Előre, 1970. szeptember (24. évfolyam, 7096-7121. szám)

1970-09-01 / 7096. szám

MOST KELL biztosítani a téli takarmányt A Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság legutóbbi összesített jelentése szerint a megye termelő­­szövetkezetei eddig körülbelül há­romnegyed részben teljesítették takarmányozási tervüket. Ha abból a tényből indulunk ki, hogy a megye nagy állattenyésztő övezeteiben, Gyergyóban, Csíkban, Maroshévíz vidékén most van a szénacsinálás, kaszálás csúcsszezonja, s hogy Ud­varhely vidékén még több mint 1300 hektár takarmánynak való másod­vetés termése kerülhet október-no­vember folyamán a silókba, akkor nagyjából elégedettek lehetünk a silózás eddigi menetével, helyzeté­vel. De ha alaposabban szemügyre vesszük az említett jelentést, rend­kívül káros jelenségre figyelhetünk fel: egész sor, pontosabban 45 ter­melőszövetkezet egyetlen kilogramm takarmányt sem tartósított a siló­gödrökben, aknákban. Hosszú lenne felsorolni valamennyit, éppen ezért csupán néhányat említünk meg be­lőlük, olyanokat, amelyekről terep­­tapasztalatok folytán tudjuk, hogy állandóan visszatérő tél végi gond­juk az állatállomány takarmányá­nak a biztosítása. Maroshévíz, Ko­­rond, Parajd, Bánkfalva, Szentdo­­mokos s még 40 Hargita megyei ter­melőszövetkezet silói állnak telje­sen üresen augusztus végén s tegyük még hozzá, egy olyan időszak vé­gén, amely éppen a silózásra alkal­mas gyengébb minőségű növényzet fejlődésének kedvezett, s amely sok kárt tett az értékes takarmánynék HARGITA MEGYEI TUDÓSÍTÁS vények parcelláiban. Az a közel 30 000 tonna besilózott takarmány, amely a Hargita megyei termelő­­szövetkezetek ez idei tervének kö­rülbelül 75 százalékát jelenti, nagy­jából néhány termelőszövetkezet, a tervezettnél jóval nagyobb teljesít­ményének az eredménye. Gyergyó­­úlfalu 2500 tonnája, a szárhegyi ter­melőszövetkezet 2238 tonnányi siló­zott takarmánya, Csíkszépvíz 1750, Gyergyóújfalu 1406, Taploca 1200, Remete 1050, Ditró 1033 és Szent­tamás 900 tonnájával a megyei si­lókba rakott takarmányszükség kb. 40 százalékát teszi ki, pedig a 94 termelőszövetkezetből csupán nyol­cat soroltunk fel. A silózástól vo­nakodó 45 termelőszövetkezet kö­zött vannak igen fejlett állattenyész­tési részleggel rendelkező mtsz-ek is, mint például a maroshévizi, a­­melynek 6500 darabot tesz ki a je­lenlegi juhállománya, s amely sze­retné az év végéig 8000 darabra nö­velni juhainak számát. Bármilyen igénytelen is legyen azonban a juh, takarmány nélkül az sem él meg, de főleg nem termel. Kérdés, ho­gyan valósítható meg a maroshé­­viziek vállalása, ha a télire elrak­tározott takarmány még a jelenlegi állomány számára sem elégséges. Mert nemcsak a silógödrök üresek Maroshévizen, hanem a lekaszálat­­lan területeket is sok száz hektá­rokban számolják. Hasonló a hely­zet Csíkszentdomokoson, ahol az el­múlt hét derekán az üres silógöd­rök tartalmához még 1400 hektár kaszától érintetlen kaszáló „termése“ járul, együttesen gyarapítva a szö­vetkezet vezetőségének téli takar­mánygondjait. Másik jelenség,­­ ami­re felfigyelhetünk, a csíkszentsimoni keményítőgyár szomszédságában le­vő termelőszövetkezetek nem silóz­tak be egyetlen kiló takarmányt sem. Valószínű a keményítőgyár melléktermékére számítva. Kétség­telen, hogy a BORHOT kitűnően hasznosítható a szarvasmarhák ta­karmányozásánál csak megfeled­keztek arról, hogy maguk az elnökök és mérnökök panaszkodnak állan­dóan a melléktermék viszonylag magas árára s a szállítási költsé­gekre. Nos, a silónak való takarmány ingyen jön. Nem kell Szentsimonról szállítani. Ha a gyergyóalfalusiak­­nak és a szárhegyieknek megéri 5000 tonna silótakarmányt tartósí­tani télire, akkor annak bizonnyal oka van. Gyergyóban hosszú a tél, sok a nedvdús takarmányt igénylő állat. De éppen ilyen hosszú a tél Szentdomokoson is, Bánfalván, Ze­­telakán is, nagyjából mind a 45 em­lített termelőszövetkezetben. Miből fognak az ő teheneik telelni? Annál is inkább, mert a még lekaszálat­­lanul álló 10 000 hektár kaszálóból, ezek az mtsz-ek nagy részt mond­hatnak magukénak. Kálmán Gyula Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7096 sz. 1­4 oldal ára 30 báni­­ 1970. szeptember 1., kedd Föld alatti kincsek jövője V­alósággal jövőbe látás, ami ezekben a napokban-hetek­­ben vállalataink házatáján folyik. Nem úgy, persze, hogy próféták, váteszek lépnének elő, horoszkópo­kat állítanának fel, hanem, egész egy­szerűen azzal, hogy az elkövetkező öt esztendő ügyeit, gondjait, tenniva­lóit és megoldási lehetőségeit hozzák érzékelhető köreibe. Boncolgatják, vitatják, elemzik a gazdaság terve­zésének és szervezésének jól bevált ügyrendje szerint, felső vezetőségtől le a legkisebb egységekben tevékeny­kedő kollektívákig. Kolozs megyében vezetőségi szin­ten elsők között a Vas és Nemfémes Ásványok Bányaipari Központjának vezető tanácsa vette birtokba, boncol­ta fel és szortírozta el a soron követ­­kező időszak ötéves tervének felada­tait. Hogy a problémák milyen sok­rétű és bonyolult komplexuma­ ke­rülhetett terítékre ez alkalommal, azt sejteni lehet már a vállalat méreteiből. Csupán területileg is, hatásköre kiter­jed Máramarostól Hargita megyéig, s a legkülönfélébb iparágakban fél­ezernyi vállalat interveniál és méltat­lankodik, ha valami nem úgy megy, ahogy annak egy olajozott gépezet­ben mennie kell. Évi termelését millió tonnákban mérik, a szorosan vett ki­termelést — vagyis a meddővel együtt — még több millióban, egyetlen vo­natszerelvényre rakva, a világ másik féltekéjére érne a vagonsor. Ezért is, amikor a vállalat vezetősé­génél az elemző megbeszélés részle­tei iránt érdeklődtünk, TUDOR GHE­­ORGHE igazgató, szívélyes készsége ellenére is, elsőre némi tanácstalan­sággal tárta szét a karját: hol is kezdjük és hogyan rendszerezhetnénk legalább néhány jellemző vonást, mozzanatot ? Végül is valóban csak pár részletet érintettünk, a perspektí­vákat szemléltető egyes adalékoknál időzve el. KORRELÁCIÓ Elsődlegesen érdeklődésre tarthat számot bármely termelő vállalatnál, hogy mit és mennyit ad az ötéves terv végéig ? A bányavállalat eseté­ben említhetünk itt mindjárt egy szé­pen korrelálódó adatpárt: az összter­melés 32 százalékkal , a termelé­kenység 31 százalékkal nő. Szembeöt­­lik itt egy országosan és külön-külön egységenként is főbenjáró gazdasági összefüggés: a terméktöbblet csaknem kizárólag a nagyobb termelékenység útján jön létre. Rohamosabb fejlődés elé néz a kaolin és a bentonit kiter­melés (több mint kétszeresére), nyo­mában halad a földpát és az öntő homok. Mellesleg a szakembernek volt egy olyan közbevetett megjegy­zése, hogy a nemfémes ásványok röpke tíz-húsz év alatt alighanem „le­körözik" a fémeseket, nemcsak meny­­nyiségben, hanem hatásfokban, hasz­nálati értékben is. De mielőtt még ilyen sejtelmek indokolására térnénk, rögzítsünk egy másik adatpárt . 8 százaléknyival csökkennek az 1000 lej­árura eső termelési kiadások , s kö­rülbelül ugyanannyival emelkedik a jövedelmezőség. Végül egy kerekded­­ségében is imponáló adat: 1975 vé­géig egymilliárd lej felé tendál majd a központ egy évi össztermelésének értéke. BENTONIT ÉS TÁRSAI Kolozsvárt a jól ismert Metalul Ro­­șu vállalat szomszédságában a vasút mentén sajátságos rendelte­ Orbán Lajos (Folytatása a 3. oldalon) EGY BÁNYAIPARI KÖZPONT ÚJ ÖTÉVES TERVÉRŐL Augusztus 21-től már itt nyomtatják a Szatmár megyei lapokat. (SZARKA MÁRTON felvitele) ÚJ NYOMDA SZ­AT­MÁRON Ezekben a napokban adták át a használatnak Szatmár új nyom­dáját, mely különösen szatmári kollegáinknak, a Cronica Satmá­­reana és a Szatmári Hírlap szer­kesztőinek jelent nagy örömöt, de nem kisebbet a nyomdászoknak s a két megyei lap olvasóinak. Nevezett újságokat ugyanis eddig Szatmáron írták és öntötték ólom­ba, de Nagybányán láttak nap­világot — itt nyomtatták. Az új nyomda korszerű berendezése — a hat szedőgép, a színes nyomásra is alkalmas rotációs gép, melynek óránkénti teljesítménye 35 ezer újságpéldány — kiváló megjele­nési feltételeket biztosít. Rövide­sen elkészül a cinkográfia részleg is és akkor a fénykép-kliséket sem kell ingáztatni. A kétemeletes be­ton- és üvegépületet Rupprecht Károly, a megyei tervezőintézet mérnöke tervezte, szatmári kolle­gáink szerint nagy hozzáértéssel. Egyébként az új nyomda épülete csak az első korszerű létesítménye annak az új épületcsoportnak, mely a városrendezési tervek sze­rint még a közeljövőben itt, a nagypiac környékén fog felépülni. (Munkatársunktól). sport JÓ SZEREPLÉST Röplabdában elsősorban hagyományaink vannak. Néhány éve, ahogy aranycsapatunk tagjai lassan kiöregedtek, nem értünk el iga­zán kimagasló eredményt. A válság 1968-ban tetőzött, amikor válo­gatottunkat annyira sem méltatták, hogy az olimpiára kiküldjék. Cse­lekedni kellett, változtatni egy szemléleten, újrakezdeni mindent. A röplabdában, mint több más labdasportban, megváltozott a játék képe, dinamikusabb, látványosabb, összetettebb lett, ami a játékostól is többet kívánt, jobb erőnlétet, komplexebb felkészültséget. Az át­alakulás nem történhetett meg egyik napról a másikra, időre volt szükség, áldozatokra a jövő érdekében."Az elmúlt évben szakszövet­ségünk kettős feladatot tűzött ki röplabdázóink elé : a férfiaknál: bejutni a VB döntőjébe, kiharcolni a részvételi jogot a müncheni olimpiára, a nőknél , Bulgáriában ott lenni a legjobb nyolc között. Az erőfeszítések nyomán, ha kisebb mértékben is, az eredmények már mutatkoznak, röplabdasportunk igazi értékmérője azonban a szeptember közepén Bulgáriában sorra kerülő világbajnokság lesz. Ekkor dől el, hová jutottunk, milyen feladatok várnak még a szak­vezetőkre, a játékosokra, egy sportág valamennyi problémájára kell választ kapnunk, hogy a jövőben ennek megfelelően folytathassuk a megkezdett munkát a minél jobb, a hagyományokhoz méltó szereplés érdekében. A feladatokról AUREL DOBINCA, röplabda­­szövetségünk főtitkára nyilatkozott. — Mindenekelőtt ismertesse olvasóinkkal a válogatott keret összetételét. — A szabályok értelmében a nők­nél és a férfiaknál egyaránt 12—12 játékost lehet benevezni. Az eddigi teljesítmények alapján ismert a vá­logatott keret összetétele, de azzal a szándékkal, hogy másokat, tudásban megközelítőleg azonos szintű játéko­sokat is kipróbáljunk, lehetőséget nyújtsunk a bizonyításra, a nőknél 13, a férfiaknál 15 tagú bővített ke­retet állítottunk össze, a végleges ne­vezési ívet csak közvetlenül az indu­lás előtt hozzuk nyilvánosságra. A két keret összetétele­i­nek : Bogdan Helga, Popescu Mariana (Bukaresti Dinamo), Baga Mariana, Rebach Eugenia (Bukaresti Rapid), Cornel Aurelia, Itu Florentina, Bin­­checi Viorica (Iasi­i Penicilina), Po­pa Rodica (Temesvári „U“), Popa Gabriela (Bukaresti Medicina), Gsen­­ger Mária, Marinescu Carmen, Ghi­­ta Luxa (IEFS) és Dobrogeanu Ma­ria (Bukaresti „U“); férfiak: Dragan Aurel, Penciulescu Stelian, Ion Cris­­tian, Paraschivescu Valentin (Buka­resti Rapid), Schreiber Walter, Tir­­lici Mihai, Codus Mircea, Orosz Ca- VÁRUNK INTERJÚ AUREL DOBINCÁval, a Román Röplabda Szövetség főtitkárával vol (Bukaresti Dinamo), Bartha Gyu­la, Cretu Octavian, Iorga Marius, Stamate Marian, Rauch Martin (Steaua), Duduciuc Petrica és Udis­­teanu Gabriel (Galaci Politehnica). A lányok átlagéletkora 20,6 év, ilyen fiatal válogatottal még sosem rendelkeztünk, világviszonylatban is a legfiatalabbnak számítunk, a fér­fiaknál 24,8 év az átlag, a megelőző évekhez viszonyítva ugyancsak ala­csonyabb átlag. — Decemberi beszélgetésünk alkalmával még csak a felada­tokról beszéltünk, most talán a lehetőségekről is többet megtud­hatunk. Móra László (Folytatása a 2. oldalon) LAPUNK HOLNAPI SZÁMÁBAN A LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁGOK HÁROM ÚJONCÁRÓL SZÁMOL­NAK BE MUNKATÁRSAINK. AZ ELMÚLT HÉTEN MÁR BEÍGÉRT TE­MESVÁRI UM EGYÜTTESÉRŐL, TOVÁBBÁ A LEGMAGASABB OSZ­TÁLYBAN RAJTOLT TEMESVÁRI CFR-RŐL ÉS A BUKARESTI PROG­­RESUSRÓL NICOLAE CERN­PUNK, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ÜZENETE a I. nemzetközi orvostörténeti kongresszus Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, kor­mánya és a magam nevében szívélyesen üdvözlöm a Bukarestben ma megnyíló XXII. nemzetközi orvostörté­neti kongresszus részvevőit. Romániának örömére szolgál, hogy másodszor is vendégül láthatja ezt a magas nemzetközi tudományos fórumot, amely a világ számos országának nagy tekin­télyű tudósait és kutatóit tömöríti. A mélyreható és állandó megújító átalakulásoktól jel­lemzett korunkban a tudomány elmaradhatatlan szövet­ségese a népeknek, a jobb életért vívott harcban. Ebben a keretben az orvostudomány már tárgyánál fogva is nagy jelentőségű szerepet tölt be, mivel arra hivatott, hogy védelmezze a társadalom legértékesebb bázisa, az ember egészségét és életét. Kétségtelen, hogy a múltbeli tudósok és kutatók humanista törekvéseinek és annak az óriási elméleti és gyakorlati tevékenységnek­­az is­merete, amelyet az emberiség fejtett ki a betegségek és a fájdalom elleni küzdelemben, értékes tényező a mai orvostudomány bonyolult kérdéseinek sikeres megoldá­sára irányuló erőfeszítésekben. Ezért különösen nagyra értékeljük az önök találkozóját, amelynek az a rendelte­tése, hogy még inkább hozzájáruljon a múltbeli orvosi doktrínák és gyógymódok megismeréséhez, s ezen az alapon elősegítse napjaink orvostudományának további haladását. A betegségek elleni küzdelem, az emberek egész­ségének megvédése az összes népek közös ügye, az a terület, amelyen a világ összes tudósai és kutatói jó eredményekkel, gyümölcsözően együttműködhetnek. Ilyen szellemben irányítjuk a hazai tudósoknak és az orvostudomány valamennyi szolgálójának a tevékeny­ részvevőihez­ ségét, s az állam, országunk kormánya arra törekszik, hogy egyre jobb feltételeket teremtsen e tevékenység számára. Amint azt a napirend is előirányozza, az Önök kongresszusa megvitatja Románia orvosi kap­csolatait más országokkal, s meggyőződésünk, hogy ez megkönnyíti a román orvosi iskola jobb megismeré­sét, eredményeinek és humanista hivatásának megvilá­gítását ; orvosi iskolánk szorosan együtt óhajt működni minden ország orvosi iskolájával az egyén és a közösség egészségének megóvásáért, a népek jólétre és boldog­ságra, haladásra és békére irányuló fennkölt törekvé­seinek beteljesüléséért vívott harcban. Az orvostudomány, természeténél fogva, az életet, az ember egészségének védelmét, a békét szolgálja, s mint ilyen, mélységesen érdekelt abban, hogy a népek békében éljenek, hogy az emberiség mentesüljön a háború borzalmaitól, hogy a világon, az összes nem­zetek között egyetértési és együttműködési kapcsolatok honosodjanak meg. A tudományok — köztük az orvostudomány — hala­dása szorosan összefügg a világ tudósai és kutatói közti sokoldalú kapcsolatok szé­leskörű fejlődésével, az összes államok közötti koo­­perálás fokozásával a teljes jogegyenlőségnek, minden egyes nép függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának az alapján. Teljes sikert kívánok a XXII. nemzetközi orvostörté­neti kongresszusnak, s kifejezem azt a meggyőződése­met, hogy az jelentős momentum lesz az orvostudo­mány fejlődésében, a tudósok nemzetközi együttmű­ködésének erősödésében. A Köztársasági Palota kistermé­ben hétfő reggel megkezdte munká­ját a XXII. nemzetközi orvostörté­neti kongresszus, amelyet a Romá­niai Orvostudományi Társaságok Szövetsége rendezett a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság védnöksé­gével. A jelentős tudományos ren­dezvényen a világ csaknem 40 or­szágából vesz részt számos küldött, a nemzetközi orvostudomány sok jeles személyisége, kiváló hazai tu­­dósok. Az ünnepi ülésen megnyitó be­szédet mondott Valerian Bologa professzor, docens-doktor, a Nem­zetközi Orvostörténeti Társaság al­­elnöke, a kongresszus szervező bi­zottságának elnöke. A szónok rövi­den ismertette az orvostörténet ta­nulmányozásának és a szakoktatás­nak a fejlődését, majd hangsúlyozta, hogy hazánkban ez a tevékenység nagy megbecsülésnek örvend. Az egész hallgatóság hatalmas tapssal kifejezett élénk érdeklődés­sel és nagy megelégedéssel fogadta NICOLAE CEAUSESCUNAK, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének a XXII. nem­zetközi orvostörténeti kongresszus részvevőihez intézett üzenetét, ame­lyet dr. Dan Enachescu egészségügyi miniszter olvasott fel. Ezután Aurel Moga akadémikus, az Orvostudományi Akadémia elnö­ke köszöntötte a kongresszus részve­vőit. Rámutatott, hogy a román or­vostörténet az orvostudománynak azokhoz az ágaihoz tartozik, ame­lyek régóta világszerte nagy érdek­lődésnek és elismerésnek örvende­nek. A román orvostörténet számos kiváló nemzetközi egyéniséget adott a világnak. A kongresszust üdvözölte még dr. Roman Moldovan professzor, a Tár­sadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alelnöke, Ioan Bor­­ca professzor, a Bukarest municí­­piumi néptanács alelnöke és dr. Valerian Popescu professzor, az Orvostudományi Társaságok Szö­vetségének elnöke. A kongresszusi küldöttek nevé­ben Maurice Bariety professzor, a Nemzetközi Orvostörténeti Társa­ság elnöke megköszönte Nicolae Ceausescunak, az Államtanács el­nökének a kongresszushoz intézett meleg hangú üzenetét, kifejezve megelégedését a hagyományos ro­mán vendégszeretet szellemében tör­tént rendkívüli fogadtatásért és a munkálatok lefolytatásához megte­remtett kitűnő körülményekért. Ezt követően átnyújtották az Arany-Aesculapius díjat Erna Les­­k­ynak, a Bécsi Egyetem professzo­rának az orvostörténet terén kifej­tett tudományos tevékenysége nagy­rabecsüléseként. Fr. A. Sondervorst professzor, a társaság alelnöke jelentést terjesz­tett elő az első nemzetközi orvos­­történeti kongresszus óta eltelt 50 évről. A részvevők Bukarestben és Kon­­stancán öt napon át szakosztályon­ként megvitatják az orvosi deon­­tológia történetének, a népi gyógy­módok tudományos értékének kér­déseit, a Románia és más országok közötti orvosi kapcsolatokat, a Ró­mai Birodalom provinciáiban kifej­lesztett orvostudományt és más kérdéseket (Agerpres) TAVIRA! Őfelsége TUANKU ISMAIL NÁSIRUDDIN SHAH IBNI AL MARHUMNAK, Zainal Abidin szultánjának, Malaysia királyának KUALA LUMPUR Malaysia nemzeti ünnepe alkalmából Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa, a román nép és a magam nevében szívélyes üdvözle­temet küldöm és haladást kívánok a malaysiai népnek. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke MEGKÉTSZEREZŐDÖTT AZ INTERURBÁN BESZÉLGETÉSEK SZÁMA Nemrég bekapcsolták az orszá­­gs interurbán rádiórelé-hálózat­­a a tirgovistei, a nagybányai és a szatmári automata telefonköz­pontot. Ennek eredményeként meg­kétszereződött az interurbán be­szélgetések száma. Ebben az évben az országban további 30 000 telefonállomást kap­­nak az új előfizetők, főként a pi­­testi-i, a marosvásárhelyi, a kolozs­vári, a iasi-i, a galaci, a craiovai, a nagybányai és a brassói köz­pont bővítésével. A 30 000 új te­lefonállomásból Bukarest 17 000-et kap.

Next