Előre, 1962. november (16. évfolyam, 4667-4692. szám)
1962-11-01 / 4667. szám
1962. november 1.– csütörtök „SZAVATOLJÁK KUBA BIZTONSÁGÁT!“ A PRAVDA CIKKE — MOSZKVA (Agerpres). — „Szavatolják Kuba biztonságát!“ címmel a Pravda az alábbi cikket közli V. Borovszkij tollából: „Ezekben a vészterhes napokban az emberek először lélegzettek fel szabadon. Nagy örömmel értesültek arról, hogy létrejöttek a feltételei a veszélyes tűzfészek felszámolásának. Ez a tűzfészek azzal fenyegetett, hogy atomháború lángtengerévé változik. Az emberiség mély megelégedéssel és hálával fogadta a szovjet kormány bölcs és ésszerű intézkedéseit; a Szovjet kormány kezdeményezte annak a válságnak a felszámolását, amelyet az USA agresszív köreinek akciói váltottak ki a Karibi-tenger térségében. A szovjet kormány lépéseit kizárólag az általános béke iránti gondoskodás diktálja. Egyes nyugati rövidlátó politikusok veszélyes hibát követnének el, ha a békeszeretetet gyengeségnek, az egyezmény megkötését célzó elhatározást pedig a saját erőbe vetett bizalom hiányának tekintenék. Az Egyesült Államokban akadnak olyan felelőtlen személyek, akiknek nem volt ínyére az a békés megegyezés, amely a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az USA elnöke között jött létre. Ezek a személyek jelenleg is a Kuba elleni invázióra uszítanak, újabb provokációhoz folyamodnak és semmiképpen sem akarnak beletörődni az általuk kiváltott feszültség enyhülésébe. A világ közvéleményét óvatosságra inti az USA hivatalos körei által terjesztett durva koholmány, amely szerint Kuba terrorakciókat szervez a latin-amerikai országokban. E koholmány terjesztésének időpontja nem hagy kétséget afelől, hogy az értelmi szerzők minden eszközzel alá akarják ásni a létrejött megegyezést és újabb ürügyet keresnek Kuba megtámadására. Az amerikai militaristák ugyanazon célból további inváziós erőket vonnak össze, repülőket küldenek a Kubai Köztársaság légiterébe, ami veszélyes következményekkel járhat. Ilyen körülmények között rendkívüli jelentőségű, hogy az Egyesült Államok következetesen teljesítse a kubai terület integritásának tiszteletben tartására vállalt kötelezettségeit. Ezért a világközvélemény homlokterében áll a Kubai Köztársaság belügyeibe való be nem avatkozás szavatolásának problémája, s a garanciák problémája az újabb fegyveres támadás ellen, amelyet a legagresszívebb erők nem szűntek meg előkészíteni. Fidel Castro, a Kubai Köztársaság miniszterelnöke nyilatkozatot tett, felsorolva a következő intézkedéseket, amelyek másokkal együtt biztosítanák ezeket a garanciákat. Először — meg kell szüntetni a gazdasági blokádot, valamint az összes gazdasági és kereskedelmi nyomás céljait szolgáló mindazon intézkedéseket, amelyeket az Egyesült Államok világszerte alkalmaz Kuba ellen. Másodszor — be kell szüntetni minden aláaknázó tevékenységet, fegyverek és robbanóanyagok légi és tengeri uton történő küldését és partra szállítását, zsoldosinvázió megszervezését, kémek és szabotőrök behatolását, vagyis mindazokat az akciókat, amelyek az Egyesült Államok és a vele bűnrészességet vállaló más országok területéről indulnak ki. Harmadszor — véget kell vetni az Egyesült Államokban és Porto Ricoban levő támaszpontokról kiinduló kalóztámadásoknak. Negyedszer — az észak-amerikai katonai repülőgépek és hadihajók nem sérthetik meg Kuba légiterét és felségvizeit, ötödször — ki kell üríteni a guantanamoi haditengerészeti támaszpontot és vissza kell adni az Egyesült Államok által megszállt kubai területet. Ezek a követelmények, amelyeknek hivatásuk biztosítani Kuba szuverenitását és biztonságát, széleskörű támogatásnak örvendenek a békeszerető erők részéről. Kubának, amely kénytelen az agresszió állandó fenyegetésének körülményei között élni, törvényes joga gondoskodni biztonságáról. Latin-Amerika népei, az egész haladó emberiség, kifejezve szolidaritását a hős kubai néppel, határozottan felemeli intő szavát e szent jog megsértésére irányuló próbálkozások ellen. A Szovjetunió, amikor lépéseket tesz a világháború kirobbantásának veszélyével fenyegető legakutabb konfliktusok egyikének felszámolására, akárcsak eddig, továbbra is a kubai nép mellett áll és nem vonja ki magát a felelősség alól, hogy ezután is segítse. A szovjet emberek remélik, hogy az USA kormánya tartózkodni fog rövidlátó intézkedésektől és képes lesz féken tartani a felelőtlen uszítókat. Ezzel megszilárdul a béke és a biztonság és létre jönnek a feltételek a többi sürgős nemzetközi kérdés megoldásához. „N. Sz. Hruscsov üzenete ragyogó diplomáciai dokumentum BRÜSSZEL (Agerpres). — N Sz. Hruscsov J. Kennedy elnökhöz intézett üzenete ragyogó diplomáciai dokumentum — jelentette ki Charles Moreau, belga parlamenti képviselő egy nagygyűlésen, amely a Kubával való szolidaritás jegyében zajlott le. Számos olasz politikus kiemeli, hogy a szovjet kormány döntő módon járult hozzá a háború elhárításához. Oronzo Reale, a Republikánus Párt főtitkára kijelentette : „N. Sz. Hruscsov reális politikájával megmentette a világbékét, s az összes országok érdekében lehetőséget teremtett annak megszilárdítására . Bellol kereszténydemokrata képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta: „El kell ismernünk, hogy Hruscsov olyan ember, aki mélységesen átérzi nagy politikai felelősségét". • BUENOS AIRES (Agerpres). — TASZSZ: Az argentin békevédelmi bizottság táviratot intézett N. Sz. Hruscsovhoz, s ebben egyebek között hangsúlyozza: „Melegen támogatjuk az Ön nyilatkozatát, a Szovjetunió intézkedéseit és javaslatait, amelyek nagy hozzájárulást jelentenek a béke és a nemzetközi biztonság ügyéhez, Kuba önrendelkezési jogának megvédéséhez és a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásához.“ Maria Rosa Oliver, a Nemzetközi Lenin-békedíj kitüntetettje a karibi medencei helyzet normalizálását célzó szovjet javaslatokra utalva kijelentette: „Véleményem szerint ezek a javaslatok a lehető legbölcsebbek és a megértés szelleme hatja át őket... Hruscsov igen határozott ember, aki szilárdan bízik ügyének igazában“. Rosello Garcia Lupo közíró kijelentette: „Most már senki sem állíthatja, hogy nincs tudomása a Szovjetunió békeóhajáról“. ti Kétféle állásfoglalás... New York-i tudósítás Mint ismeretes, U Thaut, az ENSZ ideiglenes főtitkára Kubába utazott, s ezzel az USA által kirobbantott a karibi-tengeri válság megoldásával kapcsolatos viták színtere is az ENSZ-székházából átkerült Havannába. Egyes amerikai lapok keddi számai józanul ítélik meg a Szovjetuniónak a kubai válság rendezését célzó konstruktív álláspontját. „Az események visszavonhatatlannak tűnő alakulása az utolsó pillanatban irányt változtatott“ — írja egyebek között ezzel kapcsolatban a Washington Post, 1962 államférfiai bebizonyították — teszi hozzá a lap — teljes mértékben tudatában vannak annak, hogy a romboló potenciál jelenleg mindent elpusztíthat a földön. A józan gondolkodású emberek ellenőrzésük alatt tartották az eseményeket.“ „A kubai válság békés megoldása világosan megmutatja — írja a The Worker —, hogy diplomáciai úton, az államférfiak véleménycseréje útján, tárgyalások útján el lehet hárítani a tartós világbelső útjában álló összes akadályokat“. Bizonyos amerikai sajtószervek beszámolóiból azonban kitűnik, hogy az USA-ban még mindig vannak olyan erők, amelyek ellenzik a kubai kérdés békés rendezését. Ultrareakciós lapok, közöttük a Daily News és a New York Mirror, sajnálkoznak amiatt, hogy a Szovjetunió kezdeményezése nyomán a dolgok békés fordulatot vettek, s nyíltan kuba ellenes agresszióra uszítanak. Az utóbbi napokban háborúra uszító nyilatkozatokat tettek Goldwater, Miller szenátorok és mások. A tárgyalásokkal egyidejűleg a nemzetközi közvélemény most figyelemmel kíséri a hivatalos amerikai állásfoglalás alakulását. A nemzetközi közvélemény azt várja, hogy a kubai kérdés rendezésével kapcsolatos tárgyalások során az amerikai fél gyakorlatilag bebizonyítsa : nem a háborús körök hisztériája, hanem a békét óhajtó emberiség parancsoló követelményei vezérlik. CORNEL RADUCANU Megkezdődtek a megbeszélések Havannában U Thant Fidel Castnval tárgyalt HAVANNA (Agerpres). Az elnöki kancellária hivatalos közlenénye hangsúlyozza, hogy U Thant, az ENSZ ideiglenes főtitkára és a kíséretében levő személyek október 26-án megbeszélést folytattak a kubai kormány vezetőivel. Kubai részről a megbeszélésen jelen volt Fidel Castro miniszterelnök, Osvaldo Dorticos köztársasági elnök, Raul Roa külügyminiszter és más hivatalos személyiségek. Amint a közlemény kiemeli, a 2 óra 15 perces megbeszélésen a kubai fél világosan kifejtette álláspontját, amelyet a megegyezés érdekében feltétlenül figyelembe kell venni. Sajtóvélemények JORNAL DE BRASIL befolyásos brazíliai lap : A szovjet kormány intézkedései „Hruscsov nagy politikai győzelme“. NOVOS RAMOS: „Az összes népek elismerik, hogy a Szovjetunió megszabadította a világot egy súlyos veszélytől.“ VOICE OF ETHIOPIA: Az összes békeszerető népek az egész emberiség békéjének és biztonságának megerősítéséhez nyújtott nagy hozzájárulásként üdvözölték N. Sz. Hruscsov üzenetét J. Kennedyhez. Ez az üzenet határkő a vitás kérdések békés megoldásáért folytatott harc történetében. Az etiópiai sajtó nagy megelégedéssel üdvözli N. Sz. Hruscsov üzenetét J. Kennedyhez. A lapok remélik, hogy a válság megoldása után tárgyalások következnek a legfontosabb vitás nemzetközi kérdésekben, amelyeknek rendezése erősíteni fogja a világbékét. NEUE ÖSTERREICHISCHE RUNDSCHAU CIMŰ OSZTRÁK BURZSOA LAP : A szovjet kormány nemes kezdeményezése növeli a Szovjetunió ország népe szemetekintélyét sokben. IL GIORNO című olasz lap: „Hruscsov államférfihoz méltó valóságérzetről tett tanúságot. A kubai válság rendezése nagy lépést jelenthet a világon annyira szükséges kölcsönös bizalom létrehozásához“. AVANTI, az olasz szocialista párt lapja: „Győzött a felelősségérzet. Ez mentette meg Kuba függetlenségét, forradalmának szabad kibontakozását. Ez tette lehetővé egy olyan katonai invázió elhárítását, amely halálos csapást mért volna a nemzeti függetlenségnek és minden nép azon jogának elvére, hogy saját tapasztalatai és az önrendelkezés alapján szabadon irányítsa sorsát“. GUS HALL: A „z USA-nak ismét normális kapcsolatokat kell létesítenie Kubával“ NEW YORK (Agerpres). TASZSZ: Gas Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára, közzététel végett nyilatkozatot adott át a sajtónak, amely egyebek között így hangzik : „Kennedy elnök és Hruscsov miniszterelnök megegyezése eltávolította az emberiséget egy nukleáris világégés küszöbéről. Igen bátorító a Szovjetunió elhatározása a rakéták kivonásáról Kubából, valamint az Egyesült Álamoknak az a kötelezettségvállalása, hogy nem indít inváziót a Kubai Köztársaság ellen. Kormányunk egyoldali akciói és blokádja — hangsúlyozta Gus Hall — sem a nemzetközi jog, sem az ENSZ-alapokmány, sem pedig országunk érdekei szempontjából nem igazolhatók. A béke és a haladás erőinek fő feladata ebben az időszakban az, hogy ne engedjék meg a nukleáris háború kirobbanását és megelőzzék az inváziót. Ez már megtörtént. Az emberiség ennél nagyobb győzelmét nehezen lehetne elképzelni. Az amerikai nép örvend, hogy kellő visszavágásban részesültek azok az ultrareakciós elemek, amelyek öngyilkossággal egyenlő háborúba akarták belekényszeríteni országunkat. Népünknek ébernek kell lennie, vigyáznia kell, nehogy megismétlődjék ez a vészes politika. A blokád gyors beszüntetését követően országunknak ismét normális kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat kell létesítenie Kubával. A mexikói kormány nyilatkozata MEXIKO CITY (Agerpres). „A mexikói kormány megelégedéssel fogadta John Kennedy amerikai elnök és N. Sz. Hruscsov miniszterelnök megegyezését“ — hangsúlyozza a mexikói külügyminisztérium nyilatkozata, amelyet Mexiko Cityben tettek közzé. A megegyezés — emeli ki a nyilatkozat — megszüntette „egy fegyveres összetűzés lehetőségét." A mexikói kormány „azt szeretné, hogy ez a lépés a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és a béke megszilárdításához vezessen minden ember javára“. A kubai ellenforradalmárok továbbra is inváziós terveket szőnek NEW YORK (Agerpres). TASZSZ Hírügynökségek jelentéseiről kitűnik, hogy a kubai ellenforradalmárok, akik az USA-ba és a nyugati félteke más országaiba fészkelték be magukat, továbbra is terveket szőnek Kuba elözönlésére. Amint a UPI jelenti, José Mire Cardona, a kubai emigránsok főkolomposa október 30-én kijelentette a sajtó képviselőinek: a vezetése alatt álló „forradalmi tanács fenntarti magának a jogot ahhoz, hogy függetlenül a jelenlegi válság rendezési módjától, erőszakkal megbuktassa Fidel Castro kubai miniszterelnököt“. A France Presse hírügynökség miami (Florida) tudósítójának közlése szerint az elmúlt héten, az Egyesült Államok kubaellenes bio- , kádja folytán kirobbant éles nemzzetközi válság időszakában a kubai emigránsok Alfa-66 nevű rohamosztagának néhány hajója Kuba partjai felé tartott, hogy „megtámadja a sziget katonai objektumait“. Az expedíció kudarcot vallott. Amint a New York Times beismeri, a kubai emigránsok azt remélték, hogy az Egyesült Államok blokádja „Kuba elözönléséhez fog vezetni" Az emigránsok még a Hruscsov- Kennedy üzenetváltás után is „esküdtek arra, hogy folytatni fogják a harcot a Castro-rendszer ellen", a sziget megszállásáért — írja a lap. ELŐRE ENSZ" Negyven afro-ázsiai ország határozati ............* javaslata a dél-rhodésiai kérdésben NEW YORK. — Az Agerpres különtudósítója közli: A 4. számú bizottság folytatta a dél-rhodesiai helyzet vitáját. Mint ismeretes, még jóval az általános vita befejezése előtt a bizottság és a közgyűlés határozatot fogadott el, s ebben követelte, hogy sürgősen vessenek véget a színesbőrű lakosság és politikai pártjai üldöztetésének. A helyzet azonban mit sem változott, a fajüldöző vezető körök november 1-én életbe léptetik a faji megkülönböztetésen alapuló okmányt, amelynek értelmében egyebek között 220 000 fehérbőrű lakos 50 parlamenti mandátumot, 3 600 000 színesbőrű pedig mindössze 15 mandátumot fog kapni. A dél-rhodesiai fajüldözők érzik, hogy kicsúszik a talaj a lábuk alól, s éppen ezért sürgették a választásokat. A választásokat decemberre tűzték ki, nem pedig a jövő év tavaszára, ahogyan azelőtt megállapították. Most 40 afrikai és ázsiai ország küldöttei határozati javaslatot terjesztettek elő és abban szorgalmazzák, hogy a közgyűlés foganatosítson határozott intézkedéseket a delihodesiai rasszista kormány ellen. Nyomban e határozati javaslat előterjesztése után E. Whitehead, dél-rhodésiai miniszterelnök — az angol küldöttség tagja — olyan arcátlan és rágalmazó beszédet tartott, amely az összes ázsiai és afrikai országok küldöttségeinek vehemens tiltakozását váltotta" ki. A szociális, humanitárius és kulturális kérdésekkel foglalkozó 3. számú bizottságban megkezdték az alábbi kérdés megvizsgálását: „A faji előítéletek, a nemzeti és állási türelmetlenség megnyilvánulásai“. A bizottság elé két határozati javaslatot terjesztettek. Az elsőt az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa terjesztette be, s ebben felkéri a kormányokat, továbbra is tegyenek meg minden erőfeszítést a faji előítéletek, a nemzeti vagy faji türelmetlenség megszüntetése érdekében. A második határozati javaslatot 11 küldöttség nevében , Mauritánia terjesztetteelő, s ez nemzetközi megegyezés előkészítését irányozza elő a faji megkülönböztetés összes formáinak megszüntetésére. Dina Cocea-Brediceanu román küldött a hétfő esti ülésen kijelentette, hogy hazánk küldöttsége mindkét határozati javaslatot támogatja, de megjegyezte, ezeket úgy kellene megfogalmazni, hogy elítéljék mindazokat a megnyilatkozásokat, amelyek ellenkeznek az emberek egyenlőségének elvével. A román küldött hangsúlyozta, hogy az ifjúságot a béke és a népek közötti megértés eszméinek szellemében kell nevelni. Országunk e kezdeményezését az ülésszakon későbben fogják megvitatni. Dina Cocea-Brediceanu a továbbiakban hangsúlyozta, hogy törvénykezési intézkedésekkel kell megakadályozni egyes országok faji megkülönböztetési gyakorlatát, majd kiemelte: a Román Népköztársaság törvényhozói, valamint oktatási rendszere egyaránt a fajok és nemzetiségek békéjének, jogegyenlőségének, barátságának és egyetértésének elvein alapszik. Hazánk képviselője befejezésül kidomborította, tekintettel arra, hogy több kormány megszegi az ENSZ-alapokmány és az Emberi Jogok Nyilatkozata elveit, az Egyesült Nemzetek Szervezetének sürgősen közbe kell lépnie olyan formában is ,hogy nemzetközi megegyezést dolgoz ki a nemzetek és fajok jogegyenlőségéről. MIRCEA MALIJA ELŐADÁSA NEW YORKBAN Mircea Malita, a Román Népköztársaság helyettes külügyminisztere október 29-én a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó kanadai intézet New York-i fiókjának meghívására előadást tartott a tagság előtt az általános és teljes leszerelés kérdéséről. Mircea Malija az előadás után válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Két határozattervezet a politikai bizottság előtt a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének kérdésében A Politikai Bizottság október 30- án befejezte az általános vitát a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdésében. A bizottság most megkezdi a két határozattervezet megvizsgálását. ‘ Az első tervezetet 33 ország küldöttségei terjesztették elő. A tervezet felhívja az ENSZ-közgyűlést, ítéljen el minden nukleáris fegyverkísérletet, követelje e kísérletek megszüntetését, legkésőbb 1963 január 1-ig, támogassa a nyolc állam 1962 április 16-i közös emlékiratát. A másik határozattervezetet az USA és Anglia küldöttségei terjesztették elő. A nyugati hatalmak régi javaslatait ajánlják tárgyalási alakul, beleértve a részleges egyezményre, vagyis a légköri, víz alatti és kozmoszbeli kísérletek megszüntetésére vonatkozó ismert követelésüket is. A tervezet egyetlen szóval sem említi a föld alatti nukleáris kísérletek megszüntetésének szükségességét. P. D. Morozov, a Szovjetunió képviselője a Politikai Bizottságban mondott beszédében utalt az előterjesztett határozattervezetekre. A Szovjetunió küldöttsége korábban is hangsúlyozta — mondta Morozov —, hogy a szovjet kormány pozitív álláspontra helyezkedik Mexikó javaslata tekintetében, amelyet ma több mint 30 küldöttség támogat, s amely 1963 január 1-re irányozza elő az összes nukleáris kísérletek megszüntetését. A Szovjetunió képviselője kidomborította, hogy az USA és Anglia határozattervezete nem kielégítő. Ez a tervezet többek között csak futásig tesz említést a semleges államok memorandumáról, amelyet — amint a vita során kitűnt — az ENSZ tagok többsége jó alapnak tekint a kérdés megoldására A Közös Piac következménye Nyugatnémet lapok az ország fokozódó gazdasági nehézségeiről . A S Nyugat-Németország gazdasági - A életében egyre sűrűbben tűnnek fel a hanyatlás jelei. Az ipari termelés növekedésének üteme lassúbb, mint a megelőző években, az árak növekednek, a pénz értéke csökken. A nyugatnémet sajtó fokozódó aggodalommal foglalkozik ezekkel a jelenségekkel. Október elején a Süddeutsche Zeitung az alábbiakat írta A hanyatlás már meg is kezdődött című cikkében. „Szeptember folyamán a nyugatnémet tőzsdéken tovább csökkentek az árfolyamok, a hónap végén átlagban 7 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a hónap elején. Ez egy állandó és fokozatos csökkenés, amely még 1960 őszén kezdődött... Az értékpiacon megnyilvánuló általános csökkenő irányzatnak gazdasági okai vannak. Az Egyesült Államok gazdasági helyzete kedvezőtlen és számos jel arra utal, hogy az elkövetkező évben az amerikai konjunktúra tovább gyengül. A Közös Piac államainak gazdasági fejlődése félreérthetetlenül lanyhulóban van. Anglia továbbra sem tudja felpezsdíteni gazdasági életét, mégpedig úgy, hogy ugyanakkor fizetési mérlegét is megjavítsa. A beruházások csökkenése világosan utal a konjunkturális helyzet rosszabbodására Angliában. A nyersanyagok világpiaci ára csökkenésének következtében a nyersanyagokat termelő államok devizanehézségekkel küzdenek, s emiatt kénytelenek csökkenteni külföldi behozatalokat és az iparosítás ütemét. A Nemzetközi Pénzügyi Alap nemrégiben megtartott washingtoni konferenciáján, amely— egyes felek érdekeinek megfelelően — túlzottan optimista légkörben zajlott le, az angol küldötteknek az volt a véleme. KAMPALA (Agerpres) Az ugandai Entebbeben, a nyugatnémet külügyminisztérium több mint 60 képviselője gyűlt össze, közöttük az Afrikában akkreditált nagykövetek és a diplomáciai képviseletek más vezetői. A diplomáciai tanácskozás elnöke Gerhard Schröder nyugatnémet külügyminiszter. A Reuter hírügynökség szerint a nyugatnémet diplomaták közös álláspontot akarnak kidolgozni a nyugatnémet külpolitika stratégiai és taktikai irányvonalát illetően az afrikai országokkal kapcsolatban. Az értekezlet munkálatairól valószínűleg csak a közvetlen feletteseket tájékoztatják — a nyugatnémet monopóliumok képviselőit, akik sikeresen kiszorítják Afrikából, angol, francia és belga vetélytársaikat. Ígyük, hogy közeledik a világkereskedelem (tőkés világkereskedelem — szerk. megj.) konjunktúrájának hanyatlása. Amennyiben tényleg egy időben romlana le a konjunktúra a tőkés Európában és az Egyesült Államokban, úgy ez kétségtelenül kihatna a tőkés világ nemzetközi kereskedelmére is. A nemzetközi tőkés piacon megnyilvánuló kedvezőtlen konjunktúra súlyosan érintené a nyugatnémet gazdaságot is, mert, amint tudjuk, ez nagymértékben az exporttól függ. Az utóbbi tíz évben ugyanis a nyugatnémet gazdasági konjunktúra az export gyors növekedésén alapult. Az ipari termelőkapacitások kihasználása az idén kisebb méretű, mint az elmúlt években, egyes becslések szerint az ipari felszerelés kapacitásának csak mintegy 88 százalékát használják ki. Ennek oka: a megrendelések hiánya. A megrendelések száma állandóan csökken és a csökkenés mértéke ez év augusztusában nagyobb volt, mint tavaly. Mindebből az következik — szögezi le a Süddeutsche Zeitung —, hogy nem állunk távol a pangástól... A felszín mögött amely még pillanatnyilag magán viseli a konjunktúra nyomait, már most megkezdődött a gazdasági élet hanyatlása.“ Hasonló borúlátó hangon ír a hamburgi Die Welt is. Az egyik nemrég megjelent cikke főként az áremelkedés kérdésével foglalkozik. A cikkíró gúnyosan állapítja meg, hogy míg a kormány széleskörű takarékosságot hirdetett, addig „a megélhetés egy év leforgása alatt 4,6 százalékkal drágult.“ Ezzel kapcsolatban a cikk a következőket írja: „Nyugtalanságot kelt az a tény, hogy 1962-ben hirtelen közel 5 százalékkal drágult az élet. A rohamos drágulás teljesen meghiúsította a Szövetségi Banknak és a kormánynak azt a kísérletét, hogy stabilizálja az árakat és a valutát. Az áralakulás elemzése azt mutatja, hogy különösképpen az élelmiszercikkek ára növekedett. Az európai piacra (vagyis a Közös Piacra —szerk. megj.) vonatkozó új szabályzatok életbeléptetésének következtében ezen termékek ára az elkövetkezendő időszakban is növekedni fog. De az áremelkedések nemcsak a mezőgazdasági termékeknél jelentkeznek, hanem a létminimumot meghatározó más elemeknél is. Így például a házbérek az utóbbi három-négy évben 21 százalékkal növekedtek, a közszállítási díjak 20 százalékkal. Ezenkívül drágultak a pihenési és szórakozási költségek, az oktatás... a ruházati cikkek 6,5 százalékkal, a háztartási cikkek 3 százalékkal.“ Az árdrágulás kérdésével foglalkozik a Die Andere Zeitung is. A fogyasztó szemszögéből nézve című cikkében a következőket olvashatjuk: „Az áremelkedés terén nem volt nyári szünidő. Az áremelkedés tavasszal és a nyár elején volt a legnagyobb, azóta semmilyen csökkenés sem mutatkozott, sőt egyes cikkek árai növekedtek is. A szakemberek úgy vélik, hogy ez az irányzat a jövő hetekben még határozottabban jelentkezik. Az ok: életbe léptek a Közös Piac új előirányzatai. A drágulás nemcsak az élelmiszercikkeknél nyilvánul meg. Amint a Frankfurt am Main-i őszi vásár bizonyította, a textilcikkek, a háztartási cikkek és a bútorok ára is növekszik. A különböző közszolgáltatási díjak növekedése is drágítja a megélhetést Ez év októberében növelni akarják a vasúti személy- és áruszállítási díjakat és valószínűleg, hogy a postadíjak is emelkedni fognak. Az árak növekedése mindenekelőtt a szerény jövedelmű családok pénztárcájának rovására megy. Ma már nem titok, hogy a jövő évben a költségvetési kiadások összege legalább öt milliárd márkával lesz nagyobb, mint az idén. Az emberek nem tudják elképzelni, hogyan lehet majd a hatalmas kiadásokat a rendes költségvetési jövedelmekből fedezni. A kormány pénz-,ügyi szakértői hosszantartó vita után eddig csak egyetlen kérdésben egyeztek meg: a költségvetést csak adónövelés útján lehet egyensúlyban tartani. Elképzelhetjük, hogy ez az intézkedés ugyanazokat a rétegeket sújtja, amelyek az árnövekedés miatt is szenvednek.“ És hogy a nyugatnémet lapnak aggodalmai helytállóak és hogy a költségvetés csupán a bonni militarista körök érdekeit szolgálja azt bizonyítják a legutóbbi időben közzétett adatok is. A jövő évi költségvetési kiadásoknak több mint 25 százalékát, vagyis 17 milliárd márkát, a Bundeswehr felfegyverzésére fordítják. Ezenkívül 600 millió márkát költenek a nyugati hatalmak megszálló csapatainak fenntartására, a revanspropaganda pedig 244 millió nyugatnémet márkába kerül. Természetesen e költségtételeket az általános érdekű közszolgáltatási kiadások terhére növelik. Ezt bizonyítja a lakásépítési költségelőirányzatok csökkenése. Mindezek a tények a nyugatnémet gazdaság növekvő nehézségeire utalnak L. G. :Gyakorlati tevékenység" a srínai külügyminisztérium afrikai diplomáciájában ... (Nie, Nicolaescu rajza) Ma ünnepet ül Algéria népe, a nejmzeli függetlenségi harc lránját ünnepli. A hazafiak egy csoportja nyolc évvel ezelőtt, 1954 november elsején adta ki felhívását az általános népi felkelésre. Néhány nap múlva már 4000 főnyi szervezett partizán-haderő állt harcra készen, s foglalta el hadállásait a constantini hegyekben. Ebből nőtt ki a százezret felszabadító néphadsereg, amely több mint hét éven át dacolt a félmilliónál nagyobb gyarmati hadsereggel... S így lett aztán november a nemzeti függetlenségi harc napja és ünnepe Algériában. Milyen volt akkor az ország és a nép helyzete? Idézzük egy fenti kérdésre válaszoló akkori újságcikkből: Az Algériában működő 37 legnagyobb francia érdekeltségű vállalat 1953-ban nyolc milliárd frank profitot mutatott ki (mellesleg: tízszer annyit, mint 1947-ben). Ezzel szemben hivatalos kimutatások szerint a tízmilliós lélekszámú országban egy millióra rúg a munkanélküliek száma. A lakosság zömét kitevő parasztság helyzete siralmas. A jó földek szinte kivétel nélkül francia ültetvényesek kezében vannak. Az algériai parasztok legtöbbje köves, homokos földecskéjéből képtelen eltartani családját. Százezrek élnek földkunyhókban, bádogviskókban. Minden évben százezrek pusztulnak éhen azon a földön, amely egykor az egész tájegység éléskamrája volt. Száz muzulmán gyermek közül csak nyolcnak jut iskola. Az országban egyetlen szülészet van, s mindöszsze harminc orvos jut egy millió lakosra... Algéria népe győztesen került ki az egyenlőtlen küzdelemből. S amit a múltból fentebb idéztünk, csak halványan illusztrálja, milyen súlyos örökséget vett át az egykori gyarmat romjain megszületett független köztársaság. S a szokványos gyarmati örökséget itt még súlyosbítják a hét és fél éves háború rombolásai, s az OAS garázdálkodásának átkos következményei. Algír,a főváros most ünnepi díszt öltött, a háztetőkön, erkélyeken az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nemzeti lobogóját lengeti az őszi szél , de a tudományegyetem épületének ablakai még üveg nélkül, vakon tekintenek le az ünneplőkre, a prefektúra épülete romokban hever, s nem épült még újjá a posta és a távirda központi épülete sem, amelyet annak idején az QAS-banditák felgyújtottak és a tűz martaléka lett.Szerte az országban a falvak százait perzselte fel a háború, Algéria híres szőlőit lövészárkok tették csúffá, a földeket még most is sok helyen darabokra szabdalja a drótsövény. Óriási feladatok állanak tehát Algéria népe és kormánya előtt. De a mai ünnepen már bizonyos eredményekről is számolhatnak be országépítő munkájukban. Mindenekelőtt megszervezték az őszi mezőgazdasági munkálatokat, hogy biztosítsák a jövő évi termést. A kormány felhívására a mezőgazdasági munkások és szegényparasztok sok vidéken „kölcsönös segítségnyújtó“ „bizottságokat alakítottak a megszökött törösurak földjeinek közös megmunkálására. Az ország gazdasági és politikai függetlenségének megszilárdít. Köszöntjük az ünneplő Algériát! Mára a kormány nagy*,szabású iparosítási programot dolgozott ki. A nagy iparvállalatokat államosítani fogják. Közben erőfeszítéseket tesznek a meglevő gyárak, üzemek iparvállalatok folyamatos termelőmunkájának biztosítására. Algéria népe ma ünnepli először szabadon, a béke és a nemzeti függetlenség körülményei között november elsejét. Éveken át, ezen a napon, a végső győzelembe vetett hit fűtötte át a fegyveresen vagy fegyvertelenül, de mindenképpen harcban álló népet. Ma, a győzelem után, a nemzeti függetlenség áldásos napja alatt, a gyarmati rendszer átkos öröksége ellenére bizakodással tekint a jövőbe Algéria népe. Bízik önnön erejében és a baráti országok támogatásában. Bízik benne, hogy ugyanazok az erők, melyek győzelemre vitték, vagy segítették függetlenségi harcát, diadalra viszik, diadalra segítik országépítő munkáját is. Hazánk dolgozó népe szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja Algéria országépítő népét, nemzeti ünnepe alkalmából forrón üdvözli és sok sikert kíván neki függetlensége megszilárdításában, hazája fejlesztésében. B. T. A független Algéria zászlaja leng Algír fölött. i*