Előre, 1963. december (17. évfolyam, 5002-5028. szám)
1963-12-01 / 5002. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMAN NEPKOZTARSASAG NEPTANACSAINAK. LAPJA A Román NK állami küldöttsége befejezte látogatását a jugoszláv SZSZK-ban Aláírták a vaskapus hidroenergetikai és hajózási rendszer létrehozásáról szóló egyezményt és a román-jugoszláv közös közleményt BELGRÁD. S. Strujan és P. Popa, az Agerpres különtudósítói jelentik . A Jugoszláv SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának épületében szombat délben aláírták a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti egyezményt a dunai vaskapus hidroenergetikai és hajózási rendszer létrehozásáról és kihasználásáról, valamint a Román Népköztársaság állami küldöttségének a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett látogatásáról szóló közös közleményt. A vaskapus rendszerre vonatkozó egyezményt és a közös közleményt román részről Gheorghe Gheorghiu- Dej elvtárs, a Román NK Államtanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, jugoszláv részről pedig Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv SZSZK elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára írta alá. Román részről jelen voltak a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnáras, Alexandru Birladeanu, Corneliu Manescu, Aurel Málnásán, a küldöttség tanácsosai és szakértői. Jugoszláv részről részt vettek a következő elvtársak: Edvard Kardelj a Szövetségi Szkupstina elnöke, Petar Stambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Mialko Todorovics, a Szövetségi Szkupstina alelnöke, Milos Minics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Popovics, külügyi államtitkár, Slobodan Penezics, a Szerb SZK Végrehajtó Tanácsának elnöke, Jakov Blazsevics, a Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke, Marin Cetinics szállítás- és távközlésügyi államtitkár, Kiro Gligorov pénzügyi államtitkár, dr. Jezse Brilei, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Filip Bajkovics iparügyi államtitkár, Bogdan Crnobrina, az elnök főtitkára, Mirko Tepavac, helyettes külügyi államtitkár, Arso Milatovics, a Jugoszláv SZSZK nagykövete a Román NK-ban és más hivatalos, személyiségek. Gheorghe Gheorghiu-Dej és Joszip Broz Tito elvtársak az aláírás után melegen kezet szorítottak. A román küldöttség tagai ezután szívélyesen elbeszélgettek a jugoszláv vezetőkkel. * BELGRÁD (Agerpres) — A Jugoszláv SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsánál szombat délelőtt aláírták a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszerre vonatkozó román-jugoszláv megállapodásokat. A megállapodások a terv kidolgozására, a munkálatok végrehajtására, a beruházások értékének meghatározására és a kölcsönös elszámolásra, a Vaskapu-rendszer kihasználására és a rendszer létrehozásával és kihasználásával kapcsolatos más problémákra vonatkoznak. Román részről a megállapodásokat Nicolae Gheorghiu bánya- és villamosenergiaipari miniszter helyettes, jugoszláv részről pedig Bogoljub Stojanovics, a Szerb SZK Végrehajtó Tanácsának tagja írta alá. Az aláírásnál jelen volt AurelMelnasah,a Román NK" belgrádi nagykövete, Arso Milatovics, a Jugoszláv SZSZK bukaresti nagykövete, a két fél tanácsosai, újságírók. Aláírják az egyezményt KÖZÖS KÖZLEMÉNY Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meghívására 1963. november 22 és 30 között a Román Népköztársaság állami küldöttsége Gheorghe Gheorghiu-Dej, az Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezetésével hivatalos látogatást tett Jugoszláviában. A Román Népköztársaság küldöttsége megtekintette Belgrádot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fővárosát, Sarajevo, Mosztar, Zenica, Zagreb, Ljubljana városokat, ellátogatott iparvállalatokba, mezőgazdasági egységekbe, tudományos és kulturális intézményekbe; találkozott a köztársasági és helyi szervek, társadalmi szervezetek képviselőivel, dolgozókkal, és megismerte a jugoszláviai szocialista építés számos eredményét. A látogatás folyamán a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állami küldöttségei tárgyalásokat folytattak a két szomszéd ország jelenlegi kapcsolatairól és jövőbeli együttműködésük fejlesztési perspektíváiról. Ez alkalommal aláírták a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyezményét a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer építéséről. A küldöttségek véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről és korunk legidőszerűbb kérdéseiről, valamint a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról. A Román Népköztársaság állami küldöttségének összetétele a következő volt: Gheorghe Gheorghiu-Dej, az Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnáras, a Minisztertanács alelnöke, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Aurel Málnáján, a Román Népköztársaság nagykövete a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság állami küldöttségében a következők vettek részt: Joszip Broz Tito, a köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke, Petar Stambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Milos Minics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Marin Cetinics, szállítás- és távközlésügyi államtitkár, Kiro Gligorov pénzügyi államtitkár, Bogdan Crnobrina, a köztársasági elnök főtitkára, Mirko Tepavac, a külügyi államtitkár helyettese, Arso Milatovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövete a Román Népköztársaságban. A megbeszélések a szívélyesség és a kölcsönös megértés elvtársi légkörében folytak le. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatai sikeresen fejlődnek a két nép hagyományos barátságának szellemében. A gyümölcsöző román-jugoszláv együttműködés fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak a két állam vezetőinek 1956. évi találkozóin hozott határozatok. A két országnak a szocializmus építésében elért jelentős eredmények felmérve, a küldöttségek kifejezték véleményüket, hogy a kétoldali kapcsolatok fejlesztése megfelel a két szocialista ország érdekeinek, és hogy közvetlen szomszédságuk nagy lehetőségeket nyújt az együttműködés bővítésére. A két küldöttség sokoldalúan megvizsgálta a kölcsönös gazdasági kapcsolatokat és — megállapítva az utóbbi időben elért kedvező eredményeket — egyetértett abban, hogy számos olyan intézkedésre van szükség, amely a két ország népgazdasága fejlődésének megfelelően, e kapcsolatok bővüléséhez vezet. Megegyeztek abban, hogy mindkét fél erőfeszítéseket tesz az árucsere volumenének és struktúrájának, az ipari termelésben való gazdasági együttműködésnek, a szállítási és távközlési együttműködésnek növelésére és javítására, valamint a műszaki-tudományos együttműködés bővítésére és elmélyítésére. A két küldöttség egyszersmind megállapította, hogy — a gazdasági együttműködés egyik fontos formájaként — a kölcsönös hitelnyújtásnak is helyet kell kapnia a két ország gazdasági kapcsolataiban. A két küldöttség megegyezett abban is, hogy megvizsgálja a két ország energetikai rendszereinek öszszekapcsolásához szükséges intézkedéseket. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket a feltételek megteremtésére és a megfelelő módszerek biztosítására a szorosabb és tartósabb kétoldali gazdasági kapcsolatok ösztönzéséhez. Ez a kölcsönös gazdasági érdekeknek megfelelő orientáció előmozdítja a folyamatban lévő és a hosszú időtartamú gazdasági együttműködés fejlődését. E célok megvalósításáért a két kormány elhatározta, hogy állandó szervként gazdasági együttműködési vegyesbizottságot létesít. A küldöttségek nyomatékosan hangsúlyozták a vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer közös építéséről aláírt egyezmény nagy jelentőségét, s kifejezték meggyőződésüket, hogy e nagyszabású objektum megvalósítása számottevően hozzájárul mindkét ország gazdasági fejlődéséhez. Ennek az objektumnak a felépítése új lehetőségeket teremt a két ország szorosabb ipari kooperációjára és gazdasági együttműködésére. A küldöttségek megállapították továbbá, hogy a vaskapui rendszer felépítése kedvező feltételeket teremt a hajózás fejlesztésére a Dunán, ezen a fontos nemzetközi közlekedési útvonalon, valamennyi érdekelt ország javára. A vaskapus hajózás megjavításával és a jelenlegi hajózási nehézségek gyökeres felszámolásával kapcsolatban a két ország kormánya érintkezésbe lépett a többi dunai országok kormányával. A két küldöttség pozitíven értékeli a kulturális és tudományos cserék fejlesztésében, a társadalmi szervezetek kapcsolatainak bővítésében elért eredményeket, amelyek elősegítik a két ország megvalósításainak jobb megismerését és a két baráti nép közeledését. E cserék és kapcsolatok további bővítése céljából a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttségei megegyeztek, hogy egyezmények, megállapodások megkötésével és más intézkedések révén támogatják az illetékes szervek és szervezetek együttműködését tudományos téren, a rádiótelevízió, a hírügynökségek, a turisztika stb. terén. BELGRÁD, S. Strujan és P. Popa, az Agerpres különtudósítói jelentik . Szombat este hazautazott Belgrádból a Román NK Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs vezette állami küldöttsége, amely Joszip Broz Tito elnök meghívására látogatást tett a Jugoszláv SZSZK-ban. A Metropol szállodában adott fogadásról Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársat és a román küldöttség többi tagját kikísérte a pályaudvarra Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv SZSZK elnöke, valamint a következő elvtársak : Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke, Aleksandar Rankovics, a köztársaság alelnöke, Petar Stambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Blazso Jovanovics, a Jugoszláv SZSZK Alkotmányjogi Törvényszékének elnöke, Lazar Kolisevski, a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Bizottságának elnöke, Svetozar Vukmanovics, a Jugoszláviai Szakszervezetek Szövetsége Központi Tanácsának elnöke, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Jovan Veselinov, a Szerb KSZ KB titkára, Ivan Gosnjak nemzetvédelmi államtitkár és más hivatalos személyek. A belgrádi központi pályaudvar peronját a Román NK és a Jugoszláv SZSZK állami zászlai díszítették. A peronon díszőrség sorakozott fel. A pályaudvarra érkezéskor felhangzott a Román NK és a Jugoszláv SZSZK állami himnusza. Miközben Gheorghe Gheorghiu- Dej és Joszip Broz Tito elvtársak ellépnek a díszőrség előtt, üdvlövések dördülnek el. A román küldöttség tagjai elbúcsúznak a jugoszláv személyiségektől, akik kikísérték őket a pályaudvarra, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, a Román NK belgrádi nagykövetségének tagjaitól. A vonatba való beszállás előtt Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs és a román küldöttség tagjai melegen elbúcsúznak Joszip Broz Tito elvtárstól és a többi jugoszláv vezetőtől. A román vendégeket a következő elvtársak elkísérték a határig : Milos Minies, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, Bogoljub Stojanovics, a Szerb SZK Végrehajtó Tanácsának tagja, Arso Milatovics, a Jugoszláv SZSZK bukaresti nagykövete, Radovan Vlajkovics, Vojvodina Autonóm Tartomány Szkupstinájának elnöke, dr. Sergio Makiedo, a külügyi államtitkárság protokollfőnöke és más jugoszláv hivatalos személyek. (Folytatása a 3. oldalon) KÜLDÖTTSÉGÜNK HAZAINDULT BELGRÁDBÓL XVII. évfolyam 5002 sz. 4 oldal ára 20 iáni 1963 december 1., vasárnap kimagasló teljesítmény (Munkatársunktól). Egy évvel ezelőtt arról adtunk hírt, hogy a dilzsabányai Bartha Dénes bányászbrigádja egy hónap alatt aknamélyítésnél 50 métert haladt. Ez a teljesítmény akkor országos viszonylatban is a legjobb volt. Az eltelt év alatt, a Bartha-brigád még több tapasztalatot nyert az aknafúrásnál, a csúszózsalú berendezés kihasználásában. Ilymódon az idén november 1-től november 30-ig, azaz egy hónap alatt 60 méter aknamélyítést végeztek el. Az említett munkamódszer egyre tökéletesebb alkalmazása révén a Bartha brigád kétszeresére emelte a munkatermelékenységet, s ezzel egyidőben teljesen kiküszöbölték a bányafa használatát. Konyhaművészeti kiállítás (Munkatársunktól). — November 30- án nyílt meg a szatmári Miorita étteremben és a főtéri Eszpresszóban, a, TAPS által rendezett konyhaművészeti kiállítás. A közel 100 féle konyhaipari terméket nemcsak megcsodálhatják, hanem meg is vásárolhatják a látogatók. Veszteglés nélkül . A gazdaságok számára rendkívül nagyjelentőségű feladat a gyümölcsfatelepítés. Az idén az összes kollektív gazdaságokban tervet dolgoztak ki a munkálatok gyors lebonyolítására, az erodált területek megművelésére, befásítására. Élenjáró gazdaságaink kezdeményezésére a gyümölcsösökben dolgozó kollektivisták felajánlották, hogy az idei oltványültetési terv teljesítése mellett ezen az őszön a jövő évre előirányzott, terület tekintélyes részét is megművelik. A legjobb gazdaságok dolgozói állják szavukat. A rominasi kollektivisták 60, a harasztosiak 14, az alsókosályiak pedig 12 hektár új gyümölcsöst létesítettek az idén. Örvendetes tény, hogy valamennyi gazdaság vezetőtanácsa nagy figyelmet szentel az oltványok átvételének és gyors elszállításának. Az előirányzott 649 898 csemetéből 549 013-at már átvettek, és elszállítottak a gazdaságok. Egyes rajonokban a gödrök ásása is meggyorsult az utóbbi napokban. Zilah rajon gazdaságai 60, Enyed 50, Dés rajon gazdaságai pedig 46 százalékban végezték el ezt a fontos munkát. — Hol mutatkozik lemaradás, melyek a legfontosabb tennivalók ? — Mivel a gazdaságok túlnyomó többsége már átvette az oltványokat, legsürgősebb feladat tehát azok elültetése. Sok gazdaságban azonban lemaradás mutatkozik a telepítésnél. Ugyancsak el kell marasztalnunk azokat a gazdaságokat, amelyek máról-holnapra halasztják a területek előkészítését. Naszód rajon kollektivistái 26, Torda rajon gazdaságai 34, Szamosújvár rajon gazdaságai pedig 31 százalékban tettek eleget a gödörkészítési tervnek. Konklúzióképpen elmondhatjuk, a tartományban lemaradás mutatkozik az új gyümölcsös-létesítési terv megvalósításában. Gyorsítani lehet és kell tehát a gödrök ásását, az átvett csemeték elültetését. Gyümölcstermesztőink nagyon jól ismerik az őszi ültetés előnyeit a tavasziakkal szemben. Az ősszel elültetett oltvány gyorsabban fejlődik és hamarabb terem. A gazdaságok vezetőtanácsainak és nem utolsó sorban az agrármérnököknek gondoskodniuk kell a telepítési munkálatok mielőbbi elvégzéséről. Beletartozik ebbe a jóminőségű munka, az agrotechnikai szabályok tiszteletben tartása. Kolozs tartomány gyümölcstermesztése kedvező éghajlati és talajviszonyokkal rendelkezik. Rendkívül nagy jelentőségű feladat tehát, hogy ezeket az adottságokat jól ki is használjuk. A jövő évre 45 új kötöttáru modell gyártását vette tervbe a fővárosi Crinul kötöttárugyár. Képünkön: Maria Penescu minőségellenőr és Cornelia Pica kötőnő a kötszövött anyag minőségét ellenőrzik (Agerpres felvétel) Naponta hozzávetőleg 50 tehergépkocsi, nagyszámú autóbusz, személygépkocsi és más különböző rendeltetésű gépjármű kerül újból, forgalomba a külön e célra létesített javító vállalatokból. Nem egészen négy éve annak, hogy az egész autópark generáljavítását a Közlekedésügyi és Távközlési Minisztérium egységeire bízták. A javításoknak e korszerű berendezésekkel ellátott nagy vállalatokba történt összpontosítása lehetővé tette a folyamatos technológiai eljárás megszervezését, minden egyes gépjármű-típus műszaki dokumentációja alapján. Megkezdték más nagy termelékenységű eljárások alkalmazását is. Bizonyos egységeket meghatározott gépkocsitípusok — autóbuszok, személygépkocsik, különleges rendeltetésű gépkocsik — javítására szakosítottak. Ennek eredményeként a javításra szoruló gépkocsi jelenleg átlag öt nappal kevesebb ideig vesztegel a javítóműhelyben, mint 1960- ban. Befejezték a téli előkészületeket A temesvári tartományi vasútigazgatóság egységei befejezték a téli előkészületeket. A pályafenntartási osztályokat ellátták a hó gyors eltakarításához szükséges anyagokkal és szerszámokkal, a hóekéket üzemképes állapotba helyezték. A behavazással fenyegetett vonalszakaszokon hófogókat állítottak fel. Teljesítsük az egész ültetési tervet BESZÉLGETÉS ÁRON FERENC ELVTÁRSSAL, A KOLOZS TARTOMÁNYI MEZŐGAZDASÁGI TANÁCS OSZTÁLYVEZETŐJÉVEL . (Munkatársunktól). A Kolozs tartomány gazdaságai az idén újabb 3520 hektárral gyarapítják gyümölcsültetvényeiket. A nagyszabású célkitűzés érdekében a gazdaságok munkaközösségeinek a zimankós időjárás beköszöntése előtt egész sor talajművelési munkát kell elvégezniük. Hogyan teljesítik a csemeteültetési tervet, miként használják ki a szokatlanul hosszú őszt a kollektivisták, amely rendkívül alkalmas csemeteültetésre — erről érdeklődtünk Áron Ferenc elvtárstól, a tartományi mezőgazdasági tanács gyümölcs- és szőlőtermesztési osztályának vezetőjétől. Tanuló háziasszonyok (Munkatársunktól). — Mezőbándon közel 80 háziasszony jelenlétében ünnepélyes keretek között megnyitották a nők részére szervezett lektorátust. Ezzel tartományszerte befejeződött a nőbizottság, valamint a művelődési és művészeti bizottság ezirányú előkészítő munkája, megkezdődött a tanulás. A tél folyamán 49 ilyen lektorátus működik a tartomány városaiban, továbbá a radnóti, görgényi és más nagyobb ipari központokban több mint 4100 részvevővel. TÁVIRAT Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, az RMF KB első titkárának, a Román NK Államtanácsa elnökének Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének BUKAREST A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének Elnöksége, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében őszinte köszönetünket fejezzük ki önöknek és önök útján a testvéri Román Népköztársaság egész népének a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából küldött meleg üdvözleteikért és jókívánságaikért. A szovjet nép őszintén örvend a testvéri román nép nagyszerű megvalósításainak, annak, hogy a Román Munkáspárt vezetésével sikerrel teljesíti ki a szocializmus építését országában és jelentősen hozzájárul a nagy szocialista közösség erejének, a béke és a népek közti barátság szilárdításához. Szilárd meggyőződésünk, hogy népeinknek a marxizmus-leninizmus elvein alapuló testvéri barátsága és gyümölcsöző, sokoldalú együttműködése szüntelenül fejlődni és erősödni fog. Tiszta szívből újabb nagy győzelmeket kívánunk önöknek és az egész román népnek a szocializmusért és a békéért vívott harcban. N. SZ. HRUSCSOV, L. BREZSNYEV HAJDÚ ZOLTÁN: Versek-prózaian Egész nap bosszús voltam és rosszkedvű. Egy kicsiségért. Kicsiségért ? Ahogy vesszük. Próbálom meggyőzni magam, hogy nincs igazam, hogy nevetséges vagyok és izgága, hogy elefántot csinálok a bolhából, hogy ugyan micsoda érzékenykedés ez megint egy fáért, mikor annyi nagy dolog van a világon, amiért valóban főhetne a fejem... Mindig az, mondom, de... Nincs semmi de, inti le tudósabb énem a másikat, a rosszkedvűt. Nézz végig az utcánkon, mikor ideköltöztél, városvége volt, néhány villaszerű ház, vityillók és puszta, kiöregedett kertek, térdig sár, szűk, füves járda, most pedig — egész, palotasor, széles, kövezett út, modern, nagyvárosi kép tárul eléd. Ez a lényeg barátom, a többi — nyavalygás. Ismerlek: a kákán is csomót találsz! — S végül már olyan görbe szemmel nézek magamra, hogy nem is tudom: szóljak-e, ne szóljak ? Jövőben lesz tíz éve, hogy ebben az utcában lakom. Mikor idejöttünk, és még sokáig, csupán a nagy kopár kert görcsös szilvafái néztek szembe■ az ablakommal... A városban mindenütt folyt az építkezés, a mi utcánkban semmi se moccant, hacsak a szél nem zúgatta a fákat. Mert azért akadt ott néhány gyönyörű fa is, hatalmas fenyők, öreg gesztenyék s mindnyájok közt a legkedvesebb : egy csodálatos mogyorófa. Szinte óriás; ha van a mogyorók világában óriás, akkor ez bizonyára az volt: tölgyfa nagyságú, kettős törzsű, sohasem látott fa. Igazi természeti ritkaság, aki csak elment mellette, megbámulta. S a gyerekek ? Egész ősszel rajta lógtak, mert bőven termő volt és adakozó. Minden évben telerakta az ágait. Mondom, sehol másutt nem láttam hozzá hasonlót. Talán gesztenyébe oltott mogyoró lehetett, ha van ilyen. Tény, hogy nagyon szép fa volt. Hány éjszakán ringatott álomba. Szerettem hallani a susogását. Más zaj nem is igen akadt mifelénk. Tavalyig. Akkor aztán, egyik napról a másikra megszűnt a vidéki álmosság : mintha elvarázsolt álmából ébresztették volna fel, valósággal talpraszökkent a mi utcánk. A csöndes városvég, zajos, élettel teli munkateleppé változott. Autók, traktorok, betonkeverők, darugépek zúgtak napestig, s egymásután, mintegy parancsszóra, nőttek fel a domb oldalából az új tömbházak falai. Pár hónapig nem voltam otthon, s mikor hazaértem, ahogy mondani szokás, nem ismertem rá az utcánkra. Faluból mentem el s nagyvárosba tértem vissza. Még javában folyt ugyan az építés, de már egész nagyvonalúságában tárult elém az új, modern lakónegyed. S nem is tudom elmondani, mennyire örültem, hogy a régi fákat is ott találtam a helyükön. Még büszke is voltam: na, ugye milyen gondosak ezek a mieink! Egy pár fa ugyan áldozatul esett, de mi ez, ahhoz képest, ami itt épült, megemlíteni is komolytalanság. Különösen akkor, ha egy kicsit jobban széjjelnéz az ember s látja, hogy szinte centiméterre kimérve osztották be a tervezők a helyet, s ahol csak lehetett, megmentettek minden kicsi fát. Maguk az építők pedig megható figyelemmel kerülgették, mondhatnám babusgatták a nagy fenyőket, ágaikat magasan felnyírták, körülépítették... Mikor szóba hoztam, egyikük még rám is szólt kioktatólag: Mit gondol az elvtárs ? Sok év kell, amíg egy fenyő ekkorára megnő ... Nem lehet azt csak úgy elkótyavetyélni !... Nem bizony, elvtársak! — mondanám, ha tudnám, hogy kinek mondjam. Mert nem tudok rábukkanni, hogy ki volt az, aki mégis kivágatta a mi utcánk kedvencét, a csodálatos mogyorófát. Se a tervezőknek, se az építőknek, se a lakóknak, se az utcai forgalomnak, senkinek sem állt útjába, aki tudott róla, mindenki ragaszkodott hozzá, a gyermekek megsíratták, én most is bosszús vagyok miatta, ahogy még annyian a szomszédságban, de valakinek úgy tetszett és egyszerűen kivágatta. Megfoghatatlan, hogy miért ? Talán maga se tudja, mit csinált, bár ez se menti a cselekedetét. A szép fa, a természeti ritkaság, kidőlt. Bővíteni kellett a járdát ? De ott se esett volna útba ! Hiszen mindenfelé fákat ültetünk a járdák mentén; nincs is talán ország, ahol annyi fát ültettek, mint nálunk az utóbbi esztendőkben... Apróság ? Ahogy vesszük. Most se mondhatok mást. Szívemből sajnálok minden fát, amit ok nélkül vágnak ki. Ha jól tudom, törvényeink védik a garázdálkodók ellen, különösen a városok fáit■ De erre utasít a szívünk törvénye is. Igaza van az én kőműves barátomnak: évtizedekbe telik, míg akkorára nő egy fa!... Nézem a mi új utcánkat, a boldog, költözködő emberek arcát; hát igen, ehhez mérten valóban semmiség néhány fa. Majd ültetünk a helyükbe mást. Ők, az új lakók, azzal válnak igazán a mi utcánk lakóivá, ha mindegyiküknek egy-egy kicsi fa viszi el az emlékét a jövendőbe... Az unokák felé. BÚCSÚ EGY FÁTÓL