Előre, 1969. december (23. évfolyam, 6868-6893. szám)
1969-12-02 / 6868. szám
ELŐRE December 2 kedd XII. hónap — IV. évnegyed 31 nap — 336,29 Napkelte: 7,33 Napnyugta: 16,37 Holdkelte:— Holdnyugta : 12,58 A Központi Meteorológiai Intézet közli: Nedves idő, különösen, az ország dél-keleti részében; változó felhőzet, többnyire borús idő, futó csapadék , eső havazás. Másutt változó felhőzet és a csapadék csak elvétve. Mérsékelt szél a Dunasíkságon és Dobrudzsában szélfúvás, főként kelet felől. A következő három napra , az időszak elején borongós idő, amely fokozatosan változó felhőzetté tisztul. Futó esők, helyenként havaseső és havazás. Enyhe szél. Hőmérsékleti értékek : éjszaka mínusz 6 és plusz 4 fok, nappal 0 és 10 fok. TELEVÍZIÓ KEDD 18.00 GYERMEKEK VILÁGÁBAN. Daniela és Alchilá mint... mesehősök. 18 30 Középiskolások. Jegyzetek jegyekről (I) Miért tanulunk, a jegyért, vagy hogy tudjunk ? 19.00 Esti híradó. 19.20 Koreográfiai intermezzo. 19.30 Atom, ez a nagy ismeretlen — tudományos adás. 20.00 Színházi est. G. B. Shaw Kandida. Főszerepben Beate Fredanov, Septimiu Sever, Gheorghe Aurelian, Ion Caramitru, Dinu Dumitrescu, Ana Negreanu. Rendező: George Carabin. 22.00 Reflektor. 22.10 Képzőművészeti adás. 22.25 Éjszakai híradó. 22.40 Varieté-műsor filmszalagról. SZERDA 18.00 Pionírok stúdiója. Nagy irodalmi barátságok: Eminescu és Creanga. 18.25 Elsők az egyenlők között. Az idei műkedvelő művészeti versenyek díjazott folklórénekeseinek műsora. 19.00 Esti híradó. 19.20 Zene. 19.30 Társadalmi ankét: A siker, lehetőség ? 20.00 Tévé filmmúzeum A KIS LORD. Frances Hodgson Burnett 1886-ban megjelent könyvének filmváltozata. Főszerepben Freddie Bartholomew és Mickey Rooney. 21.40 Reflektor. 21.50 A tévé irodalmi szalonja. Vendéglátó Adrian Paunescu. 22.30 Éjszakai híradó. 22.45 Anca Agemolu és Aurelian Andreescu énekel. DECEMBER ELSEJÉN átadták rendeltetésének az új marosvásárhelyi telefonpalota közönséget kiszolgáló részlegét. A modern, tágas csarnokban 15 városközi és 4 helyi beszélgetéseket biztosító telefonfülke áll rendelkezésre, táviratokat, ajánlott leveleket is felvesznek, a telefonelőfizetési díj is kifizethető. Ugyanitt kapott helyet a CEC-fiók. Az új automata telefonközpont szerelését a jövő év elején kezdik meg. (Munkatársunktól.) HIBAIGAZÍTÁS : lapunk 6867. számában a „Hazánk történelmének kimagasló eseménye“ című cikkünk harmadik bekezdésének első négy sora helyesen így hangzik : „Ennek a teljes egységnek a valóra váltására az első világháborúvégén érkezett el a megfelelő pillanat...“ KÖZÖS KÖZLEMÉNY Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének nagy-britanniai látogatásáról Harold Wilsonnak, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága miniszterelnökének meghívására Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Corneliu Manescu külügyminiszter kíséretében 1969. november 24 és 29 között hivatalos látogatást tett Angliában. A látogatás során a Minisztertanács elnökét és a külügyminisztert kihallgatáson fogadta Őfelsége, a királynő. Találkoztak a brit politikai, ipari, kulturális és tudományos élet képviselőivel. Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke és Harold Wilson miniszterelnök megbeszélést folytattak, s ezen részt vett. Román részről s Corneliu Manescu külügyminiszter, Vasile Pungan, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete az Egyesült Királyságban, Nicolae Nicolae helyettes külkereskedelmi miniszter, Gheorghe Oprea helyettes gépgyártóipari miniszter, Stefan Ispas, a Gépgyártóipari Minisztérium vezérigazgatója, Cornel Vladu külügyminisztériumi igazgató, Nicolae Cristescu pénzügyminisztériumi tanácsos. Brit részről Michael Stewart külügy- és nemzetközösségügyi miniszter, Anthony Wedgwood Benn technológiaügyi miniszter, George Thomson, Lancaster hercegség kancellárja, lord Brown kereskedelemügyi államminiszter, Denis Seward Laskey, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának nagykövete Romániában. Külön megbeszélést folytatott tanácsosai kíséretében Michael Stewart külügyminiszter és Corneliu Manescu külügyminiszter. A megbeszélések során a két fél átfogó és hasznos véleménycserét folytatott Románia Szocialista Köztársaság és az Egyesült Királyság kapcsolatairól és a közös érdekű időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszélések a barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. A két miniszterelnök megelégedéssel állapította meg, hogy kedvezően fejlődnek Romániának és Nagy-Britanniának a kölcsönös bizalmon és megbecsülésen alapuló kapcsolatai. Különösen örvendetesnek tartották azt, hogy a két ország között növekedtek a kereskedelmi cserék és fokozódott a gazdasági, technológiai, kulturális és tudományos együttműködés, s egyetértettek abban, hogy kívánatos ennek az együttműködésnek a kiterjesztése. A két fél megállapodott abban, hogy igyekezni fog egy közeli időpontban légiszállítási egyezményt és tonnarakományi igazolványokra vonatkozó egyezményt megkötni, s ugyanakkor tanulmányozni fogja egy turisztikai együttműködési egyezmény megkötésének a lehetőségét. A felek megállapodtak, hogy további erőfeszítéseket tesznek a függőben lévő pénzügyi problémák megoldására. A nemzetközi problémákra vonatkozó tárgyalások során mindkét fél leszögezte azt a meggyőződését, hogy az államok közötti normális kapcsolatok következetes előmozdítása lényeges tényező a béke, a bizalom és az együttműködés légkörének létrehozásában, s ezeket a kapcsolatokat minden egyes nép ama jogára kell alapozni, hogy óhajának és érdekeinek megfelelően fejlődjék, valamint a nemzeti függetlenség, a szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveinek tiszteletben tartására. A két fél mélyrehatóan elemezte az európai kooperációt és biztonságot, s hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a gazdasági, politikai, technológiai, tudományos és kulturális kapcsolatokat az összes európai államok közötti kétoldalú és sokoldalú kontaktusok útján fejlesszék. A felek újból kijelentették, hogy a megértés és együttműködési légkör biztosítása érdekében készek hozzájárulni az európai helyzet javulásához, és üdvözölték az ilyen értelemben megkezdett vagy tervezett kontaktusokat és megbeszéléseket. A két fél megállapodott abban, hogy az összes érdekelt országok részvételével megtartandó európai biztonsági értekezlet igen körültekintő előkészítést kíván. Mindkét fél megerősítette, különös fontosságot tulajdonít annak, hogy haladás jöjjön létre a leszereléssel kapcsolatos összehangolt nemzetközi intézkedések elfogadásához. Véleményük szerint az ilyen intézkedésekkel, beleértve az enyhülést célzó regionális vonatkozású intézkedéseket is, értékesen hozzá lehetne járulni a nemzetközi békéhez. Kifejezték a reményüket, hogy a párizsi tárgyalások a vietnami háború befejezéséhez és olyan megoldás alkalmazásához vezetnek, amely biztosítja a vietnami népnek a jogot saját sorsának irányításához és hozzájárul a térség békéjének és stabilitásának meghonosításához. A közép-keleti helyzettel kapcsolatban, ahol a fokozódó feszültség veszélyezteti a világ békéjét, a két fél hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-i határozata méltányos alapot kínál a politikai rendezéshez. A felek kidomborították továbbá, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentős szerepet kell betöltenie az államok kooperációjának fellendítésében, s leszögezték : meggyőződésük szerint a világszervezet csak akkor lehet teljes mértékben hatásos, ha valóban egyetemessé válik. A felek hangsúlyozták a két ország kormánytagjai és más személyiségei közötti kapcsolatok pozitív szerepét a román-brit együttműködés elmélyítése szempontjából és egyetértettek abban, hogy e kontaktusokat a továbbiakban is fejleszteni kell. A Minisztertanács elnöke meghívta Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnökét és a külügy- és nemzetközösségügyi minisztert, látogassanak el Romániába. A meghívást mindketten örömmel elfogadták. A látogatás időpontját diplomáciai úton állapítják meg. közéleti hírek KGST-ülés Bukarestben Bukarestben megtartotta 30. ülését a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottsága. A bizottság munkálatain részt vettek a KGST-tagállamok a Bulgária Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttségei. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti megállapodás értelmében a bizottság ülésén részt vettek Jugoszlávia SZSZK képviselői. Megfigyelőként a bizottság ülésén részt vettek Kuba Köztársaság képviselői. Az ülésen megvizsgálták a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának feladataival kapcsolatos kérdéseket, a Tanács 23. (rendkívüli) ülésszaka és a Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatainak alapján. Corneliu Manescu, Románia Szocialista Köztársaság külügyminisztere táviratban üdvözölte Youssef Salem libanoni külügyminisztert Libanon Köztársaság nemzeti napja alkalmából. A libanoni külügyminiszter választáviratában mondott köszönetet a jókívánságokért. ★ A Testvérvárosok Román Titkárságának meghívására Bukarestbe érkezett a Testvérvárosok Világszövetsége Főigazgatóságának küldöttsége, élen Jean Marie Bressanddal, a szövetség fődelegátusával. ★ Jugoszlávia SZSZK nemzeti napjának megünneplése " alkalmából szombaton hidat avattak a Nárdável patakon, amely határpont Naida a román helység és a Biserica Alba községhez tartozó Calugára jugoszláv falu között. Az új híd, amelyet közösen épített a Krassó-Szörény megyei néptanács és Biserica Alba község szkupstinája, újabb jelképe a két ország között meghonosodott baráti kapcsolatoknak. A kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet aulájában szombaton ünnepélyes külsőségek között díszdoktori okleveleket adtak áthazai és külföldi jeles egyházi személyiségeknek. Az ünnepi gyűlést dr. Dávid Gyula, az intézet rektora nyitotta meg. A magas kitüntetést megkapta Argay György, az evangélikus egyház püspöke, dr. Nicolae Mladin, Erdély metropolitája, dr. Jan de Graaf hollandiai professzor és dr. Marcel Pradervand, a Református Világszövetség főtitkára. A kitüntetett személyiségeknek a békeharchoz való hozzájárulásáról és egyéb érdemeikről dr. Nagy József professzor, dr. Geréb Pál professzor, Binder Herman professzor és dr. Juhász István professzor beszélt. A díszdoktori diplomák átnyújtása után dr. Nicolae Mladin, Erdély metropolitája és dr. Jan de Graaf professzor előadást tartott. A bukaresti Kőolaj-, Gázipari és Geológiai Intézetben hétfő reggel megnyílt az 1969—1970. évi, egyetem utáni nemzetközi továbbképző tanfolyam, amelyen brazil, bolgár, csehszlovák, kolumbiai, ecuadori, egyiptomi, jugoszláv, mali, perui és magyar főiskolák kőolaj- és petrokémiai ipari végzettjei vesznek részt. A tanfolyamot az Oktatásügyi Minisztérium, a Kőolajipari Minisztérium és a Kőolaj-, Gázipari és Geológiai Intézet rendezi az UNESCO Román Nemzeti Bizottságának védnökségével. ★ -KAPITÁNY! ELSZAKADT A VITORLA! — Hát nem megmondtam, hogy TERILEN-ből kellett volna csinálni! A gazdaságos termelés (Folytatás az 1. oldalról) fejjel terhelte meg az önköltséget. Bükk-dongát, tűzifát, puhafát, bükkhulladékot, puha gömbfát stb. csak a szokásosnál gyengébb minőségben sikerült előállítani s így érthetően áron alul kellett forgalmazni. Nyilvánvaló, hogy a dolgok menetén gyökeresen változtatniuk kell a vállalatoknak. Az új irányító szervnek, a kombinátnak, tanulmányoznia kell és az új feltételeknek megfelelően ki kell igazítania az egységek intézkedési terveit, hogy végleg valamennyi megszabadulhasson egy olyan gazdasági tehertételtől, amely kárt okoz a megye iparának és a nemzetgazdaságnak egyaránt. Az erdei szállítás-gépesítő egységnek ajánljuk: gondoskodjék arról, hogy a járművek terv szerint kerüljenek főjavításra, a javító és karbantartó munkákat végezzék idejében és kifogástalanul. Nem termel elég gazdaságosan a Csíkszeredai IJEMC sem. A zúzott kő, az aprókő, az exportra kerülő takarmánykarbonát gyártása, az év első 9 hónapjában jelentős veszteséget jelentett. Nem lehet rentabilizálni a gyártást, mert nagyon értékes berendezéseket nem üzemeltetnek, gyenge a munkaszervezés (állandó a munkáshiány), sok a célszerűtlen kiadás. Ki más segíthet ezen, mint a gyár vezetősége. S a végkonklúzió sem lehet más. A Hargita megyei vállalatoknak maguknak kell megteremteniük a gazdaságos termelés üzemen belüli feltételeit, hiszen sok lehetőség kínálkozik a kiadások csökkentésére. És nem majd, hanem minél előbb, hiszen minden lej, amit ráfizet a megye az említett termékek gyártására, az egész nemzetgazdaságot rövidítimeg." Jubileumi ünnepségek Kolozsváron A kolozsvári Nemzeti Színház és Román Opera félszázados évfordulója alkalmából a megyei néptanács termében ünnepélyes külsőségek között az Államtanács részéről 81 színészt, énekest, rendezőt és a két művészeti intézmény több más dolgozóját tüntették ki érdemrendekkel és érdemérmekkel. A Nemzeti Színház termében jubileumi gyűlést rendeztek. Vlad Mugur rendező, a Nemzeti Színház igazgatója és George Melinescu egyetemi előadó tanár, a kolozsvári Román Opera igazgatója méltatta a két intézmény 50 éves tevékenységét. Aurel Duca elvtárs felolvasta a Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke által küldött üdvözletét, melyet a részvevők élénk tapssal fogadtak." Beszédet mondott Pompiliu Macovei, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság elnöke, valamint Trofin Simedrea, a megyei néptanács első alelnöke, George Calboreanu, a nép művésze, Octav Enigorescu, a bukaresti Opera igazgatója. A jubileumi gyűlés részvevői lelkes hangulatban táviratot intéztek az RKP Központi Bizottságához, NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz. A távirat így hangzik : A kolozsvári Nemzeti Színház és Román Opera fennállásának 50. évfordulója alkalmával, az ünnepnek és a nagyszerű számvetésnek ezekben a felemelő perceiben mi, színészek, rendezők és műszakiak — mindazok, akik munkájukat és képességeiket ennek a félévszázados színpadnak szenteljük, munkánk nagy jelentőségétől áthatottan , mély hálával és köszönettel, legszebb törekvéseink szellemében, adózunk a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, önnek, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, s megfogadjuk, hogy szenvedéllyel és odaadással járulunk hozzá a szocialista kultúra nagyszerű épületének felemeléséhez. A hozzánk intézett üdvözlet és jókívánság, az ön nagylelkű és meleg hangú üzenetének minden szavából mélységes nagyrabecsülést érzünk, annak a támogatásnak és megbecsülésnek a bizonyítékát érezzük soraiban, amellyel a szocialista Romániában a művészetet és a művészeket körülveszik. Befejezésül a távirat így hangzik : Megfogadjuk, hogy minden erőnkkel és lelkesedésünkkel szolgáljuk a Román Kommunista Párt marxi-lenini politikáját ; szüntelenül értékes, ideológiai és művészi tartalommal telített műsortervre fogunk törekedni, szüntelenül igyekszünk fejleszteni tudásunkat, hogy teljes odaadással vehessünk részt a nép szellemi kincsestárának gazdagításában, az egész országot átható építő és alkotó pezsgésben. ★ A jubileumi ünnepségek alkalmából emléktáblát avattak fel a színház előcsarnokában. December elején délután Lucian Blaga szavalóestre és operaáriaműsorra került sor, melyet a két intézmény művészei közösen rendeztek a helybeli magyar testvérintézményekkel együtt. A bukaresti Nemzeti Színház ma, december másodikán este Caragiale : Elveszett levél című vígjátékának előadásával köszönti a testvérintézményeket. (Munkatársunktól) T ÖTVEN ÉV öbb évszázados vágyak, törekvések, eszmények váltak valóra, amikor 1919- ben az első állandó, szervezett jelleggel, hivatásszerűen működő erdélyi román színház megalakult. A Habsburg korona nem volt nagylelkű a nemzetiségekhez. Tudott dolog például, hogy még a kolozsvári magyar színház is mennyi küzdelem árán vívta ki létét 1792 november 11-én. De minden gáncs ellenére és bár a román nyelvű állami színház létesítését" nem engedélyezték, az erdélyi román színjátszás mozgalma kitartóan terebélyesedett : támogatta a közönség, különösen az ifjúság, mely mindig is rajongó híve volt a színháznak. Az erdélyi románság már a tizenhetedik század óta kedvelte és látogatta a színházat. Erre vonatkozóan bizonyítékok maradtak fönn, melyek szerint Felvinczi György vándortársulatának színészei Erdélyt járva megtanultak románul, s azon a helyen, ahol most a váradi Saspalota áll, valamint a Körösvidék sok más helységében is már 1693-ban román nyelvű színielőadásokat tartottak. Közel száz évvel később, 1780-ban, feltehetőleg szintén Nagyváradon került előadásra az Occisio Gregorii Vodae in Moldavia tragédiáe expres-A múlt század második felében tovább fejlődött az erdélyi román színjátszó mozgalom, melyet jobbára műkedvelők támogattak (de olyan tehetségek is, akik hivatásszerűen foglalkoztak a színházzal, közöttük I. C. Lugoseanu vagy Gr. A. Petculescu), és egyre inkább ösztönző hatással voltak rá egyes bukaresti színészek — Fangardini, Mátéi, Milie, Mihail Pascali, vagy I. D. Ionescu — társulatai is. A haladás annyira nyilvánvaló, hogy a kor repertoárjának nagy írói — Moliére, Schiller, Victor Hugo, vagy a román szerzők közül Alecsandrik kerülnek színpadra, sajtóvisszhangot keltenek és nagy tömegek ismerkednek meg velük. Mi több, 1870-ben egy erdélyi román nemzeti színház létesítésének gondolata is napirendre kerül, de a hatóságok gáncsoskodása miatt eredménytelenül, s a harc még négy évtizeden át folyik tovább a román színházi alap társaságának vezetésével, amely a Familia és Iosif Vulcan kezdeményezésére jött létre. Eminescu ezt írta erről 1870-ben Színházi repertórium című cikkében : „A mozgalom szárnyai és síkjai sokasodnak. Amennyire szép, annyira hasznos". Az erdélyi román színjátszó mozgalom tehát már a XVIII. század második felében kibontakozott. Fontos réseket követte : a tömegek felvilágosítását, az igazságosabb, emberibb élet kivívását. Sok példája van a közvetlen együttműködésnek is. Havi Mihály magyar társulata —amelyet 1860-ban Bukarestben vendégül látott Mátéi Miliő "társulata, és előadást is tartott a magyar kollegák megsegítésére — nemcsak támogatta, hanem minden tőle telhetőt megtett, hogy Mátéi Miliő társulatának erdélyi vendégjátékai, de a helyi román színészek előadásai is szép sikerrel kerüljenek közönség elé. Egy másik adatra e sorok írója bukkant rá, a korabeli magyar sajtóban. (Fakszimiléje a bukaresti nemzeti színház múzeumában található.) Szilágysomlyón történt 1913-ban : a város rendőrkapitánya meg akarta akadályozni, hogy román színészek előadják Caragiale Megtorlás és Ursachi Házasság (O cesnicie) című darabját, de pórul járt, mert a helybeli magyar színészek, a lakossággal karöltve olykor vígjátékba illő eszközökkel tették nevetségessé a kapitányt, például leitatták és az előadások tartama alatt úgyszólván fogva tartották, hogy ne léphessen közbe. Amikor tehát a kolozsvári Nemzeti Színház, az első állandó jelleggel és hivatásszerűen működő erdélyi román színház 1919 december 1-én megalakult, nem a semmire épült, nemcsak egyszerű hivatalos határozattal létrehozott intézmény volt. Égető szükség hívta életre s amikor felavatták, az első darabokkal — amelyeket erre az alkalomra írt első igazgatója, a lelkes színházrajongó Zaharia Bârsan, (Se face ziua és Poemul Unirii) — az erdélyi román színjátszásnak csupán újabb, ám fontos korszaka vette kezdetét. Az az öt évtized, mely a kolozsvári Nemzeti Színház megalakulása óta eltelt, ragyogó folytatása a hagyományoknak. A kolozsvári színpad kiváló művészek vezetése alatt fejlődött, magas művészi színvonalra emelkedett, színészeket nevelt, megszólaltatta a drámairodalom legnagyobb értékeit. Olyan színészek hangja csendült itt fel, mint Zaharia Bârsan és Olimpia Bârsan, I. Stănescu-Popa és Dem. Mihailescu- Braila, Stefan Braborescu és Toma Dimitriu. Olyan rendezők nevelődtek ezen a színpadon, mint Sice Alexandrescu, a nép művésze, vagy Ion Olteanu érdemes művész; itt kapott először színpadot Lucian Blaga és Ion Luca drámaíró művészete. Huszonöt éve a kolozsvári Nemzeti Színház mellett számos új színház létesült, melyeknek egy része román nyelven, más része az együttélő nemzetiségek nyelvén ad elő : Temesváron, Aradon, Nagyváradon, Szebenben, Marosvásárhelyt, Brassóban, Szatmáron, Sepsiszentgyörgyön, s amilyen elképzelhetetlen volt létük valamikor, épp oly égető szükség hívta életre őket: a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom művelődési igénye. Érthető, ha a kolozsvári Nemzeti Színház jubileuma közös ünnepe az egyazon eszmények szolgálatában összeforrt testvéri intézményeknek. Ion Manitiu KÖSZÖNTŐ Drága barátaink, kedves kollegák ! Tudom és tudjátok, elfogódott a színész, ha jelmez nélkül ünnepük — de most elfogódott vagyok én is, egy a sokezer ünneplő közül, akik Kolozsvár és az ország egyik legrangosabb művészeti intézményét köszöntik megalakulásának 50. évfordulóján. Ötven év , sokezer nagyszerű színházi est, sokszáz emlékezetes előadás és kiemelkedő alakítás a szó, a szív, a gondolat hullámhosszán, a művészi helytállás és a folytonos megújulás töretlen küzdelmében. Színiakadémista korom óta nézője vagyok a kolozsvári Nemzeti Színháznak és őszinte csodálója nem egy ragyogó művész egyéniségének. Legutóbb pedig — és éppen a jubiláris évadban — az a megtiszteltetés ért, hogy a színház vendégszerepelni is meghívott, felléphettem színpadán. Ez volt első szerepem románul olyan kollegák és barátok társaságában, akikhez már jóideje őszinte és kölcsönös rokonszenv és alkotó barátság fűz. Örömmel tettem eleget ennek a meghívásnak, mert úgy érzem kötelességünk folytatni, éltetni és elmélyíteni azt a nemes hagyományt — a két kolozsvári színház alkotó együttműködését —, amelynek alapjait még Zaharia Birsan a kolozsvári Nemzeti Színház első igazgatója és Janovics Jenő Kolozsvár színművészeti életének másik nagy alakja vetette meg. Tanulnunk kell egymástól, tisztelnünk és becsülnünk kell egymás munkáját, hiszen célunk közös: mind tisztább és mind eszméltetőbben villogó tükröt tartani a néző elé, hogy fölismerje benne a kor emberének arcát és lelkét, önmagát. Szívemből kívánok az elmúlt ötven év sikereihez hasonló sok új sikert a jubiláló kolozsvári Nemzeti Színháznak. Színész tapsol szeretett barátainak és kedves kollegáinak. László Gera, a kolozsvári Állami Magyar Színház művésze sat című tragédia, melynek változatai több nyelven fennmaradtak, s számos román passzusa is volt; a tragédia Grigore Ghica moldvai fejedelem 1777-ben történt meggyilkolásáról szól, és Nicolae Densusianu fedezte fel az egyik váradi egyházi könyvtárban. Az erdélyi román színházi előadások sorából kiemelhetjük még a következőket : 1775-ben Balázsfalván egy Grigore Maior vígjátékot adtak elő Vasile Neagu-Orbul rendezésében, gazdag jelmez- és díszlettárral. 1817 július elsején Oravitán felavatták a színházépületet, ahol Damaschin Bojinca fordításában játszották a kor divatos színdarabjait; 1818 februárjában aradi román színielőadásokról szól a krónika. Alexandru Gavra darabját játszották a szerző közvetlen irányításával , és végül, 1826-ban Balázsfalván előadták Timotei Cipariu verses pásztorjátékát, így kezdődött jellemvonása, hogy egy pillanatig sem állt magában, hanem eltéphetetlen, szerves kapcsolat fűzte a román színjátszás egészéhez; ugyanabban az időben, ugyanazzal a célkitűzésekkel indult, mint Románia egész területén a színjátszó mozgalom. Az első erdélyi román előadások egybeesnek a iasi-i és bukaresti színjátszás kezdeteivel. Ezért van az, hogy 1918 december elseje előtt még Shakespeare-nél, Schillernél és Victor Hugónál is többet szerepel a színpadon, s mindig a játékrend élén található Alecsandri, majd Caragiale, akiknek darabjait mindig messzehangzó sikerrel játszották. Ugyanakkor az erdélyi román színjátszás nem zárkózott el az együttélő nemzetiségek színházi mozgalmaitól, ellenkezőleg, velük, különösképpen a magyarral együtt, jó testvériségben működött és ugyanazokat a célkitű- . oldal Művelődési krónika Csíkszeredán két nagy érdeklődéssel várt vendégszereplésre került sor. Vasárnap a kolozsvári Babel Bolyai Egyetem diákszínjátszói Kisfaludy Károly Kérők című vígjátékét mutatták be a művelődési ház színpadán, hétfőn a marosvásárhelyi Filharmónia Csíkszeredái bérletsorozatának első hangversenyét tartották meg. A hangversenyen fellépett Kiss László kolozsvári hegedűművész, aki a svájci Varga Tibor nemzetközi hegedűversenyen első díjat nyert. A műsoron Beethoven, Brahms és Mozart művek szerepeltek. (Munkatársunktól) A Filológiai Tudományok Társaságának Szilágy megyei fiókja vasárnap ülést tartott Zilahon, amelyre a líceumi nyelvtanárokat is meghívta. Az ülésen több tudományos dolgozatot olvastak fel, többek között időszerű nyelvészeti, irodalomtörténeti kérdésekről. A társaságtagjai, különösen a szilágycsehi nyelvtanárok már hosszabb ideje foglalkoznak a helyi népköltészet tanulmányozásával, népszokások gyűjtésével is. Ebből a témakörből két dolgozat foglalkozott lakodalmi szokásokkal. (Munkatársunktól) A zilahi líceum irodalomköre a hagyományokhoz híven november utolsó szombatján az iskola hajdani tanítványáról, Ady Endréről emlékezett meg. Gazdag műsort állítottak össze a költő műveiből, amelyet diákszavalók mutattak be. Legközelebb népballada-estet rendeznek a zilahi tanulók, amellyel az iskolán kívül is fellépnek. (Munkatársunktól) Fennállásának 80. évfordulóját ,ünnepelte vasárnap a Temes megyei Marginea községhez tartozó Fintesti falu művelődési otthonának kórusa. A díszelőadáson fellépett a lugosi Ion Vidu kórus, a gátaljai és az igrisi kultúrotthon, valamint a nagyszentmiklósi művelődési ház énekkara és a facsádi népi zenekar. (Munkatársunktól) Továbbra is nyitva tart a megyei tárlat. A Köztársasági úti kis teremben Macalik Alfrédnek, a nagyváradi képzőművészeti élet megbecsült öregjének a festményeit láthatja a közönség. (Munkatársunktól) DECEMBERBEN TÖBB SZÍNHÁZI ÉS ZENEI EGYÜTTES INDUL KÜLFÖLDI TURNÉRA • A bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház társulata Csehszlovákiába látogat. A turné műsorán Vasile Alecsandrinak a Tudor Musatescu által feldolgozott Chirita asszonyság című darabja, Jean Anouilh Beckette és Paul Everac Ki vagy te ? című színműve szerepel. • Az aradi Állami Színház kölcsönös vendégjáték keretében a bulgáriai Virszetében mutat be több előadást. • A Madrigal kórus december 4-én a párizsi Théátre de Francéban részt vesz az UNICEF védnöksége alatt sorra kerülő nemzetközi zenei rendezvényen. • A Maison pour tous francia népi együttes augusztusi romániai látogatását viszonozva, a sinaiai művelődési ház népi együttese egyhetes vendégszereplésre Párizsba utazik. APRÓHIRDETÉSEK AZ I.J.E.M.C. megyei vállalat, Csíkszereda, megrendelés alapján azonnal szállít VS/3 típusú 3 rekeszes fémszekrényt. Bővebb felvilágosításokat a vállalat székhelyén. Postacím: I.J.E.M.C. Miercurea Ciuc, str. Harghitei nr. 47, jud. Harghita, telefon int. 21. (3935) Fájdalommal tudatjuk, hogy KISS LÁSZLÓNÉ, született Kovács Viktória, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése december 3-án délelőtt 10 órakor lesz és a nyárádköszvényesi római katolikus temetőben helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család (1844) Lugos jövőre is az elsők között akar szerepelni (Folytatás az 1. oldalról) tulajdont képező lakás lesz. Ez a a 175 lakás mind a város új mikrorajonjában épült, illetve épül (év végéig még 20 új lakás átadása esedékes). A korszerű tömbházak építése mellett az idén 62 magánház épült a muncípium különböző részein. Különben magánházépítés céljából az idén 135 családnak adott a néptanács telket Jövőre új tömbházakban további 250 lakás építése szerepel terveinkben. A nagyvállalatok úgy próbálnak könnyíteni a lakásgondokon, hogy intézményi otthonokat építenek, így például a lugosi textilipari vállalat az idén új leányotthont épített, amelynek az átadása év végéig megtörténik, az építkezési tröszt lugosi részlege pedig jövőre tervezi egy 100 helyes legényszállás befejezését. A szociális létesítmények között elsősorban a Marx utcában épülő és december 31-ig átadásra kerülő 100 helyes bölcsödét említeném az idei megvalósítások sorában. Az autótulajdonosok számának növekedése, de nem utolsó sorban az élénk turistaforgalom tette szükségessé Lugoson is egy modern autószervíz létrehozását. A Timikul helyiipari vállalat a karánsebesi úton még év végéig átadja rendeltetésének az évi 2000 autó javítására és karbantartására alkalmas korszerű új autószervizt. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére a Banajeana utcában felépült és már egy hónapja működik egy új szövetkezeti szabóság. A tulajdonképpeni műhelyek mellett itt a Munca termelőszövetkezet raktárakat is épített. Talán előzetesnek ennyi is elég Lugos idei városfejlesztési programjának megvalósulásáról. Mint látható, nem várjuk üres kézzel a városfejlesztésben sem az új esztendőt, amikor megint az első helyek egyikét szeretnénk Lúgosnak tudni.