Előre, 1965. február (19. évfolyam, 5365-5388. szám)
1965-02-02 / 5365. szám
2 A keresztényfalvi Mezőgazdasági termelőszövetkezet jó tapasztalatokra tett szert a termelés megszervezésében s a javadalmazás megfelelő formáit vezette be. Ezáltal biztosítottuk a tagság részvételét a munkában, érdekeltségét a termelés fokozásában. Sikerült helyettesíteni azt az elavult javadalmazási módszert, mely szerint a nagy terméshozamokat elért csoportok tagjai ugyanúgy részesedtek, mint a hozzájuk hasonló körülmények között dolgozó, de alacsonyabb hozamokat elérő csoportok tagjai. A közgyűlés év eleji határozata szerint 1964-ben a pótjavadalmazást a burgonya, cukorrépa, cikória, cukorrépamag és takarmányrépa magtermesztésben alkalmaztuk. A határozatok értelmében konkréten felosztottuk és kijelöltük a megművelendő területeket a 3 mezei brigád kilenc csoportja között, differenciáltan állapítottuk meg minden egyes csoport termelési feladatát.A csoportokon belül a munkaerőelosztás általában kiegyensúlyozott volt. A munkák menetéről, a brigádok és csoportok között szervezett szocialista verseny eredményeiről rendszeresen tájékoztattuk a tagokat. A szocialista versenyek alapjául olyan termelési célok szolgáltak, amelyek a terv túlteljesítését szavatolták. Rugalmas agrotechnikát alkalmaztunk, optimális időben végeztük a munkákat, különös figyelmet fordítottunk a növényápolás minőségére. A csoportok munkáját a csoportvezetők jól egybehangolták, a munkálatok minőségét pedig a brigádosok, az agrármérnök és az elnök állandóan ellenőrizték. A csoportvezető és a brigádos pontos nyilvántartást vezetett arról, hogy minden egyes kollektivista mennyi munkaegységet dolgozott kultúránként a betakarításig. A betakarításkor alaposan megszerveztük a csoportok által betakarított termény szállítását, lemérését úgy, hogy a csoportvezetők minden egyes szállítmányért nyugtát állítottak ki (2 példányban, ebből egy példányt"— az elszállított és a mérésnél megállapított mennyiség igazolásával —* viszszakapott”. Az elkönyvelt eredmények alapján megállapítottuk, hogy mind a gazdaság, mind pedig a brigádok viszonylatában, a termelési tervet minden növénynél túlszárnyaltuk. Ennek értelmében az élenjáró csoportoknak pótjavadalmazás folyósítható — az összes megállapított kultúráknál — a következő táblázat szerint: „ Jó munkáért, házam szerint A javadalmazás kiszámításánál tekintetbe vették, hogy a csoportok kultúránként hány munkaegységet használtak fel — a tervezetthez viszonyítva — minden tonna terítés előállítására. Ahol megállapították, hogy indokolatlanul használtak fel többlet munkanapegységet, a pótjavadalmazás fejében járó összegből levonták a többlet munkanapegységek értékét. Azok a tagok, akik egy év leforgása alatt nem teljesítették a közgyűlés által meghatározott minimális munkaegységet nem részesültek prémiumban. Az anyagi érdekeltség elvének Bálint András, a csernátfalusi mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke és Török Gyula alelnök gyakran ellátogatnak a helybeli választók házába. A termelőszövetkezet tagjai bizalommal javasolták elnöküket a Brassó városi néptanács képviselőjelöltjének, az alelnököt pedig a tartományi néptanácsba jelölték képviselőnek, mivel Bálint Andrásnak is, Török Gyulának is nagy érdemei vannak abban, hogy a környék legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezetét egyúttal a legjobbak között emlegethetik, helyes alkalmazása révén sok termelőszövetkezeti tag 1000 lejen felüli pótjavadalmazásban részesült. Az elért eredmények alapján 1965- ben a pótjavadalmazást az összes kapásnövényekre kiterjesztjük és bevezetjük majd az állattenyésztésbe is. PRÉDA OVIDIU, a keresztényfalvi (Brassó tartomány) mezőgazdasági termelőszövetkezet agrármérnöke i O — Tervezett Tényleges § 52 ^*3 S JB terméshozam terméshozam iSSI -2 Sf ■SPO& Kultúra %1----------------------------------------- fi || Jl* I I W» ho„e„n,|g| »-”» iS * [ l“’l őszi burgonya 125 20 000 2500 23 167 2896 396 000 50 968 4,50 őszi káposzta 20 10 000 200 11 748 235 35 000 9641 7,80 cukorrépa 90 20 000 1800 21647 1950 150 000 19 865 2,60 cikória 60 10 450 627 18 200 1090 463 000 53 701 7,80 cukorrépa mag 12 2765 34 3160 38 4000 6927 6,70 taksziTrafiq répamag 3 600 1,8 1770 5,3 3500 1996 7,80 összesen: lg________ — — — — — — 143 098 — (Takács László felvétele) Itt állok egy tömbhöz nyolcadik emeletén Kicsi, földszintes házakat hurcoltam magammal. Olyanféléket, mint azok ott lenn, azok a kátránypapírral fedett... kalibákat akartam mondani, de minek gúnyolódjék az ember. A betonvas hajóba öltözött hasábok lábánál ideig-óráig még hányódó esetlen házacskák elvetélt emberi álmok, magunkra szabott munka utáni túlórákban emeltük, ha a földtől néhány méternyire ágaskodó épületek is. Ilyen apró házakat hurcoltam fel a nyolcadik emeletre. Jobban elfértek a lépcsőfordulókban, mint egy-egy kombinált szekrény, nem a kicsiségük miatt, azért, mert emlékeimben hurcolom. AZ ÉN HÁZAM, AZ ÉN VÁRAM Hogy épített huszonöt-harminc esztendeje vagy még azelőtt a kisember — már amelyik egyáltalán mert rávállalkozni — kis házat magának ? Aki nem tudja, kérdezze meg az akkori háztulajdonosokat. Persze ne a volt villasoriakat, se a belvárosiakat, a kültelkieket, az esetlen városszéli házak tulajdonosait. A ház valamelyes biztonságot adott. „Nincs háziúr, s ha baj, nyomorúság ér, legalább hajlékom marad“. Hogy egy életen át kellett építeni ? Mit csinálhatott az ember ? Mi kellett egy kis házhoz ? Telek. Azért takarékoskodni kellett — étellel, ruhával, s nem takarékoskodni a túlmunkával. Aki nem maga vetett téglát, annak vennie kellett A bányamestert is meg kellett tisztelni legalább egy liter pálinkával, hogy jó követ adjon. A faanyagnak is úgy fel-felment az ára, hogy a kőműves, aki épp akkor magának is akart építeni, csak méregdrágán vállalta a munkát. Különben is sietni kellett, mert három-négy hónap alatt beálltak a fagyok — addig legalább, ha vakolatlanul is, lakható kellett legyen. Rengeteg cement kellett, zsindelyszeg kellett. S az embernek le kellett rongyosodni. Ez az utóbbi tétel nem került be a kockáshátú notesz lapjaira, amelyekre sorban feljegyezték, hogy mgvettem két szekér épületfát, és így tovább... Gyűjtött az ember, épített az ember Ha más mód nem volt rá, téglát is vetett. Gyűjtött, épített, míg bele nem görnyedt, s közben egyéb is történt — a történelem. Hallott róla, de annyi volt a saját baja az embernek, hogy olykor nem is vette észre. Nem emelte fel a fejét. „Tudja, milyen részeges az a kőműves ?“ FORRÓ LÁSZLÓ riportja Pedig a kőművesek, ácsok, ahogy munkájuk és vándorlásuk miatt nevezték : a fecskék akkoriban szemérmes emberek voltak, azt is szégyellték, ha maguknak vásároltak. Télen nem igen jártak kocsmába. Belementek viszont a mészárszékbe. — Kérek húsz deka májat, a kutyának ! És a mészáros röhögött, mert tudta, nem a kutyának, maguknak veszik. AZ ISKOLÁS A Balta Albától a Mihai Bravu felé, a Baba Novac utca irányába kettes-hármas sorokban vonulnak a tömbházak. Munkások öntik a betont, daruk, bulldózerek zúgnak. Olyan pontosan, annyira kiszámítottan folyik a munka minden mozzanata, mint egy nagy üzemben, üzem is ez. Ipari méretekben gyártják a lakást. Emeletek falai himbálóznak a daruk horgain, hogy holnap-holnapután már frissen meszelve szobafalként álljanak, és valaki tájképet akaszthasson rájuk Egy kőműves-formájú férfi nézegette a költözködőket. Unottan válaszolgatott kérdéseimre. A csúszózsalus építő módszerről faggattam. Szemmel láthatóan jobban érdekelte a zajos honfoglalás, a költözködők serege, mint az én alkalmatlankodó kérdéseim Felmutatott a házra : — Tavaszra én is ilyenbe költözöm. Most már értettem miért szemléli olyan buzgón a bútorral, edénnyel, gyermekkel harcolkodók seregét Pedig eddig is láthatott eleget: alig lép arrább a daru, az új lakók már nyomában vannak Elől az építők, utánuk a költözködők — így folyik ez már néhány esztendeje. — Minden jót ! Én megyek — köszönt a kőműves és még hozzá tette. — Iskolába. — Iskolába jár ? — Oda. Estibe. Utána léptem. Kérdéseimre nem azokat a szokványos válaszokat adta, amelyeket a gyakorlott riporter már előre tud. — Látja, azt a kacsázó járású kővárt ? Ott a bulldózer mellett - kérdezte amikor az iskolábajárás indítékai felől faggattam. — Az negyedéves az egyetemen. Két év múlva mérnök lesz. Ha ő el tudja végezni az iskolát, én is él. Egy számtantanár jár hozzá, magánórákat adni. Ennél többet nem tudtam meg, mert elment, eltűnt a felvonuló épületek mögött. Ennyi is elég. KÉT POFON... Ismerősök is akadnak a költözködők között. Tánca néni. Ott áll a teherkocsi mellett, egyik karján az unokáját tartja, a másikkal hadonász. Mutogatja a szállítóknak, mit vigyenek fel előbb. Nem most történt, de azt hiszem mégis itt illő elmondanom Tánca néni egy esetét. Annál is inkább, mert jóllehet annak idején felkiáltó jelekkel megjelöltem jegyzetfüzetemben, mégse írtam róla. Az öregasszony rajoni képviselő. A kultúrházban, a néptanácsnál, mindenütt emlegették , majd Tánca néni elintézi. (Nem így hívják, de a kényes történet miatt kénytelen vagyok más néven emlegetni). Szóval egyre csak őt emlegették a környéken, hogy ő majd ezt vagy azt elintéz, mert nem olyan tedd el s elő se vedd asszony, hogy könnyen be lehetne fogni a száját. Odacsap az, ha kell az asztalra is. Csakugyan oda még a fiának is. Huszonöt esztendős fiát felpofozta. Tőle tudom, elszólta magát, s ha már belekezdett, titoktartást kérve, végig mondta. Amiatt zsörtölődött éppen, amikor felkerestem, „hogy milyen egy-egy fiatal.“ — Olyan két pofot vágtam neki, hogy most is haragszik érte a menyem Ekkor derült ki, hogy a fia miatt haragos. — Megnősült. Nem mondtam , vedd el, ne vedd el az ő dolga. De mi történik ? Egy délután kinéz az ablakon s látja, hogy a fia jön, s betér a szomszéd házba, ahhoz a lányhoz, akinek nősülés előtt udvarolt. Nemsokára megérkezett a menye is A fiú gyűlésen van, azt mondta : benéz ide is, azért jött el a fiatalasszony. Tánca néni kilépett a házból s egy gyermektől üzent a fiának : jöjjön azonnal ! Az jött. S ahogy megjött két olyan pofont kapott, hogy csillagokat látott. — De anyu ! Felnőtt ember ! — állt közéjük a fiatalasszony. — Te ne szólj bele ! Ez a mi dolgunk. • Azt már csak magában mondta s később nekem : — Ha feleséged, becsüld meg ! Nem mondtam, hogy ne vedd el a másikat. Most mondja: a menye még mindig neheztel rá, hogy olyan házsártos. „Azt hiszi még mindig kicsi a fia, s minden dolgába beleszólhat ?“ A KIRAKAT Nehéz lenne pontosan megfogalmazni, milyen változásokat szül az új környezet. De az új tömbház lakója mind erkölcseiben, mind szokásaiban megváltozik. Nem egyik percről a másikra, de az apró telekből kétségtelenül megítélhető a jobbra változás. Éppen ennek az új negyednek a másik végén egy reggel csodálkozva álltak meg a munkába menők Betört kirakat előtt két fiú álldogált Milicistát hívtak. Kiderült, hogy este hazafelé menet a két fiú hancurozott az utcán A kirakat előtt boxolni kezdtek s véletlenül betörték az üveget. Nem szaladtak el, reggelig őrködtek, nehogy valami eltűnjön a kirakatból. „Megfizetik az üveget, dolgoznak" JÁTÉK Hogy mi történik az új lakásokban, azt az tudja legjobban elképzelni, aki rossz házból újba költözött Magam is néhány esztendeje családostól bevonultam a fürdőszobába és a gyermekekkel együtt ismételgettem : — Van fürdőszobánk, van fürdőszobánk ! Egy öreg házaspár mesélte, hogy hetekig játszottak az új lakásban. Naponta háromszor fürödtek Amikor az egyik bement, a másik felírta krétával az ajtóra hányva, s amikor eltelt egy óra, kopogott. — Tessék befejezni ! Letelt az idő ! — Nem fejezem ! — kiáltott ki a fürdőző Közfürdősdit játszottak, mert azelőtt csak a városi fürdőbe jártak kéthetenként, s ott éppen akkor kopogtak rájuk, amikor a legjobban élvezték a vizet. A kiáltásra : „nem fejezem be !“ a kopogtató esetlen, szálkás betűkkel felírta az új ház fürdőszobájának ajtajára : Fürdés amíg tetszik ! ★ Állok a nyolcadik emeleti szoba ablakánál. Nézem a költözködőket. Csak itt, a fővárosban 164 000 új lakrészbe költöztek be az elmúlt négy év alatt. A Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakán közölték, hogy a hatéves terv utolsó esztendejében, 1965-ben 53 000 lakrészt építünk. Tovább tart tehát ez a boldog nyüzsgés, a daruk, bulldózerek nyomában, bútorral, házi holmikkal megrakott teherautók hajtanak az új házak elé. Nem látni odáig csak a gépek zaja tudatja, hogy ott, túl a kék tömbsoron, épül már Balta Albe új mozija. Földes, rossz padlójú, sötét szobákból költözködtünk ide az új házak emeleteire. Itt cementpadlósak a konyhák, ott hagyma és rántásszagú lakóhelyek voltak. A fűtőtestek fehér bordái ontják a meleget, nem lesz fűtetlen-lakatlan „tisztaszoba". A konyha, konyha, a szoba, szoba. A kisember — már amelyik egyáltalán merte vállalni — annak idején kis házat épített magának. Most már nagyobb lett. Egy életen át tartott az építés, mert takarékoskodni kellett, tégla, kő, fa, cement és zsindelyszeg is kellett, és le kellett rongyosodni, bele kellett roskadni. Annyi minden kellett, hogy a házépítő — legtöbbször — nem figyelhetett a történelemre — azonkívül is volt elég baja Persze családi házat ma is építenek falun és városon is, főleg kisvárosban, de az ára régen nem a lerongyolódás, nem a szellemi senyvedés A házépítés java részét a társadalom vette gondjaiba Az építő csak nyolcórás műszakban épít, figyelhet magára és a történelemre is, mert az új házakon világra nyíló ablakokat várnunk Ezt mondtam volna az új lakóknak, de az ünnepélyeskedés, a nagy szavak, sehogy sem illenek a boldog sürgéshez, forgáshoz Ilyenkor a legnagyobb gond ! „Ezt a képet ide akaszd ! Oda jégszekrényt veszünk. Ideiglenesen villanyrezsót kell keríteni. . . így hát csak ennyit szóltam : — Szép nagy ablakok, jófekvésű lakás, egész nap egyenletes fényt kantok Élvezzétek egészséggel ! és néztem a tömbház tövében még ideig-óráig ácsorgó kátránypapírral fedett kicsi házacskákat. VILÁGBA NYÍLÓ ABLAKOK TALÁLKOZÓK (Munkatársunktól) Érdekes találkozó színhelye volt vasárnap délelőtt a temesvári vasutasklub : Ion Jebeleanu, Haralambie Giugui, Sorin Titel, Anghel Dumbraveanu és más fővárosi és helybeli írók olvastak fel műveikből A találkozót az NDF városi tanácsa és az írószövetség temesvári fiókja rendezte. (Munkatársunktól) Tegnap zajlott le a marosvásárhelyi Stúdiószínházban 200 fiatal író, színész, zeneszerző és képzőművész találkozója, amelyet az Ifjúmunkás Szövetség Maros Magyar Autonóm tartományi bizottsága szervezett A találkozón előadást tartottak A fiatal művész szerepe a tömegek esztétikai nevelésében címmel. Érctároló siló A Máramaros tartományi Herzsabányán több mint 500 tonna kapacitású új korszerű érctároló silót adtak át rendeltetésének. Az új siló, amely egyike a legnagyobbaknak a tartomány bányatelepein, gépi rakodóberendezésekkel van felszerelve, ami több mint 10 százalékkal emeli a vagonpark kihasználási mutatóját. ELŐRE Felvételünk a Ploiesti tartományi Moroieni átalakított szanatóriumának egyik korszerűen berendezett műtőjében készült (Agerpres-felvétel) Választásra készül az ország a gyermekek egészségéért küzd Kicsiny leányka, alig hat éves, ül az orvosnővel szemben elhelyezett széken. A közvetlen beszélgetésből kiérezni, hogy ismerik egymást. - Nagyon örülök, Elis, hogy ilyen jól érzed magad - simogatja meg az orvosnő a kislány arcát - Anyuka mindig mondja, a doktornéninek köszönhetjük, hogy most már meggyógyulok - hangzik a válasz - Nemcsak nekem. Az orvosságoknak, meg másoknak is, akik gondosan kezeltek... A napokban jegyeztük fel ezt a beszélgetést a nagyváradi 5-ös számú kórház gyermekgyógyászati osztályán Tonceanu Softica osztályvezető orvos szobájában. A látogató kislány Mót Elisabeta, az elmúlt hónapokban az osztály egyik legsúlyosabb betege volt. Borosjenő rajonból Bél községből hozta be traktoros édesapja, súlyos állapotban. Nyolc hónapig feküdt a kis Mót Elisabeta a nagyváradi kórházban. Softica Tonceanu fiatal orvosnő és a kórház munkaközössége mindent megtett a gyermekért. Csak a múlt hónapban vitték haza szülei a kislányt s a napokban jöttek vele első ízben ellenőrző vizsgálatra. Most boldogan, mosolygó arccal. A fiatal orvosnő pedig együtt örül a szülőkkel. Neki az ilyen esetek az orvosi helytállás kézzelfogható eredményeit jelentik. Az orvosnő nagyon szereti munkáját, hivatástudattal látja el feladatát. 1959-ben került Nagyváradra, azóta dolgozik az itteni gyermek-, illetve az 5-ös számú kórházban. Párttagjelölt, alelnöke a városi nőbizottságnak, így aztán sokan ismerik a városban, főleg az asszonyok. Így történt, hogy amikor a 36-os számú városi választókerület honpolgárai összegyűltek, hogy kijelöljék képviselőjelöltjüket a március 7-i választásra, mindenki tetszéssel és helyesléssel fogadta a javaslatot, hogy ebben a választókerületben Tonceanu Softica orvosnő legyen a képviselőjelölt. ILLÉS FERENC Választási műsoranyagok Az RNK Szakszervezetei Központi Tanácsának tömegkulturális és nevelési kérdésekkel foglalkozó havi folyóirata, a Clubul, mellékletet jelentetett meg a nagy nemzetgyűlési A szakszervezeti bizottságok gazdag és változatos anyagot találnak a mellékletben : verseket, dalokat, az agitációs művészbrigádok számára szövegmintákat. (Munkatársunktól). — A Népi Alkotások Maros Magyar Autonóm tartományi háza városi és falusi műkedvelő csoportok számára kétnyelvű választási műsoranyagot tartalmazó kötetet állított össze. A kötetben versek, karcolatok, jelenetek, egyfelvonásosok és dalok állnak a szavalok, művészi felolvasók, színjátszók és énekesek rendelkezésére, és néptanácsi választások tiszteletére. Elkészültek a szervezési tennivalókkal (Munkatársunktól) Urikányban március 7-én első ízben választanak városi néptanácsi képviselőket. A bányásztelepülés ugyanis az elmúlt év december 31-én lépett a városok rangsorába. Az új városban kijelölték már a választókerületeket, összeállították a választók névjegyzékeit, berendezték a Választók Házait és kijelölték a szavazóhelyiségeket, ígymár most — egy hónappal a választások napja előtt — elkészültek minden szervezési tennivalóval. Önkiszolgáló zöldségüzlet Petrozsényben (Munkatársunktól) Tágas és világos, modern bútorzattal ellátott önkiszolgáló zöldségüzletet nyitottak nemrég Petrozsényben. Az új üzletet, amely bő árúválasztékkal van ellátva, már az első napon nagyszámú vásárló kereste fel. Különösen újdonságszámba mennek itt az egy és kétkilós, előre elkészített árucsomagocskák, amelyek műanyagtasakban kerülnek forgalomba. 1555. február 6.kredd A Falusi Könyvhónap rendezvényei (Munkatársunktól) A Falusi Könyvhónap megkezdése alkalmából az idei rendezvényekről érdeklődtünk Teodor Fodor elvtárstól, a Kolozs tartományi művelődés- és művészetügyi bizottság felügyelőjétől. .......w—,w c íme a válasz : — Már az első napon érdekes kulturális és ismeretterjesztő előadások zajlottak le. Vasárnap mintegy száz értelmiségi látogatott Kolozsvárról a falvakba és tartott előadást, válaszolt a közönség különböző kérdéseire. Az idén sokkal több rendezvényre és versenyre kerül sor, mint tavaly. AZ iskolákban például szavalóesteket, a könyvtárakban irodalmi jellegű versenyeket rendeznek. A könyvtárakban, a művelődési otthonokban például az agrármérnökök, brigádvezetők, az élenjáró termelőszövetkezeti tagok beszámolnak arról, hogyan használják fel munkájukban a szaktanfolyamon szerzett ismereteket. Az egyéni könyvtárak számának növelésére többek között találkozókat szervezünk. Az egyéni könyvtár tulajdonosok beszámolnak arról, hogyan szerették meg a könyvet s mit jelent a könyvtár mindennapi munkájukban. A könyvhónap során 12 író-olvasó találkozóra kerül sor. Bethlen, Zsibó, Tompaháza, Léta, Vasasszentgothárd, Várfalva, Gyerőmonostor és a többi falvak művelődési otthonaiba a fővárosi és a kolozsvári írókon kívül különböző irodalmi kiadók szerkesztői látogatnak el, tartanak előadásokat. (Munkatársunktól) Krisána tartomány falvaiban is vasárnap a lakosok közül sokan vettek részt azokon az ünnepségeken, amelyeket a Falusi Könyvhónap megnyitása alkalmával rendeztek. Ilyére, Dragányfalvára, Fugyivásárhelyre és más községekbe erre az alkalomra nagyváradi tudományos előadók szálltak ki, akik az 1964-es évben kiadott legszebb könyvekről tartottak előadást a hallgatóknak. Közszolgáltatást az igények színvonalán (Folytatás az 1. oldalról) fő, vegytisztító egységek és mosodák tevékenységéről. Bíró Róza kolozsvári munkásnő. .....a Croitorilor utcai fehérnemű mosodában szépen dolgoznak, de legalább három hétbe kerül a mosatás“. Egy másik kolozsvári lakos véleménye: „A tisztító és festő egységek tevékenységével nem vagyunk megelégedve. Itt nem a minőségről van szó, hanem az időről, ami igen hosszúra nyúlik. Én a Horea úti tisztítóba vittem két ballont, de mire elkészültek előkerült a télikabát“. Mátis Béla, Nagybánya: „A munka minőségét illetően csak dicsérettel szólhatunk a Gutinus szövetkezet minden egységéről. Mégis igen sok panaszt lehet hallani, ami — sajnos — jogos. Legtöbbször a munka nem készül el a kitűzött időre. Különösen a Híd utcai kelmefestő és tisztító egységnél fordul elő, hogy háromszor, négyszer is el kell menni a beadott ruhaneműért.“ Mint ismeretes, a szolgáltatási egységek műveletenként megállapított díjszabás alapján dolgoznak és ezt minden egységben látható és elérhető helyen ki kell függeszteni. Amint a levelekből kitűnik, ezt az utasítást az egységek javarészében tiszteletben tartják. Ám az is megesik, hogy hiába keresi az ember az árjegyzéket, íme mit ír egyik brassói levelezőnk: „A Munca colectiva szövetkezet Republicii utcai 20. számú egységénél sehol se látható a díjszabás. Ez a helyzet az Armata Rosie utcai és más rádió- és televízió javító egységeknél is. Legalább így nem tudhatjuk mennyibe kerül egy javítás“ — jegyzi meg a levelező. Várdai Albert nagykárolyi levelezőnk egy más jelenséget tapasztalt. Azt, hogy a cipészek egy nagyobb javítás mellett néha nem hajlandók egy szeget is beütni — noha erre szükség volna —, mert nem szerepel a munkalapon. Ennek oka pedig az, hogy ilyen kis műveletre nincs díjszabás ! Nagykárolyban felvetődik egy másik kérdés is: „miért nem vállal a szövetkezet televízióantenna szerelést ?“ A közhiedelem szerint azért — írja levelezőnk — mert azon ,,maszekolással“ jobban lehet keresni". A szövetkezet Vezetőségére vár, hogy megfelelő intézkedéssel eloszlassa ezt a hiedelmet. A községszékhelyen igen, falun nem A fogyasztási szövetkezetek az utóbbi években nagyobb figyelmet fordítottak a szolgáltatási egységek hálózatának kiterjesztésére falvakon. Az elmúlt év végén közel 5400 egység működött, amelyek a helyi igényeknek megfelelően összesen több mint 40 féle szolgáltatási ágban látták el a falusiak szükségletét. (Ebben az évben a falusi szolgáltatási egységek száma eléri a 6000-et, mintegy 11 000 dolgozóval). A falvakról érkezett levelek tanúsága szerint azonban néhol még nincs cipész, borbély, szabó stb. egység. Amint az alábbiakból kiderül egyes községekben a meglévő munkaerő jobb elosztásával, foglalkoztatásával meg lehetne oldani a kérdést. A létező egységekről általában jó a falusi dolgozók véleménye. Pakol Imre gyulakutai ’' "KéptahácsT~ titkár például a többi között a következőket írja az erdőszentgyörgyi Szolgáltatás szövetkezet gyulakutai férfiszabó részlegéről: „Itt a rendeléseknek idejében eleget tesznek. A részleg dolgozóit a pontosság, fegyelmezettség, udvariasság jellemzi. A javaslat- és panaszkönyv a megrendelők megelégedését tükrözi.“ Sándor Lajos vadászi (Körös rajon) levelezőnk írásában viszont azt olvastuk, hogy „... a faluban csak a borbélyok dolgoznak szövetkezeti alapon. A cipészek szabók egy része városra ment dolgozni, mások foglalkozást változtattak“. A Temesvár rajonágon is hasonló probléma vetődik fel. Halasi László olvasónk írja, hogy a faluban a szövetkezetnek férfiszabó, cipész és borbély műhelye van, majd megemlíti, hogy két fodrásznő van a faluban, akik szeretnének mesterségükben dolgozni, de a szövetkezet vezetősége nem hajlandó felszerelést vásárolni Kovács Pali Ferenc makói levelezőnk arról értesít, hogy az 1200—1300 főt számláló faluban nincsenek szolgáltatási egységek. Miután leírja, hogyan oldják meg a cipő- és ruhajavítást illetve csináltatást, javasolja, hogy létesítsenek a faluban legalább egy borbélyműhelyt, aminek nagy hiányát érzik. Lőrincz András zajzoni levelezőnk azt írja, hogy a tatrangi fogyasztási szövetkezet vezetősége a székhelyen összpontosította az egységeket. A meglévő alkalmazottak jobb elosztásával meg lehetne oldani a másik két falu — Pürkeree és Zajzon — lakosságának régi óhaját, hogy a két falunak legyen legalább egy borbélyműhelye és még egy cipésze. Levelezőnk másik javaslata, hogy a szövetkezet létesítsen egy szabóságot. Csögör Attila, sármási önkéntes munkatársunk javasolja, a kisipari termelőszövetkezetvezetősége találjon rá módot, hogy villamos háztartási gépeket, autotrikotorkerékpárt javító és ruhafestővegytisztító részleget létesítsen. . . A kisipari és fogyasztási szövetkezetek kétségtelen eredményeket értek el a lakosság kiszolgálásában. A közszolgáltatás további javítása — amint a fentiekből is kitűnik — szükségessé teszi azonban az igények még alaposabb tanulmányozását, az operativitást, az egységek körültekintő elosztását. A nagybányai Mája. lakónegyedben nemrégen szolgáltatói komplexumot adtak át. A képünkön látható épületben hét egység kezdte meg működését