Előre, 1965. július (19. évfolyam, 5494-5520. szám)

1965-07-10 / 5502. szám

2 A lakosság fogyasztási igényeinek tanulmányozását pártunk III. kongresszusának Irányelvérg is feladatul tűzték ki. A lakosság szükségleteinek és igényeinek sokoldalú ismerete nélkül a kereskedelem nem elégítheti ki a keresletet s ennek egyenes következményeként a kereskedelmi vállalatok és szervezetek nem teljesíthetik gazdasági-pénzügyi feladataikat. A lakosság kielégített, vagy kialakulóban levő igényeinek megállapítását központi feladatnak tekintette a Maros-Magyar Autonóm tartományi kereskedelem is. Lássuk mit tettünk ezért ? ÖTLET FÜZET, TALÁLKOZÓK, kiállítások. Igen fontosnak tartottuk, hogy dolgozóink , az egységek felelősei és eladói egyaránt rendszeresen feljegyezzék a vevőkkel folytatott beszélgetések eredményeit. Ma minden kereskedelmi egységben van erre a célra szánt füzet, a következtetéseket pedig rendszeresen továbbítják a nagybani kereskedelemnek. Ez a módszer, amelyet már hat éve alkalmazunk nagy mértékben segíti az üzletvezetőket az árurendelésben. A kereslet tanulmányozásának másik hatékony módszere a fogyasztókkal való találkozások szervezése. A rajoni néptanácsok, valamint a marosvásárhelyi városi néptanács végrehajtó bizottságának támogatásával egy év leforgása alatt különböző helységekben és lakónegyedekben 103 ilyen megbeszélést rendeztünk. A megbeszélések során, az eladók és vásárlók találkozóin közvetlenül is megismertük a fogyasztók igényeit, ízlését, a kereskedelemben kapható árucikkekről alkotott véleményét, valamint javaslataikat újabb árucikkek bevezetésére, illetve a létezők minőségének, választékának megjavítására. Igyekszünk tehát rendszeresen, legalább negyedévenként ilyen megbeszéléseket rendezni. Az utóbbi években nagyobb számban rendeztünk eladással egybekötött árukiállításokat is. Nagy sikere volt a Marosvásárhelyen megrendezett kóstolóknak, amelyeken bemutattuk például, milyen ételek készíthetők heringből, milyen vörösborokat hozunk forgalomba stb. Bemutatókat rendeztünk különböző vegyszerekkel, mosószerekkel, mosógépekkel, varrógépekkel, porszívókkal stb. Mindez nemcsak az árusítás ütemét fokozta, hanem felhívta a vásárlók érdeklődését is az illető termékekre, miután meggyőződtek jó minőségükről, hasznosságukról. Az ilyen akciók sikerének és az érdeklődők véleménye megismerésének fontos feltétele a továbbiakban, hogy a kiállításokon és bemutatókon nagyobb gondot fordítsunk arra, hogy a látogatók azonnal véleményt nyilváníthassanak, akár bejegyzések formájában, akár más módon. TANÁCSADÓ munkaközösségek - A VÁSÁRLÓK szócsövei 1964 óta a vásárlók véleményének szélesebb körű megismerésére a tartományi kereskedelmi igazgatóság mellett 26 tanácsadó munkaközösséget létesítettünk, különböző életkorú és foglalkozású személyekből. Szerződéskötés előtt, a termékek gyártásának jóváhagyását megelőző időszakban ezek a munkaközösségek megvizsgálják a helyiipar és a kisipari termelőszövetkezetek gyártmányait és véleményt mondanak róluk, osztályzattal látják el az egyes bemutatott árucikkeket, így sokkal felkészültebben jelentkeztünk a szerződéskötéseken, ismertük, hogy a különböző ipari termékekből a fogyasztók különböző kategóriáinak mire van szüksége. Hogyan dolgoznak ezek a kollektívák ? Legutóbb például a harmadik negyedévre szerződött rövidáru- és bőrdíszmű-áru választék megállapítására ültek össze és több ezer modellt tartalmazó 14 mintakatalógust, valamint 500-nál több férfi- és női kalapot, nyakkendőt, sálat, övét és egyebeket tekintettek meg. A munkaközösség tagjai rendkívül igényesek voltak, alaposan megvizsgálták a bemutatott modelleket. Kitűnő osztályzatot 24 valódiselyem és 9 műselyem-nyakkendő modell, 8 különböző színváltozatban bemutatott női kalapmodell, 12 műselyem-sál stb. kapott. A szerződéskötés során ezeket a modelleket fogjuk elsősorban igényelni. Az iparra, különösen a helyiiparra vonatkozó észrevételek nyomán elértük, hogy megkezdték számos olyan háztartási cikk gyártását, amelyek a mi vidékünkön nagy keresletnek örvendenek, de nem voltak kaphatók (ma van az üzletekben mosóteknő, fonott demizson, konzervnyitó, magvaló, különböző gépkocsi- és motorkerékpár-pumpák, vesszőből készült szőnyegporolók, függönyrudak, különböző típusú fonott kosarak, 50— 200 literes boros- és káposztás hordók, sarvalók és egyebek. A KERESKEDELEM, MINT MINŐSÉGELLENŐR A termékek minőségére vonatkozó, az előző években felmerült panaszok (főleg egyes mosógép és rádiótípusokra, rőrösárura, ragasztott talpú cipőkre, esernyőkre, harisnyákra stb.), amelyeket az üzletek a termelő vállalatoknak is továbbítottak, elérték céljukat : a szóban forgó termékek minősége ma már nem hagy kívánnivalót maga után. A fogyasztási igények ismerete rendkívül változatos és bonyolult megállapításokra vezet, így például megállapítottuk, hogy a vevők túlnyomó része helyesléssel fogadta a divatos, tűsarkú, hegyesorrú új cipőmodelleket, ugyanakkor nem lehet teljesen lemondani az alacsony, vagy „olasz“ sarkú, úgynevezett „strapa“ cipők gyártásáról sem, sokan keresik és igénylik ezt. Közöltük megfigyelésünket a termelő vállalatokkal és már az idén nagyobb mennyiségben kapható üzleteinkben ilyen típusú női cipő is, bár még most sem teljesen megoldott ez a kérdés. A vásárlók szeretnének az üzletekben több olyan, ha nem is a divat legújabb vonalait követő, de szépen kivitelezett cipőmodellt találni, amelyek megfeleljenek a legkülönbözőbb életkoroknak és azoknak is, akik álló munkát végeznek. Ami a termékek minőségét illeti, számos panaszt továbbítottunk az illetékes vállalatoknak a marosludasi cukorgyárból szállított kristálycukor, a marosvásárhelyi IOIL gyárban készült PVC szőnyegporolók, a Csíkszeredai IREMC-ben gyártott mosóteknők, a rosszul nyírt és túl kicsiny fogkefék, a marosvásárhelyi IUIU által gyártott körömcsipeszek, az IIS Ambalajul Metalic gyárban készülő, szőrüket hullató borotvapamacsok stb. minősége tekintetében. Kívánatos lenne, hogy a gyárak gyorsabban, operatívabban tennék meg az ilyen „kisebb“ észrevételekkel kapcsolatos intézkedéseket is. NÉHÁNY IGÉNY... Még mindig fennáll tartományunk kereskedelmében, hogy az illetékes minisztériumok számos olyan használati cikket reklamíroznak, amelyekből ellátási nehézségeink vannak, például kész kulcsok, szemétlapátok, öntözőkannák, egyes új gyermekcipő modellek, vagy a bútorgyártásban: előszoba berendezések, Lexikon típusú könyvszekrények, kihúzható heverők stb. A vásárlók igénylik ezeket és a kereskedelmet hibáztatják a hiányukért. Felvetném azt is, hogy túl nagy mennyiségben látják el üzleteinket zsebrádiókkal és általában tranzisztoros készülékekkel, amelyek tartományunkban már nem tartoznak a túlságosan keresett cikkek közé. Ezzel szemben több igényelt cikkből, mint gumitalpú boxbőr női cipő, egyszínű bársony, kockás refiranyag stb. amiből eleget gyártunk, túl keveset kapunk. ...ÉS A FŐ CÉLKITŰZÉSEK A fentiekben csupán néhány vonatkozásban foglalkoztunk a kereskedelemnek azzal a törekvésével, hogy a helyszínen gyűjtött és naponta feldolgozott értesülések alapján gondoskodjék a lakosság jó ellátásáról. A IV. pártkongresszus Irányelv-tervezeteiben kitűzött feladatokat csak úgy teljesíthetjük, ha még alaposabban tanulmányozzuk a lakosság igényeit. Tökéletesítenünk kell ennek a módszereit, figyelembe véve a lakosság növekvő vásárlóképessége nyomán egyre fokozódó igényeket. Fokozottan hárul reánk a feladat, hogy a magunk részéről is hozzájáruljunk a fogyasztók ízlésének és igényességének kialakításához. E célból még nagyobb súlyt helyezünk az árucikkek kiállítására, a kereskedelmi reklám színvonalára és minőségére, a vásárlóközönség tájékoztatására. Intézkedéseket tettünk az árucikkek minőségi ellenőrzésének fokozására is, hogy végérvényesen megakadályozzuk a gyenge minőségű termékek áruba bocsátását. Végül egy javaslat: úgy hiszszük, célszerű lenne ha a Belkereskedelmi Minisztérium az idén áruminta kiállítást rendezne Marosvásárhelyen is. Nagy mértékben hozzájárulna ez feladataink teljesítéséhez, mert az ilyen kiállítások más tartományokban igen hatékonynak bizonyultak a lakosság igényeinek és az új termékekről alkotott véleményének megismerése szempontjából. GANEA IOSIF a Maros Magyar Autonóm tartomány kereskedelmi igazgatóságának igazgatója A VÁSÁRLÓ IGÉNYE A HAZA TÉRKÉPE, A MUKKA TÉRKÉPE BARDÓCZ GERGELY AZ ACÉL DIMENZIÓI Turista utakon (Békási szoros) Új típusú szénszállító kasok A petrozsényi Bányagép-javító üzemben új típusú szénszállító kasok gyártását kezdték meg. Az első szállítmányt (7 darab) már át is adták a bányáknak. Az új típusú kasok két csille szállítására alkalmasak és a legjobb biztosítószerkezettel látták el azokat. A kiváló minőségű bányafelszerelés a Mihailo Alexandra vezette 10. számú brigád munkáját dicséri. A brigád — melynek tagjai a többi között a szocialista versenyben állandóan élenjáró Volna Gheorghe, Bogdan Petre és Ioris Gheorghe — a IV. pártkongreszszus tiszteletére öt nappal a vállalt határidő előtt készítette el az új szénszállító hasokat. Oravetz Viktor mester Jutalomkiránduláson az élmunkások A szocialista verseny során az 1904. évi tervteljesítésben elért kimagasló sikerekért a vajdahunyadi Kohászati Kombinát az iparág élenjáró vállalata címet kapta. A versenyben kitűnt több mint 3000 munkás, mérnök, technikus csoportonként jutalomkiránduláson vett illetve vesz részt. A kirándulásokat a Tartományi Szakszervezeti Tanács szervezi az ONT útján. Az első csoportok májusban indultak útra, s azóta minden héten sor került egy kirándulásra. A fő útvonalak : Olt völgye — Bukarest—Prahovavölgye—Brassó—Szeben , Szeben— Brassó—Gh. Gheorghiu-Dej város, Békás, Gyilkostó, illetve Turnu Severin-Ada, Kaleh. Eddig a kombinát több mint 1200 dolgozója vett részt a háromnapos kirándulásokon, köztük például az új acélöntőde 74 élmunkása, mint: Hangan Pavel főolvasztár, Anghelian Gheorghe és Filip Ioan darusok, Curteanu Leontin és Baba Gheorghe mesterek, Mihaila Emilian csoportvezető és Penescu Mircea mérnök. A kirándulások nagy népszerűségnek örvendenek, s a részvevők hazatérésük után messzemenő elismerésüket, megelégedésüket fejezik ki, hogy részt vehettek. A látottak — a nagyszerű régi műemlékek és a nem kevésbé nagyszerű új megvalósítások, az ország természeti szépségei — révén ezek a kirándulások hozzájárulnak a dolgozók hazafias neveléséhez. Lucaci Cornel darus ELSŐ MEGÁLLÓ: A STATISZTIKA Ha a térképre pillantunk, talán ez tűnik a legkisebb tartománynak. Pedig ezen a tájon van a legtöbb csúcs, ez a legsokarcúbb, változatosabb. Itt vannak a legmagasabb hegyek, a Páring, a Retyezát. A Páring csúcsa 2.518 méteres. Itt vannak a legrégibb történelmi emlékek. Sarmisegetuza, a dákok híres fővárosa a hunyadi hegyek lábánál állt valaha, kövei most is láthatók, ködbevesző régmúlt beszédes jeleiként. És a középkorból is olyan emlék maradt reánk itt, mint a Hunyadiak lovagvára, majdnem teljesen épen. A földrajz és a történelem dimenzióihoz pedig hozzáadtunk még egyet : az iparét Hunyad vidéke a legiparibb táj az országban. Persze, vannak itt is széles búzaföldek, kenyérmezők, vannak zöld erdőségek, 167 kilométeren kanyarog át a tartomány földjén a Maros vize. De a táj arculatát mégiscsak a magaskohók, a mély bányák, az acélhengerdék és szénmosók, a gyárak és üzemek képe szabja meg. Ez nyomja rájuk a bélyegét. Városok sűrűn egymás után, egyikből ki sem értünk, már benne járunk a másikban, mintha egy végtelen város lenne ez a tartomány. íme, a statisztika. Hunyad tartomány lakosainak száma : 667.343. Ebből 382.064-en laknak városon. Jó százezerrel többen, mint falun, és bizonyára hozzá kell még számítanunk azokat is, akiket a statisztika nem sorolhatott fel, a faluról bejáró munkásokat. Hiszen ezeknek falun van az állandó lakóhelyük, de a városi üzemek adnak kenyeret nekik. Hunyad tartományban a lakosság nagy többségének az ipar ad mindennapi kenyeret. Ez is országos „csúcs“, méghozzá igen sokatmondó. S hátha vissza is lapozunk kicsikét a statisztikában Mondjuk, 1948-ig, az államosításig. Akkoriban Hunyad tartomány városi lakóinak száma alig 76.852 volt. A falusi lakosság éppen ötszöröse a városlakók számának. Hunyad tartomány tehát urbanizálódott. Igen, egy egész tartománynak ez a jellemző jegye. A városok fejlődésének motorja pedig az ipar Hagyjuk későbbre annak szemügyre vételét, hogy mit jelent ez az urbanizálódás a tartomány lakosságának, mit jelent az életszínvonal, a kultúra, az álmok és a tervek mutatószámaiban kifejezve. Menjünk, tovább, vágjunk neki ennek az urbánus tartománynak. Úgy illik, hogy ha a károsodás jellemzi ezt a tájat, akkor elsőnek a legrangosabb városát keressük fel. MÁSODIK MEGÁLLÓ: AZ ACÉL VÁRA Vajdahunyad. Szerencsés város, azt mondják róla. A történelem a Hunyadiak sasfészkét hagyta reá, hogy ne merüljön soha feledésbe, és a jelen is bőkezű volt vele, most igazán híresség, fénye, dísze soha el nem halványodhatik többé Az acél vára lett. GLOBE Szabály az szabály...?! Június 27-én történt. A Brassó-Tg. Ocna útvonalon közlekedő 50. 311 Bv rendszámú autóbusszal akartam utazni Kézdivásárhelyről Nyújtódra. Menetrend szerint az autóbusznak 9 óra 11 perckor el kellett volna Kézdivásárhelyről indulnia. Körülbelül 40 perces késéssel érkezett, s amint az utasoktól értesültem, már Brassóból félórás késéssel indult el. Sok utas volt, köztük több kisgyermek. Feleségemmel és két gyermekemmel voltam. Hogy a két éves gyermeket némileg megnyugtassam, megkértem egy utastársamat, hogy nekünk is váltsa meg a jegyet, és felszálltunk az autóbuszra. Tíz perc múlva egy IRTA ellenőr nem túlságosan illedelmes hangon felszólította az utasokat, hogy akinek nincs jegye, szálljon ki az autóbuszból. Az ismételt felszólítás során a gyermekes szülők próbálták megmagyarázni, hogy a jegy megvásárlására megkértek egy-egy ismerőst vagy rokont. Az ellenőrt nem lehetett meggyőzni és mindenkit valósággal lehajtott az autóbuszról. Amikor rám került a sor a nyugtalanul viselkedő kisfiamra való tekintettel megtagadtam a leszállást. A vitát vita követte és hajthatatlanságom dühbe gurította az ellenőrt szemtelennek, arcátlannak nevezett, amihez gondolom nem volt joga még akkor sem, ha a jegy ügyében történetesen neki van igaza. Az ellenőr felszólított: adjam át személyazonossági igazolványomat, hogy büntetési jegyzőkönyvet írjon. E felszólításnak eleget tettem. Megírta a jegyzőkönyvet de kihagyta belőle azokat a jelzőket, amelyeket személyem kapcsán használt. Ezért a jegyzőkönyvet nem voltam hajlandó aláírni. Időközben ismerősöm megvette a két autóbuszjegyet (9096 és 9099 számú) amit azonnal be is mutattam az ellenőrnek. A fentiekhez még csak annyit tartok szükségesnek hozzáfűzni : bár az ellenőr többször hangoztatta, hogy az utasnak csak a jegypénztárnál van joga jegyet váltani, a kalauz az ellenőr jelenlétében körülbelül 20—25 jegyet adott ki ! Kratowhwh János könyvelő A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE : nem áll szándékunkban elvitatni az IRTA ellenőrének azt a jogát, hogy megállapítsa, van-e az utasnak jegye vagy nincs. De vajon a kézdivásárhelyi autóbuszállomás miért nem adta ki a jegyeket mire az 50311 Bv. rendszámú kocsi megérkezett ? Hol volt akkor az ellenőrzés ? Ez a szerep csak arra korlátozódik, hogy jegyzőkönyvet készítsen és sértegessen egyes utasokat ? Kinek kell gondoskodnia az autóbuszok menetrendszerű közlekedésének biztosításáról ? A két vár közel van egymáshoz. Riporterek százszor éltek azzal a fogással, hogy felmentek a történelmi várba és onnan tekintettek alá a jelen és a jövő várára. Mindjárt adódik is így a párhuzam, a nagyszerűen kiaknázható ötlet Mi hagyjuk most a regös sasfészket, nincs időnk bebarangolni. Különben is igazi fényét ennek a történelmi várnak is az a lenti, a másik, a nagyobb , az acél várának csillogása adja meg. Geológusok térképe igazolja, hogy ennek a tájnak a földjét „vasból gyúrták.“ 1754-ben már vashámorok működtek itt, a Cserna és a Runk völgyében. Jött a tőkés világ, kapzsi haszonélvezőivel. De míg a hunyadi munkások verejtéke arannyá hevítette a vasat, megvalósítva - de groteszkül, torz és embertelen módon valósítva meg - egykori alkimisták vágyálmát, az iparvidék csak csigalassúsággal fejlődött. 1913-ban érték el a hunyadi kohók legmagasabb termelési szintjüket a tőkés-földesúri rendszerben. És következett a visszaesés, a hanyatlás, mert így követelték meg ezt a tőkés érdekek. „Vajdahunyad története valójában 1944 augusztus 23-án kezdődött el“ — mondják a kohászok. Igazolásul fordulhatunk megint a statisztikákhoz. A felszabadulás előtt harminc kerek esztendőn át a tőkés-földesúri állam, mint a kohók gazdája, egyetlen sejt nem fektetett be Vajdahunyad fejlesztésére, a múlt században épült üzemek modernizálására. Vajdahunyad újjáépítése a dolgozó nép szabad életével együtt kezdődött el Születési bizonyítványát a Román Kommunista Párt 1945-ös országos konferenciája állította ki. Ezen a konferencián határozatba foglalták, hogy az ország fejlesztésének alapvető feltétele az acélipar talpraállítása. S ettől kezdve Vajdahunyad felfelé ívelő útja egybeesik a nép élete nagy eseményeivel. Szinte azt is mondhatnák, hogy minden pártkongresszus újabb csúcsok meghódítását jelezte. 1948-ban teljes ütemben megkezdődött a kohók modernizálása, s ezzel a hazai acélipar kiépítése. 1955 : öt új ipari létesítménnyel gazdagította ez az esztendő Vajdahunyadot. 1960-ban üzembe lépett az első 400 tonnás Martin-kemence, és ha addig is minden esztendő hozott valami újat az acélváros életébe, a hatéves terv esztendei, mint egymásba kapcsolódó lépcsőfokok rajzolták ki a román acél új történelmét. Igen, nemcsak az altalajt gyúrták vasból itt, hanem a jelent és a jövőt is, és a hatéves terv minden esztendeje „vasgyúró“ esztendő volt ezen a tájon. 1961. A 2-es számú acélműben megszületik a 400 tonnás Martin-kemence ikertestvére, az 5-ös számú magaskohó. A kokszolóban szintén avattak egy újabb, évi 250.000 tonna teljesítményű kokszolóművet. A két új létesítménynek volt egy közös vonása : mindkettő néhány hónappal határidő előtt készült el. Ezekkel az új üzemekkel és üzemrészlegekkel együtt, Vajdahunyad 1961-ben hat nap alatt állított elő annyi acélt, mint 1944-ben egész évben. 1962 A Martin-kemencék sora újra gyarapodott. Ez újszülött a 6-os számot viselte. Ez is gyorsabban elkészült. „ Amerika Amerika ” - Elia Kazan filmje - Az elveszett illúziók történ immár hagyományos tárgya , illúziókat romboló társadat művészetének. Balzac óta a pári valósággal szemben álló gény a változatok teljes skálán ábrázolja egyén és társadat összeütközését és bizonyít hogy a boldogság elérhetett valósággá nem váltható illy csupán. Kazan filmregénye isről szól. Sajátos színeit a százi eleji Törökország elnyomott örög és örmény nemzetiségein világából keveri ki, a félvad félig civilizált Közép-Kelet özletes és harsány ellentmondásból. Egyébként a történet ma a cselekmény regényessége ehgé szokványos, néhol meg egnesen melodramatikus. Karc azonban láthatóan a környezi festés, a szituációk árnyalatos részletes hűsége és a jellemesgázolás hitelessége jobban érdel mint a cselekmény epikai valszerűsége. A modern epikai filmepika) külső cselekménytlenségével valószínűleg azért az élt, mert így, a történet romankus fordulatosságával remélte székletesebbé tenni mondanáját a művészi, Ízlésben elmardottabb néző számára. A filmmvészeinek — mely azonnal sí milliókhoz és nem várhatja az időben, mint a regény, hát a közízlés felzárkózzék melléje mindenesetre létkérdése a form nyelvi közérthetőség. Kazan elírása kétségkívül járhatóbb , mint az a káros gyakorlat, de a tömegeknek kommersz film két és a kiválasztottak vékos rétegének művészi filmeket szó Annyi azonban bizonyos, hát a történet romantikusan halmzott harsányságaiért a jellem,• belső gazdagsága kárpótol, mindekelőtt a főhős, Sztavrosz, megláztatások hétpróbáját kiál humánumának rajza. Kitűnőek családi körképek is. Az anatoli kiskereskedő és a konstantinápolyi görög nagykereskedők beteljes világában a félelmek előítéletek, korlátolt álmok , szinte ösztönössé vált konformitusok, a jóravaló szorgalom kupori önzés szörnyű elegyébe Sztavrosz nem lelheti meg embe méltóságát. Kazan hőse, an irodalmi rokonával szembe csakis ebben látja emberi érvnyesülésének lehetőségét. Dilute szülőfalujából elvándorolva k rabolják és tisztességes munkáv (rakodómunkásnak szegődik) ró létét is alig tudja biztosítani, válatja a kompromisszumot, érdei házasságot köt, hogy így megvihesse a hajójegyet Amerikába. A film utolsó kockái a nap századeleji illúzió szertefoszlást érzékeltetik — és igen realisztkusan, még nem a hős tudatába. De a cipőtisztító Sztavrosz, aki ál áhítattal csókolta meg Amerik földjét, most ott hajlong a vendég körül és udvariasan mosolyogva köszöni meg a borravalót.. Hősünk kálváriája, mim ha csak most kezdődnék. Eli Kazan ígéri a folytatást is. A filmre már csak azért is érdemes fölfigyelni, mert egy irracionális hullámon belül, mer az emberi boldogtalanság egzisztenciális sorsszerűséget hirdet Kazan egyértelműen és nagy művészettel az illúzióvá váló boldogság társadalmi meghatározói ábrázolja. SZÁSZ JÁNOS 1965. július 10., szomba mint minden eddigi kemence. S ezzel be is fejeződött a már jóval előbb megkezdett modernizálások egy része. Hogy milyen arányú volt Vajdahunyad újjászületése, csak egyetlen számot említsünk meg az érzékeltetésére. A hat Martin-mű több mint ötszörösét állítja elő az 1938-as Románia egész acéltermelésének . Ugyancsak ebben az esztendőben a hunyadi ipari táj még egy hatalmas létesítménnyel, az acélváz fontos bástyájával teljesedett : az 1000 köbméteres magaskohóval. A párt Központi Bizottságához intézett táviratukban a hunyadiak fogadalmat tettek : még nagyobb szorgalommal, hozzáértéssel dolgoznak tovább a szocializmus műszaki-anyagi alapjának létrehozásában. Büszkén és bátran állíthatták ezt : új magaskohójuk megfelelt a világtechnika legmagasabb színvonalának, minden követelményének. 1963. üzembe lépett egy ércdúsító, a magaskohó „konyhája“. Gépeit hazai gyárak állították elő, bukaresti, brailai és nagyszebeni üzemek. Ennek az ércdúsítónak még van egy országos érdekessége, mégpedig a kéménye. 140 méter magas. Rekordmagasság, amelyet azóta ugyan megdöntött a craiovai hőerőmű kéménye, de így is párját ritkítja, és igen beszédes, hogy miért épült ilyen magasra ez a vajdahunyadi kémény. Nem a rekord kedvéért, nem az érdekesség kedvéért. Vajdahunyadon más rekordokat tartanak számon, az embereknek, ezeknek az igazi „vasgyáraknak“ a teljesítményeit az alkotó munkában. A kéményt azért magasították ekkorára, hogy ezeknek a vasgyáraknak az egészségét, a város levegőjének tisztaságát védjék Ez az esztendő ilyen mérleget állított fel Vajdahunyad termelésében : nyersvasból 48 perc alatt, acélból 17 perc alatt, hengerelt acélból pedig alig 8 perc alatt ugyananynyit állítottak elő, mint 1944-ben egy egész munkanap folyamán, három váltásban. A Páring a Retyezát megszoktatta az itt élő embereket a magasságokhoz. De a földrajz csúcsai közül is kiemelkednek ezek a percekké vált napok, az emberi szorgalom, tudás és öntudat jelképei 1964. További jelképek adódtak hozzá az előbbiekhez. Gyors ütemben épült két újabb, 400 tonnás Martin-kemence, hozzáláttak a hengerdő kibővítéséhez. Június 26- án az újságok első oldalon közölték a hírt, hogy az egyik Martin-kemence üzembe is lépett. S miként minden újabb ipari építkezés gyorsaság, műszaki tökéletesség szempontjából egyaránt megelőzi az előbbit, ez is műszaki újszerűségével hívta fel magára a figyelmet. Említsük meg például az új rendszerű hűtőberendezést, amely felére csökkenti a vízfogyasztást. Csekélység? Ekkora ipari üzemben a víz az egyik legnagyobb probléma, különösen acélműben, hangerőében, és a Cserna kicsi patakocska. Hát a hunyadi mérnökök ötletességgel, tudással segítenek magukon. 1965. A pártkongresszus esztendeje. Vajdahunyadon egyben a minőség esztendeje. A „vasgyúrók“ ebben is kitesznek magukért Cismas Gheorghe, a 6-os magaskodó mestere, Ale-