatalember, José Antonio Hernandez és a magas Evendo Idei­­fonzo Gondares Nava jelenleg itt a székek osztályán dolgoznak, míg Rigoberto Morales Sarduys a bútor­­részlegen. Az üzem munkásai meg­szokták, hogy minden nap együtt dolgoznak, tanulnak és együtt szóra­koznak velük. Sok szeretettel és me­leg barátsággal fogadták a kubaia­kat, odaadással segítik őket a mun­kában és azon kívül, hogy elsajátít­hassák a bútorgyártás ezernyi csín­ját-binját. Hera Victoria például mindennap, még ebédidő előtt átvizsgálja a ku­baiak által készített székeket, hogy aztán aprólékosan beszámolhasson Goran Nicolae mesternek. Most is azért marad vissza néhány percre, hogy munkája végeztével elmond­hassa az immár második hete nap, r.­.int nap megismételt s jelentés for­májában megfogalmazott pár szót: — Jól dolgoztak ma is a kubaiak... Általában dicsérő szavakkal be­szélnek róluk, mert az üzem mun­kaközösségének baráti segítsége jó talajra talált. Igen jó tanítványok­nak bizonyultak mindhárman. Ezt a mester mondja, aki a legil­letékesebb a véleményadásban s aki a szakosztály valamennyi munkafá­zisán végigkísérte Hernandezt és Evendot. Félórákig állt mellettük, amikor a szalagfűrészen, a gyalu, vagy fúrógépen, az automatikus csa­­pozógépen dolgoztak és tanította őket sok türelemmel a különböző fogásokra, a kések pontos és gyors kicserélésére. Most már mindezt egy­­maguk csinálják, így aztán közvet­len részt vesznek a termelésben. Felhasználtuk az ebédidőt s azzal a szándékkal indultunk megkeresni a három kubai munkást, hogy meg­érdeklődjük : hogyan érzik magukat országunkban ? Pánn elvtársnál, az üzem főmérnökénél akadtunk rájuk. A kérdésre a barátságos és közvet­len természetű Hernandeztől kap­tunk feleletet. — Nagyon jól, akárcsak otthon, — mondja, aztán így indokolja meg ki­jelentését: — Nagyon sok a hason­lóság a román és kubai nép között. S itt elsősorban a barátságra hivat­kozom, s arra a közlékenységre és segítségre, amellyel átadják tudásu­kat itteni kollegáink. Aztán Evende folytatja. — Annak idején rendkívül nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a Ro­mán Népköztársaságba jövünk, szo­cialista országba. Sokat hallottunk, olvastunk Romániáról ezelőtt is. Ál­talában figyelemmel kisérjük és ta­nulmányozzuk a szocialista országok építőmunkáját, hiszen mi kubaiak is a szocializmus útján haladunk. Ide­jövetelünk óta közelebbről is meg­ismerhettük a szocializmus kiteljesí­tésén munkálkodó román népet s elmondhatjuk, hogy van mit ta­nulnunk tőle. Aztán az eddig hallgatagon ülő Ri­goberto veszi át a szót: — sokszor úgy érzem, hogy az üzem egész munkaközössége össze­fogott azért, hogy belőlünk valóban kiváló bútorkészítő mesterek válja­nak. Különösen sokat segítenek eb­ben bennünket a mesterek, mint Boz­­ga Flórian, Goran Nicolae, Masala Ioan, Gincoiu Vasile és persze a mérnökök, ___________ Paun és Nitu elvtár­sak. Sok jó barátunk van az üzem munkásai között, mint például Plesca Gheorghe, Trifu Cor­nel és mások, akiknek társaságában nagyon jól érezzük magunkat. — Mivel foglalkoznak szabadide­jükben ? — Az említett fiatalokkal és persze a többiekkel is együtt járunk szó­rakozni, színházba, operába, moziba. Nemrég a Traviatát néztük meg az operában közösen, azelőtt pedig a Faustot. Aztán láttuk a Lysistrata előadását, ami különösen tetszett. Valóban összefogott a piperai kombinát egész munkaközössége, hogy a három kubai munkás igyekeze­te gazdagon gyümölcsözzön. Sok sze­retettel adják át tudásukat, segítik, hogy elsajátítsák végig az egész ter­melő folyamatot, elkezdve a nyers­anyag kiválogatásától, egészen a be­fejező munkálatokig. S mindezt nemcsak a gyakorlatban, hanem el­méletben is. Meleg barátság szövődött az eltelt idő alatt az itt dolgozók és a kubai­ak között. S ez a barátság a hátra­levő közel egy év alatt minden bi­zonnyal tovább mélyül. HAJAS MARGIT José, Evendő és Rigoberto N. Sz. Hruscsov beszéde a moszkvai mezőgazdasági értekezleten p. d­á., ALGÍR Ben Khedda rádiónyilatkozata a népszavazás előestéjé­n Ben Yusszef Ben Khedda, az Al­gériai Köztársaság ideiglenes kor­mányának elnöke pénteken este be­szédet mondott az algíri rádióban. Az átmeneti időszak végefelé kö­zeledik — mondotta — mégpedig olyan körülmények között, amelyek megcáfolják a kolonializmus és a fasizmus híveinek sötét jóslatait az algériai nép úgynevezett megoszlá­sára vonatkozólag. Az utóbbi idő­ben az algériai népi tömegek, a Nemzeti Felszabadító Arcvonal és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg har­cosai nehéz megpróbáltatásokon mentek át. Ez idő alatt nagyszerű eredményeket értünk el a tömegek megszervezése, a tűzszünet alkalma­zása és az eviani egyezmények tisz­teletben tartása terén. Az algériai nép sikereinek alapja az, hogy lelkesen és öntudatosan tá­mogatta politikánkat, amely az evia­ni egyezményekhez vezetett. Ben Khedda bejelentette, hogy néhány nap múlva visszatér Algé­riába, majd ezeket mondotta: Az Algériai Köztársaság ideiglenes kor­­mánya, megalakulása óta mindig a nemzeti függetlenség szószólója volt. Mi folytatni fogjuk tevékenységün­ket mindaddig, amíg történelmi hi­vatásunknak eleget nem teszünk, arra fogunk törekedni, hogy méltók legyünk a nép, a Nemzeti Felszaba­dító Arcvonal és a Nemzeti Fel­szabadító Hadsereg bizalmára. A függetlenség elnyerésével továbbra is tiszteletben tartjuk majd az evia­ni egyezményeket, meg akarjuk mu­tatni, hogy képesek vagyunk építeni és vezetni az országot. Ben Khedda felhívta az algériai­akat, hogy zárkózzanak fel az ideig­lenes kormány körül és kijelentette, hogy a függetlenség első napjai döntő jelentőségűek lesznek Algé­ria jövője szempontjából. Az egység lehetővé teszi majd az algériai nem­zetnek, hogy gyors léptekkel ha­ladjon a most kezdődő algériai for­radalom összes céljainak megvalósí­tása felé — mondotta. A Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz-6 mesterséges holdat MOSZKVA (Agerpres). TASZSZ: 1962. június 30-án a Szovjetunió­ban elindították földkörüli útjára a Kozmosz 6 nevű új mesterséges holdat. A Kozmosz 6 mesterséges holdon tudományos készülékek van­nak a TASZSZ hírügynökség ál­tal március 16-án közölt program alapján végzett űrkutatási munká­latok tovább folytatására. A tu­dományos készülékeken kívül a Koz­mosz 6 mesterséges hold több csa­tornás rádiótelemetrikus rendszerrel és a pálya adatainak mérésére szol­gáló rádiótechnikai berendezésekkel is el van látva. A mesterséges hol­don rövidhullámú rádióleadó van, amely 90,0233 MHz frekvenciával működik. Ideiglenes adatok szerint a mes­terséges hold pályája csak kevés­ben különbözik a számítások alap­ján kijelölt pályától. A mesterséges hold keringési ideje 90,6 perc, pá­lyájának hajlásszöge az Egyenlítő síkjához képest 49 fok. Földtávol­ban 360 km-re, földközelben 274 km-re van bolygónktól. A mester­séges holdról érkezett rádiótelemet­rikus adatok azt mutatják, hogy a mesterséges holdon levő összes ké­szülékek és tudományos berendezé­sek normálisan működnek. Az egy­behangoló és számítási központhoz telemetrikus adatok, valamint a Ma-ú­jak rádióadó jeleinek vételével kap­csolatos adatok érkeznek. A mesterséges hold 1962. július elsején délután 4 óra 36 perckor áthalad Bukarest fölött. TÁVIRAT Dr. KWAME­NKRUMAH őexcellenciájának, a Ghánai Köztársaság elnökének ACCRA A Ghánai Köztársaság kikiáltásának és az ön elnökké választásának második évfordulója alkalmából a magam nevében, az Államtanács, a kormány és a román nép nevében a legőszintébb jókívánságokat küldöm Excellenciádnak és az egész ghanai népnek. Örömmel állapítom meg a Román Népköztársaság és a Ghanai Köz­társaság közti jó együttműködést, és kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy országaink baráti kapcsolatai a jövőben is tovább fejlődnek mind­két nép javára, az egész világ békéje és haladása javára. GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke MOSZKVA: Hruscsov elvtárs fogadta a Spanyol KP vezetőségének tagjait Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára június 30-án fogadta a Spanyol Kommunista Párt vezetősé­gének tagjait: Dolores Ibarrurit, a párt elnökét, I. Gallegát és R.Men­­dezonát, a Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tag­jait. A rendkívül szívélyes légkörben lefolyt megbeszélés során Nyikita Hruscsov kifejezte szolidaritását a spanyol népnek a Franco-rendszer ellen folytatott hősi harcával. Nyikita Hruscsov megbeszélést és eszmecserét folytatott a Spanyol Kommunista Párt vezetőségének tagjaival a közös érdekű kérdések­ben. T­OKIÓ: Román kultúrest a Bugeiza színházban A tokiói Bugeiza-színházban Ca­­ragiale emlékének szentelt román kultúr­estet rendezett a Román-Ja­pán Baráti Egyesület és a Bugeiza­­színház vezetősége. Koszej Jamakawa professzor, a színház rendezője, aki nemrég ha­zánkban járt, a Román Népköztár­­­saság kulturális életéről beszélt.

Next