Előre, 1968. május (22. évfolyam, 6373-6397. szám)

1968-05-16 / 6384. szám

XXII. évfolyam 6384 sz. 6 oldal ára 30 báni 1968. május 16., csütörtök Országos politikai napilap • Románia Szocialista Köztársaság • Bukarest CHARLES DE GAULLE TÁBORNOKNAK, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA ROMÁNIÁBAN HIVATALOS EBÉD Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és felesége, Elena Ceausescu kedden az Államtanács termeiben hivatalos ebédet adott Őexcellenciája a Francia Köztársa­ság elnöke és de Gaulle asszony tiszteletére. Részt vett Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Emil Bodnarac, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, az Államtanács és a Miniszterta­nács több alelnöke, miniszterek, tá­bornokok, központi intézmények vezetői. Jelen volt Maurice Couve de Murville és a francia kíséret hiva­talos személyei. . Elhangzott a két ország álla­mi himnusza. A meleg, baráti légkörben lefolyt ebéden Nicolae Ceausescu, az Ál­lamtanács elnöke és Charles de Gaulle, a Francia Köztársaság elnö­ke pohárköszöntőt mondott. (Agerpres) Nicolae Ceausescu elnök pohárköszöntője Elnök Úr ! De Gaulle asszony ! Hölgyeim és uraim ! Jeles vendégeink alig néhány órája tartózkodnak Románia földjén. Az a lelkes fogadtatás, amelyben Bukarest lakossága részesítette őket, kifejezi a Charles de Gaulle tábornok, a francia állam kima­gasló vezetője iránti kiváló tiszteletet, azt a meleg rokonszenvet, amelyet a román és a francia nép egymás iránt érez. Kétségtelen, hogy az első látogatás amelyet egy francia elnök tesz országunkban, sokatmondóan szemlélteti a két ország közötti kapcsolatok pozitív, felfelé ívelő fejlődését. A történelem a románok és a franciák számos, nagyon közeli kontaktusait tartja számon, a két nemzet közötti erős vonzalomról ta­núskodik. Ez nagymértékben, méltán közös erede­tünknek tulajdonítható, de ezen túlmenően a két nép mindig kölcsönösen megértette egymást a nemzeti és társadalmi szabadságra, a haladás és az emberi méltóság isomérveire, a békére és a nemzetek kö­zötti barátságra irányuló törekvéseiben. E tartós tör­ténelmi talajon épülnek fel a mai korban a Románia és Franciaország közötti együttműködési kapcsolatok. Ma az anyagi javak termelésének, az emberi meg­ismerésnek, az áru- és eszmecserének páratlan ará­nyai következtében a román-francia sokoldalú koo­­perálás mindkét nép számára objektív követelmény, s természetszerűen beletartozik a nemzetközi munka­­megosztás szférájába. Minden okunk megvan, hogy elégedettek legyünk a román-francia sokoldalú kap­csolatok stádiumával és fejlődésével. Axiómaszerű igazság, hogy a népek egyre nagyobb bizalommal vannak egymás iránt, jobban és ered­ményesebben működnek együtt, ha közelebbről és mélyebben megismerik egymást. Meggyőződésünk, hogy a megbeszélések és a találkozók során jobban megismerjük államaink problémáit, politikai érdekeit és felfogását, újabb lehetőségeket és módozatokat tárhatunk fel a kooperálás bővítésére és fokozására a termelésben, a tudományban és a technikában, a kapcsolatok kiszélesítésében minden területen. Alkalmuk lesz utazni Romániában, néhány napig országunk természeti környezetében élni, kapcsolatba kerülni a román nép életével, megismerni új társa­dalmi tevékenységének néhány eredményét. Minden bizonnyal ismerik azokat a történelmi körülményeket, amelyek között kifejlődött nemzetünk, azt a nehéz harcot, amelyet a román népnek az idők során kellett vívnia, hogy megőrizze nemzeti létét, hogy méltó he­lyet foglaljon el a világ népeinek nagy családjában. Ma a szabad és sorsának urává lett román nép egész energiáját és alkotóerejét az ország anyagi és szel­lemi haladásának szenteli, annak, hogy megvalósítsa a társadalmi igazságról alkotott eszményeit, hogy tel­jesen érvényesüljön és sokoldalúan kiteljesedjék az (Folytatása a 2. oldalon) Charles de Gaulle elnök pohárköszöntője Elnök Úr! Arra emlékezve, ami volt, arról beszélve, ami van, arra gondolva, ami lesz, főként miután ma hallottam milyen választékos szavakkal méltatta ön országaink közös vonásait, látogatásom, amelyet az ön szíves meghívására Franciaország nevében van szerencsém tenni Romániában, olyan eseménynek tűnik, amely döntő lehet az országaink közti kapcsolatokban és ugyanakkor Európa fejlődésében annak a világegye­temnek környezetében, amelyben élünk. Természetesen mindenkor, főként pedig azokban a tragikus eseményekben, amelyekbe ennek az évszázad­nak a folyamán taszították a románokat és a franciá­kat, a két nép bármilyen helyzetben volt is, sohasem viseltetett egymás iránt másként, mint nagy tisztelettel és rokonszenvvel. Ez azoknak a mély rokonvonásoknak tulajdonítható, melyek a földrajzi távolságokon, a történelem viszontagságain és a politika útvesztőin túl egyesítik a latin világ két ágát. Ez azoknak a rend­kívüli szellemi és lelki hasonlóságoknak tulajdonítha­tó, amelyek a két ország között iéhn­állnák. De tulaj­­donítható ez még annak a ténynek is, hogy ösztönösen és az értelemből fakadóan országaink ugyanazt a fel­fogást vallják az összes népeknek — kezdve a francia és a román néppel — arról a jogáról, hogy szabadon rendelkezzenek sorsukkal, ugyanazt a nézetet vallják arról az elvről, amely szerint az európai egyensúly­nak minden egyes nemzet függetlenségére, egyénisé­gére és méltóságára kell épülnie, végül pedig ugyan­azt a nézetet vallják arról az elsődleges szerepről am­lyet, következésképpen, földrészünk hivatott betöl­teni az emberiség sorsában. Valóban, ha Románia és Franciaország ma, akár­csak a múltban, helyesnek tartja, hogy találkozzon, nemcsak az érzelmek és az értelem elvont szférájában kell találkozniuk. Önök is, mi is igen jól tudjuk, hogy bármilyen korszakban, főként pedig a mi korszakunk­ban a szolidaritásnak gyakorlatilag kell megnyilvá­nulnia megfelelő eszközök alkalmazásával. Röviden, kooperálnunk kell. Természetesen mi már most együtt­működünk és azok az egyezmények, amelyeket három évvel ezelőtt kötöttek meg kormányaink Maurer elnök úr igen fontos párizsi látogatása nyomán, a legörven­­detesebb eredménnyel járnak. Gazdasági szempont­ból a cserék volumene valóban megkétszereződött azóta. Kulturális téren valóságos francia-román közös­ség jön most létre, ami az oktatást, az irodalmi és a művészeti kapcsolatokat illeti. Tudományos és­ műsza­ki téren az elgondolások, a felfedezések, ezek gyakor­lati alkalmazása mindkét irányban egyre gyakrabban és jobb körülmények között történik. Ugyanakkor le­het — és következésképpen kell is — többet tennünk kétségtelen, Elnök úr, hogy megbeszéléseink és mi­nisztereink megbeszélései elő fogják segíteni­ ilyenn irányú határozatok hozását. (Folytatása a 2. oldalon) KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG Délután ünnepélyes keretek között virágkoszorút helyeztek el A NÉP ÉS A HAZA SZABADSÁGÁÉRT, A SZOCIALIZMUSÉRT VÍVOTT HARC HŐSEINEK EMLÉKMŰVÉ­NÉL. A Libertatis parkban lévő em­lékmű előtti téren, amelyet román és francia állami zászlók díszítettek, jelen volt Dumitru Popa, Bukarest municípium főpolgármestere, Ion Ionita vezérezredes, a fegyveres erők minisztere, Iacob Teclu hadsereg­tábornok, az Államtanács tagja, tá­bornokok és törzstisztek, az első vi­lágháború több veteránja, számos fő­városi lakos. Franciaország elnökével együtt az emlékműhöz érkezik Maurice Couve de Murville, Franciaország külügy­minisztere, Jean Lou­is Pons, Francia­­ország bukaresti nagykövete és a francia kíséret több tagja-A vendégeket elkísérte Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Vasile Gliga külügyminiszter-helyet­tes, Constantin Fittan, Románia pá­rizsi nagykövete és Nicolae Negu­­lescu vezérőrnagy, akik a Francia­­ország elnöke mellé rendelt állandó küldöttséghez tartoznak. De Gaulle tábornok érkezésekor a katonai díszőrség tiszteleg , elhang­zik Románia Szocialista Köztársaság és a Francia Köztársaság állami himnusza. A virágkoszorú elhelyezése után egy percnyi csenddel adóznak a hő­sök emlékének. A díszőrség ellép de Gaulle tábornok előtt. Ezután a gépkocsisor a Cismigiu park felé tart, ahol AZ ELSŐ VI­LÁGHÁBORÚBAN ROMÁNIA TE­RÜLETÉN ELESETT FRANCIA HŐSÖK EMLÉKMŰVE VAN. A szobor előtt felsorakozott dísz­őrség tiszteleg a román és a francia hivatalos személyek kíséretében ér­kező de Gaulle tábornoknak. A két ország állami himnuszának elhang­zása után Franciaország elnöke vi­rágkoszorút helyez el és a jelenle­vőkkel együtt egy percnyi csenddel adózik a hősök emlékének. Az elnöknek bemutatják az ünnep­ségen jelenlevő személyiségeket — Ion Cosmát, az Államtanács tagját, Bukarest municípium néptanácsá­nak első alelnökét, Anton Breiten­­hofert, az Államtanács tagját, Ion Gheorghe vezérezredest, a fegyve­res erők miniszterének első helyet­tesét, a Nagyvezérkar főnökét, tá­bornokokat és törzstiszteket, akik közül egyesek az 1916—1919-es há­ború veteránjai. De Gaulle tábornok gratulál Ion Jalea akadémikusnak, az emlékmű alkotójának, nagyra becsülve e műalkotás értékét és je­lentőségét. A hivatalos gépkocsioszlop vona­lán, a Libertätii és a Ci­migiu park­ban, az emlékművek előtti téren tar­tózkodó sok ezer lakos rokonszenv­vel és szívélyesen üdvözli a Francia Köztársaság elnökét. (Agerpres) A Libertätii parkban, A Nép és a Haza Szabadságáért, a Szocializ­musért Vívott Harc Hőseinek Emlékművénél Világ proletárjai, egyesüljetek! Stefan Voitecnek, a Nagy Nem­zetgyűlés elnökének meghívására Charles de Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke részt vett a Nagy Nemzetgyűlés X. ülés­szakának szerda délelőtti plenáris ülésén. A jeles vendég Maurice Couve de Murville külügyminiszter, Jean Louis Pons, Franciaország buka­resti nagykövete és a kíséretében levő hivatalos személyek társaságá­ban érkezik a Nagy Nemzetgyűlés Palotájába. A vendégeket a Nagy Nemzet­gyűlés Palotája előcsarnokának be­járatánál Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Ilie Murgu­lescu, Gheorghe Necula, Kovács György és Mia Groza, a Nagy Nemzetgyűlés alelnökei fogadják. A francia vendéget ezután a díszterembe kísérték, ahol Románia Szocialista Köztársaság párt, va­lamint állam vezetői: Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Gheorghe Apostol, Emil Bodnaras, Chivu Stoica, Paul Niculescu-Mizil, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Dan Vlache, Con­stantin Dragan, Fazekas János, Le­­onte Rautu, Vasile Vilcu, valamint az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak póttagjai, az RKP KB titkárai, a Minisztertanács alelnökei köszön­tötték. Az ülésteremben a képviselők mellett számos meghívott vendég — diplomáciai képviseletek vezetői, központi intézmények vezetői, ro­mán és külföldi újságírók — van jelen. Az összes jelenlevők melegen üdvözölték a terembe lépő két ál­lamvezetőt. Stefan Voitec, a Nagy Nemzet­­gyűlés elnöke üdvözlő beszédet mond. Charles de Gaulle tábornok, akit a képviselők és a meghívottak tapsa közepette 3 szónoki emel­vényhez invitálnak, beszédet mond. Charles de Gaulle tábornok be­szédének elhangzása után, amelyet a jelenlevők hosszasan megtapsol­tak, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke köszönetet mondott a Francia Köz­társaság elnökének azért, hogy részt vett a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatain. ★ De Gaulle elnöknek a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán tartott beszédét közvetítették a román és a francia rádió- és televízióállo­mások. (Agerpres) A hivatalos megbeszélésen Charles de Gaulle elnök látogatása a Nagy Nemzetgyűlésben DÍSZELŐADÁS Kedd este a Román Operában díszelőadást rendeztek Charles de Gaulle tábornok, a Francia Köztár­saság elnöke és felesége tiszteletére. A teremben jelen volt az Államta­nács és a kormány több tagja, köz­ponti intézmények vezetői, kulturá­lis és művészeti személyiségek, tá­bornokok és törzstisztek, román és külföldi újságírók. Ott voltak a francia kíséret tag­jai, bukaresti diplomáciai képvisele­tek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. A közönség hatalmas tapssal üdvö­zölte a hivatalos páholyban meg­jelenő de Gaulle elnököt és felesé­gét, Nicolae Ceausescut, az Államta­nács elnökét és feleségét, Ion Ghe­orghe Maurert, a Minisztertanács el­nökét és feleségét és a többi román vezetőt. Elhangzott a két ország állami himnusza. Az előadás műsorán román és francia énekkari művek, francia da­lok és operaáriák, koreográfiái és hangszerszólók, román népi táncok szerepeltek. Közreműködtek a Ro­mán Opera és a George Enescu Fil­harmónia neves szólistái, a Madri­gál énekkar, a Román­ Opera balett­je és zenekara, a hadsereg ének- és táncegyüttese és a Ciocârlia együt­tes. Az előadás szép sikert aratott. A művészeknek az előadás végén vi­­dégcsokrokat nyújtottak át Charles de Gaulle, a Francia Köztársaság elnöke és Nicolae Ceausescu, az Ál­lamtanács elnöke részéről. (Agerpres) REDACTIASI ADMINISTRATE ELŐRE SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA BUCURESTI — CASA SCINTEI1 Bukaresti tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18.03.02 Vidéki fiókszerkesztőségeink­­ Kolozsvár (str. Horea 6. tel. 1.15.35); Brassó (str. Neagoe Basarab 24. tel. 1.44.63); Marosvásárhely (Piata­ Trandafirilor 20. tel. 34.18), Nagybánya (str. Lenin 2. tel. 29.82), Nagyvárad (str. Litoralului 21. tel. 1.45.43) Temesvár (Bd. 30 Decembrie 3.tel. 1.26.64) Csíkszereda (str. George Coșbuc 5. tel. 650) Szatmár (Piata Libertatii 1. tel. 22.12). Előfizetéseket felvesznek a postahivatalok és levélkézbesítők. Előfizetési díj egy hónapra 8 lej, negyedévre 24 lej, félévre 48 lej, egy évre 96 lej. Apróhirdetéseket az ESIP reklámügynöksége útján veszünk fel (Agentia de Publicitate — ESIP, Bucuresti, str. Eforiei nr. 6, sectorul 6) HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEK Kedd délután az Államtanács Pa­lotájában találkozó folyt le Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnö­­ k Szerda reggel az Államtanács Palotájában megkezdődtek a meg­beszélések Nicolae Ceausescu, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és Charles de Gaulle tábornok, a Francia Köztársaság elnöke között. A megbeszéléseken román részről részt vesz Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, George Macovescu, a külügyminiszter első helyettese és Constantin Fi­tan, Románia párizsi nagykövete­­ ke és Charles de Gaulle, a Francia Köztársaság elnöke között. A két államférfi találkozója más­fél órát tartott. (Agerpres) Francia részről részt vesz Maurice Couve de Murville külügyminisz­ter és Jean Louis Pons, Franciaor­szág bukaresti nagykövete. A meleg, szívélyes légkörben le­folytatott megbeszélések során véle­ménycserére került sor a Románia és Franciaország közötti sokoldalú kapcsolatok helyzetére és fejlődésé­re vonatkozóan, azoknak bővítési lehetőségeire vonatkozóan. (Agerpres) A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA A Nagy Nemzetgyűlés V. tör­vényhozási ciklusának ülésszaka­ kedd délutáni ülésén megkezdték a Törvénytervezet a kisiparosok általi szakmagyakorlásról saját műhelyek­ben című napirendi pont vitáját. A törvénytervezetet Petre Blajovics képviselő, munkaügyi miniszter is­mertette expozéjában. Ezután Ion Cristoloveanu képviselő, a gazdasá­gi-pénzügyi bizottság titkára felol­vasta a gazdasági-pénzügyi és a jog­ügyi bizottság közös jelentését. A törvénytervezet általános vitá­jában felszólaltak a következő kép­viselők : Gheorghe Palos, az RKP Gorj megyei bizottságának első tit­kára, a megyei néptanács elnöke, Mircea Calin, a Ripiceni községbeli (Botosani megye) mezőgazdasági ter­melőszövetkezet elnöke és Filip Geltz, a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének alelnöke. A törvénytervezetet ezután szaka­szonként megvitatták és egészében szavazás alá bocsátották. A Nagy Nemzetgyűlés golyókkal való titkos szavazással jóváhagyta A kisiparo­sok által saját műhelyekben folyta­tott szakmagyakorlásról szóló tör­vényt. Ezután megkezdték A kisipari ter­melőszövetkezetek megszervezéséről és működéséről szóló törvénytervezet vitáját. A törvénytervezetet Gheor­ghe Vasilichi képviselő, a Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetségé­nek elnöke expozéban ismertette, majd Tudor Draganu képviselő, a jogügyi bizottság alelnöke előter­jesztette a gazdasági-pénzügyi bizott­ság és a jogügyi bizottság közös je­lentését. A törvénytervezet általános vitá­jában felszólaltak a következő kép­viselők : Nicolae Veres, az RKP Maros megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Ion Bar, a Kisipari Szövetkezetek Bihar megyei Szövetsége Tanácsá­nak tagja, Teodor Han, az RKP Arad megyei bizottságának első tit­kára, a megyei néptanács elnöke. Az ülésszak folytatja munkáját. (Agerpres) MAI SZÁMUNKBAN • TÖRVÉNY AZ OKTATÁSRA! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁGBAN (3. oldal) • TÖRVÉNY A MEZŐGAZDASÁ­GI TERÜLETEK VÉDELMÉRŐL, MEGÓVÁSÁRÓL ÉS FELHASZ­­NÁLÁSÁRÓL (4.-5. oldal) • KRÓNIKA (5. oldal) Épül a Gutint átszelő út (Munkatársunktól). — Máramaros két municípiuma — Nagybánya és Sziget — között a közvetlen utat az év egy részében járhatatlanná tette a Gutint belepő hó, a síkos jég. Máramarosszigetet elszigeteltségé­ből emeli ki az új út, melynek szilárd alapozása és kőburkolata lehetővé teszi a gépekkel való tisztítást, karbantartást a téli hóna­pokban is. Az útépítőknek azonban éppen a kőhiány okozott nehézséget, a me­gyének ugyan számos kőbányája van, de ezek kitermelése még nem elég korszerű, így ezt a munkatele­pet sem tudnák elég gyors ütemben ellátni. A susori bányászok már két éve alkalmazzák sikerrel a többszáz ki­ló robbanóanyag elhelyezésével történő lövéseket. A gutini út épí­tői átvették a módszert és a hegy­ségben kiszemelt kőbányából egyet­len robbantással több mint 70 000 tonna kiváló minőségű követ nyer­tek, fedezve egész évi tervük (15 km út) kőszükségletét. KÜLFÖLDRŐL JELENTIK BELGIUM: ÚJABB KORMÁNYALAKÍTÁSI KÍSÉRLET A három hagyományos belga párt (szocialista, keresztényszociális és liberális) vezetői válaszoltak arra a programtervezetre, amelyet Paul Vanden Boeynants volt miniszterel­nök­­■ akit Baudouin király a na­pokban megbízott az új kormány megalakításával — terjesztett elő a múlt csütörtökön a közösségi kérdé­seket és az állam modernizálását illetően. Válaszaik különbözősége miatt nincs remény a több mint három hónappal ezelőtt kirobbant kormányválság megoldására. Míg a keresztényszociálisok és a liberálisok nagy vonalakban egyet­értenek a programmal és az új „kormányalakító“ által sugalma­zott eljárással, a szocialisták visz­­szautasítanak mindennemű hármas együttműködést. A Keresztényszo­ciális Párt, amelynek a lemondott miniszterelnök is tagja, valamint a Haladás és a Szabadság Pártja (li­berális) késznek mutatkozik arra, hogy hármas megbeszéléseket in­dítsanak Boeynants javaslatairól, anélkül, hogy megbontanák az álta­la szorgalmazott kormányformulát. A Szocialista Párt nem ért egyet a programtervezettel, sem a hármas együttműködéssel. A szocialista ve­zetők most egy esetleges kétpárti — szocialista és keresztényszociális — kormány mellett vannak. Megemlí­tendő azonban, hogy az utóbbi na­pokban nézeteltérések merültek fel a szocialista pártban ebben a kér­désben. Újabb áramlat indult meg egy három pártból álló kormány megalakítása mellett, Achille Van Ackernek, a Belga Kamara elnöké­nek elnökletével. Amint a France Presse rámutat, most az új „kormányalakítónak“ kell döntenie, kivel és hogyan fog tárgyalni programjáról, hogy meg­tudja, kivel próbáljon kormányt alakítani. ORVOSI KÖZLEMÉNYEK AZ „ÚJSZÍVESEKRŐL" Orvosi közlemények szerint a má­jus 7-én szívátültetéssel megoperált, 62 éves John Stuckwish szerdán meghalt. Kielégítően gyógyul az USA-ban, Dél-Afrikában, Angliában és Franciaországban megoperált négy másik beteg. A houstoni (Texas) St- Luke kór­ház második páciense, a 47 éves Everett Thomas lábadozik. Egész­ségi állapotát kitűnőnek tartják és a beteget átszállították egy rendes szobába. Normálisan étkezik, fel tud állni és naponta néhány lépést is tesz. A május 3-án Londonban megope­rált, 45 éves Frederick West kedden leszállt az ágyról és valószínűleg ki is költöztetik a steril­ szobából. Charles Boulogne 45 éves lelkész, akit Párizsban szombaton operáltak meg, kielégítően érzi magát. S végül a dél-afrikai Philip Blai­­berg (58 éves), akit négy és fél hó­nappal ezelőtt operáltak meg Cape Town-ban, két hónapja otthonában tartózkodik és kitűnő az egészségi állapota-

Next