Előre, 1963. június (17. évfolyam, 4846-4871. szám)
1963-06-01 / 4846. szám
2 Lidi Lsrra N Ni K. Nap mint nap tájékoztatják a levelezők a sajtót egyegy város vagy falu, egy-egy munkahely vagy utca életében végbemenő fontosabb eseményről. E levelek mindig frissen utalnak a megtörtént eseményre, témájuk is egyre változatosabb, ahogyan életünk is mind gazdagabbá válik a szocialista építés kiteljesítésében szerzett tapasztalatokkal. Lelkesedés az új, a fejlődő iránt, munkaszeretet, örömteli beszámoló a város vagy a falu fejlődéséről, elítélése mindannak, ami fékezi a szocialista életformák fejlődését — ezek jellemzik leveleink hangvételét, íme, egy oldalra terjedő ízelítő olvasóink, sajtólevelezőink tudósításaiból. © L ¥A 561 N G€ Írják ARATÁSI TERVEK A nagycsanádi kollektív gazdaság határán csaknem 2000 hektáron kalászt ringat a szél. Reggelenként, amikor a kollektivisták százai munkába menet elhaladnak a nagy táblák mellett, vagy esténként, amikor hazafelé tartanak, mindig arról folyik a szó, hogy sok lesz a gabona, vigyázni kell rá... Ezzel törődik a kollektív gazdaság pártalapszervezete s a vezetőtanács, mondhatni aprólékosan kidolgozott tervek születtek arra, hogy egy szem gabona se vesszen majd kárba a hatalmas és dús kalásztengerből. Az aratásig ugyanis ezen a bánáti vidéken már csak néhány hét van hátra, június végén általában lehet vágni a gabonát, az előkészületek tehát indokoltak. Nyolc nap alatt akarnak végezni a kollektivisták az aratással. Erre meg is van minden lehetőség, ugyanis 1000 hektár búzát a nagyszentmiklósi gépállomás vág le kombájnokkal. Tizenhat kombájn már ott is áll a gazdaság tanyaközpontjain. A fennmaradó területet a kollektivisták aratják le, kévekötő aratógéppel, s így valóban minden feltétel megvan rá, hogy 8 nap alatt elkészüljenek az aratással. Annak idején, amikor összeállították a termelési tervet, 2200 kilós hektár átlagot irányoztak elő búzából, de a jelek azt mutatják, hogy kedvező időjárás esetén ennél jóval többet érünk el. Ez pedig többek között azt is jelenti, hogy nem 107 vagon búzát adnak a nagycsanádi kollektivisták a központi állami alapnak (ennyire kötöttek ugyanis szerződést), hanem többet. Jámbor József, kollektivista Minőségi fejlődés az állattenyésztésben A torjai kollektív gazdaság pártalapú szervezete és a gazdaság vezetőtanácsa módszeresen irányítja az állattenyésztés fejlesztését. A harmadik pártkongres- szus irányelveiből eredő feladatokat körültekintően igyekeznek megvalósítani, például az állatállomány számának növelésével egyidőben nagy hangsúlyt fektetnek a legelőterületek hozamának növelésére, megfelelő állati szálláshelyek készítésére és így tovább. Íme, néhány példa a jó vezetés ég a kollektivisták szorgalmának eredményeiről. Az erdei legelőket nem csupán tisztították, mint régebben szokás volt, hanem felülvetéssel, a szakaszos legeltetés bevezetésével növelték a fahozamot is. Az erdei legelőkön nyári szállásokat építettek, — ezek jóval olcsóbbak mint a benti építkezések —, továbbá helyiséget a tejfeldolgozásra, a gondozóknak lakhelyet, egyszóval megteremtették azokat a feltételeket, hogy a tejfeldolgozás már a legelőn megtörténjen. S a legelőn épült istálló tulajdonképpen kettős célt szolgál: benne telelhetnek a juhok, ami a takarmányszállításnál jelent könnyebbséget. A belső gazdasági központban is történtek változások az istállóépítést illetően. Egy száz férőhelyes istálló például úgy készült, hogy a padlásán 25 vagon takarmányt is tárolhassanak, van belőe vízvezeték és megfelelő helyiség a takarmány előkészítésére. Az építkezési költségeket is csökkentették olymódon, hogy azokat az építőanyagokat, amelyek helyileg előállíthatók, valóban elő is teremtik a kollektív gazdaságban. De a jó feltételek létrehozásához természetesen az is hozzátartozik, hogy az állattenyésztésben dolgozó kollektivistákat lehetőleg állandósítsák az illető munkabeosztásban. Ilyen vonatkozásban is örvendetes fejlődés tapasztalható a torjai kollektív gazdaságban, a vezetőtanács megtalálta a legmegfelelőbb módot arra, hogy az anyagi érdekeltség elvét egybekapcsolja a jó minőségű munka megkövetelésével. Említhetnénk is több nevet, olyan állatgondozókét, akik a prémium mellett dicséretet is érdemelnek, de ezúttal szóljunk csupán Bimbó Józsefről, akit május elsején a rajonszékhelyen az élenjárók tábláján is népszerűsítettek. SIPOS Jánosné kollektivista A gépállomás segítségével évről évre növekedik a gépállomások szerepe a kollektív gazdaságokban. A kisperegi (Arad rajon) kollektivistáknak is nagy segítséget adtak ebben az évben a tavaszi munkálatok elvégzésében: géppel vetettek be 380 hektár kukoricát. A kukorica első kapálásánál három traktor dolgozott, 152 hektárt kapáltak meg, a többit akollektivisták végezték el. A traktorosok közül elismerést érdemelnek: Teslér Sándor és Moldvai Imre, akik nagy figyelemmel, kiváló minőségű munkát végeztek. BOTOS ANDRÁS a kollektív gazdaság elnöke Hogyan lett szakmunkás Tófalvi Ilona A sepsiszentgyörgyi Dózsa György textilgyár cérnizó részlegén fegyelmezett, kiforrott munkaközösség dolgozik. A csoportban rendszeresen megvitatják a havi teljesítményeket, sokszor menet közben javítják ki a hibákat, többen rendszeresen túlteljesítik tervüket. Aki három hónapon keresztül túlszárnyalja előirányzatát, elnyeri az élenjáró dolgozó címet és ezekről a tisztelettáblán is megemlékeznek. Jelenleg Kiss I. Erzsébet, Keresztes Julia, Molnár Eszter, Oláh Mária, Beke Emma, Bissok Ilona, Szabó Erzsébet neve látható a táblán, mert 109—116 százalékban teljesítették az előirányzott tervüket, gondot fordítanak a jó minőségre, szakmai téren kölcsönösen segítik egymást. Figyelemre méltó Tófalvi Hóra esete, aki régebben a kantinban dolgozott. Az üzem vezetősége úgy gondolta, hogy helyes volna, ha ő is szakmát tanulna. Tófalvi Ilona eleinte húzódozott, az volt az érzése, sohasem tudja ő elsajátítani és megszokni ezt a mesterséget. Stefan Ferenc mester többször is elbeszélgetett vele, biztatta de fáradozása vajmi kevés eredménnyel járt. Ekkor a részleg egész kollektívája biztatni kezdte. Türelemmel, tapintattal segítették. Ma büszkén elmondhatják, hogy Tófalvi Ilona nemcsak elsajátította a szakmát, de már a részleg egyik élenjáró munkása. Előirányzatát rendszeresen túlteljesíti, elsőrendű minőségű munkát végez. íme, a kollektíva ereje győzedelmeskedett. CZIKÓ LtÍCIA munkásnő Esti séta Homoróddarócon Ilyenkor tavasszal jót tesz egy kis esti séta, az ember felfrissül, szinte megfiatalodik utána. A havasi levegő igaz, jobb lenne, de a falusi is megteszi. Kinek milyen a kalapja, olyannal köszön , tartja a közmondás. Használjuk hát ki az alkalmat és sétáljunk végig Homoróddarócon. Nem látunk sok újat, de a kevés is megteszi. A falu közepén vártemplom, környékén pedig régi házak. Ezek a múlt örökségei. De a villanyoszlopok a falu között újak, alig évesek. A házak nagy részében ég a villany, szól a rádió , a kollektív gazdaság székházán televíziós antenna díszeleg. Ma még csak itt, holnap talán... falunk több házán is. A község alsó felében új házak, kollektivistáké. Itt épül az új Daróc. S mivel szombat este van, sétánk alkalmával azt is megtudjuk, hol szórakoznak, művelődnek a daróciak. A községnek mozija van s ennek havonta 1600—1800 látogatója. Ezen az estén a Táviratok című román filmet vetítik. Nagy az érdeklődés. Esténként nagy közönsége van a televíziónak is. Az irodában sokszor negyven-ötven ember is nézi az előadást, s ki tudná megmondani, hányan hallgatják a rádiót. Olvasással is sokan töltik az estét. Olvasni való akad bőven, több mint 4000 kötetes a községi könyvtár. Kifelejtettük a legény-leány találkákat. Igaz az ifjúság se a kiskapuban, hanem a moziban, meg a televíziónál ad ma találkát egymásnak... Daróc épül, szépül s az ifjúság, a dolgozó itt is művelődik, szórakozik. Fejezzük hát be mi is a sétát, menjünk el a moziba, vagy nézzük meg a televízió műsorát, hisz ez ma még újdonság... SZABÓ DÉNES tanító ELŐRE Olvastam az Előre május 5-i számában közölt „Izlésrontók ... védjeggyel“ című jegyzetet mely elmarasztalja a művészettel kontárkodó kézimunkák terjesztését. Magam is láttam a piacokon nem egyszer hasonló, ízlésrontó lakásberendezési tárgyakat. Sajnos, több kisipari termelőszövetkezet még igen mostohán kezeli az ízlésnevelés ügyét. Néhány évvel ezelőtt a Népi Alkotások Tartományi Háza kézimunkatanfolyamot szervezett Kezdi rajonban, azzal a céllal, hogy a népi díszítőmotívumokat ismertesse és megszerettesse. ======== A tanfolyam igen hasznosnak bizonyult s éppen ezért szeretném javasolni, hogy más tartományokban és rajonokban is megpróbálkozhatnának hasonló tanfolyamok szervezésével. De a Képzőművészeti Alap is találhatna arra módot, hogy üzleteiben — a kerámiák és más lakásdíszítő tárgyak mellett — igényesen megrajzolt falvédőket és más kézimunkákat is árusítson. NAGY MARGIT Marosvásárhely Az Előre május 5. számában megjelent Izlésrontók . .. védjeggyel című jegyzet kapcsán a Kisipari Szövetkezetek Bánát tartományi Szövetsége azt válaszolta a szerkesztőségnek, hogy az aradi Vremuri Női szövetkezetben készült ósdi és ízléstelen modellek további gyártását leállították; a harmadik negyedévben a szövetkezet csakis új modelleket készít. A jövőben a varrásminták szövegét gondosabban készítik el, s a szövetkezet vezetősége hagyja jóvá ezeket. Világoskék vattafelhők sötétkék égen. A szemkápráztató égi tünemény alatt smaragdzöld domboldal, előtérben acélkék színűre edzett tó. A tenyérnyi tóban magát hattyúnak képzelő liba, a dombtetőn pedig félkönyökre támaszkodó, pipacsvörös tunikába bújtatott antik nőalak. Valamivel nagyobb, mint a tó, a liba s a domboldal együttvéve. Jobboldalt égőlilába öltözött férfi, persze gitárral. Alul minden zöld, az ég pedig ibolyaszínű. Ebben a mezőben bambaarcú leányka, bambaarcú fiúcska. Bámulják egymást. Öltözetük kiáltóan piros, fekete és sárga ... Töviskoszorú, alatta rímbe szabott „életbölcsesség“ : „Nincsen rózsa tövis nélkül, nincsen élet bánat nélkül“ ... A polgári társadalom kificamodott ízlésének eme rikítószínű maradványai ott lengeneklobognak minden udvarhelyi hetipiafelfordul a jó érzésű ember gyomra s ezt az émelygést a kollektivisták által felhozott zöldhagyma, friss retek halmai sem képesek megszüntetni. De hiszen szocialista kereskedelmünk szép, valóban művészi kivitelezésű termékekkel is igyekezik kialakítani a néptömegek jó ízlését. Jobban fel kellene hát figyeljünk a piacokon tulipiros förmedvényeiket itt-ott még lengető magánkereskedőkre, akik, — úgy látszik — az izlésrontásra szakképesítették magukat... BALÁZS IMRE statisztikus Székelyudvarhely VISSZHANG kedden arcon Láttukra GONDOSSÁG, TISZTASÁG, SZÉPSÉG Azt szokták mondani, a tavaszi napfény mindent élesebb fénnyel világít meg. Talán ez is oka annak — az általános tavaszt megújuló kedven kívül —, hogy a községekben, városokban ilyenkor felpezsdül a tisztaságteremtő, széps- ■ tő tevékenység. A városok, községek gazdát — a néptanácsok — megfelelő alapokkal rendelkeznek erre, államunk sokat költ a városok, községek gondozóiára. Emellett azonban, szükség van a lakosság támogatására is. A néptanácsok, a képviselőkre, nőbizottságokra utcabizottságokra támaszkodva — melyeknek fő mozgatóerejét az utcai pártcsoportok képezik — már kora tavasszal széles tömegakciót indítanak mindenütt erre. Azonban a kora tavasszal rendbehozott parkokat, kiültetett virágokat, a bevetett gyepágyakat gondozni is kell, sőt a nyár közeledte egyre több feladatot ró azokra, akik a város tisztaságára, szépségére ügyelnek. Érdemes tehát erről már most beszélni, már most megmutatkozik, hol mennyi kitartással ügyelnek a község vagy város tisztaságéra, szépségére. Erről számolnak be levelezőink is. Városaink arca évről-évre újul, új negyedekkel bővülnek és egyre többről mondhatjuk el, hogy tiszta, szép város. Kolozsvárról például, Darai Zoltán, a köztisztasági ügyosztály dolgozója írja : „.A város központjában az utcák többségét az éjszaka, folyamán vízsugárral mossák, a Dibertális téren a járdákat is, és így az idén nagyobb lett a tisztaság. Igaz, a Városgazdálkodási Vállalat az idén három új locsolóautót kapott. Jellemző azonban, hogy azokban a negyedekben is, ahová a köztisztaság dolgozói csak egy héten egyszer jutnak el, nagy a tisztaság, mert a képviselők mozgósítására a lakosság foglalkozik ezzel, így van ez a Kerekdombon, a Patanegyedben, az Andrei Muresanu, Marinescu, Gruia utcák környékén és nagyrészt az írisz telepen is. Ez azt jelenti hogy a lakosok magukénak érzik lakónegyedüket" Érdekes jelenség, amiről a levelelező ír: a lakosság fokozott gondossága, igényessége. Jellemző erre az is, hogy — ahogy Dara Zoltán levelében is megemlíti — a járókelők gondosabban ügyelnek arra is, hogy a jegyeket, papírhulladékokat ne dobálják el az utcán, hanem őt hulladékgyűjtőbe tegyék. A Városgazdálkodási Vállalat munkája is azért olyan eredményes, mert a lakosok magukénak érezika város tisztaságának kérdését. Marosvásárhelyen is gondosan dolgozik a közüzem a város tisztasága érdekében. Reggel négykor egy autó már locsolja az utcákat, két-három óra múlva indul a másik kettő és így a legforgalmasabb utcák, a központ aszfaltjáról naponta 3—4- szer is lemossák a port. Viszont a járókelők nem vigyáznak naven, ilyen gonddal, az autóbuszmegállók környékén sok az elhullatott légy. De lássuk mit ír — hasonló jelenségről — Lupényból Ruszén Miklós levelezőnk: „A város központjában, vagy az újonnan épült negyedekben nálunk is példás a tisztaság. Nincs baj a parkok, zöldövezetek gondozásaival sem, de a mellékutcákban, a külső negyedekben már szót érdemel a kérdés. Hibás ebben a városi néptanács illetékes osztálya, mert nem hívta fel a lakosságot erre a tevékenységre. Most tavasszal, amikor itt lett volna az ideje , nem kezdeményezett versenyeket a legszebb utcáért, körzetért. Pedig utcabizottságok vannak sőt olyan lakók is, akik megértik, hogy nemcsak az öltözetük és a lakásuk legyen tiszta, hanem a házatájuk is. Felhozhatnám példának Poporoni Alexandru és Popa Ioan bányászokat, akik szabadidejüket a virágültetésnek, tisztaságnak szánják, vagy Schmaus Franciscot a Stefan negyedből. A körzetük lakói azonban nem követik őket, mert nincs, aki felhívja erre a figyelmüket. Pedig a Stefan negyed a lakók kérésére élelmiszerüzletet, mészárszéket, Aprozár-üzletet, vendéglőt kapott, a Városgazdálkodási Vállalat minden házat kijavított, kívül-belül levakolt, szép színűre festett. Sajnos azonban még akadnak olyan lakók is, akik nem értik meg, hogy erre a gondoskodásra legalább is azzal kell válaszolniuk, hogy ügyelnek a tisztaságról gondozzák a kerületüket“. Nagyon igaza van a levelezőnek és a bányászváros néptanácsa sokkal többet tehetett volna a város tisztaságáért, ügyes kezdeményezésekkel segíthette volna a dolgozók bevonását, mozgósítását e fontos tevékenységre. Jó példáért nem is kellett volna más városba menni amint az levelezőnk írásából kitűnik, helyben is megtalálható. Az Arad rajon! Vinga községben a képviselők mozgósító munkája nyomén az ifjak a községi parkot hozták rendbe és gondozzák, a két kollektív gazdaság mérnökével karöltve 6000 barack, meggy, szilva és más gyümölcsfacsemetét ültettek a község utcáin, a Sensi rajoni Uzon község főterén is idén létesítettek a lakosok új parkot. A Maros rajoni B.ckómadarasról írja ifj. Zaizon Károly levelezünk, hogy a község dolgozói a néptanács kezdeményezésére nagyszabású faluszépítési munkálatokat végeznek. Szakemberek irányításával jelenten az utcák kiegyenesítésével és járdák építésével foglalkoznak. A körzetek között tter seny indult, eddig az I-es és a III-as körzet lakói végezték a legtöbb munkát. Élen járnak: Szövérfi Gergely, Bori Árpád mások. A Szóágyeseh raloni Hadad községből Szász Mária levelező 1e követésreméltó példáról ír : „Községünkben két műemlék van, egyik a főtéren, másik az országút mellett. A főtéren lévő műemléket az idén körülültettük rózsafákkal és virágokkal, amit szénen gondozunk, is. A műemlékek rendbentartásával a nők foglalkoznak. Filipovics Berta elvtársnővel az élen," Szivesen dolgoznak, magukén ism érzik a negyedet, örülnek, ha egy-egy parkban a munkájuk nyomán gyermekhad játszik, ha utcahosszat nyílnak a virágok — mint ahogy azt egyik levelezőnk írja. Örvendetes tény ez és az, hogy a levelekben egyre inkább szerepel az a gondolat, hogy a befejezett munkák után új munkához fogtak, vagy minden reggel locsolják az eltetvett virágokat, rendszeresen gondozzék azt, amit egyszer széppé tettek. Olyan jelenség ez, amit nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a néptanácsoknak. A lakosság munkakedve megvan ahhoz, hogy ne csak akkor dolgozzék, amikor a tavaszi első napsugár a szabadba csalogatja, de a szervezésen is múlik, hogy továbbra is közös ügy legyen a város a község gondozottsága. Kézdi-Albison autóbusz-várótermet létesítettek Kovács Mária kézdivásárhelyi szülésznő leveléből GÉPKOCSIVEZETŐ: Talán máshol is átveszik ezt az ötletet. HÁZUNK-OTTHONUNK Hol, miként vigyáznak a lakók az állam, tehát önmaguk közös vagyonára? - röviden így foglalhatnánk össze egy sor levél mondanivalóját, amellyel az utóbbi időben több olvasónk és levelezőnk felkereste szerkesztőségünket. A szocialista öntudatnak éppúgy mércéje ez, mint a gyárakban, szántóföldeken végzett jó munka. Valamennyi levelezőnk a közvetlen környezetéből vett példákkal azt igazolta, hogy aki a munkahelyén tudja a kötelességét, annak a lakását is ímig lehet nézni bátran, ezek az emberek gondos gazdaként ápolják otthonukat, udvarukat, utcájukat. Gyulakután, a hőerőmű lakónegyedében 14 tömbházban 130 munkáscsalád lakik - írja Pákár Imre. A házak takarban vannak tartva, ebben az esztendőben is újrafestették az összes ablakokat, ajtókat, valamint a teraszok karzatait, rácsait. És nemcsak kívül, belül is csinosak, szépek a lakósok. Ezen a téren egymással versengenek a lakók, éppúgy, mint a hőerőmű részlegei. Természetes, hogy akik ennyire otthonuknak tekintik a lakásukat, azoknak nem lehet közömbös, a környék, a terek, utcák tisztasága, szépsége sem. Önkéntes munkával végzik az utak, parkok, gyalogjárók rendben tartását. A tömbházakat gyönyörű díszfák veszik körül. Csupán az idén 280 ilyen díszfát ültettek el, 500 négyzetméteres parkot létesítettek. A lakók maguk kezdeményezték ezeket a munkákat és csak elvétve akad olyan, akit kétszer kell szólítani. Nicolae Stan, Sipos Ferenc, Bartha Dénes, Szász András, Bajnócki Jenő, Szakács János buzgó igyekezetükkel mutatnak példát másoknak is. Különösen Sipos Ferenc háztömb-felelőst illeti dicséret, aki a fáradtságot nem ismerve dolgozik azért, hogy kellemessé tegye a házat és a környékét. Kelemen Sándor kolozsvári levelezőnk új tömbházakat látogatott meg. A Horea út 60. szám alatti tömbházról leírja, hogy csinos és szép. A lakók kezdeményezésére apró kis postaládákat helyeztek el a földszinten, ahová a postás bedobja a leveleket. Véleménye szerint ezt a példát máshol is követhetnék. A Horea út 47-49 szám alatti 59 lakrészes tömbház is a lakók rendszerettéről, fegyelmezett.fóérfil tanúskodik. Levelezőnk itt elbeszélgetett Károly Ferenc faliújságfelelőssel. A blokkban ugyanis külön faliújságot létesítettek, s itt ötletes cikkek állítják pellengérre azokat, akik vétenek a ház rendje, tisztasága ellen. Igen, maguk a lakók teszik szóvá mindenütt az ilyesmit. Ők küzdenek elsősorban azok ellen, akik megszegik szocialista életformánk íratlan szabályait. Valamennyi levelezőnk példákat idéz a gondtalan, lelkiismeretlen lakókról is. Erdei József fogarasi levelezőnk arról ad hírt, hogy két tömbházban, ahol nagyrészt a vegyi kombinát dolgozói laknak, a közösen használt mellékhelyiségekre a lakók nem vigyáznak olyan gonddal, mint a saját lakásukra. Ez a két blokk eredetileg legényszállásnak készült, tehát a konyhák, fürdőszobák és más mellékhelyiségek közösek. Nos, ezekben a közös mellékhelyiségekben gyakori a rendetlenség és kisebb rongálások is előfordulnak. Azért nem vigyáznának itt úgy a közös lakásra, mint másutt, mert a sok lakó között nehezebben akad gazdája a kárnak? Hiszen éppen az ilyen helyen kell megmutatkoznia igazán a közösségi felelősségérzetnek. Ki kell ezt munkálni jó példával, bíváló szóval, nevelő igyekezettel, Kolozsváron, a Horea út 83-95 szám alatti 78 lakrészes blokkban a közösség együttes fellépésével rendszabályozták meg azokat, akik nem akartak beilleszkedni a házirendbe. Levelezőnk, az előbb említett Kelemen Sándor egy esetet mesél el. Játszadozó gyermekek kitörtek égy ablakot. A csínytevő gyermek apja. Orbán Vencel előbb hallani sem akart a kár megtérítéséről. De amikor látta, hogy az egész lakóközösség elítéli magatartását, ő maga is elszégyellte magát Igen, a lakók egységes fellépése a közösségi nevelésnek kiváló eszköze. Ezen a módon lehet jobb belátásra bírni azt aki ögy véli, hogy elegendő, ha a saját lakásával törődik és a szomszédjához annak lakásához semmi köze. Sőt, még azt sem nagyon bánja, ha fizi aonda tensácának e szomszéd látja kárát- S ha a blokk lakóinak egységes nevelő igyekezete nem jár eredménnyel, más eszközöket is lehet találni a rendetlenkedők észhez térítésére. A kolozsvári vágóhíd-téri új blokkokban például, ha valaki az elvtársi észrevételek után sem illeszkedik be a házirendbe, a lakóbizottság levelet ír a nótárius fegyelmezetlenkedő üzemének szakszervezetéhez, hogy a gyári közösség is vonja felelősségre mindazért, amit a lakásában tesz. Persze, ez a módszer csak végső eszköz, hiszen a lakók közösségének gyengeségét árulja el. Jó közösségnek van ereje ahhoz, hogy rendre, fegyelemre szoktassa valamennyi lakót. A lakóházak karbantartásának néhány vonatkozása közvetlenül érinti a helyi néptanácsokat is. Kelemen Sándor szóvá teszi, hogy egyik-másik blokkban a lakóbizottság és a lakásgazdálkodási vállalat között nincs eléggé szoros kapcsolat. A vállalat munkatársai szívesebben látogatnak el a kisebb blokkokba, ahol kevesebb a gond, kevesebb a feltörésük. Csucsáky József dicsőszentmártoni levelezőnk olyan rendellenességeket sorol fel a Dombói Colonia és az N. Teclu negyedekből, amelyeknek orvoslása a néptanács illetékes szerveire tartozik. Kövezni kellene a járdát, le kellene fedni a vegyi üzemekből kivezető csatornát, az említett negyedekbe nem jár ki eléggé rendszeresen a szemetes kacsa, hetente kétszer-háromszor indokolatlanul megszakad az áramszolgáltatás. A Dombói Colonia negyed lakói többször is a község gazdálkodási vállalathoz fordultak a csatorna befedése ügyében, de süket fülekre találtak. Vajon miért ? - teszi fel a kérdést levelezőnk, teljes joggal. Az említett panaszok egyrészét valóban a néptanács közbelépése- Ez Dicső legnyugalmasabb negyede. Itt a Dombóival lehet rendezni, telepen Vigan táncolhatunk, a szemeteskncsi nem. De talán a negyedek zavar bennünket lakói sem tettek meg (Nie Nicolaescu rajzai) mindent az utcák, terek, tehát lakásuk környezetének korszerűsítéséért. A kerület néptanácsi képviselőinek bizonyára megvan a lehetőségük, hogy a lakosság önkéntes segítségével sok helyi kérdést megoldjanak. És ezzel a lehetőséggel élni kell. Pákár Imre levelezőnk, aki egyébként a községi néptanács titkára, megírta szerkesztőségünknek, hogy a községi néptanács végrehajtó bizottsága a rend és tisztaság biztosítása, valamint a fennálló hibák kiküszöbölése érdekében néhány nappal ezelőtt szabályozó jellegű végzést hozott s ezt minden lépcsőházban kifüggesztették. A végrehajtó bizottság rendszeresen ellenőrizni fogja, hogy az intézkedéseit maradéktalanul be is tartsák - fűzi hozzá Pakol Imre. Feltétlenül helyes és feltétlenül szükséges ez, másutt is követni kellene , ahol esetleg nem tették meg eddig a gyulakutai példát. A lakások jó karbantartása, tisztasága, rendje és a környék szépítése elsősorban a lakók becsületbeli ügye, de olyan közösségi kérdés, amelyet a néptanácsoknak mindig szem előtt kell tartaniuk. A gyulakutai Vörös Csillag hőerőmű mellékgazdasága nincs körülkerítve. A majorság s a sertések egy része a parkban, másik része az ólak mögötti veteményesben végez „növényápolást" ... Most már a park is elkészült, vígan zúrhatunk 1963. június 1., szombat