Előre, 1969. január (23. évfolyam, 6583-6607. szám)

1969-01-29 / 6605. szám

1968-ban — az ötéves terv har­madik évében — a dolgozók, a Ro­mán Kommunista Párt IX. kon­gresszusán kijelölt programot és az Országos Konferencia határozatait lelkesen valóra váltva, újabb jelen­tős eredményeket értek el hazánk szocialista építése kiteljesítésének útján. A gazdasági és társadalmi élet minden területén számottevő ered­mények születtek. Sikerrel teljesí­tettük az ötéves tervnek az 1966—­ 1968-as időszakra vonatkozó felada­tait. Gyors ütemben folytatódott a szocialista iparosítás, a mezőgazda­ság korszerűsítése, tovább fejlődött üzembe helyeztek több mint 560 új termelőkapacitást és jelentős lé­tesítményt, valamint más beruházá­sokat, amelyek növelik a termelési potenciált a gazdaság minden ágá­ban, bővítik a szociális-kulturális tevékenység és a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások anyagi alapját, a tudomány, a kultúra és a művé­szet. Növekedett a nemzeti jövedelem, s ennek folytán az állam jelentős alapokat ruházott be a gazdaság fejlesztésére, lakások építésére és a lakosság szükségleteinek kielégíté­sére. Fokozódott a dolgozók jóléte, ami tükröződik a pénzjövedelmek, az áru­eladás és a fogyasztás növe­kedésében, a használatba adott új házak számában, a kereskedelmi és szolgáltatási hálózat fejlődésében, az oktatás tökéletesedésében és az egészségügyi ellátás bővülésében. A nemzetgazdaság átfogó fejlődé­­sének képét 1968-ban a következő adatok jellemzik : 1968-ban tovább folyt a termelés és a munka ésszerű megszervezésé­nek akciója, amely megteremtette a feltételeket az anyagi eszközök és a munkaerő jobb felhasználására, a termelés műszaki színvonalának emelésére és a gazdasági hatékony­ság növelésére. A leggyorsabb fejlődési ütemeket azok az iparágak érték el, amelyek biztosítják a nyersanyagok magas fokú felhasználását és lényeges funkciót töltenek be a gazdaság mű­szaki színvonalának emelésében, mint a villamos és hőenergia, a Terven felül jelentős mennyiségű nyersanyagot és segédanyagot, gé­pet és berendezést, fogyasztási java­kat állítottunk elő, ami biztosította a nemzetgazdaság és a lakosság szükségleteinek nagyobb arányú kielégítését. Egyes vegyipari és kohászati ter­mékeknél az előirányzatokat főleg azért nem teljesítették, mert nem helyeztek üzembe a tervezett idő­pontban egyes termelőkapacitáso­kat és nem érték el a tervezett mű­szaki- gazdasági paramétereket. A feladatok nem teljesítése egyes élel­miszertermékeknél főleg az 1968 el­ső­ felében bekövetkezett aszály ha­tásának tudható be. 1968-ban mintegy 200 jelentős ter­melési kapacitás és objektum üzem­behelyezésével növekedett az ország ipari ereje. A villamosenergia-iparban több mint 460 000 kilowatt beszerelt tel­jesítőképességű elektrogén csopor­tot, több mint 960 kilométer 220 és 110 kilovoltos régi villamosvezeté­ket kapcsoltunk be az országos e­­nergetikai rendszerbe. A kőolajiparban újabb berendezé­seket helyeztünk üzembe évi 40 000 tonna ásványolaj gyártásához. A vaskohászatban a Galaci Kohá­szati Kombinátban üzembe helyez­ték az ércdúsító gyárat, egy 1700 köbméteres kohót, az oxigénkon­­verteres acélművet, a 2 500 000 ton­na hengerelt árut előállító Slebing hengerművet. Ezenkívül üzembe he­lyeztük a Vajdahunyadi Kohászati Kombinátban a 3 millió tonna acél­öntecs kapacitású Bluming henger­művet, a Republica üzemben a cső­­hengerdét, az aranyosgyéresi üzem­ben acélhúzó berendezést, a hegesz­kohászat, a gépgyártás és a vegyé­szet, amelyeknek az ötéves tervben az 1966—1968-as időszakra meg­határozott feladatait teljesítették és túlszárnyalták ; gyors fejlődési üte­met mutatott a könnyűipar is, amely ugyanabban az időszak­tőelektroda-gyárat, valamint a bu­­záni dróthúzó berendezést. A gépgyártóiparban új termelési kapacitásokat helyeztünk üzembe a Bucuresti automataelem-gyárban, megkezdte működését a brassói Tractorul üzem hőkezelő osztálya és egy évi 250 000 aszinkron villa­mosmotor kapacitású üzemcsarnok a pitesti-i villamosmotor-gyárban. A vegyiparban üzembe helyez­tünk egy 60 000 tonna elektrolitikus marószódát gyártó berendezést a Rimnicu Vilcea-i vegyipari kombi­nátnál ; egy 66 000 tonna kapacitá­sú papírrészleget a suceavai cellu­lóz- és papírkombinátnál. Az építőanyagiparban üzembe he­lyeztük : a Birse$ti-Tirgu Jiu-i ce­mentgyár hatodik 320 000 tonnás cementvonalát; a kerámiai homok­kő-csöveket előállító gyárat és a fa­janszból és kerámiai homokkőből padlólapokat gyártó részleget a Bucuresti-Militari-i építkezési fi­nomkerámia termékeket előállító vállalatnál, évi 450 000 négyzetméter fajanszlap, 300 000 négyzetméter finomhomokkő-lap, 500 000 négyzet­­méter vöröshomokkő-lap termelőka­pacitással. A faiparban üzembe helyeztük a mizili kárpitosanyag-gyárat, egy évi 6,4 millió négyzetméter furnír ter­melőképességű részleget a konstan­­cai bútor- és furnirgyárnál. A könnyűiparban üzembe helyez­tük a bukaresti gyapjúkötöttáru­gyárat, a iași-i Victoria selyemszö­vődét, az oltenit­ai műrosz- és gya­pot-fonodát , új berendezésekkel és korszerűsítéssel 10 millió négyzet­­méter pamutkelmével növeltük a pitesti-i textilvállalat termelőképes­ségét ; 1 270 000 négyzetméter pa­ban átlag évi 11,8 százalékkal növe­kedett az ötéves tervben előirány­zott 9,2 százalékkal szemben. 1968-ban a főbb ipari termékek termelésének színvonala a tervhez és az 1965. és 1967. évi eredmények­hez viszonyítva a következő volt: mutkelmével a craiovai Independen­ce vállalatét; 250 000 négyzetméter selyemkelmével a kolozsvári Romá­nia Muncitoare vállalatét; 500 000 négyzetméter plüss-szőnyeggel a nagydisznódi textilüzem termelőké­pességét . Az élelmiszeriparban termelni kezdett a buzáui cukorgyár, a fe­­te­ti-i zöldség- és gyümölcskonzerv­gyár, a iași-i malom- és sütőipari komplexum, a iași-i száraztészta- és kekszgyár. 1968 folyamán új pozitív eredmé­nyeket értünk el a termelés műsza­ki színvonalának emelésében az üzembe helyezett ipari egységek ma­gas műszaki színvonalú berendezé­sekkel való ellátásával. Növekedett az automatizálás foka az acél, a hengerelt áru, a vegyipari termé­kek, a kelmék gyártásában. A vegy­iparban a főbb műveleteket auto­matikusan végző berendezésekkel értük el a kénsavtermelésnek mint­egy 60 százalékát és csaknem az egész ammónia- és ammóniumnit­­rát-termelést. A textiliparban 1967 végéhez viszonyítva 21 százalékkal gyarapodott az automata és félau­tomata szövőszékek száma a pamut­­szövődékben, 12 százalékkal a gyap­­júszövödékben és 46 százalékkal a selyemszövödékben. A technológiai folyamatok opti­malizálása, a gyártás programálása és a termelési folyamat vezetése ér­dekében 1968-ban folytatódott egyes vállalatok felszerelése elektronikus számítógépekkel. Ezek közé tartozik a vajdahunyadi és a galaci kohá­szati kombinát, a brassói Tractorul üzem, a marosludasi és a craiovai (Folytatása a 3 oldalon) KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság 1968. évi nemzetgazdaságfejlesztési állami tervének teljesítéséről Az 1968-as színvonal százalékban 1965-höz 1967-hez viszonyítva Társadalmi termék 130,2 107,5 Nemzeti jövedelem 126,2 107,0 tran­zionán­s termelén 1ll,8 ill.­ Mezőgazdasági globális termelés 112,2 96,4 Az állam központi alapjaiból eszközölt beruházások volumene 144,4 111,1 Építkezési-szerelési termelés 153,9 113,2 Külkereskedelmi volumen 139,8 103,5 Az alkalmazottak száma 111,0 102,1 Ipari munkatermelékenység 126,6 106,8 Kiskereskedelmi árueladás a szocia­lista kereskedelem útján 128,8 108,8 A lakosság pénzjövedelme 131,1 108,0 — az alkalmazottak családjának pénzjövedelme 133,3 108,0 — a parasztcsaládok pénzjövedelme 125,2 107,9 Szociális-kulturális kiadások az állami költségvetésből 137,3 111,0 » . i « az 1968-as szín­«,f ’S vonal százalékban Mérték- g " g g « -----------------------­egység £ 1965-höz 1967-hez H ^ 8 5 viszonyítva Nyersvas ezer tonna 2992,0 93,5 148,2 121,8 Acél ezer tonna 4751,0 96,3 138,7 116,2 ebből: _ ötvözött acél ezer tonna 316,5 103,9 164,2 114,2 Tömör hengerelt áru ezer tonna 3393,4 100,2 144,6 116,7 Kitermelt szén ezer tonna 17020,2 100,8 140,7 113,3 Kitermelt kőolaj ezer tonna 13285,3 100,2 105,7 100,6 Földgáz millió mp 21934,5 100,2 125,7 106,0 Villamos energia millió kWh 27793,1 100,0 161,4 112,2 Primer alumínium és alumínium ötvözetek tonna 76274 100,4 889,2 144,5 Fémforgácsoló ,■*« , imp« mpo -.aso 1901 szerszámgépek ----• 1 ” ' Automatizálási eszközök millió lej 511,9 100,4 352,1 175,5 Fővonali Diesel- és villamos mozdonyok darab 167 100,6 151,8 125,6 Tehergépkocsi és vontatótraktorok darab 25407 103,9 177,6 123,5 Terepjáró személy­gépkocsik darab 5643 102,0 154,5 100,6 Traktorok darab 21200 100,5 133,9 120,7 Csapágyak ezer darab 20105 100,3 148,1 115,3 Szódatermékek tonna 754088 97,1 127,4 116,1 Monohidrát kénsav tonna 772611 96,0 142,9 113,8 Műtrágya (100 száza­lék hatóanyag) tonna 602548 84,8 205,8 112,2 Füstfekete tonna 54873 101,5 149,5 104,6 IVTilgumi tonna 53962 100,4 175,1 105,2 Műanyagok és műgyanták (100 százalék) tonna 129531 100,4 171,6 120,1 Műrost és műfonal tonna 53491 97,4 255,3 113,1 Autó-, traktor-, repülő­gép-gumiabroncsok ezer darab 1828,7 101,6 149,6 110,1 Papír tonna 380472 97,7 155,9 113,1 Cement ezer tonna 7026 100,0 130,0 110,8 Táblaüveg (egyenérték 2 mm vastagság) ezer négyzetméter 28342 100,1 108,0 103,3 Fűrészáru ezer köbméter 5238 99,3 104,7 98,6 Bútor millió lej 4404 102,3 158,4 114,2 Szövöttáru ezer négyzetméter 522238 100,3 120,1 104,9 Kötöttáru ezer darab 104259 100,6 133,9 108,2 Textilkonfekció millió lej 10205 104,8 144,5 105,6 Lábbeli ezer pár 61515 100,4 144,5 108,8 Televízió ezer darab 160,5 100,3 159,5 113,3 Rádiókészülék ezer darab 388,2 100,8 120,1 105,7 Hűtőszekrény darab 148330 101,6 118,5 97,2 Hús tonna 429098 99,5 139,5 107,5 Húskészítmények és konzerveső tonna 105214 104,2 144,8 111,0 Sör ezer hektoliter 3511 100,3 131,7 106,0 Fogyasztásra szánt tej (beleértve a tejport is) ezer hektoliter 3879 100,9 143,3 109,1 Sajtfélék tonna 58863 95,1 110,9 110,9 Vaj tonna 28572 87,1 131,3 94,8 Cukor tonna 383654 74,5 95,5 86,1 Étolaj tonna 267840 103,0 155,7 104,6 I. IPAR A globális termelés tervét — be­leértve az év folyamán eszközölt tervkiegészítéseket is — 100,4 szá­zalékra teljesítettük, több mint egy­­milliárd lej értékű többlettermelést érve el ezáltal. A kisipari szövetkezeti egységet, az árutermelési és szolgáltatási ter­vet 104,8 százalékban teljesítették. A fogyasztási szövetkezeti egysé­gek 104,6 százalékos arányban telje­sítették az árutermelési és szolgál­tatási tervet. Az 1968-ban elért globális ipari termelés felülmúlja az első ötéves terv egész időszakában (1951­—1955) elért globális ipari termelést. A globális ipari termelés 1968-ban 11,6 százalékkal növekedett 1967-hez viszonyítva, ami 24,9 milliárd lej értékű termelési többletnek felel meg. Az ötéves terv első három évében a globális ipari termelés 41,8 száza­l főbb minisztériumonként, köz­ponti gazdasági szervezetenként és néptanácsi ipari egységenként az ipari globális termelés tervét az alábbiak szerint teljesítettük c­lokkal növekedett, évi 12,3 százalé­kos átlagos ütemben az ötéves terv­ben erre az időszakra előirányzott 10,7 százalékos ütemmel szemben Ugyanebben az időszakban a terme­lési eszközök termelése átlag évi 13,5 százalékkal növekedett, s így felülmúlta a 11,0 százalékos elő­irányzatot ; a fogyasztási javak ter­melése 10,3 százalékos évi átlagos növekedési ütemet mutatott az öt­éves tervben kijelölt 10,1 százalék­kal szemben. Iparáganként az 1968. évi globális termelés — az 1965. és 1967. évihez viszonyítva — a következőképpen növekedett: százalék Villamosenergiaipari Minisztérium 100,0 Bányaipari Minisztérium 101,5 Kőolajipari Minisztérium 101,4 Fémipari Minisztérium 101,2 Gépgyártóipari Minisztérium 100,7 Vegyipari Minisztérium 101,1 Építőipari Minisztérium 101,0 Erdőgazdálkodási Minisztérium 100,0 Könnyűipari Minisztérium 101,4 Élelmiszeripari Minisztérium 101,1 A Gépkocsi-, Hajózási és Légiszállítási Minisztérium (ipari egységek) 100,3 Vasútügyi Minisztérium (ipari egységek) 102,0 Néptanácsok (ipari egységek) 101,2 az 1968-as színvonal százalékban 1965-höz 1967-hez viszonyítva 171,8 114,2 118.1 106,4 146.6 115,7 153.7 112,3 156.1 116,7 174.5 116,9 141.8 118,3 119.5 106.6 139.7 108.7 125.7 105,2 Villamos és hőenergia Tüzelőanyag Fémkohászat (beleértve a vasérckitermelést is) Színesfém-kohászat (beleértve a színesfém ércek kitermelését is) Gépgyártás és fémfeldolgozás Vegyészet, cellulóz és papír Építőanyagok Fakitermelés és megmunkálás Könnyűipar Élelmiszeripar Világ proletárjai, egyesüljetek ! Országos politikai napikn • r* v *Sociaiista Köztársaság * Bukarest XXIII. évfolyam 6605 sz. 6 oldal ára 30 báni 1969. január 29., szerda A Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége Tanácsának plenáris ülése Hétfő reggel megkezdte munkála­tait a fővárosban a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szö­vetsége Tanácsának plenáris ülése. A plenáris ülés munkálatain részt vesznek a következő elvtársak : Vir­gil Trofin, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, a KB titkára, Iosif Banc, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a Miniszterta­nács alelnöke. Jelen vannak továb­bá egyes minisztériumok, me úti intézmények, tömeg- és t. szervezetek vezetői, megyei pá­rtb­zottságok első titkárai, a mezőgaz­dasági szövetkezetek megyei szövet­ségeinek elnökei, a megyei mező­­gazdasági igazgatóságok igazgatói, mezőgazdasági kutatóintézetek és kísérleti állomások vezetői, mező­­gazdasági szövetkezetek elnökei, egyes községi és mezőgazdasági szö­vetkezeti pártbizottságok titkárai. A plenáris ülés a következő napi­rendet fogadta el : Jelentés a szövet­kezeti szövetségek tevékenységének javításáról a mezőgazdasági szövet­kezetek vezetésében és irányításá­ban és az 1969. évi terv teljesítésé­ben reájuk háruló feladatok ; sza­bályzattervezet a munka megszerve­zéséről és javadalmazásáról a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek­ben ; tájékoztató a nyugdíjalap lét­rehozásáért folytatott tevékenység­ről és az 1968. évi nyugdíjak kifize­téséről, a Nyugdíjpénztár 1969. évi költségvetéstervezete. Az első napirendi pontra vonat­kozó jelentést Vasile Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Országos Szövetsé­gének elnöke terjesztette elő. Vasile Vaida elvtárs, az MTSZOSZ Tanácsa állandó bárójának tagja, a Nyugdíjpénztár elnöke, előterjesztet­te a napirendben előirányzott tájé­koztatót. Ezután megkezdődött az előter­jesztett jelentés és tájékoztató, va­lamint a szövetkezeti növényi és ál­lati termelésben folyó munka meg­szervezésére és javadalmazására vo­natkozó szabályzattervezet megvi­tatása. (Agerpres) AZ ÚJ SEGESVÁR ÉS A FÉLTVE ÓVOTT RÉGI Múzeum-városnak nevezhetnénk, ha csupán messze földön híres középkori várára, többi műemléké­re, az Alsóváros régi, festői szép­ségű házsoraira utalnánk. De több ennél, sokkal több. Különös vará­zsa, hogy a szűk, zegzugos utcák ódon épületeiben, a kék, barna, tég­lavörös vagy zöld homlokzatok mö­gött ma is élet lüktet s a viharos századokon át szinte érintetlenül fennmaradt régi Segesvár harmo­nikusan olvad össze a jelenünket sugárzó és kifejező újjal. A hat­száz éves, gótikus Hegyi templom melletti iskolához vezető — 1642— ben épült — lépcsősor 175 fokán most a 2-es számú líceumból kitó­duló diákok szökdécselnek vidá­man. Majd befordulnak a Petőfi térre, ahol egyik házon emléktábla idézi fel. Itt lakott 1431—1435 kö­zött Vlad Dracul, Mircea cés Botrín fia, Havasalföld fejedelme. S né­hány lépésnyire innen a város szimbóluma, az erőt és szépséget egyesítő óratorony nyúlik a ma­gasba, az egykori városi tanács székháza. Adrián Miklós (Folytatása a 2. oldalon) ÚJ FELADATOK ELŐTT SZATMÁR MEGYE HELYI IPARA • 1969-BEN 46 MILLIÓ LEJES TERMELÉSNÖVEKEDÉS • TÖBB MINT 6000 FÉLE TERMÉK, 70 ÚJ ÁRU • MI LESZ A SORSA A 6 MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ NORMÁN FELÜLI KÉSZLETNEK? • KORSZERŰSÉG ÉS KONZERVATIVIZ­MUS A GYÁRTMÁNYTERVEZÉSBEN • KI FOGLALKOZZÉK PIACKUTATÁS­SAL, A VÁSÁRLÓK IGÉNYEINEK FELMÉRÉSÉVEL? Van abban valami szimbólum, hogy a Szatmár megyei helyiipari igazgatóság éppen a vidék legna­gyobb helyiipari egységének udva­rán, az elmúlt esztendőben országos élenjáró címmel kitüntetett Május 1 kombinátnál ütötte fel szállását. Bi­zonyos mértékben ez is hozzájárul az igazgatóság és a termelők közti szorosabb kapcsolathoz. Az alábbi­akban GHEORGHE ZIMAN mér­nök-igazgató és WEISZENACHER JÁNOS közgazdász-főkönyvelővel folytatott beszélgetésünket közöljük. — Semmi újat nem mondunk az­zal, hogy Szatmár megyének igen rangos helyiipara van. A vidék ipari termelésének mintegy húsz százalé­kát az igazgatóság hatáskörébe tar­tozó vállalatok adják. 1969, az öt­éves terv döntő esztendeje, minden bizonnyal sok új feladatot hozott a megye helyiiparának is ? — Ilyenkor, év elején, amikor az előttünk álló feladatokról beszé­lünk, szokás visszatekinteni a múlt esztendőbe. Hadd vessünk mi is egy rövid pillantást 1968-ra, hisz a ter­melésben nem választódnak el olyan éles vonallal az évek, mint a kalen­dáriumban. Egységeink a tavaly igen eredményes esztendőt zártak, minden üzem idejében eleget tett a rá háruló feladatoknak, legalábbis a fontosabb mutatóknál. A jól végzett munka mindenekelőtt a terven felül adott 23 864 000 lej értékű áruban konkretizálódik. Az idei sikerek szi­lárd alapjait tehát már a múlt esz­tendőben lerakták egységeink. Ez évben 406 000 000 lej értékű termé­ket kell gyártson vidékünk helyi­ipara, 12 százalékkal többet, mint 1968-ban, a növekedés 46 millió lej­nek felel meg. Vállaltuk, hogy elő­irányzaton felül mintegy 2,5 millió lej értékű növekedést érünk el a globális termelésnél. Munkaközössé­geink adottságait, lehetőségeit, a fel­készülés alaposságát tekintve nem fér hozzá kétség, hogy sikerül telje­síteni a megnövekedett feladatokat. Igen jelentős lesz a termelésnöve­kedés a három legfontosabb termék­­csoportunknál, nevezetesen : a fém­áruknál, bútoroknál és az építőanya­goknál. . Mindenképpen reálisnak tartjuk ezen termékeknél a felfutást, hisz a lakosságnak egyre több és változatosabb közszükségleti cikket kell adnunk, az építkezések volu­mene pedig csak a mi megyénkben közel a kétszeresére emelkedik a ta­valyihoz viszonyítva. Vállalataink nagyon széles skálájú terméket gyár­tanak, az egyszerű harapófogótól kezdve a modernvonalú bútorig több mint 6000 féle árut. Ebben az esztendőben további 70 új termék szerepel a gyártási listán. A nagyká­rolyi Kraszna vállalat megkezdi a Kraszna-69 típusú kombinált szo­babútor sorozatgyártását, a tasnádi Viktoria üzem a Marina és a Si­mona bútortípusok készítését, a szatmári Satmareana új oxid-festé­­keket, a Május 1 kombinát petró­leummal működő gyorsfűzőket szál­lít újdonságként a kereskedelem­nek. — Apropó, választék ! Megfigyel­tük, s a vásárlók is több alkalom­mal szóvá tették, hogy az üzletek elég szegényes választékot kínálnak apró, praktikus háztartási cikkek­ből, házkörüli munkára alkalmas eszközökből, mint például locsolók, permetezők, pumpák, tésztasütők és ilyenek. A helyi iparban nagy lehe­tőség kínálkozik hasonló termékeik gyártására.­­ A kérdés felvetése valóban időszerű. Elmondhatjuk, hogy egy­ségeink 1969-ben igyekeznek jobban a vásárlók igényeihez igazodni. Az új gyártmányok között számos ilyen praktikus cikk szerepel. Vállalata­ink nagyobb sorozatban készítenek az idén például kiskerti locsolókat, hordóürítésre alkalmas kézipumpá­kat tésztasütő formákat, rostélyos­sütőt, almaszedőt, juhnyiró-ollót és egyebeket. Viszont köztudott, hogy a helyi ipar — így a mi vállalataink is — csak azon új termék gyártásá­hoz foghat hozzá, melyre a keres­kedelem szerződést kötött. Márpedig a kereskedelem olykor visszutasít olyan új gyártmányokat, melyek a helyi ipar megállapításai, felmérései szerint hiányzanak a piacról. Hogy még világosabban fogalmazzunk: az a véleményünk, nincs tisztázva kellően, hogy mi, a helyiipar vagy pedig a kereskedelem kell foglalkoz­zon a piackutatással, a vásárlók igé­nyeinek a felmérésével. Úgy érez­zük , ezen a ponton még távolról sem értünk egyet a kereskedelem­mel. Mindenesetre a kereskedelem azt mondja, hogy a helyiiparnak kell szondáznia, felmérnie az igényeket, a szerződéskötéseknél azonban mégis a kereskedelem szava a döntő. Ha így állnak a dolgok, akkor sze­rintünk, mégis a keredeskedelmnek kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie a piackutatásra. Persze a helyiipar sem zárkózhat el ez elől. Meg kéne adni a lehetőséget arra, hogy az új termékeket még a szerződéskötés előtt bemutathass­uk a vásárlóknak, akiknek az eddigieknél nagyobb szavuk kellene legyen abban , mi Síke Lajos (Folytatása a 2. oldalon)

Next