Előre, 1963. december (17. évfolyam, 5002-5028. szám)

1963-12-01 / 5002. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPT­AN­ACSAINAK. LAPJA A Román NK állami küldöttsége befejezte látogatását a jugoszláv SZSZK-ban Aláírták a vaskapus hidroenergetikai és hajózási rendszer létrehozásáról szóló egyezményt és a román-jugoszláv közös közleményt BELGRÁD.­­ S. Strujan és P. Popa, az Agerpres különtudósítói jelentik . A Jugoszláv SZSZK Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsának épületében szom­bat délben aláírták a Román Népköz­­társaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti egyezményt a dunai vaskapus hid­­roenergetikai és hajózási rendszer létrehozásáról és kihasználásáról, valamint a Román Népköztársaság állami küldöttségének a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság­ban tett látogatásáról szóló közös közleményt. A vaskapus rendszerre vonatkozó egyezményt és a közös közleményt román részről Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs, a Román NK Államta­nácsának elnöke, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, jugoszláv részről pedig Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugosz­láv SZSZK elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtit­kára írta alá. Román részről jelen voltak a kö­vetkező elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnáras, Alexandru Birladeanu, Corneliu Manescu, Au­rel Málnásán, a küldöttség tanácso­sai és szakértői. Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtársak: Edvard Kardelj a Szövetségi Szkupstina elnöke, Pe­­tar Stambolics, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnöke, Mialko Todoro­­vics, a Szövetségi Szkupstina alelnö­­ke, Milos Minics, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács alelnöke, Kocsa Po­­povics, külügyi államtitkár, Slobo­dan Penezics, a Szerb SZK Végre­hajtó Tanácsának elnöke, Jakov Blazsevics, a Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke, Marin Cetinics szál­lítás- és távközlésügyi államtitkár, Kiro Gligorov pénzügyi államtitkár, dr. Jezse Brilei, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja, Filip Bajko­­vics iparügyi államtitkár, Bogdan Crnobrina, az elnök főtitkára, Mir­ko Tepavac, helyettes külügyi ál­lamtitkár, Arso Milatovics, a Ju­goszláv SZSZK nagykövete a Ro­mán NK-ban és más hivatalos, sze­mélyiségek. Gheorghe Gheorghiu-Dej és Jo­szip Broz Tito elvtársak az aláírás után melegen kezet szorítottak. A román küldöttség tagai ezután szí­vélyesen elbeszélgettek a­ jugoszláv vezetőkkel. * BELGRÁD (Agerpres) — A Ju­goszláv SZSZK Szövetségi Végre­hajtó Tanácsánál szombat délelőtt aláírták a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszerre vonatkozó román-jugoszláv megállapodásokat. A megállapodások a terv kidol­gozására, a munkálatok végre­hajtására, a beruházások értéké­nek meghatározására és a kölcsö­nös elszámolásra, a Vaskapu-rend­szer kihasználására és a rendszer létrehozásával és kihasználásával kapcsolatos más problémákra vonat­koznak. Román részről a megállapodáso­kat Nicolae Gheorghiu bánya- és villamosenergiaipari miniszter he­lyettes, jugoszláv részről pedig Bogoljub Stojanovics, a Szerb SZK Végrehajtó Tanácsának tagja írta alá. Az aláírásnál jelen volt Aurel­­Meln­asah,­a­ Román NK" belgrádi nagykövete, Arso Milatovics, a Ju­goszláv SZSZK bukaresti nagykö­vete, a két fél tanácsosai, újságírók. Aláírják az egyezményt KÖZÖS KÖZLEMÉNY Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége főtitkárának meghí­vására 1963. november 22 és 30 kö­zött a Román Népköztársaság álla­mi küldöttsége Gheorghe Gheorg­­­hiu-Dej, az Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára vezetésével hivatalos látogatást tett Jugoszlá­viában. A Román Népköztársaság küldött­sége megtekintette Belgrádot, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság fővárosát, Sarajevo, Mosz­­tar, Zenica, Zagreb, Ljubljana váro­sokat, ellátogatott iparvállalatokba, mezőgazdasági egységekbe, tudo­mányos és kulturális intézmények­be; találkozott a köztársasági és he­lyi szervek, társadalmi szervezetek képviselőivel, dolgozókkal, és meg­ismerte a jugoszláviai szocialista építés számos eredményét. A látogatás folyamán a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság álla­mi küldöttségei tárgyalásokat foly­tattak a két szomszéd ország jelenle­gi kapcsolatairól és jövőbeli együtt­működésük fejlesztési perspektívái­ról. Ez alkalommal aláírták a Ro­mán Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyezményét a vaskapui hidroener­­getikai és hajózási rendszer építé­séről. A küldöttségek véleménycse­rét folytattak a nemzetközi helyzet­ről és korunk legidőszerűbb kérdé­seiről, valamint a nemzetközi mun­kásmozgalom problémáiról. A Román Népköztársaság állami küldöttségének összetétele a követ­kező volt: Gheorghe Gheorghiu-Dej, az Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodná­­ras, a Minisztertanács alelnöke, Alexandru Birladeanu, a Miniszter­­tanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Aurel Málnáján, a Román Népköztársaság nagykövete a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állami küldöttségében a következők vettek részt: Joszip Broz Tito, a köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, Edvard Kardelj, a Szövet­ségi Szkupstina elnöke, Petar Stam­bolics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnöke, Milos Minics, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Marin Cetinics, szállítás- és távköz­lésügyi államtitkár, Kiro Gligorov pénzügyi államtitkár, Bogdan Crnob­rina, a köztársasági elnök főtitkára, Mirko Tepavac, a külügyi állam­titkár helyettese, Arso Milatovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövete a Román Népköztársaságban. A megbeszélések a szívélyesség és a kölcsönös megértés elvtársi lég­körében folytak le. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a Román Nép­­köztársaság és a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság kapcsola­tai sikeresen fejlődnek a két nép hagyományos barátságának szelle­mében. A gyümölcsöző román-jugo­szláv együttműködés fejlődéséhez je­lentősen hozzájárultak a két állam vezetőinek 1956. évi találkozóin ho­zott határozatok. A két országnak a szocializmus építésében elért jelentős eredmé­nyek­ felmérve, a küldöttségek kife­jezték véleményüket, hogy a két­oldali kapcsolatok fejlesztése meg­felel a két szocialista ország érde­keinek, és hogy közvetlen szomszéd­ságuk nagy lehetőségeket nyújt az együttműködés bővítésére. A két küldöttség sokoldalúan meg­vizsgálta a kölcsönös gazdasági kap­csolatokat és — megállapítva az utóbbi időben elért kedvező ered­ményeket — egyetértett abban, hogy számos olyan intézkedésre van szük­ség, amely a két ország népgazda­sága fejlődésének megfelelően, e kapcsolatok bővüléséhez vezet. Megegyeztek abban, hogy mindkét fél erőfeszítéseket tesz az árucsere volumenének és struktúrájának, az ipari termelésben való gazdasági együttműködésnek, a szállítási és távközlési együttműködésnek növe­lésére és javítására, valamint a mű­szaki-tudományos együttműködés bővítésére és elmélyítésére. A két küldöttség egyszersmind megállapította, hogy — a gazdasági együttműködés egyik fontos formá­jaként — a kölcsönös hitelnyújtás­nak is helyet kell kapnia a két or­szág gazdasági kapcsolataiban. A két küldöttség megegyezett ab­ban is, hogy megvizsgálja a két or­szág energetikai rendszereinek ösz­­szekapcsolásához szükséges intézke­déseket. A küldöttségek megállapodtak ab­ban, hogy megteszik a szükséges in­tézkedéseket a feltételek megterem­tésére és a megfelelő módszerek biztosítására a szorosabb és tartó­­sabb kétoldali gazdasági kapcsola­tok ösztönzéséhez. Ez a kölcsönös gazdasági érdekeknek megfelelő orientáció előmozdítja a folyamat­ban lévő és a hosszú időtartamú gazdasági együttműködés fejlődését. E célok megvalósításáért a két kormány elhatározta, hogy állandó szervként gazdasági együttműködési vegyesbizottságot létesít. A küldöttségek nyomatékosan hangsúlyozták a vaskapui hidro­energetikai és hajózási rendszer kö­zös építéséről aláírt egyezmény nagy jelentőségét, s kifejezték meggyőző­désüket, hogy e nagyszabású objek­tum megvalósítása számottevően hozzájárul mindkét ország gazdasági fejlődéséhez. Ennek az objektumnak a felépítése új lehetőségeket teremt a két ország szorosabb ipari koope­rációjára és gazdasági együttműkö­désére. A küldöttségek megállapították továbbá, hogy a vaskapui rendszer felépítése kedvező feltételeket te­remt a hajózás fejlesztésére a Du­nán, ezen a fontos nemzetközi közle­kedési útvonalon, valamennyi érde­kelt ország javára. A vaskapus hajó­zás megjavításával és a jelenlegi hajózási nehézségek gyökeres felszá­molásával kapcsolatban a két ország kormánya érintkezésbe lépett a töb­bi dunai országok kormányával. A két küldöttség pozitíven érté­keli a kulturális és tudományos cse­rék fejlesztésében, a társadalmi szervezetek kapcsolatainak bővítésé­ben elért eredményeket, amelyek elősegítik a két ország megvalósítá­sainak jobb megismerését és a két baráti nép közeledését. E cserék és kapcsolatok további bővítése céljá­ból a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttségei megegyez­tek, hogy egyezmények, megállapo­dások megkötésével és más intézke­dések révén támogatják az illetékes szervek és szervezetek együttműkö­dését tudományos téren, a rádió­­televízió, a hírügynökségek, a turisz­tika stb. terén. BELGRÁD,­­ S. Strujan és P. Popa, az Agerpres különtudósítói je­lentik . Szombat este hazautazott Belgrád­­ból a Román NK Gheorghe Gheor­ghiu-Dej elvtárs vezette állami kül­döttsége, amely Joszip Broz Tito el­nök meghívására látogatást tett a Jugoszláv SZSZK-ban. A Metropol szállodában adott fo­gadásról Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársat és a román küldöttség töb­bi tagját kikísérte a pályaudvarra Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugosz­láv SZSZK elnöke, valamint a kö­vetkező elvtársak : Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke, Aleksandar Rankovics, a köztársa­ság alelnöke, Petar Stambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nöke, Blazso Jovanovics, a Jugosz­láv SZSZK Alkotmányjogi Törvény­székének elnöke, Lazar Kolisevski, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Bizottságának elnöke, Svetozar Vukmanovics, a Jugoszlá­viai Szakszervezetek Szövetsége Központi Tanácsának elnöke, Ko­csa Popovics külügyi államtitkár, Jovan Veselinov, a Szerb KSZ KB titkára, Ivan Gosnjak nemzetvédel­mi államtitkár és más hivatalos sze­mélyek. A belgrádi központi pályaudvar peronját a Román NK és a Jugosz­láv SZSZK állami zászlai díszítették. A peronon díszőrség sorakozott fel. A pályaudvarra érkezéskor felhang­zott a Román NK és a Jugoszláv SZSZK állami himnusza. Miközben Gheorghe Gheorghiu- Dej és Joszip Broz Tito elvtársak ellépnek a díszőrség előtt, üdvlövé­sek dördülnek el. A román küldött­ség tagjai elbúcsúznak a jugoszláv személyiségektől, akik kikísérték őket a pályaudvarra, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, a Román NK belgrádi nagykövetségének tagjai­tól. A vonatba való beszállás előtt Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs és a román küldöttség tagjai melegen elbúcsúznak Joszip Broz Tito elv­társtól és a többi jugoszláv vezető­től. A román vendégeket a következő elvtársak elkísérték a határig : Mi­los Minies, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Bogoljub Stojano­vics, a Szerb SZK Végrehajtó Ta­nácsának tagja, Arso Milatovics, a Jugoszláv SZSZK bukaresti nagy­követe, Radovan Vlajkovics, Vojvo­dina Autonóm Tartomány Szkupsti­­nájának elnöke, dr. Sergio Makiedo, a külügyi államtitkárság protokoll­főnöke és más jugoszláv hivatalos személyek. (Folytatása a 3. oldalon) KÜLDÖTTSÉGÜNK HAZAINDULT BELGRÁDBÓL XVII. évfolyam 5002 sz. 4 oldal ára 20 iáni 1963 december 1., vasárnap kimagasló teljesítmény (Munkatársunktól). Egy évvel ezelőtt ar­ról adtunk hírt, hogy a dilzsabányai Bart­­ha Dénes bányász­brigádja egy hónap alatt aknamélyítés­­nél 50 métert haladt. Ez a teljesítmény ak­kor országos viszony­latban is a legjobb volt. Az eltelt év alatt, a Bartha-bri­­gád még több tapasz­talatot nyert az ak­nafúrásnál, a csúszó­­zsalú berendezés ki­használásában. Ily­­módon az idén no­vember 1-től novem­ber 30-ig, azaz egy hónap alatt 60 méter aknamélyítést végez­tek el. Az említett munkamódszer egyre tökéletesebb alkal­mazása révén a Bart­­ha brigád kétszeresé­re emelte a munka­termelékenységet, s ezzel egyidőben tel­jesen kiküszöbölték a bányafa használatát. Konyhaművészeti kiállítás (Munkatársunktól). — November 30- án nyílt meg a szatmári Miorita étte­remben és a főtéri Eszpresszóban, a, TAPS által rendezett konyhaművészeti kiállítás. A közel 100 féle konyhaipari terméket nemcsak megcsodálhatják, ha­nem meg is vásárolhatják a látogatók. Veszteglés nélkül . A gazdaságok számára rend­kívül nagyjelentőségű feladat a gyümölcsfatelepítés. Az idén az összes kollektív gazdaságokban tervet dolgoztak ki a munkála­tok gyors lebonyolítására, az ero­dált területek megművelésére, befásítására. Élenjáró gazdasága­ink kezdeményezésére a gyümöl­csösökben dolgozó kollektivisták felajánlották, hogy az idei olt­ványültetési terv teljesítése mel­lett ezen az őszön a jövő évre előirányzott, terület tekintélyes részét is megművelik. A legjobb gazdaságok dolgozói állják sza­vukat. A rominasi kollektivisták 60, a harasztosiak 14, az alsóko­­sályiak pedig 12 hektár új gyü­mölcsöst létesítettek az idén. Örvendetes tény, hogy vala­mennyi gazdaság vezetőtanácsa nagy figyelmet szentel az oltvá­nyok átvételének és gyors elszál­lításának. Az előirányzott 649 898 csemetéből 549 013-at már átvet­tek, és elszállítottak a gazdasá­gok. Egyes raj­onokban a gödrök ásása is meggyorsult az utóbbi napokban. Zilah rajon gazdaságai 60, Enyed 50, Dés rajon gazdasá­gai pedig 46 százalékban végez­ték el ezt a fontos munkát. — Hol mutatkozik lemara­dás, melyek a legfontosabb tennivalók ? — Mivel a gazdaságok túl­nyomó többsége már átvette az oltványokat, legsürgősebb feladat tehát azok elültetése. Sok gazda­ságban azonban lemaradás mu­tatkozik a telepítésnél. Ugyan­csak el kell marasztalnunk azo­kat a gazdaságokat, amelyek máról-holnapra halasztják a te­rületek előkészítését. Naszód ra­jon kollektivistái 26, Torda ra­jon gazdaságai 34, Szamosújvár rajon gazdaságai pedig 31 száza­lékban tettek eleget a gödör­ké­szítési tervnek. Konklúzióképpen elmondhatjuk, a tartományban lemaradás mutatkozik az új gyü­mölcsös-létesítési terv megvaló­sításában. Gyorsítani lehet és kell tehát a gödrök ásását, az átvett csemeték elültetését. Gyümölcs­­termesztőink nagyon jól ismerik az őszi ültetés előnyeit a tavaszi­akkal szemben. Az ősszel elülte­tett oltvány gyorsabban fejlődik és hamarabb terem. A gazdasá­gok vezetőtanácsainak és nem utolsó sorban az agrármérnökök­nek gondoskodniuk kell a telepí­tési munkálatok mielőbbi elvég­zéséről. Bele­tartozik ebbe a jó­minőségű munka, az agrotech­nikai szabályok tiszteletben tar­tása. Kolozs tartomány gyümölcs­­termesztése kedvező éghajlati és talajviszonyokkal rendelkezik. Rendkívül nagy jelentőségű fela­dat tehát, hogy ezeket az adott­ságokat jól ki is használjuk. A jövő évre 45 új kötöttáru modell gyártását vette tervbe a fővárosi Crinul kötöttárugyár. Képünkön: Maria Penescu minőségellenőr és Cornelia Pica kötőnő a kötszövött anyag minőségét ellenőrzik (Agerpres felvétel) Naponta hozzáve­tőleg 50 tehergépko­csi, nagyszámú autó­busz, személygépko­csi és más különböző rendeltetésű gépjár­mű kerül újból, for­galomba a külön e célra létesített javí­tó vállalatokból. Nem egészen négy éve an­nak, hogy az egész autópark generálj­a­­vítását a Közlekedés­­ügyi és Távközlési Minisztérium egysé­geire bízták. A javításoknak e korszerű berendezé­sekkel ellátott nagy vállalatokba történt összpontosítása lehe­tővé tette a folyama­tos technológiai eljá­rás megszervezését, minden egyes gépjár­­mű-típus műszaki do­kumentációja alap­ján. Megkezdték m­ás nagy termelékenysé­gű eljárások alkal­mazását is. Bizonyos egységeket meghatá­rozott gépkocsitípu­sok — autóbuszok, személygépkocsik, kü­lönleges rendeltetésű gépkocsik — javítá­sára szakosítottak. Ennek eredménye­ként a javításra szo­ruló gépkocsi jelen­leg átlag öt nappal kevesebb ideig vesz­tegel a javítómű­helyben, mint 1960- ban. Befejezték a téli előkészületeket A temesvári tarto­mányi vasútigazgató­­ság egységei befejez­ték a téli előkészüle­teket. A pályafenn­tartási osztályokat ellátták a hó gyors eltakarításához szük­séges anyagokkal és szerszámokkal, a hó­ekéket üzemképes ál­lapotba helyezték. A behavazással fenye­getett vonalszakaszo­kon hófogókat állí­tottak fel. Teljesítsük az egész ültetési tervet BESZÉLGETÉS ÁRON FERENC ELVTÁRSSAL, A KOLOZS TAR­TOMÁNYI MEZŐGAZDASÁGI TANÁCS OSZTÁLYVEZETŐJÉVEL . (Munkatársunktól). A Kolozs tartomány gazdaságai az idén újabb 3520 hektárral gyarapítják gyümölcsültetvényeiket. A nagyszabású célkitűzés érdekében a gazdaságok munkaközösségeinek a zimankós időjárás beköszöntése előtt egész sor talajművelési munkát kell el­végezniük. Hogyan teljesítik a csemete­ültetési tervet, miként hasz­nálják ki a szokatlanul hosszú őszt a kollektivisták, amely rendkí­vül alkalmas csemete­ültetésre — erről érdeklődtünk Áron Ferenc elvtárstól, a tartományi mezőgazdasági tanács gyümölcs- és szőlő­­termesztési osztályának vezetőjétől. Tanuló háziasszonyok (Munkatársunktól). — Mezőbándon közel 80 háziasszony jelenlétében ünnepélyes keretek között megnyitották a nők részére szervezett lektorátust. Ezzel tartományszerte befejező­dött a nőbizottság, valamint a művelődési és művészeti bizottság ezirányú előkészítő mun­kája, megkezdődött a tanulás. A tél folyamán 49 ilyen lektorátus működik a tartomány vá­rosaiban, továbbá a radnóti, görgényi és más nagyobb ipari központokban több mint 4100 részvevővel. TÁVIRAT Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, az RMF KB első titkárának, a Román NK Államtanácsa elnökének Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelső Szovjetjének Elnöksége, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében őszinte köszönetünket fejezzük ki önöknek és önök útján a testvéri Román Népköztársaság egész népének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából küldött meleg üdvöz­leteikért és jókívánságaikért. A szovjet nép őszintén örvend a testvéri román nép nagyszerű meg­valósításainak, annak, hogy a Román Munkáspárt vezetésével sikerrel teljesíti ki a szocializmus építését országában és jelentősen hozzájárul a nagy szocialista közösség erejének, a béke és a népek közti barátság szilárdításához. Szilárd meggyőződésünk, hogy népeinknek a marxizmus-leninizmus elvein alapuló testvéri barátsága és gyümölcsöző, sokoldalú együttműkö­dése szüntelenül fejlődni és erősödni fog. Tiszta szívből újabb nagy győzelmeket kívánunk önöknek és az egész román népnek a szocializmusért és a békéért vívott harcban. N. SZ. HRUSCSOV, L. BREZSNYEV HAJDÚ ZOLTÁN: Versek-prózaian Egész nap bosszús voltam és rosszkedvű. Egy ki­csiségért. Kicsiségért ? Ahogy vesszük. Próbálom meggyőzni magam, hogy nincs igazam, hogy nevet­séges vagyok és izgága, hogy elefántot csinálok a bolhából, hogy ugyan micsoda érzékenykedés ez megint egy fáért, mikor annyi nagy dolog van a világon, amiért valóban főhetne a fejem... Mind­ig az, mondom, de... Nincs semmi de, inti le tudó­­sabb énem a másikat, a rosszkedvűt. Nézz végig az utcánkon, mikor ideköltöztél, városvége volt, néhány villaszerű ház, vityillók és puszta, kiörege­dett kertek, térdig sár, szűk, füves járda, most pedig — egész, palota­sor, széles, kövezett út, modern, nagyvárosi kép tárul eléd. Ez a lényeg barátom, a többi — nyavalygás. Ismerlek: a kákán is csomót találsz! — S végül már olyan görbe szemmel nézek magamra, hogy nem is tudom: szóljak-e, ne szóljak ? Jövőben lesz tíz éve, hogy ebben az utcában la­kom. Mikor idejöttünk, és még sokáig, csupán a nagy kopár kert görcsös szilvafái néztek szembe■ az ablakommal... A városban mindenütt folyt az épít­kezés, a mi utcánkban semmi se moccant, hacsak a szél nem zúgatta a­ fákat. Mert azért akadt ott néhány gyönyörű fa is, hatalmas fenyők, öreg gesz­tenyék s mindnyájok közt a legkedvesebb : egy csodálatos mogyorófa. Szinte óriás; ha van a mo­gyorók világában óriás, akkor ez bizonyára az volt: tölgyfa nagyságú, kettős törzsű, sohasem látott fa. Igazi természeti ritkaság, aki csak elment mellet­te, megbámulta. S a gyerekek ? Egész ősszel rajta lógtak, mert bőven termő volt és adakozó. Minden évben telerakta az ágait. Mondom, sehol másutt nem láttam hozzá hason­lót. Talán gesztenyébe oltott mogyoró lehetett, ha van ilyen. Tény, hogy nagyon szép fa volt. Hány éjszakán ringatott álomba. Szerettem hallani a su­­sogását. Más zaj nem is igen akadt mifelénk. Ta­valyig. Akkor aztán, egyik napról a másikra meg­szűnt a vidéki álmosság : mintha elvarázsolt álmá­ból ébresztették volna fel, valósággal talpraszök­­kent a mi utcánk. A csöndes városvég, zajos, élet­tel teli munkateleppé változott. Autók, traktorok, betonkeverők, darugépek zúgtak napestig, s egy­másután, mintegy parancsszóra, nőttek fel a domb oldalából az új tömbházak falai. Pár hónapig nem voltam otthon, s mikor hazaértem, ahogy mondani szokás, nem ismertem rá az utcánkra. Faluból mentem el s nagyvárosba tértem vissza. Még javá­ban folyt ugyan az építés, de már egész nagyvona­lúságában tárult elém az új, modern lakónegyed. S nem is tudom elmondani, mennyire örültem, hogy a régi fákat is ott találtam a helyükön. Még büszke is voltam: na, ugye milyen gondosak ezek a mieink! Egy pár fa ugyan áldozatul esett, de mi ez, ahhoz képest, ami itt épült, megemlíteni is ko­molytalanság. Különösen akkor, ha egy kicsit job­ban széjjelnéz az ember s látja, hogy szinte centi­méterre kimérve osztották be a tervezők a helyet, s ahol csak lehetett, megmentettek minden kicsi fát. Maguk az építők pedig megható figyelemmel kerülgették, mondhatnám babusgatták a nagy fe­nyőket, ágaikat magasan felnyírták, körülépítet­ték... Mikor szóba hoztam, egyikük még rám is szólt kioktatólag: Mit gondol az elvtárs ? Sok év kell, amíg egy fe­nyő ekkorára meg­nő ... Nem lehet azt csak úgy elkótyave­tyélni !... Nem bizony, elvtársak! — mondanám, ha tud­nám, hogy kinek mondjam. Mert nem tudok rá­bukkanni, hogy ki volt az, aki mégis kivágatta a mi utcánk kedvencét, a csodálatos mogyorófát. Se a tervezőknek, se az építőknek, se a lakóknak, se az utcai forgalomnak, senkinek sem állt útjába, aki tudott róla, mindenki ragaszkodott hozzá, a gyer­mekek megsíratták, én most is bosszús vagyok miatta, ahogy még annyian a szomszédságban, de valakinek úgy tetszett és egyszerűen kivágatta. Megfoghatatlan, hogy miért ? Talán maga se tud­ja, mit csinált, bár ez se menti a cselekedetét. A szép fa, a természeti ritkaság, kidőlt. Bővíteni kel­lett a járdát ? De ott se esett volna útba ! Hiszen mindenfelé fákat ültetünk a járdák mentén; nincs is talán ország, ahol annyi fát ültettek, mint nálunk az utóbbi esztendőkben... Apróság ? Ahogy vesszük. Most se mondhatok mást. Szívemből sajnálok minden fát, amit ok nélkül vágnak ki. Ha jól tudom, törvényeink védik a ga­­rázdálkodók ellen, különösen a városok fáit■ De erre utasít a szívünk törvénye is. Igaza van az én kőműves barátomnak: évtizedekbe telik, míg ak­korára nő egy fa!... Nézem a mi új utcánkat, a boldog, költözködő emberek arcát; hát igen, ehhez mérten valóban semmiség néhány fa. Majd ülte­tünk a helyükbe mást. Ők, az új lakók, azzal vál­nak igazán a mi utcánk lakóivá, ha mindegyikük­nek egy-egy kicsi fa viszi el az emlékét a jövendő­be... Az unokák felé. BÚCSÚ EGY FÁTÓL

Next