Előre, 1969. július (23. évfolyam, 6736-6762. szám)
1969-07-22 / 6754. szám
A ROMÁN KORMÁNY VÁLASZA U THANT ENSZ-FŐTITKÁR LEVELÉRE A VILÁGSZERVEZET 25. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN Románia Szocialista Köztársaság állandó ENSZ-kirendeltsége július 18- án továbbította a román kormány válaszát U Thant ENSZ-főtitkár levelére a világszervezet 25. évfordulójának megünneplésével és az előkészítő bizottság munkájával kapcsolatosan. „Románia Szocialista Köztársaság részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének egész munkájában azzal a mélységes meggyőződéssel, hogy a világszervezet kedvező keret a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez, előmozdítani hivatott az államközi kapcsolatok enyhülését, a világbéke és -biztonság szavatolását. Románia, mint az ENSZ aktív tagja, más államok oldalán, minden erőfeszítést megtett és megtesz, hogy a világszervezet az Alapokmányban leszögezett feladat magaslatán és annak a felelősségnek a magaslatán álljon, amellyel a népeknek tartozik az államok baráti és együttműködési kapcsolatainak előmozdításáért a nemzetközi jog egyöntetűen elismert elvei alapján, amely elvek szerint szigorúan tiszteletben kell tartani a nemzeti függetlenséget és szuverenitást, a nemzetek jogegyenlőségét, a más államok belügyeibe való be nem avatkozást. Románia Szocialista Köztársaság kormánya úgy véli, az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakulásának 25. évfordulója kapcsán a tagállamoknak kifejezésre kell juttatniuk, elhatározásuk küzdeni azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokat az Alapokmány magasztos elveire, a nemzetközi jog és etika szabályaira alapozzák és kizárják az államközi kapcsolatokból az erőszak alkalmazásának bármilyen formáját. A román kormány az ENSZ 25. évfordulójának megünneplése alkalmából szervezendő akciókkal kapcsolatosan az alábbiakat ajánlja az előkészítő bizottság figyelmébe : 1. „Hogy a közgyűlésen elfogadásra kerülő dokumentumoknak nemzetközi téren a legnagyobb súlyuk legyen, s amennyiben a tagállamok ebben egyetértenek —, akár a jubileumi rendkívüli ülésszakon, akár a közgyűlés 25. ülésszakának első felén a küldöttségeket a legmagasabb szinten, államvagy kormányfők vezessék. 2. A közgyűlés 1970 folyamán fogadjon el átfogó nyilatkozatot, amely ünnepélyesen megerősíti az Alapokmány céljait és elveit, megszabja a világszervezet fő célkitűzéseit a következő időszakra — a gyengén fejlettség felszámolása, konkrét leszerelési intézkedések megvalósítása, az emberi jogok tiszteletének érvényesítése, a kolonializmus felszámolása, az államok sokoldalú együttműködésének előmozdítása —, továbbá intézkedéseket szögez le az ENSZ-hez tartozó szervezetek és szervek tevékenységének és működésének javítására, egyetemességük megvalósítására, hogy erősödjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe a béke és a nemzetek közötti együttműködés előmozdításában. 3. Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszaka hozzon határozatot, amely lényegében felhívást intézne az államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogelvekkel foglalkozó ENSZ különbizottságához, hogy az fokozza erőfeszítéseit mandátumának teljesítése érdekében, és még 1969 folyamán vagy 1970 első felében kodifikálja az államok közötti baráti kapcsolatok alapelveit az Alapokmánynak megfelelően. Az államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó, nemzetközi jogelvekről szóló, az Alapokmánynak megfelelő nyilatkozatot ünnepélyesen el lehetne fogadni a közgyűlés 25. ülésszakán. Egy ilyen intézkedés a román kormány véleménye szerint jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy az összes államok közötti kapcsolatokat a nemzetközi jog tartós alapjaira helyezzék, és hogy a nemzetközi problémákat kizárólag békés eszközökkel oldják meg. 4. Az európai és a világméretű elruhülés légkörének megteremtése szempontjából rendkívül jelentős lenne az európai együttműködés és biztonság támogatására irányuló akciók fokozása. 1970-ben, amikor 25 éve lesz annak, hogy befejeződött amásodik világháború, lépéseket lehetne kezdeményezni az európai békéért, együttműködésért és biztonságért mind kormányzati síkon, mind pedig nem kormányzati síkon. Ezek hangsúlyoznák az európai népeknek azt az óhaját, hogy békésen egymás mellett éljenek és fejlesszék a jószomszédság, a megértés, az együttműködés és a barátság kapcsolatait“. Azokkal az akciókkal kapcsolatosan, amelyeket Románia Szocialista Köztársaságban kezdeményeznek az ENSZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából, a válasz rámutat, hogy hazánkban „Országos Bizottságot létesítenek, amelyben az ENSZ-Társaságon kívül képviselve lesznek mindazok a román intézmények és társadalmi szervezetek, amelyek részt vesznek az ENSZ tevékenységében és az ENSZ-hez tartozó szervezetek tevékenységében. Az Országos Bizottság változatos programot dolgoz ki különböző tevékenységekkel és rendezvényekkel (előadások, tudományos ülésszakok, dokumentációs és filatéliai kiállítások, az ENSZ alapvető dokumentumainak kötetben való kiadása stb.), amelyeknek célja az ENSZ-ről szóló valamint Romániának a nemzetközi szervezetekben való részvételével kapcsolatos ismeretek terjesztése lenne. y')- V“ " Világ proletárjai, 'egyesinjetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIII. évfolyam 6754 sz. 14 oldal ára 30 báni | 1969. július 22., kedd Népünk egyöntetűen támogatja pártunk politikáját ________________________________________________________________________________________________ A megyei pártkonferenciák teljes egészében jóváhagyták a kongresszus előkészítő dokumentumait és felhatalmazták küldötteiket, hogy javasolják Nicolae Ceausescu elvtárs újraválasztását az RKP KB főtitkári tisztségébe A pártkongresszust és a negyedszázados felszabadulási évfordulót megelőző hetek lelkes és lendületes politikai légkörében, dolgos munkás szellemében július 19-én és 20-án rendkívüli konferenciát tartott több megyei pártszervezet. A szombaton megtartott megyei pártkonferenciákon részt vettek és vitazáró beszédet tartottak a következő elvtársak : Emil Badnara? — Hunyad megye; Virgil Trofin — Brassó megye; Leonte Rautu — Arad megye ; Emil Draganescu — Argeș megye. A vasárnap megtartott megyei pártszervezetek rendkívüli konferenciáin részt vettek és vitazáró beszédet tartottak a következő elvtársak : Gheorghe Apostol — Bákó megye ; Chivu Stoica — Dolj megye ; Paul Niculescu-Mizil — Temes megye ; Ilie Verdet — Mehedinti megye; Maxim Berghianu — Szeben megye ; Florian Danalache — Buzau megye ; Constantin Dragan — Gorj megye ; Petre Lupu — Neamt megye ; Gheorghe Stoica — Ilfov megye ; Vasile Vilcu — Ialomita megye ; Stefan Voitec — Braila megye; Iosif Banc — Vrancea megye; Petre Blajovici — Vaslui megye ; Gere Mihai — Bihar megye ; Mihai Dalea — Dimbovita megye ; Vasile Patilinet — Szatmár megye. Akárcsak az előző konferenciákon, a szombaton és vasárnap lezajlottakon is a"fő jellegzetesség az volt, hogy valamennyi egyöntetűen helyeselte az RKP X. kongresszusának előkészítő dokumentumait, a párt egész marxista-leninista bel- és külpolitikáját, s híven tanúsította a kommunisták, az egész nép megbonthatatlan összeforrottságát a párt Központi Bizottsága körül, élen Nicolae Ceaușescu elvtárssal. A megyei pártszervezetek konferenciái határozatokat fogadtak el a pártmunka, az egész helyi gazdasági és társadalmi tevékenység tökéletesítéséről, megválasztották küldötteiket az RKP X. kongresszusára és a küldöttek közül többet jelöltek a párt felső vezető szerveibe. A megyei pártszervezetek rendkívüli konferenciái, hangot adva az összes kommunisták, valamennyi román, magyar, német és más nemzetiségű állampolgár akaratának, a hatalmas lelkesedés légkörében egyöntetűen elhatározták: meghatalmazzák kongresszusi küldötteiket, hogy javasolják és támogassák Nicolae Ceausescu elvtársnak, munkásosztályunk, népünk legjobb és legkedvesebb fiának, pártunk és államunk biztoskezű vezetőjének újraválasztását az RKP KB főtitkári tisztségébe. Számos felszólaló, az elfogadott határozatok, meleg elismeréssel méltatták Nicolae Ceausescu elvtársnak lankadatlan, magas fokú pártos igényességtől és újító szellemtől áthatott, dinamikus munkásságát, döntő hozzájárulását a szocialista építés kiteljesítési programjának tudományos megalapozásához, azoknak az intézkedéseknek a tudományos megalapozásához, amelyek az utóbbi évek során megújították egész gazdasági és társadalmi életünket. Mindez ékesszólóan tanúsítja : a kommunistáknak, az egész népnek szilárd meggyőződése, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs újraválasztása a párt élére a legjobb választás, mert biztosítja a párt marxista-leninista bel- és külpolitikájának további töretlen alkalmazását. A megyei pártszervezetek rendkívüli konferenciái befejezésül levelet intéztek a párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz, s ebben hangsúlyozták, valamennyi kommunista, valamennyi dolgozó szilárd elhatározása minden erejét annak szentelni, hogy valóra váltsuk a X. kongresszus előkészítő dokumentumaiból megjelölt lelkesítő programot szocialista hazánk felvirágogatására. Hazánk számos iparvállalatának munkaközössége jelentette a zrt X. kongresszusa és a felszabdulási évforduló tiszteletére tett vállalásainak teljesítésében elért eredményeit. A napokban 14 Gorj megyei iparvállalat teljesítette a két nagy esemény tiszteletére tett vállalásait. A megyei statisztikai igazgatóság összpontosított adataiból kitűnik, hogy az év első hat hónapjában az ipar olyan termelési színvonalat ért el, amely 154 millió 300 000 lejjel meghaladja az előző év azonos időszakának eredményét. Többek között 110 000 tonna lignittel, jelentős mennyiségű szondagázzal, 10 300 négyzetméter préselt falemezzel, 224 tonna tűzálló téglával, 1200 tonna előregyártott betonelemmel, 813 ezer lej értékű bútorral és jelentős mennyiségű más termékkel állítottak elő többetez előirányzottnál. s A galaci sodrony-, szeg- és láncgyár 91 tonna húzott sodronyt, 71 tonna szeget, 12 tonna horganyozott sodronyt és más termékeket állított elő terven felül, határidő előtt teljesítve a január 1 és augusztus 30 közötti időszakra tett vállalásait. Vállalása teljesítését jelentette az ásványosztályozó állomás, a galaci mechanikai üzem, a tecuci-i konzervgyár és több helyiipari vállalat munkaközössége. A X. pártkongresszus és augusztus 23 közeledése ösztönzőleg hatott a medgidiai és a cernavodai cementgyár munkásainak a szocialista versenyben kifejtett tevékenységére. Ennek nyomán a két dobrudzsai vállalat munkaközössége már teljesítette a két nagy esemény tiszteletére tett vállalásait: év eleje óta a medgidiai gyár több mint 5400 tonna, a cernavodai pedig 1120 tonna cementet szállított előirányzaton felül. Ez csaknem kétszeresen meghaladja az eredetileg vállalt mennyiséget. A kiskapusi vegyi kohászati üzem munkaközössége jelentette első hét havi termelési tervének a teljesítését. E nagy ipari egység szorgalmas munkaközössége vállalta, hogy a hónap végéig 30 millió lej értékű többletterméket gyárt. PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐK MUNKALÁTOGATÁSA ARGES MEGYÉBEN Nicolae Ceausescu elvtárs és Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Manea Manescu és Dumitru Popescu elvtársakkal együtt hétfő reggel megkezdte munkalátogatását Argesmegyében. Kilenc órakor a megye keleti szélén levő Gumbocata faluban a pártos állatoivezetőket a helyi szervek képviselői és a környező helységek nagyszámú lakosa üdvözölte. Gheorghe Nastase elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára melegen köszöntötte az érkezőket és kifejezte az argeti tájakon élő és dolgozó emberek nagy örömét afölött, hogy újból találkozhatnak a Központi Bizottság főtitkárával, és más párt- és államvezetőkkel. A szónok hangsúlyozta, hogy ez a látogatás szerves része a párt vezetősége azon állandó gyakorlatának, hogy tanácskozik a tömegekkel, hogy a helyszínen vizsgálja meg a megállapított célkitűzések megvalósításának stádiumát, hogy a dolgozók széles körű és közvetlen részvételével dolgozza ki a tevékenység javításának megoldását különböző területeken. A tömeg rendkívül meleg fogadtatásban részesítette a párt- és államvezetőket. Egyemberként, szeretetteljesen éltette a kommunista pártot, Nicolae Ceausescu elvtársat, s kifejezésre juttatta, hogy határtalanul bízik a pártban és politikájában, s szilárd elhatározása valóra váltani azt. Nicolae Ceausescu elvtársat régi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták. A párt Központi Bizottságának főtitkára rámutatott, a lelkes fogadtatás tükrözi a párt és marxista-leninista politikája iránti bizalmat, a dolgozóknak azt az eltökéltségét, hogy megvalósítják a párt által megjelölt célkitűzéseket. A megye határán jól sikerült kiállítás keretében mutatják be a vendégeknek az ország e vidékénél legújabb ipari és mezőgazdaságii eredményeit, köztük a 10700. Dacia- 1100-as személygépkocsit. Fényképek mutatják be a pite?ti-i petrokémiai kombinátot, a gayanai új ipari övezetet. Az arge?i földek gazdag terméseit grafikonok szemléltetik. A látogatás Topoloveni városban folytatódik. Itt különösen a fiatal város urbanisztikai kérdései iránt érdeklődnek a vendégek. Az Arge? megyei látogatás folytatódik. (Agerpres) A látogatásról holnapi számunkban részletesen beszámolunk. . NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Venezuela Köztársaság ideiglenes ügyvivőjét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke július 19-én, szombaton fogadta Rafael Leon Moralest, Venezuela Köztársaságbukaresti ideiglenes ügyvivőjét azzal kapcsolatosan, hogy az ügyvivő végleg távozik országunkból. Rafael Leon Morales venezuelai ideiglenes ügyvivőt a nagyrabecsülés jeléül a Tudor Vladimirescu érdemrend II. fokozatával tüntették ki a Venezuela Köztársaság és Románia Szocialista Köztársaság közötti együttműködési kapcsolatok fejlesztéséhez való hozzájárulásáért. A fogadás szívélyes légkörben folyt le, a Tunéziai Köztársaság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke július 19-én, szombaton fogadta Mahmoud Maamourit, a Tunéziai Köztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét abból az alkalomból, hogy a nagykövet végleg távozik országunkból. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. Giuseppe Bottát, a L’Unita külpolitikai hírmagyarázóját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnöke szombat délben fogadta Giuseppe Bottát, a L’Unita című lap külpolitikai hírmagyarázóját. Jelen volt Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. A vendéget elkísérte Sergio Mugnai, a L’Unita bukaresti tudósítója. Nicolae Ceausescu elvtárs Giuseppe Boffa olasz újságíró kérésére interjút adott. EMBER JÁRT A HOLDON! • TÖRTÉNELMI ESEMÉNY A NYUGALOM TENGERÉN • ARMSTRONG: „AZ EMBERNEK KICSI EZ A LÉPÉS, AZ EMBERISÉGNEK ÓRIÁSI“ • JELENTÉSEINK AZ APOLLO-11 ÚTJÁRÓL „A Sas (a holdkomp) leszállt a Holdra“ — ezek voltak az első szavak, amelyeket az ember a Föld természetes bolygójáról közvetített. A történelmi pillanat, amelyet az egész emberiség feszült várakozással, lélegzetvisszafojtva figyelt vasárnap este bukaresti idő szerint 22 óra 17 perckor és 45 másodperckor zajlott le. 102 óra 45 perc és 42 másodpercig tartott az utazás. A houstoni űrközpontban a telemetrikus adatok feldolgozása után megállapították, hogy a Sas a Hold egyenlítőjétől északra 0,799 fokra ért talajt a nyugalom tengerének nyugati „partján“ levő aránylag sima területen. A leszállás helye 6,4 kilométerrel távolabb fekszik az eredetileg megállapított helytől. Neil Armstrong, a Sas parancsnoka rögtön a leszállás után jelentette, hogy „a Nyugalom-tengere viszonylag sima, de rengeteg kisebb-nagyobb kráter látható minden irányban“. A holdkomp egy futballpálya nagyságú kráterben ért talajt. Egyeskráterek átmérője 1—2 méter, másoké csaknem 15. „Megszámlálhatatlanul sok a kráter“ — tette hozzá Aldrin. ’*A két földlakó, akinek izgalmaiban emberek milliói osztoztak, te(Folytatása a 4. oldalon) A holdraszállás úgy zajlott le, ahogy azt az űrhajósok a főpróbákon begyakorolták ... MÁS LETT A MÉRCE Minden igazán merész vállalkozás, ha értelmes cél és nem vak virtus sugallja, az ember győzelme önmaga, gyávaságán, félelmén. Nagy kellett hogy legyen bennünk, emberekben az eredendő gyöngeség, ha annyi bravúr és önfeláldozás után is akasztja gondolatainkat, tetteinket, felelősségünket, magasra szálló tekintetünket. Végtelen magasságba kell pedig néznünk ezekben a napokban a földgolyó hátán mindenünnen. Szemünk gyönge is e magasságokhoz, de tudjuk, hogy ott fenn éppen most ereszkedett le a komphajó az ismeretlen bolygószomszéd „földjére", dőre meséknek képzelt fantasztikus álmok valósulnak meg e pillanatokban : ember lába tapossa a hold felületét, ember keze markol bele talajába, hogy mintát hozzon belőle. Vers születik és ámulás, tudományos ujjongás és jóízű tréfa : „Tudod miért van félhold az égen ? Másik felét az űrhajósok lehozták a földre." A tudósok a kozmikus járművek pontosságát dicsérik, a költők az emberi leleményt és ügyességet. Egyiküknek is, másikuknak is igazuk van. Az ember és az ember alkotta gép, technika műve a holdraszállás történelmi pillanata. Hajdanán bátor tett volt elérni és felfedezni a szomszédos települést. Aztán a másik vidéket. Majd a másik tengerpartot, a másik földrészt, és most egy másik égitest partjain kötött ki az emberi bátorság. Magasba nézünk, egyszerre nézünk magasba mindenütt, és együtt szállnak a gondolataink. Az emberiség is találkozott szertetépett önmagával abban a pillanatban, amikor két vakmerő követünk a holdra lépett. Kár lenne, ha csak egy pillanatig tartana találkozásunk, csak a közös ámulat és a közös izgalom emléke maradna meg belőle, semmi más. Hátha azt is megértjük, hogy közelebb kell kerülnünk egymáshoz is, hiszen immár az égitestek ilyen közel jutottak egyik a másikhoz, szinte átkiáltunk a földről a holdra, mint szomszédok portájára. Az ember lerövidítette a kozmikus távolságokat, csak az embertársától elválasztó távolságokat lenne képtelen csökkenteni ? Közös, nagy élményünk pillanatai ezek. Három ember sikeréért drukkolunk, és közben talán valamennyien feltesszük önmagunknak a kérdést: bennünk lett volna-e ekkora bátorság ? Saját magunkban megméretkezünk s szégyenkezve ledobunk megint egyet a gyávaság, a félelem koloncai közül. Mert nagyon magasra kell néznünk ezentúl. Ha az ember útját gondolatban bár be akarjuk járni. Más lett a mérce : a bátorság és a gyávaság mércéje egyképpen. Három ember égi utazásának talán ez a legértékesebb földi tanulsága. Beke György