Előre, 1965. július (19. évfolyam, 5494-5520. szám)

1965-07-01 / 5494. szám

2 ELŐRE A MÁRAMAROS TARTOMÁNYI PÁRTSZERVEZET KONFERENCIÁJA Június 25-én és 26-án tartották meg Nagybányán a Máramaros tartományi pártszervezet konfe­renciáját. Munkálatai, amelyeket a hozzáértés és a magasfokú fele­lősségérzet szelleme jellemzett, tükrözték az ország e részén élő kommunisták, az összes dolgozók határozott ragaszkodását a párt és Központi Bizottsága bölcs politi­kájához. A konferencia kidomborí­totta, hogy a tartomány városai és falvai az egész ország nagyszerű szocialista átalakulásainak útját járják s a tartomány román, ma­gyar és más nemzetiségű mun­kásai, mérnökei, értelmiségies lel­kesedéssel fogadták a IV. kongresz­­szus irányelvtervezeteit, ezeket a szocialista Románia további fej­lődése szempontjából döntő jelen­tőségű dokumentumokat. A kon­ferencia egyben kifejezte a tarto­mányi pártszervezetek maradék­talan csatlakozását a Román Kom­munista Párt Szervezeti Szabály­zatának tervezetéhez, amely tük­rözi a pártunk, rendszerünk életé­ben bekövetkezett minőségi válto­zásokat és tanúsítja pártunk ere­jét sziklaszilárd egységét, egész tevékenységét jellemző mély de­mokratizmusát. A küldöttek fel­szólalásaikban átfogóan ismertet­ték azokat a sikereket, amelyeket a tartomány kommunistái, dolgo­zói, a párt vezetésével elértek, ma­gasfokú felelősségérzettel és igé­nyességgel elemezték a pártszerve­zetek, a helyi párt- és állami szer­vek feladatait. A beszámoló, amelyet Iosif Uglar elvtárs, a tartományi pártbizottság első titkára terjesztett elő, hangsú­lyozta, hogy az ország szocialista iparosítását, összes tartományai­nak gyorsütemű fejlesztését célzó párt- és kormánypolitika követ­kezetes alkalmazása folytán Mára­maros tartomány a gazdaság és a kultúra felvirágoztatása útján elért sikerek lelkesítő mérlegét mondhatja magáénak. A párt és az­ állam gondoskodása a tarto­mány fejlesztéséről jelentős beru­házásokban testesült meg. Az ipari össztermelés a hatéves terv éveiben 88,4 százalékkal nö­vekedett. A tartomány ipara 1965- ben 14-szer termel többet mint 1938-ban. A nagybányai bányame­dence jelenleg az ország színesfém kohászatának legerősebb központ­ja. 1964-ben a tartomány ipari egységei több mint 260 millió lej értékű terméket állítottak elő tervén felül. Ez év első öt hónap­jában az össztermelési tervet 103,4 százalékban, az árutermelési tervet pedig 103,7 százalékban teljesí­tették. A tartomány egyre erősebb mű­szaki-anyagi alappal rendelkező mezőgazdasága az elmúlt nyáron a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is a fő növényeknél jobb terméseredményeket ért el mint más esztendőkben. Az állami gazdaságok a gabonatermesztési tervelőirányzatokat 2500 tonnával szárnyalták túl, a mezőgazdasági szövetkezetek pedig 12 500 tonna búzával termesztettek többet mint 1963-ban. A gazdaság lendületes fejlődése tartós alapot teremtett a lakosság anyagi és kulturális színvonalának rendszeres emelésére. A munkások és tisztviselők reálbére az 1959. évi átlaghoz viszonyítva körülbe­lül 35 százalékkal növekedett. A tartomány szövetkezeti tagjai az idén több mint 20 millió lej több­letjövedelmet érnek el csupán an­nak a határozatnak az alkalmazása révén, amelyet az RMP KB és a Minisztertanács nemrégiben foga­dott el a mezőgazdasági termékek értékesítési rendszerének javítá­sáról. A tartomány városaiban 7765 lakás épül a hatéves terv éveiben. Nagybánya lakosainak fele új la­kásban lakik. A beszámoló a továbbiakban megemlítette a pártszervek és pártszervezetek tevékenységének szakadatlan tökéletesedését tanú­sító sikereket, s egyben hangsú­lyozta, hogy a máramarosi válla­latokban és mezőgazdasági egysé­gekben még számos tartalék hasz­nosításával számottevően növelni lehet a termelést és a munkater­melékenységét, csökkenteni az ön­költséget, javítani a termékek minőségét. A beszámoló vitája során felszó­lalt számos küldött, aki hangsú­lyozta, hogy teljes mértékben he­lyesli az irányelv-tervezeteket, s hogy a kommunisták, az összes dolgozók szilárd elhatározása újabb munkasikerekkel köszönteni a küszöbön álló pártkongresszust. A felszólalók meggyőzően ismer­tették munkaközösségeik tapasz­talatát, értékes javaslatokat tettek a szocialista hazánk felvirágozta­tását célzó ragyogó program va­­lóraváltására. Florian Bagalut mérnök, a nagy­bányai Gheorghe Gheorghiu-Dej vegyipari-fémipari kombinát igaz­gatója rámutatott, hogy ebben a fontos ipari egységben az összter­melés 1960-ban 1959-hez viszonyít­va 79 százalékkal növekedett. A kombinát munkásai és techniku­sai széles körű szocialista versenyt bontakoztattak ki a IV. párt­­kongresszus tiszteletére, s terven felül csaknem 50 millió lej értékű össztermelést és árutermelést va­lósítottak meg , a munkatermelé­kenység 4,1 százalékkal növeke­dett, az önköltség több mint 4 millió lejjel csökkent, az év első öt hónapjában elért többletjöve­delem pedig meghaladja az 1,5 millió lejt. A konferencia különleges figyel­met szentelt a tartomány bánya­iparának. „Az utóbbi időben foga­natosított intézkedések folytán a máramarosi bányaipari egységek jelentős sikereket értek el — mu­tatott rá Gheorghe Codreanu mér­nök, a nagybányai bányaipari tröszt igazgatója. — Az érckiter­melés a hatéves terv első eszten­dejéhez viszonyítva 2,4-szeresen növekedett, ugyanakkor javult az érc minősége, a meddő százalék­­aránya 26,9 százalékról 20,6 száza­lékra csökkent.“ Az Irányelv-ter­vezetből fakadó feladatok teljesí­téséhez szükséges feltételek meg­teremtése céljából a felszólaló ja­vasolta, hogy a Bánya- és Villa­mosenergiaipari Minisztérium in­tézkedjék a bányaipari kutató szektor fejlesztéséről és létesítsen központi bányagépjavító műhelyt. Vasile Danciu elvtárs, a kapnik­­bányai bányakitermelés pártbi­zottságának titkára és Cornel Gra­ma mérnök elvtárs, a Máramarog bányavállalat igazgatója kidombo­rította, hogy a szektor még gazda­gabb eredményeket érhetett volna el, ha a tröszt vezetősége, a párt­­szervek és a pártszervezetek na­gyobb mértékben foglalkoztak volna a beruházási terv maradék­talan teljesítésével, a munkálatok gépesítésével és a legnagyobb tel­jesítményű berendezések használa­tával. Grigore Ciocan elvtárs, a Nagybánya városi pártbizottság első titkára javasolta, hogy a szakminisztériumok a tartományi pártbizottsággal együtt elemezzék a műszaki-mérnökkáderek éssze­rűbb elosztásának eszközeit, hogy ezek a termelési folyamat összes fázisaiban és minden váltásban biztosíthassák a szükséges műszaki segítséget. Támogatta egyben a beszámolónak azt a javaslatát, hogy a Bánya- és Villamosener­giaipari Minisztérium tanulmá­nyozza a nagybányai bányatröszt szervezési formái javításának le­hetőségeit abból a célból, hogy megkönnyítse a mérnökök és tech­nikusok tevékenységének összpon­tosítását a termelés döntő szek­toraiban. A termékek minőségének kérdé­seit szintén részletesen megvitat­ták a konferencián. Számos fel­szólaló, közöttük Romulus Ciurea mérnök, a máramarosszigeti fa­ipari komplexum igazgatója, Emil Dumitras a nagybányai" 1 Mai üzem pártbizottságának titkára, Marcel Ionescu, a tartományi er­dőgazdálkodási igazgatóság fő­mérnöke, rámutatott, hogy noha pozitív eredményeket értek el a termékek minőségének javítása terén, egyes vállalatokban még nem szenteltek kellő figyelmet a fázisok közötti ellenőrzésnek, hoz­záértő és igényes minőségellen­őrök biztosításának, a munkások szakképzettségi színvonala állandó emelésének. „A Műszaki Könyv­kiadónak — mondotta Gheorghe Govor elvtárs, a tartományi IMSZ- bizottság első titkára — gondos­kodnia kellene arról, hogy na­gyobb számú tankönyvet és mű­szaki könyvet jelentessen meg a bányaipari munkások, mérnökök és technikusok számára. A megle­vők ugyanis nem tükrözik kellő mértékben a modern technika színvonalát és elsősorban a szén­kitermelésre vonatkoznak. Márpe­dig a színesfém-ércek kitermelési technológiája köztudomásúlag kü­lönbözik a szénkitermeléstől­. Li­­viu Pop, az erzsébetbányai bánya­kitermelés pártbizottságának tit­kára indítványozta a Bánya- és Villamosenergiaipari Minisztéri­umnak, hogy az Oktatásügyi Mi­nisztériummal együtt tanulmá­nyozza a tanulmányi tematika bővítésének lehetőségeit a mester­­iskolákban. A vita során természetesen fon­tos helyet foglaltak el a mező­­gazdasági termelés fejlesztésének kérdései. Mihai Maceoca, a pálos­remetei mezőgazdasági termelő­­szövetkezet elnöke, Cornel Costea mérnök, a tartományi mezőgazda­sági tanács elnöke felszólalásában egyaránt taglalta a gabonatermesz­tés növelésének nagy lehetőségeit, hangsúlyozta, hogy az Irányelv-ter­vezet előirányzatai teljes mérték­ben megvalósíthatók sőt jó munka­szervezéssel túl is szárnyalhatók. — Még nagy tartalékaink van­nak a mezőgazdasági termelés gyarapítására — mutatott rá Ma­ria Zloaru, a Szocialista Munka Hőse, a pálfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke. Az Irányelvtervezet a mezőgazdaság fontos feladataként, hangsúlyozza a növénytermesztés, s elsősorban a búza és kukoricaterrtfesztás to­vábbi növelését. E feladat telje­sítése érdekében a rajoni mező­­gazdasági tanácsoknak nagyobb mértékben kell támogatniuk a mezőgazdasági egységeket a föld ésszerű kihasználásában, a fejlett agrotechnikai módszerek differen­ciált alkalmazásában, a talaj ter­mékennyé tételében, a legjobb hozamú vetőmagvak használatá­ban és az öntözés kiterjesztésében. Vasile Roman elvtárs, a dragosl­a­­vai mezőgazdasági termelőszövet­kezet elnö­ke, Victor Pop elvtárs, a pusztadaróci állami gazdaság pártbizottságának titkára a mező­­gazdaság gépesítésének kérdéseit taglalta. Mindketten javasolták a Gépgyártóipari Minisztériumnak, szenteljen nagyobb figyelmet a dombvidékeken is nagyteljesítmé­nyű mezőgazdasági gépek — her­nyótalpas traktorok, kisebb és könnyebb vetőgépek, kaszálógépek és gépgereblyék — gyártásának. A beszámoló és több felszólaló hangsúlyozta, hogy noha az utóbbi esztendőkben jelentős sike­rek születtek az állattenyésztés fejlesztésében, egyes mezőgazda­sági egységekben az állatok száma alacsony, a hozamok pedig a le­hetőségeken alul maradnak. E hiá­nyosságok felszámolása céljából — mondotta Iosif Cristea állatorvos — a mezőgazdasági tanácsok, va­lamint az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek vezetőségei intézkedhetnek és intézkedniük is kell az állomány összetételének javításáról, mégpe­dig úgy, hogy növeljék a tehenek és az üszőborjak arányát — a növendékmarha ésszerű gondozá­sáról, megfelelő állategészségügyi ellátás biztosításáról. A felszólaló szorgalmazta az állattenyésztési szektorban dolgozók állandósításá­nak és szakképesítésének szüksé­gességét, majd javasolta, hogy eze­ket az elért állatszaporulat, a bizo­nyos kort és súlyt elért állatok szá­ma szerint javadalmazzák. A küldöttek érdeklődéssel hall­gatták meg Petra Sandru elvtárs, a nagybányai Pedagógiai Intézet prorektora, Ludovic Bruks­ein elvtárs, a máramarosszigeti mű­velődés és művészetügyi bizottság elnöke, Augustin Mocanu elvtárs, a szilágycsehi középiskola igazga­tója felszólalását. Mindhárman ki­domborították az oktatás fejlesz­tése, a kulturális-tudományos is­meretek terjesztése terén elért sikereket és hangsúlyozták, hogy a kulturális és tudományos­ isme­retek eljutnak a tartomány legtá­volabbi falvaiba is. — Pártunk és államunk veze­tőinek legutóbbi találkozása a kul­turális és művészeti dolgozókkal — mondotta Vida Géza, a nép mű­vésze­­— amelyen alkalmam volt részt venni, erőteljes ösztönzést A szónok tolmácsolta a konfe­renciának pártunk Központi Bi­zottsága és Politbürója, a Központi Bizottság első titkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs meleg elvtársi üdvözletét, majd ezeket mondotta : A konferencia munkálatai a mélységes pártosság légkörében kidomborították a Máramaros tar­tományi pártszervezet politikai és szervező erejét. Az összes gazdasá­gi és társadalmi-kulturális tevé­kenységi területek képviseletében számos küldött nagy hozzáértéssel és a dolgok teljes ismeretében be­szélt a pártszervezetek eredményes munkájáról, a kommunistáknak arról az elhatározásáról, hogy tö­retlenül harcolnak a párt politiká­jának valóraváltásáért. Dumitru Coliu elvtárs a továb­biakban részletesen taglalta a párt és az egész nép elé megvitatásra terjesztett irányelvtervezeteket. A konferencia egyöntetűen kifejezte a Máramaros tartományi kommu­nisták, összes dolgozók maradék­talan csatlakozását a dokumentu­mokhoz, amelyek szocialista ha­zánk további fejlődése szempont­jából óriási jelentőségűek, s ame­lyek a marxista-leninista tanítás alkotó, országunk konkrét körül­ményeire történő alkalmazásán alapuló reális, mélységesen tudo­mányos pártpolitika gyümölcsét képezik. Mind a beszámoló, mind pedig a vita részvevői jogos büszkeség­gel hangsúlyozták a tartomány gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésében elért eredményeket. Ezek a sikerek a Máramaros tar­tományi dolgozók lelkes munkájá­nak eredményei, s egyben hozzá­járulnak az egész ország fejleszté­séhez és felvirágoztatásához. A szónok ezután behatóan fog­lalkozott a következő ötéves terv lelkesítő feladataival, majd ki­emelte : az új ipari objektumokra szánt tetemes pénzalapok megkö­vetelik a beruházások gazdasági hatékonyságának fokozását, azok­nak a legjobb tervezési megoldá­soknak kiválasztását, amelyeknek a kivitelezési időtartam lerövidítése céljából legcélszerűbb műszaki és technológiai eljárások alkalmazá­sán kell alapulniuk. A pártvezető­ség szorgalmazza annak szükséges­ségét, hogy minden beruházott tej­jel körültekintően gazdálkodjunk, gazdasági hatékonyságát gyarapít­­suk. Ezekkel a problémákkal a Máramaros tartományi pártszer­veknek és pártszervezeteknek, a vállalatvezetőségeknek állandóan foglalkozniuk kell, mert ilyen té­ren még elég hiányosság mutatko­­zik­.A technika tökéletesítése, a vál­lalatok korszerű berendezéseinek és felszerelésének ésszerű kihasz­nálása megköveteli a munkások, s különösképpen a fiatalok szak­­képzettségének fokozását, a mér­nökök állandó specializálását. A szónok külön kiemelte a termékek minőségi javításának jelentőségét, rámutatott, hogy a tartományban még vannak olyan pártszerveze­tek és vállalatvezetőségek, ame­lyek csak „általánosságban“ foglal­koznak ezzel a kérdéssel. Az ösz­­szes pártszervezeteknek a legje­lentősebb feladatok egyikeként kell kezelniük ezt a kérdést, ki­tartóan foglalkozniuk kell a mun­kafegyelem erősítésével, a minő­ségellenőrzés jó működésével. A vállalatvezetőségeknek, szem előtt tartva iparunk fejlődésének felté­teleit, kötelességük behatóan fog­lalkozni a műszaki­ mérnök káde­rek körültekintő beosztásával, sze­repük növelésével a termelés meg­szervezésében, a tervező szekto­rokban és a műszaki ellátás bizto­sítása terén a második és harma­dik váltásban. A szónok átfogóan elemezte az Irányelv-tervezetben foglalt mező­­gazdaságfejlesztési feladatokat. Mint kidomborította, a tartomány mezőgazdasága az utóbbi eszten­jelentett számunkra. A márama­rosi művészek mostani generációja egyre jobb élet- és munkakörül­ményekkel rendelkezik, s olyan műveket alkot, amelyeknek értéke termékenyebb alkotási időszakra vall, mint a nagybányai képzőmű­vészeti iskola csaknem évszázados történetének bármely más idősza­ka. A hosszas alkotási tapasztalat­tal rendelkező művészek mellett értékes új tehetségek jelentkez­nek, akik számos kiállításon vesz­nek részt. Munkáik különböző módszerekkel és stílusokban mű­vészileg ábrázolják népünk új életét. Széleskörű vita alakult ki a Román Kommunista Párt Szerve­zeti Szabályzatának tervezetéről is. Constantin Tasnadi elvtárs, a szatmári Unió üzem pártbizottsá­gának tagja és más felszólalók rámutattak, hogy milyen nagy elvi jelentőségű ez a pártdokumentum, amely összegezi pártunk gazdag tapasztalatát, tükrözi a párt meg­bonthatatlan erejét, mélységes demokratizmusát, azokat a magas követelményeket, amelyeknek a párttag eleget kell hogy tegyen. Joan Móin elvtárs, aki 1940 óta tagja a­ pártnak, kijelentette : mélységes megelégedésére szolgált, hogy az RMP KB plenáris ülése elhatározta, a kongresszus elé ter­jeszti azt a javaslatot, hogy pár­tunk a Román Kommunista Párt elnevezést viselje. Nagy örömmel szereztem tudomást Nicolae Ceau­­sescu elvtársnak, az RMP KB dőltben jelentős sikereket ért el a növényi és állati termelés gya­rapításában, az állami gazdaságok tevékenységének javításában, a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek gazdasági és szervezeti erősí­tésében. A szónok rámutatott, hogy nem szabad szemet hunyni egyes mezőgazdasági egységek hiá­nyosságai fölött, hiszen ezek a hiá­nyosságok a lehetőségeken jóval alul maradó búza és kukoricater­mésekhez vezettek. Alaposan meg kell vizsgálni, hogy miért nem ér­tek el kellő eredményeket a tej, a hús és más állati termékek ter­melésében. Helyenként még hiá­nyosságok mutatkoznak a munka­­szervezésben , a mezőgazdasági munkákat nem végzik el mindig idejében, vagy rossz minőségű munkát végeznek. Sok esetben nem alkalmazzák megfelelőképpen a szövetkezeti tagok anyagi érde­keltségének elvét, megtörténik, hogy pazarolják a munkaegysége­ket, nem minden esetben kérik ki az összes szövetkezeti parasztok véleményét az illető egységek fő feladatai kérdésében, s nem von­ják be őket ezek teljesítésébe. Az állattenyésztési szektorban, amely a tartományban régi hagyomá­nyokkal rendelkező gazdálkodási ág, a jelzett hiányosságokat gyak­ran az okozza, hogy az illetékesek nem foglalkoznak kellő mértékben a takarmányalap biztosításával, elhanyagolj­­ák a legelők karban­tartását. Egyes szövetkezetekben a mérnökök, állatorvosok és ál­lattenyésztési technikusok nem fordítanak kellő figyelmet az álla­tok kiválasztására és az állomány gyarapítási tervének megvalósítá­sára ; nem mindenütt foglalkoznak azzal, hogy az állattenyésztési szektorba hozzáértő embereket, olyanokat osszanak be, akik szív­vel- lélekkel végzik ezt a rendkí­vül fontos munkát. Az álla­mi gazdaságokban következetesen folytatni kell a prfilírozás és a szakosítás akcióját, s minden in­tézkedést meg kell tenni, hogy va­lamennyi állami gazdaság jövedel­met hozzon. Az irányelv-tervezetekben elő­irányzott ipari és mezőgazdasági termelés-növekedés — folytatta a szónok —■ a nemzeti jövedelem kb. 40 százalékos gyarapodáséhoz fog vezetni. A dolgozók reálbére az előirányzatok szerint 1970-ig 20-25 százalékkal növekszik A dolgozók egyre teljesebb mértékben élvez­hetik a tudomány, a művészet és a kultúra jótéteményeit. A szónok a továbbiakban részle­tesen taglalta a Román Kommu­nista Párt Szervezeti Szabályzata tervezetének különleges elméleti és gyakorlati jelentőségét, majd többek között ezeket mondotta: Valamennyien tudják, hogy az RMP KB nemrégiben megtartott plenáris ülése elhatározta : a kon­gresszus elé terjeszti azt a javas­latot, hogy pártunk a Román Kom­munista Párt elnevezést viselje. Ez az elnevezés teljes mértékben jel­lemzi pártunk vonásait, maradék­talanul kifejezi pártunk, mint marxista-leninista forradalmi párt tevékenységének tartalmát. Ez az elnevezés ugyanakkor mindenben megfelel társadalmunk jelenlegi fejlődési szakaszának — a szocia­lista építés kiteljesítésének — va­lamint a párt végcéljának, a kom­munista társadalom felépítésének. A Román Kommunista Párt Szervezeti Szabályzatának terve­zete ismét határozottan leszögezi a kollektív munka elvét mint a pártvezetés vezérelvét. Ennek kö­vetkezetes alkalmazása nemcsak azt szavatolja, hogy a pártszervek és pártszervezetek a leghelyesebb megoldásokat alkalmazzák, hanem egyben erőteljes eszköz a párt sziklaszilárd összeforrottságának erősítésében összetett, sokoldalú tevékenysége hatékonyságának to­vábbi növelésében. Különleges fe­első titkárának arról a javaslatá­ról, hogy az RMP olyan tagjainak, akik a felszabadulást megelőző években, anélkül, hogy párttagok lettek volna, állandó tevékenysé­get fejtettek ki az RKP vezette forradalmi mozgalomban és dicsé­retre méltóan viselkedtek az osz­tályellenséggel vívott küzdelem­ben, attól az időponttól számítsák párttagságukat, amikor beléptek a forradalmi mozgalomba. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy pártunk milyen nagyra becsüli a hazai for­radalmi mozgalom harcosait. Vitazáró beszédet mondott Du­­mitru Coliu elvtárs, az RMP KB Politbürójának póttagja, a párt El­lenőrző Bizottságának elnöke. * A konferencia megválasztotta az új tartományi bizottságot, a revíziós bizottságot, valamint a IV. pártkongresszus küldötteit. A tar­tományi pártbizottság első plenáris ülésén ismét megválasztotta az első titkári tisztségbe Iosif Uglar elvtársat. A konferencia küldöttei hatal­mas lelkesedés légkörében távira­tot intéztek az RMP Központi Bi­zottságához, s ebben kifejezték a tartomány kommunistáinak, összes dolgozóinak azt az elhatározását, hogy következetesen küzdenek a pártkongresszuson kijelölendő tör­ténelmi jelentőségű feladatok teljesítéséért. AL. POPESCU ION VLANGA lehetőségű a szervezeti szabályzat­nak azok az előírásai, amelyek ér­telmében megszűnik a tagjelölt­­ségi idő. Ezek az előírások a pár­tunk és rendszerünk életében be­következett minőségi változásokon alapszanak. A pártszervek és párt­­szervezetek, az aktivisták, az ösz­­szes kommunisták hivatottak kü­lön megjegyezni a szervezeti sza­bályzat tervezetének azt az érté­kelését, hogy az ifjú nemzedék ne­velése egész pártunk becsületbeli kötelessége. Ez megnövekedett fel­adatokat ró a pártszervekre és pártszervezetekre az ifjúság sorai­ban folytatott politikai nevelő­munka terén A szónok ezután foglalkozott a pártszervek és pártszervezetek fel­adataival a propagandamunka te­rén, s hangsúlyozta: az egész propaganda-g­evelő- és tömegkul­turális tevékenység fő célja jelen­leg pártunk IV. kongresszusa do­kumentumainak népszerűsítése és megmagyarázása kell hogy legyen, aminek hozzá kell járulnia a kom­munisták politikai és ideológiai színvonalának emeléséhez, érettsé­gük és kombattivitásuk fokozásá­hoz Pártunk és államunk külpoliti­kájának különböző kérdéseiről szólva, Dumitru Coliu elvtárs eze­ket mondotta : A nemzetközi ese­mények alakulását napjainkban egyre inkább a szocializmus és a béke erői, tehát azok az erők ha­tározzák meg, amelyek erélyesen felemelik szavukat az imperializ­mus minden olyan próbálkozása ellen, hogy veszélybe hozza az emberiség békéjét. A dél-vietnami intervenció és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területének bombázása az amerikai imperializ­mus olyan agresszív cselekményei, amelyek arról tanúskodnak, hogy az agresszív körök továbbra is erőszakkal próbálják rákényszerí­teni hatalmukat másokra. Álla­munk, amely a nemzetközi küzdő­téren aktív tényezőként jelentke­zik és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének szellemében az államok együttműködésének po­litikáját folytatja, határozottan kö­veteli az amerikai agresszió be­szüntetését, az amerikai imperia­lizmus csapatainak kivonását Vi­etnamból. Teljes mértékben szoli­daritást vállalunk a vietnami nép igazságos harcával; a vietnami nép maga kell megoldja belső kérdé­seit. Hasonlóképpen aggodalmat kelt az Egyesült Államok katonai be­avatkozása a Dominikai Köztársa­ságban, a dominikai nép szabad­ság- és függetlenségi törekvéseinek elfojtása. A szocialista országok, az összes békeerők együttes fellé­pésével gátat lehet vetni az agresszív imperialista körök pro­vokációinak, meg lehet védeni a világbékét. Népünk a szocializmus építésé­ben elért sikereivel aktívan hoz­zájárul a béke és a szocializmus ügyéhez a világon. Egész népünk bizalommal és lelkesedéssel támo­gatja pártunk és kormányunk po­litikáját, mert legmagasztosabb ér­dekei, leghőbb törekvései kifeje­zését látja benne. Dumitru Coliu elvtárs befejezé­sül ezeket mondotta : Három hét választ el bennünket a IV. kon­gresszustól, pártunk és egész né­pünk életének nagy jelentőségű eseményétől. Ezekben a napokban tanúi voltunk annak, hogy Mára­maros tartomány kommunistái, összes dolgozói milyen örömmel és lelkesedéssel köszöntik ezt a törté­nelmi jelentőségű eseményt. Vala­mennyiüknek tiszta szívből teljes sikert kívánok azoknak a nagy­­fontosságú feladatoknak a teljesí­téséhez, amelyek a tartomány, szeretett hazánk felvirágoztatásá­ban Önök előtt állanak. Dumitru Coliu elvtárs beszéde Nyári munkák dandárján Galac tartományban ARATJÁK A BÚZÁT Az ország déli tartományai­ban a hét folyamán mindenütt megkezdődik a búza aratása. Az utolsó előkészületeket végzik, hogy nyomban a gabona beéré­­sekor minden eszközzel hozzá­láthassanak a betakarításhoz, szállításhoz és raktározáshoz. Braila és Faurei rajon számos mezőgazdasági termelőszövetke­zetében máris aratják a búzát. A traktorosok és a termelőszö­vetkezeti tagok idejében felké­szültek, és most javában folyik a munka. Nagyobb területekről vágták le a kenyérgabonát az Insurátei, Gemenele, Scortaru és Gropeni községi mezőgazda­sági termelőszövetkezetekben. (Agerpres) A Maros-Magyar Autonóm tartományban Szentpálon pirkadatkor kezdő­dik a kaszálás. A szomszédos Szentmártonon már jóval ké­sőbb kel a nap, hiszen nyolc óra körül lehetett, amikor az emberek vágni kezdték a füvet. Mondani sem kell, hogy estén­ként jókora különbség mutatko­zik a teljesítményekben is. Köz­ismert igazság, hogy a kaszálás­nál a hajnali óráknak legalább kétszeres értéke van, s aki ké­sőn kezdi vágni a füvet, az a le­maradást kétszeres fáradtság árán sem tudja behozni. Mind­ezt nem azért mondtuk el, mintha a termelőszövetkezeti vezetők nem ismernék a harma­tos fű kaszálásának előnyeit. A kérdésnek különös időszerűsé­get kölcsönöz az a körülmény, hogy tartományszerte meglehe­tősen alacsony a napi teljesít­mény. Igaz ezt részben befolyá­solja a bőséges fűhozam is, minthogy a gazdag rendeket nehezebben vágja a kasza, a fő probléma viszont mégis csak az elhúzódó munkakezdés. A szent­­páli példára visszatérve a mun­kaszervezés érdeme, hogy jóelő­­re tisztázták ki hol, és mennyit kaszál, így a termelőszövetkeze­ti tagok nem kell várjanak reg­gelente az útbaigazításra. Szent­mártonon viszont ott jártunkkor is vita tárgya volt, hogy ki ka­szálja a herét és ki a lucernát. Az eredmény pedig, mire meg­egyeztek, esni kezdett az eső. A fenti két példa a tényleges helyzeten túlmenőleg rávilágít a takarmányalap iránti felelős­ség kérdésére is. Sokszor leír­tuk m­ár, hogy az állattenyész­tés jövedelmezőségének kulcs­kérdése a takarmányalap. Nos, ha most végigjárjuk a Maros- Magyar Autonóm tartományi termelőszövetkezeteket, sok olyan elnökkel és mérnökkel ta­lálkozunk, aki elfelejtette a téli takarmányalap megteremtése kö­rüli teendőket. Mi mással lehet­ne magyarázni azt, hogy az ér­tékes fehérjedús pillangósok ter­mésének alig 65 százalékát ta­karították be. Sőt, a Dicső rajo­ni Gálfalván olyan intézkedés­sel is találkoztunk, hogy a veze­tés a heretáblákból átirányítot­ta a kaszásokat a rétre, mond­ván, hogy a fületakarítás az el­sődleges (? ?). Hogy miért, arra aligha lehet magyarázatot találni. Kár, hogy a Dicső rajoni mezőgazdasági tanács megelég­szik azzal, hogy megvizsgálja hány gép, ember kaszál s ezzel napirendre tér a problémák fe­lett. A tartományban éppen itt a legidőszerűbb felvetni a kér­dést: mikor kelnek a kaszások. Egyelőre ugyanis Lónán, Héder­­fáján s más helyeken nem ho­nosodott meg a korai szédfacsí­­nálás. Persze hangsúlyozni kell azt is, hogy a hajnali kaszálás nemcsak a kaszásokon múlik. Régen vajonban például két helyen olyan esetekkel találkoz­tunk, hogy a termelőszövetkeze­ti tagok korán keltek, de amíg kiértek a helyszínre már felszá­­radt a harmat. Nem is beszélve arról, hogy az egyórás gyalog­lás fárasztó is. Azokon a része­ken, ahol a távolság megköve­teli, indokolt volna a szállítás biztosítása. Persze a legjobb megoldás az, amit a Csik és Gyergyó rajoni termelőszövet­kezetek példája mutat. E helye­ken megfelelő szálláshelyet ké­szítenek a kaszások számára kint a kaszálókon. E kérdés kapcsán említsük meg azt, hogy e módszernek sok Udvarhely rajoni egységben is hagyománya van, csak éppen az a baj, hogy a rendelkezésre álló szálláshe­lyeket nem rendezik be megfe­lelően, így a szénaszárítók nagy része naponta 10—12 km-t gya­logol. A szárítás kapcsán kell meg­említenünk azt is, hogy az idén a Gyergyó és Csik­ rajoni mező­­gazdasági tanácsok ösztönözték a termelőszövetkezeteket, hogy a kaszálókon alkalmazzák a szárítóállványokat. A tavaly a csomafalviak a kaszálókon ta­lálható faanyagból olcsón elő is állítottak ilyen ágasokat. Egy­előre azonban sem Csik sem Gyergyó vajonban nem követik nyomon e módszer elterjesztését és így a földön való szárítás sok veszteséggel jár. A pótjavadal­­mazás bevezetésével most már a termelőszövetkezeti tagok is érdekeltek a jó minőségű széna készítésében. Munkájuk akkor lesz igazán eredményes, ha a tö­rekvés megfelelő termelés­tech­nikai feltételekkel párosul FLÓRA GÁBOR Kolozs tartományban m­in­t mi rural­­­RUTÁM ELŐKÉSZÍTIStr Kolozs tartományban nemso­kára kezdődik az aratás. Hogyan készültek fel az első szállítmá­nyok fogadására, s a további fo­lyamatos átvételre a gabonabe­­gyűjtő központok ? Kérdésünkre Maier Aviutiu, a kolozsvári gabonaátvevő központ igazgatója és Kókai Gyula, a ke­reskedelmi osztály vezetője vála­szoltak, akik elmondották, hogy a Kolozs tartományi átvevő köz­pontok az idén a tavalyinál több gabona elraktározásáról kell hogy gondoskodjanak. Az előkészüle­tek már az év elején megkezdőd­tek alaposan átgondolt szervezési intézkedési terv alapján. Lássuk hát, most az aratás megkezdése előtt, hogyan valósí­tották meg az új gabona zavarta­lan átvételét biztosító tervet a begyűjtő központok ? Kolozs tartomány 23 gabona­átvevő központjaihoz összesen 61 raktár tartozik. Ebből június 30- ig teljes egészében kijavítottak 58-at, közöttük tervezett időre el­készült három átvevőközpont ál­talános javítása. Ugyaneddig az időpontig kitisztítottak 57-et, 46-ot pedig fertőtlenítettek. Ebben az esztendőben tovább folytatták az összes raktárak gépi berendezésének kiegészíté­sét. Az idén az átvevő központok nagy részében jórészt kiküszöbö­lődik a fizikai munka, a gabona átvétel 95 százaléka gépi felsze­relésekkel történik. Csaknem minden raktárt elláttak ürítő és beraktározó szerkezetekkel, ami lényegesen megkönnyíti a gabo­na átvételét, a szállító eszközök leürítését, a beraktározást. Sajnos, nem minden átvevő­központ végzett sürgető felada­taival. Még mindig rosszul áll­nak az előkészületekkel az Enyed rajoni Felvincen, Bonchidán, Zi­­lahon, ahol a lemaradás elsősor­ban szervezetlenségből származik és abból, hogy nem tartották be ütemesen a jóelőre kidolgozott szervezési intézkedési tervet. A tartományi gabonaátvevő központ vezetősége közösen az állami gazdaságok tartományi trösztjének vezetőségével most dolgozza ki azt a grafikont, amely a kampány egész ideje alatt biz­tosítja majd az operatív, zökke­nőmentes gabonaátvételt. Ez a grafikon pontosan mehatározza napokra milyen gazdaságokból, hány autó, mennyi gabonát hoz be, mennyi idő alatt teszi meg az utat, mennyi idő alatt ürít stb. Szükséges azonban, hogy vala­mennyi terményátvevő központ haladéktalanul befejezze raktári előkészületeit. 1965. július 1. csütörtök Megkezdődött az új iskolaév! Egyelőre csak a Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadónál, ahol szorgos munka folyik a követke­­ző tanév 716 tankönyvének vég­legesítéséért és kinyomtatásáért. A tudomány, a technika és a kultúra mai vívmányait bőveb­ben tükröző új tankönyvek szer­kesztésénél kerülték a tanulók túlterhelését, gondoskodtak egyes témák körültekintő és mélyre­ható tanulmányozásáról. A köny­vek tartalmával kapcsolatos saj­tóvita nyomán egyes könyveket új fejezetekkel, témákkal és lec­kékkel bővítenek ki. A jövő tanévben a tankönyvek műszaki-grafikai kivitele is ja­vul. Az új tankönyvek összpéldány­­száma 25 millió. (Agerpres)

Next