Előre, 1965. február (19. évfolyam, 5365-5388. szám)
1965-02-02 / 5365. szám
Világ proletárjai egyesüljetek 2 A ROHAN NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XIX. évfolyam 5365 sz. 1. 4 oldal ára 25 iráni 1965 február 2., kedd VÁLLALÁSOK AZ 1965. ÉVI SZOCIALISTA VERSENYBEN BRASSÓ Many teljesítményű traktorok SOCER,A “* új technológiával és enyvesett hmi Lelkes érdeklődéssel vettek részt a brassói Traktorgyár munkásai, mérnökei és technikusai az 1965 évi tervfeladatok megvitatásán; nagy elégtétellel vettek tudomást a szocialista mezőgazdaság gépesítési folyamatában rájuk háruló feladatokról. ■ Az 1965 évi szocialista versenyre a következő vállalásokat jelentette be az üzem munkaközössége : — Javítják a termelés megszervezését, hogy eleget tehessenek az ország mezőgazdasága által támasztott követelményeknek és egyúttal a külföldi megrendelők igényeinek megfelelő változatokban gyártsanak traktorokat exportra . —3 hónappal a kitűzött határidő előtt befejezik 155 gép és felszerelés korszerűsítését. TERVEN FELÜL MEGVALÓSÍTJÁK A KÖVETKEZŐKET : — 6 500 000 lej értékű globális termelést — 5 000 000 lej értékű árutermelést; — 2 000 000 lejjel csökkentik az önköltséget (az összehasonlítható árutermelésnél); — 0,3 százalékkal növelik a munka termelékenységét. A kitűzött cél megvalósítása érdekében határidő előtt elvégeznek különféle munkálatokat, mint például : elkészítenek egy 4-marós marógép-aggregátot, egy motorblokk-csapágy dörzsfúró gépcsoportot és két fedél dörzsfúró gépcsoportot. Május 1-ig működésbe helyezik a 4. számú kompresszor állomást és 2 drb. — percenként 40 köbméter teljesítményű — kompresszort, 2 hűtőtornyot stb. MÁJUSIG MEGVALÓSÍTANAK AZ EGÉSZ ÉVI VÁLLALÁSBÓL: 3 000 000 lej értékű globális termelést; 2 000 000 lej értékű árutermelést;1 750 000 lejjel csökkentik az önköltséget árutermelésnél). A vállalások teljesítésének biztosítására megállapított műszakiszervezési intézkedések terve a többi között előirányozza, hogy bevezetnek új technológiai eljárásokat, mint például : a nagy mechanikai és hő igénybevételnek kitett alkatrészek öntéséhez használt nyersvasat átpezsegtetik földgázzal; aluminiumötvözetből készült 5-féle alkatrészt légüres térben, nyomás alatt öntenek; 50 százalékkal nagyobb arányban alkalmazzák az öntőmagok nagynyomású sajtolását. A suceavai Faipari Kombinát munkaközössége azzal az elhatározással kezdett munkához ebben az évben, hogy az 1965-re kitűzött mozgósító tervfeladatokat teljesíti és túlteljesíti. Összegezve a munkahelyenként elhangzott versenyfelajánlásokat, a kombinát munkásai, mérnökei és technikusai vállalták, hogy az évi terven felül a következőket valósítják meg : — 1 000 000 lej értékű globális termelést; — 1 000 000 lej értékű árutermelést ; — 309 tonna rostlemezt; — 60 köbméter enyvezett lemezt; — 1 százalékkal több felsőrendű, A, B és C minőségű, enyvezett lemezt termelnek ; — 1 százalékkal több I-es minőségű rostlemezt gyártanak ; — 0,5 százalékkal növelik a munkatermelékenységet; — 300 000 lejjel csökkentik az önköltséget; — 300 000 lejjel növelik a jövedelmet. EBBŐL MEGVALÓSÍTANAK MÁJUS 1-IG : — 300 000 lej értékű globális termelést ; — 350 000 lej értékű árutermelést ; — 100 000 lejjel csökkentik az önköltséget; — 100 000 lejjel növelik a jövedelmet.az összehasonlítható VÖRÖS ACÉL Újabb belső tartalékok feltárásával Az évi tervfeladatok megvitatása alkalmával a Vörös Acél üzemek munkásai, mérnökei és technikusai nagy súlyt helyeztek arra, hogy újabb belső tartalékok feltárásával javítsák a termékek minőségét, növeljék a munka termelékenységét és csökkentsék az önköltséget. Az üzem munkaközössége az 1965 évi szocialista versenyre a következőket vállalta : TERVEN FELÜL MEGVALÓSÍTANAK : — 3 000 000 lej értékű globális termelést ; — 4 500 000 lej értékű árutermelést ; — 3 000 tonna acélt; — 1 009 tonna platinát; — 300 tonna hengerelt lemezt; — 309 tonna könnyű profilacást; — 150 tonna hidegen hengerelt acélpántot ; — 0,5 százalékkal növelik a munka termelékenységét; — 300 000 lejjel csökkentik az önköltséget ; — 300 000 lejjel növelik a jövedelmet. EBBŐL MEGVALÓSÍTANAK MÁJUS 1-IG : — 1 090 000 lej értékű globális termelést; — 1 500 000 lej értékű árutermelést ; — 1 000 tonna acélt; — 100 tonna hengerelt lemezt. A Brassó városi néptanács januári ülésszakán sok fontos határozat született a közlekedés tökéletesítésére, közöttük jónéhány a nemrég megépült Brassó—Pojána-i műúton növekvő turistaforgalom megkönnyítését szolgálja. A napokban várják Brassóban a TV-7 típusú zárt, sí- és poggyásztartóval felszerelt hegyfáró — 400 tonna platinát; — 100 tonna könnyű profilacélt; — 59 tonna hidegen hengerelt acélpántot; — 100 000 lejjel csökkentik az önköltséget. — 100 000 lejjel növelik a jövedelmet. — Javítják a pácolt lemez és butéliák előállítására szolgáló platina minőségét, nevezetesen elhárítják azt, hogy a hengerek a termékek felületén benyomódásokat okozzanak. — Az engedélyezett mutatószámnál 2 százalékkal kevesebbre csökkentik a deklasszált lemezt . Az engedélyezett számhoz képest 5 százalékkal csökkentik a pihentetett acél selejtjét. A célkitűzések megvalósítását elősegítő műszaki-szervezési intézkedések terve a többi között a következőket irányozza elő: automatizálják a lemezhengerbe hevítőkemencéjében végbemenő égési folyamat szabályozását; a hidegen , hengerelt acélpántok hőkezelésére szolgáló kemencékbe nagyobb arányban adagolnak földgázt ; növelik az acélmű öntési kapacitását; berendezést szerkesztenek, amelynek segítségével hegesztéssel feltölthetik a használt hengereket, tehergépkocsik érkezését. Ezek a meglévő 6 nyitott társasgépkocsival együtt kielégítővé teszik a közlekedést ezen a vonalon. Az utasok bizonyára örömmel fogadják azt a közlést, hogy olcsóbb lett a Brassó- Pojánai út viteldíja : 5 lej helyett 3 lejbe kerül egy , menetjegy. Felvételünk az új műúton készült. AZ IPARI ÖSSZTERMELÉS NÖVEKEDÉSE EGY ÉV ALATT A TERMELŐESZKÖZÖK TERMELÉSÉNEK NÖVEKEDÉSE A KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKEK TERMELÉSÉNEK NÖVEKEDÉSE Grafikai vándorkiállítás (Munkatársunktól) Népköztársaságunk megvalósításai címmel grafikai vándorkiállítás járja Sepsi rajon falvait. A Jules Perahim, Gy. Szabó Béla, Gheorghe Olaru, Feszt Árpád, Hans Hermann metszeteit és rajzait tartalmazó gyűjteményt a sepsiszentgyörgyi múzeum irányítja a falusi művelődési otthonok felé. Hermányban 500-an nézték meg a gyűjteményt. Elvetették a hajtatásos uborka magvait (Munkatársunktól) Kolozs tartomány mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek kertészei végeztek a hajtatásos uborka vetésével. Tápkockákban mintegy 100 000 négyzetméternyi terület beültetéséhez elegendő palántát nevelnek. Az idén a termelőszövetkezetek 36 000 négyzetméterrel nagyobb területen termesztenek hajtatásos uborkát, mint tavaly. Vadászaton a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői Ion Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vadászatra hívta meg a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A vadászatra január 30-án és 31-én került sor Dobrudzsa tartományban. Részt vettek: Alexandru Moghiorog, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Vasile Vilcu, az Államtanács tagja, Mircea Malisa helyettes külügyminiszter, valamint a diplomáciai testület részéről. Arso Milatovics, a Jugoszláv SZSZK nagykövete, a diplomáciai testület dékánja, Jaroslav Sykora, a Csehszlovák SZK nagykövete, I. K. Zsegalin, a Szovjetunió nagykövete, Manuel Yepe Menendez, Kuba nagykövete, Kuti Jenő, a Magyar NK nagykövete, Semsettin; Arif Mardin, Törökország nagykövete, Martti Johannes Salomies, Finnország nagykövete, K. R. F. Khimani, India nagykövete, Togoocsin Genden, a Mongol NK nagykövete, Georgi Bogdanov, a Bolgár NK nagykövete, Honoré Cambier, Belgium nagykövete, Liu Fan, a Kínai NK nagykövete, Olof Gustav Bjurstrom, Svédország nagykövete, Zvi Ayalon, Izrael követe, J. B. Haverkorn Van Rijsewijk, Hollandia követe, W. Winther Schmidt, Dánia ideiglenes ügyvivője Siegfried Bock, a Német DK ideiglenes ügyvivője, Euripide P. Kerkínosz, a görög nagykövetség első titkára, Rian Dzson Rian, a Koreai NDK nagykövetségének első titkára. (Agerpres) El tudom képzelni, hogy jónéhány neves grafikusunk műtermében már rajzszög alá fogva díszeleg az öles fehér papír, amelyen egyszerű, modern vonalú, kifejező — a lényeget kifejező rajznak kell majd megjelennie választásaink szemléltető agitátoraként. Szigorú törvényei vannak ennek a műfajnak. Az ilyen plakát csattanó kell hogy legyen, mint ahogy a jó vers utolsó sora igyekszik maradandóan meghódítani az olvasó figyelmét. Nem bírja el a mondandó bonyolultságát, sem pedig a részletezését, mint ahogy a hajóskapitány vezényszavait sem lehet hosszú műszaki magyarázatokkal megindokolni. Nem bírja el a hosszú szöveget sem: az embereknek „látniuk“ kell a plakátot, nem pedig olvasgatniuk. A szándékolt képzetet tizedmásodpercek alatt kell felvillantania az agysejtekben, s ezért nem építhet arra, hogy mondatok mégoly logikus egymásutánjával is hosszadalmas olvasgatásra késztessen. Ha nem így volna, akkor grafikusaink már akár ki is szedhetnék azt a bizonyos négy rajzszöget, és félre rakhatnák a szenet vagy az ecsetet. Mert akkor a leghatásosabb, legkifejezőbb választási plakátok egyike a Központi Statisztikai Igazgatóság közleménye volna az 1964-es állami terv teljesítéséről. Persze olvasgatni kellene hosszan, alaposan. Ahogy szemléltető plakátot nemigen szokás, de ahogy a lapokban mindnyájan elolvastuk. Ha most magyarázni kezdeném a közlemény némely adatait, akkor önmagammal kerülnék ellentmondásba. Hiszen mindennél kifejezőbb, mindennél beszédesebb a közlemény — nem szorul rá semmilyen fejtegetésre. De mint minden olvasóban, bennem is gondolatsorokat indított el, s ezekről már szólhatok — arról, ami csak közvetve van benne a közleményben. Nincsen benne szó például a „nagy számok törvényé“-ről. Ezt a kifejezést érettségiző diákok szokták bemagolni a matematika valószínűségszámítási fejezetének átvételekor. Érdekes törvény ez, sajnos nincs itt helyünk taglalni, hogy bizonyos véletlennek tűnő eseményeket milyen pontossággal meg tud előre állapítani. Némi költői szabadsággal szólhatnánk viszont az „egyre nagyobb számok“ törvényéről, amely hazánk szocialista tervgazdálkodásának sajátja. S ha már képletesen beszélünk, akkor e tekintetben kézenfekvően kívánkozik a „valószínűségszámítás" helyett a „bizonyosságszámítás“ szokatlanabb de nagyon is helyénvaló kifejezése. Mert bizonyosság az, hogy évről évre nagyobb számok fejezik ki pártvezette dolgozó népünk jólétét. Benne van a közleményben például az, hogy 271 000 rádióvevőkészüléket gyártottunk 1964-ben. Nincsen benne, hogy hány vevőkészüléket számláltak országszerte 1938-ban. A bejelentett előfizetők statisztikája szerint 252 ezret. Tehát többet hozunk ma forgalomba egy esztendő alatt, mint amennyi az egész országos állomány volt a háború előtt. A hangsúly, persze a nehéziparon, gépgyártó iparon, vegyiparon van. De ezek a közgazdász hatáskörébe tartoznak, és rohamos fejlődésüket közvetve érzi a fogyasztók a közszükségleti cikkek nem kevésbé ütemes termelési növekedés-százalékában. Itt van például a korszerű háztartás világméretekben is legjellemzőbb alkotóeleme, a villamos hűtőszekrény. 101 000 darabot gyártottunk belőle tavaly — ez benne van a közleményben. Nincs benne a közleményben, hogy mennyit gyártottunk, 1955-ben, de utána lehet nézni. Nos, tizet. Nem tízezret. Tíz darabot. Ez az iparágunk tehát alig tíz esztendő alatt lendült ekkorát előre. És benne van a jelentésben a szociális-kulturális célokra az állami költségvetésből előirányzott összeg húsz és fél milliárd, nyolc százalékkal több, mint 1963- ban. De használati utasítás nincs a közleményben e csillagászati szám érzékelésére. Ha papírt veszünk elő és ceruzát, akkor esetleg kiszámíthatjuk, hogy hazánk minden egyes lakosára a csecsemőtől az aggastyánig több mint ezer lej jutott ebből az összegből. Olvassuk továbbá, hogy egyharmadával nőtt a takarékbetétek összege , látszatra ez még elvontabb fogalom, már nem is osztható jól családokra a gyebekre, hiszen felvehetjük egy kalap alá a takarékost a pazarlóval. De itt a nép maga, teljes egészében takarított meg 33 százalékkal többet, mint egy évvel előbb — s ez már nagyon is sokat mond. A fizetések és a reálbér emelkedése, a tanuló ifjúság sorainak gyors felduzzadása, háromnegyed millió felnőtt és gyermek üdültetése — egy-egy mondat csupán a közleményben, és csak a végletekig sűrítve, leegyszerűsítve fejezheti ki azokat a sokrétű eredményeket, amelyeket a jólét fejlesztése terén ért el dolgozó népünk a párt kijelölte vonalon törhetetlen életkedvvel, munkaszeretettel, öntudattal, két keze munkájával. Grafikusaink műtermében ott a hófehér lap, amelyet rajzszögek rögzítettek. Szemléltető, egyetlen lényeges mondanivalóra koncentráló plakáttervek tucatjai készülnek. Nem könnyű feladat ezt a lényeget a vonalak és a színek nyelvén kifejezni. De segítségére siet a rajzolónak valóságunk erőteljes összképe, amelyet olyan tömören, olyan szintetikusan tükröznek a közlemény diadalmas számadatai. Közszolgáltatást az igények színvonalán —levelezők, olvasók véleménye a kisipari termelőszövetkezetek egységeinek munkájáról— Talán nincs nap, hogy egy családban ne essék szó a kisipari termelőszövetkezetek tevékenységéről, a közszolgáltatásról. Az emberek szinte nap mint nap igénybe veszik valamelyik közszolgáltatási egység szakembereit, a cipészt a szabót, a fodrászt, esetleg a villanyvagy vízvezetékszerelőt. A hagyományos mesterségek művelőin kívül azonban manapság, amikor a technika vívmányai egyre inkább behatolnak a háztartásba, szinte lehetetlen megtenni a rádió- és televíziószerelő, a háztartási gépeket — porszívót, mosógépet, hűtőszekrényt, stb. — javító szakemberek nélkül. Hogyan tesznek eleget a kisipari és fogyasztási szövetkezetek feladatuknak, hogyan igyekeznek lépést tartani az egyre növekvő igényekkel a közszolgáltatást illetően ? Városi és falusi önkéntes munkatársaink levelei — személyes tapasztalatai — alapján próbálunk választ adni a kérdésre, azzal az előrebocsátott megjegyzéssel, hogy távolról sem törekszünk teljességre vágy’ bizonyos szolgáltatási egységek tevékenységének átfogó, részletes elemzésére, önkéntes tudósítóink egyes észrevételei azonban figyelemre méltóak, s ezeket kívánjuk kihangsúlyozni. Milyen közszolgáltatási egységek állanak a közönség rendelkezésére ? Városi viszonylatban egyszerűbbnek tűnik a válasz. A szolgáltatási egységek számbelileg sokat gyarapodtak az utóbbi időben. Számos új komplexum épült, gazdagodott a szolgáltatások skálája és törekvés észlelhető ezek további kibővítésére. Erről tanúskodnak a kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, brassói, dési, nagybányai, udvarhelyi, nagykárolyi és más helységekből érkezett levelek. Csomós Sándor, sepsiszentgyörgyi levelezőnk írja például, hogy a helyi Harnida szövetkezet keretében szabó, cipész, rádió- és televízió, villamos háztartási gépeiket, motorkerékpárt, írógépet javító, ruhafestő- és tisztító szűcs, asztalos és más egységek működnek. Kisebb nagyobb eltéréssel ugyanez derülne ki ha felsorolnánk a többi város kisipari szövetkezeteinek szolgáltatási egységeit. Más kérdés az egységek területi elosztása, ami néha — úgy látszik — elkerüli az illetékesek figyelmét. Így történhet meg olyasmi mint Brassóban ; itt az elég népes Nova negyedben csupán egy fodrászműhely és egy cipőjavító egység létezik (ez utóbbi csupán egyetlen alkalmazottal). Bara Albert levelezőnk megjegyzése, hogy ez nagyon kevés egy egész városrésznek, teljesen indokolt. Minőség, választék Levelezőink megelégedésüket fejezik ki a szolgáltatási egységek nagy részének munkájáról. György Ferenc kolozsvári munkás elismerő szavakat ír az írisz-telepi 4. számú cipőjavító egység, és a Dózsa György utcai divatszabóság munkájáról. Az előzékeny kiszolgálást dicséri a Napoca utcai Bébi-fotó, az írisz-telepi komplexum keretében működő fodrászműhelyek esetében is. Viszont szóvá teszi, hogy „a borbélyoknál bevett szokás a baksis. Ha borotváláskor 3 lejessel fizet az ember, nem is gondolnak arra, hogy visszaadjanak, mintha az az egy lej kötelezően nekik járna“. Hasonló megjegyzésekkel találkoztunk más levelekben, más városokból is, ami rossz fényt vet az egyébként jó munkára. . önkéntes tudósítónknak van egy másik figyelemre méltó megjegyzése. „Azt tapasztaltam, hogy a szabóságokban nagyon szegényes a szövetek és más anyagok választéka. Általában olyan szövetek közül választhat az ember, amelyek már nem keresettek, a kereskedelemben“ — olvassuk levelében. Az eset nem egyedülálló. Papp Lajos dési önkéntes munkatársunk a női szabóság felelősének szavait tolmácsolja, amikor azt írja, hogy nincs az igényeknek megfelelő anyagkészletük. „Főleg a divatos szövetek hiányoznak“ — tájékoztat levelében. Baliga Valentin brassói levelezőnk azt írja, hogy a Munca colectiva szövetkezet Republícii utcai 20. számú gyermekszabóságában december közepén csak ballon anyagot tudtak neki ajánlani. (!!) Hasonló a helyzet a helybeli valamint a sepsiszentgyörgyi szövetkezet cipész, egységeinél is. A közszolgáltatás további javítására brassói önkéntes munkatársunk javasolja: — • .egy szobafestésre szakosított egység létesítését, ahol az igénylő szakembert és minden szükséges anyagot megtalálhat. — • Egy olyan egység létesítése, amely hívásra mosónőt takarítónőt, gyermekek mellé, pár órára, megbízható felügyelőt küld házhoz. Határidő és díjszabás Gyakran ismétlődő bíráló megjegyzések hangzottak el a kellefes(Folytatása a 2. oldalon) Az érmihályfalvi mezőgazdasági gépészképző iskola másodéves tanulói Szabó Imre tanár irányításával a talajmegmunkáló gépekkel ismerkednek (Vildár István felvétele) l AKADÉMIA M is mmu A fővárosban hétfő délelőtt megkezdődött a Román NK Akadémiájának általános ülésszaka. Az ülésszakon az Akadémia tagjain kívül részt vesznek miniszterek, központi szervezetek, akadémiai kutatóintézetek és minisztériumi intézetek vezetői, tudományos kutatók, főiskolai tanerők és más tudományos és kulturális dolgozók. A délelőtti ülésen részt vettek Emil Bodnárak és Leonte Râutu elvtársak. Az általános ülésszak munkálatait Ilie Murgulescu akadémikus, az RNK Akadémiájának elnöke nyitotta meg. A napirend első pontjaként Dumitru Dumitrescu akadémikus, a Román NK Akadémiájának első titkára beszámolt az Akadémia 1964. évi tevékenységéről. Ilie Murgulescu akadémikus, előterjesztette az Akadémia idei munkatervének tervezetét. A továbbiakban megkezdődött az 1964. évre szóló beszámoló és az 1965. évi tervjavaslat vitája. Az ülésszakon megvitatják az Akadémiáról és egységeiről szóló munka tervezetét, megerősítik tisztségükben egyes tudományos osztályok elnökeit, megválasztják az Akadémia új tagjait, odaítélik az Akadémia 1963. évi díjait. (Agerpres) Elsők a hazafias versenyben Kolozs tartományban. FRÁTA (Munkatársunktól). — Kolozs tartomány községei közül a Torda rajom Fráta került az első helyre a hazafias versenyben. A község lakói részt vettek az új iskola építésében, 5400 négyzetméteren parkot létesítettek, az utak mentén 800 díszfacsemetét ültettek, és 1200 négyzetméteren gyalogjárót építettek. BÁNATBAN: Vinga (Munkatársunktól). — A művelődési otthon nagyterme kicsinek bizonyult ,ezért a tágasabb moziteremben gyűltek össze Vinga honpolgárai, hogy átvegyék múlt évi munkájuk elismeréseként a községfejlesztési és szépítési hazafias verseny Bánát tartományi legjobbját megillető első díjat. Összesen 914 000 lej értékű hazafias munkát végeztek. Ez az összeg a község felnőtt lakosságára elosztva fejenként 191 lej értékű munkát jelent. Örömmel, büszkén vették át a vingaiak a múlt évi hazafias verseny tartományi győztesét megillető, jól megérdemelt első díjat : a diplomát és a 30 000 lej értékű tárgyjutalmat (televíziókészüléket, könyveket, lemezjátszót, hangszereket stb.) Máramarosbani: HOSSZÚFALU (Munkatársunktól) Vasárnap örömmel gyűlt össze Hosszúfalu lakossága, hogy átvegye a tavalyi hazafias verseny tartományi győztes községének kijáró diplomát, a 30 000 lej értékű különleges jutalmat és „A községgazdálkodásban élenjáró honpolgár“ jelvényeket. Mivel vívták ki az elsőséget a hosszúfalusiak ? 1964-ben 578 000 lej értékű hazafias munkaórát dolgoztak. Ez azt jelenti, hogy minden felnőtt honpolgár legalább 100 órát áldozott fel szabadidejéből a köz javára.