Előre, 1963. október (17. évfolyam, 4949-4975. szám)
1963-10-01 / 4949. szám
A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA Sok sikert az új főiskolai tanévben írta M. A. LUPU professzor, a V. I. Lenin gazdaságtudományi főiskola rektora tanév Felsőfokú tanintézeteink ismét megnyitják kapujukat. A főiskolai hallgatók ma lépik át az új küszöböt. Csaknem 100 000 főiskolás hallgatja meg a megnyitó előadásokat azzal az elhatározással, hogy szorgalommal igyekszik elsajátítani az előadott tananyagot. A tanévnyitás, főiskoláinknak ez az évtizedes hagyományokra visszatekintő ünnepi eseménye, mind újabb élményekkel, örömökkel és elhatározásokkal van egybekötve. S ez egyaránt érvényes azokra az ifjakra, akik most lépik át először az egyetemek és más főiskolák küszöbét, mint azokra, akik már tanulmányaik befejezéséhez közelednek. A régi kollégákkal és tanárokkal való találkozás örömét még jobban fokozza az új fakultások és előadótermek, a korszerűen felszerelt laboratóriumok, az idén épült diáklétesítmények látványa. A főiskolai oktatás anyagi alapjának fejlesztése fontos állami probléma, amelyre pártunk és kormányunk különös hangsúlyt helyez. A közoktatás fejlesztésére fordított összegek szüntelen növekedése nyomán évről évre szaporodik a felsőfokú tanintézetek, fakultások és tagozatok száma, gyarapodik és tökéletesedik a műszaki felszerelés. A felszabadulás óta eltelt 19 év alatt csaknem négyszeresére növekedett a diákok száma. Csupán az első éves tanfolyamokon több mint 22 000 ifjú vesz részt az idén, csaknem ugyanannyi, mint amekkora 1938- ban összes főiskolai hallgatóink száma volt. Az új egyetemi évben lendületesen fejlődő szocialista gazdaságunk és kultúránk követelményeinek megfelelően tovább fejlődik a főiskolai oktatás színvonala, úgy ahogy azt pártunknak az oktatási folyamat szüntelen minőségi javítására vonatkozó útmutatásai előirányozzák. A mezőgazdaság kollektivizálásának befejezése és az ipar rohamos fejlődése nyomán felmerült követelményeknek megfelelően egyes felsőfokú tanintézeteink profiljának megjavítása érdekében tavaly indított akció jó eredményre vezetett és továbbra is biztosította az előfeltételeket ahhoz, hogy egyetemi oktatásunk színvonala megfeleljen a haladó tudomány és technika gyakorlati követelményeinek. Az emberi tevékenység minden területén szükséges szakkáderek formálása sokoldalú, tervszerű munkát kíván és felsőfokú tanintézeteink igényesen és felelősségük teljes tudatában teljesítik ezzel kapcsolatos feladatukat. Az egyetemi tanerők, a fakultások keretében működő pártos ifjúsági szervezetek fáradhatatlanul küzdenek, hogy magas színvonalú ideológiai, tudományos tartalmat biztosítsanak a főiskolai tanulmányoknak, állandó kapcsolatot teremtsenek az élettel és a termeléssel, a hazai valósággal és a jelenkori tudomány és technika legújabb vívmányaival tegyék egyre gazdagabbá a tanfolyamokat és előadásokat. Közoktatásunk tartalmának szüntelen javítása terén elért sikereink külföldön is fokozták a román felsőfokú oktatás tekintélyét. Ennek következtében több mint ötven országból nagyszámú főiskolai hallgató folytatja tanulmányait országunkban. Pártunk és kormányunk atyai gondoskodása folytán a különböző nemzetiségű főiskolai hallgatók testvéri egyetértésben folytatják tanulmányaikat és egyformán részesülnek a tanuló ifjúságunk számára teremtett élet- és tanulási körülményekben. A múltban elképzelhetetlenek voltak az olyan vívmányok, mint az összes iskolai tandíjak eltörlése, az ösztöndíjak és bennlakások számának szüntelen növelése, és más hasonló intézkedések, amelyek minden arra érdemes ifjú számára lehetőséget nyújtanak az egyetemi és főiskolai tanulmányokra. Ez is bizonyítja oktatásügyünk szélesen demokratikus jellegét. Főiskolásainknak ezért becsületbeli kötelességük, hogy a szocialista állam gondoskodását minél jobb tanulási eredményekkel viszonozzák. Alapos és kitartó tanulással el kell sajátítaniuk a szakmájukba vágó tudományos ismereteket, sokoldalú társadalmipolitikai és kulturális felkészültségre kell szert tenniük, hogy méltó módon kivehessék részüket a szocialista gazdaságunk és kultúránk szüntelen fejlődéséért vívott harcból. Tanerőink, értelmiségünk megbecsült osztagai, szenvedéllyel működnek közre az ifjúság tudományos kiképzésének és hazafias nevelésének munkájában. Az egyetemi tanárok, előadók, lektorok és tanársegédek az idén is hivatva vannak felébreszteni az ifjúságban a tudomány, a kultúra és a haladás iránti lelkesedést, a választott szakma szeretetét, az új előmozdításáért vívott nehéz küzdelem szenvedélyét, kiművelni bennük a képességet, hogy az elméletet egybekapcsolják a gyakorlattal, a közérdek iránti felelősség és az odaadó hazaszeretet szellemében kell nevelni őket. Tanerőink és diákjaink mindent el fognak követni, hogy ebben az egyetemi évben is minél jobb eredményekkel viszonozzák a számukra biztosított nagyszerű lehetőségeket és eleget tegyenek azoknak a feladatoknak, amelyeket pártunk és a kormányunk helyez a tanuló ifjúság és az egyetemi oktatás elé. Az új tanév küszöbét átlépve, valamennyien, akik felsőfokú tanintézeteinkben dolgozunk, készen állunk arra, hogy becsülettel teljesítsük feladatainkat. Gheorghe Murariu és Kapornyai László kohászai a resicai kombinát élenjáró Átnyújtotta megbízólevelét India bukaresti nagykövete Gheorghe Gheorghiu-Dej, az Államtanács elnöke 1963 szeptember 30-án fogadta K. R. F. Khimanit, az Indiai Köztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki bemutatta megbízólevelét. (Folytatása a 2. oldalon) Mihai Vaniu úgy két méterre állt a géptől , és hunyorogva nézegette. Jó nagy volt, kétszer akkora mint ő. Karcsú vázával úgy emelkedett ki a gépsorból, mint király a sakkfigurák közül. A gép új volt. Vadonatúj, zöldre festve, oldalán egy csomó színes gombbal. Közelebb lépett és egyet megnyomott. A csiszolókés lassan a munkadarabra — a von- _________ tatómotor kollektoráéra — ereszkedett, majd egy másik gombnyomásra forogni kezdett, csiszolva a kollektor belső felületét. Vantu vékonysugárban csorgatta az olajat az érintkezési felületre és fütyörészett. — Na Mihai, embert faragtunk belőled, most aztán ne hagyd magad, mutasd meg, mit tudsz. Gheorghe Albu, az őszülőhajú esztergályos rekedtes hangja hallatszott át a szomszédos gépsorból. Az öreg szokása szerint most is csak beszélt, beszélt, anélkül, hogy levette volna szemét az esztergáján forgó munkadarabról meg a sublerről. — Embert faragtunk belőled fiú — ismételgette nagy meggyőződéssel — embert, érted ? Vantu hamarjában nem is tudta, mit válaszoljon. Ismerte az öreget. Minden második szavában ott volt a faragás. Az acélt faragta, fizetéséből a zsebpénzt lefaragta s most az embert is faragja. Abbahagyta az olajcsorgatást. Az almazöld Bohrwerk zajtalanul koptatta a kollektort. Eszébe jutott a régi kis eszterga, ami az első gépet jelentette életében. Faragott, faragott és bizony őt is faragták. Igaza van Albunak. Már az első napokban odaállt mellé és érdekes, az esztergába fogott munkadarab helyett a haját vette szemügyre. ..Le kell faragni, fiú". Mi köze van másnak az ő hajához? Úgy hordja, ahogy ő akarja. Nem vágta le. Néhány napra rá elrontott egy munkadarabot. A belső marás mérésénél nem vette figyelembe a sublerfülek vastagságát. Albu szeme észrevette, hogy elrontotta a munkadarabot. Ráfogta, hogy még a sublerrel sem tud dolgozni. Meg azt is, hogy ezek szerint soha nem is olvasta az esztergályos kézikönyvét, meg mást sem a szakirodalomból. Persze egy kicsit túlzott, de valami csak volt a dologban. Az, hogy Vantu naponta ott rágcsálja a tökmagot a mozik előtt a többi hosszúhajúval, haszontalanul elütve a szabadidőt. Az elrontott munkát azért helyrehozták. Úgy, hogy Gheorghe Albu esztergált, ő meg hátratett kézzel figyelte. „Ha ezután is így dolgozol a borbélyra valót se keresed meg". Itt megakadt a gondolatmenet. Lényegében nem is történt utána semmi különös. Persze a haját levágatta, és rossz munkát nem adott ki a kezéből. Észrevétlenül jutott el ahhoz a termelési értekezlethez, ahol megdicsérték. Ha most visszagondol azért csak benne volt a keze Gheorghe Albunak akkor is. Egyszer egy nyolcadik osztályos munkát adott neki Ilie Racoviceanu, a szekció vezetője, mondván, hogy sürgős, a többi gép pedig foglalt. Később megtudta, hogy Albué volt az ötlet. Nevetséges volt, nem a munkafolyamat bonyolultságától ijedt meg, hanem attól, hogy az nyolcadik osztályos. De csak megcsinálta. Akárhogy is forgatták kezükben Constantin Mititele, meg Mihai Petrisor, a barátai, nem tudtak semmi hibát felfedezni. Szóval hibátlanul megcsinálta a termelési értekezleten pedig megdicsérték. „Ki kell érdemelni.“ Ilie Racoviceanunak ez a válasza még most is ott csengett fülében. Egyszer minden bevezető nélkül megkérdezte, hogy szeretne-e revolver esztergán dolgozni, a most kapott újak egyikén? Elég bizonytalanul, de igennel válaszolt, mire a szekció vezető faképnél hagyta azzal, hogy azt ki kell érdemelni. Csalódottan nézett utána, Gheorghe Albu pedig, aki fültanúja volt a rövid beszélgetésnek azzal vigasztalta, hogy nem kell mindjárt elkeseredni, azért is végezze be a kiadott munkát, hogy holnapra ne maradjon. Mutassa meg a szekciót«» zetőnek. Dolgozott tovább, de csak ott motoszkált a fejében egész nap Racoviceanu válasza. A fiatalok közül lepipálja akármelyiket, a termelési értekezleten meg a szakszervezeti csoportgyűlésen mindig pozitív példa. Felvették a párttagok soraiba. Talán nem érdemelte meg? Nem értette a dolgot. Másnap reggel hivatták az irodá_________ ba. Közölték vele, hogy --------------- más gépen fog dolgozni. Egy új revolver esztergapadon. Rohant az új esztergapadhoz. Beindította, leállította, törölgette, mintha vége lenne a műszaknak. Albu volt aki meglátogatta az új Mi a szösz, új gépet meg tettetett mega legelső, munkahelyén, kaptál"? szólalt lepetéssel. A Bohrwerk „simán“ csiszolt. Vantu még csorgatta tovább , az olajat. Ez már a harmadik gép, amin dolgozik. Az esztergályosból csiszoló lett. Otthagyta a revolver esztergapadot. Inkább ott hagyatták vele, mert meg se kérdezték, akar vagy nem akar az ij Bohrwerken dolgozni. „Új gép, komplikáltabb, olyan munkás kell rá, mint Vantu". Ami igaz, igaz, nem kapálózott ellene. Szabad idejében nem egyszer odaállt Zaharia Cioran háta mögé, aki egy régebbi típusú Bohrwerken dolgozott. Nézte, nézte szótlanul, aztán Cioran kivett zsebéből egy cigarettát. „Na, gyere állj ide. Mit félsz! Addig elszívom". Hű, hogy irigyelte Mititele, Petrisor meg Nicolae Radu. Mikor egy hét múlva „beugrott“ helyettesíteni, mert a szekcióvezető gondolkodás nélkül őt tette a Bohrwerkre. Új gép érkezett a craiovai „Electroputeres• villamosberendezést gyártó részlegére. Hogy ki fog rajta dolgozni, nem okozott gondot. Ebédszünet következett. Mihai Vantu leállította a gépet. Két-három métert hátrált, kócdarabbal törölgette olajos kezét és hunyorogva nézegette. Almazöld volt, mint a revolver eszterga, de jóval nagyobb, jóval bonyolultabb. Egy olyan gép, amit az embernek ki kell érdemelni. KOVÁCS LAJOS ki KELL ÉRDEMELNI Világ proletárjai, egyesüljetek ! XVII. évfolyam 4949 sz. 4 oldal ára 20 iráni 1963 október 1. kedd idejében minden Huzavona nélkül (Munkatársunktól). A Kolozs tartomány állami gazdaságaiban tervszerű, munka folyik a jövő évi gazdag termés eléréséért. A mezei brigádok gyorsan és magas agrotechnikai színvonalon végzik a magágykészítést. A jó munkaszervezés, valamint a gépi felszerelés ésszerű kihasználása lehetővé tette, hogy mindenütt kövessék a szántási és vetési ütemtervet. A traktorosok, akik ezekben a napokban két váltásban dolgoztak az előirányzott 9900 hektár területből mintegy 7000-et felszántottak és 3000 hektáron pedig földbe juttatták a magot. A gazdaságok munkaközösségei az idén is egyik fontos teendőnek a termőtalaj feljavítását tekintik. Ezen az őszön az elmúlt évhez viszonyítva jóval nagyobb mennyiségű istálló és műtrágyát szállítottak a földekre és forgattak a magágyba. A szántóföldi munka további jó menetét nagymértékben akadályozza a kapásnövények nehézkes betakarítása. A kolozsvári és a lekencei gazdaságok kivételével a többi egységekben lemaradtak ezzel a fontos munkával. A gazdaságok legutolsó jelentése szerint ezidáig alig 1052 hektárról takarították be a kukoricát. A termés nagy része, a 3349 hektár kukorica noha már beérett még mindig a határban van. A kukorica lassú betakarítása hátráltatja a szántás befejezését. A szakemberek véleménye szerint az időjárás kedvező, a szükséges eszközök minden gazdaságnak rendelkezésére állanak, megvannak a feltételek tehát arra, hogy néhány nap alatt valamennyi gazdaságban befejezzék az őszi növények betakarítását és a kijelölt időpontban végezzék el a szántást és vetést. Gyergyóban, Csíkban Teljében az őszi vetés (Munkatársunktól). — Néhány nap óta teljes erővel folyik a gyergyói medencében az őszi vetés. Szárhegyen, Ditróban, Csomafalván és máshol szeptember végére a vetési előirányzat 52 százalékát teljesítették. Ütemesen halad a vetés Csík rajonban is. Az itteni kollektív gazdaságok mintegy 3500 hektárt vetettek be gabonáival. Átszervezték a természetrajzi iW múzeumot SbK (Munkatársunktól). A sepsiszentgyörgyi tartományi múzeum ■ természetrajzi osztályának szakemberei az utóbbi három esz- t tendőben 45 db negyedkori emlős állati maradványt gyűjtöttek össze kutatá ■■■■ saik során, többek mM között: orrszarvú, elefántfélék, tapir, 868 zebrák, őstulkok és B± % őslovak maradványait. Az elmúlt hó- 'MWWlj* napok folyamán a múzeum szakemberei a fővárosi barlangkutató intézet munka. % társaival karöltve értékelték és rendsze- | | rezték az értékes le- ■ | leteket s a feldolgo r.ífelvázott anyag még a köz Ik zeljövőben kiállítás- ||k. | ra kerül a helybeli múzeum átszervezett fl fejlődéstani részle- 8 km Új termék a rétegesített falemez (Munkatársunktól) Az Erdőgazdálkodási Minisztérium beszerzési és értékesítési vezérigazgatósága országos értekezleten ismertette egyik nagy jelentőségű új termékét, a rétegesített falemezt. A faipar, több központi intézmény, nagyüzemek és más vállalatok szakembereinek bemutatták a rendkívül sokoldalúan felhasználható új terméket, amelynek fizikai-mechanikai tulajdonságai megközelítik a fémekét. A fenol és krezolgyantákkal kevert, bakelitszálakkal átszőtt falemezt már sikerrel alkalmazzák a hazai Diesel-elektromos mozdonyoknál, hajóépítésnél, de ezenkívül kiválóan alkalmas fogaskeréknek, szigetelőanyagnak és még sok más egyébnek. 20 nap alatt 1260 Hektár kukorica termését takarítottuk be jó munkálatok tervét véglegesít okos javaslataik alapján a be-Aki a napokban községünk, az Arges tartományi Rica közelében járt, valóságos „aranyhegyekben” gyönyörködhetett. Meszsziről látni lehetett a letört kukoricacsövek óriási halmait s körülöttük a fogatok tizeit, a rakodásnál segédkező kollektivisták százait. Az utolsó nekirugaszkodás lendülete volt ez, ugyanis szeptember 26-án délig befejeztük 1260 hektáros kukoricavetésünk betakarítását. Sikerünk titka ez esetben is — mint mindig, minden munkánál — a szervezésben keresendő. Mi, a pártbizottság irányításával, a nyári betakarítás befejezése utáni első nap hozzáláttunk a késeiek begyűjtésének alapos megszervezéséhez. Körültekintő, minden részletre kiterjedő tervet készítettünk s ennek alapján a használatra kerülő 120 fogatot ellenőriztük, kijavítottuk, kitakarítottuk és fertőtlenítettük a tárolóhelyeket stb. Ezzel egyidőben elvégeztük a brigádosok és csoportfelelősök felkészítését, különös hangsúlyt fektetve a rendelkezésre álló munkaerő és fogatok észszerű kihasználására. Ilyenformán az akció megkezdésének közeledtével már nagyjából mindenki ismerte hogyan, miként zajlik majd le az egész. Ennek ellenére — az előkészületek befejező aktusaként —nem tartottak fölöslegesnek összehívni egy közgyűlést is, amelyen aztán az egész tagság előtt ismertettük a terveket, a brigádonkénti beosztást, melyik csoportnak hány fogat áll rendelkezésére stb. A közgyűlésen számos tagunk ION BARBU, a Rica községi (Costesti rajon) kollektív gazdaság elnöke felszólalt takarítási tettük, így került sor szeptember első napjaiban a tulajdonképpeni munkára, amelynek során volt olyan nap nem is egy, hogy 1000— 1200 kollektivista kint volt a mezőn. Mondanom sem kell, hogy a törés nem kezdődött egy és ugyanazon időben minden brigádnál, hiszen többféle kukoricát vetettünk a tavasszal, így először a rövidebb tenyészidejűek betakarítására került sor, amelyeket annak idején a búzának szánt területekbe vetettünk. Ilyenformán a szervezésnél megvalósíthattuk a brigádok közötti segítségadást, egyrészt a törésnél, másrészt pedig a szárvágásnál, amelyet éjszaka is végeztünk, hogy minél előbb felszabadítsuk a megmunkálásra kerülő területeket. Kukorica után gazdaságunkban nem kevesebb, mint 1130 hektáron kerül magágyba a búza. Ebből a szempontból külön jelentősége volt egyrészt a különböző tenyészidejű kukoricafajták termesztésének, másrészt a szalagszerűen szervezett betakarításnak. Csakis így érhettük el azt, hogy a búza magágya időben készüljön el, ne legyen túl nagy kiesés a két művelet között. Nálunk a szedés megkezdése utáni második nap barázdába is álltak a traktorok s ma már 700 hektár fel van szántva, sőt 340 hektáron meg is kezdtük a vetést. Népviseleti fesztivál , (Munkatársunktól). Talán még sohasem tárulkozott ilyen pazar színpompájú kép a nagyváradi színház nézőtere elé, mint ezen a vasárnap délutánon. Mirtha összegyűjtötték volna a virágba borult rétek minden díszét. A Népi Alkotások , Krisána tartományi Háza rendezésében népviseleti fesztivált tartottak, amelyet kitartó kutató-gyűjtő munka, sok terepjárás előzött meg. Az előbbi hasonlat kettős értelemben is találó. Néprajzi hagyományokban gazdag a tartomány mint mező tarka nyári ruhájában. Évszázadok folyamán vajon mi egyéb ihlette volna a nép névtelen művészeit a maradandó szép teremtésében, ha nem a közvetlen környezet ? A blúzok, szoknyák, szűrök dekorációjához a virágok színét, rajzolatát kölcsönözték az egymást követő nemzedékek. Az oldalfüggönyök mögül népdalok ritmusai szállnak. Anépművészet egyik ága most mintha édestestvérként segítségére jönne a másiknak. Persze zenei aláfestés nélkül is eredeti, sajátos hangulatot kelt a látvány. Mintha csak egy ünnepnapon végigsétálna a néző a falvak utcáin a kultúrotthonok tájékán. Akárcsak valami divatbemutatón, egymás után lépnek előtérbe a gyönyörűbbnél, gyönyörűbb Televíziós szoba (Munkatársunktól). A szentsimoni kollektivisták egyik legkedveltebb szórakozási központja az ízlésesen berendezett televíziós szoba. A kollektív gazdaság kultúralapjából vásárolt készülék mellett estéről estére nagyszámúfelnőtt és fiatal tölti hasznosan szabad idejét. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a műsorral összefüggő előadások szerepelnek a televíziós szoba „téli programjában“. viseletbe öltözött kollektivisták, ékesebbek és ifjak, férfiak és nők. A falvaik neveit bemondó tudatja a nézővel. Az anyag, amiből e ruhadarabok készültek a varrások mintái, az építményes elemek, a színek kombinációi vidékenként olykor falvakként is változnak, de valamennyinek közös vonása a hasznos és szép ötvözése, a színek pazarságában is érvényre jutó harmónia, az eredetiség, a gazdag képzelőerő a kéz művészi értékű munkája. Taps harsan minden bemutató után. Kik a tetszésnyilvánítás címzettjei ? Akik eljöttek a tartomány minden részéből, hogy bemutassák a magukra öltött ünneplőjüket ? Ők is, de elsősorban századok nemzedékei, akiknek kollektív művészi munkája a viselet, akik hűen őrizték, ápolták, gazdagították* e tárgyi hagyományok szépben jelentkező értékét. Szombatság, Biharlonka, Köröstarkány, Miklóirtás, Cséke, Petegd, Tenkeszéplak, Körösrév, Varsólé, Kárásztelek, Piskolt, Körösbökény, Almás és még jónéhány helység küldte el tárgyi népművészeti kincseinek egy töredékét, szeretettel, hűséggel őrzött hagyományát, hogy a városi dolgozók is gyönyörködjenek benne. A Körösök vidéke néprajzi zónáinak valóságos viseleti fesztiválja volt ez a sok gonddal megszervezett bemutató. Szép kifejezője a hagyomány ápolásának, amelyhez immár intézményesen is segítő kezet nyújtanak. Kiállítás A szalontai Aranymúzeum kiállító termeiben vasárnap nyílott meg két váradi képzőművész egyéni kiállítása. Kristófi János olajfestményekkel, míg Weisz Emilia grafikával jelentkezett a szalontai közönség előtt. Már az első napokban többszáz látogatója a Kradt a változatos témájú, tájakat, ipari létesítményeket, építkezést, egyre szépülő életünket bemutató művészeti alkotásoknak. A főváros téli burgonyaellátása (Munkatársunktól). — Egész évi étrendünkben fontos szerepet tölt be a burgonya, télen pedig egyenesen nélkülözhetetlen. Jó hát idejében gondoskodni a beszerzéséről. A fővárosi néptanács kereskedelmi osztálya és az OCL Aprozar idejében gondoskodott a bukaresti lakosság burgonyaellátásáról. Az év utolsó negyedében 45.000 tonna kerül eladásra, 1.200 tonnával több, mint tavaly. A meglevő Aprozaregységeken kívül 232 burgonyaelárusítóhely nyílik meg október elsején. Ezeket az egységeket szeptember 28—30 között egyenként 3—15 tonna burgonyával látták el. Mint minden esztendőben, az OCL Aprozar az idén is nagymennyiségű burgonyát szállít házhoz rendelésre, elsősorban a fővárosi nagyüzemek dolgozóinak. Ezen az őszön körülbelül 2.000 tonnát, tíz százalékkal többet, mint tavaly. Maros-Magyar Autonóm, Brassó és Suceava tartományból naponta érkeznek a burgonyával megrakott vonatszerelvények. Naponta átlag 1.400 tonna. Kilenc rakodóhelyen fogadják és tárolják a hosszú téli hónapokra a burgonyát. A szállítás meggyorsítása érdekében a fent említett tartományokból marsrut vonatokat indítanak. Az első marsrut-vonat szombaton futott be a fővárosba. Kirakják a most érkezett burgonyát TÁVIRAT MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének LIU SAO-CI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének CSU DE elvtársnak, az Osszkínai Népképviseleti Gyűlés Állandó Bizottsága elnökének CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének PEKING A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket küldjük Önöknek és Önök által a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kínai Népköztársaság kormányának és az egész kínai népnek a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 14. évfordulója alkalmából. A román nép tiszta szívből örvend azoknak a jelentős eredményeknek, amelyeket a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság kormánya vezetésével alkotó munkával ért el a szocializmus építésében, anyagi és kulturális színvonala emelésében. A Román Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között meghonosodott baráti és együttműködési kapcsolatok fejlődése mindkét nép érdeke, a szocialista országok nagy közössége egysége és összeforrottsága megerősítésének és a világbéke megszilárdításának érdeke. Ezen a nagy ünnepnapon újabb sikereket kívánunk a testvéri kínai népnek az új, szocialista élet megteremtésében. Éljen a román nép és a kínai nép barátsága és együttműködése. GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke, ION GHEORGHE MAURER, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Részlet a mai Piatra Neamt város képéből (S. Emil felvétele)