Előre, 1970. január (24. évfolyam, 6894-6917. szám)
1970-01-04 / 6894. szám
1970. JANUÁR 4., VASÁRNAP •r Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének a tokiói The Yomiuri Shimbun című lap számára adott interjúja (Folytatás az 1. oldalról) nyos együttműködés elveire kell alapozni, azokra az elvekre, amelyeket a népek mindinkább magukévá tesznek és amelyek egyre több hívet szereznek, beleértve számos ország kormányköreit is. Az élet bebizonyítja, hogy ezen elvek tiszteletben tartása a béke az enyhülés sine qua non feltétele ; ennek a nemzetközi normáktól elválaszthatatlan dialektikus egésznek bármilyen megcsorbítása komoly zavarokat idézhet elő az államok közötti kapcsolatokban, bármikor konfliktusokhoz vezethet, beleértve a fegyveres összecsapásokat is. Ezen elvi komplexumnak lényege végső fokon abban áll, hogy tiszteletben tartsák minden egyes nép elidegeníthetetlen szent jogát ahhoz, hogy szabadon és háborítatlanul rendelkezhessék saját sorsa fölött, hogy a szociális-politikai fejlődésnek azt az útját kövesse, amely a legjobban megfelel akaratának és létérdekeinek, hogy az emberiség béketörekvéseinek megfelelő külpolitikát folytasson, hogy egyenlő jogokkal részt vehessen a népek alkotta világközösség életében. Ezen óhaj töretlen megvalósulása tág lehetőségeket tárna fel a nemzetközi nézeteltérések megoldására, az államok közötti normális kapcsolatok kiépítésére és a tartós béke meghonosítására. Ami a konkrét intézkedéseket illeti, amelyeket tenni kellene, hogy e lehetőségeket mielőbb valósággá változtassuk, ami az enyhülés és a haladás követelményeinek leginkább megfelelő politikát illeti , ennek abban kellene megtestesülnie, hogy az államok között fokozódjanak a kapcsolatok és a kontaktusok, a kölcsönösen előnyös együttműködés, hogy teljességgel lemondjanak az erőszak alkalmazásáról a nemzetközi életben és a más államok belügyeibe való beavatkozásról. Úgyszintén nagy jelentősége volna a fegyverkezési hajsza megszüntetésének — főleg az atomfegyverkezések terén, ami óriási veszélyt jelent a biztonságra és az emberi civilizációra nézve —, a világ két szembenálló katonai blokkra való megoszlása felszámolásának, minden olyan presszióról és katonai demonstrációról való lemondásnak, ami a népek megfélemlítésére irányul. Rendkívül fontos intézkedés volna az enyhülés felé az európai kontinens biztonságának megvalósítása, egy összeurópai értekezlet megszervezése e cél érdekében, mivel ennek megvalósulása nemcsak az európai nemzetközi politikai légkört enyhítené, nemcsak e kontinens népeit szolgálná, hanem üdvös befolyást gyakorolna az államok kapcsolataira valamenynyi kontinensen, az egész világ politikai légkörére. A népek béketörekvéseinek valóra váltásában, a nemzetközi jog tiszteletben tartásában — véleményünk szerint — fokozott szerep hárul az Egyesült Nemzetek Szervezetére. E felelősségteljes feladatai teljesítésében rendkívüli jelentőséggel bírnak e világszervezet egyetemességének létrehozása, a Kínai NK törvényes ENSZ-jogainak helyreállítása, újabb államok képviselete az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A haladó erők egyik fő célkitűzése kell hogy legyen, hogy számolják fel a kolonialista vagy újkolonialista uralom bármely formáját, hogy támogassák a nemrég felszabadult államokat függetlenségük megszilárdításában, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, a szakadéknak a megszüntetésében, amely elválasztja őket a világ fejlett országaitól. A méltányosság alapvető követelménye, hogy valamennyi nép rátérhessen a haladás útjára, hogy élvezhesse a modern civilizáció vívmányait, s ilyképpen aktívan részt vehessen a nemzetközi együttműködésben, a békéért és enyhülésért folytatott általános harcban. E létfontosságú főbb irányokban bontakoztatják ki egyre jobban erőfeszítéseiket a békeszerető népek, a haladó erők valamennyi kontinensen. Ezekből a szempontokból kiindulva — s így válaszolva az ön kérdésére — derűlátóan ítélem meg az emberiség előrehaladását a következő évtizedben. Hiszen a béke vés a haladás erőinek abban a képességében, hogy egészséges mederbe, az enyhülés, a biztonság és a béke felé terelhetik a nemzetközi életet. Nem férhet kétség hozzá, hogy a haladó emberiségnek végül is sikerülnie fog érvényesítenie a szabadság, a függetlenség és a haladás eszményeit, meghonosítani a nemzetközi életben a népek közötti gyümölcsöző együttműködésen, barátságon, tisztelén és bizalmon alapuló kapcsolatokat. KÉRDÉS : A Román Kommunista Párt X. kongresszusán ön kijelentette, hogy Románia továbbra is olyan politikát folytat, amelynek célja előmozdítani a megértést és a gazdasági kooperálás fejlődését a világ összes államaival, függetlenül társadalmi-politikai rendszerüktől. Sajnos, a világon sok olyan incidens történik, amely veszélyeztetheti az együttműködést és a békét. A jelek szerint a vietnami háború befejezéshez közeledik, de a párizsi megbeszélések perspektívái még nem tekinthetők teljesen optimistáknak. Mi az Ön véleménye a vietnami konfliktus megoldási módozataival kapcsolatban ? VÁLASZ : Országunk külpolitikájának egyik alapvető eleme a nemzetközi együttműködés széleskörű fejlesztése. Románia, mint szocialista ország, természetesen a szocialista államokkal való sokoldalú kapcsolatokat helyezi politikájának középpontjába, minthogy ezekhez az államokhoz a rendszer, az ideológia és a célok azonossága fűzi ; ugyanakkor országunk bővíti kapcsolatait a világ összes államaival, a társadalmi rendszerre való különbség nélkül, azoknak az elveknek az alapján, amelyeket fentebb említettem. Úgy véljük, hogy a gazdasági, diplomáciai, műszaki-tudományos, kulturális kapcsolatok bővítése létszükséglet korunkban, amikor minden népnek feladata hozzájárulni a civilizáció fejlesztéséhez, az anyagi és szellemi értékek világméretű cseréjének növeléséhez ; ez előmozdítja minden egyes nemzet, minden egyes nép haladását és jólétét. Ugyanakkor az együttműködés az a kipróbált és hatékony út, amely elősegíti a jobb kölcsönös megismerést, a népek közötti bizalmatlanság és gyanakvás kiküszöbölését, olyan nemzetközi megértési légkör érvényesülését, amely lehetővé teszi a háború kizárását a társadalom életéből, a tartós béke meghonosodását. A nemzetközi kooperálás széleskörű fejlesztése érdekében, az enyhülés és a béke feltételei között, véleményem szerint a népeknek határozott lépéseket kell tenniük bármilyen —meglevő vagy potenciális — feszültségi forrás felszámolásáért, minden olyan tűzfészek felszámolásáért, amely kirobbanthat egy újabb világháborút. Jelenleg a földgömb legforróbb pontja, a világbéke szempontjából legégetőbb és legveszélyesebb konfliktus továbbra is az Amerikai Egyesült Államok által folytatott vietnami háború ; a világközvéleményben aggodalmat kelt ez a háború, s a haladó emberiség mélységes helytelenítésével találkozik. Úgy véljük, hogy a vietnami konfliktus megoldását politikai úton kell biztosítani — nem pedig a katonai összecsapás folytatásával. Ebben a vonatkozásban szükséges, hogy az Amerikai Egyesült Államok vonja ki összes csapatait Vietnamból, hogy olyan koalíciós kormányt alakítsanak, amely lehetővé teszi Dél-Vietnam demokratikus, független fejlődését. A vietnami népet hagyni kell, hogy saját akaratának és óhajának megfelelően, minden külső beavatkozás nélkül maga oldja meg belügyeit, beleértve hazája egyesítésének kérdését is. Ez a vietnami konfliktus felszámolásának egyedüli lehetősége. Reméljük, hogy a párizsi tárgyalások — amelyek, sajnos elhúzódnak — megfelelnek majd a népek várakozásának, a közvélemény kívánságának, hogy érjen véget a vietnami háború. Úgy véljük, az összes országoknak kötelessége támogatni a konfliktus békés megoldását. Románia, az összes békeszerető népekkel együtt, következetesen síkra fog szállni azért, hogy a vietnami kérdést e nép szabadsághoz és függetlenséghez való joga tiszteletben tartásának szellemében, az általános béke és biztonság szellemében oldják meg. KÉRDÉS: Mint ismeretes, a Szovjetunió és a Kínai NK között nagy nézeteltérések vannak. Japánban ismerik és nagyra értékelik Romániának a két ország közötti nézeteltérések elsimítására kifejtett erőfeszítéseit. Meg szeretnénk ismerni az ön véleményét e nézeteltérésekkel kapcsolatban, amelyeket a világ népei nemcsak a két nagyhatalom közötti viszonyra vonatkozó problémának tekintik,, hanem az ázsiai és a világbéke és biztonság megóvása szempontjából is nagyfontosságú problémának VÁLASZ : Mi mindig azt tartottuk, hogy a két nagy szocialista állam — a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság — közötti normális kapcsolatok, baráti együttműködési kapcsolatok, a közöttük fennálló vitás kérdések és nézeteltérések tárgyalások útján történő békés megoldása rendkívül nagy nemzetközi jelentőségű, alapvető tényezője a békének és az enyhülésnek. Meggyőződésünk, hogy a két állam között fennálló jelenlegi nézeteltérések átmeneti jellegűek. Üdvözöltük és üdvözöljük a tárgyalások megkezdését a szovjet nép és a kínai nép hivatalos képviselői között, ezúton fejezzük ki azt a reményünket, hogy megoldják a vitás kérdéseket. Ez egyaránt megfelelne a két ország érdekeinek, valamint a béke és a haladás, a nemzetközi fejlődés és együttműködés általános ügyének. KÉRDÉS : A béke és a feszültség enyhítése ügyének szentelt jelenlegi diplomácia — amelyet az ön országának kormánya is folytat — egyik lényeges vonása a kontaktusok, a véleménycserék fokozása az államvezetők között, felülemelkedve a társadalmi-politikai rendszerekben mutatkozó minden eltérésen. Ezzel kapcsolatban pozitív elemként ítéltük meg Nixon elnök néhány hónappal ezelőtt tett romániai látogatását. Úgy véljük, hogy ez a látogatás — amely voltaképpen egy amerikai elnök első látogatása egy szocialista országban — szimbólikus eseménye a Kelet és Nyugat közötti enyhülési folyamatnak, s ez jelentősen hozzájárul a gazdasági és kulturális kapcsolatok, cserék fejlesztéséhez a két rendszerhez tartozó országok között. Szeretnénk ha Ön kifejtené véleményét e cserék további fejlődési kilátásaival, s Romániának e tekintetben kezdeményezendő lépéseivel kapcsolatban. VÁLASZ : A békés egymás mellett élés elvét gyakorlatilag alkalmazva Románia olyan politikát folytat, amelynek célja a széles körű kontaktusok, találkozók és tárgyalások létrehozása sok ország vezetőivel, tekintet nélkül az országok társadalmi rendszerére. Az utóbbi években gyakori kölcsönös látogatások, találkozók és megbeszélések folytak le — különböző szinten — államunk és más európai, és más kontinensbeli államok képviselői között. Ezek közé tartozott Richard Nixonnak, az USA elnökének romániai látogatása is. Véleményünk szerint ez a látogatás alkalmat nyújtott a hasznos véleménycserére, a két országot érdeklő kérdések és a mai emberiséget foglalkoztató más problémák őszinte és nyílt szembesítésére. Ez a látogatás lépést jelentett előre a Románia és az USA közötti együttműködés fejlesztésében, mindkét nép javára , ugyanakkor a látogatás meggyőződésünk szerint hozzájárult a nemzetközi enyhülés és együttműködés általános ügyéhez. Köztudomású, hogy Románia és az Amerikai Egyesült Államok különböző társadalmi rendszerű államok, s így felfogásuk a világ társadalmi-politikai fejlődéséről és a nemzetközi élet számos más problémájáról különbözik. Úgy véljük azonban, hogy ezek az eltérések nem gátolhatják — és nem szabad hogy meggátolják — az országok közötti normális kapcsolatok kibontakozását; ellenkezőleg, éppen az államok közötti ilyenszerű különbségek fennállása teszi szükségessé — a béke és az együttműködés érdekében —, hogy a nemzetközi életben aktívan előmozdítsuk a kontaktusokat, a megbeszéléseket és tárgyalásokat. Az országok ilyképpen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel felkutassuk a nézeteltérések felszámolásának eszközeit és lehetőségeit, hogy hatékonyan megoldjuk a mai nemzetközi élet bonyolult problémáit, hogy egyengessük az összes népek közötti bizalom és együttműködés útját. Csak egy ilyen mélységesen konstruktív, realista és tisztánlátó politika szolgálhatja a nemzetközi enyhülés, béke és biztonság érdekeit. Mi azt hisszük, hogy ebben az irányban kell munkálkodnia minden egyes államnak, tekintet nélkül társadalmi rendszerére és függetlenül attól, hogy milyen földrészen terül el. Románia továbbra is fejleszteni fogja kontaktusait és véleménycseréit valamennyi országgal, mivel ebben látja a népek közötti közeledés és megértés, a világbéke egyik alapvető feltételét. KÉRDÉS : Az ön országa egyike azoknak a kelet-európai országoknak, amelyekkel Japán helyreállította diplomáciai kapcsolatait; társadalmi rendszerük különbözősége ellenére a két ország közötti gazdasági kapcsolatok és kulturális cserék szemmel láthatóan fejlődnek. Szeretnénk, ha ön kifejtené véleményét e kapcsolatok alakulására és arra vonatkozóan, hogy mit várnak tőlük a jövőben. VÁLASZ: Elmondhatjuk, hogy Románia kapcsolatai Japánnal pozitívan alakulnak , fejlődnek a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más vonatkozású cserék , ami hasznára van mindkét népnek, valamint a béke és a nemzetközi kooperálás ügyének. Persze, Románia és Japán között fennállnak mind társadalmi rendszerbeli különbözőségek, mind nagy földrajzi távolságok , ez azonban nem gátolja a kölcsönös bizalmon és tiszteleten, a kölcsönös előnyön alapuló jó együttműködési kapcsolatok fenntartását. Természetesen, nem , állíthatjuk, hogy kimerültek a román-japán együttműködési kapcsolatok összes fejlesztési lehetőségei ; ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ebben a tekintetben vannak még feltáratlan tartalékok, amelyek felkutathatók és hasznosíthatók mindkét ország közös erőfeszítései és óhaja révén. Hogy mit várunk a jövőben ezektől a kapcsolatoktól ? Azt óhajtjuk, hogy egyre inkább bővüljenek, hogy a Románia és Japán közötti cserék és együttműködés váljon még gyümölcsözőbbé, hogy népeink működjenek egyre aktívabban közre a nemzetközi enyhülés és egyetértés ügyének szolgálatában. Meggyőződésünk, hogy a román-japán kapcsolatok a jövőben felfele ívelően fognak fejlődni a két nép, az együttműködés és az általános béke érdekében. Megragadom az alkalmat, hogy lapjuk útján, újév alkalmából meleg üdvözletemet tolmácsoljam a japán népnek, a fejlődésért, demokráciáért és békéért küzdő japáni haladó erőknek , hogy a román nép és a magam nevében a legszívélyesebben sikert kívánjak a japán népnek a jólétéért és boldogságáért folytatott tevékenységhez. VASÁRNAP I. MŰSOR : 8.45 VASÁRNAPI MATINÉ ISKOLÁSOKNAK • Al. Mitru : Tristan és Izolda • Sakk • A tenger fia — filmsorozat: 10.45 FALUMŰSOR: • Év kezdetén a Termések és ugarak — dokumentumfilm • Népi zene 11.15 Szimfonikus hangverseny, a Francia Rádió Televízió zenekara játszik, vezényel : Roberto Renzi. Műsoron : Robert Schumann IV. Szimfóniája és Maurice Ravel Spanyol szimfóniája 12.00 A haza védelmében. 12.35 MAGYAR NYELVŰ ADÁS. 16.30 Vasárnapi magazin. Meghívott : a sport, a varieté, a balett és a könnyűzene. 19.00 Esti híradó. 19.20 Filmújdonságok • Mit látunk 1970-ben • Tetszik önnek a zenés film ? • Filmbarátok figyelmébe • Határainkon túl • Román filmek 1970-ben. 19.40 Népi zene. Közreműködik Maria Lazoretu, Lucretia Ciobanu, Mia Barbu, Alex. Grozulu, Nicu Stanescu, Stefan Lazarescu. 20.00 A Floss menti malom (Utolsó rész). 20.45 Könnyűzene. Közreműködik : Anda Calugareanu, Florian Pitic és Dan Tufaru, valamint Margareta Pislaru. 21.25 Rajzfilm. 21.50 Éjszakai híradó. 22.05 TALÁLKOZÁS AZ OPERETTEL. Részletek a Szálljon a dal, A cirkusz csillaga, Marco Polo és a My fair lady című operettből. Közreműködik : Adriana Codreanu, Valeria Radulescu, Lucia Roic, Vali Niculescu, Constanta Cimpeanu, Cleopatra Melidoneanu, Marica Munteanu, Lili Dusescu, Ion Dacian, Nicolae Ifaranu, Nae Roman, Ion Fanareanu, Toni Buiachi, Bugarin Dusan és mások. 22.55 Tévé-sport. II. MŰSOR : 20.00 Dokumentumfilmek. 20.30 Az egyetemes zeneirodalom remekei. A George Enescu Állami Filharmónia zenekara Mihai Brediceanu vezényletével előadja Beethoven IX. Szimfóniáját. 21.15 Színészek és szerepek. Film a moszkvai Kisszínház több kiváló művészéről. 22.05 Hiúság vására — a filmsorozat III. része. HÉTFŐ 18.00 Műszaki konzultáció. 18.20 A zenei és koreográfiai líceumok köztársasági fesztiválja. 18.50 Ioana Cristea és Emil Gavris népdalokat énekel. 19.00 Esti híradó. 19.20 Keringők és folklórfeldolgozások a Tecuci-i fúvószenekar előadásában. 19.30 Képzőművészeti adás. 19.45 Tilos a belépés. Riport Bukarest város múzeumának eddig be nem mutatott történelmi kincseiről. 20.00 Reflektor. 20.15 Hiúság vására — a folytatásos film befejező része. 21.00 Vetélkedő adás. Témák : • Lucian Blaga • Nansen 22.00 Politikai szemle. 22.10 Éjszakád híradó. 22.30 Könnyűzene Alain Barriere előadásában. 22.45 Színpad. KEDD 17.00 Nemzetközi síugró verseny 18.00 Gazdasági szemle 18.25 Fiatal díjnyertesek előadó estje 19.00 Esti híradó 19.20 Gépkocsivezetőknek 19.30 Mit tudunk és mit nem tudunk az emberről? Folytatódik-e a fejlődés — tudományos adás 20.00 Reflektor 20.20 A szakácsnő — filmvígjáték 21.30 Irodalmi adás 22.00 Éjszakai híradó 22.20 A Föld körül : Ciprus 22.40 Visszatekintés az 1969. év zenei eseményeire SZERDA 18.00 Gyermekadás 18.30 LENIN IFJÚSÁGA — szovjet film 19.00 Esti híradó 19.20 A hét dalai 19.40 A tévé ankétja. A dosszién túl 20.10 TÉVÉFILMMÚZEUM — Harag — főszerepben Spencer Tracy és Silvia Sydnai 22.00 Éjszakai híradó 22.15 A tévé irodalmi szalonja — vendéglátó : Radu Boureanu 22.55 Mario del Monaco énekel CSÜTÖRTÖK I. MŰSOR : 17.30 MAGYAR NYELVŰ ADÁS 18.05 Kaland a hegyekben — fimsorozat 18.35 Nyelvészeti adás 19.00 Esti híradó 19.20 Népi zene 19.30 Premier plan : Aurel Baranga színműíró 20.00 Reflektor 20.15 SZÍNHÁZI EST : Georg Büchner Woyzeck című darabja 21.40 A jövőhét műsorából 22.00 Éjszakai híradó 22.30 Könnyűzene fiatal előadóművészekkel II MŰSOR : 20.00 Szimfonikus hangverseny. A Rádió-Televízió zenekarát Emanuel Elenescu vezényli. Közreműködik: Cristea Zalu 21.00 Bosszúállók — filmsorozat (ismétlés) PÉNTEK 17.00 Konzultáció iskolásoknak 18.00 A gyermekek világában 18.30 Az eszmék krónikája 18.50 Moldvai népi muzsika 19.00 Esti híradó 19.20 Reflektor 19.30 Kérdezzünk — tudományos adás. A kávé, a dohány, az alkohol serkentő szer-e vagy méreg? Az adás telefonszámai 13 46 10 és 16 20 80 20.30 Találkozunk 12 órakor — az NDK filmstúdióinak dekrektív filmje 21.50 Valentin Silvestru Szórakozás című darabja 22.20 Éjszakai híradó 22.30 Nemzetközi szemle 23.05 Híres román énekesek: Rita d’Oria és Emil Marinescu SZOMBAT I. MŰSOR : 17.00 Német nyelvű adás 18.05 A VÁROS KULCSA — ifjúsági vetélkedő 19.00 Esti híradó 19.20 Rajzfilmek 19.30 Reflektor 19.45 Tévé enciklopédia • Mata Hari • Duna-delta • Szenegáli harc 20.45 Bosszúállók — filmsorozat 21.35 Könnyűzene 22.30 Éjszakai híradó, sport II. MŰSOR : 20.00 Színházi est : Marcel Achard A bolond lány 22:20 Kloss kapitány újabb kalandjai — a filmsorozat IV. része A TELEVÍZIÓ MŰSORA január 4-től —január 10-ig ELŐRE 3. oldal Pionírok és iskolások hagyományos újévi köszöntője a párt-és államvezetőkhöz (Folytatás az 1. oldalról) forró hálával viseltetnek kommunista pártunk iránt, amely boldog gyermekkort teremtett számukra és ragyogó jövőjükről is gondoskodott : A dolgos nép, szerető, hű atyánk. Ezt a köszöntőt, ő bízta reánk. Arany a szánkónk, gyönggyel van kiverve, Selymes sörényű táltos repítette, S az ostort Babszem Jankó cserdítette Pionírok Palotájától ide, a Központi Bizottságig. Most, amikor az ötéves Terv testet ölt, valósággá válik, S hogy virágozni látja a világ Szépnevű hazánkat, Romániát. A Központi Bizottsághoz , megérkeztünk, Vörös és háromszín zászló leng felettünk, Az ország szive A kommunista holnapot kitárt Szívvel és tiszta fővel így köszöntjük, Mert így nevel a Román Kommunista Párt. A párt főtitkárához intézett szavaiban az egyik gyermek az alábbi köszöntőt mondotta : S most gyermekek tiszta szívünkből Nicolae Ceausescu elvtársat köszöntsük föl. Szívtől szívig szálljon üzenetünk, és kérjük föl, hogy segítsen nekünk A kommunizmust — álmunkat elérni. S csókoljuk meg, mert talpig férfi, És tiszta, mint a harmat könnye, Mely két évezrede hull román földre, S egyenes, mint az öröm, mint a rend, Melyet hazánkban újítón teremt. Köszöntse vörös rózsák égő szirma, Mert hazánké, a világé, mert kommunista, Életünket az életével A pártunk fonja egybe biztos kézzel, Es mert az igazságot szereti. Legyen oly ifjú — kívánjuk neki — Mint almája ága, Körtefa virága, Mint a nyíló kertek Legszebb rózsaszála, Mint a vörösen parázsló, Meg a háromszínű zászló. A meleghangú köszöntőt a szokásos csengettyűszó, dudálás, ostorcsattogtatás kíséri. Az ökrösfogat helyét ezúttal szimbolikusan egy miniatűr traktor veszi át, amely a kis gépészekhez van méretezve. Megható megnyilvánulása ez a pártunk, az egyre virágzóbb hazánk iránti szeretetnek, fogadalomtétel a pionírok részéről, hogy méltó folytatói lesznek szüleik művének. Nicolae Ceausescu elvtárs meleg szavakban mondott köszönetet a pioníroknak a párt Központi Bizottságát, a román népet, hazánkat illető jókívánságokért. „Jó szokás — mondotta az RKP főtitkára —, hogy újévkor a pártnak és kormánynak, a haza vezetőinek azt kívánják: munkálkodjanak még jobban valamennyi dolgozó törekvéseinek valóra váltásán. Pártunk, kormányunk egész munkája nektek, gyerekeknek, szülötteknek, egész népünknek a boldogságára irányul. Mindaz, amit a párt, Központi Bizottsága megvalósít, arra irányul, hogy hazánkat napról napra újabb csúcsokra emelje, megteremtse a feltételeket a kommunizmus győzelméhez, a román nép boldog jövőjéhez. Szívből kívánom, hogy érjetek el minél jobb eredményeket a tanulásban, mert csak így válhattok a haza igaz honpolgáraivá ; mai jókívánságaitok csak így ölthetnek testet a jövőben, s így élhettek egy olyan országban, ahol a sorsa urává vált nép egyre ragyogóbb jelent és jövőt alkot magának. A tanulásban sikereket, hosszú életet és sok boldogságot kívánok mindnyájatoknak !“ A párt- és államvezetők behívták a kis újévköszöntőket a párt Központi Bizottságának székházába. Itt a hagyományoknak megfelelően almával és pereccel, cukorkával és dióval kínálják, melegen megölelik őket s a gyermekekkel együtt csoportfelvételt készítenek. forrón itt dobog ma, Itt a jelen a jövőt ostromolja. Központi Bizottság: •Innen irányítják A román nép sorsát a kommunisták. Gyermeklelkünket izzón által járja A Tizedik Kongresszus fénysugára. Miénk a jövő s a cél, mit elénk állít, Méltók is leszünk hozzá mindhalálig. Ha bő kucsmánkban ma el is veszünk még, Azért a munka hősei leszünk még. Nicolae Ceausescu elvtárs, •) 1 az Államtanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit (Folytatás az 1. oldalról) de Gimenez-Arnau, Spanyolország konzuláris és kereskedelmi képviseletének vezetője. A diplomáciai testület és a maga nevében Ewald Moldt, a Német DK nagykövete, a diplomáciai testület korelnöke szívélyesen üdvözölte az Államtanács elnökét az új év alkalmából. Örömmel ragadom meg az alkalmat — mondotta Ewald Moldt nagykövet —, hogy a nagykövetek, meghatalmazott miniszterek és ügyvivők nevében újabb sikereket kívánjak önnek, tisztelt elnök úr, az Államtanács elnökének és Románia Szocialista Köztársaság kormányának ahhoz a hatalmas építőmunkához, amelyet odaadóan és híven folytatnak a román nép haladása, felvirágzása és békés jövője érdekében. 1969-ben számos kezdeményező lépés történt Románia Szocialista Köztársaság és az általunk képviselt országok sokoldalú együttműködésének további fejlesztéséért. Most, 1970 küszöbén kifejezem meggyőződésemet, hogy mi, a Románia Szocialista Köztársasággal diplomáciai és konzuláris kapcsolatokat fenntartó államok képviselői, mindent megteszünk a népeink és a román nép közötti kapcsolatok további fejlesztéséért és gyarapításáért az egyetértés érdekében, a humanizmus és a világbéke szellemében. Engedje meg, tisztelt elnök úr — mondotta végül a nagykövet —, hogy kifejezzük őszinte jókívánságainkat, jó egészséget és boldogságot kívánjunk önnek és családjának. Nicolae Ceausescu elvtárs az Államtanács, a Minisztertanács és a maga nevében megköszönte a diplomáciai testület tagjainak az újévi jókívánságokat és ezeket mondotta : Mindenben osztom a diplomáciai testület korelnökének azt a megállapítását, hogy 1969 folyamán szüntelenül fejlődtek a kapcsolatok Románia és az önök által képviselt országok között. Mint tudják, a román kormány megkülönböztetett figyelemmel fejleszti együttműködési kapcsolatait a világ összes államaival, a szocialista országokkal és a többi országgal egyaránt, abból indulva ki, hogy minél jobbak az együttműködés és a kooperáció kapcsolatai minden tevékenységi területen a világ országai között, annál inkább biztosítani lehet a feltételeket minden egyes nép haladásához, a biztonsághoz és a békéhez világszerte. 1969 újabb eredményeket hozott a népek együttműködése terén, noha a világon továbbra is vannak feszültségi gócok ; szeretném külön kiemelni az európai biztonság feltételeinek megteremtése útján történt lépéseket. A román nép azt kívánja, hogy az új esztendő még nagyobb eredményeket hozzon a nemzetközi kooperáció és együttműködés terén. Engedjék meg, hogy ez alkalommal is hangot adjak népünk óhajának, s egyébként az összes népek óhajának, hogy a következő év hozza meg a békét Vietnamban, a békét a Közel- Keleten, hozzon sikereket az európai és a világbéke megteremtésében. A román nép, az Államtanács és a román kormány ebben a szellemben cselekszik a jövő esztendőben is, s igyekszik hozzájárulni a világ államai közötti együttműködés fejlesztéséhez, a biztonság és a béke biztosításához. Meggyőződésem, hogy a jövő évben Románia és az önök által képviselt országok közötti kapcsolatok tovább fejlődnek népeink érdekében, a világbéke ügye érdekében. Kérem, tolmácsolják kormányuknak, államfőjüknek, országuknak, népüknek a román nép, a kormány, az Államtanács és jómagam legjobb kívánságait. Önöknek és családjuknak jó egészséget és boldogságot kívánok. Boldog újévet ! Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi román vezető szívélyesen elbeszélgetett a diplomáciai képviseletek vezetőivel.