Előre, 1968. november (22. évfolyam, 6530-6555. szám)

1968-11-01 / 6530. szám

ELŐRE 4. oldal TAPASZTALATCSERE A repü­lőgép egyik utasa, miután élénken figyelte a stewardess mun­káját, időnként bejegyzett valamit a noteszébe. A szomszédja megkér­dezi : — Bocsánatot kérek, megmonda­ná, hogy mit jegyezget ? — Csak azt jegyzem fel, mit mondjak otthon a feleségemnek. — Érdekes. Megtudhatnám én is, mit fog mondani ? — Miért ne ? Azt, hogy fogyjon le hét kilőt, fiatalodjon tizenöt évet, és minden öt percben kérdez­ze meg tőlem : nem vagyok-e szom­jas? VISSZALŐTT Egy kis texasi helységben agyon­lőttek egy embert. A seriffnek meg kellett állapítania a halál okát. A következőket írta a jegyzőkönyvbe: „A halott kétségtelenül öngyilkos­ságot követett el. Száz méter tá­volságból revolverrel rálőtt egy gentlemanre, akinél puska volt." Mi okozza a földrengést? ÉRDEKES KÍSÉRLETEK A SZICÍLIAI PARTVIDÉKEN A palermói egyetem geofizikai osztályának a vezetése alatt egy európai szeizmológiai bizottság készül tanulmányozni Szicília partvidékén a földkéreg reakció­it miután 40 km távolságra a parttól tengeralatti robbantáso­kat fognak végezni. Az utóbbi 3-4 évben ugyanis megsokasod-­ tak a katasztrofális méretű föld­rengések és ez erősen felserken­tette a geofizikusok érdeklődését aziránt, hogy lehet-e valamikép­pen előrejelezni egy közelgő földrengést. Tekintettel viszont arra, hogy egyelőre a tudósok még abban sem állapodtak meg, hogy mi is okozza voltaképpen a földrengést, az előrejelzés lehe­tősége még a jövő titka. A szeizmográfok évente mint­egy 1 és 5 millió közötti földmoz­gást jeleznek, kezdve a legpará­nyibb kilengésektől a nagy mé­retű földrengésekig. Ezeknek a jelenségeknek a kivizsgálásával geofizikusok ezrei foglalkoznak a földteke minden részén. Az oko­kat illetően két ellentétes iskola alakult ki. Mindkettő hevesen vé­di feltevéseit — egyelőre csak feltevésekről van szó — de sem az egyik, sem a másik nem képes az elméletét tudományos alapon bizonyítani. Az újabb iskola teoretikusai szerint a földrengés indító okát a föld belsejében ott kell keresni, ahol a földkéreg találkozik az olvadt magmával. Itt jönnek létre a földkéreg és a folyékony mag­ma állandó súrlódása következ­tében különböző rések és forron­­gó „zsebek”, ahonnan aztán meg­indulnak a szeizmikus hullámok, amelyek előidézik a földrengése­ket. A régi iskola teoretikusai ki­tartanak egy még 50 évvel ez­előtt felállított elméletnél, amely szerint a földrészek ismert távo­lodásában kell keresni a földren­gések okát. Természetesen nem kizárt, hogy a két teóriát össze lehet majd egyeztetni, a most kezdődő szeizmológiai kutatások mindenesetre tekintetbe veszik mind a régi, mind az új feltevé­seket. A földrengések előrelátá­sáról azonban — sajnos — be­szélni még mindig nem lehet. FELMÉRÉS A JÖVŐ SZEZONRA HÁROM MOZZANAT Szabadság idején gyalog, autóstop­pal indultunk el, hogy közelebbről, alaposabban ismerjük meg Mára­­marosnak addig csak futólag,­­eset­leg kiküldetések során látott neve­zetességeit Gutin-tető, Aknasugatag és Rónaszék volt a fő állomás. Az újrafelfedezés örömeit ezúttal mel­lőzöm, mert a csodálat ízeit számos meggondolkoztató, bosszantó problé­ma keserítette meg. Azokból kívá­nok leírni néhányat. Talán nem ha­szontalanul GUTIN-TETŐ A sorokból talán több keserűség árad, mint kellene Mégis szólni kell róla, szóvá kell tenni, mert a hegy­tetőről lezavart az eső, s nem volt sehol sem fedél a fejünk fölé. Pe­dig az elhagyott vágtéren pár évvel ezelőtt kényelmes munkásszállók voltak Az egyik épületet széthord­ták, a másikat most rombolja az idő ... s a gondatlan, kapzsi emberek kezenyoma Pedig ... mennyi hasz­nos célra lehetne fordítani. Gondol­junk csak a felsőbányai tanulókra, kik közül csak nagyon kevés jutott nyaralótáborba, nagyobb szabású ki­ránduláshoz, itt kellemes hétvégi vagy akár hetes kirándulásra, szál­lásra volna alkalom, ha... valaki­nek az eszébe jutna. Vajon olyan ha­szontalan lenne, ha a kis természet­­barátok összegyűjtenék a Gutin hegység flóráját ? ! Hisz öt természet­­rajzszakos tanár van a városban ! De gondoljunk a hétvégi kirándulókra, fiatalos akciókra, mindazokra a lehe­tőségekre, melyeket egy ilyen csodá­latos környéken meglevő épület nyújthatna, ha valaki is törődne ve­le. AKNASUGATAG A gyalogosan érkező, vagy akár motoros turista előbb a sósfürdőhöz igyekszik. Lemosni az út porát, fa­­latozni, no meg valamilyen szállás után nézni. A büfésnő készséges. Máris szól ismerőseinek, s pár perc alatt min­den rendben. Ekkor már jut idő a nyugalmas, érdeklődő szemlélődésre. Ami első pillantásra megragadó volt, most sorra feltárulkozik, enged a kíván­csian vallató szemnek. A rendezett, tisztántartott fürdőtelepen minden régi. Ez évben mindössze a terasz­vendéglő deszkáit meszelték újra, mondván, hogy nem érdemes áldozni rá, mert veszélyeztetett helyen van, no meg a helybeliek már el is ter­vezték, hogy fennebb, a Király-erdő mellett új fürdőtelepet építenek TURISZTIKA Csakhogy arra pénz kell, s nem is kevés — a tervezet mintegy 1 700 000 sejt sejtet. Ez egyelőre csak álom De addig ? Miért tartják a turiszti­kai hivatal által kijelölt szobák cí­meit a néptanácsnál ? Miért nem biz­tosítanak állandó zenekart a vendé­gek szórakoztatására ? Miért nem rendeznek be camping-tábort a ren­delkezésükre álló területen 7 Előbb elszoktatják az odajárókat ? Előbb azt bizonyítják, hogy a fürdő nem jövedelmező 7 De akkor milyen ala­pon szeretnék elnyerni a beruházás­hoz szükséges pénzalapot ? ! — Nem támogat senki. Mit te­gyünk, ha mindenben magunkra maradtunk — hajtogatják a helybe­liek. Igazuk van. A helységet egyetlen autóbuszvonal (és a még meglevő iparvasút) kapcsolja be a forgalom­ba : a Máramarossziget-Kapnikbá­nya járat. De miért nem hosszabbít­ják meg azt Nagybányáig ? Miért nem szerveznek azon az úton hétvégi kirándulást a Nagybánya környéki bányászok és kohászok számára ? De ne zavarjuk a megyei KISZ- bizottság mellett működő turisztikai iroda és a turisztikai hivatal álmát, félő, hogy ezúttal sem tudjuk kellő ébrenlétre kelteni őket. RÓNASZÉK A legújabb szakkiadvány (Stasiuni balneare si climaterice din Romá­nia — Editura Meridiane, 1967) az előbbihez hasonlítja. Környezetének természeti szépsége viszont messze fölülmúlja azt. A problémák itt még súlyosabbak. A tavaly — a rónaszéki lakosság áldozatkész munkája nyo­mán, a szülőföld szeretetétől indít­tatva — helyreállított strandfürdőt a felsőbányai IPRODCOOP (a hely­ben működő asztalos részleg) köz­ponti üzemrésze istápolta, mely az idén lemondott róla. Csodák, csodá­ja, a helybeli lakosoknak kérvényez­ni, reklamálni kellett felsőbb szer­veknél, hogy végre a felsőrónai köz­ségi néptanács elfogadja (vigyázat , ne megszerezze — mert azt nem akarta!) a fürdő gondnokságát. A turisták, vendégek, kirándulók számára ott volna egy csodálatos menedékház..., de annak ajtóin a máramarosszigeti Erdőgazdálkodási Vállalat kilós lakatai díszelegnek Keveset mondunk, ha csak 50 fé­rőhelyet jelölhetnének ki benne. Csakhogy ki járjon utána . Az előz­ményekből kihámozhatjuk, hogy a felsőrónai községi néptanács vezetői nem koptatják le érte a cipő sarkát Tálcán pedig senki elé nem hoznak menedékházakat. Nem lenne teljes a falu képe, ha nem említenénk a római katolikus templomban levő Hollóssy Simon festményt, a mintegy háromszáz éves iskolát, a műemlékké nyilvánított Szent János szobrot, Sóvárszki La­jos és Karácsony Terézia amatőr festők képeit, a csuszamlásokkor fel­színre került sórétegek szépségét. Végezetül mi is, más is föltette a kérdést: a megyei és helyi szervek meddig bízzák még önsorsukra a felvetett (s többségükben e cikkből kimaradt) problémákat ? Meddig tart még a belenyugvás, a természeti-tu­risztikai értékek ily pazarló elherdá­lása ? Máriás József MAGAZIN Az emberiség egyik legnagyobb találmánya és egyben egyik legna­gyobb jótevője a kerék. És parado­xonnak hangzik, de való, hogy évente embermilliók esnek áldoza­tául. A kerék felhasználásának egyik legmodernebb formája, a gép­kocsi szed ennyi áldozatot De most nem ebből a szempontból, sőt még nem is gazdaságtörténeti-műszaki szempontból vizsgáljuk a kereket, hanem archeológiai szempontból. Hol született a kerék ? Erre a kér­désre sokan kerestek választ­ és az újabb meg újabb leletek mondhat­ni egy keréknyommal előbbre, pon­tosabban történelmileg hátrább vit­ték a kerék és így a kocsi történe­tét. Az archeológusok nagy része Me­zopotámiában, az emberiség vélt őshazájában kereste a kerék szülő­földjét is. Az utóbbi időben azonban egyre több nyom utal arra, hogy a technika eme nagy alkotásának fel­fedezőjét Mezopotámiától északabb­ra kell keresni. Feltételezik, hogy valahol ott élt az az ismeretlen zseni, aki anélkül, hogy ehhez a ter­mészet hasonmást nyújtott volna, először fúrt át egy kereket és kö­tötte össze egy tengellyel, majd az egészet egy falap alá rögzítette , és így létrehozta a szekeret. Stuart Piggott angol archeológus a Dél-Oroszországban és a grúz és örmény szovjet köztársaságok terü­letén végzett kutatások alapján ar­ra a következtetésre jutott, hogy az első kocsik maradványait a Kauká­zus vidékén kell keresni. Az edin­burghi egyetemen tanító Piggott professzornak a Scientific Ameri­can hasábjain kifejtett véleménye szerint „a mezopotámiai kocsik könnyű kerekei egy transzkaukáziai eredetinek a fa megtakarításával készült másolatai lehetnek.“ Eddig a legrégibb járműről szóló bizonyí­tékok (az időszámításunk előtti III. évezredből) Ur szumér városból származnak. Ezek négykerekű szál­lítóművet ábrázoló rajzok. A Szov­jetunió területén azonban ennél régebbi időből származó tényleges kerékmaradványokra is bukkantak, valamint agyagból készült kerékmo­­dellekre. Paggott szerint a kaukázusi lelet elsőbbségét az alábbi tényezők is bizonyítják : — A Fekete-tenger és a K­api­tenger közötti vidéki Mezopotámiá­tól eltérően erdőkben gazdag, úgy­hogy a szekerekhez állandóan volt nyersanyag. — E vidék lakói már 5000 évvel ezelőtt ismerték a réz feldolgozását így tehát a fát fémtengellyel lát­hatták el és fémsűirésszel dolgoz­hatták meg. Egy több m­int 4000 éves szekeret találtak Tiflisztől 40 kilométerre nyugatra, Zalka mellett Ez merev szekérrúddal rendelkezett és balda­­chinszerű építmény fedte, úgyszin­tén a Kaukázustól sokkal észa­kabbra, a kalmük-sztyeppén is ta­láltak szovjet archeológusok az idő­számításunk előtti III. évezredben készült kocsikat. Természetesen — véli Piggott professzor — a kereket valószínű­leg a föld különböző pontjain nagy­jából­ egyidőben fedezték fel. Szá­mítani lehet arra is, hogy az eddi­ginél már régebbi kerekeket és ko­csikat is találnak majd. Kétségtelen, hogy a kerék hamar elfoglalta helyét az ősi népek kul­túrájában és civilizációjában és ön­maga is gyorsan tökéletesedett, amint ezt Európa különböző orszá­gaiban, valamint Kínában talált ré­gi kocsik bizonyítják. Ami Ameri­kát illeti, eddig úgy tűnik, hogy Kolumbus előtt nem használták a szekeret. Sem az inkák sem az az­tékok nem ismerték. A maga nép — kultúrkuriózum — ismerte ugyan a keréken guruló járművet — de csak „mini” formájában, já­tékszerként. HOL ÉS MIKOR TALÁLTÁK FEL A KEREKET ? A grúz lelet Görög szekeret ábrázoló festmény ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖK TERVEZŐASZTALAIN Repülő csészeplj ? Nem, csak hasonlít hozzá. Reprodukciónkon­ Matti Suuronnen finn műépítész legújabb műanyagházának a modellje látható. Az egész épület súlya alig 1000 kg, s 16 elemből áll. Éppen ezért gyorsan, könnyen bárhol összeszerelhető és szétszedve máshova költöztethető. Bel­területe ötven négyzetméter, berendezésére különleges típusú bútorokat terveznek. Fűtő- és légkondicionáló berendezése a padozatba van beépítve. Hátránya az, hogy egyelőre csak pénzes vevők vásárolhatnak belőle, mert az ára kissé borsos ... Tarbela—a világ legnagyobb gátja Az Indus folyam vízgyűjtő terüle­tének kihasználása egyformán lét­­fontosságú kérdés India és Pakisz­tán számára. Évekig húzódó, hosszas tárgyalások után 1960-ban megegye­zés jött létre a két ország között olyan értelemben, hogy Pakisztán a jövőben tetszése szerint használhat­ja az India, valamint egyes mellék­folyók — a Jhelum és a Chenab vi­zét, továbbá tíz évig felhasználhatja az Indusnak Ravi, Beas és Sutlej nevű mellékfolyóit. A fenti idő le­telte után India saját területére irá­nyítja az említett három folyót, hogy vizüket saját mezőgazdasági területének öntözésére használja fel. 1970-ig tehát mindkét államnak ki kell építenie saját öntözési rendsze­rét s e célból — elsősorban Pakisz­tán részéről — megfelelő műszaki intézkedésekre van szükség az In­dia területére irányítandó vízhozam szabályozása érdekében. A fenti feladat megvalósítása cél­jából három óriási duzzasztógát — a Tarbela, a Mangla és a Warsak — továbbá 14 főcsatornából álló öntö­zési rendszer építését határozták el. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy az említett csatornák építésé­hez szükséges földmunkák volumene hatszorta nagyobb annál, mint amit a Szuezi-csatorna építésekor végez­tek. A Warsak és a Mangla gát az utóbbi évek folyamán már elkészült MEGVAN AZ OKA A fiatalasszony így szól a férjé­hez : — Nem szeretsz te már an­­yám... Azelőtt egész asta mallat­­tam ültél és a kezemet fogtad... — Igen, igen, de mióta eladtuk a zongorát, azóta ez felesleges, most kerül sor a világ legnagyobb földgátjának, a Tarbela duzzasztó­gátnak a felépítésére. A gát Pakisz­tán fővárosától mintegy 65 kilomé­terrel nyugatra, az Afganisztánt In­diával összekötő régi kereskedelmi útvonal közelében épül Ez lesz a világ legnagyobb gátja : térfogata háromszor akkora lesz, mint az asz­­szuáni gáté az Egyesült Arab Köz­társaságban. Magassága kb. ,148 mé­ter, hossza csaknem 3 kilométer, a vízgyűjtő medence hossza pedig el­éri a 80 kilométert. A vízierőműben 12 turbogenerátort helyeznek el egyenként 175 000 kW teljesítőképes­séggel. A vízgyűjtőmedence befoga­dóképességét 14 milliárd köbméter­re becsülik. A hatalmas építkezést végző francia-olasz érdekeltségű CITRA vállalat érdekes műszaki adatokat közölt a gátépítési munká­latokról. A munka nehéznek ígérkezik és alapos szervezést igényel. A kivite­lezés tartama körülbelül nyolc évre terjed s ebből több mint öt évre van szükség magának a duzzasztó­­­gátnak az építéséhez. A munkálatok költségei kb. 900 millió dollárt tesz­nek ki. Hatalmas befektetés, de fel­tétlenül kifizetődő, ha meggondol­juk, hogy nem kevesebb mint 1,8 millió hektárnyi mezőgazdasági te­rület öntözését teszi lehetővé. Kétségtelen, hogy ez az egyedül­álló méretű gát érdekes tapasztala­tok gyűjtését teszi lehetővé s ezért a világ szakemberei nagy érdeklő­déssel kisérik a nagyszabású terv valóra váltását. Egon Cristian műépítész Szöveg nélkül KÉPREJTVÉNYEK GYUFAREJTVÉNY Rajtunk 36 kockájában ugyanany­­nyi számú gyufa van. Vegyünk el 6 gyufát, úgy, hogy minden sorban — vízszintesen és függőlegesen egy­aránt — páros számú gyufaszál ma­radjon. 1968. NOVEMBER 1., PEN FIATAL HÁZIASSZONYOD TANÁCSADÓJA HETI ÉTREND I. HÉT Szombat: Karfiolleves, piláf csirke­aprólékkal Vasárnap: Húsleves, sült csirke pá­rolt vöröskáposztával, vaníliás kifli Hétfő: Disznócsorba, rakott karfiol Kedd : Zellerkrémleves, töltött sa­láta Szerda: Húsgombóc-leves, spenót tükörtojással Csütörtök: Zöldpaszulyleves, szerb­tokány Péntek: Paradicsomleves, hirtelen sült krumplival, zöldsalátával II. HÉT Szombat: Zöldségleves, káposzta ler­­ben Vasárnap: Zöldborsóleves, töltött gogolár kompót. Hétfő: Krumplileves, zöldpaszuly hússal paradicsomosan Kedd: Karalábéleves, egybe-fasírt krumplisalé­tával Szerda : Köményleves, rakott vinette Csütörtök: Lucskoskáposzta, kettes palacsinta Péntek : Paszulyleves csülökkel,, grizpuding Vaníliás kifli: 1 csupor zsír (vaj, margarin), 3 csupor liszt, félcsupor tejben egy kis élesztő felfuttatva, csipetnyi só, összegyúrjuk, késfok­nyi vastagságúra kinyújtjuk, koc­kákra vágjuk, dióval, ízzel, vagy te­héntúróval megtöltjük. Kifliket for­málunk belőle, rózsaszínűre sütjük, forrón vaníliás cukorba forg. Töltött saláta: A fejes sala velei közé­­a közepétől kire megszokott töltelékhúst bérl­jük. Cérnával átkötjük. A láb­­ára kaprot, csombort, kis s­őzünk, felfőzzük. Tejföles eres adunk hozzá, kis citromsóval nyitjuk. Káposzta terben : Édes és nyú káposztát (kb. egyforma­­­nyiségben) megvágunk és ös verjük. Ezalatt kövéres diszn egy kis füstölt oldalast kist egy fej vöröshagymát is adunk rá. A kicsavart káposztát és­ verjük a hússal kis ideig dir­jük, a tetejére paradicsomot te, és utána a terbe tesszük. Tejre is tálalhatjuk. Hirtelen sült, krumplival krumplit meghámozzuk, kardi vágjuk és vizbe tesszük. A húst jobb a nyakaskaraj) vastagabb letekre vágjuk (sózzuk, borsó forró olajban egyik oldalát me­jük, átfordítjuk és a krumplit­­ tesszük. Miután a hús mindké dala megpirult, villával ki­ve, és a krumpli fölé helyezzük, ha krumpli is megpiruljon. Egybe­ fasírt: Olajozott láb, elhelyezünk egy réteg őrölt (előzőleg megsózzuk, megborso áztatott veknit adunk hozzá), teszünk főtt tojást, fokhagyma kékkel megtűzdeljük, a mai hússal körülrakjuk. BIRSALMA BEFŐTTEK RAJZOS TÖRTÉNE Kompótnak hámozatlan gerezdekre vágva, cu­kor nélkül, nagy üvegekbe rakjuk. Egy liter vízben felfőnünk 1 dkg sza­licilt, ráöntjük az üvegekben lévő gyümölcsre, és sáraz dunsztba tesz­­szük. Levesnek, mártásnak hámozva, apró kockákra vágjuk, víz nélkül tesszük az üvegbe. Jól össze­rázzuk, szalicilt teszünk a tetejére. Lekötjük, kidunsztoljuk. Lekvárt főzhetünk a hibátlan birsalma héjá­ból és az egészséges torzsákból. Fedő alatt, pici vizet öntve alá, megfőzzük, aztán áttörjük, lemérjük. Egy kiló masszához 30 deka cukrot teszünk. Főzzük még 20 percig, egy késhegy­nyi szalicilt keverünk bele. Forró üvegekbe rakjuk, száraz dunsztba tesszük. Birsalma mustban A birsalmát megtisztítjuk, cikkek­re vágjuk, magházát kidobjuk. Le­mérjük, s felesúlyú cukorral annyi édes mustot forralunk fel, amennyi ellepi. A birsalmát puhára főzzük benne, aztán forrón, bő szájú üve­gekbe rakjuk. A mustot ráöntjük. Szalicilt teszünk a tetejére, celofán­nal lekötjük, száraz dunsztba tesz­­szük. Birsalmasajt A birsalmát megmossuk, héjastól, magastól, félbe vágva puhára főzzük annyi vízben, amennyi ellepi. Szitán áttörjük, és áttörve újból főzzük, míg egészen sűrű nem lesz. Ahány kiló az áttört birsalma, annyiszor 60 deka cukorral főzzük lassan forral­va, fél óráig Vízzel kiöblített formá­ba töltjük, ahol 48 óra alatt megko- GYERMEKSZÁJ TANÁR Ha kezembe veszek egy krumplit, előbb két részre osztom, aztán négy részre, majd mind a négy részt még két részre, akkor mit kapok ? ÉVIKE : Krumplisalátát. ★ PISTI: Apu ! A feladat, amit se­gítettél nekem megoldani, teljesen rossz volt. PAPA : Teljesen rossz volt ? Hát, nagyon sajnálom ! PISTI : Nem baj ! Ne törődj ve­le, mert minden papa rosszul csi­nálta. MAMA­­: Tomi, szeretnéd, ha a születésnapodra csinálnék egy fi­nom tortát, öt gyertyával ? PISTI: Jobban szeretném, ha öt tortát csinálnál egy gyertyával. •­ PISTI: Mama! Mi volt az előző állomás neve ? MAMA : Nem tudom, fiam, ne nyaggass. Nem látod, hogy olva­sok ? PISTI­­: Elég baj, hogy nem tu­dod, mert öcsi ott szállt le­­­tt csonyásodik. Deszkára borítjuk, tisz­ta fehér ruhával letakarjuk, hogy a por ne lepje, és így hagyjuk körül­belül egy hétig, hogy megszáradjon. Ezután fedeles dobozba tesszük. Szá­raz helyen sokáig eláll. Olcsó dióstészta Egy vizespohár gríz, egy vizespo­hár őrölt dió, egy vizespohár cukor­por, egy vizespohár tej és V. kávés­kanál szódapor a szükséges anyag­­mennyiség. Egy tálban jól összeka­­varjuk, kikent tepsiben egy órát pi­hentetjük, míg a gríz kiduzzad. Jó meleg sütőben sütjük, ízlés szerint krémmel vagy lekvárral töltjük. Daróci Dénesné, Székelyudvarhely

Next