Előre, 1965. április (19. évfolyam, 5417-5442. szám)
1965-04-07 / 5422. szám
S2 MŰVELŐDÉSI krónika „Olyan szndarabok ellenek, amelyek napjaik legfontosabb kérdéseiből merítik témájukat“ Az Osztrák Irodalmi Társaság „A mai színház — a színház korszerűsége“ témával nemrégiben megtartott nemzetközi kollokviumán Líviu Ciulei rendező és színész, valamint Horia Lovinescu színpadi szerző is részt vett meghívottként. A bécsi rendezvényről a következőket mondták az Agerpres egyik szerkesztőjének: „Mindenekelőtt ki akarom emelni — jelentette ki Liviu Ciulei —, hogy jelentős kezdeményezés volt a bécsi kollokvium, amely lehetővé tette számos ország szakembereinek hasznos és érdekes eszmecseréjét. Ismert színpadi szerzők, rendezők, irodalomkritikusok a megértés és a barátság légkörében vitatták meg a mai színjátszás számos fontos kérdését. A kollokvium napirendjén többek között olyan általános érdekű kérdések voltak, mint például: hogyan tükrözik a színpadi művek a mai élet lényeges vonatkozásait; a rendezés szerepe a színművészetben; a színház fejlődési útja; a televízió befolyása a színművészetre stb. A referátumok és a felszólalások arról tanúskodtak, hogy a kollokvium részvevői szívükön viselik a mai színház sorsát, fejlődését, összefüggésben a világon végbement változásokkal és a mai ember igényeivel. A kollokvium egyik pozitívuma, hogy kifejezésre juttatta, olyan színjátszásra van szükség, amely sokoldalúan és egész komplexumában képes tükrözni a mai társadalmi és történelmi fejlődést, olyan színdarabok kellenek, amelyek napjaink legfontosabb kérdéseiből merítik témájukat, a színpadnak pedig minél közvetlenebb kapcsolatot kell teremtenie a közönséggel. Az említett kérdésekről előadást tartottam, amelyet nemzetközi szaklapok is közölni fognak“. ,,A bécsi találkozó a nemzetközi színházi élet számottevő rendezvénye volt — mondotta Horia Lovinescu író. — Lehetővé tette számunkra, hogy széleskörűen megvitassuk a mai színművészet számos fontos kérdését. Mint színpadi szerző, nagy figyelemmel kísértem a kollokvium munkáját, mert véleményem szerint a színműírásnak korunk haladó eszméiből kell merítenie témáját, ezeket az eszméket kell életre keltenie. A bécsi találkozón megmutatkozott az a követelmény, hogy műveink a legmegfelelőbb formákban vessék fel napjaink nagy kérdéseit.“ C. Baraschi EMINESCU Táncosnő a könyvespolcon Szívnek-szemnek igazán kellemes látványt nyújtanak a sokasodó nagybányai blokk-sorok, s csak örömünkre szolgál, ha belekukkantunk az üzletekbe is. Hivatásos képzőművészek lelkes ügyszeretettel törödnek e szüntelenül ifjodó öreg városban az épülő negyedek esztétikumával az üzlethelyiségek is, az alkalmazott képzőművészet térhódításáról vallanak. De e kedvező benyomások után egyáltalán nem kellemes, amikor hirtelen valami otrombaság ötlik az ember szemébe, s éppen egy szép, tágas, modern bútorüzletben. Igen, megint csak a nippekről van szó. E nagybányai bútorüzletben (Bucuresti út, 19. sz. egység) ugyanis ezt olvastuk egy karton táblácskáról: „Üzletünkben külön is vásárolhat könyvszekrényt". S ezzel — egyre szaporodó könyveinkre gondolván — örömmel értünk egyet. Az viszont már gondolkodóba ejt, amit ezeknek a jobb sorsra érdemes bútordaraboknak a polcain látunk : az ifjú hölgy, aki egyszál pizsamanadrágban és melltartóban lejti táncát mindössze 220 lejért; a 90 lejért s méghozzá térden állva elrebegett szerelmi vallomás ; és nem utolsó sorban az a csak látszatra bősz agár, amely már jóval olcsóbban, pontosan 74 lejért nyújtja a mancsát pacsira, s amelyről — bármilyen sandán is pislog — az a sanda gyanúm támadt, hogy nem tiszta példány, a farka állása ugyanis nagyon a pincsire emlékeztet... S miután már eleget gondolkodtunk a nipp-csodákon, még megkérdezzük magunkban : vajon nem lenne sokkal ésszerűbb, hogy e könyvszekrényeket arra használják fel, amire eleve szánták őket ? Itt például nagyon jó alkalom kínálkozik megjelenő új könyveink népszerűsítésére . - Nem is beszélve az esztétikáról... Mert mindenkinek magánügye — bár az iránt sem vagyunk közömbösek —, hogy ki mit rak otthon a könyvszekrényébe. Ám úgy véljük, a bútorüzletnek csakis jó példát szabad mutatnia. BÖLÖNI SÁNDOR Az Akasztottak erdeje temesvári bemutatója (Munkatársunktól). A temesvári Modern filmszínházban hétfőn este tartották meg a hazai filmgyártás legújabb alkotásának, az Akasztottak erdejének bemutatóját. A Líviu Rebreanu regényéből készült film rendkívüli érdeklődést keltett és megérdemelt sikert aratott a temesvári mozilátogatók soraiban is. A bemutatón Corneliu Nistor egyetemi lektor mondott beszédet, a filmszínház előcsarnokában pedig hazai filmgyártásunk eredményeit szemléltető kiállítás fogadta a nézőket. Olvastuk Vita a költő szobráról Élénk és heves vita zajlott az elmúlt hetekben a fővárosi irodalmi lapok hasábjain. A vitára az adott alkalmat, hogy a bukaresti Cismigiu park két bejáratánál felállították Constantin Baraschi Eminescu szobrának makettjét, hogy a későbbiek folyamán bronzba öntendő emlékmű legkedvezőbb elhelyezését kitapasztalják Dan Haulice műkritikus a Contemporanul idei 6. számában Ez nem Eminescu címmel írt szarkasztikus megjegyzésekben bővelkedő cikket. Bírálta a szobrász, szerinte naiv idejétmúlta Eminescu felfogását és felhívta a figyelmet arra a feltűnő hasonlóságra, amely az emberalak beállításában tapasztalható Michelangelo közismert Lorenzo de Medicit ábrázoló szobrához. Don Haulice véleménye szerint ez a szobor nélkülözi a művészi mélységet és emiatt is méltatlan Eminescu emlékéhez. A vitacikk kategórikus címe és hangneme éles polémikus válaszokat váltott ki A vita középpontjában a korszerű Eminescu-értelmezés problémái álltak. Az emlékmű-terv védelmezői és elsősorban Demostene Botez a patriarchális-népies Eminescu-eszmény nevében nemes emelkedettséget vélnek leolvasni Baraschi művéről. Ezt az álláspontot képviselte Victor Eftimiu és az Eminescu emlékmű felállításáért már harminc évvel ezelőtt is cikkező Perpessicius akadémikus. Iorgu Iordan akadémikus ezzel szemben a vitaindító mellett foglalt állást,a benne kialakult Eminescukép meghamisítását látja a szoborban. Petre Comarnescu műkritikus szerint az emlékműnek lírainak és monumentálisnak kell lennie egyszerre. Ezt a szintézist Baraschi nem tudta megvalósítani. D. I. Suchianu szellemes cikkében megállapítja, hogy napjainkban, amikor rendelkezésünkre áll egy olyan nagyszerű és mélyenszántó Eminescu tanulmány, mint a George Călinescué, nem fogadhatunk el olyan leegyszerűsített szemléletet a költő képi megörökítésében, mint amilyent Baraschi alkotott. G. Oprescu akadémikus cikkében szintén elveti a szobormakett képviselte Eminescu felfogást és kiáll a vitaindító fiatal kritikus mellett a kritika megalapozott szenvedélyességének létjogosultságáért Ami Eminescu költői életművének értékelését illeti, az utóbbi, időben meglehetősen tisztázódtak az álláspontok. A szoborvita ilyen tekintetben utórezgésnek számít. Ezen túlmenően, igen örvendetes, hogy az irodalmi-művészeti közvéleményt ilyen élénken foglalkoztatja az Eminescu emlékéhez minden vonatkozásban méltó szobor létrehozásának gondja. Ezt a fontos célt jól szolgálta a nyilvános vita. Sz. B. Dokumentum értékű kiállítás Kecses, nyúlánk, aranyozott lábakon áll a másfél méter magas ingaóra. Nem csak a pontos időt mutatja, hanem a napot és az évet is. 1789 nevezetes évének október ötödikét, csütörtököt írunk. Itt benn, a teremben, ahogy egy arisztokrata szalonhoz illik, nyoma sincs az utcákon megfigyelhető zűrzavarnak, a forradalmat a falakon kívül rekesztették. Körös-körül pásztorjeleneteket, a római történelem epizódjait, játszadozó gyermekeket, bibliai történeteket elmesélő hatalmas gobelinek. Néhány színes rézkarc, itt-ott egy-egy bútordarab XIII., XV., és XVI. Lajos stílusában készült, dúsan aranyozott, sok-sok cirádával díszített, nemes gobelinnel tapétázott ülőalkalmatosságok. A bukaresti művészeti múzeum kiállította a XVII. és XVIII. századi francia díszítőművészet eredeti tárgyaiból rendelkezésére álló darabokat. A híres Aubusson Manufacture és a Beauvais Manufactura virágkorában készült nagyméretű faliszőnyegek nagyon jó állapotban vannak, színeik nem fakultak meg túlságosan. A kor túlzsúfoltságot kedvelő ízlésének hű tükrözői a mai szemnek inkább bájolgó, mint bájos gobelinek. Idealizált, pózba merevített „klasszikus arcélű" csupa izom férfiak, csupa drapéria és csupa ártatlanság hölgyek, koravén gyermekek kavarognak körülöttünk, mert ezeken a szőnyegeken minden mozgásban van, mindenütt történik valami. A mesterkéltségnek ez a kongóan tartalmatlan világa a mai ízléssel rendelkező látogató szemében kizárólag művészettörténeti értékkel bír. A stílbútor darabok legrégibbje egy XVI. századból való reneszánsz asztalka egyszerűségével tűnik ki, mert akárcsak a XIII. Lajos stílusú két magastámlás szék, nincs aranyozva, díszítéseiket esztergályozták és faragták. A későbbi korszakok bútorain a stilizált növényi díszítő elemek uralkodnak, aranyozottak, könnyedebbek, kecsesebbek, kifinomultabb, vagy inkább rafináltabb ízlésről tanúskodnak Néhány vitrint a kiállítás rendezői a korábbi korszak (a Bayeure-i szőnyegek XI. század) és a mai francia szőnyegtervező művészek illusztratív bemutatásának szentelnek. Jean Lurpat jól ismert neve mellett René Furnéron, Maurice Andre, Jean Picart le Doux munkáit láttuk reprodukciókon és meglepetésként egy Henry Matisse tervezte szőnyeg reprodukciót is felfedeztünk. Külön érdekességként említjük, meg, hogy a modern szőnyegtervek kivitelezői között olvastuk az Aubusson-i és a Beauvais-i már említett manufaktúrákat. KISS DÉNES Vidám Párizs Másfélórás rajzfilmet játszanak a mozik■ Abe Leviton, amerikai rendező vállalkozott arra, hogy egész estét betöltő rajzjátékfilmet készítsen Vidám Párizs címmel. Az ilyesfajta vállalkozások rendszerint sikertelenek. Az, ami rövid távon, húsz percen keresztül, vaggy legtöbb félórán át, nagyon szórakoztató —az elementáris-burleszk komikum — bizonyos idő múltán fárasztóvá és unalmassá válik. Többnyire a rendező ötletessége sem bírja a kötelező poentírozás gyilkos iramát, a film kifullad, kezdődnek az ismételgetések. Levitov nem ötletgyáros. Ha utólag megpróbáljuk felsorolni magunkban az eredeti ötleteket, a „nagy“ csattanókat, kiderül, hogy nincs is olyan sok belőlük. A film azonban mégsem unalmas, nem laposodik el. A titok nyitja elsősorban a nagy technikai tudásban található meg. A mozgás szakadozottságát, ami sok rajzfilmben, még ma is a komikum egyik fő forrása, ebben a filmben teljesen kiküszöbölték, a folyamatos mozgás lett Levitov filmjének az egyik jól olajozott görgője. Merész ötlettel a rendező lemondott a rajzmegoldások kötelező eredetiségéről, megelégedett azzal, hogy elkészíttessen néhány többékevésbé egyéninek nevezhető állatfigurát, a történet főszereplőit. A díszleteket pedig, néhány áthidaló pótlástól eltekintve neves újabbkori francia festők tájképeiből állíttatta össze. Ezzel két legyet ütött egycsapásra: biztosította a magas művészi színvonalat és a szükséges változatosságot. A filmtörténet a legszokványosabb revü sztori. Ez is kettős fogás, hogy a film rajzolt, és hogy a főszereplői emberi érzelemvilággal felruházott állatok, önmagában is az átvett műfaj paródiáját jelenti, a revüfilm közönségcsalogató fogásait pedig így simán át lehetett venni, ha a képen nem is, a hangszalagon viszont szerepel a kötelező sztár, jelen esetben Judy Garland. Janne Tomnak, a kandúrnak és Musettenek a macskahölgynek a szívrepesztő történetét nagy élvezettel nézzük végig. Janne-Tom legkorszerűbb egérfogó módszerére pedig még sokáig fogunk emlékezni. (Bajszával, mint radar antennával betájolja az egeret, szeme a távcsöves puska célzójává növekszik, majd nekifeszül, a farka mint egy gyújtózsinór végigég, aztán robban és rakéta sebességgel veti rá magát az áldozatra.) Abe Levitow ebben a filmben a művészi stilizálás nagymestereként mutatkozott be. Színben és rajzban, de még a hangdíszleteket illetően is sok finom ízléses megoldást láttunk tőle. A parodizálásban nem gyilkos szándékú, inkább a tartózkodó irónia híve. A filmzene sanzonszámai kellemesek, kedvesek, frissek Judy Garland kitűnően énekel, érezhetően nagy élvezettel parodizál, ahol erre szükség van. A MEZEI JÓZSEF II Meghívás Komondora (Folytatás az 1. oldalról) ben, amikor a környező hegyekben mindenütt csattogott a fakitermelő vállalatok munkásainak fejszéje. A vajnafalvi öreg román parasztok még emlékeznek a századeleji esztendőkre, amikor egy lovasember jelent meg a faluban. 1901 nyarán történt. A lovas megállt ott, ahol most az iparvasút végállomása van és sokáig bámulta a meredek hegycsúcsokat. Az erdőségeket. A farengeteget, amelyet még nem érintett fejsze. - Csakugyan nincs semmilyen út fel a tetőre ? - Mit gondol az úr, ha lenne út fel a tetőre, ott hagynánk a drága fát , és hozzátették, hogy azok az erdők az övék, ősidők óta az övék, de mi haszna, ha nem lehet megközelíteni. Az idegen szeme sarkából nézte a hegyoldalt. „Egyetlen ösvény kell ide, s aki megépíti, azé ez a végtelen gazdagság“ — morfondírozott magában Ez az idegen a legnagyobb erdélyi erdőtulajdonos és fakitermelő vállalkozó, Grödel báró szolgálatában állott és feladata az volt, hogy megszerezze gazdájának a parasztok birtokában lévő, de megközelíthetetlen erdőségeket. Azon a nyáron az idegen többször eljött Kovásznára, erdőmérnökökkel, technikusokkal, és nemsokára a komandói havasok lábánál megindult az építkezés Utat vágtak a hegy oldalában, nyílegyenesen felfelé, mint amikor nullás géppel egyszer végighalad a borbély a tarkótól a homlokig. Egy kilométer hosszúságú és mintegy tíz méter szélességű utat vágtak ilyképpen. Ezen a magasba törő tisztáson talpfákat helyeztek el, a talpfákon sineket. A sinek közé helyenként csévéket és a csévék között alulról fel egészen a tetőig drótkötelet feszítettek ki. A tisztás felső szélén, a fennsíknál a drótkötél egy csiga körül megfordul. Mikor ezzel elkészültek, felszerelték a sínekre a siklóvasút vagonjait. Két kocsit, egyiket a drótkötél egyik, másikat a másik végére, és a kocsik a súly és ellensúly egyszerű elve alapján működnek: egyik húzza a másikat, a lefelé szaladó felhúzza magasba a társát. Lefelé rönkökkel van megrakva a vagon, felfelé embereket vagy áruféléket szállít, - és amikor nincsenek emberek vagy nincs szállítani való áru ? - kérdeztem az IFET igazgatójától. - Olyankor nehezéket teszünk a kocsiba. Hét tonna vasat. ÉS EZZEL az ördöngös szerkezettel Grödel bárónak sikerült megszereznie a komandói erdőségek minden fáját. Hiszen egyetlen parasztnak sem engedélyezte a sikló használatát. Majdnem négy évtizedig tartott a báró garázdálkodása A munkások neki dolgoztak fenn a hegyekben, vágták a tölgyet, a lucfenyőt, barnaházakban laktak, el voltak zárva a világtól. Olyan volt a telep, mint egy feudális vár, felhúzott kapukkal. Esztendőnként kétszer, vadászidényben a báró és meghívott vendégei eljöttek ide medvét és zergét vadászni. Azért, hogy az ilyen látogatások idején teljes kényelemben élhessenek, fényűző kastélyt emeltek a telepen. A báró kastélyát fenyők övezték, virágok. A falakon selyem tapéták, a földön szőnyegek, a mennyezet faragott díszekkel tele, belső lépcsők, fajanszos fürdőszobák, hat terasz - mindez ma a komandói munkások egészségét szolgálja, itt kapott otthont az orvosi rendelő. A sikló aljában kicsi állomás. Tulajdonképpen két szoba az egész. Az egyik a forgalmi iroda, ahol állandó összeköttetésben állnak a telepi állomással. A másik szoba: váróterem. Nem messze innen az állomás főnökének lakóháza. NÉZEM A SIKLÓT. Felső fele egészen összeszűkül, innen alulról tekintve ,belefogózkodik a környező erdőségekbe. Megindulunk felfelé. Mellettünk a rönkökkel tele kocsi szalad alá, súlya röpít fel minket a tetőre Odafenn egy másik iparvasút vár, egy kicsi szerelvény. Szakad az eső. Tessék felszállni ide, hozzánk - invitál a mozdonyvezető összebarátkozom a mozdonnyal. Mert ez nem csak egyszerűen acélváz és gőzgép, ennek a mozdonynak egyénisége és neve van Igen: Rózának hívják 1904-ben született, de nem árulja el életkorát. Még most is serény, most is nagy benne az igyekezet. Egész nap járja a fennsíkot, hordja a vasúti kocsikat, rajtuk rönkök, talpfák, deszkák és .. .utasok. Sőt, néha még más erdőkitermelő vállalatokat is kisegít Róza, az öreg komandói mozdony. Mintegy harminc kilométerre innen a Nehoias, Neruja, Borsesti telepein termelik ki a havasok értékes fáját. Komandó. Lenn, a kovásznai vállalati igazgatóságon láttam egy fényképet a település régmúltjáról. Az akkori Komandó olyan volt, mint bármelyik kezdetleges faipari telep. Gatter és néhány bornaház a munkásoknak. Ezek is rendetlenül szétszórva. Az egykori fénykép nem mutatta a környező zord hegyeket s nem mutatta a fakitermelő és a fűrésznél dolgozó munkások elgyötört arcát sem Komandó, ma 1500 ember él. Ez már önmagában bizonyság a telep merőben más, új, jobb élete mellett. Azt jelenti ez a szám, hogy Komandó idevonzott számos erdő- és fűrészmunkást. Valóban : az egykori fénykép alapján aligha ismernénk meg a mai Komandót. Modern városka alakul ki itt, a havasi magasságban. Utcák, rendezett házsorok. A házak egy részét még mindig bornából építik, hiszen ez a legolcsóbb és legjobban kéznél lévő építőanyag. De egyre több már a téglaház is. MODERN IPARTELEP benyomását kelti különösképpen az IFET épületsora. A régi műhelyek helyén új, nagyszerűen felszerelt gyár emelkedik. Gatter, karbantartó részleg, esztergályos részleg és a villanytelep. Ez a villanytelep szolgáltat áramot a komandói iparnak és a környező havasok menedékházainak is. Komandó városiasodását, a faipari munkások jobb életkörülményeit bizonyítja, hogy a városka képéből nem hiányzik már az iskola, az orvosi rendelő, a fürdő, a fogyasztási szövetkezet, a kultúrotthon, a klub, a könyvtár, a mozi (hetente két filmet vetítenek). A komandóiaknak igen szépen szereplő műkedvelő együttesük van. Kedvelt kirándulóhely, de elsősorban ipartelep. Komandó esztendőnként több mint 20 000 vagon fűrészárut ad az országnak, és termelése tovább növekszik, na a szállítási eszközöket tovább modernizálják. Az öreg sikló már nem tudja kielégíteni az igényeket Most tanulmányozzák egy olyan vasútvonal megépítését, amely megkerülné a hegyet... Sötétedik. A hegyek közé leszáll a csend. Csak a gatter zug és az iparvasút mozdonya füttyent. Napi munkájukat még nem fejezték be. ELŐRE Új házsorok a fővárosi Jiului-Seviten negyedben POSTALÁDA Befejezés előtt a tavaszi vetés első szakasza A Bogyoszló-Albis (Margitta rajon) mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai is nemsokára befejezik az első sürgősségi szakaszba tartozó növények magvainak vetését. A mezei brigádok közül kiemelkedő munkát fejtett ki az 5-ös, 6-os, valamint az 1-es és 2-es. A vetési terv ütemes teljesítésében érdemei vannak a margittai gép- és traktorállomás traktorosainak is, akik gyors és jó minőségű munkát végeztek. Időközben a szövetkezeti tagok több mint 135 hektáron befejezték az őszi vetések feltrágyázását s jelenleg a boronálásukat végzik. A kukorica vetésre április 20—27 között kerül sor. Zsemle György Még soha ilyen ütemesen nem haladt a tavaszi munka a sóváradi (Maros rajon) határban, mint az idén. Ez egyrészt annak tudható be, hogy már a télen helyszínre szállítottunk 2500 tonna istállótrágyát, így aztán, amint az idő engedte, zavartalanul szánthattunk. Magágyba került már ezidáig 14 hektár tavaszi búza, 5 hektár borsó és 18 hektár zab. Most vetjük az árpát. Ezenkívül a 110 hektáros őszi búzán fejtrágyázást végeztünk. Előreláthatóan április 12-ig befejezzük az első sürgősségi szakaszhoz tartozó növények vetését. Biró Rozália MTSZ-tag Nagyszentmiklós rajon 36 mezőgazdasági termelőszövetkezete március 30-ig befejezte a tavaszi vetési kampány első szakaszát. Több mint 500 traktor valamint 230 fogat dolgozott, hogy idejében elkészüljenek. 2824 hektárt vetettek be takarmánynövénnyel, 823-at borsóval, 607-et zabbal, 5307-et cukorrépával, 180 hektárt pedig burgonyával s zöldségfélékkel. Párhuzamosan 54 600 gyümölcsfametszésével valamint 700 hektár szőlő kitakarásával is elkészültek. Úgyszintén megkoronáztak 17 389 hektár őszi vetést s körülbelül 3000 hektáron tavaszi szántást végeztek. A vetési kampány első szakaszábanélenjáróként említhetők a sándorházi, újhelyi, gottlobi, nagyőszi, nagykomlósi, csanádi és más termelőszövetkezetek. Nemsokára hozzálátnak a kukorica vetéshez , 20 000 hektáron készítették elő a magágyat. A rajoni mezőgazdasági tanács szakembereket osztott be, akik segédkezet nyújtanak a termelőszövetkezetek vezetőtanácsainak s a traktoros brigádoknak, hogy a kukorica is kedvező feltételek mellett, optimális időben kerüljön a talajba. Sbirciog loan néptanácsi tisztviselő A fugadi (Enyed rajon) Vörös Lobogó mezőgazdasági termelőszövetkezetben jelenleg 20 hektár burgonya ültetése, az őszi vetések ápolása,hengerelése, küllős kapával való megmunkálása), a kukorica, paszuly és dohány magágyának előkészítése, az ősszel felszántott területek tárcsázása, a kaliforniai pajzstetű elleni permetezés, szőlőtelepítés folyik. Minőségi munkájukért elismerés illeti az enyedi gép- és traktorállomás 15-ös brigádját. A második sürgősségi szakaszba tartozó növények vetését is igyekszünk megfelelő körülmények között legkésőbb április 30-ig befejezni. Császár Gyula agronómus Egy mondatban • A tavaszi munkák végzésével párhuzamosan építik-szépítik falujukat a vajdaszentiványi (Régen rajon) mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai: az utak javításához 250 köbméter kavicsot hordtak már a helyszínre. Darabont József • Mintegy 100 hektár legelőt takarítottak meg és javítottak fel műtrágyával a gernyeszegi állami gazdaság körtvélyfájai részlegének dolgozói Varga Árpád • A brăílai CIL szállító részlege IMSZ alapszervezetének tagjai 1500 kilogramm ócskavasat gyűjtöttek össze és adtak át a begyűjtő központnak. Ioan Vasilica • Az érmihályfalvi (Margitta rajon) termelőszövetkezet II-es számú brigádja elkészült 20 hektár szőlőnyílással, amelyből 12 hektáron a metszést is befejezték. Vajda Sándor Válaszolunk olvasóinknak DUPREZ MARGIT Nagyberegszó Naponta átveszik a tejfelt A temesvári ICIL tájékoztat, hogy visszaminősítették és áthelyezték a begyűjtőt, aki a nagyberegszói állami gazdaságtól rendszertelenül vette át a tejfelt. Azóta naponta történik az átvétel. HERBERT LAJOS üvegcsűr Leváltották a lelkiismeretlen postást A Maros-Magyar Autonóm tartományi postaigazgatóság leváltotta az üvegcsűri postahivatalnak azt a tisztviselőnőjét, aki a távirat felvételét megtagadta Öntől. A szigorú intézkedést a többrendbeli szabálysértés indokolja. Hasonlóképpen dorgálásban, anyagi szankcióban részesítették a görgényszentimrei postahivatal vezetőjét és figyelmeztették, hogy a legközelebbi kihágás a legszigorúbb fegyelmi intézkedést vonja maga után. BALÁZS MIHÁLY Régen A városi néptanács intézkedett A régeni néptanács felhívta a tartományi villamossági vállalat figyelmét és kérte, hogy a faipari kombinát felé vezető Ierbusului utcán a lehető legrövidebb időn belülállítsák helyre a közvilágítást BLAU ZSIGMOND Nagyvárad „Vigyázat, törékeny!" cím alatt március 16 számunkban megjelent levele nyomán a temesvári Mobila Banatului kisipari termelőszövetkezet vezetősége közölte a szerkesztőséggel, hogy a jövőben nagyobb gondot fordítanak a dísztárgyak csomagolására és a ládákat minden esetben Vigyázat, törékeny ! címkékkel látják el PAKOT IMRE Gyulakuta A Maros rajoni postahivatal köszönetét tolmácsoljuk. Egyidejűleg tájékoztatjuk, hogy a lapkézbesítés megjavítására április elsejétől Fülöp Károly kézbesítő hétfő kivételével a hét minden napján kihordja a postát 1965. április 7. szerda Moziműsor mindenáron Néhány évvel ezelőtt az élelmiszerüzletekben elég gyakran elhangzott a kérdés az elárusító részéről: lehet néhány dekával több ? S a vevőre szinte ráerőszakolták a lemért szalámitöbbletet. Ma már ilyesmi nem fordul elő az élelmiszerüzletekben. Bárhová térünk bevásárolni, civilizáltan, udvariasan szolgálnak ki bennünket. Nagyváradon viszont újabban a mozipénztárnál ütötte fel a fejét ez a jelenség. Legalábbis a város nevét viselő Kossuth Lajos utcai mozi pénztáránál. Itt ugyanis a minap a jegy mellé mindenkinek odanyomtak egy önban is moziműsort is. Sokan szabadkoztak, hogy nem kérnek belőle, mégis meg kellett venniük, mert: „ez a szabály“. Hogy milyen szabályról van szó, azt a pénztárosnő nem árulta el, csak mindenkitől levonta a moziműsorért járó összeget. És még csak meg sem kérdezte — mint valamikor az élelmiszerüzletekben —, hogy lehet-e 50 bánival több ? ILLÉS FERENC Városnézés taxival Bevallom, eddig azt gondoltam hogy csak számomra jelent nehézséget Marosvásárhelyen az eligazodás. Nemrégiben azonban rájöttem, hogy a taxisofőrök sem egykönnyen találják meg a kívánt címet. Mert lám, még az olyan közismert hely, mint a zöldségpiac, felkutatása is majdnem egy fél órába telt. Az MS 665 rendszámú taxi vezetője ugyanis, miután alaposan végigmért, minden valószínűség szerint arra a következtetésre jutott, hogy nem vagyok helybéli, tehát meg kell mutatni a várost, így aztán elindultunk városnéző körútra, végig a Dózsa György utcán, majd a Rózsák tere és persze a Kossuth Lajos utca következett. Miután megtekintettük a kisipari termelőszövetkezet új komplexumát, a gépkocsivezető egy pillanatig tétovázott, hogy elvigyen-e a turbináig vagy egy rövidebb útszakaszt válasszon, de a séta folytatása mellett döntött. Hogy az útszakasz így háromszorta hosszabb, az már kevésbé lényeges neki. Mellesleg meg kell jegyeznem, hogy a szóban forgó gépkocsiban ott függött a versenyzászló. Úgy látszik, a Közüzemek csupán a kilométerek alapján bírálja el a gépkocsivezetők tevékenységét. Az is lehet hogy a városnézés beiktatása is jó „pontnak“ számít... De vajon nem sértődik meg a Carpati Turisztikai Hivatal kirendeltsége ha illetéktelenek kontárkodnak bele a hatáskörébe... FLÓRA GÁBOR Borászati hűtőberendezés (Munkatársunktól). — A borok stabilitásának biztosítását, a lerakódások megakadályozását — egyszóval a minőség javítását szolgálja az a hűtőberendezés, amelyet a kolozsvári Tehnofrig készít a temesvári VINALCOOL vállalat számára. A gépi berendezés elhelyezésére frissen elkészült csarnok vár Temesváron, s a vállalat borász szakemberei felkészültek az új, a műszaki folyamatban még eddig nem alkalmazott hideg kezelés bevezetésére.