Előre, 1970. június (24. évfolyam, 7019-7043. szám)

1970-06-02 / 7019. szám

Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7019 sz. , 1­4 oldal ára 30 báni | 1970. június 2., kedd lyesüljetek! A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának HATÁROZATA az állatok és állati termékek vásárlási árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről A szocialista mező­gazdaság megteremtésének, a növényi és állati termelés fokozásának folya­matában az állattenyésztés — mint fontos üzem­ág — állandóan fejlődött. Azoknak a pénzügyi erőfeszítéseknek az eredményeként, amelyeket ez állam a mezőgazdaság­­ műszaki-anyagi alap­­jának a megteremtésére és bővítésére tett, s dol­gozó parasztságunk tevékenysége révén növeke­dett az állat- és baromfiállomány, fokozódott a hús, a tej, a tojás és más állati termékek terme­lése . 1960-hoz viszonyítva az állattenyésztési szektor globális termelése 1969-ben 32 százalék­kal növekedett. Ugyanebben az időszakban a lakosság pénz­jövedelmének növekedése, a dolgozók életszín­vonalának emelkedése folytán szüntelenül nö­vekedett az állati termékek fogyasztása. 1960-hoz viszonyítva az elmúlt évben a szocialista keres­kedelem által forgalomba hozott mennyiség húsból 38 százalékkal, húskészítményekből és húskonzervekből 94 százalékkal, tejből 3,2-szere­­sen,tejtermékekből 94 százalékkal, tojásból pedig 2,6-szeresen nőtt. Mindazonáltal az eddigi eredmények még nem felelnek meg szocialista mezőgazdaságunk lehe­tőségeinek, a nemzetgazdaság szükségleteinek és a dolgozók állandóan növekvő fogyasztási igé­nyeinek. Az ország lakosságának állandó növekedése, a dolgozók életszínvonalának és vásárlóerejének emelkedése állandóan fokozza a mezőgazdasági élelmicikkek — főleg a hús, a tej, a tojás — iránti keresletet, a termékek változatosságával és minőségével kapcsolatos igényeket. Éppen ezért, a párt és az állam megkülönböztetett figyelmet fordít erre az üzemágra, szem előtt tartva az ál­lattenyésztés szerepét mezőgazdaságunk belter­jes és hatékony fejlesztésében, valamint a lakos­ság ellátásának további javításában. Az országunk nagy részét sújtó legutóbbi ter­mészeti csapás — mint ismeretes — rendkívül nagy anyagi károkat okozott, s elpusztult igen sok közös tulajdonban és a parasztok személyes­­ • • tulajdonában levő állat. Az áradások ezenkívül nagy mennyiségű takarmányt, számos­,zootechni­­kai épületet, istállót, stb. pusztítottak el, am­i­ká-V rosap­hat ki az állattenyésztésre a természeti csapástól sújtott övezetekben. A Román Kommunista Párt X. kongresszusa": Irányelvei fényében a Központi Bizottság ez év márciusi plenáris ülésén jóváhagyta az állatte­nyésztés fejlesztésének és az állati termelés, nö­velésének országos programját. Ez a program egész sor intézkedést tartalmaz az állattenyész­tés műszaki-anyagi alapjának gyors ütemű fej­lesztésére a termelés ipari típusú egységekben való központosítására és szakosítására, a takar­­m­ányalap bővítésére, az állatfajták javítására mind az állami, mind a szövetkezeti mezőgazda­­sági egységekben. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítására csupán a következő ötéves terv időszakában az állam körülbelül 20 milliárd lejt kitevő, beruházási alapokat fog fordítani, vagyis négyszer annyit, mint az 1966—1970-es időszak­ban. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek saját jövedelmeikből jelentős alapo­kat fognak beruházni az állattenyésztési szektor fejlesztésére. E program megvalósítása ugyanakkor megkö­veteli az állatok és az állati termékek vásárlási árának emelését és jobb kiszámítását,­ valamint más intézkedések elfogadását a mezőgazdasági termelők anyagi érdekeltségének ösztönzésére, hogy fedezzék a termelési költségeket és bizto­sítsák a megfelelő jövedelmezőséget elsősorban a szarvasmarhák, a fejőstehenek és a­ sertések tenyésztésében. Ily módon a termelőket jobban ösztönzik arra, hogy növeljék az állatállományt, nagyobb mennyiségű hústermelést és állati ter­méket érjenek el, és leszállítsák azt az állami alapnak. Az állattenyésztés fejlesztésére és a ter­melők érdekeltségének fokozására irányuló prog­ram megvalósítása megteremti majd a feltétele­ket ahhoz, hogy 1975-ig — 1969-hez viszonyítva — húsból, tejből, tojásból megkétszereződjék a termelés és az állami alap, s így javuljon a la­kosság ellátása, ugyanakkor pedig több export­­termék álljon rendelkezésre. Annak érdekében, hogy növekedjék a szocia­lista mezőgazdasági egységek,­a nem szövetkeze­­tesített övezetekben egyéni termelők és a szövet­kezeti tagok érdekeltsége az állatállomány nö­velésében és az állatfajták minőségének javítá­sában, a hús, a tej, a gyapjú és a tojás termelé­sének növelésében, hogy fokozottabban fejlődjön állattenyésztésünk, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és Románia Szocialista Köztársaság Miniszterta­nácsa elhatározza : 1. — A termelőktől átvett termékek vásárlási árát folyó év június 1-től kezdve bizonyos állat­kategóriáknál és állati termékeknél a következő­képpen emelik : — A szarvasmarháknál az állami alapnak szál­lított állatok vásárlási árát élősúlyban számítva az I. osztályúnál kilogrammonként 1,70 lejjel, a II. osztályúnál pedig 1,40 lejjel emelik valamennyi mezőgazdasági termelő számára . — A sertéseknél a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek,­­mtsz-tagok ,és egyéni termelők által szállított sertések vásárlási árát élősúlyban szá­mítva kilogrammonként átlag 1 lejjel emelik. Az átlag keretében a 101 mllzkilós élősúlyú hús­sertések vásárlási árát kilogrammonként 1,50 lejjel emelik­:­­ A juhtejnél a vásárlási árat literenként 0,50 lejjel emelik .­­ A tehéntejnél a termelők arra való ösztön­zésére, hogy nagyobb­­ mennyiséget szállítsanak az állami­­ alapnak, a­ mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek, az mtsz-tagok és az egyéni terme­lők által szállított tej árát a november 1 és ápri­lis 30 közötti időszakban literenként 0,45 lejjel, a május 1 és október 30 közötti időszakban száll Tttetramennyiség árát­­pedig literenként 0,10 lejjel emelik. Az állami mezőgazdasági vállalatoknál a felvásárlási árat a november­ 1 és április 30 közötti időszakban literenként 0,35 lejjel és a május­ 1 és október 30 közötti , időszakban 0,10 lejjel emelik. “ , 2. ---A téli, és­ tavaszi időszakban szállított ál­latokn­ál továbbra is érvény­bennmaradnak a je­lenlegi ártöbbletek. - - 3, *2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az mtsg-s­agok és az egyéni termelők az állatok minőségétől és fajától függően 300—500 lej jutal­mat kapnak minden először borjadzó üszőért. .4. ^ A domb- és hegyvidéki szövetkezeti ta­gok és egyéni termelők az államtól évenként az alábbi mennyiségben vásárolhatnak kukoricát: — 100­­kiló­ kukoricát­ minden, egyes tehénnek, amelytől szerződéses alapon 700—1000 liter tejet szállítanak az államnak ; — 150 kiló kukoricát minden egyes tehénnek, amelytől 1000 liternél több tejet szállítanak. 5. _ a szerződésileg lekötött és az államnak szállítandó növendékmarhák és sertések számára a termelők továbbra is az érvényben levő szabá­lyok szerinti kukoricamennyiségét kapják. 6. — 1970-től kezdve azok a­ szövetkezeti pa­rasztok és egyéni termelők, akik növendékmar­hák szállítására szerződést kötnek állami szocia­lista szervezetekkel vagy szövetkezetekkel, a szerződésben lekötött és leszállított borjak szá­mával egyenlő számú tehén után mentesülnek az adók alól . 7. — Az állattenyésztési szektor fejlesztési akciójának támogatása érdekében mentesülnek az adók alól: — 1970 január 1-től az ipari típusú állatte­nyésztési és­ -hízlalási komplexumok és farmok építéséhez vagy a meglevők bővítéséhez szük­séges anyagok, valamint azok a takarmányelő­készítő berendezések, amelyeket az állattenyész­tés fejlesztésére és az állati termelés növelésére vonatkozó országos program keretében állítanak elő . — 1970 június 1-től az állattenyésztési terme­lés folyamatához szükséges berendezések és gé­pek, amelyeket a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteknek és a szövetkezetközi társulásoknak szállítanak. 8. — A felvásárlási árak növeléséhez szüksé­ges alapokat és a többi kijelölt ösztönzéseket részben állami jövedelmekkel­ fogják­ biztosí­tani. Ezeknek az alapoknak egy bizonyos részét a kiskereskedelmi árak 1970. június 1-től törté­nő emeléséből fogják fedezni, így például a marhahús kiskereskedelmi árának átlagos eme­lése kilónként 1,85 lej lesz, míg a sertéshúsnál kilónként 1,35 lej. Az áremeléseket főként a kiváló minőségű húsoknál és a húskülönlegessé­geknél fogják alkalmazni. A fogyasztásra szánt tej kiskereskedelmi ára literenként 0,20 lejjel emelkedik. Megfelelően emelik a húskészítmények és hús­konzervek, valamint a tejtermékek kiskereske­delmi árát. A II. osztályú húsfajták, a szalonna, a zsír és az állati belső részek — a különlegességek kivé­telével —, valamint a levágott állatoktól szárma­■­zó­ melléktermékek kiskereskedelmi ára válto­zatlan marad. Úgyszintén nem változik egyes húskészítmények és -konzervek, a vaj, a tejföl, a tejipor és a fagylalt kiskereskedelmi ára sem. 9.­­ Az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek feladata teljes, mértékben felhasználni a rendelkezésükre álló műszaki-anyagi alapot és erőforrásokat az állományok és az állati termelés gyarapítására, hogy minél több állatot és baromfit, egyre na­gyobb mennyiségű tejet, gyapjút és tojást szállít­sanak az állami alapnak. Ugyanakkor a mező­­gazdaság szocialista egységeinek meg kell ten­niük az intézkedéseket az állattenyésztési terme­lés és munka jobb megszervezésére, az anyagi költségek csökkentésére és a munkatermelékeny­ség emelésére, hogy ilyképpen biztosítsák vala­mennyi állat- és baromfitenyésztő farm és­­kom­plexum jövedelmező, hatékony tevékenységét. 10. — Az Élelmiszeripari Minisztérium vállala­tainak és a többi termelőegységeknek le kell szállítaniuk a piaci alap számára az állami terv­ben előirányzott hús- és tejtermék-mennyiséget, biztosítaniuk kell a kereskedelmi egységek ellá­tását, a tervben megszabott arányban, olcsóbb áruválasztékkal, állandó ellenőrzést kell gyako­rolniuk a törvényes normákban előírt minőségi feltételek szigorú betartása fölött valamennyi terméknél, arra kell törekedniük, hogy állan­dóan csökkentsék a termelési költségeket. Ugyan­akkor a Belkereskedelmi Minisztérium, a keres­kedelmi egységek az egész lakosság jó ellátása érdekében tegyék meg az intézkedéseket a ter­mékek eladásának javítására, az árualap körül­tekintőbb területi elosztására, beleértve az ol­csóbb áruválasztékot is. .....­..ill.­.. 11. — Jelen határozat előírásának alkalmazása a Minisztertanács szabályozó rendelkezései út­ján­ történik. ........ ★ Az állati termékek felvásárlási árának e hatá­rozatban előirányzott emelésével, valamint a ■ jutalmak 'nyújtásával, az adócsökkentésekkel és az 'adómentesítésekkel­, dolgozó, parasztságunk, az 1970. évi szinten számítva, körülbelül 850 millió lej többletjövedelemre tesz szert. Az új kiskereskedelmi eladási áraknak a je­len határozatban történt megállapításánál szem előtt tartották, hogy a dolgozóknak a jelenlegi ötéves tervben előirányzott nagyobb reálbérét ne érintse az intézkedés. Mint ismeretes, a párt és a kormány határozatai alapján az idén az­­összes nemzetgazdasági ágakban befejeződött­­ az új bérezési és fizetásemelési rendszer általánosítá­sának akciója. Ezen az alapon, valamint a kis­­fizetések emelésére, a fizetési adók eltörlésére és csökkentésére vonatkozó legutóbbi intézkedé­sek révén, az alkalmazottaknak évente több mint 12 milliárd lej pótjövedelmet biztosítottak. A Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága és Románia Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsa kifejezi azt a meggyőződését, hogy az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó országos program végrehajtása és a jelen határozatban a mezőgazdasági termelők érdekeltségének foko­zására előirányzott intézkedések alkalmazása biztosítani fogja az állati termelés lényeges nö­vekedését, s ily módon szüntelenül javulni fog a lakosság ellátása hússal, tejjel és más mező­gazdasági élelmiszertermékkel. Santiago Carrillo elvtárs Bukarestben Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárá­nak meghívására szombat délben Bukarestbe érkezett Santiago Carrillo elvtárs, a Spanyolországi Kommu­nista Párt főtitkára. A vendéget a Bukarest-Otopeni nemzetközi repülőtéren Nicolae Ceausescu elvtárs, valamint Ghe­­orghe Panu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB első osztályvezető he­lyettese, pártaktivisták fogadták. ★ Ugyanaznap az RKP Központi Bi­zottságánál megkezdődtek a meg­beszélések Nicolae Ceaușescu elv­társ és Santiago Carrillo elvtárs között. A Spanyolországi KP képviseleté­ben részt vett még Ramon Men­­dezona elvtárs, a Spanyolországi KP Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP részéről pedig Gheorghe Panu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Dumitru Popescu elvtárs, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Andrei elvtárs, az RKP KB póttagja, a KB első osz­tályvezető-helyettese. A megbeszélések a meleg elvtársi barátság légkörében folytak le. NICOLAE CEAU$ESCU ELVTÁRS FOGADTA­ Franciaország külügyminisztériumának államtitkárát Nicolae Ceau$escu, az Államtanács elnöke május 30-án délelőtt fogadta Jean de Lipkowskit, Franciaország külügyminisztériumának államtitká­rát, a kormány tagját. A fogadáson részt vett Corneliu Manescu külügyminiszter és George Macovescu, a miniszter első helyet­tese. Jelen volt Pierre Pelen, Francia­ország bukaresti nagykövete. Ez alkalommal szívélyes légkörű megbeszélés folyt le. az iráni Fars tartomány kormányzóját Nicolae Ceausescu, az Állam­tanács elnöke május 30-án fogadta­ a hazánkban látogatást tevő Nasser Sadrit, az iráni Fars tartomány kormányzóját és feleségét. A fogadáson részt vett Gheorghe Necula, Ilfov megye néptanácsának elnöke. Jelen volt Szoltan H. V. Szanan­dazsi, Irán bukaresti nagykövete. Az Államtanács elnöke szívélye­sen elbeszélgetett az iráni vendé­gekkel. ­Tegnap sajgó szívvel gondol­tunk arra, hogy a milliós károk számbavétele közepette senkinek sem jutott eszébe felbecsülni, mekkora kárt jelent nekünk, hogy ez a kegyetlen május elmosott sok gyermekjátszóteret is. Június első napjának kellett jönnie, hogy ez az adósság eszünkbe jusson, meg kellett érnünk az idei gyer­meknapot, hogy az újjáéledés ko- A legfontosabb tennivalónk most AZ ÚJJÁÉPÍTÉS AZ ORSZÁG SZÁMOS IPARVÁLLALATÁBAN ÉS A SZÁNTÓFÖLDEKEN Ismét A MUNKA vasárnapja volt Vasárnap megint ezer és ezer dolgozó öltötte ma­gára a munkaruhát, a gyárakban, az üzemekben, a szántóföldeken lelkesen dolgoztak, hogy ezzel is pó­tolják némileg a nemzetgazdaságot ért hatalmas ár­víz okozta­ károkat. S mint az elmúlt munkásvasár­napokon, május utolsó vasárnapján is olyan sikerek születtek, amelyek újra és újra megcáfolhatatlanul tanúsítják dolgozó népünk szorgalmát, szilárd egysé­gét, öntudatát, azt az elhatározását, hogy a párt ve­zetésével minden körülmények között megvalósítja terveit, a szocialista építés nagyszerű célkitűzéseit. Dolgoztak a fővárosi vállalatok­ban. Írtunk már arról, hogy a bu­karesti testvérvállalat magára vál­lalta a kárt szenvedett marosvá­sárhelyi kábelgyár tervfeladatai­nak egy részét. A vállalt 300 ki­lométer TY típusú vezetékből, illet­ve a 150 kilométer TLY típusú ve­zetékből­­, amelyet a vásárhe­lyieknek a temesvári Electrobanat­­nak és a bukaresti Electronica üzemeknek kellett volna leszállíta­niuk — a fővárosi kábelgyár dol­gozói eddig előállítottak 105, illet­ve 98 kilométert. A Danubiana munkásai egyetlen nap alatt 900 000 lej értékű árut termeltek, kizárólag olyan külső gumikat gyártottak, amelyekre nagy szükség van az árvíz sújtot­ta vidékek gépkocsi és traktor­parkjainak működtetéséhez. S szintén munkaruhát öltöttek magukra ezen a vasárnapon is a fővárosi építőanyagipari vállala­tok munkásai, hiszen azt vállalták, hogy terven felül 50 millió téglát gyártanak, ami egyenlő az évi tervfeladatuk csaknem felével. Prahova megyében a petróleum­­ipari felszereléseket gyártó ipari fővállalat üzemei s az építőanyag­ipari vállalatok dolgozói értek el kimagasló eredményeket május utolsó vasárnapjain. Egyes mun­kahelyeken nem csupán a rendes munkanapokon elért eredmények­ről, de azokat is túlszárnyaló re­kordteljesítményekről számolhat­tak be. A megye szorgalmas dol­gozóinak vasárnapi teljesítménye mintegy 5 millió lej értékű termék. A Botosani megyei dolgozó pa­rasztok is igyekeztek kihasználni a napfényes májusi vasárnapot. Az esőzések miatt elmaradt vetést végezték a szántóterületek jó ré­szén, így eddig 170 000 hektáron már elszórták a magot a tervben szereplő 180 000 hektárból. Az el­árasztott területeken, amelyekről a víz visszahúzódott, újravetettek 2400 hektárt. A növényápolás is munkásvasárnapot követelt. Eddig 60 000 hektáron végezték el az el­ső kapálást s megkezdték egyes helyeken a sürgető második ka­pálást is. A szövetkezeti tagok, a fáradhatatlan gépkezelők példá­ját követve, maguk is nagyszám­ban jelentkeznek munkára nap mint nap, s napkeltétől, napnyug­táig dolgoznak a földeken. Konstanca megye mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteinek ■ föld­jein szintén élénk munka folyt va­sárnap. Ahol a gépek nem bírtak rámenni az átázott földre, ott kézi kapával ritkítottak, tisztították a kenyérn­övényeket a gyorsan növő (Folytatása a 3. oldalon) Őexcellenciája HABIB BOURCUIBA úrnak, a Tunéziai Köztársaság elnökének TUNISZ A Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa, a román nép és a magam nevében mele­gen gratulálok. Excellenciádnak jó egészséget és boldogságot, a tunéziai népnek fellendülést kívánok. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Őexcellenciája BAH­­LADGHAM úrnak, a Tunéziai Köztársaság miniszterelnökének TUNISZ A Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából örömmel raga­dom meg az alkalmat, hogy Excellenciádnak szívélyesen gratuláljak és legjobb kívánságaimat tolmácsoljam a tunéziai népnek. ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Gyermeknap, 1970 nők és lázas zajában egyszer csak belénk hasítson a játszóterek né­masága. Bizony, a hintákat, az elmés labirintusokat, de még a csúszdákat is belepte a fekete iszap, s a színes labdákat elvitte a könyörtelen víz. A roppant csend még jobban a szívünkbe markolt az elázott, rombadőlt is­kolák és az ő népük sáros köny­­­­vei és füzetei láttán. Úgy történt tehát, hogy kis éle­tüknek legyen már nagy tragédiá­ja : látni egyetlen éjszakán el­szabadulni meséik gonosz szelle­meit. Ne féltsük mégsem a játszóte­rek népét, mert az ő kevés ta­pasztalatainak legszentebb igazsá­gában nem kellett csalódnia : áll, amit békés, meleg esték meséi beleoltottak : a jó mindig győz a rossz fölött. És mint a mesében a rászorulónak földöntúli csoda­ként, úgy érkezett a menekülés azokban a májusi napokban dia­dalmasan : az ország gondoskodó, féltő szeretete. Jött meleg ruhá­val, kenyérrel, tejjel, tiszta ágy­neművel, színes játékokkal, fü­zettel, ceruzával, könyvvel, gyü­mölccsel. És jött a bizonysággal, hogy az otthon nem ér véget a szülői ház kerítésénél. Valóban, mekkora lehet a ját­szótereket ért kár ? Ám gyermek Barabás István (Folytatása a 2. oldalon) Georges Pompidou, Franciaország elnöke interjút adott a Román Televíziónak Május 31-én, vasárnap a Ro­mán­­ Televízió közvetítette Ge­orges Pompidou-nak, a Francia Köztársaság elnökének interjú­ját. Ennek keretében Pompidou elnök a francia-román baráti kapcsolatok szemszögéből fog­lalkozott Nicolae Ceausescunak, az Államtanács elnökének küszö­bön álló franciaországi látogatásá­val. A francia államfő egyben is­mertette álláspontját a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány prob­lémájával, főleg pedig az euró­pai kontinens problémáival, va­lamint a mai Franciaország tö­rekvéseivel kapcsolatban.

Next