Előre, 1966. augusztus (20. évfolyam, 5831-5855. szám)
1966-08-02 / 5831. szám
1966. augusztus 2., kedd A ROMÁN KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG ELUTAZÁSA TÖRÖKORSZÁGBÓL Isztambulból jelentik a különtudósítók . Vasárnap a román kormányküldöttség élén Ion Gheorghe Maurerrel, a Minisztertanács elnökével befejezte a Török Köztársaságban ezen ország kormányának meghívására tett hivatalos látogatását. Délelőtt, indulás előtt, a román Vendégek török személyiségek kíséretében megtekintettek két híres műépítészeti emlékművet Isztambul régi városnegyedében : a Szent Szófia templomot és a Kék Mecsetet. A Szent Szófia, amely 532 és 537 között épült, a XVI. századig a legimpozánsabb egyházi épület volt az egész világon. 1453-ban mecsetté változtatták, 1935-ben pedig múzeum lett. Ezt követően látogatást tettek a Kék Mecsetben, a török művészet rendkívül gazdagon díszített remekművében. Ezután a hivatalos gépkocsik oszlopa a Yesilköy repülőtér felé indult, amelynek épületét Románia és Törökország állami zászlói díszítették. A repülőtér hivatalos szalonjában Románia Minisztertanácsának elnöke nyilatkozatot tett a repülőtéren tartózkodó török és külföldi újságíróknak. Már mondottam — jelentette ki Ion Gheorghe Maurer elvtárs , hogy örömmel állapítottam meg : nagyon jó munkát végeztünk együtt az országaink kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztése terén. Ezzel azt hiszem, pozitív eredményt értünk el ez övezet békéje, és nem csak ennek az övezetnek a békéje szempontjából. Örömöt jelent számomra, hogy alkalmam volt látogatást tenni Törökországban, hogy meleg fogadtatásban részesültünk a kormány, a hatóságok és a lakosság részéről. Biztosíthatom Önöket, hogy a román küldöttség tartós emlékekkel tér vissza erről a látogatásról. Ezt követően a román miniszterelnök és a küldöttség többi tagjai melegen elbúcsúztak Ihsam Sabri Caglayangil török külügyminisztertől, Vera Poyraz isztambuli kormányzótól, Hasim Iscantól, a város polgármesterétől és a repülőtéren tartózkodó többi török hivatalos személyektől. Jelen volt Ion Drinceanu, Románia ankarai nagykövete, Románia ankarai nagykövetségének és az isztambuli román konzulátusnak a tagjai. 12:30 órakor a különrepülőgép elindult hazánk felé. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) folytattak nemzetközi kérdésekről és a román-török kapcsolatok fejlődéséről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két kormány közötti kapcsolatok a Románia és Törökország közötti kölcsönös megértés és együttműködés növekedéséhez vezettek és hozzájárultak a béke megerősödéséhez e földrajzi térségben. A két fél megelégedéssel juttatta kifejezésre kormányának azon őszinte óhaját, hogy fejlessze a jószomszédi viszonyt, a nemzeti szuverenitás és függetlenség, a területi integritás, a jogegyenlőség és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. A török parlamenti küldöttség nemrégi romániai látogatása, a függő pénzügyi kérdések rendezése, a légiegyezmény megkötése, a gazdasági szakértő-küldöttségek kölcsönös látogatása, a művészeti és tudományos kapcsolatok fejlődése, akárcsak más kölcsönös kapcsolatok, kidomborították a két állam és nép azon óhaját, hogy fejlesszék együttműködésüket különböző területeken. A két fél megvizsgálta annak az eszmecserének az eredményeit, amelyet képviselőik folytattak a Románia és Törökország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok előmozdítását szolgáló hatékony együttműködés lehetőségeiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy több olyan terület van, amelyeken mindkét ország előnyére közös akciókat lehetne kezdeményezni és jóváhagyták képviselőik azon javaslatait, hogy a két ország szakértői, akik a legrövidebb időn belül találkoznak Romániában és Törökországban, tanulmányozzák a különböző kínálkozó lehetőségeket. A két miniszterelnök megelégedését fejezte ki afölött, hogy a látogatás során egyezményt írtak alá a kapcsolatok rendezéséről a tudomány és a művészet terén, valamint egyezményt a turisztika terén. Ugyanakkor elhatározták, felhatalmazzák szakértőiket, hogy tárgyaljanak és kössenek egyezményeket a tengerhajózás és országúti szállítás terén, valamint egy egészségügyi és állategészségügyi megállapodást. Mindkét fél hangsúlyozta a román és török államférfiak közötti közvetlen kapcsolatok hasznosságát a kölcsönös megismerés és bizalom fejlesztésére, a két szomszédos nemzet közötti baráti kapcsolatok erősítésére, a béke és a nemzetközi együttműködés ügye érdekében. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az összes balkáni országok közötti kapcsolatok javulása igen nagy horderejű volna e térség békéje és a világbéke szempontjából. Megállapították, hogy a román kormányküldöttség törökországi látogatása jelentősen hozzájárult a kölcsönös megértés növekedéséhez és a Románia és a Törökország közötti jószomszédi viszony fejlődéséhez. Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke továbbította őexcellenciája Cevdet Sunay úrnak, a Török Köztársaság elnökének őexcellenciája, Chivu Stoica úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívását, hogy megfelelő időpontban látogasson el Romániába. A román kormányküldöttség ugyanakkor meghívott egy török kormányküldöttséget, hogy őexcellenciája Suleyman Demirel miniszterelnök úr vezetésével 1967 folyamán tegyen látogatást Románia Szocialista Köztársaságban. Mindkét meghívást szívesen elfogadták. Ebéd a román (Folytatás az 1. oldalról) nek szentelt békés munkáját. Mély benyomást tett ránk az a szívélyes vendégszeretet, amellyel mindenütt fogadtak bennünket, s az irántunk tanúsított figyelem, amely megerősítette azt az érzésünket, hogy jó szomszédok között vagyunk, akiket hozzánk hasonlóan az az óhaj hat át, hogy fenntartsuk és fejlesszük az együttműködést és a barátságot. A Minisztertanács elnöke rámutatott: a román küldöttség teljes mértékben egyetért azzal a véleménnyel, hogy a törökországi látogatás eredményes és rendkívül hasznos volt a román-török kapcsolatok szempontjából és új szakaszt, biztató távlatokat tár fel ezekben a kapcsolatokban. Azok a megbeszélések, amelyeket őexcellenciája Cevdet Sunay úrral, a Török Köztársaság elnökével, s a miniszterelnökkel folytattunk, valamint küldöttségünk tagjainak más hivatalos török személyiségekkel folytatott megbeszélései — mondotta a szónok — véleményünk szerint jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy módot találjunk kormányaink azon óhajának és elhatározásának valóra váltására, hogy fejlesszék az együttműködési kapcsolatokat a szuverenitás és a nemzeti függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei és minden nép ama joga alapján, hogy szabadon döntsön sorsa felől. Üdvözöljük a ma aláírt egyezményeket, amelyek rendezik országunk kapcsolatait a közeledés és a kölcsönös megismerés szempontjából fontos területeken, mint például a tudomány, a művészet és a turisztika. A megbeszélések ugyanakkor kidomborították a kölcsönös érdeklődést az iránt, hogy a közeljövőben olyan egyezmények és megállapodások jöjjenek létre, amelyek új lehetőségeket teremtenek gazdasági és kereskedelmi cseréink bővítéséhez Meggyőződésünk, hogy a román és a török nemzetnek barátságuk és együttműködésük fejlődésével kapcsolatos óhaja közösen megállapítandó, kölcsönösen előnyös alapra épülő, mind szélesebb körű konkrét akciókban jut majd kifejezésre. Kitűnő alkalom ez számunkra — mondotta a román miniszterelnök — kidomborítani Nicolae Titulescu 33 évvel ezelőtti törökországi látogatása alkalmával elhangzott szavainak időszerűségét: „A török nemzetnek — mondotta — a sok többi között három felbecsülhetetlen jó tulajdonsága van: az erős nemzeti érzés, a mélységes lojalitás és a veleszületett nagylelkűség. Úgy hiszem — tette hozzá Titulescu — hogy ezeket a jellemvonásokat a román népnél is könynyen megtalálhatják. Márpedig míg a nemzeti érzés a népek létének biztosítéka, addig a nagylelkűség lehetővé teszi a megértést a másik fél álláspontjának felfogása révén, a lojalitás pedig azáltal ad teljes értéket a megértésnek, hogy bizonyossá teszi szigorú tiszteletben tartását“. Mi tiszteljük és értékeljük ma ezeket az eszméket és őszintén örvendünk annak, hogy eszmecseréink megerősítették kormányainknak azt a közös elhatározását, hogy fejleszteni fogják jószomszédi és baráti kapcsolataikat, amelyeknek a jelentősége és fontossága túlhaladja a kétoldalú keretet, számottevően előmozdítva a béke és a nemzetközi együttműködés ügyét a Balkán-félsziget térségében és szélesebb körben, európai és világviszonylatban. Befejezésül a Minisztertanács elnöke a román-török barátság erősödésére, a török nép jólétére, Cevdet Sunay elnök és Süleyman Demirel miniszterelnök egészségére emelte poharát. kormányküldöttség tiszteletére (Folytatás az oldalról) Lenauheimon, Grabácon, Biléden, Kiskomlóson, s Teremián is hasonló dolgokat tapasztalhatunk. Vegyük például Lenauheimot. Mindjobban duzzadó felhalmozási alapjának — jelenleg több, mint félmilliót tesz ki 100 hektáronként — köszönheti elsősorban ez az MTSZ is országos hírnevét, aranyérmes rangját. S ez Viorel Uibaru elnök, a Szocialista Munka Hőse szerint sokra kötelez. Valóban nem akármilyen teljesítmény a 3632 kilós búza —, 5563 kilós szemeskukorica — és 40 tonnásnál több cukorrépahozam, mellyel a lenauheimiak tavaly kirukkoltak. A szomszédos grabációk is megtanulták az évek során, milyen termesztési módszerekkel, gazdálkodási formákkal járhatnak a lenauheimiak sarkában, mivel éltethetik legjobban a milliós értékek forrásvidékét. Következetesen gyarapították ők is a felhalmozási részarányt s így a száz hektáronként verik náluk is a félmilliót. Ha pedig az alap szilárd, a belterjes, jövedelmező gazdálkodás útját sem keresztezhetik akadályok, kitérők. A 36 mázsás búza-, 50 és fél mázsás szemeskukorica-, 38 335 kilós cukorrépahozam, a 100 hektáronkénti 101 tonna árugabona, 16 780 liter tej-, és 8000 kiló húsára mindezt bizonyítja. S a nagyőszi, lenauheimi és grabáci nem egyedi példa. Ugyanis az egész rajon MTSZ-einek gazdálkodását, termelését általában jó alapra ágyazták. Ez pedig, a százhektáronkénti 300 000 lejes állóalap erős hajtóereje az előrehaladásnak. Nem véletlenül tettek szert tavaly 252 millió jövedelemre — a tervezettnél 30 millióval többre — a Nagyszentmiklós környéki gazdaságok, így oszthattak a téliesített munkaegységek után 123 millió lej értékű terményt és készpénzt. FELZÁRKÓZÁS... TANULSÁGGAL Nincsen erdő bokrok nélkül. Átvitt értelemben a Nagyszentmiklós rajoni MTSZ-ek közös vagyonában is — bármilyen életerős — itt-ott akad csenevészes irtás. Szakemberek véleménye szerint rajoni viszonylatban közel 400 000, de legalábbis 350 000 lej értékű lehetne most a százhektáronkénti oszthatatlan alap, ha néhány MTSZ nem hanyagolja el az évek során a felhalmozást Ez eleve megakadályozta az ütemes fejlődést, az eredményes gazdálkodás kibontakozását. Mert nézzük például Óbébát, ahol csak 131 000 lejre rúg a százhektáronkénti oszthatatlan alap. A helytelen orientálódás következtében hibát követtek el a tavaly is, minthogy a felét sem tartalékolták felhalmozási célokra a termelési tervben előirányzott összegnek. S a következmény : lehetőségeken aluli hozamok, szerény bevételek — 100 hektáronként csak 132 000 lej, ami különben szoros korrelációban van a közös vagyonnal — és a rajoni átlagnál 8 lejjel alacsonyabb munkaegység érték. Éppen ezért a szövetkezeti tulajdon erőteljes gyarapítására kell a fő figyelmet fektetni Óbébán s az MTSZ-ek új alapszabályzata értelmében az évi tiszta termelés értékének csaknem egynegyedét beruházásokra, felhalmozásra fordítani. Egyszersmind a lassú előrehaladás okait, tényezőit is mielőbb meg kell szüntetni s okosabb, célszerűbb gazdálkodási irányzatot kialakítani. Mert hiába több mint 100 darab a jószágállomány száma, ha ebből csupán kétszáz és egynéhány tehén. Csak arra jó ez, hogy az állatsűrűség pozitív legyen, amitől a tejtermelés, a jövedelmezőség még nem alakul kedvezően. Többé kevésbé Sárafalván és Igrisen is hasonló a helyzet. Az előbbi szövetkezetben is vagy 130 000 lejjel kevesebbet csatoltak múlt év végén a termelési tervben előirányzott felhalmozási alaphoz. Pedig a bővített újratermelés megszilárdításáért itt is sokat kell mégtenni. Mert akárhogy vesszük, a százhektáronkénti 117 000 lejes állóalap — amit mellesleg a Lippa rajoni és más dombvidéki gazdaságok is felmutathatnak — minimális szintet jelent. Márpedig az anyagi alap — hangsúlyozzuk — döntően kihat az MTSZ egész tevékenységének, bevételének alakulására. Persze az utóbbit illetően, érvelhetnek egyesek Sárafalváról azzal : hétmillió bevétellel zárták az évet, ami szép összeg. Ez igaz. De ne feledjük : 4000 hektáros birtokú gazdaságról van szó, s így 100 hektáronként csak 177 000 lej jut a milliókból. Igrisen meg kevesebb. A jövedelmezőség, a szervezeti-gazdasági megerősödés foka egyenes arányban áll a beruházásokkal, a közös vagyon fejlesztésének ütemével. Néhány év alatt az obébai, a sárafalvi és igrisi MTSZ is felzárkózhat az élenjáró egységek sorába. A lehetőség meg van erre, mellyel élni is kell mielőbb. Mindenekelőtt az eddigi káros hagyományokkal, helytelen irányzattal kell felhagyni s minél több és hatékony beruházással, felhalmozással kell a közös vagyont növelni. Mert a nagyőszi, lenauheimi és sok más MTSZ példája mind azt bizonyítja : szilárd alapra lehet és kell építeni. ELŐRE A Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti műszaki-tudományos együttműködési bizottság XI. ülésszaka Július 18 és 28 között tartotta munkálatait Bukarestben a Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti műszaki-tudományos együttműködési bizottság XI. ülésszaka. Megvizsgálták a X. ülésszak jegyzőkönyve előírásainak teljesítését és megegyeztek a következő időszak műszaki-tudományos együttműködési tematikájában. Az aláírt jegyzőkönyv értelmében a román fél műszaki dokumentációt fog küldeni és kínai szakemberek érkeznek hazánkba, hogy megismerjék a műszaki-tudományos eredményeket a vegyipar-, a kőolaj- és gázipar, valamint más iparágakban. A kínai fél műszaki dokumentációt küld és román szakembereket fogad, hogy megismerkedjenek a műszaki-tudományos megvalósításokkal az építőipar, a könnyűipar, a gépgyártóipar és más iparágak terén. A jegyzőkönyvet román részről V. Bumbacea, az Építkezési- Műépítészeti- és Városrendezési Állami Bizottság alelnöke, a román küldöttség vezetője, kínai részről Csizsu Venlun kőolajipari miniszterhelyettes, a kínai küldöttség vezetője írta alá. Az aláírásnál jelen volt Cean Juncsan, a kínai NK bukaresti nagykövete. A kínai küldöttség romániai tartózkodása alatt meglátogatott egyes iparvállalatokat és kulturális intézményeket. Az ülésszak munkálatai a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. Megjelent a PROBLEME L COMICE 7. száma A TARTALOMRÓL. Megvalósulnak a Román Kommunista Párt IX. kongresszusának határozatai; DR. VASILE RAUSSER : Az ötéves terv — a román gazdaság fejlődésének szintézise a jelenlegi időszakban ; F. IOAN : Az ipari termelés és az állóalapok növekedése közötti korreláció ; G. SICA és DR. V. M. POPESCU : Az ipari termelés önköltségének csökkentése ; GHEORGHE NECULA : Az öntözés , a termésnövelés és a gazdasági hatékonyság emelésének jelentős eszköze ; ILIE RADULESCU : Haladó felfogások az állam szerepéről a gazdasági életben ; DR. I. VEVERCA : Mihail Kogalniceanu Románia gazdasági fejlődéséről ; A. POPPER : Az ipari forradalom története és a visszamaradottság problémái ; S. RUGER : A nemzetközi kapitalista kereskedelem szerkezetéről. VÉLEMÉNYCSERE DR. GH. D. BISTRICEANU : A pénzakkumuláció mozgósítási formáinak megjavítása az állami költségvetésben. G. PLOBȘTEANU (Temesvár) : Paul Vasili gazdasági publicisztikájából. JÓ TANÁCS RAJZÁSKOR (Folytatás az 1. oldalról) a fiatal agrármérnök vagy tanár vagy orvos éppen ott vizsgázik, amikor konkrét munkájának egy egész társadalmi közösség — a falu — haladásában kell érvényesülnie, mégpedig úgy, hogy ne csak kisvonalúan jelentsen szakmai eredményt, hanem következményeivel együtt hasson és gyarapítson, egész környezetét emelje. Hogy is mondjam? A talajt és vetést meg kell vizsgálni, a fiatalokat meg kell tanítani matematikára, s beváló orvos körül fogy a betegség, no de ennyi volna az egész? Hol a beilleszkedés a szövetkezetbe, melynek termelékenységét a tagok tudatával is frissíteni kell, hol a sokoldalú közművelődés, hol az egészséges életmód általános elterjedése? Mégis csak jó, ha kimondom : az értelmiség legmegfelelőbb testi-lelki önellátása csakis a becsületes közszolgálat. Aki munkahelyén pusztán csak ismétel, s nem találja meg azt az újat, amivel energiákat szabadíthat fel és bővebb életet kezdeményezhet, az maga sem jut el a megelégedés öröméhez. Szocialista társadalmunkban senki sem gáncsolhatja el a jobbat, ha megokoltan kiáll érte valaki. Mit ér történészünk, aki tananyagot magoltat, de a helyi múltat az egészbe, tanulságait emberközelből a jövőbe fel nem emeli? Mit ér nyelvszakosunk, aki a népnyelv ízettől tudományos terminológiákig ki nem fejleszti az anyanyelv minden szépségét, s egyben tökéletessé nem teszi az országos érintkezési nyelv használatát ? Mindehhez azonban a tanórán kívül is alkotó cselekvés kell, irodalmi színpad és kiszállás, előadások, mozgalmi élet. S mit ér a mérnök vagy orvos, aki körül a korszerű tudományos és műszaki közgondolkozás hullámgyűrűi el nem oszlatják a maradiság, áporodását ? Régóta hirdetjük, hogy a lap- és folyóiratkultúra az, ami a falura kikerült értelmiség számára eltüntetheti a város és vidék távolságait, és korszerű információt ad mindenekről. Igen ám, de ez az informáltság magába csuklik és sznobsággá züllik, ha nem egyesül a helyi vállalással, az alkotó ösztönnel, a közösségbeli szereplés akaratával. Kívánom hát mindkettőt útravalóul a munkhelyekre szétszéledő fiataloknak a városos kulturáltság, a modern szakmai felkészültség továbbfejlesztését, állandó hűségben a szellemi források iránt, s a teljes és tudatos beválást a helyszínen, a helyi feladatok vállalásával. HÍREK HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL AZ ARLUS FŐTANÁCS KÜLDÖTTSÉGE Vasárnap visszaérkezett Moszkvából az ARLUS Főtanács küldöttsége élén dr. Paul Nicolauval, a Gheorghe Gheorghiu-Dej városi néptanács alelnökével. A küldöttség a Szovjet-Román Baráti Társaság meghívására tett látogatást a Szovjetunióban, a két társaság közötti együttműködési terv keretében. Érkezésnél a Baneasa repülőtéren jelen voltak : Octav Livezeanu, a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intézetének alelnöke, az ARLUS Főtanács bárójának tagja. ARLUS-aktivisták. Ott volt A. V. Basov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet közli augusztus 1-én . A következő három napra : Meleg idő, változó felhőzet különösen északnyugaton, ahol zápor, villámlás várható. Enyhe délnyugati szél. Hőmérsékleti értékek: nappal 25—35, éjjel 12—20 fok között. Helyenként a fentinél magasabb hőmérséklet. A CEC NYEREMÉNYKÖTVÉNYEK JÚLIUS 31-I HÚZÁSÁNAK NYEREMÉNY LISTÁJA ADÁS Az ADAS vegyes személybiztosítási kötvények július 31-i törlesztési húzásán az alábbi nyolc betűcsoportot fiúzták ki: K. W. H Y. W. W. A Idhrtzott -*g ^ nyeremény- J E ■o kötvény ^1. Ji iti -~ & sorozata S ° no r 1 123 274 44 IO».UDO 1 47 435 43 75.0(10 1 56 956 06 50.(10« 1 1 55 120 23 25.(10« 1 52 226 17 0l .non 1 07 391 06 5.(10« J l 879 so 5.0(1« * 13 534 32 5.«(HI * 15 031 42 5.(100 ? 21 182 05 5.00(1 42 086 28 5.00« 1 49 386 14 5.000 Sorozatnám végződése 60 134 13 2.000 60 15 1 26 2.00« 60 681 34 2.00« 60 172 30 1.000 60 358 36 1.060 600 13 45 80 1 60 1 47 37 8(in 600 93 05 *10 V. I. Z. P. F. V. X. F. P. R. D. Z. X. B P. U. F. K. COUVE DE MURVILLE LÁTOGATÁSA BUDAPESTEN Az MTI jelentése szerint Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Couve de Murville francia külügyminisztert és szívélyes eszmecserét folytatott vele. Kállai Gyula, a Magyar NK Minisztertanácsának elnöke szintén fogadta Couve de Murville-t. A francia külügyminiszter egyik sajtóértekezletén kijelentette, hogy „a francia kormány továbbra is fejleszteni szándékszik a két ország kapcsolatait“. Hozzáfűzte, hogy Franciaország és Magyarország alkalmazni fogja a jelenlegi látogatás alkalmával kötött kulturális és műszaki-tudományos egyezményeket, majd hangsúlyozta a két ország közötti kereskedelmi cserék fejlesztésének jelentőségét. RÓMAI LEVÉL GALILEI VÁROSÁBAN A tajtékzó Arno menti város egykor virágzó kikötő volt, rivalizált Genovával és Velencével. Pisa tengeri dicsősége a keresztes hadjáratok idejében kezdődött, amikor innen indultak meszsze tengerentúli útjukra keresztes vitézek. De a művészet és tudomány dolgában sem maradt el versenytársaitól. Sőt! Itt született a reneszánsz hajnalán Niccola Pisano, a messze földön híres építész és szobrász, itt élt Galileo Galilei, aki a székesegyház kupolája alatt fedezte fel az ingamozgás törvényét, a ferde toronyból pedig a tárgyak szabadesésének törvényét A székesegyházban ma is kegyelettel őrzik Galilei bronzlámpáját, amelyet meggyújtott és így tanulmányozta az ingás szabályait. A világ turistáit a Dóm-tér, vagy amint joggal nevezik errefelé, a Piazza dei Miracoli vonzza ide. A székesegyház monumentális épülete mellett, amelyet 20 évig építettek, emelkedik a világhíres ferde torony. A színes kockákból épült márványfalak, vagy oszlopok mellől szemlélve valóban csodálatos látványban van részünk; úgy tűnik, mintha most, ebben a pillanatban dőlne le a torony. A tornyot annak idején Bonnano Pisano harangtoronynak szánta, s felépítésén nem kevesebb mint 200 évig dolgoztak. Szakemberek véleménye szerint súlya meghaladja a 14 000 tonnát. Elhajlása jelenleg 2,26 méter és minden évben további 7 tized milliméterrel dől déli irányba. A századok során sok földrengés rázta meg a várost, de a ferde toronyban talán még évszázadokig gyönyörködhetnek a turisták A tudósok világszerte sokezer kötélre rúgó tanulmányt írtak a ferde toronyról, a sajtó is napirenden tartja ezt a kérdést. Most az UNESCO égisze alatt kísérlik meg megszilárdítani és konzerválni az épületet. 292 lépcsőfok vezet fel a torony tetejére, amelynek magassága északi oldalán 55,22 méter, míg a délin 54,52 méter. Innen nemcsak a város panorámájában lehet elgyönyörködni, hanem el lehet látni az öt kilométerre lévő Földközitengerig is. A székesegyház és a Battistero megtekintése után városnéző sétára indultunk. Miután nagynehezen megszabadultunk az ezernyi emléktárgyat kínálgató utcai árusoktól nyugodtan elszemlélődhettünk a reneszánsz korabeli épületekben, a festői utcákban, történelmi nevezetességekben, köztük Néró császár termálfürdőjének romjaiban. Talán kevesen tudják, hogy Pisa még egy nevezetességgel büszkélkedhet . Itt írta meg annak idején Dante az Isteni színjátékot. A régi műemlékek szemlélése közben az ember szinte beleéli magát a középkorba, de gyorsan kizökken ebből a hangulatból. A zsúfolt forgalmú utcák, az elképesztően tarka reklámok, a rikító feliratok, amelyek léptennyomon szezonvégi kiárusítást hirdetnek, egészen megszédítik az ember fejét. Reggelenként végeláthatatlan sorokban özönlik a munkások hada a gyárak felé. Erről jut eszünkbe, hogy Pisa jelentékeny ipari város is. Egyetemi város voltára is következtetni lehet a sokezernyi diákról. Tudni kell, hogy itt működik Olaszország egyik legrégibb, 1336-ban alapított egyeteme, amely akkortájt messze földön hírneves volt. Pisai egyetemi tanárokkal beszélgetve tudtam meg, hogy élénk kapcsolatot tartanak hazánk felsőoktatásával. A pisai egyetemi tanárok és diákok egy csoportja éppen hazánkban jár. Részt vesz Szinaján egy román nyelv és irodalmi tanfolyamon. Pisa könyvkereskedéseinek kirakataiban nem ritkák Sadoveanu, Rebreanu, Titus Popovici, Tudor Arghezi művei sem Ez utóbbit a Nobel-díjas Salvatore Quasimodo fordította olaszra. Kellemes érzés volt számunkra tapasztalni a kölcsönös megismerés és értékelés jeleit. I. Margineanu 3 NEMZETKÖZI ÉLET BULGARIA NK ■hhhmímmmhü irányelvtervezhl UJ iilllS IMI VMIKKÖKG A BTA hírügynökség jelentése szerint Szófiában közzétették a Bolgár KP IX. kongresszusának Irányelvtervezetét a bolgár nemzetgazdaság 1966—1970-re szóló ötödik fejlesztési tervére vonatkozólag. Az új ötéves terv fő politikaigazdasági feladata biztosítani a bulgáriai szocialista társadalom további sikeres építését a szocializmus műszaki-anyagi alapjának gyors építése, a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítése, a nép életszínvonalának és a dolgozók szocialista öntudatának emelése útján. Amint a tervezet hangsúlyozza, 1966—1970-re előirányozták a nemzeti jövedelem 45—50 százalékos, az egy főre eső reáljövedelem legalább 30 százalékos növelését. Az új ötéves terv során az ipari termelés 65—70 százalékkal növekszik. Ehhez új kapacitásokat kell üzembe helyezni, új termékek gyártását bevezetni, jelentősen javítani a meglevő felszerelés és a termelési felületek kihasználását. A munkatermelékenységnek legalább 40—45 százalékkal kell növekednie. A tervezet előirányozza a geológiai kutatások bővítését, hogy új érctelepeket hasznosítsanak. Az energetikai bázis fejlesztése és erősítése céljából 3000 megawatt kapacitású új villanytelepeket helyeznek üzembe és fokozzák a barnaszén kitermelését. A gépgyártó- és fémfeldolgozó ipar termelése 1970-ben a 2—2,5-szerese lesz az 1965. évinek. Az ötéves terv folyamán megkezdik a gépkocsik és tehergépkocsik gyártását. Növelik a tengerjáró és folyami hajók termelését. A vegyipari termelés a 3—3,5-szeresére, a könynyűipari termelés pedig 46 százalékkal növekszik. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban a tervezet rámutat, hogy az ötéves terv során az évi átlagos termelésnek 25—30 százalékkal kell növekednie. A gépesített mezőgazdasági munkák volumene 1970-ben 35 százalékkal növekszik 1965-höz képest; ugyancsak fokozódik az öntözéses művelés területe. Az 1966—1970-es időszakban nagy figyelmet fordítanak arra, hogy nagy vonalakban befejezzék a vasúti szállítás műszaki újjáépítését és az országutak építését és átépítését. Az új ötéves tervben hozzávetőleg 12 milliárd levát fordítanak főberuházásokra. A tudomány és a műszaki haladás terén fejlesztik az alapvető tudományos és a kizárólag gyakorlati jellegű kutatásokat és fokozzák ütemüket. Bulgária NK kereskedelmi cseréi 1970-ben 63—65 százalékkal növekszenek 1965-höz képest. A fő figyelmet a szocialista országokkal való együttműködés bővítésére fordítják. Szélesítik a kapitalista országokkal való kereskedelmi kapcsolatokat a kölcsönös előnyök alapján. A kiskereskedelmi áruforgalom több mint 40 százalékkal bővül 1970-ben. A felépítendő lakóterület 8 500 000 négyzetméter lesz, a kórházi ágyak száma több mint 17 százalékkal, a szanatóriumi ágyaké több mint 20 százalékkal növekszik. 1970-ben az ifjaknak mintegy 40—50 százaléka a műszaki szakmai iskolákban folytatja majd tanulmányait.