Előre, 1966. augusztus (20. évfolyam, 5831-5855. szám)

1966-08-02 / 5831. szám

1966. augusztus 2., kedd A ROMÁN KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG ELUTAZÁSA TÖRÖKORSZÁGBÓL Isztambulból jelentik a kü­­­löntudósítók . Vasárnap a román kormányküldöttség élén Ion Gheorghe Maurerrel, a Miniszter­­tanács elnökével befejezte a Tö­rök Köztársaságban ezen ország kormányának meghívására tett hi­vatalos látogatását. Délelőtt, indulás előtt, a román Vendégek török személyiségek kí­séretében megtekintettek két hí­res műépítészeti emlékművet Isz­tambul régi városnegyedében : a Szent Szófia templomot és a Kék Mecsetet. A Szent Szófia, amely 532 és 537 között épült, a XVI. századig a leg­impozánsabb egyházi épület volt az egész világon. 1453-ban mecsetté változtatták, 1935-ben pedig mú­zeum lett. Ezt követően látogatást tettek a Kék Mecsetben, a török művészet rendkívül gazdagon díszített re­mekművében. Ezután a hivatalos gépkocsik oszlopa a Yesilköy repülőtér felé indult, amelynek épületét Romá­nia és Törökország állami zászlói díszítették. A repülőtér hivatalos szalonjá­ban Románia Minisztertanácsának elnöke nyilatkozatot tett a repülő­téren tartózkodó török és külföldi újságíróknak. Már mondottam — jelentette ki Ion Gheorghe Maurer elvtárs , hogy örömmel állapítottam meg : nagyon jó munkát végeztünk együtt az országaink kapcsolatai­nak és együttműködésének fejlesz­tése terén. Ezzel azt hiszem, pozitív ered­ményt értünk el ez övezet békéje, és nem csak ennek az övezetnek a békéje szempontjából. Örömöt jelent számomra, hogy alkalmam volt látogatást tenni Törökországban, hogy meleg fo­gadtatásban részesültünk a kor­mány, a hatóságok és a lakosság részéről. Biztosíthatom Önöket, hogy a román küldöttség tartós emlékekkel tér vissza erről a láto­gatásról. Ezt követően a román miniszter­­elnök és a küldöttség többi tagjai melegen elbúcsúztak Ihsam Sabri Caglayangil török külügyminisz­tertől, Vera Poyraz isztambuli kor­mányzótól, Hasim Iscantól, a vá­ros polgármesterétől és a repülő­téren tartózkodó többi török hi­vatalos személyektől. Jelen volt Ion Drinceanu, Ro­mánia ankarai nagykövete, Romá­nia ankarai nagykövetségének és az isztambuli román konzulátus­nak a tagjai. 12:30 órakor a különrepülőgép elindult hazánk felé. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) folytattak nemzetközi kérdésekről és a román-török kapcsolatok fej­lődéséről. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két kormány kö­zötti kapcsolatok a Románia és Törökország közötti kölcsönös megértés és együttműködés növe­kedéséhez vezettek és hozzájárul­tak a béke megerősödéséhez e földrajzi térségben. A két fél megelégedéssel juttatta kifejezésre kormányának azon őszinte óhaját, hogy fejlessze a jószomszédi viszonyt, a nemzeti szuverenitás és függetlenség, a te­rületi integritás, a jogegyenlőség és a belügyekbe való be nem avat­kozás elvei alapján. A török parlamenti küldöttség nemrégi romániai látogatása, a függő pénzügyi kérdések rendezé­se, a légiegyezmény megkötése, a gazdasági szakértő-küldöttségek kölcsönös látogatása, a művészeti és tudományos kapcsolatok fejlő­dése, akárcsak más kölcsönös kap­­csolatok, kidomborították a két ál­lam és nép azon óhaját, hogy fej­lesszék együttműködésüket külön­böző területeken. A két fél megvizsgálta annak az eszmecserének az eredményeit, a­­melyet képviselőik folytattak a Ro­mánia és Törökország közötti gaz­dasági és kereskedelmi kapcsola­tok előmozdítását szolgáló haté­kony együttműködés lehetőségei­ről. Megelégedéssel állapították meg, hogy több olyan terület van, ame­lyeken mindkét ország előnyére közös akciókat lehetne kezdemé­nyezni és jóváhagyták képviselőik azon javaslatait, hogy a két ország szakértői, akik a legrövidebb időn belül találkoznak Romániában és Törökországban, tanulmányozzák a különböző kínálkozó lehetősége­ket. A két miniszterelnök megelége­dését fejezte ki afölött, hogy a lá­­togatás során egyezményt írtak alá a kapcsolatok rendezéséről a tudo­mány és a művészet terén, vala­mint egyezményt a turisztika te­rén. Ugyanakkor elhatározták, fel­hatalmazzák szakértőiket, hogy tárgyaljanak és kössenek egyezmé­nyeket a tengerhajózás és ország­úti szállítás terén, valamint egy egészségügyi és állategészségügyi megállapodást. Mindkét fél hangsúlyozta a ro­mán és török államférfiak közötti közvetlen kapcsolatok hasznossá­gát a kölcsönös megismerés és bi­zalom fejlesztésére, a két szomszé­dos nemzet közötti baráti kapcso­latok erősítésére, a béke és a nem­zetközi együttműködés ügye érde­kében. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az összes balkáni országok kö­zötti kapcsolatok javulása igen nagy horderejű volna e térség bé­kéje és a világbéke szempontjá­ból. Megállapították, hogy a román kormányküldöttség törökországi látogatása jelentősen hozzájárult a kölcsönös megértés növekedéséhez és a Románia és a Törökország kö­zötti jószomszédi viszony fejlődé­séhez. Románia Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsának elnöke továbbította őexcellenciája Cev­­det Sunay úrnak, a Török Köztár­saság elnökének őexcellenciája, Chivu Stoica úrnak, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívását, hogy meg­felelő időpontban látogasson el Romániába. A román kormányküldöttség ugyanakkor meghívott egy török kormányküldöttséget, hogy őexcel­lenciája Suleyman Demirel minisz­terelnök úr vezetésével 1967 folya­mán tegyen látogatást Románia Szocialista Köztársaságban. Mindkét meghívást szívesen el­fogadták. Ebéd a román (Folytatás az 1. oldalról) nek szentelt békés munkáját. Mély benyomást tett ránk az a szívé­lyes vendégszeretet, amellyel min­denütt fogadtak bennünket, s az irántunk tanúsított figyelem, a­­mely megerősítette azt az érzé­sünket, hogy jó szomszédok kö­zött vagyunk, akiket hozzánk ha­sonlóan az az óhaj hat át, hogy fenntartsuk és fejlesszük az együtt­működést és a barátságot. A Minisztertanács elnöke rámu­tatott: a román küldöttség teljes mértékben egyetért azzal a véle­ménnyel, hogy a törökországi láto­gatás eredményes és rendkívül hasznos volt a román-török kap­csolatok szempontjából és új sza­kaszt, biztató távlatokat tár fel ezekben a kapcsolatokban. Azok a megbeszélések, amelye­ket őexcellenciája Cevdet Sunay úrral, a Török Köztársaság elnöké­vel, s a miniszterelnökkel folytat­tunk, valamint küldöttségünk tag­jainak más hivatalos török szemé­lyiségekkel folytatott megbeszélé­sei — mondotta a szónok — véle­ményünk szerint jelentősen hozzá­járulnak ahhoz, hogy módot talál­junk kormányaink azon óhajának és elhatározásának valóra váltá­sára, hogy fejlesszék az együttmű­ködési kapcsolatokat a szuvereni­tás és a nemzeti függetlenség, a belügyekbe való be nem avatko­zás, a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei és minden nép ama joga alapján, hogy szabadon dönt­sön sorsa felől. Üdvözöljük a ma aláírt egyez­ményeket, amelyek rendezik or­szágunk kapcsolatait a közeledés és a kölcsönös megismerés szem­pontjából fontos területeken, mint például a tudomány, a művészet és a turisztika. A megbeszélések ugyanakkor kidomborították a köl­csönös érdeklődést az iránt, hogy a közeljövőben olyan egyezmények és megállapodások jöjjenek létre, amelyek új lehetőségeket teremte­nek gazdasági és kereskedelmi cseréink bővítéséhez Meggyőződé­sünk, hogy a román és a török nemzetnek barátságuk és együtt­működésük fejlődésével kapcsola­tos óhaja közösen megállapítandó, kölcsönösen előnyös alapra épülő, mind szélesebb körű konkrét ak­ciókban jut majd kifejezésre. Kitűnő alkalom ez számunkra — mondotta a román miniszterel­nök — kidomborítani Nicolae Ti­­tulescu 33 évvel ezelőtti törökor­szági látogatása alkalmával el­hangzott szavainak időszerűségét: „A török nemzetnek — mondotta — a sok többi között három felbe­csülhetetlen jó tulajdonsága van: az erős nemzeti érzés, a mélységes lojalitás és a veleszületett nagylel­kűség. Úgy hiszem — tette hozzá Titulescu — hogy ezeket a jellem­vonásokat a román népnél is köny­­nyen megtalálhatják. Márpedig míg a nemzeti érzés a népek lété­nek biztosítéka, addig a nagylelkű­ség lehetővé teszi a megértést a másik fél álláspontjának felfogása révén, a lojalitás pedig azáltal ad teljes értéket a megértésnek, hogy bizonyossá teszi szigorú tiszte­letben tartását“. Mi tiszteljük és értékeljük ma ezeket az eszméket és őszintén ör­vendünk annak, hogy eszmecseré­ink megerősítették kormányaink­nak azt a közös elhatározását, hogy fejleszteni fogják jószomszé­di és baráti kapcsolataikat, ame­lyeknek a jelentősége és fontossága túlhaladja a kétoldalú keretet, szá­mottevően előmozdítva a béke és a nemzetközi együttműködés ügyét a Balkán-félsziget térségében és szélesebb körben, európai és világ­­viszonylatban.­­ Befejezésül a Minisztertanács elnöke a román-török barátság erősödésére, a török nép jólétére, Cevdet Sunay elnök és Süleyman Demirel miniszterelnök egészségé­re emelte poharát. kormányküldöttség tiszteletére (Folytatás az­­ oldalról) Lenauheimon, Grabácon, Biléden, Kiskomlóson, s Teremián is hason­ló dolgokat tapasztalhatunk. Ve­gyük például Lenauheimot. Mind­jobban duzzadó felhalmozási alap­jának — jelenleg több, mint félmil­liót tesz ki 100 hektáronként — köszönheti elsősorban ez az MTSZ is országos hírnevét, aranyérmes rangját. S ez Viorel Uibaru elnök, a Szocialista Munka Hőse szerint sokra kötelez. Valóban nem akár­milyen teljesítmény a 3632 kilós búza —, 5563 kilós szemeskukorica — és 40 tonnásnál több cukorrépa­hozam, mellyel a lenauheimiak ta­valy kirukkoltak. A szomszédos grabációk is megtanulták az évek során, milyen termesztési módsze­rekkel, gazdálkodási formákkal járhatnak a lenauheimiak sarká­ban, mivel éltethetik legjobban a milliós értékek forrásvidékét. Kö­vetkezetesen gyarapították ők is a felhalmozási részarányt s így a száz hektáronként­­ verik náluk is a félmilliót. Ha pedig az alap szi­lárd, a belterjes, jövedelmező gaz­dálkodás útját sem keresztezhetik akadályok, kitérők. A 36 mázsás búza-, 50 és fél mázsás szemesku­korica-, 38 335 kilós cukorrépaho­zam, a 100 hektáronkénti 101 ton­na árugabona, 16 780 liter tej-, és 8000 kiló húsára mind­ezt bizo­nyítja. S a nagyőszi, lenauheimi és gra­­báci nem egyedi példa. Ugyanis az egész rajon MTSZ-einek gazdálko­dását, termelését általában jó alap­ra ágyazták. Ez pedig, a százhek­táronkénti 300 000 lejes állóalap erős hajtóereje az előrehaladásnak. Nem véletlenül tettek szert tavaly 252 millió jövedelemre — a terve­zettnél 30 millióval többre — a Nagyszentmiklós környéki gazda­ságok, így oszthattak a téliesített munkaegységek után 123 millió lej értékű terményt és készpénzt. FELZÁRKÓZÁS... TANULSÁGGAL Nincsen erdő bokrok nélkül. Át­vitt értelemben a Nagyszentmiklós rajoni MTSZ-ek közös vagyonában is — bármilyen életerős — itt-ott akad csenevészes irtás. Szakembe­rek véleménye szerint rajoni vi­szonylatban közel 400 000, de leg­alábbis 350 000 lej értékű lehetne most a százhektáronkénti osztha­tatlan alap, ha néhány MTSZ nem hanyagolja el az évek során a fel­halmozást Ez eleve megakadályoz­ta az ütemes fejlődést, az eredmé­nyes gazdálkodás kibontakozását. Mert nézzük például Óbébát, a­­hol csak 131 000 lejre rúg a száz­­hektáronkénti oszthatatlan alap. A helytelen orientálódás következté­ben hibát követtek el a tavaly is, minthogy a felét sem tartalékolták felhalmozási célokra a termelési tervben előirányzott összegnek. S a következmény : lehetőségeken a­­luli hozamok, szerény bevételek — 100 hektáronként csak 132 000 lej, ami különben szoros korrelációban van a közös vagyonnal — és a ra­joni átlagnál 8 lejjel alacsonyabb munkaegység érték. Éppen ezért a szövetkezeti tulajdon erőteljes gya­rapítására kell a fő figyelmet fek­tetni Óbébán s az MTSZ-ek új a­­lapszabályzata értelmében az évi tiszta termelés értékének csaknem egynegyedét beruházásokra, felhal­mozásra fordítani. Egyszersmind a lassú előrehaladás okait, tényezőit is mielőbb meg kell szüntetni s o­­kosabb, célszerűbb gazdálkodási irányzatot kialakítani. Mert hiába több mint 100 darab a jószágállo­­mány száma, ha ebből csupán két­száz és egynéhány tehén. Csak arra jó ez, hogy az állatsűrű­ség po­zitív legyen, amitől a tejtermelés, a jövedelmezőség még nem alakul kedvezően. Többé kevésbé Sárafalván és Igrisen is hasonló a helyzet. Az előbbi szövetkezetben is vagy 130 000 lejjel kevesebbet csatoltak múlt év végén a termelési tervben előirányzott felhalmozási alaphoz. Pedig a bővített újratermelés meg­szilárdításáért itt is sokat kell még­tenni. Mert akárhogy vesszük, a százhektáronkénti 117 000 lejes ál­lóalap — amit mellesleg a Lippa rajoni és más dombvidéki gazdasá­gok is felmutathatnak — mi­nimális szintet jelent. Márpedig az anyagi alap — hangsúlyoz­zuk — döntően kihat az MTSZ egész tevékenységének, bevételé­nek alakulására. Persze az utóbbit illetően, érvelhetnek egyesek Sára­­falváról azzal : hétmillió bevétel­lel zárták az évet, ami szép összeg. Ez igaz. De ne feledjük : 4000 hek­táros birtokú gazdaságról van szó, s így 100 hektáronként csak 177 000 lej jut a milliókból. Igrisen meg kevesebb. A jövedelmezőség, a szervezeti-gazdasági megerősödés foka egyenes arányban áll a beru­házásokkal, a közös vagyon fejlesz­tésének ütemével. Néhány év alatt az obébai, a sá­­rafalvi és igrisi MTSZ is felzár­kózhat az élenjáró egységek sorá­ba. A lehetőség meg van erre, mellyel élni is kell mielőbb. Min­denekelőtt az eddigi káros hagyo­mányokkal, helytelen irányzattal kell felhagyni s minél több és ha­tékony beruházással, felhalmo­zással kell a közös vagyont növel­ni. Mert a nagyőszi, lenauheimi és sok más MTSZ példája mind azt bizonyítja : szilárd alapra lehet és kell építeni. ELŐRE A Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti műszaki-tudományos együttműködési bizottság XI. ülésszaka Július 18 és 28 között tartotta munkálatait Bukarestben a Romá­nia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti mű­szaki-tudományos együttműködési bizottság XI. ülésszaka. Megvizsgálták a X. ülésszak jegyzőkönyve előírásainak teljesí­tését és megegyeztek a követ­kező időszak műszaki-tudományos együttműködési tematikájában. Az aláírt jegyzőkönyv értelmé­ben a román fél műszaki doku­mentációt fog küldeni és kínai szakemberek érkeznek hazánkba, hogy megismerjék a műszaki-tu­dományos eredményeket a vegy­ipar-, a kőolaj- és gázipar, vala­mint más iparágakban. A kínai fél műszaki dokumentációt küld és román szakembereket fogad, hogy megismerkedjenek a műsza­ki-tudományos megvalósításokkal az építőipar, a könnyűipar, a gép­gyártóipar és más iparágak terén. A jegyzőkönyvet román részről V. Bumbacea, az Építkezési- Mű­építészeti- és Városrendezési Álla­mi Bizottság alelnöke, a román küldöttség vezetője, kínai részről Csizsu Venlun kőolajipari minisz­terhelyettes, a kínai küldöttség vezetője írta alá. Az aláírásnál jelen volt Cean Jun­­csan, a kínai NK bukaresti nagy­követe. A kínai küldöttség romániai tartózkodása alatt meglátogatott egyes iparvállalatokat és kulturá­lis intézményeket. Az ülésszak munkálatai a barát­ság és a kölcsönös megértés lég­körében folytak le. Megjelent a PROBLEME L COMICE 7. száma A TARTALOMRÓL. Megvalósulnak a Román Kom­munista Párt IX. kongresszusának határozatai; DR. VASILE RAUS­­SER : Az ötéves terv — a román gazdaság fejlődésének szintézise a jelenlegi időszakban ; F. IOAN : Az ipari termelés és az állóala­pok növekedése közötti korrelá­ció ; G. SICA és DR. V. M. PO­­PESCU : Az ipari termelés önkölt­ségének csökkentése ; GHEOR­GHE NECULA : Az öntözés , a termésnövelés és a gazdasági ha­tékonyság emelésének jelentős esz­köze ; ILIE RADULESCU : Haladó felfogások az állam szerepéről a gazdasági életben ; DR. I. VEVER­­CA : Mihail Kogalniceanu Romá­nia gazdasági fejlődéséről ; A. POPPER : Az ipari forradalom története és a visszamaradottság problémái ; S. RUGER : A nem­zetközi kapitalista kereskedelem szerkezetéről. VÉLEMÉNYCSERE DR. GH. D. BISTRICEANU : A pénzakkumuláció mozgósítási for­máinak megjavítása az állami költségvetésben. G. PLOBȘTEANU (Temesvár) : Paul Vasili gazdasági publiciszti­kájából. JÓ TANÁCS RAJZÁSKOR (Folytatás az 1. oldalról) a fiatal agrármérnök vagy tanár vagy orvos éppen ott vizsgázik, a­­mikor konkrét munkájának egy egész társadalmi közösség — a falu — haladásában kell érvényesülnie, mégpedig úgy, hogy ne csak kisvo­­nalúan jelentsen szakmai ered­ményt, hanem következményei­vel együtt hasson és gyarapítson, egész környezetét emelje. Hogy is mondjam? A talajt és vetést meg kell vizsgálni, a fiatalokat meg kell tanítani matematikára, s beváló or­vos körül fogy a betegség, no de ennyi volna az egész? Hol a beil­leszkedés a szövetkezetbe, melynek termelékenységét a tagok tudatá­val is frissíteni kell, hol a sokolda­lú közművelődés, hol az egészséges életmód általános elterjedése? Mégis csak jó, ha kimondom : az értelmiség legmegfelelőbb testi-lel­ki önellátása csakis a becsületes köz­szolgálat. Aki munkahely­én pusztán csak ismétel, s nem találja meg azt az újat, amivel energiákat szabadíthat fel és bővebb életet kezdeményezhet, az maga sem jut el a megelégedés öröméhez. Szo­cialista társadalmunkban senki sem gáncsolhatja el a jobbat, ha megokoltan kiáll érte valaki. Mit ér történészünk, aki tananyagot magoltat, de a helyi múltat az egészbe, tanulságait emberközelből a jövőbe fel nem emeli? Mit ér nyelvszakosunk, aki a népnyelv ízettől tudományos terminológiákig ki nem fejleszti az anyanyelv min­den szépségét, s egyben tökéletessé nem teszi az országos érintkezési nyelv használatát ? Mindehhez azonban a tanórán kívül is alkotó cselekvés kell, irodalmi színpad és kiszállás, előadások, mozgalmi élet. S mit ér a mérnök vagy orvos, aki körül a korszerű tudományos és műszaki közgondolkozás hullám­gyűrűi el nem oszlatják a maradi­­ság, áporodását ? Régóta hirdetjük, hogy a lap- és folyóiratkultúra az, ami a falura kikerült értelmiség számára eltün­tetheti a város és vidék távolságait, és korszerű információt ad min­denekről. Igen ám, de ez az infor­máltság magába csuklik és sznob­sággá züllik, ha nem egyesül a he­lyi vállalással, az alkotó ösztönnel, a közösségbeli szereplés akaratá­val. Kívánom hát mindkettőt út­­ravalóul a munkhelyekre szétszé­ledő fiataloknak a városos kultu­ráltság, a modern szakmai felké­szültség továbbfejlesztését, állandó hűségben a szellemi források iránt, s a teljes és tudatos beválást a helyszínen, a helyi feladatok vál­lalásával. H­ÍREK HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL AZ ARLUS FŐTANÁCS KÜLDÖTTSÉGE Vasárnap visszaérkezett Moszk­vából az ARLUS Főtanács küldött­sége élén dr. Paul Nicolauval, a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi néptanács alelnökével. A küldött­ség a Szovjet-Román Baráti Tár­saság meghívására tett látogatást a Szovjetunióban, a két társaság közötti együttműködési terv ke­retében. Érkezésnél a Baneasa repülőté­ren jelen voltak : Octav Livezeanu, a Külföldi Kulturkapcsolatok Ro­mán Intézetének alelnöke, az ARLUS Főtanács bárójának tag­ja. ARLUS-aktivisták. Ott volt A. V. Basov, a Szovjet­unió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Inté­zet közli augusztus 1-én . A következő három napra : Me­leg idő, változó felhőzet különö­sen északnyugaton, ahol zápor, villámlás várható. Enyhe délnyu­gati szél. Hőmérsékleti értékek: nappal 25—35, éjjel 12—20 fok kö­zött. Helyenként a fentinél maga­sabb hőmérséklet. A CEC NYEREMÉNYKÖTVÉNYEK JÚLIUS 31-I HÚZÁSÁNAK N­YEREMÉN­Y LIST­Á­JA ADÁS Az ADAS vegyes személybizto­sítási kötvények július 31-i törlesz­tési húzásán az alábbi nyolc betű­csoportot fiúzták ki: K. W. H Y. W. W. A Idhrtzott -*g ^ nyeremény- J E ■o kötvény ^1. Ji i­ti -~ & sorozata S ° n­o r 1 1­23 274 44 IO».UDO 1 47 435 43 75.0(10 1 56 956 06 50.(10« 1 1 55 120 23 25.(10« 1 52 226 17 0l .non 1 07 391 06 5.(10« J l­ 879 so 5.0(1« * 13 534 32 5.«(HI * 15 031 42 5.(100 ? 21 182 05 5.00(1­­ 42 086 28 5.00« 1 49 386 14 5.000 Sorozat­nám vég­ződése 60 134 13 2.000 60 15 1 26 2.00« 60 681 34 2.00« 60 172 30 1.000 60 358 36 1.060 600 13 45 80­ 1 60­ 1 47 37 8(in 600 93 05 *10 V. I. Z. P. F. V. X. F. P. R. D. Z. X. B P. U. F. K. COUVE DE MURVILLE LÁTOGATÁSA BUDAPESTEN Az MTI jelentése szerint Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Couve de Murville francia külügyminisztert és szívélyes esz­mecserét folytatott vele. Kállai Gyula, a Magyar NK Mi­nisztertanácsának elnöke szintén fogadta Couve de Murville-t. A francia külügyminiszter egyik sajtóértekezletén kijelentette, hogy „a francia kormány továbbra is fejleszteni szándékszik a két or­szág kapcsolatait“. Hozzáfűzte, hogy Franciaország és Magyaror­szág alkalmazni fogja a jelenlegi látogatás alkalmával kötött kultu­rális és műszaki-tudományos egyez­ményeket, majd hangsúlyozta a két ország közötti kereskedelmi cserék fejlesztésének jelentőségét. RÓMAI LEVÉL GALILEI VÁROSÁBAN A tajtékzó Arno menti város egykor virágzó kikötő volt, rivali­zált Genovával és Velencével. Pisa tengeri dicsősége a keresz­tes hadjáratok idejében kezdő­dött, amikor innen indultak mesz­­sze tengerentúli útjukra keresz­tes vitézek. De a művészet és tu­domány dolgában sem maradt el versenytársaitól. Sőt! Itt született a reneszánsz hajnalán Niccola Pisano, a messze földön híres épí­tész és szobrász, itt élt Galileo Galilei, aki a székesegyház ku­polája alatt fedezte fel az inga­mozgás törvényét, a ferde to­ronyból pedig a tárgyak szabad­esésének törvényét A székesegy­házban ma is kegyelettel őrzik Galilei bronzlámpáját, amelyet meggyújtott és így tanulmányoz­ta az ingás szabályait. A világ turistáit a Dóm-tér, vagy amint joggal nevezik erre­felé, a Piazza dei Miracoli vonz­za ide. A székesegyház monu­mentális épülete mellett, amelyet 20 évig építettek, emelkedik a vi­lághíres ferde torony. A színes kockákból épült márványfalak, vagy oszlopok mellől szemlélve valóban csodálatos látványban van részünk; úgy tűnik, mintha most, ebben a pillanatban dől­ne le a torony. A tornyot annak idején Bonnano Pisano harang­toronynak szánta, s felépítésén nem kevesebb mint 200 évig dol­goztak. Szakemberek véleménye szerint súlya meghaladja a 14 000 tonnát. Elhajlása jelenleg 2,26 méter és minden évben további 7 tized milliméterrel dől déli irányba. A századok során sok földrengés rázta meg a várost, de a ferde toronyban talán még év­századokig gyönyörködhetnek a turisták A tudósok világszerte sokezer kötélre rúgó tanulmányt írtak a ferde toronyról, a sajtó is napirenden tartja ezt a kérdést. Most az UNESCO égisze alatt kí­sérlik meg megszilárdítani és konzerválni az épületet. 292 lép­­csőfok vezet fel a torony tetejé­re, amelynek magassága északi oldalán 55,22 méter, míg a délin 54,52 méter. Innen nemcsak a vá­­ros panorámájában lehet elgyö­­nyörködni, hanem el lehet látni az öt kilométerre lévő Földközi­tengerig is. A székesegyház és a Battistero megtekintése után városnéző sé­tára indultunk. Miután nagynehe­­zen megszabadultunk az ezernyi emléktárgyat kínálgató utcai áru­soktól nyugodtan elszemlélődhet­tünk a reneszánsz­ korabeli épü­letekben, a festői utcákban, tör­ténelmi nevezetességekben, köz­tük Néró császár termálfürdő­jének romjaiban. Talán kevesen tudják, hogy Pisa még egy nevezetességgel büszkélkedhet . Itt írta meg annak idején Dante az Isteni színjátékot. A régi műemlékek szemlélése közben az ember szinte beleéli magát a középkorba, de gyorsan kizökken ebből a hangulatból. A zsúfolt forgalmú utcák, az el­képesztően tarka reklámok, a ri­kító feliratok, amelyek lépten­­nyomon szezonvégi kiárusítást hirdetnek, egészen megszédítik az ember fejét. Reggelenként végeláthatatlan sorokban özönlik a munkások hada a gyárak felé. Erről jut eszünkbe, hogy Pisa jelentékeny ipari város is. Egyetemi város voltára is következtetni lehet a sokezernyi diákról. Tudni kell, hogy itt működik Olaszország egyik legrégibb, 1336-ban alapí­tott egyeteme, amely akkortájt messze földön hírneves volt. Pi­sai egyetemi tanárokkal beszél­getve tudtam meg, hogy élénk kapcsolatot tartanak hazánk fel­sőoktatásával. A pisai egyetemi tanárok és diákok egy csoportja éppen hazánkban jár. Részt vesz Szinaján egy román nyelv és iro­dalmi tanfolyamon. Pisa könyv­kereskedéseinek kirakataiban nem ritkák Sadoveanu, Rebreanu, Ti­tus Popovici, Tudor Arghezi mű­vei sem Ez utóbbit a Nobel-díjas Salvatore Quasimodo fordította olaszra. Kellemes érzés volt szá­munkra tapasztalni a kölcsönös megismerés és értékelés jeleit. I. Margineanu 3 NEMZETKÖZI ÉLET BULGARIA NK ■hhhmímmmhü irányelvtervezh­­l UJ iill­lS IMI VMIKKÖK­G A BTA hírügynökség jelentése szerint Szófiában közzétették a Bolgár KP IX. kongresszusának Irányelvtervezetét a bolgár nem­zetgazdaság 1966—1970-re szóló ötödik fejlesztési tervére vonatko­zólag. Az új ötéves terv fő politikai­­gazdasági feladata biztosítani a bulgáriai szocialista társadalom további sikeres építését a szocializ­mus műszaki-anyagi alapjának gyors építése, a szocialista társa­dalmi viszonyok tökéletesítése, a nép életszínvonalának és a dolgo­zók szocialista öntudatának eme­lése útján. Amint a tervezet hangsúlyozza, 1966—1970-re előirányozták a nem­zeti jövedelem 45—50 százalékos, az egy főre eső reáljövedelem leg­alább 30 százalékos növelését. Az új ötéves terv során az ipari ter­melés 65—70 százalékkal növek­­szik. Ehhez új kapacitásokat kell üzembe helyezni, új termékek gyártását bevezetni, jelentősen ja­vítani a meglevő felszerelés és a termelési felületek kihasználását. A munkatermelékenységnek leg­alább­ 40—45 százalékkal kell nö­vekednie. A tervezet előirányozza a geológiai kutatások bővítését, hogy új érctelepeket hasznosítsa­nak. Az energetikai bázis fejlesz­tése és erősítése céljából 3000 me­gawatt kapacitású új villanytele­peket helyeznek üzembe és fokoz­zák a barnaszén kitermelését. A gépgyártó- és fémfeldolgozó ipar termelése 1970-ben a 2—2,5-szere­­se lesz az 1965. évinek. Az ötéves terv folyamán megkezdik a gép­kocsik és tehergépkocsik gyártá­sát. Növelik a tengerjáró és folya­mi hajók termelését. A vegyipari termelés a 3—3,5-szeresére, a köny­nyűipari termelés pedig 46 száza­lékkal növekszik. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a tervezet rámutat, hogy az ötéves terv során az évi átlagos termelésnek 25—30 száza­lékkal kell növekednie. A gépesí­tett mezőgazdasági munkák volu­mene 1970-ben 35 százalékkal nö­vekszik 1965-höz képest; ugyan­csak fokozódik az öntözéses műve­lés területe. Az 1966—1970-es időszakban nagy figyelmet fordítanak arra, hogy nagy vonalakban befejezzék a vasúti szállítás műszaki újjáépí­tését és az országutak építését és átépítését. Az új ötéves tervben hozzávető­leg 12 milliárd levát fordítanak főberuházásokra. A tudomány és a műszaki hala­dás terén fejlesztik az alapvető tudományos és a kizárólag gyakor­lati jellegű kutatásokat és fokoz­zák ütemüket. Bulgária NK kereskedelmi cse­réi 1970-ben 63—65 százalékkal nö­vekszenek 1965-höz képest. A fő figyelmet a szocialista országokkal való együttműködés bővítésére fordítják. Szélesítik a kapitalista országokkal való kereskedelmi kapcsolatokat a kölcsönös előnyök alapján. A kiskereskedelmi áruforgalom több mint 40 százalékkal bővül 1970-ben. A felépítendő lakóterü­let 8 500 000 négyzetméter lesz, a kórházi ágyak száma több mint 17 százalékkal, a szanatóriumi ágyaké több mint 20 százalékkal növekszik. 1970-ben az ifjaknak mintegy 40—50 százaléka a műsza­ki szakmai iskolákban folytatja majd tanulmányait.

Next