Előre, 1966. május (20. évfolyam, 5753-5777. szám)

1966-05-05 / 5755. szám

XX. évfolyam 5755 s 7.­­ 6 oldal ára 25 báni I 1966 május 5., csütörtök MINDENNAPOK IGÉNYE A GYÁRTÁSFOLYAMAT KORSZERŰSÍTÉSE AZ ARADI VAGONGYÁRBAN Ha egyszer tökéletesítésről van szó a tennivalókból sohasem le­het kifogyni. A több, a jobb szüntelen igénye, a műszaki haladás természetszerűen szülik, havonta és évente vetik fel a gyártástöké­letesítés problémáit. Ami ma modern, lehet néhány év múlva már kevésbé az, vagy éppen elavult. Ez a fejlődés dinamikája, ami azt is jelenti, hogy ami tegnap még tökéletesnek számított, holnapután ismét tökéletesítésre vár. Fordított útján jártuk végig a gyártásfolyamatot, az aradi va­gongyárban a szereldétől visszafelé haladva az öntödéig, s a legil­letékesebb szakemberekkel azt kerestük, mi vár legsürgősebben korszerűsítésre. Minden részlegen a gyártásfolyamatban utána kö­vetkező részleg szempontjából vizsgáltuk a tennivalókat, problé­mákat. Nem kívánt követ­kezmények Aki valamicskét is ért a hegesz­téshez, tudja: nagyobb lemezek összeillesztése után — az egyenet­len felmelegedés és lehűlés miatt­­— dudorok, hullámok keletkeznek a fémen. Ezeknek az alakváltozá­soknak a helyrehozása még mindig nagyon sok időt és energiát köt le, íme egyik problémánk. Már van­nak kezdeti eredmények : a nyitott teherkocsi középtraverzénél, pél­dául, a szalaglemez ellentétes irá­nyú előhajlításával elértük, hogy hegesztés után egyenes maradt a fém. A fedett teherkocsi középtra­verzénél az előhajlítást, újítási ja­vaslat alapján, léghengeres készü­lékekkel akarjuk megoldani. Re­méljük sikerrel jár ez is. Nincs még megoldva azonban e kocsití­pus és a hamarosan gyártásra ke­rülő 40 köbméteres billenőkocsi fa­lán jelentkező hullámos felületek kisimításának kérdése. Sokat nyertünk azzal, hogy a nyitott tehervagon szerelését hosz­­szanti, a műveletek szigorú egy­másutániságán alapuló folyamat­ba szerveztük át. Ily módon 400 négyzetméter szabadult fel terme­lési felületünkből, kiiktattuk a fö­lösleges belső szállításokat, a sze­relés alatt levő gördülő anyag ész­­szerűtlen előre-hátramozgatását. Az eredmény a tapasztalat meg­van hozzá, azon a sor tehát, hogy a fedett és billenő kocsi szerelését is ilyen ésszerűen szervezzük át. Mi az alkatrészek nagy részét — 90 százalékát — az előkészítő rész­legtől kapjuk. Előfordul, hogy bi­zonyos részek, anyagok késnek, vagy nem kapjuk ütemesen őket. Ezt a számunkra hátrányos helyze­tet az előkészítő szűk keresztmet­szete idézi elő. CIURUGA AUREL mérnök, a sze­relde vezetője Miért szűkek a keresztmetszetek ? Igaza van a szerelde vezetőjé­nek, két fázisnál, a stancolásnál és a hajlításnál, össze-összetorlódik a munka. Nincs ennek semmi bel­ső szervezési háttere. Nehézségein­ket az okozza, hogy a jelenlegi gépállománnyal az alkatrészek üte­mes áramlását, s a szereldével szemben a szükséges előnyt nem tudjuk megteremteni. Hiányzik né­hány 50 tonnás excentrikus prés. A gépeket a harmadik évnegyedre várjuk. Géphiány az oka a szűk keresztmetszetnek a hajlításnál is. Nemrégen kaptunk egy hajlító be­rendezést, beszerelése folyik. Tár­sának leszállítási határideje a negyedik évnegyed. SFERDIANU EUGEN mérnök, az előkészítő vezetője Ráhagyások, amelyekre ráfizetünk Bár problémák saját öntödénk­ben és kovácsműhelyünkben is vannak, az innen kikerült alkatré­szekre nagyon kevés a panasz. An­nál inkább a kooperáló vállalatok­tól, a fővárosi 23 August művek­től és a brassói traktorgyárból ka­pott matricás kovácsolással készü­lő alkatrészekre. Nagyobb a ráha­gyás a kelleténél, s így a megmun­kálásuknál sok időt, energiát ve­szítünk, még jobban megterheljük az amúgy is megterhelt kulcsgépe­ket. A billenő kocsi oldalfalának hosszanti vázán — a 851-es elem­nél —, valamint a főtraverznél — a 853-as elemnél — a ráhagyás gyakran eléri a 30 millimétert, sőt még annál is többet. Emiatt csupán egyetlen műveletnél évente 1248 órát kell elpazarolnunk. A két elemnél, ugyancsak a nagy ráha­gyások miatt, 276 kiló fémet kell leforgácsolnunk s ezek a munkák évente egy gyalugépet, egy vízszin­tes tengelyű fúrógépet vesznek igénybe, két hónapos időtartamra pedig egy portálmarógépet. Ezek az adatok meggyőzhetik kisegítő­inket arról, hogy az eltúlzott ráha­gyásaikra sokat ráfizetünk. Felvetném a forgózsámoly-rész­­leg legfőbb problémáját is. Vagy két évvel ezelőtt elkészült a terv, amelynek alapján automata átvi­teli vonalat rendezünk be a golyós ágyszekrények megmunkálására. Az első nagyoló gépcsoportot be is (Folytatása az 5. oldalon) Hi Államtanács elnöke fogadta a török parlamenti küldöttséget Chivu Stoica, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke kedden fogadta Tö­rökország Nagy Nemzetgyűlésé­nek küldöttségét, amely Ferruh Bozbeyli, a Medzslisz elnöke veze­tésével látogatást tesz hazánkban. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón részt vett Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Constanta Craciun és Ilie Murgu­­lescu, az Államtanács alelnökei, Grigore Geamanu, az Államta­nács titkára és Gheorghe Stoica, az Államtanács tagja. Jelen volt Semsettin Arii Mardin, Törökország bukaresti nagykö­vete. (Agerpres) Olvasóink figyelmébe! MAGAZIN MELLÉKLETÜNKET E­­ZEN A HÉTEN PÉNTEKI LAPSZÁ­MUNKBAN KÖZÖLJÜK Dák település nyomai Szatmár rajonban A kolozsvári Régészeti Intézet és a szatmári múzeum szakembe­rei a Szatmár rajoni Suculeni-ben a II—IV. századból származó dák település nyomaira bukkantak. Az ásatások során öt cserépégető-ke­­mence, gerendaházak, maradvá­nyai, háztartási és dísztárgyak, ke­rámiatárgyak kerültek napvilágra. A leletek tanúsága szerint a dá­kok idejében ezen a helyen virág­zott a kézművesség. (Agerpres) A gáláéi hajóépítők büszkesége : a 12 500 tonnás ércszállító hajó A tavaszi hónapokban, amikor a Duna haragos, zavaros hul­lámai tajtékozva örvénylenek, elöntve az immár nem is lát­szó partokat, senki sem kérdezi: vajon mit csinálnak azok, akik a hajókat vízrebocsátják. A vasbe­ton gátnál, a teherhajók sólyate­rén, az emelődaruk küllői alatt mélytekintetű, őszes hajú, tömpe­orrú, alacsony termetű és mégis te­kintélyt sugárzó férfi áll, munka­ruhába öltözve, szeme meg-TRAIAN FILIP riportja szokta már, hogy alaposan fe­lülvizsgáljon mindent. Tekinteté­vel felméri a vizet, a sólyát, amely­re vízrebocsátás előtt a hajót he­lyezik, bemegy a tolórudak közé, a hajógerinc, a hajóorr alá, a vas­lépcsőn felkapaszkodik a fedélzet­re, hogy nyomon kövesse a blokk­szakasz szerelését és a hajósúly megoszlását a tartóvázakon. A ga­lád hajók születését és növekedé­sét ellenőrző férfi csipőretett kéz­zel megvárja amíg a futódaru to­vábbhalad. Mindenféle számvetést végez fejben, majd könnyedén le­ereszkedik a fekete hajóról, ame­lyet díszbe öltöztettek az ünnepé­lyes vízrebocsátás alkalmából. A hatalmas szánokhoz hasonló von­tató vályú és vízrebocsátó csúszda már készen áll. A medencében magasan áll a víz, de békésnek lát­szik, kész karjaiba fogadni a hajót, melynek testén még tűzgömbök égnek, hegesztők tüze szikrázik, légkalapácsok csattognak. Dumitru Cazacu a sólya műhely­főnöke, Galac egyik legismertebb embere. Több mint huszonöt éve, egyetlen hajó se siklott a Duna si­ma tükörfelületére, amíg keresztül nem haladt a tartórúd-bölcsőn, a­­melyet Dumitru Cazacu készített el. Először néhányszáz tonnás kis­hajókat, majd nagykapacitású te­­herhajókat — nagyszerű szállítóha­jókat — csúsztatott a vízre a part­ról Dumitru Cazacu —a hajó avató. Nem kevesebb mint 750 hajó tőle kapta az első navigációs parancsot. Elkísértem őt az állványok és fu­tódaruk között, együtt kapaszkod­tunk fel a hajókra, amelyeket víz még nem érintett, még nem ismer­kedtek meg a hullámokon való le­begéssel s egyelőre bölcsőjükben a parton pihennek. E csodálatos mes­terség felől érdeklődtem tőle. Neki nem voltak tanárai. Sok más múltbeli mesterhez hasonlóan, Dumitru Cazacu is idegen szakem­berektől leste el a mesterséget. Nem könyvből, hanem a minden­napi gyakorlatból sajátította el a vízrebocsátás technológiáját. — Hogyan készíti elő a hajó víz­­rebocsátását ? — Idejében kioktatom az embe­reimet. Mindenekelőtt azonban a hajó minden porcikáját ellenőrzöm, hogy minden rendben legyen. A legkisebb figyelmetlenség többszáz ember munkáját meghiúsíthatja. Az én prakszisomban egyetlen bal­eset sem fordult elő. Sokféle prob­léma adódhat. Ha jön a víz, nem jó. Ha nincs víz, az sem jó. A víz­­rebocsátásnak is megvan a maga ideje és évszakaszonként más-más felszerelést, berendezést igényel. A vízállás növekedésétől függően tör­ténnek meg a vízrebocsátás előké­születei is. A hajókötelek elmetszé­­sére kiadott vezényszóra 24 ember válaszol. Csáklyáikkal egyszerre vágják el a hajókötelet. Bármilyen késedelem sok kellemetlenséget okozhat. A hajó első mozdulata rendkívül érzékeny , ugyanis nem hirtelen, hanem egy-két pillanat­nyi ingadozás után mozdul meg, majd lassan elindul s növekvő gyor­sasággal iramlik a nehéz hajótest a torlasz tetejéről, amíg úszóhely­zetbe kerül és megállapodik a me­dence fényes víztükrén. Dumitru Cazacu már számtalan vizsgán megállta a helyét az épí­­tőtelepen. Mindig az övé az utolsó szó. Karmester, akinek vezénylő­pálcáját egy egész zenekar kíséri figyelemmel. Azt is mondották ró­la : mágus, aki néhány rituális mozdulattal életre tud kelteni egy fémkolosszust. Az építőtelepen „ce­remóniamesternek“ is nevezik. Az évek során példás szerénységgel, becsülettel megállta a helyét, több­ször kitüntették Munka Érdem­renddel, a 4500 tonnás teherhajó (Folytatása a 2. oldalon) VÍZREBOCSÁTÁS LAPUNK TARTALMÁBÓL: • PILLANATKÉPEK AZ RKP I. KONGRESSZUSÁNAK IDŐ­SZAKÁRÓL (2. oldal) • JÓ VETÉSNEK JÓ GONDO­ZÁST (3. oldal) NEMZETKÖZI ÉLET TÍZEZRES TÜNTETÉS BARCE­LONÁBAN KY TÁBORNOK LÁTOGATÁSA DÉL-VIETNAM ÉSZAKI VIDÉ­KÉN TUDÓSÍTÁSOK LONDONBÓL ÉS GÉNÉBŐL (6. oldal) KÜLFÖLDI SAJTÓSZEMLE SZÉLRÓZSA (5. oldal) A pártévforduló köszöntésére Az Élelmiszeripari Minisztérium vállalatai teljesítették vállalásaikat Az Élelmiszeripari Minisztéri­um vállalatainak kollektívái je­lentették, hogy túlteljesítették a párt 45. évfordulója tiszteletére tett szocialista versenyfelajánlá­saikat. A legújabb adatok szerint a glo­bális termelés volumenét 120 mil­lió lejjel haladták túl. Az év eleje óta terven felül 82 000 hektoliter tejet, 850 tonna vajat, 6700 tonna étolajat, 2700 tonna szalonnát, 620 tonna kekszet, 120 tonna száraz­­tésztát, 26 800 hektoliter sört és más termékeket szállítottak le. A termelési többlet 86 százalé­kát a munkatermelékenység növe­lésével érték el. Nicolae Ionita, a fővárosi Armata Poporului negyed egyik építőtelepé­­nek darusa is kiváló munkával köszönti a nagy évfordulót Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Hanoiba utazott Kedd délután a fővárosból Ha­noiba utazott Románia Szocialista Köztársaság párt- és kormánykül­döttsége élén Emil Bodnaru­ elv­társsal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnök­ségének tagjával, Románia Szo­cialista Köztársaság Miniszterta­nácsának első alelnökével. Delegá­ciónk a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a Viet­nami DK kormányának a meg­hívására tesz látogatást ebben az országban. A küldöttségben részt vesznek a következő elvtársak : Paul Nicu­­lescu-Mizil, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a KB tit­kára, Ion Ionița vezérezredes, az RKP KB tagja, a fegyveres erők miniszterének helyettese, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, az RKP KB osztályvezetője, Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes és Ion Moanga, Románia Szocialista Köztársaság hanoi nagykövete. Induláskor a Baneasa repülőté­ren a küldöttség tagjait a követ­kező elvtársak köszöntötték : Ghe­orghe Apostol, Alexandru Birlá­­deanu, Alexandru Draghici, Ghe­orghe Rádulescu, Leontin Sa­­lajan, Florian Danalache, Mihai Dalea, Virgil Trofin, Corneliu Ma­­nescu külügyminiszter, az RKP KB és a kormány számos tagja, párt- és állami aktivisták. Jelen Volt Ho Tu True, a Viet­nami DK bukaresti ideiglenes ügy­vivője és Tzen Jun Csuan, a Kí­nai NK nagykövete. (Agerpres) Jó másfél évtizeddel ezelőtt vi­tám támadt a boldogság kérdése körül. Nem, mintha vita­partne­rem nem kívánta volna mind a maga, mind mindnyájunk számára az élet minden örömét, éppen csak azt jegyezte meg, hogy bol­dogság, boldog ember mindad­dig nem lehetséges, amíg meg nem valósul a kommunizmus tár­sadalma. Ezzel nem értettem egyet, s váltig fejtegettem, hogy már az is öröm, küzdeni a jövőért, s miért ne talál­hatná meg az em­ber a maga belső egyensúlyát, lelki harmóniáját, bol­dog közérzetét, ha tudja, hogy nem él hiába, ha ered­ményeket tud elér­ni bármilyen körül­mények között. Ez a régi nézet­­eltérés jut most e­­szembe, amikor felkértek, hogy olyan szép és jelentős kérdésről fejtsem ki a véleményem, mint amilyen a kommunista erkölcs. Mert az erkölccsel úgy vagyunk, mint a boldogsággal : küzdő ember kell hozzá. Jobbra törő ember. Mi vol­na a véleményünk olyan okosko­­dóról, aki szavunkba kapna az­zal, hogy hát kommunista erkölcs­ről nem lehet szó, amíg fel nem épül az a mindnyájunk kívánta kommunista társadalom ... Hohó, hogyan értsük ezt ? Addig talán a boldogtalanság siralomvölgyé­ben kellene epednünk és az er­kölcstelenség mocsarában vergőd­nünk ? Elképzelni is nevetséges, és nincs is ma már ilyen közbe­­szóló. Viszont van egy egészsé­ges szocialista közvélemény, mely vívmányainkra támaszkodva kö­zösségi érzésről, felelősségről, a szocialista társasélet szabályairól tud, s ezt mint kommunista erköl­csöt kéri számon. Nyilvánvalóan azért, mert ennek az embert em­berhez fűző magatartásnak nem­csak az elérendő cél ad értelmet, hanem már a törekvés is a jobbra, szebbre, teljesebbre. Mint aho­gyan boldogok is akarunk és tu­dunk lenni itt és most, nemcsak a távol jövőben, mert megtalálhat­juk örömünket magánéletünkben, családi és munkaviszonyainkban, hazafiságunk­ban és nemzetközisé­günkben, mihelyt közösen feszü­lünk neki az akadályoknak, vál­laljuk a ránk eső részt a közfela­datokból, s így beállunk az orszá­gos felemelkedésbe. Nem is olyan játszi formulák ezek. Pontosan itt rejlik a kommu­nista erkölcs titka : abban, hogy boldoggá tesz-e részvételem a köz haladásában. Akadhat er­kölcstelen és boldogtalan ember, de számuk nem komoly. Lega­lábbis nálunk nem az. Ha meg­kérdeznék, mire alapozom meg­győződésemet, három tényezőre is hivatkozhatnék: arra, hogy mindnyájunkban megvan a kenyér biztonsága, s dolgozhatunk képes­ségeink szerint; hogy hallatlan ütemben tanul művelődik minden­ki ; s mintha megújultunk volna, nálunk még az öreg is fiatal... Na, ez így persze túl általánosan cseng, amíg bele nem kotorok az emlékezés üszkébe. Nem kívá­nom senki mai embernek a régi idők bizonytalanságát, amikor még az is félt a válságos jövőtől, aki ideiglenesen és mások árán habzsolta a mát. Nem akarom idézni sem, milyen kiáltó volt az ellentét egy vékony réteg sokszor csak kínnal megszerzett tudása és a tömegek, a nép elmaradottsága között. S milyen öregek voltunk sokszor fiatalon is egy távlattalan vi­lágban, ahol ke­délyünket morzsol­ta fel a kilátásta­­lanság. Ma szabad az út a közösségért való s a közösséggel osztozó élet s az ebben rejlő minden nemes emberi ér­zés számára. Küz­deni? Küzdeni kell De érdemes is. Fiatalok közt így vagyok én fiatal. Diákjaink mo­dern színeit, jókedvét, alko­tó örömét látom nap mint nap, s engem is éltet a belőlük ragyogó szocialista humánum erkölcse és boldogsága. Ez az. A fiatalokban semmi sem emlékeztet többé a régire. Nem szürkék, nem sablonosak, nem után­zók, nem gátlásosak, hanem fris­sek és maiak, mint a kizöldült ta­vaszi erdő, s mégis : bennük fe­szül mindaz, amiért valamikor kom­munista hősök halálba mentek. Tudják, mit akarnak, s mi tudjuk : álmaink valósulnak meg akaratuk­ban. Kommunista erkölcsről szólok, s a fiataloknak hozsannázók, tán­coló és olvasó, szerelmes és al­kotó fiúknak és leányoknak. Embe­ri boldogságot idézek, s az ő tö­rekvéseiket látom, ahogy terveinket váltják valóra. BALOGH EDGÁR FIATALOK RAGYOGÁSA Terven felüli jövedelem A párt 45. évfordulója tiszteleté­re valamennyi Hunyad tartományi iparvállalat teljesítette takarékos­­sági vállalásait. A tartomány vál­lalatai terven felül 23 610 000 lejt takarítottak meg. Az újabb belső tartalékok feltárása és a nyersa­nyagok, a gépek és a berendezé­sek hatékonyabb felhasználása ré­vén 22 269 000 lej terven felüli jö­vedelmet értek el, jóval többet, mint amennyit vállaltak. (Munkatársunktól) Ünnepélyes keretek között nyitt meg a nagy­bányai tartományi múzeum és a galéria termeiben a Román Kom­munista Párt megalakulásának 45. évfordulóját köszöntő képzőművé­szeti kiállítás. A bemutatott gazdag anyag át­öleli a festészet, grafika és szobrá­szat területeit. A tárlatot a kom­pozíciók uralják, témában az ipar­vidék életének és a népművészeti hagyományoknak a felelevenítése dominál. Az ipari témák különösen vonz­zák a fiatalokat. Vasile Gromaz, Paulovics László, Dudás Gyula az olajfestészet és a grafika nyelvén fejezik ki a munkásélet ábrázo­lásában rejlő lehetőségeket, a szi­gorú és erőteljes ipari tájakat. Még nagyobb azoknak a száma, akik Máramaros kimeríthetetlen folklór­ját tartják művészetük éltető for­rásának. Népművészeti ihletettsé­­gűek Gheorghe Apostol, Traian Hriscu, Mihai Olos festményei, az első ízben kiállító Stefan Isainelli szobrai. A művészetüket már tel­jesen kiérlelt alkotók is szívesen fordulnak a népművészet vitalitá­sa felé. Avast tükrözi Erdős I. Pál egyik grafikája és Balla József há­romalakos kompozíciója. Alexan­dru Dainelic „A partizán halálá­ban“ a mózesfalvai eseményeknek állít megrendítő emléket, Walter Frigyes a legendás Pintye Gligor alakját mutatja be a vitéz szaba­dulását tükröző grafikájában. Újra és újra visszatérő motívum a megváltozott táj és megújuló vá­rosok képe. Lidia Agricola munkái a firizai gátról, Balla József urba­­nisztikus tájai, az idős mesternek, Mikola Andrásnak a munkái le­nyűgözően mutatják az építkezések arányait. Az uralkodó témák mellett­­érzé­keny, elmélyült lírai hangulatok is felvillannak. Erdős I. Pál női por­tréi, Walter Frigyes tengerparti kompozíciója, Bitay Zoltán olaj­­festményei, Szathmáry Ágnes mun­kái a fiatalság, szépség, derű har­móniáját árasztják. Elmélyült egy­szerűséget fejeznek ki Gyerkó Má­ria tömör nyugalmú szobrai. Az évforduló méltó köszöntése ez az élet gazdagságát villantó tárlat. „Tiszteletadás“ — amint azt a fia­tal Mihai Olos egy vászna kifejezi. Központi helyen áll Mikola András nagyméretű figurális kompozíciója, melynek címe: „Magasba emeljük a vörös zászlót“. A nyolc évtized termését magáénak mondó mester műve a tárlat egészének szellemét sűríti magába. Képzőművészeti kiállítás nagybányán Mikromenedékházakat gyártanak (Munkatársunktól). — A kolozs­vári Metalolema szövetkezet vá­lasztékterve új termékkel gazda­godott. A turisták nagy örömére mikromenedékházakat készít. Az előregyártott betonelemekből elő­állított kis menedékházak 12—20 személy befogadására alkalmasak. Az új épületeket különösen a ne­hezen megközelíthető, de a turis­táknak kedvenc kiránduló helyei­re építik fel. Viszonylag könnyen és kevés költséggel. Az első két ház már el is készült. A tordai ha­­sadék gerincén, valamint a Bog­­dánkútnál helyezik el őket. Ha­sonló menedékház szerelését kezd­ték meg a bihari hegyekben 1430 méter magasban. MÁJUS 11-ÉN A KÉPERNYŐ ELŐTT a Real Madrid- Partizán találkozó A labdarúgó bajnokcsapatok Európa kupa torna 1966. évi döntőjének a színhelye : Brüsz­­szel, időpontja : május 11, a két főszereplő pedig : a Real Madrid és a Belgrádi Partizán. S a mérkőzéssel kapcsolatos, szá­munkra nagyon is örvendetes legújabb hír : május 11-én 20.30 órai kezdettel a képernyő előtt szemtanúi lehetünk a spanyol és a jugoszláv bajnokcsapat kö­zötti, bizonyára nagyon izgal­mas és színvonalas 90 perces küzdelemnek.

Next