Előre, 1967. július (21. évfolyam, 6114-6139. szám)
1967-07-01 / 6114. szám
MÁSFÉL MILLIÓ NYERESÉG RÁADÁSÁRÓL Eredményes munkaszervezés a nagybányai UNIMUM-ban Voltak és lesznek íratlan szabályok. Gyakran a gazdasági élet, a termelés is „törvényerőre emeli“ őket. A nagybányai Bányafelszerelési Üzemet sem kötelezte senki arra, hogy idei tetemes nyereségi előirányzatát —, mely csak az első öt hónapban több mint hat és fél millió lejt tesz ki — megtoldja. Mégis, a tavasszal másfél millió nyereségráadást vállaltak a nagybányaiak attól a tudattól áthatva, hogy eddigi eredményeik többre köteleznek. Márpedig az 1966-os zárómérleg — valamennyi gazdasági, pénzügyi mutatót túlteljesítettek — erős erkölcsi alappal vértezte fel a bányafelszerelési üzembelieket. Selejt-zsugorodás Cioflica Nicolae elvtárstól, a pártbizottság titkárától tudjuk meg első kézből : nem elhamarkodott felbuzdulás szülte a jókora nyereségtöbblet-felajánlást, melyet a termelés megszervezésének tudományos felmérése, eddig elkallódott tartalékok feltárása előzött meg minden részlegen, minden váltásban. A gyár kommunistái, legjobb fémmunkásai okos elgondolásokkal, konkrét javaslatokkal segítették elő az anyag- és pénzpazarlás megelőzését, kiküszöbölését, így mérhettek fel, vehettek számba minden lehetőséget. Először is megszigorították — és tovább erősítik — a munkafegyelmet. Kiszámították például, hogy csak azáltal 106 000 munkaórát nyerhetnek idén, ha felére csökkentik a tavalyi igazolatlan hiányzásokat, engedélyezett eltávozásokat és késéseket. S az öntödei selejtcsökkenés okosabb fémgazdálkodás, ütemesebb árutermelés és értékesítés, az improduktív költségek leszorítása is mind szép többletnyereséget eredményez, mely az elmúlt öt hónap alatt 648 000 lejre kerekedett. Selejt... Nem egyszer fojtogatta az elmúlt években a jövedelmezőséget. 1966 első négy hónapjában például 853 000 lejt „úsztatott el“. Ez év hasonló időszakában azonban fele annyi veszteséget sem okoztak a hibás öntések. A színesfém öntödében áprilisban és májusban kilónyi selejtet sem találtak a minőségellenőrök. Az acélöntödében is fokozatosan apad a selejt. — Általános támadást indítottunk a selejt ellen — mondja Sabou Vasile mérnök, az üzem igazgatója. — Felkaroltuk s nagymértékben kiterjesztettük a kokilla-öntést, hogy jobb minőségű öntvényeket készíthessünk. Ugyanakkor új nyersanyag-tárolóhelyet rendeztünk be a formázóhomok szakszerűbb előkészítése érdekében. Megszigorítottuk a minőségellenőrzést, s megjavítottuk az öntési technológia több fázisát, hogy jobban sakkban tarthassuk a selejtet. Jobb fémgazdálkodással Amikor a másfél millió jövedelemtöbbletre a nagybányaiak fogadalmat tettek, legnagyobb reményt a fajlagos fémfogyasztás csökkentéséhez fűztek. Itt volt az a kulcsterület, ahol a nyereségfokozásért legtöbbet tehetnek. Már az év elején felülvizsgálták a fogyasztási normákat és az egyes felszerelések, alkatrészek konstrukciós szerkezetét. 45 185 kiló fémmegtakarításra találtak tartalékot, fedezetet. Ám időközben többször átértékelték az évi fémmegtakarítások volumenét, melyet májusban már 140 000 kilóra növeltek a termelés tudományos megszervezéséből fakadt újabb és újabb tartalékok, „garanciaforrások“ nyomán. A párt Központi Bizottsága decemberi plenáris ülésének útmutatásai szellemében mind jobban terebélyesedett a takarékos fémgazdálkodási mozgalom az UNIMUM- ban. Bizonyság erre az, hogy míg januárban 6485, s februárban 12 705, addig márciusban már 23 244 kiló fémet takarítottak meg, mely különben május végéig 75 tonnára növekedett. Pozitíven befolyásolta ez az önköltség alakulását. S az eredmény : 1967 első négy hónapjában terven felül 489 000 lejt takarítottak meg a termelési költségek leszorításával. Népes műszaki gárda taposta ki s egyengeti tovább is a három irányba ágazó fémmegtakarítás útjait. A főcsapásba a gépek, felszerelések konstrukciós átalakítása, tökéletesítése került, melyet szerencsésen kiegészít a gyártás technológia és a munkaszervezés megjavítása is. Darida mérnök, az anyag technológus tételről-tételre ismerteti azokat. Megtudjuk, hogy az egyik, a Hi’ luuas panyuszivanyúnai például darabonként 120 kilóval csökkentették a fajlagos fémfogyasztást a készülék jobb tervezési kivitelezésével. Az eddigiek mellett újabb fémmegtakarítási megoldásokat keresnek és találnak az UMMUM- ban. Legutóbb, június elején egy fémhulladék-raktár üzembehelyezéséhez fogtak, hogy az apróbb alkatrészek készítésénél minél több hulladékot, fémdarabot hasznosítsanak. Kitérők nélkül Van azonban egy probléma, mely a gazdaságos fémfogyasztást hol kisebb, hol nagyobb mértékben akadályozza a bányafelszerelési üzemben. Éspedig az, hogy a hengerművek nem mindig respektálják a lemezáruk leszállításánál a szerződésben megjelölt méreteket. Emiatt — mint Giriti Iosif elvtárs, a Nagybánya városi pártbizottság titkára is szóvátette — a megmunkálásnál a megengedettnél több fém vész kárba. A szállítószalagok készítéséhez szükséges U 14-es profilból például 8 helyett sokszor 10—12 méterese- Deme János (Folytatása a 2. oldalon) Ha azt mondom : nagy gonddal , keveset mondtam. Megilletődve, hallatlan szeretettel fogtam neki a csomag elkészítéséhez. Fiam ugyanis Vajdahunyadon praktizál, s amint az előrelátható volt, az ilyen szövegű levlap, hogy aszondra „küldi kaját", nem sokat váratott magára. Eszembe jutottak a diákévek, az otthoni csomagok ; az a felejthetetlen érzés, amivel az ember a postán kiváltja az ilyesmit, míg a többi bennlakó szurkol, vajon, mit kap a tag, s főképp, mennyit ad majd belőle, ha van bőr a képén, mert a múltkor „fél rúd kolbászomat megette." Emlékszem, annak idején, amikor kinyitottam az otthonról jött csomagot, különös, ismerős illatok kezdtek terjengeni a bennlakás iskolaszagú hálószobájában : vanília, alma, citrom és „nagymama-illat“, s nem csak az otthoni receptek „sajátossága" tért vissza minden fogással az érzékeimbe, de olyan szép és gusztusos tálalásban volt az egész, hogy adhattak volna a bennlakásban dióstortát tejszínhabbal, az sem vetekedhetett volna az otthoni mézespogácsával. Nos, ilyen gondolatok kavarogtak a fejemben, miközben hozzáláttam a „kaja-csomag" elkészítéséhez. Tudtam, ennek a célja több az étvágy csillapításánál. Ennek a csomagnak „olyannak" kell ám lennie. Emlékezzék rá évtizedek múltán. Ahogyan én emlékszem hatodikos gimnazista koromra. Elővettem hát szakácsművészetemnek, valamint a Gondos háziasszony szakácsművészetének minden varázserejét és hozzáláttam a fontos küldetésű csomag összeállításához. Mikor meglett, vettem egy „papondekli"-dobozt, s szépen belepróbáltam a küldeményt. A doboz túl kicsinek bizonyult. Vettem egy másikat, az túl nagy volt. Azonnal elmentem és vásároltam egy rádiót, annak megfelelő méretű kartondoboza van. (Öreg készülékünk amúgy sem volt elég szelektív, azt bevittem a bizományiba.) Mit szaporítsam a szót, elkészítettem a csomagot, annak rendje és módja szerint. Tudtam, hogy a posta nagyon kényes az ilyesmire, — alul spárga, felül spárga, mestergöbök, sárgavászonba bevarrni, viaszpecséttel lezárni, de aztán úgy, hogy a spárga ki is csüngjön a viaszból, de ne is nagyon... No, szóval, címzett és feladó kizárólag tintaceruzával, a sárgavászon előzetesen jól megnyálaztatik. S mi is még ? Persze. Ráírni, hogy élelemről van szó, romlandó, törékeny, expressz, meg mifene. El is indultam sebtében a postára, tudtam, hogy ha a bácsinak lesz is valami kifogása, — mert az mindig van neki — úgy megkérem, korrigálja tudatlanságomat, amit szívesen megtesz, mivel ő eszelőse a szakmának. Fordítsa ám ki a göböket kedve szerint, fesse át a sárgavásznat lilára, zöldre, op-artra — aznapi ihletének megfelelően. Ám a szolgálatkész bácsi helyett ez alkalommal zord matróna fogadott. Hallatlan magabiztossággal tűrtem, miként nézegeti, forgatja a csomagomat, azon ugyan, ha megfeszül sem kap hibát. Láttam, méltányolja is jártasságomat, már-már azt hittem, ez alkalommal nem szorulok csomag ügyben még kisebb korrekciókra sem, midőn a néni orvul nagyot vágott a doboz fedelére. Szívszorongva láttam, hogy csomagom közepén lyuk támad, s gondosan elrendezett apró linzereim szerte röpködnek a postahivatalban. Röptében elkaptam egyet, s megízleltem, odahaza amúgy sem volt lelkem belekóstolni. (Pontosan ötven darab jött ki, recept szerint). Elfogultság nélkül megállapíthattam ott a pult előtt : jó porongóra sikerült. „Tetszik látni", — mondta diadalmasan a néni — mi lett volna, ha a pakkvagonban éri ez a baleset ? !" Be kellett látnom , neki van igaza. Álló hétig naponta újabb és újabb csomagolási utasításokat kaptam tőle, és buzgón végre is hajtottam őket. Csomagoltam én azt az élelmet kemény dobozba, kitömöttbe, hogy része legyen a tartalom és a forma között, fadobozba, zsákvászonba, lenvászonba, téglák közé, anginba, náj,ton-plédbe, gumipárnába... kötöttem vékony spárgát, közepeset, hajókötelet... csomóztam rá síra göböt, mestergöböt, susztergöböt, takácsgöböt. Hiába. A porongótészta, közben, — valljuk be — elfogyott. Nagy a család. De nem hagytam magam. Sütöttem újat , mézespogácsát. Mire az is elfogyott, — pozsonyi kiflit, szíriai metéltet, londoni rudacskát, habcsókot, finom ízes pitét, legfinomabbat, s kekszrudat, igenfinomat. Valamennyit a Gondos háziasszony receptjei szerint. S csomagoltam a gondos postáskisasszony utasításai szerint. Álló hétig úgy élt a család, mint valami lakodalomban. Mert a néni, látva alázatomat, vérszemet kapott. Igényei egyre nőttek, pedantériája nem ismert határt. Egy ízben azért dobta vissza, mert pacát ejtettem a címzett neve fölé, másszor azért, mert úgy vélte, túlléptem feladói hatáskörömet, mivel magam tettem rá a viaszpecsétet. Egy szó, mint száz : ez a csomag elküldhetetlennek bizonyult. Végül is merész ötletem támadt. Bementem a menetjegyirodába és jegyet váltottam Vajdahunyadra. Én bizony nem néztem, hogy kartonból van-e a jegy, vagy írásos papíron két másolattal, mellékelt gyorsvonati különbözettel-e, avagy kombináltan. Aztán kimentem az állomásra. Senki sem szólt rám, hogyan vagyok felöltözve, hogyan szállok fel a vonatra, ülök-e a helyemen, vagy inkább állok a folyosón. Csak a csomag utazik anynyi formasággal. Megérkeztem szépen az acél városába , csomagostul. Onnan átrándultam még Dévára is. Ezt a módszert mindenkinek melegen ajánlom, akinek van katona-fia, diák-fia, gyakornok-fia, és nem elég jártas a kartonlemez szakmában. Az országban rengeteg az érdekes város, új munkatelep, festői táj, amit érdemes időnként meglátogatni. Jómagam, talán sose bámészkodtam volna olyan hosszan az oly nagy áldozattal épített magas Déva-vára körül, ha nem akarok a fiamnak — majdnem akkora áldozattal — postacsomagot küldeni. FÖLDES MÁRIA Egy kis hazai... Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA XXI. évfolyam 6114 sz. 6 oldal ára 25 iráni 1967 július 1., szombat Vasbeton szerelők a vaskapui építő telepen TANÍTÓK NAPJÁN CÍMEK ÉS ÉRDEMRENDEK ÜNNEPÉLYES ÁTNYÚJTÁSA Az Államtanácsnál csütörtökön ünnepélyes külsőségek között átnyújtották Románia Szocialista Köztársaságnak a Tanítók Napja alkalmából adományozott címeit és érdC!'víT‘r~r'.'|*'?:*\ A 7 rDS-t vettek nevelők, általános iskolákban és líceumokban működő tanítók és tanárok, a szakmai és műszaki oktatásban és a felsőfokú oktatásban működő tanerők, akik az évek hosszú során át kifejtett eredményes és odaadó tevékenységükkel számottevően hozzájárultak oktatásunk fejlődéséhez és tökéletesítéséhez. Az ünnepségeken részt vettek Chivu Stoica, Emil Bodnaras, Leonte Rautu elvtársak. Jelen voltak még a következő elvtársak is : Constanta Craciun és Gere Mihály, az Államtanács alelnökei, Grigore Geamanu, az Államtanács titkára, sön tagja, Stefan Balán oktatásügyi miniszter, Ion Teoreanu, az RKP KB osztályvezetője. Az Államtanács elnöke átnyújtotta az „érdemes tanító“ és az „érdemes tanár“ címet és Románia Szocialista Köztársaság érdemrendjeit. Chivu Stoica elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a kormány nevében melegen gratulált a jelenlevőknek, s egyre nagyobb sikereket kívánt nekik az ifjú nemzedék oktatásában és nevelésében. Petru Todirescu érdemes tanár a kitüntetést megköszönve többek között ezeket mondotta : ötvenéves hosszas tevékenységem során megismertem a román iskola számos elődjének dolgos múltját, a sok értékes emberét, akiknek nem volt abban a boldogságban részük, hogy egy olyan társadalomban éljenek, amely megbecsüli az iskolát és a kultúrát. Ma a párt által megteremtett új feltételek közepette a tanítók és a tanárok magasrendű hazafiasságtól áthatva hazánkban mindenütt odaadással dolgoznak a sokoldalúan és alaposan felkészült ifjúság kiformálásáért. Az értelmiségit — és engedjék meg, hogy ezek közé soroljam a fáradhatatlan tanítókat is — munkájában a szocialista eszményben rejlő mozgósító erőnek kell vezérelnie, mert csak ez az eszmény adhat etikai tartalmat az emberi tevékenységnek és magasrendű célt az emberi életnek. „Az érdemes tanár“ címet átvéve — mondotta beszédében Aurora Demetrescu tanárnő — gondolatban végigjárom a hosszú éveket, életemnek azt a szakaszát, amikor hivatásomat teljesítve igyekeztem kiformálni a haza ifjú hajtásainak, a tanulóknak a jellemét és értelmét. Mi, tanítók és tanárok megfogadjuk, hogy évről évre művelt és tudásra szomjas ifjakat adunk a társadalomnak. (Folytatása az 5. oldalon) TÁVIRAT Őexcellenciája JOSEPH DESIRE MOBUTU altábornagynak, Kongó Demokratikus Köztársaság elnökének KINSHASA Kongó Demokratikus Köztársaság nemzeti napja alkalmából a román nép és a magam nevében őszinte jókívánságaimat tolmácsolom, boldogságot kívánok Excellenciádnak, jólétet és haladást a baráti kongói népnek. Kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy Románia Szocialista Köztársaság és Kongó Demokratikus Köztársaság kapcsolatai sokoldalúan fejlődni fognak népeink és a világbéke javára. CHIVU STOICA, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke MAI SZÁMUNKBAN: Hétről hétre magazin melléklet KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK A Masinexport román külkereskedelmi vállalat nemrégiben újabb szerződést kötött, s ennek értelmében 15 darab 2100 lóerős Dieselvillamosmozdonyt szállít Bulgária Népköztársaságba. Az utóbbi időben a Masinexport 400 darab különböző kapacitású aszinkron villanymotort szállított osztrák, belga és francia cégeknek. A Német Demokratikus Köztársaságba 70 G-40 és G-16 típusú lyukasztógépet. Az Auto-Tractor vállalat 274 darab RG-5 típusú, öttonnás önürítő pótkocsit szállított a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, 230 RBL-4 típusú, négytonnás önürítő pótkocsit a Magyar Népköztársaságba és több mint 100 SR-132 típusú, háromtonnás tehergépkocsit a Kínai Népköztársaságba. A Cartimex vállalat szovjet partnerekkel több mint 500 000 rubeles szerződést kötött román nemzeti motívumú blúzok eladására. Konstancán keresztül hengereltáruk érkeztek Belgiumból, Nyugat- Németországból, Olaszországból, vasérc Albániából és Algériából, valamint 1100 tonna szemes kakaó Ghánából. Vízi úton többek között csaknem 10 000 tonna cukrot adtunk fel Spanyolországba és 19 000 tonna cementet Colombóba meg Kuwaitba. (Agerpres) Július elsején ismét tisztelettel jelentkezik a tengerpart : megkezdődik a nyaralási főszezon. És ha ebből az alkalomból nem is futnak fel az árbocokra az ünnepi zászlók és a tengerpart is a maga hétköznapiságával fogadja ezt a szombatot, a főszezon indulása mégiscsak esemény, sőt, egy kicsit ünnep is. A nyaralás ünnepe. A pihenés, a szórakozás, a totál-kikapcsolódás, a varázsos tájakba való belefeledkezés, a szórakozás, a fürdés, a nagy séták, örömök ünnepe. A nyaralóknak találkozásokból és búcsúkból épül fel a világuk, a megérkezések feszült öröméből, az útkeresések jóleső izgalmából, a kötetlenség szabadságának zamatos ízeiből. És ha mindez olyan keretek között játszódik le, mint a román tengerpart 245 kilométere, olyan nyaralóhelyeken, mint Mamaia, Eforia, Costinesti, Neptun, Mangalia, akkor valóban minden tárgyi feltétel biztosítottnak látszik. Azok, akiket az urbánus lét elszürkít és éppen ettől az elszürküléstől, megcsontosodástól futnak el, itt feloldódnak, „megszínesednek“. A nyaralás a megújhodásra vágyó ember érzelmeinek a kivetődése, a dolce far niente perceit kereső lélek rövid megállapodottsága. Titkos, ki nem mondott, le nem írt szövetség születik ilyenkor az ember és a természet között. Ebben a megállapodásban az szerepel, hogy a természet kötelezi magát, hogy szépséggel, csönddel, gondolatokat ébresztő tájakkal és a végtelen tengerrel látja el az embert, a nyaraló pedig kötelezi magát arra, hogy mindezt kellő mértékben értékeli, csodálja, megbecsüli, elgondolkozik rajtuk és örül nekik... És ki tudná megmondani, hogy még hány hasonló titkos szövetség szövődik az ember és a táj között, az ember és az ember között! Azt hiszem, ez az utóbbi a fontosabb. Ez adja meg a nyaralás, a csavargás, a turisztika igazabb, mélyebb, értelmét. Július elseje beköszöntésével rangosabb fokra lép ez a kapcsolat is. Mert ha a tengerparti előszezonban 30 000 ember talált itt ideiglenes otthonra, most már szinte óráról-órára növekszik ez a szám — s a százezreket ostromolja. Tehát a kapcsolatok lehetősége is lényegesen megnövekszik. Forró homok, apróra tört kagylók, ezernyi színben szikrázó szemcsék mesélnek a tengerről — idegen szavak, egymást kutató tekintetek pedig az emberről. Az arany fövény épp úgy megtelik július első napjától kezdve, mint a szállodák sora, a camping-táborok sátorerdeje, a kis villák minivárosa. Hatalmas munka az ellátást úgy megszervezni, hogy csöndben, zökkenőmentesen, olajozottan fusson a cél felé. De szakértőink immár némi gyakorlatra tettek szert a vendéglátás nehéz mesterségében és biztosak vagyunk abban, hogy a főszezon nagy embervándorlásának ezernyi problémáját a mai rangos kívánalom színvonalán oldják meg. ... A főszezon indulása előtt néhány nappal jártam a tengerparton és nemcsak passzív szemlélője, hanem szinte aktív részvevője voltam annak a nagy nekigyűrkőzésnek, amelyet egy ilyen koncentrált telítődöttség kíván a szervezőktől. Tíz- és tízezer szobába került nemcsak friss ágynemű, hanem illatos virág is — a hajnali derengésben pedig a motorizált tejszállító konvojok épp úgy nekiindultak a hosszú útnak, mint a jeget, húst, gyümölcslevet, kenyeret, Pepsi-colát vivő tehergépkocsik. Konstancán szállítási parancsnokság alakult az egymillió ember zavartalan utazásának megoldására, Murfatlar pedig naponta kétszer fogad vendégeket... A Siutghiol új vitorlásokkal, motorcsónakokkal és vízisivel gazdagodott és az üzletekben a Mamaia táskarádiótól a Twiggy-típusú női ruháig mindent lehet kapni... Mélyen, egészségesen lélegzik itt az élet. És én úgy éreztem, hogy egy darabka nagyvilág szórja itt pazarlóan szépségét, gazdagságát. A találkozások és búcsúk júliusában pedig mindez megsokszorozódik, meghatványozódik. A román tengerpart nyílt szívvel várja vendégeit. Dános Miklós in A FŐSZEZON Külföldi vendégek Mamaián HAZAÉRKEZETT ION GHEORGHE MAURER ELVTÁRS AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKÁRÓL Csütörtök délután hazaérkezett a fővárosba Ion Gheorghe Maurer elvtárs, a Minisztertanács elnöke, aki Románia Szocialista Köztársaság küldöttségét vezette az ENSZ- közgyűlésnek a közel-keleti helyzet megvizsgálásával foglalkozó rendkívüli ülésszakán. Érkezéskor a Baneasa repülőtéren a következő elvtársak voltak jelen: Nicolae Ceau?escu, Chivu Stoica, Gheorghe Apostol, Alexandra Birladeanu, Emil Bodnaru?, Alexandra Draghici, Paul Niculescu- Mizil, Ilie Verdes, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, az RKP KB több titkára, a Minisztertanács egyes alelnökei, a kormány több tagja. Jelen volt Richard H. Davis, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete és Philippe Richer, Franciaország ideiglenes ügyvivője. Pionírok csoportja virágcsokrokat nyújtott át Ion Gheorghe Maurer elvtársnak. (Agerpres) Jobb munkára, újabb sikerekre ösztönző határozat A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának határozata a kis fizetések emeléséről széles körű visszhangot keltett az egész országban. A dolgozók tíz- és tízezreit érintő határozat, amely szervesen hozzátartozik a párt IX. kongresszusa által előirányzott intézkedésekhez, előírja — mint ismeretes —, hogy 1967 augusztus elsejétől a minimális díjszabás szerinti fizetés havi 570 lejről 700 lejre emelkedik, s a jelenlegi 750 lejig terjedő díjszabás szerinti fizetéseket átlag 10,4 százalékkal növelik. A dolgozók áthatva attól a tudattól, hogy pártunk és kormányunk ígéreteinek megfelelően, intézkedéseivel szüntelenül növeli az általános életszínvonalat, jobb munkával válaszolnak e határozatra, példamutatóan végzik termelési feladataikat, hogy minél eredményesebben járuljanak hozzá nemzetgazdaságunk lendületes fejlődéséhez. A szerkesztőségünkbe érkezett tudósítások, a munkatársainknak adott nyilatkozatok egyöntetűen azt tükrözik, hogy hazánk dolgozói hálájukat a párt gondoskodása iránt munkával, még jobb termelési eredményekkel akarják leróni. Medgyesen is hamar híre terjedt, hogy az újságok közlik a párt és a kormány határozatát a kis fizetések emeléséről, érthető tehát, ha aznap már a reggeli órákban az érdekeltek közül többen is benéztek a trafikokba, újságos bódékba. Veres Ilinca, az 1-es számú főtéri textilüzlet alkalmazottja ahogy megjött a postás az újsággal, a pultra terített lapból olvasta hangosan a kollégáinak a határozat szövegét. — Azok között van, akiket érint a határozat ? — Igen, én ugyanis tavaly végeztem el a szakiskolát, s még nincs egy éve hogy dolgozom. 675 Tejes fizetéssel soroltak be, s jó volt ez a pénz a szüleim nagybb jövedelme mellett, kmoncser akkor . Ha a leró túlteljesítéséért még a ráadásokat is hazavittem.• Vannak még az üzletben 700 tejes fizetésen aluliak ? — Még csak egy kolleganőm, fent az emeleten, a szöveteknél. Felkerestük Majoran Évát is, aki a szövetet árusítja havi 675 tejes alapfizetésért. Ő is olvasta a határozatot, s már kalkulációkat is végzett: a múlt év novemberétől került alkalmazásba, mint segédelárusító, de hamarosan leteszi a szakképesítő vizsgát, ami magasabb fizetési besorolást is jelent egyúttal, így aztán az ő havi jövedelme, úgy kalkulálta, mintegy ICO lejjel lesz nagyobb. Stefan Nisipeanu, aki lakásépítésnél dolgozik, mint szakképzetlen kisegítő munkaerő, a munkaidő leteltével szintén megvette az újságot és felolvasta a csoportjának, akikkel, együtt — mint anyagmozgató segédmunkások — valamennyien 653 Tejes fizetési besorolásban vannak. Egyikük mindjárt számolni kezdett és kijelentette: a 11 és fél százalékos növelés mintegy 80 lejes havi többletet jelent valamennyiüknek az alapfizetésnél, amihez ezután is hozzá keresnek még, hiszen bizonyos munkafázisokat akkordban is elvállalnak. Így gyakorlatilag havi keresetük felmegy 1200—1300 lejig■ (Tudósítónktól) IOANA POFA, a Popesti-Leordeni-i állami gazdaság munkásnője : Á 1 ’■ &' :: r .iazdaság melegházi részlegén — ahol dolgozom — körülbelül 150 munkást érint az új fizetésemelés. Mindanynyian arra törekszünk majd, hogy e gondoskodásra a termelés gazdasági hatékonyságának a növelésével válaszoljunk. Utalok néhány olyan eredményre, amelyet máris elértünk : a hajtatott növénytermesztésből eddig csaknem 700 000 lej jövedelmünk volt az egész évre tervezett 1,1 milliónak megfelelő előirányzatból és minden feltételünk megvan ahhoz, hogy lényegesen túlszárnyaljuk ezt az előirányzatot. Hogyan sikerült ez? Egyszerűen úgy, hogy idejében elvégeztük a növényápolást, válogatott magvakat alkalmaztunk stb. Körülbelül 230 hektárral rendelkezünk szántóföldi zöldségek termesztésére. (Folytatása az 5. oldalon)