Előre, 1969. július (23. évfolyam, 6736-6762. szám)

1969-07-22 / 6754. szám

A ROMÁN KORMÁNY VÁLASZA­­ U THANT ENSZ-FŐTITKÁR LEVELÉRE­­ A VILÁGSZERVEZET 25. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEPLÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN Románia Szocialista Köztársaság állandó ENSZ-kirendeltsége július 18- án továbbította a román kormány vá­laszát U Thant ENSZ-főtitkár levelére a világszervezet 25. évfordulójának megünneplésével és az előkészítő bi­zottság munkájával kapcsolatosan. „Románia Szocialista Köztársaság részt vesz az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének egész munkájában azzal a mélységes meggyőződéssel, hogy a vi­lágszervezet kedvező keret a nemzet­közi együttműködés fejlesztéséhez, elő­mozdítani hivatott az államközi kap­csolatok enyhülését, a világbéke és -biztonság szavatolását. Románia, mint az ENSZ aktív tag­ja, más államok oldalán, minden erő­feszítést megtett és megtesz, hogy a világszervezet az Alapokmányban le­szögezett feladat magaslatán és an­nak a felelősségnek a magaslatán áll­jon, amellyel a népeknek tartozik az államok baráti és együttműködési kap­csolatainak előmozdításáért a nemzet­közi jog egyöntetűen elismert elvei alapján, amely elvek szerint szigorúan tiszteletben kell tartani a nemzeti függetlenséget és szuverenitást, a nemzetek jogegyenlőségét, a más ál­lamok belügyeibe való be nem avat­kozást. Románia Szocialista Köztársaság kormánya úgy véli, az Egyesült Nem­zetek Szervezete megalakulásának 25. évfordulója kapcsán a tagállamoknak kifejezésre kell juttatniuk, elhatáro­zásuk küzdeni azért, hogy a nemzetkö­zi kapcsolatokat az Alapokmány ma­gasztos elveire, a nemzetközi jog és etika szabályaira alapozzák és kizár­ják az államközi kapcsolatokból az erőszak alkalmazásának bármilyen formáját. A román kormány az ENSZ 25. év­fordulójának megünneplése alkalmá­ból szervezendő akciókkal kapcsola­tosan az alábbiakat ajánlja az előké­szítő bizottság figyelmébe : 1. „Hogy a közgyűlésen elfogadásra kerülő dokumentumoknak nemzetközi téren a legnagyobb súlyuk legyen, s amennyiben a tagállamok ebben e­­gyetértenek —, akár a jubileumi rend­kívüli ülésszakon, akár a közgyűlés 25. ülésszakának első felén a küldöttsége­ket a legmagasabb szinten, állam­vagy kormányfők vezessék. 2. A közgyűlés 1970 folyamán fo­gadjon el átfogó nyilatkozatot, amely ünnepélyesen megerősíti az Alapok­mány céljait és elveit, megszabja a világszervezet fő célkitűzéseit a kö­vetkező időszakra — a gyengén fej­lettség felszámolása, konkrét lesze­relési intézkedések megvalósítása, az emberi jogok tiszteletének érvényesí­tése, a kolonializmus felszámolása, az államok sokoldalú együttműködésé­nek előmozdítása —, továbbá intézke­déseket szögez le az ENSZ-hez tartozó szervezetek és szervek tevékenységé­nek és működésének javítására, egye­temességük megvalósítására, hogy erő­södjék az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének szerepe a béke és a nemzetek közötti együttműködés előmozdításá­ban. 3. Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszaka hozzon határozatot, amely lényegében felhívást intézne az államok közötti baráti kapcsolatokra és együttmű­ködésre vonatkozó nemzetközi jog­elvekkel foglalkozó ENSZ külön­bizottságához, hogy az fokozza e­­rőfeszítéseit mandátumának teljesítése érdekében, és még 1969 folyamán vagy 1970 első felében kodifikálja az álla­mok közötti baráti kapcsolatok alapel­veit az Alapokmánynak megfelelően. Az államok közötti baráti kapcsola­tokra és együttműködésre vonatkozó, nemzetközi jogelvekről szóló, az A­­lapokmánynak megfelelő nyilatkozatot ünnepélyesen el lehetne fogadni a közgyűlés 25. ülésszakán. Egy ilyen intézkedés a román kor­mány véleménye szerint jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy az összes államok közötti kapcsolatokat a nem­zetközi jog tartós alapjaira helyezzék, és hogy a nemzetközi problémákat ki­zárólag békés eszközökkel oldják meg. 4. Az európai és a világméretű elru­­hülés légkörének megteremtése szem­pontjából rendkívül jelentős lenne az európai együttműködés és biztonság támogatására irányuló akciók fokozá­sa. 1970-ben, amikor 25 éve lesz an­nak, hogy befejeződött a­­második vi­lágháború, lépéseket lehetne kezdemé­nyezni az európai békéért, együttmű­ködésért és biztonságért mind kor­mányzati síkon, mind pedig nem kor­mányzati síkon. Ezek hangsúlyoznák az európai népeknek azt az óhaját, hogy békésen egymás mellett éljenek és fejlesszék a jószomszédság, a meg­értés, az együttműködés és a barát­ság kapcsolatait“. Azokkal az akciókkal kapcsolatosan, amelyeket Románia Szocialista Köz­társaságban kezdeményeznek az ENSZ megalakulásának 25. évfordulója al­kalmából, a válasz rámutat, hogy ha­zánkban „Országos Bizottságot léte­sítenek, amelyben az ENSZ-Társasá­­gon kívül képviselve lesznek mind­azok a román intézmények és társa­dalmi szervezetek, amelyek részt vesz­nek az ENSZ tevékenységében és az ENSZ-hez tartozó szervezetek tevé­kenységében. Az Országos Bizottság változatos programot dolgoz ki különböző tevé­kenységekkel és rendezvényekkel (elő­adások, tudományos ülésszakok, doku­mentációs és filatéliai kiállítások, az ENSZ alapvető dokumentumainak kö­tetben való kiadása stb.), amelyeknek célja az ENSZ-ről szóló valamint Ro­mániának a nemzetközi szervezetek­ben való részvételével kapcsolatos is­meretek terjesztése lenne­. ­y')- V“ " Világ proletárjai, 'egyesinjetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIII. évfolyam 6754 sz. 1­4 oldal ára 30 báni | 1969. július 22., kedd Népünk egyöntetűen támogatja pártunk politikáját ________________________________________________________________________________________________ A megyei pártkonferenciák teljes egészében jóváhagyták a kongresszus előkészítő dokumentumait és felhatalmazták küldötteiket, hogy javasolják Nicolae Ceausescu elvtárs újraválasztását az RKP KB főtitkári tisztségébe A pártkongresszust és a negyed­­százados felszabadulási évfordulót megelőző hetek lelkes és lendületes politikai légkörében, dolgos­ munkás szellemében július 19-én és 20-án rendkívüli konferenciát tartott több megyei pártszervezet. A szombaton megtartott megyei pártkonferenciákon részt vettek és vitazáró beszédet tartott­ak a követ­kező elvtársak : Emil Badnara? — Hunyad megye; Virgil Trofin — Brassó megye; Leonte Rautu — Arad megye ; Emil Draganescu — Argeș megye. A vasárnap megtartott megyei párt­­szervezetek rendkívüli konferen­ciáin részt vettek és vitazáró beszé­det tartottak a következő elvtársak : Gheorghe Apostol — Bákó megye ; Chivu Stoica — Dolj megye ; Paul Niculescu-Mizil — Temes megye ; Ilie Verdet — Mehedinti megye; Maxim Berghianu — Szeben me­gye ; Florian Danalache — Buzau megye ; Constantin Dragan — Gorj megye ; Petre Lupu — Neamt me­gye ; Gheorghe Stoica — Ilfov me­gye ; Vasile Vilcu — Ialomita me­gye ; Stefan Voitec — Braila megye; Iosif Banc — Vrancea megye; Petre Blajovici — Vaslui megye ; Gere Mihai — Bihar megye ; Mih­ai Dalea — Dimbovita megye ; Vasile Patilinet — Szatmár megye. Akárcsak az előző konferenciákon, a szombaton és vasárnap lezajlot­takon is a"fő jellegzetesség az volt, hogy valamennyi egyöntetűen he­lyeselte az RKP X. kongresszusának előkészítő dokumentumait, a párt egész marxista-leninista bel- és kül­politikáját, s híven tanúsította a kommunisták, az egész nép meg­bonthatatlan összeforrottságát a párt Központi Bizottsága körül, élen Ni­colae Ceaușescu elvtárssal. A megyei pártszervezetek konfe­renciái határozatokat fogadtak el a pártmunka, az egész helyi gazda­sági és társadalmi tevékenység tö­kéletesítéséről, megválasztották kül­dötteiket az RKP X. kongresszusára és a küldöttek közül többet jelöltek a párt felső vezető szerveibe. A megyei pártszervezetek rendkí­vüli konferenciái, hangot adva az összes kommunisták, valamennyi román, magyar, német és más nem­zetiségű állampolgár akaratának, a hatalmas lelkesedés légkörében egy­öntetűen elhatározták: meghatal­mazzák kongresszusi küldötteiket, hogy javasolják és támogassák Nicolae Ceausescu elvtársnak, mun­kásosztályunk, népünk legjobb és legkedvesebb fiának, pártunk és ál­lamunk biztoskezű vezetőjének új­raválasztását az RKP KB főtitkári tisztségébe. Számos felszólaló, az el­fogadott határozatok, meleg elisme­réssel méltatták Nicolae Ceausescu elvtársnak lankadatlan, magas fokú pártos igényességtől és újító szel­lemtől áthatott, dinamikus munkás­ságát, döntő hozzájárulását a szocia­lista építés kiteljesítési programjá­nak tudományos megalapozásához, azoknak az intézkedéseknek a tudo­mányos megalapozásához, amelyek az utóbbi évek során megújították egész gazdasági és társadalmi éle­tünket. Mindez ékesszólóan tanúsít­ja : a kommunistáknak, az egész népnek szilárd meggyőződése, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs újra­választása a párt élére a legjobb vá­lasztás, mert biztosítja a párt mar­xista-leninista bel- és külpolitikájá­nak további töretlen alkalmazását. A megyei pártszervezetek rend­kívüli konferenciái befejezésül le­velet intéztek a párt Központi Bi­zottságához, Nicolae Ceausescu elv­társhoz, s ebben hangsúlyozták, va­lamennyi kommunista, valamennyi dolgozó szilárd elhatározása minden erejét annak szentelni, hogy valóra váltsuk a X. kongresszus előkészítő dokumentumaiból megjelölt lelkesí­tő programot szocialista hazánk felvirágogatására. Hazánk számos iparvállalatá­nak munkaközössége jelentette a zrt X. kongresszusa és a felsza­­bdulási évforduló tiszteletére tett vállalásainak teljesítésében el­ért eredményeit. A napokban 14 Gorj megyei iparvállalat teljesítette a két nagy esemény tiszteletére tett vállalá­sait. A megyei statisztikai igazga­tóság összpontosított adataiból ki­tűnik, hogy az év első hat hónap­jában az ipar olyan termelési színvonalat ért el, amely 154 mil­lió 300 000 lejjel meghaladja az előző év azonos időszakának e­­redményét. Többek között 110 000 tonna lignittel, jelentős mennyi­ségű szondagázzal, 10 300 négy­zetméter préselt falemezzel, 224 tonna tűzálló téglával, 1200 tonna előregyártott betonelemmel, 813 ezer lej értékű bútorral és jelen­tős mennyiségű más termékkel ál­lítottak elő többet­ez előirányzott­­nál. s A galaci sodrony-, szeg- és láncgyár 91 tonna húzott sodronyt, 71 tonna szeget, 12 tonna horga­nyozott sodronyt és más termé­keket állított elő terven felül, ha­táridő előtt teljesítve a január 1 és augusztus 30 közötti időszakra tett vállalásait. Vállalása teljesítését jelentette az ásványosztályozó állomás, a galaci mechanikai üzem, a te­­cuci-i konzervgyár és több helyi­ipari vállalat munkaközössége. A X. pártkongresszus és augusz­tus 23 közeledése ösztönzőleg ha­tott a medgidiai és a cernavodai cementgyár munkásainak a szo­cialista versenyben kifejtett tevé­kenységére. Ennek nyomán a két dobrudzsai vállalat munkaközös­sége már teljesítette a két nagy esemény tiszteletére tett vállalá­sait: év eleje óta a medgidiai gyár több mint 5400 tonna, a cer­navodai pedig 1120 tonna cemen­tet szállított előirányzaton felül. Ez csaknem kétszeresen meghaladja az eredetileg vállalt mennyiséget. A kiskapusi vegyi­ kohászati ü­­zem munkaközössége jelentette első hét havi termelési tervének a teljesítését. E nagy ipari egység szorgalmas munkaközössége vál­lalta, hogy a hónap végéig 30 millió lej értékű többletterméket gyárt. PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐK MUNKALÁTOGATÁSA ARGES MEGYÉBEN Nicolae Ceausescu elvtárs és Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Manea Manescu és Dumitru Popescu elvtársakkal együtt hétfő reggel megkezdte munkalátogatását Arges­­megyében. Kilenc órakor a megye keleti szé­lén levő Gu­mbocata faluban a párt­os állatoivezetőket a helyi szervek képviselői és a környező helységek nagyszámú lakosa üdvözölte. Gheorghe Nastase elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára me­legen köszöntötte az érkezőket és kifejezte az argeti tájakon élő és dolgozó emberek nagy örömét afö­lött, hogy újból találkozhatnak a Központi Bizottság főtitkárával, és más párt- és államvezetőkkel. A szónok hangsúlyozta, hogy ez a lá­togatás szerves része a párt vezető­sége azon állandó gyakorlatának, hogy tanácskozik a tömegekkel, hogy a helyszínen vizsgálja meg a megállapított célkitűzések megvaló­sításának stádiumát, hogy a dolgo­zók széles körű és közvetlen rész­vételével dolgozza ki a tevékenység javításának megoldását különböző területeken. A tömeg rendkívül meleg fogad­tatásban részesítette a párt- és ál­­lamvezetőket. Egyemberként, szere­tetteljesen éltette a kommunista pártot, Nicolae Ceausescu elvtársat, s kifejezésre juttatta, hogy határta­lanul bízik a pártban és politikájá­ban, s szilárd elhatározása valóra váltani azt. Nicolae Ceausescu elvtársat régi szokás szerint kenyérrel és sóval kínálták. A párt Központi Bizottságának fő­­titkára rámutatott, a lelkes fo­gadtatás tükrözi a párt és marxis­ta-leninista politikája iránti bizal­mat, a dolgozóknak azt az eltökélt­ségét, hogy megvalósítják a párt ál­tal megjelölt célkitűzéseket. A megye határán jól sikerült ki­állítás keretében mutatják be a vendégeknek az ország e vidékénél­ legújabb ipari és mezőgazdaságii eredményeit, köztük a 107­00. Dacia- 1100-as személygépkocsit. Fényké­pek mutatják be a pite?ti-i petro­­kémiai kombinátot, a gayanai új ipari övezetet. Az arge?i földek gazdag terméseit grafikonok szem­léltetik. A látogatás Topoloveni városban folytatódik. Itt különösen a fiatal város urbanisztikai kérdései iránt érdeklődnek a vendégek. Az Arge? megyei látogatás foly­tatódik. (Agerpres) A látogatásról holnapi szá­munkban részletesen beszámo­lunk. . NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA Venezuela Köztársaság ideiglenes ügyvivőjét Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke július 19-én, szombaton fogadta Rafael Leon Moralest, Venezuela Köztársaság­­bukaresti ideiglenes ügyvivőjét az­zal kapcsolatosan, hogy az ügyvivő végleg távozik országunkból. Rafael Leon Morales venezuelai ideiglenes ügyvivőt a nagyrabecsü­lés jeléül a Tudor Vladimirescu ér­demrend II. fokozatával tüntették ki a Venezuela Köztársaság és Románia Szocialista Köztársaság közötti együttműködési kapcsolatok fejlesztéséhez való hozzájárulásá­ért. A fogadás szívélyes légkörben folyt le, a Tunéziai Köztársaság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke július 19-én, szombaton fogadta Mahmoud Maa­­mourit, a Tunéziai Köztársaság bu­karesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét abból az alkalom­ból, hogy a nagykövet végleg távo­zik országunkból. A fogadás szívélyes légkörben folyt le. Giuseppe Bottát, a L’Unita külpolitikai hírmagyarázóját Nicolae Ceausescu elvtárs, a­ Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Állam­tanács elnöke szombat délben fo­gadta Giuseppe Bottát, a L’Unita című lap külpolitikai hírmagyará­zóját. Jelen volt Dumitru Popescu elv­társ, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, a KB titkára. A vendéget elkísérte Sergio Mug­­nai, a L’Unita bukaresti tudósítója. Nicolae Ceausescu elvtárs Giu­seppe Boffa olasz újságíró kérésére interjút adott. EMBER JÁRT A HOLDON! • TÖRTÉNELMI ESEMÉNY A NYUGALOM­ TENGERÉN • ARMSTRONG: „AZ EMBERNEK KICSI EZ A LÉPÉS, AZ EMBERISÉGNEK ÓRIÁSI“ • JELENTÉSEINK AZ APOLLO-11 ÚTJÁRÓL „A Sas (a holdkomp) leszállt a Holdra“ — ezek voltak az első sza­vak, amelyeket az ember a Föld természetes bolygójáról közvetített. A történelmi pillanat, amelyet az egész emberiség feszült várakozás­sal, lélegzetvisszafojtva figyelt va­sárnap este bukaresti idő szerint 22 óra 17 perckor és 45 másodperc­kor zajlott le. 102 óra 45 perc és 42 másodpercig tartott az utazás. A houstoni űrközpontban a tele­­metrikus adatok feldolgozása után megállapították, hogy a Sas a Hold egyenlítőjétől északra 0,799 fokra ért talajt a n­yugalom­ tengerének nyugati „partján“ levő aránylag sima területen. A leszállás helye 6,4 kilométerrel távolabb fekszik az eredetileg megállapított helytől. Neil Armstrong, a­ Sas parancsnoka rögtön a leszállás után jelentette, hogy „a Nyugalom-tengere viszony­lag sima, de rengeteg kisebb-na­­gyobb kráter látható minden irány­ban“. A holdkomp egy futballpálya nagyságú kráterben ért talajt. Egyes­­kráterek átmérője 1—2 méter, má­soké csaknem 15. „Megszámlálhatat­lanul sok a kráter“ — tette hozzá Aldrin. ’*A két földlakó, akinek izgalmai­ban emberek milliói osztoztak, te­(Folytatása a 4. oldalon) A holdraszállás úgy zajlott le, ahogy azt az űrhajósok a főpróbákon be­gyakorolták ... MÁS LETT A MÉRCE Minden igazán merész vállal­kozás, ha értelmes cél és nem vak virtus sugallja, az ember győzel­me önmaga, gyávaságán, félel­mén. Nagy kellett hogy legyen bennünk, emberekben az ereden­dő gyöngeség, ha annyi bravúr és önfeláldozás után is akasztja gon­dolatainkat, tetteinket, felelőssé­günket, magasra szálló tekintetün­ket. Végtelen magasságba kell pedig néznünk ezekben a napok­ban a földgolyó hátán mindenün­nen. Szemünk gyönge is e magas­ságokhoz, de tudjuk, hogy ott fenn éppen most ereszkedett le a komphajó az ismeretlen bolygó­­szomszéd „földjére", dőre mesék­nek képzelt fantasztikus álmok va­lósulnak meg e pillanatokban : ember lába tapossa a hold felü­letét, ember keze markol bele ta­lajába, hogy mintát hozzon belő­le. Vers születik és ámulás, tudo­mányos ujjongás és jóízű tréfa : „Tudod miért van félhold az é­­gen ? Másik felét az űrhajósok lehozták a földre." A tudósok a kozmikus járművek pontosságát dicsérik, a költők az emberi le­leményt és ügyességet. Egyikük­nek is, másikuknak is igazuk van. Az ember és az ember alkotta gép, technika műve a holdraszállás tör­ténelmi pillanata. Hajdanán bátor tett volt elérni és felfedezni a szomszédos tele­pülést. Aztán a másik vidéket. Majd a másik tengerpartot, a má­sik földrészt, és most egy másik égitest partjain kötött ki az em­beri bátorság. Magasba nézünk, egyszerre nézünk magasba min­denütt, és együtt szállnak a gon­dolataink. Az emberiség is talál­kozott szertetépett önmagával abban a pillanatban, amikor két vakmerő követünk a holdra lépett. Kár lenne, ha csak egy pillanatig tartana találkozásunk, csak a kö­zös ámulat és a közös izgalom emléke maradna meg belőle, sem­mi más. Hátha azt is megértjük, hogy közelebb kell kerülnünk egymás­hoz is, hiszen immár az égitestek ilyen közel jutottak egyik a másik­hoz, szinte átkiáltunk a földről a holdra, mint szomszédok portájá­ra. Az ember lerövidítette a koz­mikus távolságokat, csak az em­bertársától elválasztó távolságo­kat lenne képtelen csökkenteni ? Közös, nagy élményünk pillana­tai ezek. Három ember sikeréért drukkolunk, és közben talán vala­mennyien feltesszük önmagunk­nak a kérdést:­ bennünk lett vol­na-e ekkora bátorság ? Saját ma­gunkban megméretkezünk s szé­gyenkezve ledobunk megint egyet a gyávaság, a félelem koloncai közül. Mert nagyon magasra kell néznünk ezentúl. Ha az ember út­ját gondolatban bár be akarjuk járni. Más lett a mérce : a bátor­ság és a gyávaság mércéje egy­képpen. Három ember égi utazá­sának talán ez a legértékesebb földi tanulsága. Beke György

Next