Előre, 1964. június (18. évfolyam, 5156-5180. szám)

1964-06-02 / 5156. szám

2 SZEMLER FERENC MOLDVÁBAN Ezer dolgot írhatnék Iasi­ról, hiszen Moldvát majdnem úgy szeretem mint Mikes Kelemen, ő 1739 június 21-én ezeket írta volt: „...én soha annál szebb földet nem láttam. Gyönyörűség volt a mi utazásunk, és egy menyasszony gyönyörűséggel jár­hatott volna velünk, mert... csak a sok külömb-külömbféle szép virágokon járt volna — min­denütt a mezők be voltának te­rítve virágokkal, hogy csak a szekfűre és tulipántra léptek a lovaink...“ Ismételhetném Mikest. Vagy írjak inkább ba­rátaimról ? Hogy hogyan fogad­ják az embert Moldva főváro­sában az írók: Lesnea, Ignea, Florin Mihai Pe­­trescu és a többiek ?... Vagy em­legessem szelíd együttérzéssel azt a gyermeteg büszkeséget, a­­mellyel új építkezéseiket muto­gatják a bennszülöttek?... A fő­téren emelkedő toronyépületeket s az új szállót, amely olyan szí­vesen látott bennünket, bukaresti írókat ?... Arról az érzésről ír­jak-e, amely elfogja az embert, ha leül Eminescu nagysugarú tölgyének árnyékába ?... Vagy a Bahlui vizéről emlékezzem, a­­melyet már Alecsandri megéne­kelt ?... Az egyetemet emleges­sem-e, amelynek dísztermében magam is felolvastam ?... A Ni­­colina-kerület forradalmi emlé­keiről beszéljek, vagy Ilie Pin­­tilie emlékmúzeumáról ?... Mondom, ezer dolgot lehetne erről az én szeretett városomról mondani — mind kedveset, amo­lyan virágosat, szekfűset és tu­lipánosat, ahogyan Mikes is megírta. Én azonban ezúttal az embe­rekről ejtenék egy-két szót — azt is mellékesen, nem valami fontos ügy kapcsán, ám bizonyos enyhe jelentőséggel. Azokról az emberekről, akikkel az utcán, nyilvános helyiségekben, vendég­lőkben, üzletekben, színházter­mekben találkoztam, és akikben önkéntelenül felfedezni véltem azt a közös vonást, amelyet egy­szerűen udvarias jóindulatnak neveznék. Nem különlegesen feltűnő tu­lajdonság ez — inkább szerény és visszahúzódó, nem türelmet­lenkedik, nem lármázik­­ és nem tülekedik. De éppen ez tűnik fel annak, akit a nagyváros lármá­ja pontosan az ellenkezőjéhez szoktat naponta. És voltaképpen nem is nemleges ez a jellemvo­nás, hiszen minden pillanatban megnyilatkozik a mások iránt tanúsított előzékenységben, szí­ves segíteni a­­karásban, baráti szolgálatkészség­ben. Ha valami hi­­per-szuper gyors­járatú zseb-he­likopterrel ren­delkezném, naponta elrepülnék oda bevásárolni — mert ott a vásárlót minden üzletben vala­mennyi elárusító vagy vezető elvtárs kitüntető figyelemmel fo­gadja — anélkül, hogy tudná, ki kicsoda, egyszerűen csak saját jól felfogott kereskedelmi érde­kei miatt. Talán még ebédelni is oda mennék — nem csupán ragyogó dísz­éttermekbe, de amolyan má­sodosztályú (vagy talán harmad­­osztályú) kisvendéglőkbe is, a­­melyeknek kiszolgáló módsze­reiről — és főleg gyorsaságáról többhasábos riportot, sőt riporto­kat lehetne írni. De mindenesetre odamennék vacsorázgatni a várost körülve­vő szőlőhegyek pincéinek vala­melyike elé — különösen arra fent, ahol valamikor Sadoveanu háza állott — és némi borocska és harapnivaló mellől nézeget­ném barátaimmal együtt a város völgyben kinyiladozó fényeit. És nem is az ennivaló, vagy az Ital, nem is a tájkép volna a fontos, hanem a közvetlen emberi kap­csolatoknak az a különös mele­ge, amelyre mindig örömmel gondol vissza az emlékező. Ezért mennék el én ismét és ismét Moldvába. BÚCSÚ AZ ISKOLÁTÓL Napfényes délelőtt búcsúztak iskolájuktól a szilágysomlyói XI. A és B osztályok végzett növen­dékei. 67 növendék vett búcsút bensőséges ünnepély keretében az­ ismerős falaktól, tantermek­től. Az ünnepi köszöntők, búcsú­szavak, jókívánságok elhangzása után mégegyszer végig vonultak az iskola jól ismert falai között, hogy aztán ki-ki elinduljon a maga életútján, ki a munkapad mellett, ki a főiskolákon, hogy majd mint orvos agronómus, ta­nár, mérnök, vagy vegyész illesz­kedjék majd bele nagy építő­munkánkba . Dr. Thököli Tibor tanár ÖTSZÖR AKKORA TERÜLETEN Tavaly három, az idén vi­szont 15 hektáros az érszakácsi kollektíva zöldségkertészete. Hogy mi győzte meg a kollekti­vistákat a kertészet ötszörösére való növeléséről, aligha kell azt bizonygatni. A tagok azt mond­ják : az a 36 ezer lejes tiszta be­vétel, ami nekik a kiosztott zöld­ségfélék mellett a három hektár­ról még pluszban származott. Az idén leszerződték mind a 15 hek­tár termését a nagykárolyi AGEVACOOP-pal. Többféle nö­vényt termesztünk most mint ta­valy ,5 hektárnál is nagyobb te­rületen dinnyét például, aminek nagy keletje van helyben is, Nagykárolyban is, tehát szép jö­vedelemre számíthatunk belőle. Kölüs Lajos, kollektivista Rendezvények a közelgő­ Eminescu-évforduló alkalmából A közelgő Eminescu-évforduló al­kalmából Bukarestben és más vá­rosokban egyéb rendezvényeken kí­vül előadás-sorozatok és szimpozio­­nok voltak. Rádióállomásaink különleges heti adásai keretében ismert színészek Eminescu-verseket szavalnak. Bu­karest Várostörténeti Múzeumában a Román NK Történelem- és Nyelvtudományi Társaságának bu­karesti fiókja előadássorozatot tar­tott akadémikusok, egyetemi taná­rok, műkritikusok, közreműködésé­vel. Eddig megtartották az „Emi­nescu, a rím művésze“, „Eminescu filozófiai gondolkodása“, „Az idill Eminescu költészetében“ című elő­adásokat, a következők pedig Emi­nescu művészi tökélyével, prózai írásaival és humanizmusával foglal­koznak majd. A Román NK Akadémiájának iasi fiókja „Új értékek Eminescu művé­ben“ témával indított előadássoroza­tot. A román költészet vezéralak­jának emlékére a bukaresti rajoni kulturházakban, a iasi Al. I. Cuza egyetemen, a kolozsvári Egyetemiek Házában és a Nemzeti Színházban, Botosanban, Déván és az ország más városaiban is szimpozionok voltak. (Agerpres) Kettős színházi esemény (Munkatársunktól) Május 30-án, szombaton este bemutató előadást tartott a nagyváradi Állami Szín­ház magyar tagozata. Az együttes Moliére A fösvény című vígjátékát vitte színre. A fontosabb szerepeket dr. Gróf László, Palóczy Frigyes, Gá­bor Katalin, Révi Bella, Gulácsy Albert, Szögi Arany és Tanai Emil alakítják. Vasárnap este a színház munka­­közössége ugyancsak a Moliére da­rabbal ünnepelte meg dr. Gróf László félszázados színészi és ren­dezői jubileumát. E­C­U­BE Budapestre utazott a Nagy Nemzetgyűlés küldöttsége Hétfő reggel a fővárositól Buda­pestre utazott a Román NK Nagy­ Nemzetgyűlésének küldöttsége, a­­mely a Magyar NK Országgyűlésé­nek meghívására baráti látogatást tesz Magyarországon. A küldöttség tagjai a következő képviselők: Anton Moisescu, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, a küldött­ség vezetője, Gheorghe Rosu, az RMP Bákó tartományi bizottságá­nak első titkára, Iosif Uglar, az RMP Máramaros tartományi bizott­ságának első titkára, Gheorghe Stan, a Ploiesti tartományi néptanács el­nöke, Stanciu Stoian egyetemi ta­nár, Elena Grigoriu, a Bukarest tar­tományi nőbizottság elnöke, Nico­­lae Huditeanu, a Szocialista Munka Hőse, a Dobrudzsa tartományi Fili­­mon Sirbu kollektív gazdaság elnö­ke, Ionel Raducanu, az Electronica üzem matricakészítője. A küldöttség tagjait a Baneasa repülőtérre kikísérte Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Ghe­orghe Pele külügyminiszter-helyet­tes, nagy nemzetgyűlési képviselők, külügyminisztériumi főtisztviselők. Jelen volt Kuti Jenő, a Magyar NK bukaresti nagykövete és a nagy­­követség több tagja. ★ A román parlamenti küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Vas István­­né, a magyar Országgyűlés elnöke, Beresztóczy Miklós és Pólyák János, az Országgyűlés alelnökei, Mihályfi Ernő, Nagy Dániel, Szakasits Árpád, a Magyar NK Elnöki Tanácsának tagjai, a Magyar NK Külügyminisz­tériumának küldöttei, képviselők fogadták. Megjelent Mihail Rosianu, a Ro­mán NK budapesti nagykövete, va­lamint a nagykövetség több tagja. Vas Istvánné, a magyar Ország­­gyűlés­ elnöke és Anton Moisescu, a román küldöttség vezetője beszédet mondott. Vas Istvánné elvtársnő a parla­mentben fogadta az RNK küldött­ségének tagjait és ismertette előttük a Magyar NK Országgyűlésének munkáját. A küldöttség tagjai az­után megtekintették a parlament épületét és a Nemzeti Képtárt. Este Vas Istvánné vacsorát adott a Gundel étteremben a küldöttség tiszteletére. Aláírták az RNK Akadémiája és a francia Országos Tudományos Kutató Központ együttműködési programját A Román NK és Franciaország kulturális, tudományos és műszaki csereprogramja keretében hétfőn aláírták a fővárosban a Román NK Akadémiája és a francia Országos Tudományos Kutató Központ együtt­működési programját. A két ország tudományos kapcso­latainak fokozására az erről szóló jegyzőkönyv előirányozza tudomá­nyos kutatók kölcsönös tanulmányi látogatásait, kiadványok és tudomá­nyos dokumentáció cseréjét stb. A jegyzőkönyvet Dumitru Dumi­­trescu akadémikus, a Román NK Akadémiájának főtitkára és Michel Lejeune professzor, a francia Or­szágos Tudományos Kutató Köz­pont helyettes igazgatója írta alá. Az aláírásnál jelen volt Pompiliu Macovei külügyminiszter-helyettes, Iorgu Iordan akadémikus, a Román NK Akadémiájának alelnöke, az Akadémia Elnökségének több tagja, akadémikusok, külügyminisztériumi főtisztviselők. Jelen volt Jean Francois Noiville, Franciaország bukaresti ideiglenes ügyvivője. Az aláírás alkalmából Jean Fran­cois Noiville ebédet adott a francia nagykövetségen, este pedig a Ro­mán NK Akadémiájának Elnöksége adott vacsorát az Athénée Palace­­ban. (Agerpres) Lépésben a grafikonnal (Folytatás az 1. oldalról) tetőinek és szakembereinek jelenlé­tében a gát építésének menetét és elsősorban a gyors megoldásra váró kérdéseket. Negyven feladatra kité­rő intézkedési tervet hagytak jóvá, mely minden alapvető kérdést érint, megjelölve a megoldás határidejét és a közvetlenül felelős szerveket. E terv nyomán kialakult feltételek megkönnyítik a vállalás teljesítését. A munka javulásának kulcskér­dése az egyes szakaszok elvégzésé­hez megállapított határidők tiszte­letben tartása. Az építőtelepen, ahol megelőző időszakokban több havi­­ késés is előfordult, most fegyelme­zetten igazodnak a határidőkhöz. Áp­rilisban befejezték az előirányzott pillérek betonöntését nemcsak a ten­gerszint felett 360,5 méteres magas­ságig, hanem a legtöbb pillérnél 10 méterrel többet is elért, megközelít­ve a végleges magasságot. Befejez­ték a gát előtti jobboldali part erő­sítését a megfelelő szintig. A kívánt ütemben végzik — az ISP vállalat­tal együtt — a beton befecskende­zést. A firizai építőtelep és az együtt­működő vállalatok munkájának jó egybehangolása a tartományi párt­­bizottság figyelmének előterében áll. A tartományi néptanács he­lyiipari osztálya irányította az Andezit vállalatot, hogy pon­tosan leszállítsa a zúzott kö­vet az építőtelepre, a kő minősége is javult. Az IRTA tartományi szál­lítóvállalata fokozatosan behozta a januárban és februárban felgyűlt, mintegy 26 000 tonnát kitevő lema­radását, majd az előirányzottnál va­lamivel többet is szállított. A nagy­bányai UMMUM üzem idejében le­szállította a gáz átbukó berende­zéseihez szükséges beágyazó csuk­lókat, bár az építőtel­ep váratlan körülmények miatt soron kívül sür­gette ezt a rendelést. A tervező in­tézet menetközben nagyon operatí­van megoldotta a felmerülő problé­mákat. A szocialista versenyek jobb meg­szervezése, a napi grafikonok készí­tése és a rendszeres ellenőrzés is hozzájárult a munka ütemének gyor­sulásához. Míg azelőtt nagy brigá­dok versenyeztek egymással, az utóbbi hónapokban szakmánkénti versenyt szervezett az építőtelep szakszervezeti bizottsága. Harminc­öt mesterséget képviselő munka­­csoportok versenyeznek a termelést közvetlenül fellendítő versenypon­tok szerint. Az eredményeket napi grafikonokon követik nyomon és értékelik ki. A márciusban bekövetkezett for­dulatot jól érzékeltetik az áprilisi mutatószámok. Az össztermelési fel­adatnak 112 százalékban tettek ele­get és 6 százalékkal túlhaladták a termelékenység tervezett mutató­számát. Az önköltség csökkentésé­ből eredő megtakarítást is kimutat az építőtelep. A munka általános jó menete alapján most már arra is számítanak, hogy a vállaláson felül az évfordulóig a 2-es számú vízerő­művet is átadják. A versenyvállalás teljesítése viszont olyan kérdések gyors elintézését is megkívánja, me­lyek csak részben oldhatók meg he­lyileg. A nagybányai bányatröszt saj­nos késlekedik a tó tisztításával, amit ugyancsak sürgősen kellene elvégezni, mert különben az ezzel összefüggő munkák is elhúzódnak. Az Andezit vállalattól mielőbb vár­nak nagyobb terméskő szállítmá­nyokat, júniusig körülbelül 10 000 köbméterre van szüksége az építő­telepnek. A vajdahunyadi és bras­­sói hengerművektől a megállapított határidőkre csak a betonvas egy ré­sze érkezett meg. Fogytán van a ce­mentkészlet is, mivel a brassói Te­­melia nem szállít elég ütemesen. Az együttműködő vállalatok köte­lezettségeinek pontos teljesítése el­engedhetetlen ahhoz, hogy a firizai gát építői az évfordulót versenyfel­ajánlásuk hiánytalan megvalósításá­val köszöntsék. BANYAI JUDIT Nagy sikert aratott a tanulók fizikai és kémiai olimpiájra Th. V. Ionescu akadémikus, a Ro­mán NK Fizikai és Kémiai Tudomá­nyos Társaságának elnöke nyilatko­zatot adott Adina Constantinescu­­nak, az Agerpres szerkesztőjének Az általános, pedagógiai, szakmai és technikai iskolai tanulók most le­zajlott fizikai és kémiai olimpiájzá­­ról. Nyilatkozatában többek között ezeket mondotta : E versenyek kezdete már több mint 60 évre nyúlik vissza, de tö­megjelleget csak 1948 óta öltöttek. Míg 1960-ban a fizikai versenyen 15 569 tanuló, fiú és leány indult, a részvevők száma 1964-ben 23 000-re növekedett. Említésre­ méltó, hogy a döntő szakaszban a fizikából 160, a kémiából pedig 175 tanuló versen­gett az elsőségért. Ezek közül — az ország különböző tartományaiból — 79 tanuló tűnt ki, akik díjakban és tárgyjutalmakban részesültek. A legjobbak jutalomkirándulást tettek Bulgáriába. Megkezdődött az idény a tengerpar­ton. Megérkeztek az első turista­­buszok. Kinevezték a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét az Argentin Köztársaságba Minthogy a Román Népköztár­saság argentínai követségét nagy­követségi rangra emelték, a Román Népköztársaság Államtanácsa Du­­mitru Fara elvtársat kinevezte a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé az Argentin Köztársaságba. (Agerpres) Elsőrendűen hasznosítanak minden köbméter faanyagot a Mineciu Tân­­gureni-i (Ploiesti tartomány) vágter­eken. A jó eredményekhez nagy­mértékben hozzájárul Gheoghe Pop­escu és Nicolae Chirica, a vágtér képünkön bemutatott két élmunkása így nap a növényvédő brigáddal ketten hajolnak a zsenge ré­palevelek fölé. Alexandru Mer­­cea mérnök a dési gépállomás növényvédő brigádjának felelőse és Gavril Borodi, az alsókosályi kollektív gazdaság elnöke. Sor­ra nézik, vizsgálják a növénye­ket. — Mi tagadás, sajnos igaza van elnök elvtárs, az egész táb­lát elözönlötte a kártevő—, szó­lal meg gondterhelten a mérnök — de nézze csak, a leveleket még nem sikerült átlyukaszta­nia. Nem is lesz rá ideje, még ma leszámolunk vele. Úgy is történt. Körülbelül fél óra múlva a növényvédelmi bri­gád két traktorosa és az MSP-P gépek kezelői már munkába is álltak. Felvették a harcot a fa­lánk „vámszedők“ ellen. Mintegy 80 hektáron terül el az alsókosályi kollektivisták cu­korrépa földje. A környéken ta­lán a legszebb vetés az övéké. Igaz, hogy az élvonalban haladó gazdaság tagjai minden munkát idejében végeztek el. Ezen a ta­vaszon és most a gondozási munka teljében is ritkán fordul elő, hogy valaki hiányozzon a munkából. Még vasárnap sem ültek otthon. Örültek, hogy nem esik az eső és lehet dolgozni a mezőn. Lám ezen a napon is a mezei brigád minden tagja je­len van. A szamosparti földeken már másodszorra kapálják a ré­pát. — Nagy fába vágtuk fejszén­ket — magyarázza Ioan Para. A zárszámadó gyűlésen megígér­tük, hogy az idén legalább 1000—1500 kilóval nagyobb cu­korrépa termést érünk el, mint tavaly. Noha a vetésnél késtünk egy kicsit, mégis négyszer akar­juk kapálni a növényt. Sokat segít a verseny is. Az első ka­pálásnál az összes csoportok re­kordteljesítményt értek el, napi 5 sőt 6 hektáros teljesítménnyel dolgoztak. És ezt a lelkiismere­tes és szakszerű munkát pró­bálták akadályozni a szántóföldi kártevők. A kosályi répater­mesztők azonban, akik éberen vigyáztak a szépen fejlődő nö­vényekre, idejében rajtuk ütöt­tek. ...Dél felé jár az idő. A nö­vényvédő brigád, a traktoristák, gépkezelők nagy munkában van­nak. A szamosmenti tábla a 40 hektár répa vegyszeres kezelé­se nem kis dolog. Különösen ha azt egy nap alatt kell elvégezni. Vasile Calugar fiatal traktorista megszokott mozdulattal irányít­ja a sorok között a nehéz gépet. Bár sebesen halad előre, nagyon vigyáz, hogy egyetlen növényt se taposson el. Munkatársa, Va­sile Galea körültekintően szórja a hazai gyártmányú hec­otoxot. Minden talpalatnyi földet be­hint. A tábla másik felében Joan Hondalufi és Gavril Susan a nö­vényvédő brigád másik két tag­ja vágja el útját a rovarok in­váziójának. A nagy munkában észre sem veszik, mennyit ha­ladtak előre. A nap most már nagyon melegen süt. Arcukon sűrű verejtékcseppek gyöngyöz­nek.. Ám a munkát szünet nél­kül kell folytatni. A növényvédelmi brigád veze­tőinek nincs idejük a szóra. Újra és újra a szántóföldet jár­ják, a minőséget ellenőrzik. E­­zért az ebédjüket fogyasztó kol­lektivistákkal beszélgetünk. Kö­zülük többen is dicsérik a gép­kezelőket. Az idén a növényvé­delmi központ valóban jól fel­készült a kampányra. Korsze­rűen felszerelt javítóműhellyel, modern gépekkel rendelkezik. A szükséges vegyszereket is idejé­ben beszerezték, így aztán hat­hatós segítséget nyújt a kollek­tív gazdaságoknak a szántóföldi és a gyümölcs kártevők irtásá­ban. És ami a legfontosabb, ha szükség van rájuk, a szakembe­rek késedelem nélkül a helyszí­nen teremnek, kellő hozzáértés­sel látják el a növények védel­mét. ...Szárnyon jár az idő, a nap a hegyhát mögé rejtőzött. A traktorosok úgy látszik már be­fejezték munkájukat. A tábla szélére húznak a gépekkel. — Nyugodtan hazamehetünk elnök elvtárs — mondja elége­detten a vetést vizsgáló mérnök — a fiúk és a hec­otox alapos munkát végeztek. Nézze csak, szinte teljesen megtisztultak a levelek. Itt már jövő ilyenkorig nem igen lesz dolgunk. A gépészek bár fáradtak, még­sem pihennek, nekigyürközve vizsgálják, tisztítják a felszere­lést. Holnap a szomszédos gaz­daságba indulnak. Reggel ott is korán kell megkezdeni a kárte­vő rovarok irtását. SZÉKELY PÁL 1964. június 2., kedd Agronómus lakások épülnek (Munkatársunktól). —­34 kényel­mes, szép, új lakást építettek ebben az esztendőben a bánsági kollektív gazdaságok vezetőségei a mezőgaz­dasági szakemberek számára. Csu­pán Detta rajonban 15 új házat húz­tak tető alá a rajon kollektív gazda­ságaiban dolgozó agronómusok, zoo­­technikus mérnökök és állatorvosok A CEC nyereménykötvények 1964 május 31-i húzásának nyereménylistája Egész nyereményeket kapnak a 200 lej értékű nyereménykötvények tulajdonosai. A 100, 50 és 25 lej ér­tékű nyereménykötvények tulajdo­nosai 1/2, 1/4, illetve 1/8 részt kap­nak a fenti nyereményekből, ame­lyekben benne foglaltatik az illető nyereménykötvény névértéke is. A nyereményeket a rajoni taka­rékpénztárak és a decentralizált CEC ügynökségek fizetik ki. ~ A^kihúzott -g~ nyeremény- £ s c kötvény ■ Λ u S ------------------— £ zp c c QJ N £ U “ sorozata száma £ 2 I_____________________ 1 34.422 26 75.000 1 11.241 27 50.000 1 28.813 48 25.000 1 38.164 07 10.000 1 01.679 15 . 000 1 09.491 28 5.000 1 12.400 32 5.000 1 18.982 50 5.000 1 23.544 07 5.000 1 30.408 49 5 000 1 31.495 22 5.000 1 57.657 46 5.000 Sorozat­szám vég­ződése 60 016 34 2.000 60 730 29 2.000 60 835 02 2.000 600 04 37 600 600 12 41 600 600 25 1 46 800 AZ ADAS biztosítási kötvények húzása Az ADAS vegyes személybiztosí­tásainak 1964 május 31-i törlesztési húzásán az alábbi nyolc betűkom­binációt húzták ki : GBX CNT FYF LAD EWN GDR BOI OMD

Next