Előre, 1969. január (23. évfolyam, 6583-6607. szám)
1969-01-29 / 6605. szám
1968-ban — az ötéves terv harmadik évében — a dolgozók, a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán kijelölt programot és az Országos Konferencia határozatait lelkesen valóra váltva, újabb jelentős eredményeket értek el hazánk szocialista építése kiteljesítésének útján. A gazdasági és társadalmi élet minden területén számottevő eredmények születtek. Sikerrel teljesítettük az ötéves tervnek az 1966— 1968-as időszakra vonatkozó feladatait. Gyors ütemben folytatódott a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság korszerűsítése, tovább fejlődött üzembe helyeztek több mint 560 új termelőkapacitást és jelentős létesítményt, valamint más beruházásokat, amelyek növelik a termelési potenciált a gazdaság minden ágában, bővítik a szociális-kulturális tevékenység és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások anyagi alapját, a tudomány, a kultúra és a művészet. Növekedett a nemzeti jövedelem, s ennek folytán az állam jelentős alapokat ruházott be a gazdaság fejlesztésére, lakások építésére és a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Fokozódott a dolgozók jóléte, ami tükröződik a pénzjövedelmek, az árueladás és a fogyasztás növekedésében, a használatba adott új házak számában, a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat fejlődésében, az oktatás tökéletesedésében és az egészségügyi ellátás bővülésében. A nemzetgazdaság átfogó fejlődésének képét 1968-ban a következő adatok jellemzik : 1968-ban tovább folyt a termelés és a munka ésszerű megszervezésének akciója, amely megteremtette a feltételeket az anyagi eszközök és a munkaerő jobb felhasználására, a termelés műszaki színvonalának emelésére és a gazdasági hatékonyság növelésére. A leggyorsabb fejlődési ütemeket azok az iparágak érték el, amelyek biztosítják a nyersanyagok magas fokú felhasználását és lényeges funkciót töltenek be a gazdaság műszaki színvonalának emelésében, mint a villamos és hőenergia, a Terven felül jelentős mennyiségű nyersanyagot és segédanyagot, gépet és berendezést, fogyasztási javakat állítottunk elő, ami biztosította a nemzetgazdaság és a lakosság szükségleteinek nagyobb arányú kielégítését. Egyes vegyipari és kohászati termékeknél az előirányzatokat főleg azért nem teljesítették, mert nem helyeztek üzembe a tervezett időpontban egyes termelőkapacitásokat és nem érték el a tervezett műszaki- gazdasági paramétereket. A feladatok nem teljesítése egyes élelmiszertermékeknél főleg az 1968 első felében bekövetkezett aszály hatásának tudható be. 1968-ban mintegy 200 jelentős termelési kapacitás és objektum üzembehelyezésével növekedett az ország ipari ereje. A villamosenergia-iparban több mint 460 000 kilowatt beszerelt teljesítőképességű elektrogén csoportot, több mint 960 kilométer 220 és 110 kilovoltos régi villamosvezetéket kapcsoltunk be az országos energetikai rendszerbe. A kőolajiparban újabb berendezéseket helyeztünk üzembe évi 40 000 tonna ásványolaj gyártásához. A vaskohászatban a Galaci Kohászati Kombinátban üzembe helyezték az ércdúsító gyárat, egy 1700 köbméteres kohót, az oxigénkonverteres acélművet, a 2 500 000 tonna hengerelt árut előállító Slebing hengerművet. Ezenkívül üzembe helyeztük a Vajdahunyadi Kohászati Kombinátban a 3 millió tonna acélöntecs kapacitású Bluming hengerművet, a Republica üzemben a csőhengerdét, az aranyosgyéresi üzemben acélhúzó berendezést, a hegeszkohászat, a gépgyártás és a vegyészet, amelyeknek az ötéves tervben az 1966—1968-as időszakra meghatározott feladatait teljesítették és túlszárnyalták ; gyors fejlődési ütemet mutatott a könnyűipar is, amely ugyanabban az időszaktőelektroda-gyárat, valamint a buzáni dróthúzó berendezést. A gépgyártóiparban új termelési kapacitásokat helyeztünk üzembe a Bucuresti automataelem-gyárban, megkezdte működését a brassói Tractorul üzem hőkezelő osztálya és egy évi 250 000 aszinkron villamosmotor kapacitású üzemcsarnok a pitesti-i villamosmotor-gyárban. A vegyiparban üzembe helyeztünk egy 60 000 tonna elektrolitikus marószódát gyártó berendezést a Rimnicu Vilcea-i vegyipari kombinátnál ; egy 66 000 tonna kapacitású papírrészleget a suceavai cellulóz- és papírkombinátnál. Az építőanyagiparban üzembe helyeztük : a Birse$ti-Tirgu Jiu-i cementgyár hatodik 320 000 tonnás cementvonalát; a kerámiai homokkő-csöveket előállító gyárat és a fajanszból és kerámiai homokkőből padlólapokat gyártó részleget a Bucuresti-Militari-i építkezési finomkerámia termékeket előállító vállalatnál, évi 450 000 négyzetméter fajanszlap, 300 000 négyzetméter finomhomokkő-lap, 500 000 négyzetméter vöröshomokkő-lap termelőkapacitással. A faiparban üzembe helyeztük a mizili kárpitosanyag-gyárat, egy évi 6,4 millió négyzetméter furnír termelőképességű részleget a konstancai bútor- és furnirgyárnál. A könnyűiparban üzembe helyeztük a bukaresti gyapjúkötöttárugyárat, a iași-i Victoria selyemszövődét, az oltenitai műrosz- és gyapot-fonodát , új berendezésekkel és korszerűsítéssel 10 millió négyzetméter pamutkelmével növeltük a pitesti-i textilvállalat termelőképességét ; 1 270 000 négyzetméter paban átlag évi 11,8 százalékkal növekedett az ötéves tervben előirányzott 9,2 százalékkal szemben. 1968-ban a főbb ipari termékek termelésének színvonala a tervhez és az 1965. és 1967. évi eredményekhez viszonyítva a következő volt: mutkelmével a craiovai Independence vállalatét; 250 000 négyzetméter selyemkelmével a kolozsvári Románia Muncitoare vállalatét; 500 000 négyzetméter plüss-szőnyeggel a nagydisznódi textilüzem termelőképességét . Az élelmiszeriparban termelni kezdett a buzáui cukorgyár, a feteti-i zöldség- és gyümölcskonzervgyár, a iași-i malom- és sütőipari komplexum, a iași-i száraztészta- és kekszgyár. 1968 folyamán új pozitív eredményeket értünk el a termelés műszaki színvonalának emelésében az üzembe helyezett ipari egységek magas műszaki színvonalú berendezésekkel való ellátásával. Növekedett az automatizálás foka az acél, a hengerelt áru, a vegyipari termékek, a kelmék gyártásában. A vegyiparban a főbb műveleteket automatikusan végző berendezésekkel értük el a kénsavtermelésnek mintegy 60 százalékát és csaknem az egész ammónia- és ammóniumnitrát-termelést. A textiliparban 1967 végéhez viszonyítva 21 százalékkal gyarapodott az automata és félautomata szövőszékek száma a pamutszövődékben, 12 százalékkal a gyapjúszövödékben és 46 százalékkal a selyemszövödékben. A technológiai folyamatok optimalizálása, a gyártás programálása és a termelési folyamat vezetése érdekében 1968-ban folytatódott egyes vállalatok felszerelése elektronikus számítógépekkel. Ezek közé tartozik a vajdahunyadi és a galaci kohászati kombinát, a brassói Tractorul üzem, a marosludasi és a craiovai (Folytatása a 3 oldalon) KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság 1968. évi nemzetgazdaságfejlesztési állami tervének teljesítéséről Az 1968-as színvonal százalékban 1965-höz 1967-hez viszonyítva Társadalmi termék 130,2 107,5 Nemzeti jövedelem 126,2 107,0 tranzionáns termelén 1ll,8 ill. Mezőgazdasági globális termelés 112,2 96,4 Az állam központi alapjaiból eszközölt beruházások volumene 144,4 111,1 Építkezési-szerelési termelés 153,9 113,2 Külkereskedelmi volumen 139,8 103,5 Az alkalmazottak száma 111,0 102,1 Ipari munkatermelékenység 126,6 106,8 Kiskereskedelmi árueladás a szocialista kereskedelem útján 128,8 108,8 A lakosság pénzjövedelme 131,1 108,0 — az alkalmazottak családjának pénzjövedelme 133,3 108,0 — a parasztcsaládok pénzjövedelme 125,2 107,9 Szociális-kulturális kiadások az állami költségvetésből 137,3 111,0 » . i « az 1968-as szín«,f ’S vonal százalékban Mérték- g " g g « -----------------------egység £ 1965-höz 1967-hez H ^ 8 5 viszonyítva Nyersvas ezer tonna 2992,0 93,5 148,2 121,8 Acél ezer tonna 4751,0 96,3 138,7 116,2 ebből: _ ötvözött acél ezer tonna 316,5 103,9 164,2 114,2 Tömör hengerelt áru ezer tonna 3393,4 100,2 144,6 116,7 Kitermelt szén ezer tonna 17020,2 100,8 140,7 113,3 Kitermelt kőolaj ezer tonna 13285,3 100,2 105,7 100,6 Földgáz millió mp 21934,5 100,2 125,7 106,0 Villamos energia millió kWh 27793,1 100,0 161,4 112,2 Primer alumínium és alumínium ötvözetek tonna 76274 100,4 889,2 144,5 Fémforgácsoló ,■*« , imp« mpo -.aso 1901 szerszámgépek ----• 1 ” ' Automatizálási eszközök millió lej 511,9 100,4 352,1 175,5 Fővonali Diesel- és villamos mozdonyok darab 167 100,6 151,8 125,6 Tehergépkocsi és vontatótraktorok darab 25407 103,9 177,6 123,5 Terepjáró személygépkocsik darab 5643 102,0 154,5 100,6 Traktorok darab 21200 100,5 133,9 120,7 Csapágyak ezer darab 20105 100,3 148,1 115,3 Szódatermékek tonna 754088 97,1 127,4 116,1 Monohidrát kénsav tonna 772611 96,0 142,9 113,8 Műtrágya (100 százalék hatóanyag) tonna 602548 84,8 205,8 112,2 Füstfekete tonna 54873 101,5 149,5 104,6 IVTilgumi tonna 53962 100,4 175,1 105,2 Műanyagok és műgyanták (100 százalék) tonna 129531 100,4 171,6 120,1 Műrost és műfonal tonna 53491 97,4 255,3 113,1 Autó-, traktor-, repülőgép-gumiabroncsok ezer darab 1828,7 101,6 149,6 110,1 Papír tonna 380472 97,7 155,9 113,1 Cement ezer tonna 7026 100,0 130,0 110,8 Táblaüveg (egyenérték 2 mm vastagság) ezer négyzetméter 28342 100,1 108,0 103,3 Fűrészáru ezer köbméter 5238 99,3 104,7 98,6 Bútor millió lej 4404 102,3 158,4 114,2 Szövöttáru ezer négyzetméter 522238 100,3 120,1 104,9 Kötöttáru ezer darab 104259 100,6 133,9 108,2 Textilkonfekció millió lej 10205 104,8 144,5 105,6 Lábbeli ezer pár 61515 100,4 144,5 108,8 Televízió ezer darab 160,5 100,3 159,5 113,3 Rádiókészülék ezer darab 388,2 100,8 120,1 105,7 Hűtőszekrény darab 148330 101,6 118,5 97,2 Hús tonna 429098 99,5 139,5 107,5 Húskészítmények és konzerveső tonna 105214 104,2 144,8 111,0 Sör ezer hektoliter 3511 100,3 131,7 106,0 Fogyasztásra szánt tej (beleértve a tejport is) ezer hektoliter 3879 100,9 143,3 109,1 Sajtfélék tonna 58863 95,1 110,9 110,9 Vaj tonna 28572 87,1 131,3 94,8 Cukor tonna 383654 74,5 95,5 86,1 Étolaj tonna 267840 103,0 155,7 104,6 I. IPAR A globális termelés tervét — beleértve az év folyamán eszközölt tervkiegészítéseket is — 100,4 százalékra teljesítettük, több mint egymilliárd lej értékű többlettermelést érve el ezáltal. A kisipari szövetkezeti egységet, az árutermelési és szolgáltatási tervet 104,8 százalékban teljesítették. A fogyasztási szövetkezeti egységek 104,6 százalékos arányban teljesítették az árutermelési és szolgáltatási tervet. Az 1968-ban elért globális ipari termelés felülmúlja az első ötéves terv egész időszakában (1951—1955) elért globális ipari termelést. A globális ipari termelés 1968-ban 11,6 százalékkal növekedett 1967-hez viszonyítva, ami 24,9 milliárd lej értékű termelési többletnek felel meg. Az ötéves terv első három évében a globális ipari termelés 41,8 százal főbb minisztériumonként, központi gazdasági szervezetenként és néptanácsi ipari egységenként az ipari globális termelés tervét az alábbiak szerint teljesítettük clokkal növekedett, évi 12,3 százalékos átlagos ütemben az ötéves tervben erre az időszakra előirányzott 10,7 százalékos ütemmel szemben Ugyanebben az időszakban a termelési eszközök termelése átlag évi 13,5 százalékkal növekedett, s így felülmúlta a 11,0 százalékos előirányzatot ; a fogyasztási javak termelése 10,3 százalékos évi átlagos növekedési ütemet mutatott az ötéves tervben kijelölt 10,1 százalékkal szemben. Iparáganként az 1968. évi globális termelés — az 1965. és 1967. évihez viszonyítva — a következőképpen növekedett: százalék Villamosenergiaipari Minisztérium 100,0 Bányaipari Minisztérium 101,5 Kőolajipari Minisztérium 101,4 Fémipari Minisztérium 101,2 Gépgyártóipari Minisztérium 100,7 Vegyipari Minisztérium 101,1 Építőipari Minisztérium 101,0 Erdőgazdálkodási Minisztérium 100,0 Könnyűipari Minisztérium 101,4 Élelmiszeripari Minisztérium 101,1 A Gépkocsi-, Hajózási és Légiszállítási Minisztérium (ipari egységek) 100,3 Vasútügyi Minisztérium (ipari egységek) 102,0 Néptanácsok (ipari egységek) 101,2 az 1968-as színvonal százalékban 1965-höz 1967-hez viszonyítva 171,8 114,2 118.1 106,4 146.6 115,7 153.7 112,3 156.1 116,7 174.5 116,9 141.8 118,3 119.5 106.6 139.7 108.7 125.7 105,2 Villamos és hőenergia Tüzelőanyag Fémkohászat (beleértve a vasérckitermelést is) Színesfém-kohászat (beleértve a színesfém ércek kitermelését is) Gépgyártás és fémfeldolgozás Vegyészet, cellulóz és papír Építőanyagok Fakitermelés és megmunkálás Könnyűipar Élelmiszeripar Világ proletárjai, egyesüljetek ! Országos politikai napikn • r* v *Sociaiista Köztársaság * Bukarest XXIII. évfolyam 6605 sz. 6 oldal ára 30 báni 1969. január 29., szerda A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának plenáris ülése Hétfő reggel megkezdte munkálatait a fővárosban a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának plenáris ülése. A plenáris ülés munkálatain részt vesznek a következő elvtársak : Virgil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Iosif Banc, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke. Jelen vannak továbbá egyes minisztériumok, me úti intézmények, tömeg- és t. szervezetek vezetői, megyei pártbzottságok első titkárai, a mezőgazdasági szövetkezetek megyei szövetségeinek elnökei, a megyei mezőgazdasági igazgatóságok igazgatói, mezőgazdasági kutatóintézetek és kísérleti állomások vezetői, mezőgazdasági szövetkezetek elnökei, egyes községi és mezőgazdasági szövetkezeti pártbizottságok titkárai. A plenáris ülés a következő napirendet fogadta el : Jelentés a szövetkezeti szövetségek tevékenységének javításáról a mezőgazdasági szövetkezetek vezetésében és irányításában és az 1969. évi terv teljesítésében reájuk háruló feladatok ; szabályzattervezet a munka megszervezéséről és javadalmazásáról a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben ; tájékoztató a nyugdíjalap létrehozásáért folytatott tevékenységről és az 1968. évi nyugdíjak kifizetéséről, a Nyugdíjpénztár 1969. évi költségvetéstervezete. Az első napirendi pontra vonatkozó jelentést Vasile Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke terjesztette elő. Vasile Vaida elvtárs, az MTSZOSZ Tanácsa állandó bárójának tagja, a Nyugdíjpénztár elnöke, előterjesztette a napirendben előirányzott tájékoztatót. Ezután megkezdődött az előterjesztett jelentés és tájékoztató, valamint a szövetkezeti növényi és állati termelésben folyó munka megszervezésére és javadalmazására vonatkozó szabályzattervezet megvitatása. (Agerpres) AZ ÚJ SEGESVÁR ÉS A FÉLTVE ÓVOTT RÉGI Múzeum-városnak nevezhetnénk, ha csupán messze földön híres középkori várára, többi műemlékére, az Alsóváros régi, festői szépségű házsoraira utalnánk. De több ennél, sokkal több. Különös varázsa, hogy a szűk, zegzugos utcák ódon épületeiben, a kék, barna, téglavörös vagy zöld homlokzatok mögött ma is élet lüktet s a viharos századokon át szinte érintetlenül fennmaradt régi Segesvár harmonikusan olvad össze a jelenünket sugárzó és kifejező újjal. A hatszáz éves, gótikus Hegyi templom melletti iskolához vezető — 1642— ben épült — lépcsősor 175 fokán most a 2-es számú líceumból kitóduló diákok szökdécselnek vidáman. Majd befordulnak a Petőfi térre, ahol egyik házon emléktábla idézi fel. Itt lakott 1431—1435 között Vlad Dracul, Mircea cés Botrín fia, Havasalföld fejedelme. S néhány lépésnyire innen a város szimbóluma, az erőt és szépséget egyesítő óratorony nyúlik a magasba, az egykori városi tanács székháza. Adrián Miklós (Folytatása a 2. oldalon) ÚJ FELADATOK ELŐTT SZATMÁR MEGYE HELYI IPARA • 1969-BEN 46 MILLIÓ LEJES TERMELÉSNÖVEKEDÉS • TÖBB MINT 6000 FÉLE TERMÉK, 70 ÚJ ÁRU • MI LESZ A SORSA A 6 MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ NORMÁN FELÜLI KÉSZLETNEK? • KORSZERŰSÉG ÉS KONZERVATIVIZMUS A GYÁRTMÁNYTERVEZÉSBEN • KI FOGLALKOZZÉK PIACKUTATÁSSAL, A VÁSÁRLÓK IGÉNYEINEK FELMÉRÉSÉVEL? Van abban valami szimbólum, hogy a Szatmár megyei helyiipari igazgatóság éppen a vidék legnagyobb helyiipari egységének udvarán, az elmúlt esztendőben országos élenjáró címmel kitüntetett Május 1 kombinátnál ütötte fel szállását. Bizonyos mértékben ez is hozzájárul az igazgatóság és a termelők közti szorosabb kapcsolathoz. Az alábbiakban GHEORGHE ZIMAN mérnök-igazgató és WEISZENACHER JÁNOS közgazdász-főkönyvelővel folytatott beszélgetésünket közöljük. — Semmi újat nem mondunk azzal, hogy Szatmár megyének igen rangos helyiipara van. A vidék ipari termelésének mintegy húsz százalékát az igazgatóság hatáskörébe tartozó vállalatok adják. 1969, az ötéves terv döntő esztendeje, minden bizonnyal sok új feladatot hozott a megye helyiiparának is ? — Ilyenkor, év elején, amikor az előttünk álló feladatokról beszélünk, szokás visszatekinteni a múlt esztendőbe. Hadd vessünk mi is egy rövid pillantást 1968-ra, hisz a termelésben nem választódnak el olyan éles vonallal az évek, mint a kalendáriumban. Egységeink a tavaly igen eredményes esztendőt zártak, minden üzem idejében eleget tett a rá háruló feladatoknak, legalábbis a fontosabb mutatóknál. A jól végzett munka mindenekelőtt a terven felül adott 23 864 000 lej értékű áruban konkretizálódik. Az idei sikerek szilárd alapjait tehát már a múlt esztendőben lerakták egységeink. Ez évben 406 000 000 lej értékű terméket kell gyártson vidékünk helyiipara, 12 százalékkal többet, mint 1968-ban, a növekedés 46 millió lejnek felel meg. Vállaltuk, hogy előirányzaton felül mintegy 2,5 millió lej értékű növekedést érünk el a globális termelésnél. Munkaközösségeink adottságait, lehetőségeit, a felkészülés alaposságát tekintve nem fér hozzá kétség, hogy sikerül teljesíteni a megnövekedett feladatokat. Igen jelentős lesz a termelésnövekedés a három legfontosabb termékcsoportunknál, nevezetesen : a fémáruknál, bútoroknál és az építőanyagoknál. . Mindenképpen reálisnak tartjuk ezen termékeknél a felfutást, hisz a lakosságnak egyre több és változatosabb közszükségleti cikket kell adnunk, az építkezések volumene pedig csak a mi megyénkben közel a kétszeresére emelkedik a tavalyihoz viszonyítva. Vállalataink nagyon széles skálájú terméket gyártanak, az egyszerű harapófogótól kezdve a modernvonalú bútorig több mint 6000 féle árut. Ebben az esztendőben további 70 új termék szerepel a gyártási listán. A nagykárolyi Kraszna vállalat megkezdi a Kraszna-69 típusú kombinált szobabútor sorozatgyártását, a tasnádi Viktoria üzem a Marina és a Simona bútortípusok készítését, a szatmári Satmareana új oxid-festékeket, a Május 1 kombinát petróleummal működő gyorsfűzőket szállít újdonságként a kereskedelemnek. — Apropó, választék ! Megfigyeltük, s a vásárlók is több alkalommal szóvá tették, hogy az üzletek elég szegényes választékot kínálnak apró, praktikus háztartási cikkekből, házkörüli munkára alkalmas eszközökből, mint például locsolók, permetezők, pumpák, tésztasütők és ilyenek. A helyi iparban nagy lehetőség kínálkozik hasonló termékeik gyártására. A kérdés felvetése valóban időszerű. Elmondhatjuk, hogy egységeink 1969-ben igyekeznek jobban a vásárlók igényeihez igazodni. Az új gyártmányok között számos ilyen praktikus cikk szerepel. Vállalataink nagyobb sorozatban készítenek az idén például kiskerti locsolókat, hordóürítésre alkalmas kézipumpákat tésztasütő formákat, rostélyossütőt, almaszedőt, juhnyiró-ollót és egyebeket. Viszont köztudott, hogy a helyi ipar — így a mi vállalataink is — csak azon új termék gyártásához foghat hozzá, melyre a kereskedelem szerződést kötött. Márpedig a kereskedelem olykor visszutasít olyan új gyártmányokat, melyek a helyi ipar megállapításai, felmérései szerint hiányzanak a piacról. Hogy még világosabban fogalmazzunk: az a véleményünk, nincs tisztázva kellően, hogy mi, a helyiipar vagy pedig a kereskedelem kell foglalkozzon a piackutatással, a vásárlók igényeinek a felmérésével. Úgy érezzük , ezen a ponton még távolról sem értünk egyet a kereskedelemmel. Mindenesetre a kereskedelem azt mondja, hogy a helyiiparnak kell szondáznia, felmérnie az igényeket, a szerződéskötéseknél azonban mégis a kereskedelem szava a döntő. Ha így állnak a dolgok, akkor szerintünk, mégis a keredeskedelmnek kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie a piackutatásra. Persze a helyiipar sem zárkózhat el ez elől. Meg kéne adni a lehetőséget arra, hogy az új termékeket még a szerződéskötés előtt bemutathassuk a vásárlóknak, akiknek az eddigieknél nagyobb szavuk kellene legyen abban , mi Síke Lajos (Folytatása a 2. oldalon)