Előre, 1966. április (20. évfolyam, 5727-5752. szám)
1966-04-01 / 5727. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAP] XX. évfolyam 5727. 1 4 oldal dra 25 báni | 1966 április 1., péntek Traian Pop és Nicolae Irime? a kolozsvári Carbochim olvasztárai a korund kemencénél Miből lesz a jövedelem? Ha a helyi költségvetés pénzellátásáról s a helyi gazdálkodás pénzügyi vonatkozásairól akarunk beszélni, kiindulópontul a tartományi néptanács év eleji ülésszakát kell vennünk, ahol rendszeresen elemzik az előző évi költségvetési terv végrehajtását, jóváhagyják az új év költségvetését. Máramarosban az idén ezen az ülésszakon, az eredmények és hibák elemzése nyomán körvonalazódtak azok az intézkedések is, amelyek az erőforrások jobb értékesítésével az 1966-ra előirányzott pénzügyi terv maradéktalan teljesítéséhez vezetnek. Az elmúlt évben 1596 konvencionális lakosztály épült fel, 115 új tantermet adtak át, 43 községet villamosítottak, nagy összeget fordítottak útépítésre és karbantartásra, a csatorna és vízhálózat bővítésére s más gazdasági, illetve szociális-kulturális célokra. A szektorok többsége teljesítette gazdasági tervét. A tartomány gazdasági fejlődése, az egyre növekvő szociális-kulturális igények azonban a helyi jövedelemforrások nagyobb arányú felhasználását követelik meg. A tavaly nem folyt be teljes egészében az áruforgalmi adóból származó költségvetési jövedelem, a fogyasztási szövetkezetek jövedelmi hányada és jövedelmi adója, s a gép- és traktorállomásoktól származó bevétel. Éveimben, egyes kiadások fedezésére, igénybe kellett venni a köztársasági költségvetésből származó pótjuttatásokat. A GTA-k és fogyasztási szövetkezetek jövedelmét az időjárás is kedvezőtlenül befolyásolta, a többi szektorokban azonban olyan okok játszottak közre, melyeknek megoldása teljes egészében a helyi erőkön múlik. Az ülésszakon elhangzott jelentés szerint az ellátásban, a termelésben és a forgalomba hozásban fennálló hibákra vall, hogy a helyi ipari vállalatok hozzájárulása a helyi költségvetési bevételhez a jövedelemnél mindössze 93,8 százalékos arányban valósult meg, az áruforgalomnál pedig 97,4 százalékban. Hasonló gyökerű hiányosságok a fogyasztási szövetkezeteknél is kimutathatók, melyeknek hozzájárulása a tavaly az előirányzottnál 9 millióval volt kevesebb. Az eladási terv teljesítését gátolta, hogy nem fedezték a szükséges árualappal, nem tudták mozgósítani a tényleges vásárlóerőt. A kereskedelmi szervek hozzájárulási aránya a helyi költségvetéshez 95 százalék volt a jövedelemnél és 98,7 százalék az áruforgalmi adónál. Az új a költségvetési terv teljesítése a meglévő tartalékok nagyobb arányú mozgósítását és a felhalmoz A helyi költségvetés bevételeinek teljesítése a helyi vállalatok munkájának tökéletesítésén múlik mások növekedését kívánja meg. Ezt célozzák azok az intézkedések is, melyek az említett ülésszakon fogalmazódtak meg, rámutatva a megoldás útjaira. Az egyik legfontosabb kérdés a helyi ipari vállalatok munkájának koordinálása és szakosítása. Szükséges volna, hogy ennek azonnali és távlati kidolgozását a tartományi néptanács megfelelő ügyosztálya mielőbb elvégezze, mert a nyersanyag, a munkaerő és a termelőkapacitások jobb kihasználásához vezetne s a nem gazdaságos költségek elkerüléséhez. A tartományon belüli arányos elosztás még nem alakult ki. Pénzügyi szempontból is rendkívül fontos, hogy a tartományi néptanács helyi ipari ügyosztálya nagyobb gonddal és szervezettebben foglalkozzon a vállalatok termelési folyamatának irányításával, több kezdeményezéssel jöjjön a közszükségleti cikkek gyártási profiljának meghatározásában, felfigyelve arra is, hogy jelenleg több olyan terméket gyártanak, melyeket a köztársasági vállalatok is forgalomba hoznak (iskolai, egészségügyi berendezések). Ilyen esetekben nyilvánvaló, hogy nehézségekbe ütközik a termelő minisztériumok jóváhagyásának megszerzése. Ugyanakkor hiánycikkekként szerepelnek olyan áruk, melyeknek előállítása a helyi alárendeltségű vállalatokra vár. Nagy jövedelmi forrásokat szabadít fel a termelés tudományos szintű vezetése. A helyiipari vállalatok meg kell javítsák a gyártott termékek műszaki jellegzetességeit, csökken- t teniök kell a fajlagos fogyasztást, s megfelelő műszaki ellenőrzést kell biztosítaniuk minden váltásban, így jövedelmezővé válnak a tervezett I veszteséggel gyártott termékek, * növekedik a felhalmozás. Mit jelent mindez pénzügyi I szempontból ? A termelés követelményeinek szintjén történő mű- Iszaki ellátottság és a nominalizált I termékek számának növelése a hátralékok felszámolásához vezet és s ezen keresztül a termelési költségek csökkenéséhez, a kamattöbbletek elkerüléséhez. A normán felüli készletek még mindig nagyok, felszámolásukat a helyi ipari vállalatok a tartományi ellátási és eladási hivatallal szorosan együttműködve érhetik el. Az említett jelenségeknek pénzügyi vonatkozását kíséreltük bemutatni, ilyen értelemben szólunk azokról az intézkedési tervbe foglalt feladatokról is, melyek a városgazdálkodási vállalatok meg a kereskedelmi szervek tevékenységének megjavítását szolgálják. Az elemzés a közszállításban és a szolgáltatási hálózatban a következőket mutatja: jelentős bevételi források maradnak kiaknázatlanul, a termelőkapacitásokat nem használják ki, nem élnek eléggé a szolgáltatási egységek hálózatának bővítésével. Veszteségek származnak abból is, hogy a helyi kereskedelmi szervek nem biztosították a beszerzési tervnek megfelelő árualapot, nem hangolták eléggé össze az ellátást a vevők vásárlóképességével, a hálózat egységeinek az elosztása nem a legmegfelelőbb, sok kívánnivalót hagy maga után a kiszolgálás. 1966 első két hónapjának adatai arról tanúskodnak, hogy a legsürgősebb intézkedéseket az illetékesek fokozatosan életbe ültetik. Januárban és februárban az első évnegyedre tervezett bevétel 69 százaléka folyt be, a kiadások tervét pedig 56 százalékban teljesítették. Ez azonban csak a kezdet, a kiemelt jelenségek gátló hatását még nem sikerült teljesen leküzdeni, elkerülésük szüntelen erőfeszítést kíván. Megjegyzéseink többsége a helyi ipari vállalatok tevékenységét illette, itt találkozunk a legtöbb, ma is megoldásra váró kérdéssel, a részletes adatok arra figyelmeztetnek, hogy a figyelem homlokterében továbbra is ez a szektor kell álljon. Az év első két hónapjában a vállalatok 1,728 000 lejjel Sergiu Pascariu, a Nemzeti Bank Máramaros tartományi fiókjának igazgatója (Folytatása a 2. oldalon) A fővárosi Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézet szobrászati műhelyében Albánia NK nagykövetét fogadták az Államtanácsnál Chivu Stoica, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke március 30-án kihallgatáson fogadta Rapi Gjermenit, Albánia NK nagykövetét Romániából való végleges távozásával kapcsolatban. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. (Agerpres) LAPUNK TARTALMÁBÓL: • Áprilisi gondolatok (Radu Albala naplója) • Nicolae Brebant Francises című regényét Szász János ismerteti (2. oldal) a Jelentés az SZKP KB tevékenységéről. Előterjesztette L. I. Brezsnyev elvtárs az SZKP XXIK Kongresszusán (3—4. oldal) Közvetlen kapcsolat az egész országgal (Munkatársunktól) Nagyváradon átadták rendeltetésének az első telexautomata-központot, amely egyelőre húsz vonallal működik. Ezen a húsz vonalon a nagyváradi előfizetők — gyárak, intézmények — távközlés céljából a hívótárcsa segítségével azonnal kapcsolatot teremthetnek a fővárossal, Kolozsvárral, Marosvásárhellyel vagy az ország bármelyik nagyobb városának előfizetőivel. A telex nagy előnyére a telefon vagy más távközlési eszközökkel szemben, valamint a nagy érdeklődésre való tekintettel a jövő évben újabb húsz vonallal bővítik a most átadott nagyváradi automata központot. TÁVIRAT ő excellenciája CEVDET SUNAY úrnak, a Török Köztársaság elnökének Ankara Abból az alkalomból, hogy a Török Köztársaság elnökévé választották, kérem Excellenciádat, fogadja Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsat és a magam őszinte üdvözletét. Egészséget és személyes boldogságot kívánok Önnek, haladást és jólétet a török népnek. CHIVU STOICA, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke A KOLOZSVÁRI Unirea gépgyárban beszélgetünk P. Gyulával. Munkahelyéről beszél, ahol tucatjával sorakoznak a kész szövőgépek s ő most tanul bele abba, hogy ecsetjével ünnepi díszbe öltöztesse a gyár termékeit. Gépfestő lett. De ha lehetővé teszik számára, hogy a gépműhelybe kerüljön, az mindennél többet jelent majd neki. — Mikor újra ott álltam a munkaerőelosztónál — mondja és megremeg — akkor találkoztam Spataru elvtárssal. Csak annyit kérdezett, hogy akarok-e dolgozni az UNIREA-ban. Akartam. De hirtelen eszembe jutott minden ... Igen, minden, a munkakönyvében pedig az OCL ALIMENTARA friss bejegyzése. Belépett ekkor és kilépett akkor ... Pedig nem dolgozott ott egyetlen percet sem. Nyújtotta a papírokat, de Spataru Iulian, az UNIREA gépgyár személyzeti osztályának vezetője legyintett. Majd megnézik benn a gyárban. — De én ... a családom ... Spátaru megállt, ránézett az izgatott fiúra, akinek arcán furcsa feszültséget látott. Elkérte a papírokat, aztán visszaadta. — Na, megyünk ? KÉSŐBB, mikor P. Gyula már visszament a munkahelyére, Spátáru Iulian azt mondja a riporternek : — Nincs embertelenebb dolog, mint az előítélet. Szeretettel, belső tűzzel beszél a gyárról, ahol annyi ember találta meg nagy, közös célját. És különös szeretettel emlékezik arról a „néhányról“, akiket az élet nagy útvesztőiről irányítottak ide, mégse féltek tőlük. Bíztak bennük, és nem sajnálták a fáradságot, hogy megváltoztassák őket, segítsenek nekik a napfényre jutni. Spataru Iulian, mikor összecsukja P. Gyula irattartóját, azt mondja: ami P. Gyulával történt, ritka eset. Túl vagyunk rajta. Visszaforgatom mégis ennek a lezárt ügynek a lapjait. Azért, hogy mások okulására váljék, hiszen valóban tanulhatunk belőle. Azt, hogy az ember és munkája a fontos, nem pedig a reá rakodott előítélet. P. Gyula fiatal életét ugyanis egy ilyen előítélet keserítette meg sokáig. — Felelős vagyok én azért, amit ők csináltak ? ... Nekem kell hogy megszenvedjem ? Ez az „ők" az apja és a bátyja. AZZAL KEZDŐDÖTT, hogy egy nap rosszul lett a dagasztógépnél. Talán a pékség meleg, száraz levegője, talán a lisztpor vagy másegyéb okozta, az orvos nem állíthatta bizonyosan. De a szakmától eltanácsolta. ő nem is bánta. Nem érzett hajlamot a kenyérdagasztáshoz. A gépek vonzották mindig, s a fém, amely hozzáértő kézben engedelmesen alakult bonyolult készülékké, csillogó szerszámmá. Most a régi vágy újjáéledt benne. A munkaerőelosztó hivatal első elhelyezőlapja a CHIMICA helyiipari vállalathoz szólt. Azonnal jelentkezett. Ám a személyzeti osztályon elég volt egy pillantás az iratokba, hogy kijelentsék : „sajnos, nincs helyünk". Ez volt az első, de nem az utolsó. Ettől kezdve P. Gyula hiába jelentkezett a munkaerőelosztó hivatal beosztólapjával a legkülönbözőbb vállalatoknál, zárt ajtót talált. Elutasították a SPICUL-nál, így járt a SOTE-nál, nem volt hely számára a METALUL-ROSU-nál és az ICI-nél sem. Egyik helyen meg Gáspár Tibor (Folytatása a 2. oldalon) (Munkatársunktól). — Az először érkezőt az kapja meg Borsabányán, hogy olyan váratlan az, amit itt talál. Követve a magasfeszültséget hordozó vezetékek kettős ívének hegyekre fellépő útját, fent a hegycsúcsok világában egy darab nagyvárossal találkozik. Mintha egy modern központ egyik mikrorajonját helyezték volna el ezen a valószínűtlen magasságon: emeletes tömb, iskola, fényűző üzlet, széles aszfaltos út, kultúrpalotára emlékeztető munkásklub. A tekintetet még feljebb kényszeríti a személyszállító kötélpálya, melynek végállomása már az 1500 méter magasan fekvő Tordonga bánya bejárata. Akik megtelepedtek itt, mosolyognak az álmélkodáson. Az ő szemükben ez nemcsak megszokott látvány már, hanem szerény kezdet, olyan mint egy nagyon merész toronytömb alapja. Borsabányán mindenki, kivétel nélkül mindenki ismeri a bányatelep fejlődési tervét. A makett, mely egy 20 000 lakosú város épületeit foglalja magába, számukra érzékelhető valóság, mindig többet látnak annál, ami napról napra megvalósul. Itt nagyon világosak az összefüggések munka és városfejlődés A holnap jegyében között. Az új várost ezen a helyen a hegyek gazdagsága teremti, az a munka, mely ezt a rejlő kincset felszínre hozza, az ipar kenyerévé változtatja. Minden a holnap jegyében folyik. A bányászok a minusiz 110-es szintet úgy is nevezték el : „a jövő horizontja". Az itt folyó hatalmas munkának az eredményei még nem lesznek az idén láthatóak, a száztizesek azt a termelést készítik elő, mely az ötéves terv folyamán a bánya jelenlegi termelésének 90 százalékos növekedését fogja jelenteni. Ma itt érik el a legkiválóbb minőséget, a legnagyobb termelékenységet. Márciusban 80 százalékkal szárnyalták túl az előirányzatot s minden átadott munkájuk kifogástalan volt. Itt dolgoznak a legjobb vájárok, itt van a legtöbb kommunista. Ez a jövőt hódító lendület magával ragadta az egész bányát. Januárban és februárban a vájár csoportok 88 százaléka teljesítette túl a tervét. A levegőt átszelő kötélpályán az ércszállító csillék súlyosan megrakva hordozzák a Toroioaga és a Burbaia kincseit. A munka városa épül. Alapjaiba mintegy beleépítik teremtőinek és lakóinak ércnél keményebb öntudatát. NEMZETKÖZI ÉLET • Folytatódnak a tüntetések Dél-Vietnamban • Új elemek a NATO-vitában o Román felszólalás az ENSZ egyik bizottságában • Sajtóvisszhangok a bonni kormány külpolitikai nyilatkozatáról (4. oldal) Hazai gyártmányú duroflex (Munkatársunktól) A marosvásárhelyi Helyiipari Vállalat műanyag részlegén új felszerelést helyeztek üzembe, többek között a 400 tonna nyomású prést. Az új felszereléssel lehetővé válik a korszerű cipőgyártásban nélkülözhetetlen duroflex talpanyag előállítása, amelyet eddig , javarészben behozatalból fedezett a feldolgozó ipar. A marosvásárhelyi Helyiipari Vállalat új felszerelésével évi 400 tonna különböző vastagságú duroflex talpat állít elő, 90-szer 90 centiméteres táblákban. Az itt gyártott mennyiség évente több mint 1 millió pár cipőhöz elegendő. SZORGOS MUNKA A SZÁNTÓFÖLDEKEN Felkészültek a kukorica vetésére A szövetkezeti parasztok, a gép- és traktorállomások dolgozói, az állami gazdaságok munkásai készülnek a kukorica vetésére. Eddig a kukoricának szánt őszi szántás 75 százalékát boronálták el, a terület 50 százalékán pedig elvégezték a tárcsázást és a többi előkészítő munkát is. Az ország déli vidékein, ahol rendszerint hamarabb kezdődik meg a kukorica vetése, a talajelőkészítéssel jobban haladnak. Több gazdaság készen áll a vetés megkezdésére. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek beszerezték a szükséges vetőmagot. Azokat a hibridkukorica magvakat használják, amelyek az utóbbi években a legjobb terméseredményeket adták. Egyidejűleg nagyobb menynyiségű trágyát juttatnak a talajba. (Agerpres) S Serényen vetik a cukorrépát a kerelőszentpáli (Ludas rajon) mezőgazdasági termelőszövetkezet határában (Vadász Péter felvétele) Április 14-16 között Bukarestben A kereskedelmi dolgozók országos tanácskozása Olyan emberek ülnek össze tanácskozásra április 14 és 16 között Bukarestben, akik — bátran állíthatjuk — személyes ismerősei az egész országnak. A kereskedelem dolgozói fogják megtárgyalni közös dolgaikat és teendőiket, azok, akik munkaterületük sajátosságából adódóan az állampolgárok millióival kerülnek érintkezésbe naponta, s akik arra hivatottak, hogy korunk követelményeinek színvonalán betöltsék a közvetítő felelősségteljes szerepét termelés és fogyasztás között. A kereskedelmi dolgozók tanácskozására olyan időszakban kerül sor, amikor az egész országot átfogó, szüntelenül fejlődő és korszerűsödő, a közfogyasztási cikkek gazdag választékával ellátott kereskedelmi hálózattal büszkélkedhetünk. Szocialista kereskedelmünk fejlődésére jellemző, hogy tavaly például az eladott árumenynyiség (összehasonlító árakban kifejezve) hozzávetőleg ötször volt nagyobb, mint 1950-ben . 1959-1965 között az eladás átlagosan évente 11,1 százalékkal növekedett. A mennyiségi fejlődéssel párhuzamosan emelkedtek a vásárlóközönség minőségi igényei is, egyre nő a kereslet országszerte a tartós használati tárgyak, a villamos háztartási cikkek iránt. Az utóbbi hat évben 1 350 000 rádió- és 510 000 televíziókészüléket, 379 000 hűtőszekrényt, 380 000 mosógépet és 9,4 milliárd lej értékű bútort vásárolt a lakosság. Hasonlóan sokatmondó számadatokat sorolhatnánk fel a finom textilneműek és lábbelik, a készruha és kötöttholmik iránt növekvő kereslet szemléltetésére is. A falvaink gazdasági-társadalmi életében végbement jelentős átalakulások, a parasztságnak a mezőgazdaság szövetkezetesítése eredményeként megnövekedett anyagi lehetőségei tükröződnek a falusi üzletek révén forgalomba hozott közfogyasztási javak nagyarányú növekedésében is. A modern, operatív, a kényesebbé vált igényeket kielégítő kereskedelem nyilván megfelelő anyagi-műszaki alapot, környezetet, teret-felületet igényel. Tágas, elegáns, korszerűen berendezett, az esztétikai igényeket is kielégítő üzletek, áruházak fogadják ma szép számmal a vásárlókat országszerte. A hatéves terv folyamán több mint ötezer ilyen egység épült, illetve nyílt meg az országban. A közelgő tanácskozáson részt vevő küldöttek 270 000 kereskedelmi dolgozót fognak képviselni, akiknek többsége igyekszik kifogástalanul ellátni feladatát. Az ötéves terv időszakában, akárcsak nemzetgazdaságunk minden területén, megnövekedett feladatokat kell teljesítenie szocialista kereskedelmünknek. Nagyobb mennyiségű áru kerül forgalomba, növekszik az ipari termékek részaránya s azon belül különösen a tartós használati cikkek mennyisége. A nagyobb feladatok szükségessé teszik a kereskedelem vezető szervei, az összes kereskedelmi szervezetek munkájának a tökéletesítését, az ipar és a kereskedelem kapcsolatainak, együttműködésének elmélyítését, a lakosság ellátásának és kiszolgálásának javítását a városi és falusi kereskedelem minden területén és minden egységében. Az április 14—16 között tartandó tanácskozás egyik alapvető célja az is, hogy hozzájáruljon a kereskedelmi dolgozók munkájának javításához, a kereskedelmi káderképzés tökéletesítéséhez. Hiszen az egymás után épülő és megnyíló korszerű egységek, az áruválaszték bővülése, az új termékek megjelenése magas szakképzettségű, hozzáértő kereskedelmi dolgozók ezreit igényli. Nem mindegy és nem közömbös az, hogy milyen szakmai felkészültségű elárusító áll a modern üzlet pultja mögött, hogy milyen ismeretekkel rendelkezik az áruszakértő, hogy mennyire ismeri szakmáját az étterem alkalmazottja. A pártdokumentumok számtalanszor hangsúlyozták, hogy milyen jelentős szerepe van a kereskedelemnek a kifogástalan minőségű, új termékek előállításában : feladatául tűzték, hogy aktívan szorgalmazza az iparnál az ilyen termékek gyártását, hogy ilyen értelemben befolyást gyakoroljon mind az iparra, mind a fogyasztók ízlésének, igényeinek alakulására. Hogyan tölti be a kereskedelem ezt a fontos szerepét, miként tanulmányozza a vásárlóközönség igényeit, hogyan gazdálkodik az árualappal és mennyire ésszerűen osztja azt el a hálózatban, milyen hatékonysággal használja ki a rendelkezésére álló műszaki-anyagi alapot — mindezek olyan időszerű és fontos kérdések, amelyeknek megfelelő megoldásától nagymértékben függ a lakosság jó ellátása. A kereskedelmi dolgozók országos tanácskozása, amelyen a kereskedelem különböző területein dolgozó nagyszámú küldött mellett a kereskedelemmel közvetlen kapcsolatban álló gazdasági szektorok, szervek és intézmények képviselői is részt vesznek, nemcsak a kereskedelmi szervezetek eddigi tevékenységét fogja behatóan elemezni, egyszersmind a különböző szakemberek vélemény- és tapasztalatcseréjéhez is kiváló alkalmat nyújt. A tanácskozás célja ugyanakkor is megtalálni és kijelölni a legmegfelelőbb módozatokat, szervezési formákat és módszereket ahhoz, hogy szocialista kereskedelmünk maradéktalanul teljesíthesse azokat a nagyszabású feladatokat, amelyeket a IX. kongresszus tűzött ki elé. A húszezredik eszterga (Munkatársunktól) A hazai gyártmányú esztergapadok — az aradi Strungul termékei — ma már nemcsak országunk iparvállalataiban vívják ki a legszebb elismerést, de jó hírnevet szereztek szerszámgépgyártásunknak messze határainkon túl is. Az aradi esztergagyár, a hazai szükséglet teljes fedezése mellett, 36 országba exportálja termékeit, az esztergák két nagy családjába tartozó gépeit: a normál- és a revolver-esztergákat. A napokban jelentős eseményt ünnepelt a gyár munkaközössége: elkészült a 20 000., gyártási és működési paramétereiben kiváló, az első termékeket magasan felülmúló eszterga. A húszezredik példány elkészülése arra buzdítja az aradi gyár dolgozóit, hogy a jövőben minél tökéletesebb, magas műszaki tulajdonságokkal rendelkező esztergákkal öregbítsék hazai szerszámgépgyártásunk megérdemelt hírnevét. Ornitológusok értekezlete (Munkatársunktól) Az ornitológusok első országos találkozójukat tartották Brassóban. Az értekezletet az Akadémia szervezte az Oktatásügyi Minisztérium, Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság, valamint a helyi szervek közreműködésével. A referátumokat C. Rosetti Balánescu egyetemi tanár, Marches Gervin a Higiéniai Intézet osztályvezetője, Valeriu Puscariu tanár és Ion Catuneanu ornitológus tartotta. Hazánk rendkívül gazdag és változatos madárvilágának védelméről szólt a megbeszélés, amely éppen ezért nemcsak a tudomány embereit, hanem a nagyközönséget is érdekli. Az ornitológusok elmondották, hogy idejét múlta felfogás szerint a lakosság a ragadozó madarak nagy részét kártékonynak tartja és igyekszik pusztítani azokat. A megfigyelésen alapuló mai madártan a ragadozó madarak közül csupán a szürkevarjút és a szarkát ismeri el kártékonynak. A ragadozó madarak többsége nagy hasznot hajt a mezőgazdaságnak és az erdészetnek kárt okozó rágcsálók pusztításában, ezért védelemre érdemes. Foglalkoztak a szakemberek a ritka vagy kihalófélben lévő madarak különleges védelmével is. Nagyon fontos lenne, hogy a mezőgazdasági és erdei kártevők pusztítására olyan vegyianyagokat használjanak mindenütt, ami nem árt a madaraknak.