Előre, 1966. október (20. évfolyam, 5856-5882. szám)

1966-09-01 / 5856. szám

^^^DHt NÍrSMÍ ÁLLsí^^TÁRS^St PIÁI^^SKüPy XX. évfolyam 5856 s 7. 6 oldal ára 25 iráni 1966 szeptember 1., csütörtök LEONTIN SÄLÄJAN ELVTÁRS Két napja szerte az ország­ban félárbócon leng a gyász­szalagos trikolor és a vörös zászló a gyász jeléül. Két nap alatt több ezer bukaresti lakos jött el a Köztársasági Palotába, hogy utolsó búcsút mondjon Leontin Salajan elvtársnak, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­­zotts­ága tagjának, hadseregtá­­bornoknak, a fegyveres erők miniszterének. Kedd, augusztus 30. Délelőtt a dolgozók utolsó búcsút vesz­nek a párt és a nép hű fiától, Leontin Salajan elvtárstól. A tömeg kifejezi nagyrabecsülését és tiszteletét az elhunyt emléke iránt. Elhaladnak a ravatal előtt tasnádszántóiak, az el­hunyt szülőfalujának lako­sai, nagyváradi lakosok, akik­nek nagy nemzetgyűlési képvi­selője volt, fegyveres erőink tisztjei és katonái. A ravatal két oldalán állandóan váltják az őrséget. A Leontin Salajan hadsereg­tábornok iránti kegyelet jeléül virágkoszorút helyeztek el a ravatalnál és őrséget álltak a szocialista országok katonai küldöttségei. Virágkoszorút he­lyeztek el a Varsói Szerződés­ben résztvevő államok fegyve­res erőinek parancsnoksága ne­vében is. A diplomáciai testület tagjai szintén virágkoszorút helyeztek el a ravatalnál és részvétüket nyilvánították a családnak. Tizenegy óra. Az utolsó őr­ségben a következő elvtársak vesznek részt: Nicolae Ceauges­­cu, Chivu Stoica, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Alexandru Birladeanu, Emil Bodnaru?, Alexandru Draghici, Paul Niculescu-Mizil, Ilie Ver­det, Maxim Berghianu, ■ Petre Born­a, Constantin Dragan, Gheorghe Rádulescu, Stefan Voitec. A koporsót az ország és a párt zászlói borítják. Néhány pillanat múlva a Köz­­társasági Palota előtti nagy té­ren összegyűlt emberek ezrei mély meghatottsággal figyelik a párt- és államvezetők által kísért koporsó megjelenését. A gyászinduló megrázó ak­kordjai közepette a téren felso­rakozott csapatok fegyverrel tisztelegnek. Megindul a gyászmenet. A menet élén két tábornok Leontin Salajan elvtárs gyász­fátyolos arcképét viszi. Követ­keznek a koszorúk, amelyeket a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Állam­tanács és a Minisztertanács, a család, a Fegyveres Erők Mi­nisztériuma, a Szakszervezetek Általános Szövetsége, a KISZ KB, az Országos Nőtanács, a Belügyminisztérium a Bukarest városi pártbizottság és a fővá­rosi néptanács helyezett el a ravatalnál. A gyászkocsi előtt táborno­kok és törzstisztek bársonypár­nákat visznek; ott ragyog a Szocialista Munka Hősének Csillaga és a többi érdemrend és érdemérem, amellyel Leon­tin Salajant kiváló érdemeinek elismeréséül kitüntették. A koporsót hordozó ágyutalp TEMETÉSE nyomában halad az elhunyt családja, párt- és államvezetők, a külföldi katonai küldöttsé­gek, román hivatalos szemé­lyek, Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői és katonai attasék. A katonazenekar és a gyász­­fátylas zászlók vivői után ün­nepélyesen menetel a katonai kíséret, amely a következő fegyvernemek képviselőiből áll : gyalogság, tengerészet, lé­gierők, határőrség. Ezután ha­talmas menetoszlopban sora­koznak fel a lakosok ezrei — munkások, értelmiségiek, diá­kok, számos katona, akik el­jöttek a temetésre. A gyászinduló ünnepélyes ak­kordjai közepette a gyászmenet a Nép és a Haza Szabadságá­ért, a Szocializmusért Vívott Harc Hőseinek Emlékműve fe­lé veszi útját. Áthalad az Onesti utcán, a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának székháza előtt, majd végig halad a Nicolae Balcescu és az 1848 sugárúton, utána a Nord-Sud sugárúton. Bukaresti lakosok tízezrei búcsúznak az elhunyttól. Az útvonal mentén számos katona és tiszt tisztelegve bú­csúzik attól, aki oly nagy mér­tékben hozzájárult a fegyveres erők fejlesztésére, a haza vé­delmi képességének erősítésé­re, a katonáknak a kommunis­ta párt és a szocialista harca iránti határtalan szeretet szel­lemében történő nevelésére irá­nyuló pártpolitika valóra vál­tásához. Katonák tisztelegnek kilométereken át az út két ol­dalán. ...13 óra. A gyászkocsi a park központi sétányán a Nép és a Haza Szabadságáért, a Szocializ­musért Vívott Harc Hőseinek Emlékműve felé halad. A gyászinduló akkordjai közepet­te törzstisztek viszik a kopor­sót és helyezik ravatalra az emlékmű előtt. Gyászzászlós katonai gárda tiszteleg. Elhang­zik Románia Szocialista Köztár­saság állami himnusza. Az em­lékmű előtt tartják a gyászgyű­­lést. Megnyitó beszédet mond D­I­­MITRU POFA elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Bukarest vá­rosi bizottságának első titkára. Valamennyien mély fájda­lommal kísérjük utolsó útjára Leontin Salajan elvtársat, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagját, hadseregtá­bornokot, Románia Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek miniszterét. Szomorú szívvel, megindultan, mély hódolattal hajtunk fejet emléke előtt. (Folytatása a 3. oldalon) III. oldalon A FŐVÁROSI GYÁSZGYŰLÉ­SEN ELHANGZOTT BESZÉ­DEK LEONTIN SALÄJAN ELVTÁRS EMLÉKÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE VONATKOZÓAN Leontin Saläjan elvtárs emlé­kének megörökítése céljából a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsa elhatározta, hogy Le­ontin Salajanról nevezi el a tasnádszántói (Nagykároly ra­jon, Máramaros tartomány) 8 osztályos általános iskolát, egy­­egy utcát Bukarestben, Temes­váron, Nagyváradon ; egy kato­nai-tiszti főiskolát. Az Általános Katonai Akadé­mián és Temesváron felállítják Leontin Salajan elvtárs mell­szobrát. Az RKP KB-nál fogadták a külföldi katonai küldöttségeket Kedd délelőtt Nicolae Ceau­­sescu, Chivu Stoica, Ion Gheor­ghe Maurer, Alexandru Dra­ghici, elvtársak Ion Ionița ve­zérezredes elvtárssal, Románia Szocialista Köztársaság fegyve­res erőinek miniszterével és Ion Gheorghe altábornagy elvtárs­sal, a­ fegyveres erők miniszteré­nek helyettesével együtt az RKP KB székházában fogadták a Leontin Salujan elvtárs teme­tésére hazánkba érkezett kül­földi katonai küldöttségeket. Részvétüket fejezték ki a Ro­mán Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának, Románia Szo­cialista Köztársaság Államta­nácsának és Minisztertanácsá­nak a Szovjetunió katonai kül­döttsége , Rogyion Malinovszkij, a Szovjetunió marsall­ja, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, M. I. Ka­zakov hadseregtábornok, A. V. Basov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete ; a Lengyel NK ka­tonai küldöttsége , Marian Spie­­halsky marsall, a LEMP KB Politbürójának tagja, a Lengyel NK honvédelmi minisztere, Marian Granevschi altábornagy, Wigmund Huszcza altábornagy, Wieslaw Sobierajski, a Lengyel NK bukaresti nagykövete ; a Magyar NK katonai küldöttsé­ge , Czinege Lajos altábornagy, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Magyar NK honvédelmi minisztere, Tóth Lajos vezérőrnagy, Argyelán Sándor, a Magyar NK ideiglenes bukaresti ügyvivője, Végh La­jos ezredes, a Magyar NK bu­karesti katonai attaséja , Bul­gária NK katonai küldöttsége , Dobri Dzsurov hadseregtábor­nok, a Bolgár KP KB tagja, Bul­gária NK népvédelmi miniszte­re, Delcso Szimov altábornagy, Mihail Tonev altábornagy, — a küldöttséggel együtt részvétét nyilvánította Georgi Bogdanov Bulgária NK bukaresti nagykö­vete , a Csehszlovák SZK kato­nai küldöttsége , Bohumir Lom­­sky hadseregtábornok, a Cseh­szlovákiai KP KB tagja, a Csehszlovák SZK honvédel­mi minisztere, Dzur Ulicly altábornagy, Jaroslav Heina ve­zérőrnagy, Stanislav Matas ez­redes, a Csehszlovák SZK buka­resti katonai attaséja — a kül­döttséggel együtt részvétét nyil­vánította Cesimir Cisar,­ a Cseh­szlovák SZKP bukaresti nagykö­vete , a Német DK katonai kül­döttsége , Heinz Hoffmann had­seregtábornok, az NSZEP KB tagja, a Német DK honvédelmi minisztere, Siegfried Riedel al­tábornagy, Teller Günther ve­zérőrnagy, Ewald Moldt, a Né­met DK bukaresti nagykövete, Zander Walter alezredes, a Né­met DK bukaresti katonai atta­séja , Jugoszlávia SZSZK kato­nai küldöttsége , Laszics Jefta vezérezredes, a honvédelmi ál­lamtitkár helyettese, Susm­ar Jankó vezérőrnagy, Jaksa Pet­rics, a Jugoszlávia SZSZK buka­resti nagykövete, Krzisnik Lju­­bo ezredes, Jugoszlávia SZSZK bukaresti katonai attaséja. Nicolae Ceaușescu elvtárs or­szágunk párt- és államvezető­sége nevében köszönetet mon­dott azon országok pártjai Köz­ponti Bizottságainak és kormá­nyainak, amelyek küldöttséggel képviseltették magukat és vet­tek részt pártunk és népünk nagy fájdalmában. Az RKP KB főtitkára köszönetet mondott a jelenlévőknek a részvétnyilvá­nításért. Ugyancsak kedden a Leontin Salajan elvtárs temetésére ér­kezett külföldi katonaküldöttsé­gek tagjai részvétüket nyilvání­tották Románia Szocialista Köz­társaság Fegyveres Erői Minisz­tériuma vezetőségének és bej­e­­gyezték nevüket a részvét­könyvbe. (Agerpres) ★ A Nép és a Haza Szabadságáért, a Szocializmusért Vívott Harc Hőseinek Emlékműve felé viszik a koporsót Ion Gheorghe Maurer elvtárs Görögországba utazott Szerda reggel Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának el­nöke Corneliu Manescu külügymi­niszter kíséretében elutazott a fő­városból Athénba, hogy a görög királyság miniszterelnökének meg­hívására hivatalos látogatást te­gyen Görögországban. A Minisztertanács elnökével együtt utazott el Alexandru Balaci, a Művelődés- és Művészetügyi Álla­mi Bizottság alelnöke, valamint ta­nácsosok és szakértők csoportja. A Baneasa repülőtéren a követ­kező elvtársak voltak jelen: Gheorghe Apostol, Alexandru Bâr­­ladeanu, Emil Bodnara?, Ilie Ver­­det, Maxim Berghianu, Iosif Banc, Petre Blajovici, Florian Danala­che, Fazekas János, Constanta Cra­­ciun, Gheorghe Gaston Marin, Ro­man Moldovan, miniszterek. Jelen volt Szpyrosz Adamopulosz, Görögország bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. (Agerpres) Elutazáskor a Baneasa repülőtéren MEGÉRKEZÉS ATHÉNBA Athénból jelenti Gh. Secuiu és C. Alexandroaie, az Agerpres kü­­löntudósítói. Szerda délben Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának el­nöke, Corneliu Manescu külügymi­niszter kíséretében megérkezett a görög fővárosba. A Helenikon repülőtéren, amelyet Románia és Görögország állami zászlói díszítettek, a román vendé­geket Sztefanosz Sztefaropulosz, Görögország Minisztertanácsának elnöke, I. Tumbasz külügyminisz­ter, T. Rendisz külügyminiszter­helyettes, G. Benszisz külügymi­­nisztériumi vezérigazgató, A. Argi­­ropulosz, Görögország bukaresti nagykövete és más hivatalos sze­mélyek fogadták. Ott volt Mircea Balanescu, Ro­mánia Szocialista Köztársaság athé­ni nagykövete, a nagykövetség és gazdasági kirendeltségünk több tagja. A repülőtéren jelenlevő hivatalos személyek bemutatása után a román miniszterelnök fogadta a díszőrség parancsnokának jelentését. A ka­tonazenekar eljátszotta Románia Szocialista Köztársaság és Görög­ország állami himnuszát. Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök Sztefanosz Sztefanopulosz görög miniszterelnök kíséretében ellépett a díszőrség előtt. Sztefanosz Sztefanopulosz minisz­terelnök, Ion Gheorghe Maurer elv­­társat és a többi román vendéget üdvözölve, a következőket mondot­ta : „Örömmel biztosíthatom Excel­­lenciádat, hogy az Ön és a külügy­miniszter úr látogatása a legna­gyobb jóindulat jegyében fog foly­ni, örömünkre szolgál, hogy Excel­­lenciáddal együtt új korszakot nyithatunk a görög é—román kap­csolatokban. A görög nép és a királyi korona nevében köszöntöm Görögország­ban őexcellenciáját, Románia Szo­cialista Köztársaság Miniszterta­nácsának elnökét és a külügy­miniszter úr őexcellenciáját.“ Ion Gheorghe Maurer, Románia Minisztertanácsának elnöke vá­laszbeszédében megköszönte a ven­déglátóknak a görögországi látoga­tására szóló szívélyes meghívást, majd a következőket mondotta : „Az önök országába érkezve a román nép baráti üzenetét hoztuk a görög népnek, s az az őszinte óhaj tölt el bennünket, hogy a minisz­terelnök úr Őexcellenciájával és tisztelt munkatársaival együtt ke­ressük az országaink hagyományos jószomszédi kapcsolatai előmozdí­tásának útjait és eszközeit. Érdeklődéssel várjuk az Excel­­lenciáddal folytatandó megbeszélé­seket és a látogatásokat, amelyek lehetővé teszik majd számunkra, hogy megcsodáljuk a hős görög nép legendás múltjának maradványait és megismerjük jelenlegi törekvé­seit és tevékenységét, amelyet a haza haladásának és felvirágozta­tásának szentel". Befejezésül a román miniszterel­nök megköszönte a baráti fogadta­tást. Ezután a gépkocsisor elindult Athén központjába, a magas rangú román vendégek rendelkezésére bocsátott szálláshely felé. Tizenöt napos előny TERMELNEK A CUKORGYÁRAK Kezdődik a gyártási idény az ország cukorgyáraiban. Az idei kedvező időjárás több helyen lehetővé tette a cukorrépa korai betakarítását, s így egyes gyárak a szokásos időpontnál hamarabb elkezdhették a termelést. Ezek közé tartozik a botfalusi cukor­gyár is. Munkatársunk, HECSER ZOLTÁN elbeszélgetett a gyár igazgatójával, POPA MIHAI elv­társsal, a gyár időszerű kérdései­ről, az idei termelési kilátásokról. — Milyen problémát kellett megoldaniuk most az indulás­­ná­l? — Az év első felében nyers­anyaghiány miatt nem sikerült tel­jesítenünk termelési tervünket s így adósak maradtunk több mint 1800 tonna cukorral. Munkaközös­ségünk vállalta, hogy a harmadik évnegyed folyamán behozza a le­maradást és év végéig az áruter­melési tervet 2 500 000 lejjel túltel­jesíti. Ez megkövetelte mindenek­előtt, hogy lerövidítsük a felülvizs­gálást és javítási időszakot. Az előkészületeket az 1966-67-es kam­pányra még február elején meg­kezdtük, és sikerült a kitűzött ha­táridő előtt 15 nappal befejeznünk. Az augusztus 15-i „melegpróbán" minden berendezés kifogástalanul működött és a több mint 30 kilo­méteres csőhálózatban semmi hi­bát sem észleltünk.­­ Ismeretes, hogy a gyártási kampány, amely általában több mint 180 napig tart, megköve­teli mindvégig, hogy az összes berendezések zavarmentesen, biztonságosan működjenek. Mi­lyen megelőző intézkedéseket foganatosítottak ilyen vonat- * * hozásban ? — Rendkívüli figyelmet fordí­tottunk e tervben a technológiai folyamat szempontjából kulcsfon­tosságú berendezések korszerűsíté­sére, így például a régi szivattyú­kat nagyobb teljesítményű, bizton­ságosabb centrifugális szivattyúk­kal helyettesítettük, módosításo­kat végeztünk a szirupok szűrési- és ülepítési technológiájában is. Az esetleges üzemzavarok elkerü­lése végett az előrehaladott hasz­nálati állapotban lévő mészégető kemencéknél és a diffúzorök egy részénél főjavítást végeztünk.­­ A termelési ciklus sajátos­ságánál fogva cukorgyári dol­gozók többségét az idénymun­­kások képezik, tényező, ami sokszor megnehezíti, főleg a be­indulás időszakában a termelő tevékenység kibontakozását. Úgyszintén számos problémát jelent a megfelelő szociális kö­rülmények megteremtése. Ho­gyan oldották meg Önök eze­­ket a kérdéseket ? — Valóban, a cukorgyárak dolgo­zóinak több mint 70 százalékát az idénymunkások teszik ki. Gyárunk esetében viszont csak relatív ér­telemben beszélhetünk idénymun­kásokról. Ugyanis, alkalmazot­taink nagy része a kampány ide­jén már évek óta nálunk dolgozik, így ebben a vonatkozásban nincse­nek különösebb problémáink. A szezonmunkások a gyár közvetlen közelében épített lakásokban kap­nak elhelyezést, ezek száma az idén megnövekedett és kényelme­sebbé vált zuhanyozók beszerelése és a berendezések felújítása révén. — Milyennek ígérkezik az idei cukorrépa termés ? Hogyan ol­dották_­meg az operatív, üte­mes szállítást és a későbbi hó­napokban feldolgozásra kerülő nyersanyag megfelelő tárolá­sát ? — Az utóbbi évek 15—16 000 kg/ha átlagtermésével szemben az idén 20 000 kg/ha hozamra számít­hatunk. Az öntözéses gazdaságok területén ez a mennyiség eléri az­­ 50 000 kg/ha-t is. Minőségileg is kitűnő a cukorrépa, gazdag cukor­tartalma van, könnyen feldolgoz­ható. Jelenleg az ország déli tar­tományaiból kapjuk a cukorrépát, mert a mi vidékeinken később érik be. Figyelembe véve ezt a té­nyezőt is, igyekeztünk biztosítani az ütemes szállítást. Az átvevő központok rakodótereit, mérlegeit idejében felülvizsgáltuk és kijaví­tottuk. A jelentősebb központok berendezéseit korszerűsítettük és gépesítettük. A tavalyi 5 szállító­­szalaggal szemben az idén 21 dol­gozik. Beszereztünk két rakodó­traktort és egy különleges eszka­­vátort is. A cukorrépa megfelelő tá­rolásának fontos előfeltétele, hogy a kiválogatást az átvétellel egy­idejűleg elvégezzük, így csak jó minőségű, sértetlen, tiszta cukor­répa kerül a silókba. — Mennyi lesz az idei termelés és mikorra számítják befejezni a gyártási kampányt ? — Gyárunk termelése az 1966- 67-es kampányban eléri a 47 000 tonna cukrot, ami hozzávetőlegesen 20 százalékos növekedést jelent az elmúlt évvel szemben. Megje­gyezni kívánom, hogy e megnöve­kedett mennyiség keretein belül lényegesen növeljük a vásárló kö­zönség által egyre igényeltebb elő­recsomagolt kockacukor termelé­sét. A kampány időtartama is megnövekedett, előreláthatólag meghaladja a 200 napot. A terme­lést augusztus 17-én kezdtük meg és 1967 március első napjaiban szeretnénk befejezni.

Next