Előre, 1969. június (23. évfolyam, 6711-6735. szám)

1969-06-01 / 6711. szám

XXIII. évfolyam 6711 sz.­ 8 oldal ára 30 iáni 1969. június 1., vasárnap wiaZabüyunjsi wonyvtar BUDAPEST V Kossuth L.tér \~J>. Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság Világ proletárjai, egyesüljetek! A Román Kommunista Párt X. kongresszusának IRÁNYELVEI az 1971-1975-ös ötéves tervről és az 1976 és 1980 közötti nemzetgazdaságfejlesztés irányvonalairól­ ­. Az utóbbi négy évben népünk alkotó energiája és erő­feszítései arra irányultak, hogy valóra váljon a termelőerők fejlődésének, a szocialista viszonyok s az ország gazdasági és társadalmi élete tökéletesítésének a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán leszögezett nagyszabású programja. Az 1966—1968 közötti évek eredményeinek mérlege azt mutatja, hogyha kongresszusi irányelvek alapján kidolgozott s azoknak előirányzatait túllépő ötéves terv sikeresen telje­sül és jelentős haladást érünk el a tevékenység minden te­rületén. Az ipar fejlődési ütemének évi átlaga az 1966—68-as idő­szakban 12,3 százalék volt az ötéves tervben erre a három évre előirányzott 11,8 százalékkal szemben, a terméktöbblet értéke pedig körülbelül­ 20 milliárd lej. Az 1968-as év ipari termelése több mint az 1931—55 közötti első ötéves terv össztermelése. Minden iparágban jelentős többlettermelést értek el, azokban az ágakban pedig, amelyeknek az egész nemzetgazdaság haladása szempontjából lényeges a­ sze­repe, — a villamosenergia termelésben, a fémiparban, a gépgyártásban és a vegyiparban — az összipari átlagnál is magasabb növekedést értek el. 1968-ban a­­ villamosenergia termelés elérte a 27,8 milliárd kilowattórát, vagyis 62 százalékkal nőtt 1965-höz képest. Fej­lődött az ország fémipari alapja, a majdnem ötmillió tonnás acéltermelés 39 százalékkal magasabb mint az ötéves terv kezdetén. A gépgyártó ipar termelése 56 százalékkal nőtt; ez az iparág jelenleg a nemzetgazdaság igényelte gépi felszere­lésnek körülbelül a kétharmadát szállítja. A vegyipar, a legdinamikusabb iparág, az ország nyersanyagforrásainak magasabb fokon való hasznosításával 75 százalékkal halad­ta meg az 1965 évi szintet. A közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelése ugyancsak jelentősen megnövekedett, bővült a választéka és nagyobb mértékben járul hozzá a lakosság változatos igényeinek kielégítéséhez. 11,5 százalék volt a könnyűipar termelésének évi átlagos növekedési üteme 1966—68 között, az élelmiszeriparé­­ pedig 7,7 százalék. E három év folyamán biztosítottuk a termelés műszaki színvonalának emelkedését, jelentős számú magasrendű mű­szaki-gazdasági jellegzetességű termék gyártása indult be, üzemeink növekvő készséggel, sikeresen oldják meg a mind bonyolultabb technológiai problémákat. A mezőgazdaságban hasonlóképpen érezhetően növeke­dett és intenzívebb lett a termelés, jobban érvényesítette a szocialista szervezési formák előnyeit és e gazdasági ág meg­lévő tartalékait. Bár a kedvezőtlen időjárási viszonyok, nem tették teljes egészében lehetővé az 1968-ra beütemezett mezőgazdasági termelés megvalósítását, az­­1966—68-as idő­szak mezőgazdasági össztermelése mégis több mint 12 milli­árd lejjel lépte túl az ötéves tervben erre a három évre elő­irányzott felső határt, fedezve a lakosság fogyasztási szük­ségleteit, az ipar nyersanyagellátását s az exportalapot. Ga­bonából 2 millió tonnával, zöldségből 26,4 százalékkal, cukor­répából, napraforgóból és krumpliból 31—35 százalékkal ter­meltek többet mint az 1963—65-ös években. Az iparral­s a mezőgazdasággal egyidejűleg folytonosan fejlődött a szállítás, az építkezés és az anyagi termelés többi ága, amely hozzájárult hazánk sokoldalú haladásához. Az ország gazdasági potenciáljának növekedését biztosí­totta a fokozott beruházási program valóra váltása. Hozzáve­tőleg 155 milliárd lett, az előirányzott összegnél 2 milliárddal többet fektettek be a nemzetgazdaságba, 1966—68-ban a köz­pontosított állami alapból, ez pedig meghaladja az E50 és 1960 közötti egész időszak beruházásainak volumenét. A IX. kongresszuson megszabott orientációnak megfelelően, a be­ruházások legnagyobb részét az anyagi termelési ágak felé irányították, főként­ az ipar s a mezőgazdaság felé. E jelen­tős mennyiségű beruházás valóra váltása következtében, már az ötéves terv első három évében több mint 700 új ter­melőkapacitás és fontos ipari objektum lépett működésbe, számos vállalatot az összes gazdasági ágakban korszerűsítet­tek és új felszereléssel láttak el. bővült a tudományos és társadalmi-kulturális tevékenység anyagi alapja ; javult to­vábbá a termelőerők elosztása az ország területén, a kevés­bé fejlett övezetekben is új ipari objektumokat helyeztek el Az iparban s a többi nem-mezőgazdasági ágban több mint félmillió új munkahelyet teremtettek, biztosítva így a mun­kaerő jobb kihasználását s a lakosság jövedelmének növe­kedését. A munkaeszközök s a technológiai folyamatok felújítása és modernizálása, a termelés műszaki színvonalának emelése az összes iparágakban, a káderek felkészültségi színvonalá­nak és tapasztalatának növekedése, a termelőkapacitások s a munkaidő teljesebb kihasználása a vállalatokban növelte a munka termelékenységét, csökkentette a termelési költsé­geket és gyarapította a pénzalapok felhalmozását. A gazda­sági hatékonyság növelésére nézve nagy jelentőségűek a párt által kezdeményezett akciók, a termelés és a munka megszervezésének tökéletesítésére, a termelési költségek csök­kentésére, a rentabilitás növelésére amelyek hozzá­járultak bizonyos gazdasági tartalékok felfedéséhez és hasznosításához. Az egy alkalmazottra eső termelékenység az iparban majdnem 27 százalékkal növekedett, az átlagos növekedési ütem magasabb az előirányzottnál, ily módon ér­ték el az ipari termelési többletnek több mint kétharmadát. Az eredetileg előirányzottnál a jövedelem körülbelül 6 milli­árd lejjel nagyobb. A nemzetgazdaság fejlődése olyan körülmények között ment végbe, amikor Románia sokoldalúbban vett részt a nemzetközi cserékben, a nemzetközi szocialista és a világ­méretű munkamegosztásban. A külkereskedelem átlagos évi növekedési üteme 1966 és 1968 között több mint 12 száza­lék volt, megnövekedett az ipari termékek részaránya az ország kivitelében. Szüntelenül fejlődtek a kereskedelmi kapcsolatok a KGST tagországaival, minden szocialista or­szággal , ugyanakkor pedig kiterjesztettük a gazdasági kapcsolatokat más országokkal. Az iparban és a mezőgazdaságban, az anyagi termelés minden ágában elért eredmények átfogóan tükröződnek a nemzeti jövedelem alakulásában, amely 1968-ban körülbelül 26 százalékkal volt nagyobb mint 1965-ben ; a nemzeti jöve­delem növekedésének évi átlaga — 8 százalék — nagyobb volt mint amelyet az­ ötéves terv első három évére előirá­nyoztak. Ezen az alapon megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy párhuzamosan a felhalmozásra szánt alapok növelésével biz­tosítsák a szükséges tartalékokat az életszínvonal rendszeres növeléséhez. 1967-től kezdve számos alkalmazott húzott hasz­not a kisfizetéseknek a tervezettnél egy évvel korábban tör­ténő emeléséből. Az új fizetési rendszer alapján jelen pilla­natig mintegy 1,4 millió alkalmazott fizetését növelték. Eb­ben az esztendőben általánosítják az új fizetési rendszert a gazdasági és a társadalmi-kulturális tevékenység minden ágában, oly módon, hogy 1970-ben minden alkalmazott meg­­növekedett fizetésben részesüljön. A nyugdíjak átlaga 1905 és 1963 között 39 százalékkal növekedett, az ötéves tervben 1970-re előírt 35 százalékkal szemben ; bevezették a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek tagjainak nyugdíjrendszerét; az egyetemi hallgatók ösztöndíjait hozzávetőleg 20 százalék­kal növelték; 1969 óta megnövekedett az állami gyermekpót­lék. Az állami költségvetésből társadalmi-kulturális célokra fordított összeg 37 százalékkal növekedett — az 1965. évi 22,4 milliárd lejről 1968-ban közel 31 milliárd lejre — ami hozzá­járult a közvetlen jövedelmek megnövekedése mellett a dol­gozók élet­színvonalának emelkedéséhez. Ebben az időszak­ban fejlődött az oktatásügy, a kultúra, az egészségügy anyagi, alapja és javult e téren a tevékenység. Szüntelen erőfeszíté­seket tettek a lakosság lakásviszonyainak javítására,­ az öt­éves terv első három évében több mint 159 000 lakás épült ál­lami alapokból , intézkedéseket hoztak a lakásépítkezések változatosabbá tételére és a lakosság támogatására személyi tulajdonban lévő lakások építésében. Noha az ötéves terv folyamán felemeltek egyes díjszabásokat és árakat, mivel az illető tevékenységi ágak jövedelme nem fedezte a kiadáso­kat. az előirányzatok szerint a reális fizetés színvonala az ötéves terv végéig körülbelül 23 százalékkal növek­szik, a párt IX. kongresszusának Irányelveiben meghatározott 20— 25 százalék határai között lesz. Hasonlóképpen előirányoz­ták, hogy 1970-ben megvalósulnak a kongresszus által a parasztság reáljövedelmeinek növekedésével kapcsolatos feladatok. A Román­ Kommunista­ Párt IX. kongresszusa és ,1967 de­cemberi Országos Konferenciája által meghatározott prog­ram alapján elfogadtak egy komplex intézkedési tervet, a­­melynek az alkalmazása most van folyamatban, s amelynek célja társadalmi életünk szüntelen javítása, a nemzetgazda­ság vezetésének és tervszerűsítésének tökéletesítése. Az in­tézkedések elfogadása, óta eltelt rövid időszakban az élet bebizonyította ezek hasznosságát és életképességét azt, hogy ezek jó feltételeket hoznak létre a dolgozó tömegek kez­deményező­készségének serkentésére, a gazdasági hatékony­ság növelésére valamennyi tevékenységi területen. Az 1969-es esztendő első hónapjának gazdasági tevékeny­sége azt mutatja, hogy az idei terv jó körülmények között teljesül, a dolgozók a pártszervek és -szervezetek vezetésével erőteljesen munkálkodnak a tervfeladatok, a párt X. kong­resszusa és a haza felszabadulásának 25. évfordulója tiszte­letére tett vállalások valóraváltásán. Minden feltétel meg­van rá, hogy már 1969-ben elérjék az 1970-re — az ötéves terv utolsó évére — előirányzott színvonalat egy sor fontos terméknél, mint amilyenek : az aluminium, az ipari gőzka­zánok, belsőégésű motorok, elektromos mérő-­ és ellenőr­ző műszerek és automatizálási eszközök, fémipari gépelt, épí­tőanyagipari és könnyűipari felszerelések, tehervagonok, cement, gyógyszerek, gyapot-méteráru, cipők, hús-, hal- és zöldségkonzervek, tej és egyebek. A­, ötéves terv első három évében elért eredmények és­ az ez­ évi­­terv teljesítésének folyamata meggyőzően bizonyítják, hogy megvannak a feltételek arra, hogy az ipari termelés 1970-ben 1965-höz viszonyítva 66—73 százalékkal növeked­jék, 10,6—11,6 százalék évi átlagos növekedéssel, tehát az előirányzott felső határ fölött valósuljon meg. Az eddig el­ért eredmények azt bizonyítják, hogy a gazdaság fejlődésé­nek ütemére és arányára vonatkozó feladatok az anyagi ter­melésnek a jelenlegi ötéves tervben előirányzott főbb színt­,­rei teljes mértékben megvalósíthatók és túlszárnyalhatók. A gazdaság menetének elemzéséből kitűnik azonban, hogy az ezekben az években elért sikerek mellett bizonyos ágak­ban és szektorokban elégtelenségek is jelentkeztek. Egyes esetekben a beruházások indokolatlanul magas költségekkel, hosszadalmas kivitelezési időben valósulnak meg. A tervek és műszaki dokumentációk késedelmes kidolgozása, a belföl­di és az importált berendezések késedelmes megrendelése folytán, számos termelőkapacitást, főként a vegyiparban, a kohászatban, a fafeldolgozó és az élelmiszeriparban nem a tervezett határidőben helyeztek üzembe , némely üzembehe­­lyezett vállalat még nem érte el a tervezett műszaki-gazda­sági paramétereket. A műtrágya-, műgumi, forgácslemez- és farostlemez, egyes élelmiszeripari termékeknél elért ered­mények az ötéves terv előirányzatai alatt maradtak Jelen­tős hiányosságok mutatkoztak az anyag- és felszerelésekkel való ellátás­­terén­; ezek hátrányosan befolyásolták a terme­lés ütemességét, a kapacitás kihasználási fokát, a munka­termelékenység szintjét. Sok vállalatban magasak az anyagi költségek, a jövedelmezőség nem felel meg a termelés mű­szaki ellátottsági fokának. Szükséges, hogy a vállalatok, az ipari központok, a minisztériumok és a többi központi szer­vek minden intézkedést megtegyenek ezen hiányosságok kiküszöbölésére, a termelés- és a munkaszervezés tökéletesí­tésére és a gazdasági tevékenység állandó javítására. Az ország gazdasági, és társadalmi fejlesztése terén az öt­éves terv esztendeiben elért vívmányok az egész néptől fo­kozott erőfeszítéseket követeltek meg. A munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, az állampolgárok tömegei, nemze­tiségre való tekintet nélkül, gyümölcsöző és lelkes munkát fejtettek, ki,, nekik köszönhető, hogy a szocialista Románia tántoríthatatlanul halad a fejlődés és a jólét útján. A fel­­szabadulás negyedszázados évfordulójára népünk, a Román Kommunista Párt marxista-leninista politikáját valóra vált­va, kiemelkedő sikereket mutat fel a gazdaság és a kultúra fejlesztésében, a társadalmi és állami élet minden területén és szilárd elhatározása biztosítani a szocializmus és a kom­munizmus győzelmes építését hazánkban. ’ A Román Kommunista Párt továbbra is a korszerű gazda­ság építésének magas ütemű folyamatát állítja gazdaságpoli­tikájának homlokterébe — e modern gazdaság alapja az erős igaz és a fejlett mezőgazdaság, a jelenkori műszaki-tudomá­nyos forradalom vívmányainak felhasználása és az ország erőforrásainak magas szintű hasznosítása, a termelőképesség intenzív­ kihasználása, a társadalmi munka magas fokú ter­melékenysége , hogy biztosítsa a feltételeket a társadalom tagjai anyagi és szellemi igényeinek mind nagyobb mérvű ki­elégítéséhez. Ennek döntő jelentősége lesz abban, hogy or­szágunk megközelítse a fejlett gazdasággal rendelkező ál­lamok szintjét, hogy a szocializmus sokoldalúan és teljes mértékben megvalósuljon, hogy megteremtsük a kommuniz­musra való fokozatos áttérés feltételeit, s növeljük Románia hozzájárulását a szocialista világrendszer erősítéséhez, a szo­cializmus eszméinek érvényesüléséhez szerte a világon. A nemzetgazdaság fejlesztésének fő célkitűzései és felada­tai az 1971—1980 közötti időszakra az alábbiak : 1. Az ország iparosításának kitartó folytatása, növelni a gazdaság vezető ágának, az iparnak hozzájárulását a nemze­ti jövedelem gyarapodásához, a termelési és belső fogyasz­tási szükségletek kielégítéséhez, a más országokkal való koo­­perálás és kereskedelmi csere bővítéséhez, biztosítva orszá­gunk­ tevékeny részvételét a világgazdasági körforgásban. __ Iparunk fejlődésének alapvető vonása az elkövetkező idő­szakban struktúrájának javítása, a jelenkori műszaki-tudo­mányos haladáshoz szorosan kapcsolódó modern iparágak fokozott növekedése lesz, hogy biztosítjuk az anyagi erő­­­­források és a munkaerő műszaki teljesítő képességének ma­gas fokú hasznosítását, a társadalmi munka termelékenysé­gének növelését. Erőteljesebben fejlesztjük az elektrotechni­kai és elektronikai ipart, az automatizálási elemek terme­lését, a magas technicitású szerszámgépek,­­ tech­no­­lógiai felszerelések és­­ komplex berendezések gyártá­sát. Az iparfejlesztés , minőségileg új követelményei­vel összhangban , javítjuk a fémtermelés, struktúrá­ját, az elsőrendű minőségű , és ötvözött acélok részarányá­nak növelésére helyezve a hangsúlyt. Gyorsított ütemben fej­lődik majd a vegyipar, elsődlegesen növeljük a műszálak és m­űrostok, a műanyagok, a műtrágya termelését. Bővítjük és korszerűsítjük az energetikai alapot. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a közfogyasztási javak termelésének bővítése, változatossá tétele a lakosság vásárlóerejének növekedésével és szükségleteivel összhang­ban történjék. (Folytatása a 2. oldalon) A Politikai Könyvkiadó gondozásában tömegpéldányszámban megjelent: A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának TÉZISEI a X. pártkongresszusra I. A nemzetgazdaság fejlesztésének alapvető célkitűzései és feladatai az 1971-1980 közötti időszakra TERVEZET NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ Ali Yatát, a Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártja főtitkárát A pénteki nap folyamán Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB fő­titkára, Manea Manescu elvtárssal,­ az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tagjával, a KB titkárával együtt találkozott Ali Yata elvtárs­sal, a Marokkói FSZP főtitkárával aki az RKP KB meghívására láto­gatást tesz országunkban. Ebből az alkalomból az elvtársi barátság és a kölcsönös megértés légkörében megbeszélés folyt. Vé­leménycserére került sor a jelenlegi nemzetközi helyzet, a nemzetközi] . ★ Szombat reggel elutazott a fővá­rosból Ali Yata elvtárs, a Marok­kói Felszabadulás és Szocializmus Pártjának főtitkára, aki a Román Kommunista­ Párt Központi Bizott­ságának meghívására látogatást tett országunkban. Az elutazó vendéget a következő elvtársak búcsúztatták a Baneasa kommunista és munkásmozgalom fő kérdéseiről. Érintették a Román Kommunista Párt és a Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Párt­ja közötti elvtársi együttműködés fejlesztésének több vonatkozását is. Este Nicolae Ceausescu elvtárs vacsorát adott, a vendég tiszteletét-.. •­ Romániai tartózkodása során Ali Yata elvtárs megtekintette a buka­resti új építkezéseket, valamint több gazdasági objektumot­ ★ repülőtéren : Nicolae Ceaușescu, a Román­­Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Manea Manescu, az RKI­­KB Végrehajtó Bizottságának tagjai a KB titkára. Gheorghe Calin, Vasile Potop és Bujor Sion, az RKP KB osztály­­vezetői, valamint pártaktivisták. • (Agerpres) a Szakszervezeti Világszövetség elnökét főtitkárát és helyettes főtitkárát Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Georghe Apostol elvtárssal, az­ RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a Szakszer­vezetek Általános Szövetsége Köz­ponti Tanácsának elnökével együtt péntek délben fogadta Renato Bi­­tosit, a Szakszervezeti Világszö­vetség elnökét, Louis Saillant-t, az SZVSZ főtitkárát és Pierre Gen­sous-t, az SZVSZ helyettes főtitká­rát. Ebből az alkalomból megbeszélés folyt a Szakszervezeti Világszövet­ség tevékenységének egyes vonat­kozásairól, valamint a romániai szakszervezeteknek a Szakszerveze­ti Világszövetség akcióihoz való hoz­zájárulásáról. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben folyt le. Tran Hoai Namot, a Dél Nicolae Ceausescu elvtárs­ péntek délután fogadta Tran Hoai Namot, a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­­dítási Front Központi Bizottságának tagját, a párizsi négyes Vietnam­­értekezleten részt vevő NFF-kül­­döttség helyettes vezetőjét, aki­­láto­gatást tesz országunkban. A fogadáson részt vett Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. Ott volt Nguyen Duc Van, a Dél­­vietnami Nemzeti­­Felszabadítás, Front romániai állandó képvisele­tének vezetője. A meleg, baráti légkörben lefolyt beszélgetésen Tran Hoai Nam vá­zolta a dél-vietnami hazafias erők harcát az imperialista agresszió el­len és ismertette a párizsi négyes értekezlet tárgyalásainak alakulá­sát. A Nemzeti Felszabadítási Front nevében meleg köszönetet mondott vietnami NFF KB tagját a Román Kommunista Pártnak, a román kormánynak és népnek azért az erkölcsi, politikai, diplomáciai és anyagi segítségért, amelyet a vietnami népnek nyújtott és nyújt igaz ügye győzelméhez. Nicolae Ceaușescu elvtárs tolmá­csolta a román nép mély szolidari­tását és meleg rokonszenvét a hős vietnami nép iránt, amely elszánt­sággal és önfeláldozással harcol ha­zája szabadságáért és függetlensé­géért Az RKP KB főtitkára ez­úttal is kifejezte pártunknak és kormányunknak azt az­ elhatározá­sát, hogy a jövőben is minden anya­gi,­­politikai, erkölcsi és diplomáciai segítséget megad a vietnami nép igazságos harcához, az NFF erőfe­szítéseihez Dél-Vietnam felszaba­dításáért, a háború megszüntetésé­ért és a széles néptömegek jogos törekvéseinek­­megvalósításáért. India nagykövete bemutatta megbízólevelét Nicolae Ceaușescu, Románia Szó-­­ bukaresti rendkívüli és meghatál­­d­alista Köztársaság Államtanácsa- mázott nagykövetét, aki bemutatta , . . . megbízólevelét, nak elnöke ez év május 30-án, pén­teken fogadta Shri S.. Thant, India " (Folytatása a 7. oldalon) TÁVIRATOK RICHARD M. NIXON Őexcellenciájának, az Amerikai Egyesült Államok elnökének FEHÉR HÁZ — WASHINGTON D.C. Elnök Úr ! A román nép és a magam nevében meleg üdvözletemet küldöm Ex­­cellenciádnak, John Young, Eugene Cernan, Thomas Stafford űrhajósok­nak, azoknak az­­amerikai tudósoknak, mérnököknek, technikusoknak, munkásoknak akik hozzájárultak az Apollo—10 űrkabin és a holdmodul kimagasló programjának megvalósításához, teljes sikerrel hajtva végre annak a korszakalkotó esemén­ynek a főpróbáját, amelynek során az első emberek leszállnak majd a Föld kísérőjére. NICOLAE CEAUSESCU Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének­­ BUKAREST A jordá­n­ai néppel együtt őszinte köszönetünket és hálánkat fejez­zük ki Excellenciá­nak a Jordánia Függetlenségi Napja alkalmából kül­dött szívélyes üdvözletéért. Ugyanakkor jó egészséget és boldogságot kívánok Excellenciádnak, további jólétet és haladást az Ön nemzetének. HUSSEIN IHN TALAL, Jordánia királya A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Kedves elvtársak ! Megkaptuk pártunk IX. országos kongresszusának sikeres megnyi­tása alkalmából küldött üdvözlő üzenetüket, s kifejezzük Önöknek őszinte köszönetünket. Kívánjuk a román népnek, hogy érjen el újabb győzelmeket a hazája megvédéséért és építéséért folyó harcban. A KÍNAI kommunista párt * KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Next