Előre, 1968. május (22. évfolyam, 6373-6397. szám)
1968-05-16 / 6384. szám
XXII. évfolyam 6384 sz. 6 oldal ára 30 báni 1968. május 16., csütörtök Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest CHARLES DE GAULLE TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA ROMÁNIÁBAN HIVATALOS EBÉD Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu kedden az Államtanács termeiben hivatalos ebédet adott Őexcellenciája a Francia Köztársaság elnöke és de Gaulle asszony tiszteletére. Részt vett Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Emil Bodnarac, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, az Államtanács és a Minisztertanács több alelnöke, miniszterek, tábornokok, központi intézmények vezetői. Jelen volt Maurice Couve de Murville és a francia kíséret hivatalos személyei. . Elhangzott a két ország állami himnusza. A meleg, baráti légkörben lefolyt ebéden Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke és Charles de Gaulle, a Francia Köztársaság elnöke pohárköszöntőt mondott. (Agerpres) Nicolae Ceausescu elnök pohárköszöntője Elnök Úr ! De Gaulle asszony ! Hölgyeim és uraim ! Jeles vendégeink alig néhány órája tartózkodnak Románia földjén. Az a lelkes fogadtatás, amelyben Bukarest lakossága részesítette őket, kifejezi a Charles de Gaulle tábornok, a francia állam kimagasló vezetője iránti kiváló tiszteletet, azt a meleg rokonszenvet, amelyet a román és a francia nép egymás iránt érez. Kétségtelen, hogy az első látogatás amelyet egy francia elnök tesz országunkban, sokatmondóan szemlélteti a két ország közötti kapcsolatok pozitív, felfelé ívelő fejlődését. A történelem a románok és a franciák számos, nagyon közeli kontaktusait tartja számon, a két nemzet közötti erős vonzalomról tanúskodik. Ez nagymértékben, méltán közös eredetünknek tulajdonítható, de ezen túlmenően a két nép mindig kölcsönösen megértette egymást a nemzeti és társadalmi szabadságra, a haladás és az emberi méltóság isomérveire, a békére és a nemzetek közötti barátságra irányuló törekvéseiben. E tartós történelmi talajon épülnek fel a mai korban a Románia és Franciaország közötti együttműködési kapcsolatok. Ma az anyagi javak termelésének, az emberi megismerésnek, az áru- és eszmecserének páratlan arányai következtében a román-francia sokoldalú kooperálás mindkét nép számára objektív követelmény, s természetszerűen beletartozik a nemzetközi munkamegosztás szférájába. Minden okunk megvan, hogy elégedettek legyünk a román-francia sokoldalú kapcsolatok stádiumával és fejlődésével. Axiómaszerű igazság, hogy a népek egyre nagyobb bizalommal vannak egymás iránt, jobban és eredményesebben működnek együtt, ha közelebbről és mélyebben megismerik egymást. Meggyőződésünk, hogy a megbeszélések és a találkozók során jobban megismerjük államaink problémáit, politikai érdekeit és felfogását, újabb lehetőségeket és módozatokat tárhatunk fel a kooperálás bővítésére és fokozására a termelésben, a tudományban és a technikában, a kapcsolatok kiszélesítésében minden területen. Alkalmuk lesz utazni Romániában, néhány napig országunk természeti környezetében élni, kapcsolatba kerülni a román nép életével, megismerni új társadalmi tevékenységének néhány eredményét. Minden bizonnyal ismerik azokat a történelmi körülményeket, amelyek között kifejlődött nemzetünk, azt a nehéz harcot, amelyet a román népnek az idők során kellett vívnia, hogy megőrizze nemzeti létét, hogy méltó helyet foglaljon el a világ népeinek nagy családjában. Ma a szabad és sorsának urává lett román nép egész energiáját és alkotóerejét az ország anyagi és szellemi haladásának szenteli, annak, hogy megvalósítsa a társadalmi igazságról alkotott eszményeit, hogy teljesen érvényesüljön és sokoldalúan kiteljesedjék az (Folytatása a 2. oldalon) Charles de Gaulle elnök pohárköszöntője Elnök Úr! Arra emlékezve, ami volt, arról beszélve, ami van, arra gondolva, ami lesz, főként miután ma hallottam milyen választékos szavakkal méltatta ön országaink közös vonásait, látogatásom, amelyet az ön szíves meghívására Franciaország nevében van szerencsém tenni Romániában, olyan eseménynek tűnik, amely döntő lehet az országaink közti kapcsolatokban és ugyanakkor Európa fejlődésében annak a világegyetemnek környezetében, amelyben élünk. Természetesen mindenkor, főként pedig azokban a tragikus eseményekben, amelyekbe ennek az évszázadnak a folyamán taszították a románokat és a franciákat, a két nép bármilyen helyzetben volt is, sohasem viseltetett egymás iránt másként, mint nagy tisztelettel és rokonszenvvel. Ez azoknak a mély rokonvonásoknak tulajdonítható, melyek a földrajzi távolságokon, a történelem viszontagságain és a politika útvesztőin túl egyesítik a latin világ két ágát. Ez azoknak a rendkívüli szellemi és lelki hasonlóságoknak tulajdonítható, amelyek a két ország között iéhnállnák. De tulajdonítható ez még annak a ténynek is, hogy ösztönösen és az értelemből fakadóan országaink ugyanazt a felfogást vallják az összes népeknek — kezdve a francia és a román néppel — arról a jogáról, hogy szabadon rendelkezzenek sorsukkal, ugyanazt a nézetet vallják arról az elvről, amely szerint az európai egyensúlynak minden egyes nemzet függetlenségére, egyéniségére és méltóságára kell épülnie, végül pedig ugyanazt a nézetet vallják arról az elsődleges szerepről amlyet, következésképpen, földrészünk hivatott betölteni az emberiség sorsában. Valóban, ha Románia és Franciaország ma, akárcsak a múltban, helyesnek tartja, hogy találkozzon, nemcsak az érzelmek és az értelem elvont szférájában kell találkozniuk. Önök is, mi is igen jól tudjuk, hogy bármilyen korszakban, főként pedig a mi korszakunkban a szolidaritásnak gyakorlatilag kell megnyilvánulnia megfelelő eszközök alkalmazásával. Röviden, kooperálnunk kell. Természetesen mi már most együttműködünk és azok az egyezmények, amelyeket három évvel ezelőtt kötöttek meg kormányaink Maurer elnök úr igen fontos párizsi látogatása nyomán, a legörvendetesebb eredménnyel járnak. Gazdasági szempontból a cserék volumene valóban megkétszereződött azóta. Kulturális téren valóságos francia-román közösség jön most létre, ami az oktatást, az irodalmi és a művészeti kapcsolatokat illeti. Tudományos és műszaki téren az elgondolások, a felfedezések, ezek gyakorlati alkalmazása mindkét irányban egyre gyakrabban és jobb körülmények között történik. Ugyanakkor lehet — és következésképpen kell is — többet tennünk kétségtelen, Elnök úr, hogy megbeszéléseink és minisztereink megbeszélései elő fogják segíteni ilyenn irányú határozatok hozását. (Folytatása a 2. oldalon) KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG Délután ünnepélyes keretek között virágkoszorút helyeztek el A NÉP ÉS A HAZA SZABADSÁGÁÉRT, A SZOCIALIZMUSÉRT VÍVOTT HARC HŐSEINEK EMLÉKMŰVÉNÉL. A Libertatis parkban lévő emlékmű előtti téren, amelyet román és francia állami zászlók díszítettek, jelen volt Dumitru Popa, Bukarest municípium főpolgármestere, Ion Ionita vezérezredes, a fegyveres erők minisztere, Iacob Teclu hadseregtábornok, az Államtanács tagja, tábornokok és törzstisztek, az első világháború több veteránja, számos fővárosi lakos. Franciaország elnökével együtt az emlékműhöz érkezik Maurice Couve de Murville, Franciaország külügyminisztere, Jean Louis Pons, Franciaország bukaresti nagykövete és a francia kíséret több tagja-A vendégeket elkísérte Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, Constantin Fittan, Románia párizsi nagykövete és Nicolae Negulescu vezérőrnagy, akik a Franciaország elnöke mellé rendelt állandó küldöttséghez tartoznak. De Gaulle tábornok érkezésekor a katonai díszőrség tiszteleg , elhangzik Románia Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság állami himnusza. A virágkoszorú elhelyezése után egy percnyi csenddel adóznak a hősök emlékének. A díszőrség ellép de Gaulle tábornok előtt. Ezután a gépkocsisor a Cismigiu park felé tart, ahol AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN ROMÁNIA TERÜLETÉN ELESETT FRANCIA HŐSÖK EMLÉKMŰVE VAN. A szobor előtt felsorakozott díszőrség tiszteleg a román és a francia hivatalos személyek kíséretében érkező de Gaulle tábornoknak. A két ország állami himnuszának elhangzása után Franciaország elnöke virágkoszorút helyez el és a jelenlevőkkel együtt egy percnyi csenddel adózik a hősök emlékének. Az elnöknek bemutatják az ünnepségen jelenlevő személyiségeket — Ion Cosmát, az Államtanács tagját, Bukarest municípium néptanácsának első alelnökét, Anton Breitenhofert, az Államtanács tagját, Ion Gheorghe vezérezredest, a fegyveres erők miniszterének első helyettesét, a Nagyvezérkar főnökét, tábornokokat és törzstiszteket, akik közül egyesek az 1916—1919-es háború veteránjai. De Gaulle tábornok gratulál Ion Jalea akadémikusnak, az emlékmű alkotójának, nagyra becsülve e műalkotás értékét és jelentőségét. A hivatalos gépkocsioszlop vonalán, a Libertätii és a Cimigiu parkban, az emlékművek előtti téren tartózkodó sok ezer lakos rokonszenvvel és szívélyesen üdvözli a Francia Köztársaság elnökét. (Agerpres) A Libertätii parkban, A Nép és a Haza Szabadságáért, a Szocializmusért Vívott Harc Hőseinek Emlékművénél Világ proletárjai, egyesüljetek! Stefan Voitecnek, a Nagy Nemzetgyűlés elnökének meghívására Charles de Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke részt vett a Nagy Nemzetgyűlés X. ülésszakának szerda délelőtti plenáris ülésén. A jeles vendég Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Jean Louis Pons, Franciaország bukaresti nagykövete és a kíséretében levő hivatalos személyek társaságában érkezik a Nagy Nemzetgyűlés Palotájába. A vendégeket a Nagy Nemzetgyűlés Palotája előcsarnokának bejáratánál Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Ilie Murgulescu, Gheorghe Necula, Kovács György és Mia Groza, a Nagy Nemzetgyűlés alelnökei fogadják. A francia vendéget ezután a díszterembe kísérték, ahol Románia Szocialista Köztársaság párt, valamint állam vezetői: Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Emil Bodnaras, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Dan Vlache, Constantin Dragan, Fazekas János, Leonte Rautu, Vasile Vilcu, valamint az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagjai, az RKP KB titkárai, a Minisztertanács alelnökei köszöntötték. Az ülésteremben a képviselők mellett számos meghívott vendég — diplomáciai képviseletek vezetői, központi intézmények vezetői, román és külföldi újságírók — van jelen. Az összes jelenlevők melegen üdvözölték a terembe lépő két államvezetőt. Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke üdvözlő beszédet mond. Charles de Gaulle tábornok, akit a képviselők és a meghívottak tapsa közepette 3 szónoki emelvényhez invitálnak, beszédet mond. Charles de Gaulle tábornok beszédének elhangzása után, amelyet a jelenlevők hosszasan megtapsoltak, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke köszönetet mondott a Francia Köztársaság elnökének azért, hogy részt vett a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatain. ★ De Gaulle elnöknek a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán tartott beszédét közvetítették a román és a francia rádió- és televízióállomások. (Agerpres) A hivatalos megbeszélésen Charles de Gaulle elnök látogatása a Nagy Nemzetgyűlésben DÍSZELŐADÁS Kedd este a Román Operában díszelőadást rendeztek Charles de Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke és felesége tiszteletére. A teremben jelen volt az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények vezetői, kulturális és művészeti személyiségek, tábornokok és törzstisztek, román és külföldi újságírók. Ott voltak a francia kíséret tagjai, bukaresti diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. A közönség hatalmas tapssal üdvözölte a hivatalos páholyban megjelenő de Gaulle elnököt és feleségét, Nicolae Ceausescut, az Államtanács elnökét és feleségét, Ion Gheorghe Maurert, a Minisztertanács elnökét és feleségét és a többi román vezetőt. Elhangzott a két ország állami himnusza. Az előadás műsorán román és francia énekkari művek, francia dalok és operaáriák, koreográfiái és hangszerszólók, román népi táncok szerepeltek. Közreműködtek a Román Opera és a George Enescu Filharmónia neves szólistái, a Madrigál énekkar, a Román Opera balettje és zenekara, a hadsereg ének- és táncegyüttese és a Ciocârlia együttes. Az előadás szép sikert aratott. A művészeknek az előadás végén vidégcsokrokat nyújtottak át Charles de Gaulle, a Francia Köztársaság elnöke és Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke részéről. (Agerpres) REDACTIASI ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEI1 Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35); Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63); Marosvásárhely (Piata Trandafirilor 20. tel. 34.18), Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82), Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3.tel. 1.26.64) Csíkszereda (str. George Coșbuc 5. tel. 650) Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, sectorul 6) HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK Kedd délután az Államtanács Palotájában találkozó folyt le Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnö k Szerda reggel az Államtanács Palotájában megkezdődtek a megbeszélések Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Charles de Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke között. A megbeszéléseken román részről részt vesz Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, George Macovescu, a külügyminiszter első helyettese és Constantin Fitan, Románia párizsi nagykövete ke és Charles de Gaulle, a Francia Köztársaság elnöke között. A két államférfi találkozója másfél órát tartott. (Agerpres) Francia részről részt vesz Maurice Couve de Murville külügyminiszter és Jean Louis Pons, Franciaország bukaresti nagykövete. A meleg, szívélyes légkörben lefolytatott megbeszélések során véleménycserére került sor a Románia és Franciaország közötti sokoldalú kapcsolatok helyzetére és fejlődésére vonatkozóan, azoknak bővítési lehetőségeire vonatkozóan. (Agerpres) A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A Nagy Nemzetgyűlés V. törvényhozási ciklusának ülésszaka kedd délutáni ülésén megkezdték a Törvénytervezet a kisiparosok általi szakmagyakorlásról saját műhelyekben című napirendi pont vitáját. A törvénytervezetet Petre Blajovics képviselő, munkaügyi miniszter ismertette expozéjában. Ezután Ion Cristoloveanu képviselő, a gazdasági-pénzügyi bizottság titkára felolvasta a gazdasági-pénzügyi és a jogügyi bizottság közös jelentését. A törvénytervezet általános vitájában felszólaltak a következő képviselők : Gheorghe Palos, az RKP Gorj megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Mircea Calin, a Ripiceni községbeli (Botosani megye) mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke és Filip Geltz, a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének alelnöke. A törvénytervezetet ezután szakaszonként megvitatták és egészében szavazás alá bocsátották. A Nagy Nemzetgyűlés golyókkal való titkos szavazással jóváhagyta A kisiparosok által saját műhelyekben folytatott szakmagyakorlásról szóló törvényt. Ezután megkezdték A kisipari termelőszövetkezetek megszervezéséről és működéséről szóló törvénytervezet vitáját. A törvénytervezetet Gheorghe Vasilichi képviselő, a Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetségének elnöke expozéban ismertette, majd Tudor Draganu képviselő, a jogügyi bizottság alelnöke előterjesztette a gazdasági-pénzügyi bizottság és a jogügyi bizottság közös jelentését. A törvénytervezet általános vitájában felszólaltak a következő képviselők : Nicolae Veres, az RKP Maros megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Ion Bar, a Kisipari Szövetkezetek Bihar megyei Szövetsége Tanácsának tagja, Teodor Han, az RKP Arad megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke. Az ülésszak folytatja munkáját. (Agerpres) MAI SZÁMUNKBAN • TÖRVÉNY AZ OKTATÁSRA! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN (3. oldal) • TÖRVÉNY A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK VÉDELMÉRŐL, MEGÓVÁSÁRÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL (4.-5. oldal) • KRÓNIKA (5. oldal) Épül a Gutint átszelő út (Munkatársunktól). — Máramaros két municípiuma — Nagybánya és Sziget — között a közvetlen utat az év egy részében járhatatlanná tette a Gutint belepő hó, a síkos jég. Máramarosszigetet elszigeteltségéből emeli ki az új út, melynek szilárd alapozása és kőburkolata lehetővé teszi a gépekkel való tisztítást, karbantartást a téli hónapokban is. Az útépítőknek azonban éppen a kőhiány okozott nehézséget, a megyének ugyan számos kőbányája van, de ezek kitermelése még nem elég korszerű, így ezt a munkatelepet sem tudnák elég gyors ütemben ellátni. A susori bányászok már két éve alkalmazzák sikerrel a többszáz kiló robbanóanyag elhelyezésével történő lövéseket. A gutini út építői átvették a módszert és a hegységben kiszemelt kőbányából egyetlen robbantással több mint 70 000 tonna kiváló minőségű követ nyertek, fedezve egész évi tervük (15 km út) kőszükségletét. KÜLFÖLDRŐL JELENTIK BELGIUM: ÚJABB KORMÁNYALAKÍTÁSI KÍSÉRLET A három hagyományos belga párt (szocialista, keresztényszociális és liberális) vezetői válaszoltak arra a programtervezetre, amelyet Paul Vanden Boeynants volt miniszterelnök■ akit Baudouin király a napokban megbízott az új kormány megalakításával — terjesztett elő a múlt csütörtökön a közösségi kérdéseket és az állam modernizálását illetően. Válaszaik különbözősége miatt nincs remény a több mint három hónappal ezelőtt kirobbant kormányválság megoldására. Míg a keresztényszociálisok és a liberálisok nagy vonalakban egyetértenek a programmal és az új „kormányalakító“ által sugalmazott eljárással, a szocialisták viszszautasítanak mindennemű hármas együttműködést. A Keresztényszociális Párt, amelynek a lemondott miniszterelnök is tagja, valamint a Haladás és a Szabadság Pártja (liberális) késznek mutatkozik arra, hogy hármas megbeszéléseket indítsanak Boeynants javaslatairól, anélkül, hogy megbontanák az általa szorgalmazott kormányformulát. A Szocialista Párt nem ért egyet a programtervezettel, sem a hármas együttműködéssel. A szocialista vezetők most egy esetleges kétpárti — szocialista és keresztényszociális — kormány mellett vannak. Megemlítendő azonban, hogy az utóbbi napokban nézeteltérések merültek fel a szocialista pártban ebben a kérdésben. Újabb áramlat indult meg egy három pártból álló kormány megalakítása mellett, Achille Van Ackernek, a Belga Kamara elnökének elnökletével. Amint a France Presse rámutat, most az új „kormányalakítónak“ kell döntenie, kivel és hogyan fog tárgyalni programjáról, hogy megtudja, kivel próbáljon kormányt alakítani. ORVOSI KÖZLEMÉNYEK AZ „ÚJSZÍVESEKRŐL" Orvosi közlemények szerint a május 7-én szívátültetéssel megoperált, 62 éves John Stuckwish szerdán meghalt. Kielégítően gyógyul az USA-ban, Dél-Afrikában, Angliában és Franciaországban megoperált négy másik beteg. A houstoni (Texas) St- Luke kórház második páciense, a 47 éves Everett Thomas lábadozik. Egészségi állapotát kitűnőnek tartják és a beteget átszállították egy rendes szobába. Normálisan étkezik, fel tud állni és naponta néhány lépést is tesz. A május 3-án Londonban megoperált, 45 éves Frederick West kedden leszállt az ágyról és valószínűleg ki is költöztetik a steril szobából. Charles Boulogne 45 éves lelkész, akit Párizsban szombaton operáltak meg, kielégítően érzi magát. S végül a dél-afrikai Philip Blaiberg (58 éves), akit négy és fél hónappal ezelőtt operáltak meg Cape Town-ban, két hónapja otthonában tartózkodik és kitűnő az egészségi állapota-