Előre, 1970. január (24. évfolyam, 6894-6917. szám)

1970-01-04 / 6894. szám

1970. JANUÁR 4., VASÁRNAP •r Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének a tokiói The Yomiuri Shimbun című lap számára adott interjúja (Folytatás az 1. oldalról) nyos együttműködés elveire kell alapozni, azokra az elvekre, amelye­ket a népek mindinkább magukévá tesznek és amelyek egyre több hívet szereznek, beleértve számos ország kormányköreit is. Az élet bebizo­nyítja, hogy ezen elvek tiszteletben tartása a béke az enyhülés sine qua non feltétele ; ennek a nemzetközi normáktól elválaszthatatlan dialek­tikus egésznek bármilyen megcsor­bítása komoly zavarokat idézhet elő az államok közötti kapcsolatokban, bármikor konfliktusokhoz vezethet, beleértve a fegyveres összecsapáso­kat is. Ezen elvi komplexumnak lé­nyege végső fokon abban áll, hogy tiszteletben tartsák minden egyes nép elidegeníthetetlen szent jogát ahhoz, hogy szabadon és háborítat­lanul rendelkezhessék saját sorsa fölött, hogy a szociális-politikai fej­lődésnek azt az útját kövesse, amely a legjobban megfelel akaratának és létérdekeinek, hogy az emberiség béketörekvéseinek megfelelő külpo­litikát folytasson, hogy egyenlő jo­gokkal részt vehessen a népek alkot­ta világközösség életében. Ezen óhaj töretlen megvalósulása tág lehető­ségeket tárna fel a nemzetközi né­zeteltérések megoldására, az álla­mok közötti normális kapcsolatok kiépítésére és a tartós béke megho­nosítására. Ami a konkrét intézkedéseket il­leti, amelyeket tenni kellene, hogy e lehetőségeket mielőbb valósággá változtassuk, ami az enyhülés és a haladás követelményeinek leginkább megfelelő politikát illeti , ennek abban kellene megtestesülnie, hogy az államok között fokozódjanak a kapcsolatok és a kontaktusok, a kölcsönösen előnyös együttműködés, hogy teljességgel lemondjanak az erőszak alkalmazásáról a nemzetkö­zi életben és a más államok bel­­ügyeibe való beavatkozásról. Úgy­szintén nagy jelentősége volna a fegyverkezési hajsza megszüntetésé­nek — főleg az atomfegyverkezések terén, ami óriási veszélyt jelent a biztonságra és az emberi civilizáció­ra nézve —, a világ két szemben­álló katonai blokkra való megoszlása felszámolásának, minden olyan presszióról és katonai demonstráció­ról való lemondásnak, ami a népek megfélemlítésére irányul. Rendkívül fontos intézkedés volna az enyhülés felé az európai kontinens biztonsá­gának megvalósítása, egy összeuró­pai értekezlet megszervezése e cél érdekében, mivel ennek megvalósu­lása nemcsak az európai nemzetközi politikai légkört enyhítené, nem­csak e kontinens népeit szolgálná, hanem üdvös befolyást gyakorolna az államok kapcsolataira valameny­­nyi kontinensen, az egész világ poli­tikai légkörére. A népek béketörek­véseinek valóra váltásában, a nem­zetközi jog tiszteletben tartásában — véleményünk szerint — fokozott szerep hárul az Egyesült Nemzetek Szervezetére. E felelősségteljes fel­adatai teljesítésében rendkívüli je­lentőséggel bírnak e világszervezet egyetemességének létrehozása, a Kí­nai NK törvényes ENSZ-jogainak helyreállítása, újabb államok kép­viselete az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében. A haladó erők egyik fő célkitűzése kell hogy legyen, hogy számolják fel a kolonialista vagy újkolonialista uralom bármely for­máját, hogy támogassák a nemrég felszabadult államokat függetlensé­gük megszilárdításában, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésé­ben, a szakadéknak a megszünte­tésében, amely elválasztja őket a világ fejlett országaitól. A méltá­nyosság alapvető követelménye, hogy valamennyi nép rátérhessen a haladás útjára, hogy élvezhesse a modern civilizáció vívmányait, s ilyképpen aktívan részt vehessen a nemzetközi együttműködésben, a békéért és enyhülésért folytatott ál­talános harcban. E létfontosságú főbb irányokban bontakoztatják ki egyre jobban erő­feszítéseiket a békeszerető népek, a haladó erők valamennyi konti­nensen. Ezekből a szempontokból kiindulva — s így válaszolva az ön kérdésére — derűlátóan ítélem meg az emberiség előrehaladását a kö­vetkező évtizedben. Hiszen a béke vés a haladás erőinek abban a ké­pességében, hogy egészséges meder­be, az enyhülés, a biztonság és a béke felé terelhetik a nemzetközi életet. Nem férhet kétség hozzá, hogy a haladó emberiségnek végül is sikerülnie fog érvényesítenie a szabadság, a függetlenség és a hala­dás eszményeit, meghonosítani a nemzetközi életben a népek közötti gyümölcsöző együttműködésen, ba­rátságon, tisztelén és bizalmon ala­puló kapcsolatokat. KÉRDÉS : A Román Kom­munista Párt X. kongresszu­sán ön kijelentette, hogy Ro­mánia továbbra is olyan poli­tikát folytat, amelynek célja előmozdítani a megértést és a gazdasági kooperálás fejlődé­sét a világ összes államaival, függetlenül társadalmi-politi­kai rendszerüktől. Sajnos, a világon sok olyan incidens történik, amely ve­szélyeztetheti az együttműkö­dést és a békét. A jelek sze­rint a vietnami háború befe­jezéshez közeledik, de a pári­zsi megbeszélések perspektí­vái még nem tekinthetők tel­jesen optimistáknak. Mi az Ön véleménye a vietnami konfliktus megoldási módoza­taival kapcsolatban ? VÁLASZ : Országunk külpolitiká­jának egyik alapvető eleme a nem­zetközi együttműködés széleskörű fejlesztése. Románia, mint szocia­lista ország, természetesen a szocia­lista államokkal való sokoldalú kap­csolatokat helyezi politikájának kö­zéppontjába, minthogy ezekhez az államokhoz a rendszer, az ideológia és a célok azonossága fűzi ; ugyan­akkor országunk bővíti kapcsolatait a világ összes államaival, a társadal­mi rendszerre való különbség nél­kül, azoknak az elveknek az alap­ján, amelyeket fentebb említettem. Úgy véljük, hogy a gazdasági, dip­lomáciai, műszaki-tudományos, kul­turális kapcsolatok bővítése létszük­séglet korunkban, amikor minden népnek feladata hozzájárulni a civi­lizáció fejlesztéséhez, az anyagi és­ szellemi értékek világméretű cseré­jének növeléséhez ; ez előmozdítja minden egyes nemzet, minden egyes nép haladását és jólétét. Ugyanak­kor az együttműködés az a kipróbált és hatékony út, amely elősegíti a jobb kölcsönös megismerést, a né­pek közötti bizalmatlanság és gya­nakvás kiküszöbölését, olyan nem­zetközi megértési légkör érvényesü­lését, amely lehetővé teszi a háború kizárását a társadalom életéből, a tartós béke meghonosodását. A nemzetközi kooperálás széles­körű fejlesztése érdekében, az eny­hülés és a béke feltételei között, vé­leményem szerint a népeknek hatá­rozott lépéseket kell tenniük bármi­lyen —­­meglevő vagy potenciális — feszültségi forrás felszámolásáért, minden olyan tűzfészek felszámolá­sáért, amely kirobbanthat egy újabb világháborút. Jelenleg a földgömb legforróbb pontja, a világbéke szem­pontjából legégetőbb és legveszélye­sebb konfliktus továbbra is az Ame­rikai Egyesült Államok által folyta­tott vietnami háború ; a világköz­véleményben aggodalmat kelt ez a háború, s a haladó emberiség mély­séges helytelenítésével találkozik. Úgy véljük, hogy a vietnami kon­fliktus megoldását politikai úton kell biztosítani — nem pedig a ka­tonai összecsapás folytatásával. Eb­ben a vonatkozásban szükséges, hogy az Amerikai Egyesült Államok vonja ki összes csapatait Vietnam­ból, hogy olyan koalíciós kormányt alakítsanak, amely lehetővé teszi Dél-Vietnam demokratikus, függet­len fejlődését. A vietnami népet hagyni kell­, hogy saját akaratának és óhajának megfelelően, minden külső beavatkozás nélkül maga old­ja meg belügyeit, beleértve hazája egyesítésének kérdését is. Ez a viet­nami konfliktus felszámolásának egyedüli lehetősége. Reméljük, hogy a párizsi tárgyalások — amelyek, sajnos elhúzódnak — megfelelnek majd a népek várakozásának, a köz­vélemény kívánságának, hogy érjen véget a vietnami háború. Úgy vél­jük, az összes országoknak köteles­sége támogatni a konfliktus békés megoldását. Románia, az összes bé­keszerető népekkel együtt, követke­zetesen síkra fog szállni azért, hogy a vietnami kérdést e nép szabad­sághoz és függetlenséghez való joga tiszteletben tartásának szellemében, az általános bé­ke és biztonság szel­lemében oldják meg. KÉRDÉS: Mint ismeretes, a Szovjetunió és a Kínai NK között nagy nézeteltérések vannak. Japánban ismerik és nagyra értékelik Romániának a két ország közötti nézetelté­rések elsimítására kifejtett erőfeszítéseit. Meg szeretnénk ismerni az ön véleményét e nézeteltérésekkel kapcsolat­ban, amelyeket a világ népei nemcsak a két nagyhatalom közötti viszonyra vonatkozó problémának tekintik,, hanem az ázsiai és a világbéke és biztonság megóvása szempont­jából is nagyfontosságú prob­lémának VÁLASZ : Mi mindig azt tartot­tuk, hogy a két nagy szocialista ál­lam — a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság — közötti normális kapcsolatok, baráti együttműködési kapcsolatok, a közöttük fennálló vi­tás kérdések és nézeteltérések tár­gyalások útján történő békés meg­oldása rendkívül nagy nemzetközi jelentőségű, alapvető tényezője a békének és az enyhülésnek. Meg­győződésünk, hogy a két állam kö­zött fennálló jelenlegi nézeteltérések átmeneti jellegűek. Üdvözöltük és üdvözöljük a tárgyalások megkezdé­sét a szovjet nép és a kínai nép hivatalos képviselői között, ezúton fejezzük ki azt a reményünket, hogy megoldják a vitás kérdéseket. Ez egyaránt megfelelne a két ország érdekeinek, valamint a béke és a haladás, a nemzetközi fejlődés és együttműködés általános ügyének. KÉRDÉS : A béke és a fe­szültség enyhítése ügyének szentelt jelenlegi diplomácia — amelyet az ön országának kormánya is folytat — egyik lényeges vonása a kontaktu­sok, a véleménycserék fokozá­sa az államvezetők között, fe­lülemelkedve a társadalmi-po­litikai rendszerekben mutat­kozó minden eltérésen. Ezzel kapcsolatban pozitív elemként ítéltük meg Nixon elnök né­hány hónappal ezelőtt tett ro­mániai látogatását. Úgy vél­jük, hogy ez a látogatás — amely voltaképpen egy ameri­kai elnök első látogatása egy szocialista országban — szim­­bólikus eseménye a Kelet és Nyugat közötti enyhülési fo­lyamatnak, s ez jelentősen hozzájárul a gazdasági és kul­turális kapcsolatok, cserék fejlesztéséhez a két rendszer­hez tartozó országok között. Szeretnénk ha Ön kifejtené véleményét e cserék további fejlődési kilátásaival, s Romá­niának e tekintetben kezde­ményezendő lépéseivel kap­csolatban. VÁLASZ : A békés egymás mel­lett élés elvét gyakorlatilag alkal­mazva Románia olyan politikát foly­tat, amelynek célja a széles körű kontaktusok, találkozók és tárgyalá­sok létrehozása sok ország vezetői­vel, tekintet nélkül az országok társadalmi rendszerére. Az utóbbi években gyakori kölcsönös látogatá­sok, találkozók és megbeszélések folytak le — különböző szinten — államunk és más európai, és más kontinensbeli államok képviselői között. Ezek közé tartozott Richard Nixonnak, az USA elnökének romá­niai látogatása is. Véleményünk szerint ez a látoga­tás alkalmat nyújtott a hasznos vé­leménycserére, a két országot érdek­lő kérdések és a mai emberiséget foglalkoztató más problémák őszinte és nyílt szembesítésére. Ez a látoga­tás lépést jelentett előre a Románia és az USA közötti együttműködés fejlesztésében, mindkét nép javára , ugyanakkor a látogatás meggyőződé­sünk szerint hozzájárult a nemzet­közi enyhülés és együttműködés ál­talános ügyéhez. Köztudomású, hogy Románia és az Amerikai Egyesült Államok kü­lönböző társadalmi rendszerű álla­mok, s így felfogásuk a világ társa­dalmi-politikai fejlődéséről és a nemzetközi élet számos más problé­májáról különbözik. Úgy véljük azonban, hogy ezek az eltérések nem gátolhatják — és nem szabad hogy meggátolják — az országok kö­zötti normális kapcsolatok kibontako­zását; ellenkezőleg, éppen az államok közötti ilyenszerű különbségek fennállása teszi szükségessé — a béke és az együttműködés érdeké­ben —, hogy a nemzetközi életben aktívan előmozdítsuk a kontaktuso­kat, a megbeszéléseket és tárgyalá­sokat. Az országok ilyképpen hozzá­járulhatnak ahhoz, hogy közös erő­feszítéssel felkutassuk a nézeteltéré­sek felszámolásának eszközeit és lehetőségeit, hogy hatékonyan meg­oldjuk a mai nemzetközi élet bonyo­lult problémáit, hogy egyengessük az összes népek közötti bizalom és együttműködés útját.­ Csak egy ilyen mélységesen konstruktív, realista és tisztánlátó politika szolgálhatja a nemzetközi enyhülés, béke és bizton­ság érdekeit. Mi azt hisszük, hogy ebben az irányban kell munkálkod­nia minden egyes államnak, tekintet nélkül társadalmi rendszerére és függetlenül attól, hogy milyen föld­részen terül el. Románia továbbra is fejleszteni fogja kontaktusait és véleménycse­réit valamennyi országgal, mivel ebben látja a népek közötti közele­dés és megértés, a világbéke egyik alapvető feltételét. KÉRDÉS : Az ön országa egyike azoknak a kelet-euró­pai országoknak, amelyekkel Japán helyreállította diplomá­ciai kapcsolatait; társadalmi rendszerük különbözősége el­lenére a két ország közötti gazdasági kapcsolatok és kul­turális cserék szemmel lát­hatóan fejlődnek. Szeretnénk, ha ön kifejtené véleményét e kapcsolatok alakulására és ar­ra vonatkozóan, hogy mit vár­nak tőlük a jövőben. VÁLASZ: Elmondhatjuk, hogy Románia kapcsolatai Japánnal pozi­tívan alakulnak , fejlődnek a gazda­sági, műszaki-tudományos, kulturá­lis és más vonatkozású cserék , ami hasznára van mindkét népnek, valamint a béke és a nemzetközi kooperálás ügyének. Persze, Romá­nia és Japán között fennállnak mind társadalmi rendszerbeli különböző­ségek, mind nagy földrajzi távolsá­gok , ez azonban nem gátolja a köl­csönös bizalmon és tiszteleten, a köl­csönös előnyön alapuló jó együtt­működési kapcsolatok fenntartá­sát. Természetesen, nem , állíthat­juk, hogy kimerültek a román-japán együttműködési kapcsolatok összes fejlesztési lehetőségei ; ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ebben a tekintet­ben vannak még feltáratlan tartalé­kok, amelyek felkutathatók és hasz­nosíthatók mindkét ország közös erőfeszítései és óhaja révén. Hogy mit várunk a jövőben ezek­től a kapcsolatoktól ? Azt óhajtjuk, hogy egyre inkább bővüljenek, hogy a Románia és Japán közötti cserék és együttműködés váljon még gyü­mölcsözőbbé, hogy népeink működ­jenek egyre aktívabban közre a nem­zetközi enyhülés és egyetértés ügyé­nek szolgálatában. Meggyőződésünk, hogy a román-japán kapcsolatok a jövőben felfele ívelően fognak fej­lődni a két nép, az együttműködés és az általános béke érdekében. Megragadom az alkalmat, hogy lapjuk útján, újév alkalmából me­leg üdvözletemet tolmácsoljam a japán népnek, a fejlődésért, demok­ráciáért és békéért küzdő japáni ha­ladó erőknek , hogy a román nép és a magam nevében a legszívélye­­sebben sikert kívánjak a japán népnek a jólétéért és boldogságáért folytatott tevékenységhez. VASÁRNAP I. MŰSOR : 8.45 VASÁRNAPI MATINÉ ISKOLÁSOKNAK • Al. Mitru : Tristan és Izolda • Sakk • A tenger fia — filmsorozat: 10.45 FALUMŰSOR: • Év kezdetén a Termések és ugarak — dokumentum­film • Népi zene 11.15 Szim­fonikus hangverseny, a Francia Rádió­ Televízió zenekara játszik, vezényel : Roberto Renzi. Műsoron : Robert Schumann IV. Szimfóniája és Maurice Ravel Spanyol szimfó­niája 12.00 A haza védelmében. 12.35 MAGYAR NYELVŰ ADÁS. 16.30 Vasárnapi magazin. Meghí­vott : a sport, a varieté, a balett és a könnyűzene. 19.00 Esti híradó. 19.20 Filmújdonságok • Mit látunk 1970-ben • Tetszik önnek a zenés film ? • Filmbarátok figyelmébe • Határainkon túl • Román filmek 1970-ben. 19.40 Népi zene. Közre­működik Maria Lazoretu, Lucretia Ciobanu, Mia Barbu, Alex. Grozulu, Nicu Stanescu, Stefan Lazarescu. 20.00 A Floss menti malom (Utolsó rész). 20.45 Könnyűzene. Közremű­ködik : Anda Calugareanu, Florian Pitic és Dan Tufaru, valamint Mar­gareta Pislaru. 21.25 Rajzfilm. 21.50 Éjszakai híradó. 22.05 TALÁLKO­ZÁS AZ OPERETTEL. Részletek a Szálljon a dal, A cirkusz csillaga, Marco Polo és a My fair lady című operettből. Közreműködik : Adriana Codreanu, Valeria Radulescu, Lucia Roic, Vali Niculescu, Constanta Cim­­peanu, Cleopatra Melidoneanu, Ma­­rica Munteanu, Lili Dusescu, Ion Dacian, Nicolae Ifaranu, Nae Ro­man, Ion Fanareanu, Toni Buiach­i, Bugarin Dusan és mások. 22.55 Té­vé-sport. II. MŰSOR : 20.00 Dokumentum­filmek. 20.30 Az egyetemes zeneiro­dalom remekei. A George Enescu Állami Filharmónia z­enekara Mihai Brediceanu vezényletével előadja Beethoven IX. Szimfóniáját. 21.15 Színészek és szerepek. Film a moszkvai Kisszínház több kiváló művészéről. 22.05 Hiúság vására — a filmsorozat III. része. HÉTFŐ 18.00 Műszaki konzultáció. 18.20 A zenei és koreográfiai líceumok köztársasági fesztiválja. 18.50 Ioana Cristea és Emil Gavris népdalokat énekel. 19.00 Esti híradó. 19.20 Ke­­ringők és folklórfeldolgozások a Tecuci-i fúvószenekar előadásában. 19.30 Képzőművészeti adás. 19.45 Tilos a belépés. Riport Bukarest város múzeumának eddig be nem mutatott történelmi kincseiről. 20.00 Reflektor. 20.15 Hiúság vására — a folytatásos film befejező része. 21.00 Vetélkedő adás. Témák : • Lu­cian Blaga • Nansen 22.00 Politikai szemle. 22.10 Éjszakád híradó. 22.30 Könnyűzene Alain Barriere előadá­sában. 22.45 Színpad. KEDD 17.00 Nemzetközi síugró verseny 18.00 Gazdasági szemle 18.25 Fiatal díjnyertesek előadó estje 19.00 Esti híradó 19.20 Gépkocsivezetőknek 19.30 Mit tudunk és mit nem tudunk az emberről? Folytatódik-e a fejlő­dés — tudományos adás 20.00 Ref­lektor 20.20 A szakácsnő — film­­vígjáték 21.30 Irodalmi adás 22.00 Éjszakai híradó 22.20 A Föld kö­rül : Ciprus 22.40 Visszatekintés az 1969. év zenei eseményeire SZERDA 18.00 Gyermekadás 18.30 LENIN IFJÚSÁGA — szovjet film 19.00 Esti híradó 19.20 A hét dalai 19.40 A tévé ankétja. A dosszién túl 20.10 TÉVÉ­FILMMÚZEUM — Harag — főszerepben Spencer Tracy és Sil­via Sydnai 22.00 Éjszakai híradó 22.15 A tévé irodalmi szalonja — vendéglátó : Radu Boureanu 22.55 Mario del Monaco énekel CSÜTÖRTÖK I. MŰSOR : 17.30 MAGYAR NYELVŰ ADÁS 18.05 Kaland a hegyekben — fimsorozat 18.35 Nyel­vészeti adás 19.00 Esti híradó 19.20 Népi zene 19.30 Premier plan : Aurel Baranga színműíró 20.00 Ref­lektor 20.15 SZÍNHÁZI EST : Georg Büchner Woyzeck című darabja 21.40 A jövőhét műsorából 22.00 Éjszakai híradó 22.30 Könnyűzene fiatal előadóművészekkel II MŰSOR : 20.00 Szimfonikus hangverseny. A Rádió-Televízió ze­nekarát Emanuel Elenescu vezényli. Közreműködik: Cristea Zalu 21.00 Bosszúállók — filmsorozat (ismét­lés) PÉNTEK 17.00 Konzultáció iskolásoknak 18.00 A gyermekek világában 18.30 Az eszmék krónikája 18.50 Moldvai népi muzsika 19.00 Esti híradó 19.20 Reflektor 19.30 Kérdezzünk — tu­dományos adás. A kávé, a dohány, az alkohol serkentő szer-e vagy méreg? Az adás telefonszámai 13 46 10 és 16 20 80 20.30 Találko­zunk 12 órakor — az NDK filmstú­dióinak dekrektív filmje 21.50 Va­lentin Silvestru Szórakozás című darabja 22.20 Éjszakai híradó 22.30 Nemzetközi szemle 23.05 Híres ro­mán énekesek: Rita d’Oria és Emil Marinescu SZOMBAT I. MŰSOR : 17.00 Német nyelvű adás 18.05 A VÁROS KULCSA — ifjúsági vetélkedő 19.00 Esti híradó 19.20 Rajzfilmek 19.30 Reflektor 19.45 Tévé enciklopédia • Mata Hari • Duna-delta • Szenegáli harc 20.45 Bosszúállók — filmsorozat 21.35 Könnyűzene 22.30 Éjszakai híradó, sport II. MŰSOR : 20.00 Színházi est : Marcel Achard A bolond lány 22:20 Kloss kapitány újabb kalandjai — a filmsorozat IV. része A TELEVÍZIÓ MŰSORA január 4-től —január 10-ig ELŐRE 3. oldal Pionírok és iskolások hagyományos újévi köszöntője a párt-és államvezetőkhöz (Folytatás az 1. oldalról) forró hálával viseltetnek kommu­nista pártunk iránt, amely boldog gyermekkort teremtett számukra és ragyogó jövőjükről is gondoskodott : A dolgos nép, szerető, hű atyánk. Ezt a köszöntőt, ő bízta reánk. Arany a szánkónk, gyönggyel van kiverve, Selymes sörényű táltos repítette, S az ostort Babszem Jankó cserdítette Pionírok Palotájától ide, a Központi Bizottságig. Most, amikor az ötéves Terv testet ölt, valósággá válik, S hogy virágozni látja a világ Szépnevű hazánkat, Romániát. A Központi Bizottsághoz , megérkeztünk, Vörös és háromszín zászló leng felettünk, Az ország szive A kommunista holnapot kitárt Szívvel és tiszta fővel így köszöntjük, Mert így nevel a Román Kommunista Párt. A párt főtitkárához intézett sza­vaiban az egyik gyermek az alábbi köszöntőt mondotta : S most gyermekek tiszta szívünkből Nicolae Ceausescu elvtársat köszöntsük föl. Szívtől szívig szálljon üzenetünk, és kérjük föl, hogy segítsen nekünk A kommunizmust — álmunkat elérni. S csókoljuk meg, mert talpig férfi, És tiszta, mint a harmat könnye, Mely két évezrede hull román földre, S egyenes, mint az öröm, mint a rend, Melyet hazánkban újítón teremt. Köszöntse vörös rózsák égő szirma, Mert hazánké, a világé, mert kommunista, Életünket az életével A pártunk fonja egybe biztos kézzel, Es mert az igazságot szereti. Legyen oly ifjú — kívánjuk neki — Mint almája ága, Körtefa virága, Mint a nyíló kertek Legszebb rózsaszála, Mint a vörösen parázsló, Meg a háromszínű zászló. A meleghangú köszöntőt a szoká­sos csengettyűszó, dudálás, ostor­­csattogtatás kíséri. Az ökrösfogat helyét ezúttal szimbolikusan egy miniatűr traktor veszi át, amely a kis gépészekhez van méretezve. Megható megnyilvánulása ez a pár­tunk, az egyre virágzóbb hazánk iránti szeretetnek, fogadalomtétel a pionírok részéről, hogy méltó foly­tatói lesznek szüleik művének. Nicolae Ceausescu elvtárs meleg szavakban mondott köszönetet a pioníroknak a párt Központi Bizott­ságát, a román népet, hazánkat il­lető jókívánságokért. „Jó szokás — mondotta az RKP főtitkára —, hogy újévkor a pártnak és kormánynak, a haza vezetőinek azt kívánják: munkálkodjanak még jobban vala­mennyi dolgozó törekvéseinek való­ra váltásán. Pártunk, kormányunk egész munkája nektek, gyerekeknek, szülötteknek, egész népünknek a boldogságára irányul. Mindaz, amit a párt, Központi Bizottsága megva­lósít, arra irányul, hogy hazánkat napról napra újabb csúcsokra emel­je, megteremtse a feltételeket a kommunizmus győzelméhez, a ro­mán nép boldog jövőjéhez. Szívből kívánom, hogy érjetek el minél jobb eredményeket a tanulás­ban, mert csak így válhattok a ha­za igaz honpolgáraivá ; mai jókíván­ságaitok csak így ölthetnek testet a jövőben, s így élhettek egy olyan országban, ahol a sorsa urává vált nép egyre ragyogóbb jelent és jövőt alkot magának. A tanulásban sikereket, hosszú életet és sok boldogságot kívánok mindnyájatoknak !“ A párt- és államvezetők behívták a kis újévköszöntőket a párt Köz­ponti Bizottságának székházába. Itt a hagyományoknak megfelelően al­mával és pereccel, cukorkával és dióval kínálják, melegen megölelik őket s a gyermekekkel együtt cso­portfelvételt készítenek. forrón itt dobog ma, Itt a jelen a jövőt ostromolja. Központi Bizottság: •Innen irányítják A román nép sorsát a kommunisták. Gyermeklelkünket izzón által járja A Tizedik Kongresszus fénysugára. Miénk a jövő s a cél, mit elénk állít, Méltók is leszünk hozzá mindhalálig. Ha bő kucsmánkban ma el is veszünk még, Azért a munka hősei leszünk még. Nicolae Ceausescu elvtárs, •) 1 az Államtanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit (Folytatás az 1. oldalról) de Gimenez-Arnau, Spanyolország konzuláris és kereskedelmi képvise­letének vezetője. A diplomáciai testület és a maga nevében Ewald Moldt, a Német DK nagykövete, a diplomáciai testület korelnöke szívélyesen üdvözölte az Államtanács elnökét az új év alkal­mából. Örömmel ragadom meg az alkal­mat — mondotta Ewald Moldt nagy­követ —, hogy a nagykövetek, meg­hatalmazott miniszterek és ügyvivők nevében újabb sikereket kívánjak önnek, tisztelt elnök úr, az Állam­tanács elnökének és Románia Szo­cialista Köztársaság kormányának ahhoz a hatalmas építőmunkához, amelyet odaadóan és híven folytat­nak a román nép haladása, felvirág­zása és békés jövője érdekében. 1969-ben számos kezdeményező lépés történt Románia Szocialista Köztársaság és az általunk képviselt országok sokoldalú együttműködésé­nek további fejlesztéséért. Most, 1970 küszöbén kifejezem meggyőződése­met, hogy mi, a Románia Szocialista Köztársasággal diplomáciai és kon­zuláris kapcsolatokat fenntartó álla­mok képviselői, mindent megte­szünk a népeink és a román nép kö­zötti kapcsolatok további fejleszté­séért és gyarapításáért az egyetér­tés érdekében, a humanizmus és a világbéke szellemében. Engedje meg, tisztelt elnök úr — mondotta végül a nagykövet —, hogy kifejezzük őszinte jókívánságainkat, jó egészsé­get és boldogságot kívánjunk ön­nek és családjának. Nicolae Ceausescu elvtárs az Ál­lamtanács, a Minisztertanács és a maga nevében megköszönte a diplo­máciai testület tagjainak az újévi jókívánságokat és ezeket mondotta : Mindenben osztom a diplomáciai testület korelnökének azt a megálla­pítását, hogy 1969 folyamán szünte­lenül fejlődtek a kapcsolatok Romá­nia és az önök által képviselt orszá­gok között. Mint tudják, a román kormány megkülönböztetett figyelemmel fej­leszti együttműködési kapcsolatait a világ összes államaival, a szocia­lista országokkal és a többi ország­gal egyaránt, abból indulva ki, hogy minél jobbak az együttműködés és a kooperáció kapcsolatai minden te­vékenységi területen a világ orszá­gai között, annál inkább biztosítani lehet a feltételeket minden egyes nép haladásához, a biztonsághoz és a békéhez világszerte. 1969 újabb eredményeket hozott a népek együttműködése terén, no­ha a világon továbbra is vannak fe­szültségi gócok ; szeretném külön ki­emelni az európai biztonság feltéte­leinek megteremtése útján történt lépéseket. A román nép azt kívánja, hogy az új esztendő még nagyobb eredmé­nyeket hozzon a nemzetközi koope­ráció és együttműködés terén. En­gedjék meg, hogy ez alkalommal is hangot adjak népünk óhajának, s egyébként az összes népek óhajának, hogy a következő év hozza meg a békét Vietnamban, a békét a Közel- Keleten, hozzon sikereket az európai és a világbéke megteremtésében. A román nép, az Államtanács és a ro­mán kormány ebben a szellemben cselekszik a jövő esztendőben is, s igyekszik hozzájárulni a világ álla­mai közötti együttműködés fejlesz­téséhez, a biztonság és a béke biz­tosításához. Meggyőződésem, hogy a jövő év­ben Románia és az önök által kép­viselt országok közötti kapcsolatok tovább fejlődnek népeink érdeké­ben, a világbéke ügye érdekében. Kérem, tolmácsolják kormányuk­nak, államfőjüknek, országuknak, népüknek a román nép, a kormány, az Államtanács és jómagam legjobb kívánságait. Önöknek és családjuk­nak jó egészséget és boldogságot kí­vánok. Boldog újévet ! Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi román vezető szívélyesen el­beszélgetett a diplomáciai képvise­letek vezetőivel.

Next