Előre, 1968. május (22. évfolyam, 6373-6397. szám)

1968-05-03 / 6373. szám

BUDAPEST , Kossuth L.tér 1-4. Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest XXII. évfolyam 6373 sz. 1­4 oldal ára 30 báni | 1968. május 3., péntek A FŐVÁROSI DOLGOZÓK FELVONULÁSA 1968 MÁJUS ELSEJE. Eg­ész népünk a jövőbe vetett mélységes hittel, op­timizmussal köszöntötte a nagy ünne­pet, a dolgozók testvériségének, a szabadságért, a békéért, a társa­dalmi haladásért vívott harcnak ezt az örök szimbólumát. Az idei május­­ újabb élő bizonyítéka volt a párt köre szorosan felzárkózó népünk egységének, a párt bölcs politikájá­ba vetett bizalomnak, a hazánk, Ro­mánia Szocialista Köztársaság iránti forró szeretetnek, ünnepi díszt öltött a főváros és a nagy ünnepek színhelye, az Aviatori­­lor tér. A főtribün fölötti nagy föld­gömböt övező vörös zászlón május 1 hagyományos felhívása : „Világ pro­letárjai, egyesüljetek !", alatta pedig : „Éljen május 1, a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának napja, az ösz­­szes dolgozók testvériségének nap­ja !" A tribünök fölött feliratok : „Éljen a Román Kommunista Párt, a nép kipróbált vezetője, győzelmeink kezdeményezője és szervezője !" ; „Éljen és virágozzék szeretett ha­zánk — Románia Szocialista Köz­társaság !" Szemben, a tér második oldalán, a tribünök fölött a proletariátus nagy tanítómestereinek, Marxnak, Engels­­nek és Leninnek a képe, alatta a jel­szó : „Éljen a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom egysége!"; jobb és bal­oldalon pedig a következő feliratok láthatók : „Éljen a román nép, a szocializmus építője !" ; „Éljen a né­pek közötti béke és barátság !" REGGEL 9 ÓRA. A téren álló sok­ezernyi ember hatalmas éljenzéssel, tapsviharral fogadja pártunk és ál­lamunk vezetőinek érkezését. A központi tribünön a következő elvtársak foglalnak helyet : Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Emil Bodnaras, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Flo­rian Danalache, Constantin Dragan, Fazekas János, Gheorghe Rădulescu, Leonte Rentu, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának póttagjai és a KB titkárai, az Államtanács és a Minisztertanács al­­elnökei. A tribünön úgyszintén jelen vannak az RKP KB tagjai, az Állam­tanács és a kormány tagjai. Jelen vannak a központi intézmények és társadalmi szervezetek egyes vezetői, bukaresti vállalatok és intézmények képviselői, élmunkások, akadémiku­sok, más tudósok és a kultúra kép­viselői, tábornokok és törzstisztek, újságírók. Jelen van az országunkban akkre­ditált diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és a diplomáciai testü­let más tagjai. A tribünökön számos külföldi ven­dég tartózkodik. A katonazenekar Románia Szo­cialista Köztársaság nemzeti him­nuszát játssza.­­ Dumitru Popa elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP Bukarest municípiumi bizott­ságának első titkára, a főváros fő­polgármestere megnyitja a fővárosi dolgozók nagygyűlését. Beszédet mondott Emil Bodnaras elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnökségének tagja, Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának alelnöke-Beszédét több ízben hurrázás és ováció kísérte. A gyűlés nagy lelkesedés köze­pette ért véget. A részvevők éltetik a párt bölcs politikáját, amelynek cél­ja az egész nép boldogsága. Jelsza­vak hangzanak föl, a kommunista és munkáspártok egységének megerősí­téséért, a munkásosztály szolidaritá­sáért, minden olyan demokratikus erő szolidaritásáért, amelyek a békéért, a demokráciáért, nemzeti független­ségiért és társadalmi haladásért küz­denek. A fővárosi dolgozók felvonulását a pionírok nyitják meg. Pionírtrombiták hangja a reggelben A reggeli eső kissé megijesztette őket. Am. fél kilenc felé, amikor az első napsugár eléragyogott a felhők (Folytatása a 2. oldalon) Emil Bodnara, elvtárs beszéde Kedves elvtársak ! Tisztelt külföldi vendégeink ! Együtt ünnepeljük ma a világ munkásosztályával, az összes orszá­gok forradalmi munkáserőivel, az egész haladó emberiséggel a dolgo­zók nemzetközi szolidaritásának és testvériségének napját, abban a harcban, amelyet a méltó és szabad életért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi felszabadulásért, a demokráciáért, a szocializmusért és a békéért vívnak. E nagy ünnep alkalmából a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a Mi­nisztertanács elvtársi üdvözletét és meleg jókívánságait intézi a munká­sokhoz, parasztokhoz, mérnökökhöz és technikusokhoz, a tudományos, kulturális és művészeti dolgozók­hoz, az ország egész dolgozó népé­hez és gratulál nekik a gazdaság­ban, a tudományban és a kultúrá­ban, a szocialista Románia felvirá­goztatásában kivívott gazdag sike­reikhez. Melegen köszöntjük az összes kül­földi küldötteket és meghívottakat, akiknek jelenléte e hagyományos népi ünnepségen kifejezésre juttat­ja népeink barátságát és szolidaritá­sát, azt a barátságot és szolidaritást, amelyet a béke és a társadalmi ha­ladás nemes célkitűzései hatnak át Május elsejét intenzíven és széle­sen kibontakozó munka jegyében ünnepeljük ; valóra váltjuk a szo­cialista építés kiteljesítésének prog­ramját, amelyet a Román Kommu­nista Párt IX. kongresszusa dolgo­zott ki, s amelyet az Országos Kon­ferencia jelentős határozatai — szo­cialista társadalmunk mélyreható megújhodásának forrásai — kiegé­szítettek. A gazdasági szervezést és a köz­­igazgatási beosztást, a társadalmi élet vezetése összes formáinak és módszereinek javítását célzó kom­plex intézkedések erőteljesen fel­lendítik a szocialista építést, megte­remtik a feltételeket a dolgozók újító, építő szellemének széles körű kibontakozásához, szocialista nem­zetünk anyagi és szellemi potenciál­jának erőteljesebb kibontakozásá­hoz. A munkások, mérnökök és tech­nikusok kollektívái lendületes és hozzáértő munkájukkal sikeresen váltják valóra az idei terv célkitű­zéseit, biztosítva az ipar gyors ütemű fejlődését és szüntelen kor­szerűsítését, mivel az ipar az egész nemzetgazdaság fellendülésének, az egész nép civilizáltsági fokának és jóléte növekedésének alapja. A ter­melés és a munka tudományos megszervezésére, a tartalékok moz­gósítására és a vállalataink rendel­kezésére álló lehetőségek teljes hasznosítására irányuló állhatatos törekvés újabb jelentős sikerekben, a termelés és a munkatermelékeny­ség növekedésében, az ipar, az épít­kezések, a szállítás és a többi nem­zetgazdasági ág gazdasági hatékony­ságának emelkedésében jut kifeje­zésre. Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ez év első negyedében az ipari termelés tervét 102,2 százalék­ban valósítottuk meg, ami a múlt év azonos időszakához képest 12,1 százalékos emelkedést jelent. A munkatermelékenység ugyanebben az időszakban 9,9 százalékkal emel­kedett, mintegy szemléltetve a dina­mizmust, amely gazdaságunkat jel­lemzi. A párt felhívására válaszolva, az egész parasztság, a gépkezelők, mér­nökök és technikusok, szántóföld­jeink összes dolgozói szorgalmasan (Folytatása a 2 oldalon) A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága a fővárosi dolgozók május elsejei nagy fel­vonulása után ebédet adott a Snagov-palota parkjában. Részt vettek a következő elv­társak : Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Emil Bodnaras, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Constantin Dragan, Fazekas János, Gheor­ghe Radulescu, Leonte Rautu. Az RKP KB ebédet adott a Snagov-palota parkjában Vasile Vilcu, Stefan Voitec, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak póttagjai, az RKP KB titká­rai, az Államtanács és a Minisz­tertanács több alelnöke. Úgyszintén részt vett az RKP KB, az Államtanács és a kor­mány számos tagja, központi in­tézmények és társadalmi szerve­zetek vezetői, sok illegalitásbeli párttag és a hazai munkásmoz­galom más régi harcosai, párt­aktivisták, tábornokok és törzs­tisztek, bukaresti nagyvállalatok vezetői, tudományos, kulturális és művészeti dolgozók. Az ebéden, amely meleg, elv­társi légkörben folyt le, erős és hosszas taps közepette beszédet mondott Nicolae Ceaușescu elv­társ, az RKP KB főtitkára. (Agerpres) PÁRT­ÉS ÁLLAMVEZETŐK LÁTOGATÁSA A BUCURESTI KONFEKCIÓ­­ÉS KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN (Tudósításunk a 3. oldalon) (Helyszíni riportjaink a 2. és 3. oldalon) Szoros egységben a párt körül, az alkotó munka jegyében ünnepelt az or­szág népe Nicolae Ceaușescu elvtárs beszéde Tisztelt elvtársak ! Ezt az ebédet a hagyományos má­jus elsejének, a tavasz ünnepének, a világ összes dolgozói nemzetközi szolidaritási napjának szenteljük. Önök közül sokan a burzsoá­ földes­­úri rendszer nehéz körülményei kö­zött vettek részt számos május­i megünneplésén. Munkásmozgalmunk, pártunk hagyományosan megünne­pelte május 1 -ét, mint az elnyomás elleni harc napját, mint a demokra­tikus szabadságjogokért, a jobb éle­tért, egy olyan társadalomért vívott harc napját, amelyben a dolgozók valóban munkájuk, hazájuk sorsának urainak tekinthetik magukat. Május elsejét most olyan körülmé­nyek között ünnepeljük meg, amikor a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész nép sorsa urá­vá lett és a kommunista párt vezeté­sével teremti meg azt a társadalmi rendet, amelyért a román nép szá­mos élenjáró harcosa áldozta fel magát. Valóban elmondhatjuk, hogy ma számunkra május elseje ünnep­nap, amikor népünk számba veszi a szocializmus építésében, az új élet megteremtésében, a gazdaság, a tu­domány, a kultúra szüntelen fejlesz­tésében, az életszínvonala emelésé­ben elért sikereket. Csodálatosak azok a győzelmek, amelyeket a ro­mán nép a párt vezetésével ért el az új társadalmi rend megteremtésében. E győzelmeket azért vívtuk ki, mert pártunk le tudta gyűrni a ne­hézségeket, nehéz körülmények kö­zött is diadalról diadalra tudta vezetni a román népet a szocializ­mus útján. Mindaz, amit a román nép kivívott, annak tudható be, hogy kommunisták álltak az élén, akik mindent, egyesek még életüket is feláldozták a dolgozó tömegek boldogságáért. Tudjuk, elvtársak, hogy ebben a harcban — amint azt a legutóbbi plenáris ülésen hangsúlyoztam — számos hiba is történt, visszaélése­ket is elkövettek. Köztudomású azon­ban, hogy nem ez jellemzi pártun­kat, hogy a párt, a román nép el­ítélte és elítéli a hibákat és vissza­éléseket. Népünk az évszázadok során sok nehézséggel küszködött, de mindig emberségesen, humánusan, szeretettel bánt az összes dolgozók­kal. Nem tetszett, nem tetszik és a jövőben sem fog tetszeni neki soha az igazságtalanság, főként pedig a saját jeles fiaival, a soraiból kiemel­kedett harcosokkal szembeni igaz­ságtalanság. A Központi Bizottság ezért tar­totta kötelességének a párt, a nem­zet iránt, hogy kiderítse az igazsá­got, hogy fényt vessen az elköve­tett visszaélésekre. Azzal indultunk harcba a szocialista társadalom megteremtéséért, hogy az a világ legigazságosabb társadalma legyen , ezért kell kiküszöbölnünk mindazt, ami nem tartozik hozzá e társada­lom természetéhez, ami nem jellem­ző rá, ezért kell megtennünk min­den intézkedést, hogy szocialista társadalmunkban soha többé ne történhessenek visszaélések és tör­vényszegések. Ezzel teljesítjük egyik kötelezett­ségünket a nemzetközi munkásosz­tály iránt is, amely rokonszenvvel és reményteljesen tekint a szocializmust építő országok felé. Internacionalista kötelességünk a munkásosztály, a szocialista társadalmi rendszert felépíteni óhajtó összes népek iránt, hogy bebizonyítsuk : a szocializmus, új társadalmi rendszerünk összeha­sonlíthatatlanul magasabbrendű a régi kapitalista rendszernél. Sokat valósítottunk meg a szocia­lizmus anyagi alapjának fejlesztésé­ben, a nép életszínvonalának emelé­sében. Az emberek azonban jogosan mondják : jó az, hogy gyárakat eme­lünk, hogy fejlődik a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra, de az is érde­kel bennünket, hogyan élnek az em­berek és hogyan bontakozik ki az emberi személyiség a társadalmi élet­ben. Valóban megvan-e a lehetőség arra, hogy a szocializmus biztosítsa az emberi személyiség sokrétű kibon­takozását ? Mi igennel válaszolunk. Csak a szocializmus biztosítja ezt a lehetőséget, mert ez a legigazságo­sabb társadalmi rend, amelyben egy­szer s mindenkorra felszámolták a kizsákmányoló osztályokat, a gazda­sági egyenlőtlenségeket, s megterem­tették a feltételeket az állampolgárok teljes egyenlőségének biztosításához, az emberi egyéniség sokoldalú meg­nyilvánulásához. Íme, ez a Központi Bizottságunk legutóbbi plenáris ülé­sén hozott határozatok értelme. Ezért fogadta az egész nép a pártba, a Központi Bizottságba vetett teljes bi­zalommal ezeket a határozatokat. A mai fővárosi felvonulás megmutatta, milyen bizalommal, milyen lelkesedés­sel követi népünk a pártot, a Közpon­ti Bizottságot. Meg van győződve ar­ról, hogy pártunk, annak vezetősége, mindent megtesz a szocializmus épí­tésének kiteljesítésére anyagi és szel­lemi téren Romániában, s hogy a nép számára a szocialista és a kommu­nista rendszerhez méltó életet teremt­sen. Ez minden kommunistának fel­adata és kötelessége, kezdve a párt- és államvezetőségtől az utolsó párt­tagig. Csak akkor mondhatjuk, hogy teljesítettük a nép iránti kötelességün­ket, ha bőséges életet, magas színvo­nalú anyagi és kulturális létet bizto­sítottunk a társadalom minden egyes tagjának. Ezért nehéz körülmények között harcoltunk, elvtársak, készek voltunk életünket adni és sokan közü­lünk fel is áldozták érte. Most, amikor a szocialista román nemzet vezető pártjának megtisztelő szerepét töltjük be, mindent el kell követnünk, hogy rászolgáljunk a nép bizalmára. Meggyőződésem, hogy minden egyes párttag tekintet nélkül funkciójára tántoríthatatlanul fog munkálkodni, teljesíteni fogja szent kötelességét a párt iránt, a nép iránt, amelyhez tartozik. Javasolom, hogy emeljük poharun­kat kommunista pártunkra, a szocia­lizmust építő román népre, bőséges, boldog életet kívánva neki a kommu­nista társadalomban. Egészségükre, elvtársak ! A főtribün a fővárosi Aviatorilor téren

Next