Előre, 1963. május (17. évfolyam, 4821-4845. szám)

1963-05-03 / 4821. szám

4E A kommunizmusért, a békéért Katonai parádé és a dolgozók ünnepi felvonulása Moszkvában MOSZKVA (Agerpres). — TASZSZ: Május elsejének reggelén moszkvaiak ezrei — munkások, újítók, a kommu­nista munka legjobbjait állami és tö­megszervezeti aktivisták, a szovjet had­sereg törzstisztjei — foglaltak helyet a Vörös Tér ünnepélyesen feldíszített, ta­vaszi napfényben csillogó emelvényein. Ott voltak a diplomáciai testület tagjai és a katonai attasék is. A jelenlevők nagy tapssal fo­gadták a Lenin Mauzóleum emelvényén helyet foglaló párt- és kormány­veze­tőket élükön N. Sz. Hruscsovval, s Fi­del Castrot a forradalmi Kuba minisz­terelnökét. 10 órakor kezdetét vette a katonai parádé. Beloborodov hadsereg-tábornok, a parádé parancsnoka jelentést tett R.I. Malinovszkij marsall honvédelmi mi­niszternek. R. L. Malinovszkij szemlét tartott ,a Vörös Téren és a környező ut­cákban felsorakozott csapatok fö­lött, majd beszédet mondott a Mau­zóleum emelvényéről. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép alkotó ereje tel­jében, a politikai tevékenység és a munka nagy lendületével ünnepli május elsejét. A Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere kijelentette: A szovjet nép szo­rosan felzárkózva szeretett kommunista pártja és ennek lenini Központi Bizott­sága köré bizakodással tekint a jövőbe, biztos léptekkel halad a kommunizmus napsugaras magaslatai felé. A szocializ­mus világa — mondotta R. I. Mali­novszkij — évről évre fokozza gazda­sági és védelmi erejét, meggyőzően be­bizonyítja a kapitalizmus fölötti nagy fölényét, szüntelenül növekvő befolyást gyakorol a világtörténelem menetére. Az a tény, hogy az agresszív erőknek nem sikerült az emberiséget a pusztító termonukleáris háború szakadékába ta­szítani főleg annak tudható be, hogy megnövekedett a szocialista országok gazdasági és katonai ereje, s ezek az országok következetes békepolitikát folytatnak, továbbá, hogy a népek el­tökélt szándéka megfékezni az agresz­­szort. Malinovszkij marsall hangsúlyozta: a jelenlegi nemzetközi­­ helyzet minden szovjet embertől, katonától megköve­teli, hogy fokozott éberséggel kísérje figyelemmel a háborús uszítók mester­kedéseit, minden úton-módon gyara­pítsa az ország gazdasági és katonai erejét, kövessen el mindent, hogy fegy­veres erői állandóan teljes harci ké­szenlétben álljanak. A szovjet katonák — mondotta — szorosan felsorakozva szeretett lennni pártjuk köré a szocialista országok hadseregeinek katonáival vállvetve —, éberen őrködnek a béke fölött s min­dig készen állanak, hogy végérvényesen megsemmisítsenek bármely agresszort, amely a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország békés munkájára, szabad­ságára és függetlenségére törne. A Szovjetunió himnuszának eljátszá­sa után megkezdődött a csapatok fel­vonulása. A május elsejei parádét a hagyomá­nyoknak megfelelően a katonai akadé­miák növendékei nyitották meg. A Mauzóleum előtt egymás után vo­nultak el a „Taman“ gépesített gárda­­hadosztály, a légi gyalogság katonái, a „Kantemir“ gárdahadosztály nehéz tank­jai és magánjáró légelhárító ágyúi, a tüzérség a hatalmas pusztító erejű fegy­verekkel. Az oszlopot a híres Katyusák zárták be. A Vörös Téren jelenlévő vendégek csodálatát főleg a szovjet hadsereg tűz­­erejének alapját képező rakéták váltot­ták ki. Először a nagy ütőerejű és pon­tosságú reakciós lövedékeket vivő gép­kocsik haladtak el, majd az ezüstös színű légelhárító rakéták következtek. Magán­járó harci kocsikra szerelve egy­­m­ásután vonulnak el a különböző nagy­ságú és célzatú rakéták. Hatósugaruk néhány kilométertől sokszáz kilométe­rig terjed. Elvonulnak a szovjet hadi­hajók rakétaberendezései is. A szovjet technika a tengeri flottát messzevivő erős rakétákkal szerelte fel, amelyek bármely pillanatban és bármely állás­ból működésbe léphetnek s a legtávo­labbi világrész bármely pontjáig eljut­tathatják nukleáris töltetüket. A jelenlévők lelkesen megtapsolták a stratégiai rendeltetésű rakétacsapatok alegységeit. A rugóikon simán himbá­lózó óriásrakéták a szovjet tudomány és technika legújabb vívmányai. A Vörös Téren jelenlévők melegen megtapsolták a szovjet katonákat — a béke katonáit —, a szovjet fegyveres er­ők, amelyek jelentős tényezői a bé­ke megőrzésének, az imperialista ag­­resszorok megfékezésének s a népek biztonságának bástyáját jelképezik. A Vörös-té­ri május elsejei parádét te­levízión .­ közvetítették szám­os külföldi országba. Az 50 percig tartó katonai parádé után megkezdődött a moszkvai lakosok ünnepi felvonulása. A hagyománynak megfelelően a fel­vonulást a sportolók nyitották meg. A sportparádé a párt­himnusznak, az In­­ternacionálénak akkordjaival fejeződött be. A téren ezután hatalmas arányú transzparens haladt át a következő sza­vakkal: „A kommunizmus győzni fog!“ A felvonulók két menetoszlopban ha­ladtak. A zászlókon, a transzparenseken ezer­szer és ezerszer megismétlődnek a „kommunizmus“, „testvériség„egyen­­lőség“, „boldogság“ szavak. Emberek ezrei ütemesen ismételik. ..Éljen a kommunizmus — az emberiség ragyogó jövője“. Felvonulnak a munkások, akik mun­kájukkal közelebb hozzák a kommuniz­must. A legnagyobb fővárosi gépgyártó és vegyipari, textilipari és autóipari vállalatok büszkén jelentik hogy határ­idő előtt teljesítették tervüket, megta­karításokat értek el, s hogy munkások­­ ezrei vesznek részt a kommunista munk­i­ka élenjáróinak seregében. A felvonu­lók soraiban ott vannak a Moszkva kör­nyéki falvak derék dolgozói is. Csaknem valamennyi menetoszlop fö­lött ott láthatók a Föld mesterséges holdjainak, a kozmikus rakétáknak makettjei, a négy szovjet űrhajós fény­képe. „Mi vagyunk az elsők“ — szám­talanszor olvashatók e szavak a felira­tos táblákon. Az emelvényeken jelenlé­vők viharosan megtapsolják a tudomá­nyos dolgozókat, a tervezőket, akik megnyitották a kozmikus útvonalakat, s a tudomány eredményeit az emberek szolgálatába állították. Szovjet barátaikkal együtt haladnak a „Patrice Lumumba Népek Barátsá­ga Egyetem diákjai, akik 80 ázsiai, af­rikai, latin-amerikai országot képvisel­nek. A felvonulók zászlóin, a transzparen­seken a „kommunizmus“ szó mellett a „béke“ szó olvasható. A Vörös Téren visszhangzó, békét és barátságot éltető szavak a szovjet kormány leninista bé­keszerető politikáját helyeslik. Moszkva lakosai május elsején kife­jezték lelkes szolidaritásukat a világ összes munkásaival, s meleg üdvözletü­ket küldik a szocialista országok, a vi­lág összes dolgozóinak. * MOSZKVA (Agerpres): — AZ SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa május elsején ebédet adott a Kremlben a moszkvai katonai díszszemlére és a dolgozók felvonulására meghívott vendégek tiszteletére. Az ebéden pohárköszöntőt mon­dott N. Sz. Hruscsov, Rogyion Ma­­linovszkij, a Szovjetunió marcalija és Fidel Castro, Kuba miniszterel­nöke. Az ebéd a testvéri egység, barát­ság és szívélyesség légkörében folyt le. A d­olgozók nemzetközi szolidaritásának jegyében Kínai NK PEKING (Agerpres). — Peking la­­kossága a központi Tiananmin téren gyűlt össze május­­ megünneplésére. A főtribünön helyet foglaltak: Szun Cin­­lin és Dun-Bi­ t, a Kínai Népköztársa­­ság alelnökei, Csu-En-laj, a Kínai NK Államtanácsának elnöke, párt- és álla­mi aktivisták. Felvonultak a fővárosi üzemek, gyá­rak dolgozói, főiskolai hallgatók, több mint 3 000 000 személy. Kuba HAVANNA (Agerpres). — Május elsején reggel 8 órakor az ünnepi díszbe öltözött kubai fővárosban megkezdődött a dolgozók felvonu­lása. A Jose Marti nevét viselő For­radalom­ terén a díszemelvényen helyet foglalt a forradalmi kor­mány, a Szocialista Forradalom Egy­ségpártja Országos Vezetőségének számos­ tagja, külföldi küldöttek, a diplomáciai testület képviselői, meghívottak. A havannai dolgozók f­el­vonulá­sa­ néhány órán át tartott. Három­százötven menetoszlop, zászlókkal, jelszavakkal, jelszavas táblákkal tüntetett a tribün előtt, kifejezve összeforrottságát a forradalmi kor­mánnyal, a Szocialista Forradalom Egységpártjával, Fidel Castroval, a kubai forradalom vezetőjével. A felvonuláson mintegy 140 000 dolgozó vett részt. Ezután nagy­gyűlést tartottak, amelyen felszó­lalt Raul Castro, a Minisztertanács alelnöke. Német DK BERLIN (Agerpres). — A Német Demokratikus Köztársaság fővárosá­nak dolgozói már a kora reggeli órákban kivonultak a Marx-Engels térre, a május elsejei ünnepség szín­helyére. A díszemelvényen helyet foglaltak: Otto Grotewohl, az NSZEP KB Po­­litbürójának tagja, a Német DK Mi­nisztertanácsának elnöke, Max Reh­­­mann, Németország Kommunista Pártja KB első titkára. Jelen voltak a köztársaság összes demokratikus pártjainak és tömegszervezeteinek képviselői az ország minden részé­ből, a nyugat-németországi és nyu­gat-berlini dolgozók képviselői, va­lamint meghívott vendégek több mint 30 országból. W. Stoph, az NSZEP KB Politbü­­rójának tagja, a Minisztertanács első alelnöke beszédében méltatta a Né­­­­met Demokratikus Köztársaságnak a néphatalom éveiben elért nagy sike­reit. Lengyel NK VARSÓ (Agerpres): — Varsó díszbe öltözött utcáin a nagy ünnepek hangu­lata uralkodott május elsején. A dolgo­zó tömegek a Parádék-tere felé tar­tottak. A téren a lengyel állami himnusz el­hangzása után Mladyslaw Gomulka, a­­ LEMP KB első titkára ünnepi beszédet ilmondott. A katonazenekarok akkordjai­ra a munkások, a tudományos, művelő­dési és művészeti dolgozók, valamint a diákok tízezrei vonultak fel. A lengyel főváros dolgozói éltették a szocialista tábor népeinek testvériségét és szoros együttműködését, a békét és a világ népeinek barátságát. Magyar NK BUDAPEST (Az Agerpres tudósí­tójától .) A budapesti dolgozók ünnepi gyű­lésére a Dózsa György téren került sor. A tribünön jelen voltak párt- és államvezetők, élen Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökével, valamint más országok dolgozóinak képviselői. Somogyi Miklós, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke mon­dott beszédet. Ezután több százezer dolgozó vo­nult el a tribün előtt. Burma RANGOON (Agerpres). — A füg­getlen Burma történetében első íz­ben országszerte megünnepelték má­jus elsejét. Több mint 200 000 em­ber vett részt a rangooni ünnepi nagygyűlésen. A díszemelvényen helyet foglalt a Forradalmi Tanács és a kormány több tagja, élen Ne Win tábornokkal, valamint a mun­kásmozgalom számos veteránja. Ne Win tábornok, a Forradalmi Tanács elnöke nagyszabású beszédet mon­dott a mitingen. Hasonló nagygyűlések zajlottak le Mandalayban, Sirianban és az or­szág más ipari központjaiban. Japán TOKIÓ. (Agerpres). — A tokiói Meidzi parkban szerdán 650 000 em­ber gyűlt össze, hogy megünnepelje május elsejét. Különböző szakmájú, különböző politikai meggyőződésű emberek, az ország városainak és megyéinek képviselői a következő jelszavakkal vonultak fel : „Éljen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja !“, „Nemet mondunk a nukleáris fegyvereknek“. A nagygyűlésen beszédet mondtak: Kaoru Ota, a Japán Szakszervezetek Főtanácsának elnöke, Sz. Noszaka, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, Kavakami, a Szocialista Párt elnöke é­s mások. A nagygyűlést felvonulás követte. Japánban 6 500 000 ember vett részt a május elsejei felvonuláson. Csehszlovák SZK­ F PRÁGA Az Agerpres tudósítója je­lenti : Május elsején, ünnepi külsőségek kö­zött a csehszlovák főváros tíz és tízezer­­ dolgozója vonult fel a Vaclavske Nems- I­tin, Prága főutcáján. Antonin Novotny, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke és a Cseh­szlovák Kommunista Párt KB első tit­kára ünnepi beszédet mondott, amely­ben kidomborította a csehszlovák dol­gozók sikereit a népi hatalom éveiben. A május elsejei felvonulás élénken tükrözte a Csehszlovák SZK dolgozói­nak összeforrottságát a Csehszlovák Kommunista Párt körül, India DELHI (Agerpres).­­ Május el­sején felvonulást rendeztek az In­diai főváros dolgozói. A felvonulók oszlopai végighaladtak a város for­galmas útvonalain. Ezt követően nagygyűlést tartottak a Gandhi-té­­ren, ahol beszédet mondott­­. Gupta képviselő, az Indiai Nemzeti Szak­­szervezeti Kongresszus titkára. Franciaország PÁRIZS (Agerpres). — Május el­sején a párizsi és a Párizs környéki iparvidék dolgozói nagygyűlést tar­tottak a Munkakamara épülete előtt. A nagygyűlésen részt vett Velio, a CGT titkára, Blondau, a CGT-hez tartozó Bányászszakszervezet tit­kára, Leon Mauvais, a CGT titkára és más személyiségek. A felszóla­lók hangsúlyozták, hogy a dolgozók gazdasági követeléseiért vívott harc szorosan egybefonódik a monopóliu­mok érdekeit védő személyi hatalmi rendszer ellen, a belső élet demok­ratizálásáért, a békéért vívott harc­cal. Május elsején nagygyűlések zaj­lottak le Marseille-ben, Lillében, Bordeauxban, Clermont-Ferrand­­ban, Nimesben és más francia váro­sokban. Görögország ATHÉN. — Az Agerpres tudósí­tója közli: A görögországi dolgozók lelkesen ünnepelték május elsejét. Görög sajtó­jelentések szerint a dolgozók elhatározták, hogy sztrájkokkal és nagygyűlésekkel ülik meg a nem­zetközi munkásszolidarítás ünnepét. Nyolcvankét szakszervezet kezde­ményezésére május elsején nagy­gyűlést tartottak a Panathinaikosz stadionban 20 000 dolgozó részvéte­lével. Ausztria BÉCS (Agerpres). — Május else­jén a nagy osztrák ipari központok­ban hatalmas tömegek tüntettek, tartottak nagygyűléseket és össze­jöveteleket a békéért és a társa­dalmi haladásért, Ausztria állandó semlegességének megerősítéséért. Nagy tüntetés zajlott le május el­sején Bécsben. A felvonulókat J. Köplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke és a párt más vezetői­­ köszöntötték. A felvonulás után­­ nagygyűlést tartottak a parlament­­ épülete előtt, ahol beszédet mért­­a­dott, J. Köplenig.­­ LŐRE 1963. május 3. péntek A „NÉPEK KÖZÖTTI BÉKE MEGERŐSÍTÉSÉÉRT“ NEMZETKÖZI LENIN-DÍJAK 1962-ÉVI KITÜNTETETTJEI MOSZKVA (Agerpres). TASZSZ : A „Népek közötti béke megerősíté­séért“ nemzetközi Lenin-díjakat oda­ítélő bizottság a következőknek ado­mányozta az 1962. évi díjakat: Modibo Keita — Mali Köztársa­ság-beli közéleti aktivista és állam­férfi ; Manolisz Glezosz — görög új­ságíró és közéleti aktivista ; Georgi Tra­jkov — bolgár közéleti aktivista és államférfi; Oscar Niemeyer — brazil műépítész és közéleti akti­vista. Modibo Keita Mali Köztársaság államfője és kormányának elnöke, az afrikai népek felszabadításának aktív harcosa. Modibo Keita aktív módon a különböző társadalmi rend­szerű államok közti békés egymás mellett élés elvére támaszkodó bé­kés külpolitikát folytat. Mail Köz­társaság indítványozta az ENSZ-ben, hogy nyilvánítsák Afrikát atommen­tes övezetté. Manolisz Glezosz egész életét a reakció és a fasizmus elleni harc­nak, a haladás és a béke magasztos ügyének szentelte. E tehetséges új­ságírót nem egyszer üldözőbe vet­ték bátor és igazságos szavaiért. Gle­­zoszt 1948-ban halálra ítélték, 1958- ban pedig hamis váddal bebörtönöz­ték. A világ közvéleményének nyo­mására a görög kormány kénytelen volt Glezoszt szabadon bocsátani. Georgi Trajkov, a békehívek nem­zetközi mozgalmának jeles aktivis­tája nagyban elősegítette, hogy a különböző országok parasztmozgal­mai és szervezetei egyesítsék erőfe­szítéseiket a béke megvédése és a népek közötti együttműködés érde­kében. Georgi Trajkov a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsá­nak első alelnöke, a Bolgár Földmű­ves Népi Szövetség titkára. Oscar Niemeyer, tehetséges mű­építész, aktív békeharcos a háború után világhírnévre tett szert : ő ké­szítette Brasilia, az új brazil fővá­ros legfőbb középületeinek tervraj­zát. Közreműködött a newyorki ENSZ-palota és több nagyjelentő­ségű európai középület tervezésé­ben. Tevékenyen részt vesz a latin­amerikai országok társadalmi életé­ben, leleplezi a béke ellenségeinek ármánykodásait, védelmezi a népek barátságának elveit. * RIO DE JANEIRO (Agerpres). — Oscar Niemeyer ismert építész és köz­életi személyiség, a nemzetközi Lenin­­békedíj kitüntetettje interjút adott a TASZSZ hírügynökség Rio de Janeiro-i tudósítójának. Mint hangsúlyozta, nagy meglepetéssel, megindultan vette hírül, hogy kitüntették a Lenin-békedíjjal. — Meglepetéssel azért, me­t véleményem szerint nem érdemeltem ki eléggé. Megindultan, mert ismerem óriási jelen­tőségét és jól tudom, hogy nem csupán nekem szól, hanem mindazoknak, akik Brazíliában lankadatlan harccal védel­mezik a békét — mondotta. O. Niemeyer befejezésül kiemelte, hogy mélységes hálával fogadja a Lenin­­díjat, mivel Lenin neve egy új társadal­­mat — a béke és az összes emberek re­ményeinek társadalmát jelképezi. (Ki­vonatos szöveg) U Thant Genfbe érkezett GENF (Agerpres) Május elsején New Yorkból jövet Genfbe érke­zett U Thant, az ENSZ­ főtitkára. A fő­titkár kijelentette, hogy meg­beszéléseket szándékszik folytatni a tizennyolc hatalmi leszerelési biztott­ság munkálatain részt vevő­ küldöt­tekkel. U Thant néhány napot Genfben tölt, majd hivatalos láto­gatásra indul a Román Népköztár­saságba és Jugoszláviába. A brit parlament elfogadta a s­ilkásellenes Beeching kormányter­vet LONDON (Agerpres).­­ A brit parlament kedd este elfogadta a Beeching kormánytervet, amely tud­valevőleg előirányozza Nagy-Britan­­nia-i vasútvonalak forgalmának lé­nyeges korlátozását. Harold Wilson, a laburista párt vezére hevesen bí­rálta a Beeching-tervvel kapcsolat­ban a Macmillan-kormányt s e po­litikát olybá minősítette, hogy a kormány nem hajlandó figyelembe venni a mai követelményeket. Wil­son „szemellenzős tervszerűsítésnek“ nevezte ezt a politikát. Május 14 és 16 között több mint 317 000 vasutas fog sztrájkolni, tilta­kozásképpen a Beeching-terv ellen. A parlament elutasította a labu­rista párt pótindítványát, amelyben a Beeching-terv alkalmazásának el­halasztását kérte. Véget ért a CENTO miniszteri tanácsának ülésszaka KARACSI (Agerpres). Május 1-én Karacsiban véget ért a CENTO ag­resszív paktum miniszteri tanácsá­nak ülésszaka. Az ülésszakon az USA, Anglia, Törökország, Pakisz­tán és Irán külügyminiszterei vet­tek részt. Az ülésszak után kiadott közlemény rámutat, hogy a minisz­terek megvizsgálták a nemzetközi helyzetet és a közép-keleti esemé­nyek menetét, valamint a Kasmír­ral kapcsolatos pakisztáni-indiai viszály kérdését. Khalatbary a paktum főtitkára beismerte, hogy a paktumon belül nézeteltérések me­rültek fel. Az Associated Press szerint a kisebb partnerek az amerikai „se­gítség” elégtelensége miatt panasz­kodtak, mire Dean Rusk, az USA külügyminisztere „kemény választ“ adott nekik. A miniszteri tanács következő ülésszakát 1964 májusában Was­hingtonban tartják meg. ­ Thresher atomtengeralattjáró katasztrófájában számos amerikai iparvállalat is bűnös WASHINGTON (Agerpres).­­ Ralph McGill, a New York Herald Tribune ha­sábjain kommentálja a Thresher amerikai atomtengeralattjáró katasztrófáját. Az új­ságíró is úgy vélekedik, hogy a szerencsét­lenséget kongresszusi különbizottságnak kell részletesen kivizsgálnia. Ralph McGill mértékadó körökből szár­mazó vallomásokra hivatkozva megállapít­ja, hogy bűn terheli azokat az iparvállala­tokat, amelyek a tengeralattjáró különböző berendezéseit szállították. McCoole had­nagy, aki a véletlen folytán lekéste a Thresher utolsó útját, kijelentette, hogy a tengeralattjáró légsűrítő berendezése, amely a felmerülésnél létfontosságú, csaknem ál­landóan hibásan működött. Többször meg­állapították, hogy a lemerülési mélységmé­rő nem jelzi a pontos adatokat. A hidrau­likus rendszer szelepeinek 20 százalékát rosszul szerelték fel, s hasonló dolgot ál­lapítottak meg a periszkópot működtető berendezésről. A tengeralattjáró utolsó útja előtt egy nappal felfedezték, hogy a kor­mány gépezete rossz, s ki is cserélték. McGill a továbbiakban hangsúlyozza, hogy erre a helyzetre már a múlt év ok­t­­óberében felhívta a figyelmet Rickover tengernagy, az amerikai haditengerészet atom tengeralattjáró osztályának vezetője, amikor a kohászati ipar vezetőinek évi gyűlésén arról panaszkodott: az atomten­geralattjárókhoz szükséges anyagok és be­rendezések nagy része műszaki szempont­ból nem megfelelő. McGill hangoztatja, meglepő, hogy Ri­ckover tengernagy nyilatkozata annak ide­jén nem keltett visszhangot, majd bírálja a hadiflotta vezetőségét, amely „túlságosan tapintatos volt és nagyon félt, nehogy meg­sértse a legnagyobb szállító cégeket”. Az újságíró nem elemzi ugyan komolyabban a helyzetet, s nem mutat rá arra, hogy a „tapintatosság” oka a militarista és a nagy fegyvergyártó körök érdekeinek szoros összefonódása, mégis megjegyzi, hogy a kongresszusnak ki kell vizsgálnia a hely­zetet és határozottabb intézkedésekkel oda kell hatnia, hogy a cégek jó minőségű anya­gokat szállítsanak. Több mint 100 000 nyugatnémet fémipari munkás sztrájkol BONN (Agerpres). A Baden-Würt­temberg nyugatnémet tartomány­ban hétfőn reggel sztrájkba lépett a főbb ipari központok több mint 100 000 fémipari munkása. A sztrájk a stuttgarti, mannheimi és más üze­mek fémipari munkásai szakszer­vezeteinek felhívására indult meg béremelési követelésekért és a mun­kakörülmények megjavításáért. A sztrájk teljesen megbénítja a Daim­ler-Benz gépkocsigyár, a Bosch vil­lamossági gyár és más üzemek mun­káját. Hírügynökségek szerint már hétfőre virradólag sztrájkőrségeket állítottak fel az üzemek bejárata előtt és a sztrájk minden valószínű­ség szerint a tartomány más ipari központjaira is átterjed. NYUGAT-NÉMETORSZÁG. Rheinh­ausen-Mörs-i fiatalok szolidaritási tüntetése a béremelést követelő fé­mipari munkások sztrájkjával. A KGST szénipari állandó bizottsága ülést tartott Varsóban VARSÓ (Agerpres). — A KGST szénipari állandó bizottsága Varsó­ban megtartotta XV. ülését. Az ülésen részt vettek a Bolgár NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, a Román NK, a Magyar NK és a Szovjetunió kül­döttségei. A bizottság megvizsgálta az 1962- ben és 1963 első negyedében folyta­tott tevékenységet, megvitatta és jó­váhagyta a következő időszakra szóló tevékenységének­­irányelveit. A szénipari műszaki-tudományos együttműködés elmélyítésére a bi­zottság a műszaki-tudományos taná­csok vezetőivel együtt megvizsgálta a bizottság e segítőszerveinek tevék­­kenységét. A műszaki-tudományos tanácsok, szervezik meg és koordi­nálják a KGST tagállamok szénipara műszaki programjával kapcsolatos fontosabb kérdések kidolgozását. A bizottság megvizsgálta és jóvá­hagyta a KGST tagállamok szempá­rában eszközlendő beruházások ösz­­szehangolásával kapcsolatos leendő munkák lebonyolításának sorrend­jét, megvizsgálta, hogy az 1980-ig terjedő időszakban a külszíni szén­fejtés fejlesztésére milyen felszere­lésekre van szükségük a tagálla­moknak. Az ülés a testvéri barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében folyt le. Feszült a helyzet Haiti és Dominika között PORT AU PRINCE (Agerpres).­­ A Haitiban napok óta uralkodó fe­szült helyzetet még inkább súlyos­bította, hogy haiti erők vasárnapra virradó éjszaka megszállták a Do­minikai Köztársaság Port au Prin­­ce-i nagykövetségét. A jelenlegi haiti zavargások okai­ról a France Presse megemlíti, hogy Duvalier elnök, akinek eredetileg május 15-én járt volna le a man­dátuma, az 1961. évi törvényhozói választások alkalmával további hat évre „megválasztatta“ magát. Ez az alkotmányellenes módszer a haiti nép nagyfokú helytelenítését váltot­ta ki. Május 15 közeledtével fokozó­dott a feszültség Haitiban. Mint is­meretes, múlt hét pénteken a haiti kormányellenes akciók odáig fajul­tak, hogy lelőtték az elnök fiai test­őrségének három tagját. Egyes hírek szerint a rendőrség megtorló intéz­kedései során kilenc személyt meg­gyilkoltak. A France Presse megem­líti, hogy országszerte tömeges le­tartóztatások voltak. Az Amerikai Államok Szervezete, amelyet rendkívüli ülésszakra hívtak össze a két ország között előállott ténybeli helyzet megvizsgálására, öt latin-amerikai­ ország képviselőiből bizottságot létesített az események helyszíni tanulmányozására. Andres Feites, a Dominikai Köztársaság kül­ügyminisztere „korrupcióval és ter­rorral“ vádolta a haiti rendszert, s követelte : adjanak a Dominikai Köztársaságnak biztosítékokat arra vonatkozólag, hogy szavatolják a Haitiban élő dominikai állampolgá­rok szabadságát és sérthetetlenségét, s engedje meg, hogy a dominikai nagykövetségen tartózkodó 21 poli­tikai menekült elhagyhassa Haitit. Duvalier viszont kijelentette, hogy „senki sem diktálhat neki“, s „meg­tartja a hatalmat“. Mindazonáltal — közti a France Presse — Duvalier belement abba, hogy a rendőrség tá­vozzon a dominikai nagykövetségről s megengedte, hogy a dominikai nagykövetségen lévő politikai mene­kültek elhagyják az országot. Port-au-Princeben azonban válto­zatlanul feszült a helyzet. A haiti csapatok továbbra is a latin-ameri­kai országok nagykövetségei körül állomásoznak. „E nagykövetségekre — az Associated Press szerint — Du­valier mintegy 180 politikai ellenfele menekült.“ Nyugat-Irán fővárosában felvonták az Indonéz Köztársaság zászlaját KOTA BARU (Agerpres).­­ Má­jus 1-én Kóta Baru (az egykori Hollandia) nyugat-iriáni főváros fő­terén az­ Egyesült Nemzetek Szerve­zetének képviselői hivatalosan átad­ták az Indonéz Köztársaságnak a Nyugat-Irián (volt Holland Nyugat- Guinea) fölötti közigazgatást. Ezzel siker koronázta az indonéz népnek Nyugat-Irián felszabadításáért ví­vott harcát. A France Presse Kota Baru-i tu­dósítójának jelentése szerint déli 12 órakor (bukaresti idő szerint 5 óra­kor) az ENSZ-csapatok egyik kato­nája bevonta az ENSZ zászlaját és helyébe az Indonéz Köztársaság zászlaját vonták fel az árbócrúdra. Ezután dr. Dzsalal Addoh (Irán) az ENSZ nevében átadta a terület köz­­igazgatását dr. Szuzsarro Tzsond­­ronegoronak, az Indonéz Köztársa­ság nyugat-irráni képviselőjének. Az ünnepségen Szukarno elnök kép­viseletében részt vett dr. Szubandrno indonéz külügyminiszter és C. V. Na­­raszimhan, U Thant ENSZ-főtitkár megbízottja. A nyugat-ir­áni közigazgatás In­donéziára való átruházása után e terület kormányzójává Eliezer Jan Bonayt nevezték ki. A kormányzó nyugat-iriáni, s a holland gyarmati uralom idején tagja volt a terület törvényhozó tanácsának. Bonay har­colt a holland kolonializmus ellen Nyugat-Iriánnak Indonéziához való visszacsatolásáért Indonézia egész te­rületén május else­jén, a dolgozók nem­zetközi szolidaritásá­nak napján megün­nepelték az indonéz népnek a Nyugat- Irián teljes felszaba­dításával aratott győ­zelmét. A Molukka­­szigeteki Ambonban mondott beszédében Szukarno elnök hang­súlyozta, hogy az idei május 1. kettős jelentőségű az Indo­néz nép számára. ­i olaszországi választáson eredményei Az Olasz Kommunista Párt jelentős sikere Mint előző számunkban hírt ad­tunk róla, április 28-án és 29-én vá­lasztások zajlottak le Olaszország­ban. A szavazás hétfőn, déli 2 órakor ért véget,­­ a szenátusi választások végleges eredményeit pedig kedden délben hozták nyilvánosságra. Az eredmények a következők (zárójel­ben az illető párt 1958 évi választási eredményei) : keresztény­demokraták 10 205 802 szavazat 37,2 %/o (41,2%); kommunisták 6 993 604 szavazat — 25,5% (21,8 %­); szocialisták 3 853 685 szavazat— 14,0% (14,1 °/o); szociál­demokraták 1 738 558 szavazat — 6,3% (4,4 °/o); republikánusok 223 421 szavazat — 0,8% (1,4 %); stb. A legnagyobb sikert a kommunis­ta párt érte el. Szavazatainak száma 1958-hoz viszonyítva 1 295 625-tel az összes szavazatok számának 3,7 százalékával növekedett, ami a kom­munisták tömegbefolyásának szünte­len növekedését tükrözi — hangsú­lyozza Giorgio Pastore, a Scinteia ró­mai tudósítója. Ugyanakkor a szocia­lista párt csaknem változatlan hely­zete — a szocialisták mintegy 150 000 szavazatot nyertek, de százalék sze­rint 0,1 százalékot vesztettek — kéz­zelfogható bizonyítéka annak, hogy a tömegek nem értenek egyet a szocia­lista párt jobboldali vezetőinek poli­tikájával, amely a kommunistáktól való elszigetelődésre, az úgynevezett közép-baloldali politika támogatásá­ra irányul és sok tekintetben a ke­reszténydemokrata párt malmára hajtja a vizet. Nyilvánvaló továbbá, hogy a ke­reszténydemokrata párt, amely a sza­vazatok 4 százalékát elvesztette, ezt kétkulacsos politikájának köszönhe­ti, balra fordulást ígért, valójában­­ azonban a legreakciósabb erők nyo­másának engedett és mind a mai na­pig nem valósította meg a beígért reformok túlnyomó részét. A képviselőházi választások ered­ményei, amelyeket utóbb közöltek, még jobban kidomborítják a válasz­tók tendenciáját. A keresztényde­mokraták 11 763 418 szavazatot,­ a szavazatok 38,3 százalékát kapták (1958-ban 42,4 százalékot); a kom­munisták 7 763 854 szavazatot — 25,3 °/» (22,7 •/•); a szocialisták 4 251 966 szavazatot, — 13,8 %« (14,2 %) stb. A kommunista párt képviselőinek száma ezek szerint az 1958 évi 141-ről 166-ra növekedett. A szocialista párt az 1958 évi 86 helyett 87 mandátumot kapott. A kormánykoalíció tehát elvesztette ed­digi képviselőházi többségét. A ke­reszténydemokrata pártnak jelenleg 260 mandátum, a szociáldemokraták­nak 33, a republikánusoknak pedig 6 mandátum jutott. A három párt együttesen 299 mandátummal rendel­kezik míg az abszolút többség 316 mandátum lenne 630-ból. Az Unita „Győzelem ! Tért hódít az egység, a demokrácia és a szocia­lizmus ügye. Olaszország balra for­dul“ című cikkében mutat rá a va­sárnapi választások eredményeinek jelentőségére. A lap hangsúlyozza : íme egy eredmény, amely hatal­mas csapást mér a Kereszténydemok­rata párt politikai monopóliumának és mindazokra a mesterkedésekre, amelyekkel azt fenntartani próbálta. Olyan eredmények ezek, amelyek mozgásba hozzák az egész politikai helyzetet. KI OKK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest Plata Scinteii nr l.Telefon 18 03 02Elört-­elések a postahivataloknál levélhor­dóknál és a vállala­tok önkéntes lapterjesztőinelNj unnia ('multi natal Pollik­a fii­­áss Scsnítii

Next