Előre, 1969. december (23. évfolyam, 6868-6893. szám)

1969-12-02 / 6868. szám

ELŐRE December 2 kedd XII. hónap — IV. évnegyed 31 nap — 336,29 Napkelte: 7,33 Napnyugta: 16,37 Holdkelte:­­— Holdnyugta : 12,58 A Központi Meteorológiai Intézet közli: Nedves idő, különösen, az ország dél-keleti részében; változó felhőzet, többnyire borús idő, futó csapadék , eső havazás. Másutt változó fel­hőzet és a csapadék csak el­vétve. Mérsékelt szél a Duna­­síkságon és Dobrudzsában szélfúvás, főként kelet­ felől. A következő három napra , az időszak elején borongós idő, amely fokozatosan vál­tozó felhőzetté tisztul. Futó esők, helyenként havaseső és havazás. Enyhe szél. Hőmér­sékleti értékek : éjszaka mí­nusz 6 és plusz 4 fok, nappal 0 és 10 fok. TELEVÍZIÓ KEDD 18.00 GYERMEKEK VILÁGÁ­BAN. Daniela és Alchil­á mint... mesehősök. 18 30 Középiskolások. Jegyzetek jegyekről (I) Miért tanu­lunk, a jegyért, vagy hogy tudjunk ? 19.00 Esti híradó. 19.20 Koreográfiai intermezzo. 19.30 Atom, ez a nagy ismeretlen — tudományos adás. 20.00 Színházi est. G. B. Shaw Kan­­dida. Főszerepben Beate Fredanov, Septimiu Sever, Gheorghe Aure­lian, Ion Caramitru, Dinu Dumit­­rescu, Ana Negreanu. Rendező: George Carabin. 22.00 Reflektor. 22.10 Képzőművészeti adás. 22.25 Éj­szakai híradó. 22.40 Varieté-műsor filmszalagról. SZERDA 18.00 Pionírok stúdiója. Nagy iro­dalmi barátságok: Eminescu és Creanga. 18.25 Elsők az egyenlők között. Az idei műkedvelő művészeti versenyek díjazott folklórénekesei­nek műsora. 19.00 Esti híradó. 19.20 Zene. 19.30 Társadalmi ankét: A si­ker, lehetőség ? 20.00 Tévé filmmú­zeum­­ A KIS LORD. Frances Hodg­son Burnett 1886-ban megjelent könyvének filmváltozata. Főszerep­ben Freddie Bartholomew és Mickey Rooney. 21.40 Reflektor. 21.50 A té­vé irodalmi szalonja. Vendéglátó Adrian Paunescu. 22.30 Éjszakai hír­adó. 22.45 Anca Agemolu és Aure­lian Andreescu énekel. DECEMBER ELSEJÉN átadták rendeltetésének az új marosvásárhe­lyi telefonpalota közönséget kiszol­gáló részlegét. A modern, tágas csar­nokban 15 városközi és 4 helyi be­szélgetéseket biztosító telefonfülke áll rendelkezésre, táviratokat, aján­lott leveleket is felvesznek, a tele­fon­­előfizetési díj is kifizethető. Ugyan­itt kapott helyet a CEC-fiók. Az új automata telefonközpont szerelését a jövő év elején kezdik meg. (Munkatársunktól.) HIBAIGAZÍTÁS : lapunk 6867. számában a „Hazánk történelmének kimagasló eseménye“ című cikkünk harmadik bekezdésének első négy sora helyesen így hangzik : „Ennek a teljes egységnek a valóra váltásá­ra az első világháború­­végén érke­zett el a megfelelő pillanat...“ KÖZÖS KÖZLEMÉNY Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének nagy-britanniai látogatásáról Harold Wilsonnak, Nagy-Britan­­nia és Észak-Írország Egyesült Ki­rálysága miniszterelnökének meg­hívására Ion Gheorghe Maurer, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke Corneliu Manescu külügyminiszter kíséreté­ben 1969. november 24 és 29 között hivatalos látogatást tett Angliában. A látogatás során a Minisztertanács elnökét és a külügyminisztert ki­hallgatáson fogadta Őfelsége, a ki­rálynő. Találkoztak a brit politikai, ipari, kulturális és tudományos élet képviselőivel. Ion Gheorghe Maurer, a Minisz­tertanács elnöke és Harold Wilson miniszterelnök megbeszélést folytat­tak, s ezen részt vett. Román részről s Corneliu Manescu külügyminiszter, Vasile Pungan, Ro­mánia Szocialista Köztársaság nagy­követe az Egyesült Királyságban, Nicolae Nicolae helyettes külkeres­kedelmi miniszter, Gheorghe Oprea helyettes gépgyártóipari miniszter, Stefan Ispas, a Gépgyártóipari Mi­nisztérium vezérigazgatója, Cornel Vladu külügyminisztériumi igazga­tó, Nicolae Cristescu pénzügymi­nisztériumi tanácsos. Brit részről­­ Michael Stewart kül­­ügy- és nemzetközösségügyi minisz­ter, Anthony Wedgwood Benn tech­nológiaügyi miniszter, George Thom­son, Lancaster hercegség kancellár­ja, lord Brown kereskedelemügyi államminiszter, Denis Seward Las­key, Nagy-Britannia és Észak-Íror­­szág Egyesült Királyságának nagy­követe Romániában. Külön megbeszélést folytatott ta­nácsosai kíséretében Michael Ste­wart külügyminiszter és Corneliu Manescu külügyminiszter. A megbeszélések során a két fél átfogó és hasznos véleménycserét folytatott Románia Szocialista Köz­társaság és az Egyesült Királyság kapcsolatairól és a közös érdekű időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszélések a barátság, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. A két minisz­terelnök megelégedéssel állapította meg, hogy kedvezően fejlődnek Romániának és Nagy-Britanniának a kölcsönös bizalmon és megbecsü­lésen alapuló kapcsolatai. Különö­sen örvendetesnek tartották azt, hogy a két ország között növekedtek a kereskedelmi cserék és fokozódott a gazdasági, technológiai, kulturális és tudományos együttműködés, s egyet­értettek abban, hogy kívána­tos ennek az együttműködésnek a kiterjesztése. A két fél megállapodott abban, hogy igyekezni fog egy közeli idő­pontban légiszállítási egyezményt és tonnarakományi igazolványokra vonatkozó egyezményt megkötni, s ugyanakkor tanulmányozni fogja egy turisztikai együttműködési egyezmény megkötésének a lehető­ségét. A felek megállapodtak, hogy to­vábbi erőfeszítéseket tesznek a füg­gőben lévő pénzügyi problémák megoldására. A nemzetközi problémákra vonat­kozó tárgyalások során mindkét fél leszögezte azt a meggyőződését, hogy az államok közötti normális kapcsolatok következetes előmozdí­tása lényeges tényező a béke, a bi­zalom és az együttműködés légkö­rének létrehozásában, s ezeket a kapcsolatokat minden egyes nép ama jogára kell alapozni, hogy óha­jának és érdekeinek megfelelően fejlődjék, valamint a nemzeti füg­getlenség, a szuverenitás, a jog­egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös elő­nyök elveinek tiszteletben tartására. A két fél mélyrehatóan elemezte az európai kooperációt és biztonsá­got, s hangsúlyozta annak fontossá­gát, hogy a gazdasági, politikai, technológiai, tudományos és kultu­rális kapcsolatokat az összes euró­pai államok közötti kétoldalú és sokoldalú kontaktusok útján fej­lesszék. A felek újból kijelentették, hogy a megértés és együttműködési lég­kör biztosítása érdekében készek hozzájárulni az európai helyzet ja­vulásához, és üdvözölték az ilyen értelemben megkezdett vagy terve­zett kontaktusokat és megbeszélése­ket. A két fél megállapodott abban, hogy az összes érdekelt országok részvételével megtartandó európai biztonsági értekezlet igen körülte­kintő előkészítést kíván. Mindkét fél megerősítette, külö­nös fontosságot tulajdonít annak, hogy haladás jöjjön létre a leszere­léssel kapcsolatos összehangolt nem­zetközi intézkedések elfogadásához. Véleményük szerint az ilyen intéz­kedésekkel, beleértve az enyhülést célzó regionális vonatkozású intéz­kedéseket is, értékesen hozzá lehet­ne járulni a nemzetközi békéhez. Kifejezték a reményüket, hogy a párizsi tárgyalások a vietnami há­ború befejezéséhez és olyan megol­dás alkalmazásához vezetnek, amely biztosítja a vietnami népnek a jogot saját sorsának irányításához és hoz­zájárul a térség békéjének és stabi­litásának meghonosításához. A közép-keleti helyzettel kapcso­latban, ahol a fokozódó feszültség veszélyezteti a világ békéjét, a két fél hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. novem­ber 22-i határozata méltányos ala­pot kínál a politikai rendezéshez. A felek kidomborították továbbá, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének jelentős szerepet kell betöl­tenie az államok kooperációjának fellendítésében, s leszögezték : meg­győződésük szerint a világszerve­zet csak akkor lehet teljes mérték­ben hatásos, ha valóban egyetemes­­sé válik. A felek hangsúlyozták a két or­szág kormánytagjai és más szemé­lyiségei közötti kapcsolatok pozitív szerepét a román-brit együttműkö­dés elmélyítése szempontjából és egyetértettek abban, hogy e kontak­tusokat a továbbiakban is fejleszte­ni kell. A Minisztertanács elnöke meghív­ta Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszter­­elnökét és a külügy- és nemzetkö­zösségügyi minisztert, látogassanak el Romániába. A meghívást mind­ketten örömmel elfogadták. A láto­gatás időpontját diplomáciai úton állapítják meg. közéleti hírek KGST-ülés Bukarestben Bukarestben megtartotta 30. ülé­sét a KGST kőolaj- és gázipari ál­landó bizottsága. A bizottság munkálatain részt vettek a KGST-tagállamok a Bul­gária Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, Románia Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió­­ küldöttségei. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti megál­lapodás értelmében a bizottság ülésén részt vettek Jugoszlávia SZSZK képviselői. Megfigyelőként a bizottság ülésén részt vettek Kuba Köztársaság képviselői. Az ülésen megvizsgálták a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának fela­dataival kapcsolatos kérdéseket, a Tanács 23. (rendkívüli) ülésszaka és a Tanács Végrehajtó Bizottsága ha­tározatainak alapján. Corneliu Manescu, Románia Szo­cialista Köztársaság külügyminisz­tere táviratban üdvözölte Youssef Salem libanoni külügyminisztert Li­banon Köztársaság nemzeti napja alkalmából. A libanoni külügymi­niszter választáviratában mondott köszönetet a jókívánságokért. ★ A Testvérvárosok Román Titkár­ságának meghívására Bukarestbe érkezett a Testvérvárosok Világ­­szövetsége Főigazgatóságának kül­döttsége, élen Jean Marie Bressand­­dal, a szövetség fődelegátusával. ★ Jugoszlávia SZSZK nemzeti nap­jának megünneplése " alkalmából szombaton hidat avattak a Nárdá­­vel patakon, amely határpont Nai­­da a román helység és a Biserica Alba községhez tartozó Calugára ju­goszláv falu között. Az új híd, ame­lyet közösen épített a Krassó-Szö­­rény megyei néptanács és Biserica Alba község szkupstinája, újabb jelképe a két ország között megho­nosodott baráti kapcsolatoknak. A kolozsvári egyetemi fokú Pro­testáns Teológiai Intézet aulájában szombaton ünnepélyes külsőségek között díszdoktori okleveleket adtak át­­hazai és külföldi jeles egyházi személyiségeknek. Az ünnepi gyű­lést dr. Dávid Gyula, az intézet rek­tora nyitotta meg. A magas kitün­tetést megkapta Argay György, az evangélikus egyház püspöke, dr. Nicolae Mladin, Erdély metropoli­­tája, dr. Jan de Graaf hollandiai professzor és dr. Marcel Prader­­vand, a Református Világszövetség főtitkára. A kitüntetett személyisé­geknek a békeharchoz való hozzá­járulásáról és egyéb érdemeikről dr. Nagy József professzor, dr. Ge­­réb Pál professzor, Binder Herman professzor és dr. Juhász István pro­fesszor beszélt. A díszdoktori dip­lomák átnyújtása után dr. Nicolae Mladin, Erdély metropolitája és dr. Jan de Graaf professzor előadást tartott. A bukaresti Kőolaj-, Gázipari és Geológiai Intézetben hétfő reggel megnyílt az 1969—1970. évi, egyetem utáni nemzetközi továbbképző tan­folyam, amelyen brazil, bolgár, csehszlovák, kolumbiai, ecuadori, egyiptomi, jugoszláv, mali, perui és magyar főiskolák kőolaj- és petro­­kémiai ipari végzettjei vesznek részt. A tanfolyamot az Oktatásügyi Mi­nisztérium, a Kőolajipari Miniszté­rium és a Kőolaj-, Gázipari és Geo­lógiai Intézet rendezi az UNESCO Román Nemzeti Bizottságának véd­nökségével. ★ -KAPITÁNY! ELSZAKADT A VITORLA! — Hát nem megmondtam, hogy TERILEN-ből kellett volna csinálni! A gazdaságos termelés (Folytatás az 1. oldalról) fejjel terhelte meg az önköltséget. Bükk-dongát, tűzifát, puhafát, bükk­­hulladékot, puha gömbfát stb. csak a szokásosnál gyengébb minőségben sikerült előállítani s így érthetően áron alul kellett forgalmazni. Nyilvánvaló, hogy a dolgok mene­tén gyökeresen változtatniuk kell a vállalatoknak. Az új irányító szerv­nek, a kombinátnak, tanulmányoznia kell és az új feltételeknek megfele­lően ki kell igazítania az egységek intézkedési terveit, hogy végleg va­lamennyi megszabadulhasson egy olyan gazdasági tehertételtől, amely kárt okoz a megye iparának és a nemzetgazdaságnak egyaránt. Az erdei szállítás-gépesítő egységnek ajánljuk: gondoskodjék arról, hogy a járművek terv szerint kerüljenek főjavításra, a javító és karbantartó munkákat végezzék idejében és ki­fogástalanul. Nem termel elég gazdaságosan a Csíkszeredai IJEMC sem. A zúzott kő, az aprókő, az exportra kerülő takarmánykarbonát gyártása, az év első 9 hónapjában jelentős vesz­teséget jelentett. Nem lehet renta­bilizálni a gyártást, mert nagyon értékes berendezéseket nem üzemel­tetnek, gyenge a munkaszervezés (állandó a munkáshiány), sok a cél­szerűtlen kiadás. Ki más segíthet ezen, mint a gyár vezetősége. S a végkonklúzió sem lehet más. A Hargita megyei válla­latoknak maguknak kell megterem­teniük a gazdaságos termelés üze­men belüli feltételeit, hiszen sok lehetőség kínálkozik a kiadások csökkentésére. És nem majd, hanem minél előbb, hiszen minden lej, amit ráfizet a megye az említett termé­kek gyártására, az egész nemzet­­gazdaságot rövidíti­­meg." Jubileumi ünnepségek Kolozsváron A kolozsvári Nemzeti Színház és Román Opera félszázados évforduló­ja alkalmából a megyei néptanács termében ünnepélyes külsőségek kö­zött az Államtanács részéről 81 szí­nészt, énekest, rendezőt és a két művészeti intézmény több más dol­gozóját tüntették ki érdemrendekkel és érdemérmekkel. A Nemzeti Színház termében ju­bileumi gyűlést rendeztek. Vlad Mu­­gur rendező, a Nemzeti Színház igazgatója és George Melinescu e­­gyetemi előadó tanár, a kolozsvári Román Opera igazgatója méltatta a két intézmény 50 éves tevékenysé­gét. Aurel Duca elvtárs felolvasta a Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke által küldött üdvözletét, melyet a részvevők élénk tapssal fogadtak.­" Beszédet mondott Pompiliu Maco­­vei, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság elnöke, valamint Trofin Simedrea, a megyei népta­nács első alelnöke, George Calbo­­reanu, a nép művésze, Octav Enigo­­rescu, a bukaresti Opera igazgatója. A jubileumi gyűlés részvevői lel­kes hangulatban táviratot intéztek az RKP Központi Bizottságához, NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz. A távirat így hangzik : A kolozsvári Nemzeti Színház és Román Opera fennállásának 50. év­fordulója alkalmával, az ünnepnek és a nagyszerű számvetésnek ezek­ben a felemelő perceiben mi, színé­szek, rendezők és műszakiak — mindazok, akik munkájukat és ké­pességeiket ennek a félévszázados színpadnak szenteljük, munkánk nagy jelentőségétől áthatottan , mély hálával és köszönettel, leg­szebb törekvéseink szellemében, adózunk a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, önnek, sze­retett Nicolae Ceausescu elvtárs, s megfogadjuk, hogy szenvedéllyel és odaadással járulunk hozzá a szocia­lista kultúra nagyszerű épületének felemeléséhez. A hozzánk intézett üdvözlet és jó­kívánság, az ön nagylelkű és meleg hangú üzenetének minden szavából mélységes nagyrabecsülést érzünk, annak a támogatásnak és megbecsü­lésnek a bizonyítékát érezzük sorai­ban, amellyel a szocialista Romániá­ban a művészetet és a művészeket körülveszik. Befejezésül a távirat így hangzik : Megfogadjuk,­ hogy minden erőnk­kel és lelkesedésünkkel szolgáljuk a Román Kommunista Párt marxi-le­nini politikáját ; szüntelenül érté­kes, ideológiai és művészi tar­talommal telített műsortervre fo­gunk törekedni, szüntelenül igyek­szünk fejleszteni tudásunkat, hogy teljes odaadással vehessünk részt a nép szellemi kincsestárának gazda­gításában, az egész országot átható építő és alkotó pezsgésben. ★ A jubileumi ünnepségek alkalmá­ból emléktáblát avattak fel a színház előcsarnokában. De­cember elején délután Lu­cian Blaga szavalóestre és operaária­­műsorra került sor, melyet a két in­tézmény művészei közösen rendeztek a helybeli magyar testvérintézmé­nyekkel együtt. A bukaresti Nemzeti Színház ma, december másodikán este Caragiale : Elveszett levél című vígjátékának előadásával köszönti a testvérintézményeket. (Munkatár­sunktól) T ÖTVEN ÉV­ öbb évszázados vágyak, törekvések, eszmények vál­tak valóra, amikor 1919- ben az első állandó, szer­vezett jelleggel, hivatás­szerűen működő erdélyi ro­mán színház megalakult. A Habsburg korona nem volt nagy­lelkű a nemzetiségekhez. Tudott dolog például, hogy még a kolozsvári ma­gyar színház is mennyi küzdelem árán vívta ki létét 1792 november 11-én. De minden gáncs ellenére és bár a román nyelvű állami színház létesítését" nem engedélyezték, az er­délyi román színjátszás mozgalma kitartóan terebélyesedett : támogatta a közönség, különösen az ifjúság, mely mindig is rajongó híve volt a színháznak. Az erdélyi románság már a tizen­hetedik század óta kedvelte és láto­gatta a színházat. Erre vonatkozóan bizonyítékok maradtak fönn, melyek szerint Felvinczi György vándortársu­latának színészei Erdélyt járva meg­tanultak románul, s azon a helyen, ahol most a váradi Saspalota áll, valamint a Körösvidék sok más hely­ségében is már 1693-ban román nyelvű színielőadásokat tartottak. Közel száz évvel később, 1780-ban, feltehetőleg szintén Nagyváradon ke­rült előadásra az Occisio Gregorii Vodae in Moldavia tragédiáe expres-A múlt század második felében to­vább fejlődött az erdélyi román szín­játszó mozgalom, melyet jobbára műkedvelők támogattak (de olyan tehetségek is, akik hivatásszerűen foglalkoztak a színházzal, közöttük I. C. Lugoseanu vagy Gr. A. Petcu­­lescu), és egyre inkább ösztönző ha­tással voltak rá egyes bukaresti szí­nészek — Fang­­ardini, Mátéi, Milie, Mihail Pascali, vagy I. D. Ionescu — társulatai is. A haladás annyira nyilvánvaló, hogy a kor repertoárjá­nak nagy írói — Moliére, Schiller, Victor Hugo, vagy a román szer­zők közül Alecsandri­k kerülnek színpadra, sajtóvisszhangot keltenek és nagy tömegek ismerkednek meg velük. Mi több, 1870-ben egy erdélyi román nemzeti színház létesítésének gondolata is napirendre kerül, de a hatóságok gáncsoskodása miatt ered­ménytelenül, s a harc még négy év­tizeden át folyik tovább a román színházi alap társaságának vezeté­sével, amely a Familia és Iosif Vul­can kezdeményezésére jött létre. Eminescu ezt írta erről 1870-ben Színházi repertórium című cikkében : „A mozgalom szárnyai és síkjai so­kasodnak. Amennyire szép, annyira hasznos". Az erdélyi román színjátszó moz­galom tehát már a XVIII. század má­sodik felében kibontakozott. Fontos réseket követte : a tömegek felvilá­gosítását, az igazságosabb, embe­ribb élet kivívását. Sok példája van a közvetlen együttműködésnek is. Havi Mihály magyar társulata —a­­melyet 1860-ban Bukarestben vendé­gül látott Mátéi Miliő "társulata, és előadást is tartott a magyar kol­legák megsegítésére — nemcsak tá­mogatta, hanem minden tőle telhetőt megtett, hogy Mátéi Miliő társulatá­nak erdélyi vendégjátékai, de a helyi román színészek előadásai is szép si­kerrel kerüljenek közönség elé. Egy másik adatra e sorok írója bukkant rá, a korabeli magyar sajtóban. (Fakszimiléje a bukaresti nemzeti színház múzeumában található.) Szi­­lágysomlyón történt 1913-ban : a vá­ros rendőrkapitánya meg akarta aka­dályozni, hogy román színészek elő­adják Caragiale Megtorlás és Ur­­sachi Házasság (O cesnicie) című darabját, de pórul járt, mert a hely­beli magyar színészek, a lakossággal karöltve olykor vígjátékba illő eszkö­zökkel tették nevetségessé a kapi­tányt, például leitatták és az elő­adások tartama alatt úgyszólván fogva tartották, hogy ne léphessen közbe. Amikor tehát a kolozsvári Nemzeti Színház, az első állandó jelleggel és hivatásszerűen működő erdélyi ro­mán színház 1919 december 1-én megalakult, nem a semmire épült, nemcsak egyszerű hivatalos határo­zattal létrehozott intézmény volt. Égető szükség hívta életre s amikor felavatták, az első darabokkal — a­­m­elyeket erre az alkalomra írt első igazgatója, a lelkes színházrajongó Zaharia Bârsan, (Se face ziua és Poemul Unirii) — az erdélyi román színjátszásnak csupán újabb, ám fontos korszaka vette kezdetét. Az az öt évtized, mely a kolozs­vári Nemzeti Színház megalakulása óta eltelt, ragyogó folytatása a ha­gyományoknak. A kolozsvári színpad kiváló művészek vezetése alatt fej­lődött, magas művészi színvonalra emelkedett, színészeket nevelt, meg­szólaltatta a drámairodalom leg­nagyobb értékeit. Olyan színészek hangja csendült itt fel, mint Zaharia Bârsan és Olimpia Bârsan, I. Stă­­nescu-Popa és Dem. Mihailescu- Braila, Stefan Braborescu és Tom­a Dimitriu. Olyan rendezők nevelődtek ezen a színpadon, mint Sice Ale­­xandrescu, a nép művésze, vagy Ion Olteanu érdemes művész; itt kapott először színpadot Lucian Blaga és Ion Luca drámaíró művészete. Huszonöt éve a kolozsvári Nem­zeti Színház mellett számos új szín­ház létesült, melyeknek egy része ro­mán nyelven, más része az együttélő nemzetiségek nyelvén ad elő : Te­mesváron, Aradon, Nagyváradon, Szebenben, Marosvásárhelyt, Brassó­ban, Szatmáron, Sepsiszentgyörgyön, s amilyen elképzelhetetlen volt létük valamikor, épp oly égető szükség hívta életre őket: a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom művelő­dési igénye.­­ Érthető, ha a kolozsvári Nemzeti Színház jubileuma közös ünnepe az egyazon eszmények szolgálatában összeforrt testvéri intézményeknek. Ion Manitiu KÖSZÖNTŐ Drága barátaink, kedves kol­legák ! Tudom és tudjátok, elfogódott a színész, ha jelmez nélkül ün­nepük — de most elfogódott va­gyok én is, egy a sokezer ünneplő közül, akik Kolozsvár és az ország egyik legrangosabb művészeti intézményét köszöntik megalaku­lásának 50. évfordulóján. Ötven év , sokezer nagyszerű színházi est, sokszáz emlékezetes előadás és kiemelkedő alakítás a szó, a szív, a gondolat hullámhosszán, a művészi helytállás és a folyto­nos megújulás töretlen küzdel­mében. Színiakadémista korom óta né­zője vagyok a kolozsvári Nem­zeti Színháznak és őszinte cso­­dálója nem egy ragyogó művész egyéniségének. Legutóbb pedig — és éppen a jubiláris évadban — az a megtiszteltetés ért, hogy a színház vendégszerepelni is meghívott, felléphettem színpa­dán. Ez volt első szerepem ro­mánul olyan kollegák és bará­tok társaságában, akikhez már jóideje őszinte és kölcsönös ro­­konszenv és alkotó barátság fűz. Örömmel tettem eleget ennek a meghívásnak, mert úgy érzem kötelességünk folytatni, éltetni és elmélyíteni azt a nemes ha­gyományt — a két kolozsvári színház alkotó együttműködését —, amelynek alapjait még Za­­haria Birsan a kolozsvári Nem­zeti Színház első igazgatója és Janovics Jenő Kolozsvár szín­­művészeti életének másik nagy alakja vetette meg. Tanulnunk kell egymástól, tisztelnünk és becsülnünk kell egymás munká­ját, hiszen célunk közös: mind tisztább és mind eszméltetőbben villogó tükröt tartani a néző elé, hogy fölismerje benne a kor em­berének arcát és lelkét, önmagát. Szívemből kívánok az elmúlt ötven év sikereihez hasonló sok új sikert a jubiláló kolozsvári Nemzeti Színháznak. Színész tap­sol szeretett barátainak és ked­ves kollegáinak. László Gera, a kolozsvári Állami Magyar Színház művésze sat című tragédia, melynek változatai több nyelven fennmaradtak, s számos román passzusa is volt; a tragédia Grigore Ghica moldvai fejedelem 1777-ben történt meggyilkolásáról szól, és Nicolae Densusianu fedezte fel az egyik váradi egyházi könyvtár­ban. Az erdélyi román színházi elő­adások sorából kiemelhetjük még a következőket : 1775-ben Balázsfalván egy Grigore Maior vígjátékot adtak elő Vasile Neagu-Orbul rendezésé­ben, gazdag jelmez- és díszlettárral. 1817 július elsején Oravitán felavat­ták a színház­épületet, ahol Da­­maschin Bojinca fordításában ját­szották a kor divatos színdarabjait; 1818 februárjában aradi román színi­előadásokról szól a krónika. Ale­­xandru Gavra darabját játszották a szerző közvetlen­­ irányításával , és végül, 1826-ban Balázsfalván előadták Timotei Cipariu verses pásztorjáté­kát, így kezdődött­ jellemvonása, hogy egy pillanatig sem állt magában, hanem eltéphetet­­len, szerves kapcsolat fűzte a román színjátszás egészéhez; ugyanabban az időben, ugyanazzal a célkitűzé­sekkel indult, mint Románia egész területén a színjátszó mozgalom. Az első erdélyi román előadások egybe­esnek a iasi-i és bukaresti színjátszás kezdeteivel. Ezért van az, hogy 1918 december elseje előtt még Shakes­­peare-nél, Schillernél és Victor Hugó­nál is többet szerepel a színpad­on, s mindig a játékrend élén található Alecsandri, majd Caragiale, akiknek darabjait mindig messzehangzó si­kerrel játszották. Ugyanakkor az erdélyi román szín­játszás nem zárkózott el az együttélő nemzetiségek színházi mozgalmaitól, ellenkezőleg, velük, különösképpen a magyarral együtt, jó testvériségben működött és ugyanazokat a célkitű- ­. oldal Művelődési krónika Csíkszeredán két nagy érdeklődés­sel várt vendégszereplésre került sor. Vasárnap a kolozsvári Babel Bolyai Egyetem diákszínjátszói Kis­faludy Károly Kérők című vígjáté­két mutatták be a művelődési ház színpadán, hétfőn a marosvásárhelyi Filharmónia Csíkszeredái bérletsoro­zatának első hangversenyét tartot­ták meg. A hangversenyen fellépett Kiss László kolozsvári hegedűmű­vész, aki a svájci Varga Tibor nem­zetközi hegedűversenyen első díjat nyert. A műsoron Beethoven, Brahms és Mozart művek szerepel­tek. (Munkatársunktól) A Filológiai Tudományok Társa­ságának Szilágy megyei fiókja va­sárnap ülést tartott Zilahon, amely­re a líceumi nyelvtanárokat is meghívta. Az ülésen több tudomá­nyos dolgozatot olvastak fel, többek között időszerű nyelvészeti, iroda­lomtörténeti kérdésekről. A társaság­­tagjai, különösen a szilágycsehi nyelvtanárok már hosszabb ideje foglalkoznak a helyi népköltészet tanulmányozásával, népszokások gyűjtésével is. Ebből a témakörből két dolgozat foglalkozott lakodalmi szokásokkal. (Munkatársunktól) A zilahi líceum irodalomköre a hagyományokhoz híven november utolsó szombatján az iskola hajdani tanítványáról, Ady Endréről emlé­kezett meg. Gazdag műsort állítot­tak össze a költő műveiből, amelyet diákszavalók mutattak be. Legköze­lebb népballada-estet rendeznek a zilahi tanulók, amellyel az iskolán kívül is fellépnek. (Munkatársunk­tól) Fennállásának 80. évfordulóját ,ünnepelte vasárnap a Temes megyei Marginea községhez tartozó Fintesti falu művelődési otthonának kórusa. A díszelőadáson fellépett a lugosi Ion Vidu kórus, a gátaljai és az ig­­risi kultúrotthon, valamint a nagy­­szentmiklósi művelődési ház énekka­ra és a facsádi népi zenekar. (Mun­katársunktól) Továbbra is nyitva tart a megyei tárlat. A­ Köztársasági úti kis terem­ben Macalik Alfrédnek, a nagyvára­di képzőművészeti élet megbecsült öregjének a festményeit láthatja a közönség. (Munkatársunktól) DECEMBERBEN TÖBB SZÍNHÁZI ÉS ZENEI EGYÜTTES INDUL KÜLFÖLDI TURNÉRA • A bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház társulata Cseh­szlovákiába látogat. A turné mű­során Vasile Alecsandrinak a Tu­dor Musatescu által feldolgozott Chirita asszonyság című darabja, Jean Anouilh Beckette és Paul Eve­­rac Ki vagy te ? című színműve szerepel.­­ • Az aradi Állami Színház köl­csönös vendégjáték keretében a bulgáriai Virszetében mutat be több előadást. • A Madrigal kórus december 4-én a párizsi Théátre de Francé­ban részt vesz az UNICEF véd­nöksége alatt sorra kerülő nem­zetközi zenei rendezvényen. • A Maison pour tous francia népi együttes augusztusi romániai látogatását viszonozva, a sinaiai művelődési ház népi együttese egyhetes vendégszereplésre Párizs­ba utazik. APRÓHIRDETÉSEK AZ I.J.E.M.C. megyei vállalat, Csík­szereda, megrendelés alapján azonnal szállít VS/3 típusú 3 rekeszes fém­szekrényt. Bővebb felvilágosításokat a vállalat székhelyén. Postacím: I.J.E.M.C. Miercurea Ciuc, str. Har­­ghitei nr. 47, jud. Harghita, telefon int. 21. (3935) Fájdalommal tudatjuk, hogy KISS LÁSZLÓNÉ, született Kovács Viktó­ria, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése december 3-án délelőtt 10 órakor lesz és a nyárádköszvényesi római katolikus temetőben helyezzük örök nyugalomra. A gyászoló család (1844) Lugos jövőre is az elsők között akar szerepelni (Folytatás az 1. oldalról) tulajdont képező lakás lesz. Ez a a 175 lakás mind a város új mikro­­rajonjában épült, illetve épül (év végéig még 20 új lakás átadása ese­dékes). A korszerű tömbházak épí­tése mellett az idén 62 magánház épült a muncípium különböző ré­szein. Különben magánházépítés céljából az idén 135 családnak adott a néptanács telket Jövőre új tömb­házakban további 250 lakás építése szerepel terveinkben. A nagyvállalatok úgy próbálnak könnyíteni a lakásgondokon, hogy intézményi otthonokat építenek, így például a lugosi textilipari válla­lat az idén új leányotthont épített, amelynek az átadása év végéig meg­történik, az építkezési tröszt lugosi részlege pedig jövőre tervezi egy 100 helyes legényszállás befeje­zését. A szociális létesítmények között elsősorban a Marx utcában épülő és december 31-ig átadásra kerülő 100 helyes bölcsödét említeném az idei megvalósítások sorában. Az autótulajdonosok számának nö­vekedése, de nem utolsó sorban az élénk turistaforgalom tette szük­ségessé Lugoson is egy modern au­­­­tószervíz létrehozását. A Timikul helyiipari vállalat a karánsebesi úton még év végéig átadja rendel­tetésének az évi 2000 autó javítá­sára­ és karbantartására alkalmas korszerű új autószervizt. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielé­gítésére a Banajeana utcában fel­épült és már egy hónapja működik egy új szövetkezeti szabóság. A tulajdonképpeni műhelyek mellett itt a Munca termelőszövetkezet rak­tárakat is épített. Talán előzetesnek ennyi is elég Lugos idei városfejlesztési program­jának megvalósulásáról. Mint lát­ható, nem várjuk üres kézzel a vá­rosfejlesztésben sem az új eszten­dőt, amikor megint az első helyek egyikét szeretnénk Lúgosnak tudni.

Next