Előre, 1970. szeptember (24. évfolyam, 7096-7121. szám)
1970-09-01 / 7096. szám
MOST KELL biztosítani a téli takarmányt A Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság legutóbbi összesített jelentése szerint a megye termelőszövetkezetei eddig körülbelül háromnegyed részben teljesítették takarmányozási tervüket. Ha abból a tényből indulunk ki, hogy a megye nagy állattenyésztő övezeteiben, Gyergyóban, Csíkban, Maroshévíz vidékén most van a szénacsinálás, kaszálás csúcsszezonja, s hogy Udvarhely vidékén még több mint 1300 hektár takarmánynak való másodvetés termése kerülhet október-november folyamán a silókba, akkor nagyjából elégedettek lehetünk a silózás eddigi menetével, helyzetével. De ha alaposabban szemügyre vesszük az említett jelentést, rendkívül káros jelenségre figyelhetünk fel: egész sor, pontosabban 45 termelőszövetkezet egyetlen kilogramm takarmányt sem tartósított a silógödrökben, aknákban. Hosszú lenne felsorolni valamennyit, éppen ezért csupán néhányat említünk meg belőlük, olyanokat, amelyekről tereptapasztalatok folytán tudjuk, hogy állandóan visszatérő tél végi gondjuk az állatállomány takarmányának a biztosítása. Maroshévíz, Korond, Parajd, Bánkfalva, Szentdomokos s még 40 Hargita megyei termelőszövetkezet silói állnak teljesen üresen augusztus végén s tegyük még hozzá, egy olyan időszak végén, amely éppen a silózásra alkalmas gyengébb minőségű növényzet fejlődésének kedvezett, s amely sok kárt tett az értékes takarmánynék HARGITA MEGYEI TUDÓSÍTÁS vények parcelláiban. Az a közel 30 000 tonna besilózott takarmány, amely a Hargita megyei termelőszövetkezetek ez idei tervének körülbelül 75 százalékát jelenti, nagyjából néhány termelőszövetkezet, a tervezettnél jóval nagyobb teljesítményének az eredménye. Gyergyóúlfalu 2500 tonnája, a szárhegyi termelőszövetkezet 2238 tonnányi silózott takarmánya, Csíkszépvíz 1750, Gyergyóújfalu 1406, Taploca 1200, Remete 1050, Ditró 1033 és Szenttamás 900 tonnájával a megyei silókba rakott takarmányszükség kb. 40 százalékát teszi ki, pedig a 94 termelőszövetkezetből csupán nyolcat soroltunk fel. A silózástól vonakodó 45 termelőszövetkezet között vannak igen fejlett állattenyésztési részleggel rendelkező mtsz-ek is, mint például a maroshévizi, amelynek 6500 darabot tesz ki a jelenlegi juhállománya, s amely szeretné az év végéig 8000 darabra növelni juhainak számát. Bármilyen igénytelen is legyen azonban a juh, takarmány nélkül az sem él meg, de főleg nem termel. Kérdés, hogyan valósítható meg a maroshéviziek vállalása, ha a télire elraktározott takarmány még a jelenlegi állomány számára sem elégséges. Mert nemcsak a silógödrök üresek Maroshévizen, hanem a lekaszálatlan területeket is sok száz hektárokban számolják. Hasonló a helyzet Csíkszentdomokoson, ahol az elmúlt hét derekán az üres silógödrök tartalmához még 1400 hektár kaszától érintetlen kaszáló „termése“ járul, együttesen gyarapítva a szövetkezet vezetőségének téli takarmánygondjait. Másik jelenség, amire felfigyelhetünk, a csíkszentsimoni keményítőgyár szomszédságában levő termelőszövetkezetek nem silóztak be egyetlen kiló takarmányt sem. Valószínű a keményítőgyár melléktermékére számítva. Kétségtelen, hogy a BORHOT kitűnően hasznosítható a szarvasmarhák takarmányozásánál csak megfeledkeztek arról, hogy maguk az elnökök és mérnökök panaszkodnak állandóan a melléktermék viszonylag magas árára s a szállítási költségekre. Nos, a silónak való takarmány ingyen jön. Nem kell Szentsimonról szállítani. Ha a gyergyóalfalusiaknak és a szárhegyieknek megéri 5000 tonna silótakarmányt tartósítani télire, akkor annak bizonnyal oka van. Gyergyóban hosszú a tél, sok a nedvdús takarmányt igénylő állat. De éppen ilyen hosszú a tél Szentdomokoson is, Bánfalván, Zetelakán is, nagyjából mind a 45 említett termelőszövetkezetben. Miből fognak az ő teheneik telelni? Annál is inkább, mert a még lekaszálatlanul álló 10 000 hektár kaszálóból, ezek az mtsz-ek nagy részt mondhatnak magukénak. Kálmán Gyula Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7096 sz. 14 oldal ára 30 báni 1970. szeptember 1., kedd Föld alatti kincsek jövője Valósággal jövőbe látás, ami ezekben a napokban-hetekben vállalataink házatáján folyik. Nem úgy, persze, hogy próféták, váteszek lépnének elő, horoszkópokat állítanának fel, hanem, egész egyszerűen azzal, hogy az elkövetkező öt esztendő ügyeit, gondjait, tennivalóit és megoldási lehetőségeit hozzák érzékelhető köreibe. Boncolgatják, vitatják, elemzik a gazdaság tervezésének és szervezésének jól bevált ügyrendje szerint, felső vezetőségtől le a legkisebb egységekben tevékenykedő kollektívákig. Kolozs megyében vezetőségi szinten elsők között a Vas és Nemfémes Ásványok Bányaipari Központjának vezető tanácsa vette birtokba, boncolta fel és szortírozta el a soron következő időszak ötéves tervének feladatait. Hogy a problémák milyen sokrétű és bonyolult komplexuma kerülhetett terítékre ez alkalommal, azt sejteni lehet már a vállalat méreteiből. Csupán területileg is, hatásköre kiterjed Máramarostól Hargita megyéig, s a legkülönfélébb iparágakban félezernyi vállalat interveniál és méltatlankodik, ha valami nem úgy megy, ahogy annak egy olajozott gépezetben mennie kell. Évi termelését millió tonnákban mérik, a szorosan vett kitermelést — vagyis a meddővel együtt — még több millióban, egyetlen vonatszerelvényre rakva, a világ másik féltekéjére érne a vagonsor. Ezért is, amikor a vállalat vezetőségénél az elemző megbeszélés részletei iránt érdeklődtünk, TUDOR GHEORGHE igazgató, szívélyes készsége ellenére is, elsőre némi tanácstalansággal tárta szét a karját: hol is kezdjük és hogyan rendszerezhetnénk legalább néhány jellemző vonást, mozzanatot ? Végül is valóban csak pár részletet érintettünk, a perspektívákat szemléltető egyes adalékoknál időzve el. KORRELÁCIÓ Elsődlegesen érdeklődésre tarthat számot bármely termelő vállalatnál, hogy mit és mennyit ad az ötéves terv végéig ? A bányavállalat esetében említhetünk itt mindjárt egy szépen korrelálódó adatpárt: az össztermelés 32 százalékkal , a termelékenység 31 százalékkal nő. Szembeötlik itt egy országosan és külön-külön egységenként is főbenjáró gazdasági összefüggés: a terméktöbblet csaknem kizárólag a nagyobb termelékenység útján jön létre. Rohamosabb fejlődés elé néz a kaolin és a bentonit kitermelés (több mint kétszeresére), nyomában halad a földpát és az öntő homok. Mellesleg a szakembernek volt egy olyan közbevetett megjegyzése, hogy a nemfémes ásványok röpke tíz-húsz év alatt alighanem „lekörözik" a fémeseket, nemcsak menynyiségben, hanem hatásfokban, használati értékben is. De mielőtt még ilyen sejtelmek indokolására térnénk, rögzítsünk egy másik adatpárt . 8 százaléknyival csökkennek az 1000 lejárura eső termelési kiadások , s körülbelül ugyanannyival emelkedik a jövedelmezőség. Végül egy kerekdedségében is imponáló adat: 1975 végéig egymilliárd lej felé tendál majd a központ egy évi össztermelésének értéke. BENTONIT ÉS TÁRSAI Kolozsvárt a jól ismert Metalul Roșu vállalat szomszédságában a vasút mentén sajátságos rendelte Orbán Lajos (Folytatása a 3. oldalon) EGY BÁNYAIPARI KÖZPONT ÚJ ÖTÉVES TERVÉRŐL Augusztus 21-től már itt nyomtatják a Szatmár megyei lapokat. (SZARKA MÁRTON felvitele) ÚJ NYOMDA SZATMÁRON Ezekben a napokban adták át a használatnak Szatmár új nyomdáját, mely különösen szatmári kollegáinknak, a Cronica Satmáreana és a Szatmári Hírlap szerkesztőinek jelent nagy örömöt, de nem kisebbet a nyomdászoknak s a két megyei lap olvasóinak. Nevezett újságokat ugyanis eddig Szatmáron írták és öntötték ólomba, de Nagybányán láttak napvilágot — itt nyomtatták. Az új nyomda korszerű berendezése — a hat szedőgép, a színes nyomásra is alkalmas rotációs gép, melynek óránkénti teljesítménye 35 ezer újságpéldány — kiváló megjelenési feltételeket biztosít. Rövidesen elkészül a cinkográfia részleg is és akkor a fénykép-kliséket sem kell ingáztatni. A kétemeletes beton- és üvegépületet Rupprecht Károly, a megyei tervezőintézet mérnöke tervezte, szatmári kollegáink szerint nagy hozzáértéssel. Egyébként az új nyomda épülete csak az első korszerű létesítménye annak az új épületcsoportnak, mely a városrendezési tervek szerint még a közeljövőben itt, a nagypiac környékén fog felépülni. (Munkatársunktól). sport JÓ SZEREPLÉST Röplabdában elsősorban hagyományaink vannak. Néhány éve, ahogy aranycsapatunk tagjai lassan kiöregedtek, nem értünk el igazán kimagasló eredményt. A válság 1968-ban tetőzött, amikor válogatottunkat annyira sem méltatták, hogy az olimpiára kiküldjék. Cselekedni kellett, változtatni egy szemléleten, újrakezdeni mindent. A röplabdában, mint több más labdasportban, megváltozott a játék képe, dinamikusabb, látványosabb, összetettebb lett, ami a játékostól is többet kívánt, jobb erőnlétet, komplexebb felkészültséget. Az átalakulás nem történhetett meg egyik napról a másikra, időre volt szükség, áldozatokra a jövő érdekében."Az elmúlt évben szakszövetségünk kettős feladatot tűzött ki röplabdázóink elé : a férfiaknál: bejutni a VB döntőjébe, kiharcolni a részvételi jogot a müncheni olimpiára, a nőknél , Bulgáriában ott lenni a legjobb nyolc között. Az erőfeszítések nyomán, ha kisebb mértékben is, az eredmények már mutatkoznak, röplabdasportunk igazi értékmérője azonban a szeptember közepén Bulgáriában sorra kerülő világbajnokság lesz. Ekkor dől el, hová jutottunk, milyen feladatok várnak még a szakvezetőkre, a játékosokra, egy sportág valamennyi problémájára kell választ kapnunk, hogy a jövőben ennek megfelelően folytathassuk a megkezdett munkát a minél jobb, a hagyományokhoz méltó szereplés érdekében. A feladatokról AUREL DOBINCA, röplabdaszövetségünk főtitkára nyilatkozott. — Mindenekelőtt ismertesse olvasóinkkal a válogatott keret összetételét. — A szabályok értelmében a nőknél és a férfiaknál egyaránt 12—12 játékost lehet benevezni. Az eddigi teljesítmények alapján ismert a válogatott keret összetétele, de azzal a szándékkal, hogy másokat, tudásban megközelítőleg azonos szintű játékosokat is kipróbáljunk, lehetőséget nyújtsunk a bizonyításra, a nőknél 13, a férfiaknál 15 tagú bővített keretet állítottunk össze, a végleges nevezési ívet csak közvetlenül az indulás előtt hozzuk nyilvánosságra. A két keret összetételeinek : Bogdan Helga, Popescu Mariana (Bukaresti Dinamo), Baga Mariana, Rebach Eugenia (Bukaresti Rapid), Cornel Aurelia, Itu Florentina, Bincheci Viorica (Iasii Penicilina), Popa Rodica (Temesvári „U“), Popa Gabriela (Bukaresti Medicina), Gsenger Mária, Marinescu Carmen, Ghita Luxa (IEFS) és Dobrogeanu Maria (Bukaresti „U“); férfiak: Dragan Aurel, Penciulescu Stelian, Ion Cristian, Paraschivescu Valentin (Bukaresti Rapid), Schreiber Walter, Tirlici Mihai, Codus Mircea, Orosz Ca- VÁRUNK INTERJÚ AUREL DOBINCÁval, a Román Röplabda Szövetség főtitkárával vol (Bukaresti Dinamo), Bartha Gyula, Cretu Octavian, Iorga Marius, Stamate Marian, Rauch Martin (Steaua), Duduciuc Petrica és Udisteanu Gabriel (Galaci Politehnica). A lányok átlagéletkora 20,6 év, ilyen fiatal válogatottal még sosem rendelkeztünk, világviszonylatban is a legfiatalabbnak számítunk, a férfiaknál 24,8 év az átlag, a megelőző évekhez viszonyítva ugyancsak alacsonyabb átlag. — Decemberi beszélgetésünk alkalmával még csak a feladatokról beszéltünk, most talán a lehetőségekről is többet megtudhatunk. Móra László (Folytatása a 2. oldalon) LAPUNK HOLNAPI SZÁMÁBAN A LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁGOK HÁROM ÚJONCÁRÓL SZÁMOLNAK BE MUNKATÁRSAINK. AZ ELMÚLT HÉTEN MÁR BEÍGÉRT TEMESVÁRI UM EGYÜTTESÉRŐL, TOVÁBBÁ A LEGMAGASABB OSZTÁLYBAN RAJTOLT TEMESVÁRI CFR-RŐL ÉS A BUKARESTI PROGRESUSRÓL NICOLAE CERNPUNK, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ÜZENETE a I. nemzetközi orvostörténeti kongresszus Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, kormánya és a magam nevében szívélyesen üdvözlöm a Bukarestben ma megnyíló XXII. nemzetközi orvostörténeti kongresszus részvevőit. Romániának örömére szolgál, hogy másodszor is vendégül láthatja ezt a magas nemzetközi tudományos fórumot, amely a világ számos országának nagy tekintélyű tudósait és kutatóit tömöríti. A mélyreható és állandó megújító átalakulásoktól jellemzett korunkban a tudomány elmaradhatatlan szövetségese a népeknek, a jobb életért vívott harcban. Ebben a keretben az orvostudomány már tárgyánál fogva is nagy jelentőségű szerepet tölt be, mivel arra hivatott, hogy védelmezze a társadalom legértékesebb bázisa, az ember egészségét és életét. Kétségtelen, hogy a múltbeli tudósok és kutatók humanista törekvéseinek és annak az óriási elméleti és gyakorlati tevékenységnekaz ismerete, amelyet az emberiség fejtett ki a betegségek és a fájdalom elleni küzdelemben, értékes tényező a mai orvostudomány bonyolult kérdéseinek sikeres megoldására irányuló erőfeszítésekben. Ezért különösen nagyra értékeljük az önök találkozóját, amelynek az a rendeltetése, hogy még inkább hozzájáruljon a múltbeli orvosi doktrínák és gyógymódok megismeréséhez, s ezen az alapon elősegítse napjaink orvostudományának további haladását. A betegségek elleni küzdelem, az emberek egészségének megvédése az összes népek közös ügye, az a terület, amelyen a világ összes tudósai és kutatói jó eredményekkel, gyümölcsözően együttműködhetnek. Ilyen szellemben irányítjuk a hazai tudósoknak és az orvostudomány valamennyi szolgálójának a tevékeny részvevőihez ségét, s az állam, országunk kormánya arra törekszik, hogy egyre jobb feltételeket teremtsen e tevékenység számára. Amint azt a napirend is előirányozza, az Önök kongresszusa megvitatja Románia orvosi kapcsolatait más országokkal, s meggyőződésünk, hogy ez megkönnyíti a román orvosi iskola jobb megismerését, eredményeinek és humanista hivatásának megvilágítását ; orvosi iskolánk szorosan együtt óhajt működni minden ország orvosi iskolájával az egyén és a közösség egészségének megóvásáért, a népek jólétre és boldogságra, haladásra és békére irányuló fennkölt törekvéseinek beteljesüléséért vívott harcban. Az orvostudomány, természeténél fogva, az életet, az ember egészségének védelmét, a békét szolgálja, s mint ilyen, mélységesen érdekelt abban, hogy a népek békében éljenek, hogy az emberiség mentesüljön a háború borzalmaitól, hogy a világon, az összes nemzetek között egyetértési és együttműködési kapcsolatok honosodjanak meg. A tudományok — köztük az orvostudomány — haladása szorosan összefügg a világ tudósai és kutatói közti sokoldalú kapcsolatok széleskörű fejlődésével, az összes államok közötti kooperálás fokozásával a teljes jogegyenlőségnek, minden egyes nép függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának az alapján. Teljes sikert kívánok a XXII. nemzetközi orvostörténeti kongresszusnak, s kifejezem azt a meggyőződésemet, hogy az jelentős momentum lesz az orvostudomány fejlődésében, a tudósok nemzetközi együttműködésének erősödésében. A Köztársasági Palota kistermében hétfő reggel megkezdte munkáját a XXII. nemzetközi orvostörténeti kongresszus, amelyet a Romániai Orvostudományi Társaságok Szövetsége rendezett a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság védnökségével. A jelentős tudományos rendezvényen a világ csaknem 40 országából vesz részt számos küldött, a nemzetközi orvostudomány sok jeles személyisége, kiváló hazai tudósok. Az ünnepi ülésen megnyitó beszédet mondott Valerian Bologa professzor, docens-doktor, a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke, a kongresszus szervező bizottságának elnöke. A szónok röviden ismertette az orvostörténet tanulmányozásának és a szakoktatásnak a fejlődését, majd hangsúlyozta, hogy hazánkban ez a tevékenység nagy megbecsülésnek örvend. Az egész hallgatóság hatalmas tapssal kifejezett élénk érdeklődéssel és nagy megelégedéssel fogadta NICOLAE CEAUSESCUNAK, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének a XXII. nemzetközi orvostörténeti kongresszus részvevőihez intézett üzenetét, amelyet dr. Dan Enachescu egészségügyi miniszter olvasott fel. Ezután Aurel Moga akadémikus, az Orvostudományi Akadémia elnöke köszöntötte a kongresszus részvevőit. Rámutatott, hogy a román orvostörténet az orvostudománynak azokhoz az ágaihoz tartozik, amelyek régóta világszerte nagy érdeklődésnek és elismerésnek örvendenek. A román orvostörténet számos kiváló nemzetközi egyéniséget adott a világnak. A kongresszust üdvözölte még dr. Roman Moldovan professzor, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alelnöke, Ioan Borca professzor, a Bukarest municípiumi néptanács alelnöke és dr. Valerian Popescu professzor, az Orvostudományi Társaságok Szövetségének elnöke. A kongresszusi küldöttek nevében Maurice Bariety professzor, a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság elnöke megköszönte Nicolae Ceausescunak, az Államtanács elnökének a kongresszushoz intézett meleg hangú üzenetét, kifejezve megelégedését a hagyományos román vendégszeretet szellemében történt rendkívüli fogadtatásért és a munkálatok lefolytatásához megteremtett kitűnő körülményekért. Ezt követően átnyújtották az Arany-Aesculapius díjat Erna Leskynak, a Bécsi Egyetem professzorának az orvostörténet terén kifejtett tudományos tevékenysége nagyrabecsüléseként. Fr. A. Sondervorst professzor, a társaság alelnöke jelentést terjesztett elő az első nemzetközi orvostörténeti kongresszus óta eltelt 50 évről. A részvevők Bukarestben és Konstancán öt napon át szakosztályonként megvitatják az orvosi deontológia történetének, a népi gyógymódok tudományos értékének kérdéseit, a Románia és más országok közötti orvosi kapcsolatokat, a Római Birodalom provinciáiban kifejlesztett orvostudományt és más kérdéseket (Agerpres) TAVIRA! Őfelsége TUANKU ISMAIL NÁSIRUDDIN SHAH IBNI AL MARHUMNAK, Zainal Abidin szultánjának, Malaysia királyának KUALA LUMPUR Malaysia nemzeti ünnepe alkalmából Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa, a román nép és a magam nevében szívélyes üdvözletemet küldöm és haladást kívánok a malaysiai népnek. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke MEGKÉTSZEREZŐDÖTT AZ INTERURBÁN BESZÉLGETÉSEK SZÁMA Nemrég bekapcsolták az országs interurbán rádiórelé-hálózata a tirgovistei, a nagybányai és a szatmári automata telefonközpontot. Ennek eredményeként megkétszereződött az interurbán beszélgetések száma. Ebben az évben az országban további 30 000 telefonállomást kapnak az új előfizetők, főként a pitesti-i, a marosvásárhelyi, a kolozsvári, a iasi-i, a galaci, a craiovai, a nagybányai és a brassói központ bővítésével. A 30 000 új telefonállomásból Bukarest 17 000-et kap.