Előre, 1970. szeptember (24. évfolyam, 7096-7121. szám)

1970-09-01 / 7096. szám

ElŐRE Szeptember 1 kedd IIi. évnegyed — IX. hónap 30 nap Az évből eltelt: 244 nap Hátra van még : 121 nap Napkelte : 5,38 Napnyugta : 18,53 Holdkelte : 5,56 Holdnyugta : 19,02 A KÖZPONTI METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI Várható időjárás a következő három napra ! A meleg idő tovább tart, de hazán­kat egy újabb esőfront szeli át, így tehát rövid ideig tartó esők ország­szerte hullnak. Délen a csapadék­mennyiség kiadósabb lesz. Az idő­szak elején gyenge, aztán pedig erő­sebb szélfúvás. A hőmérséklet az időszaknak megfelelő határértékek között mozog. Éspedig nappal 18 és 26 fok, éjjel 8 és 18 fok. • Előrejelzés a tengerparton : átme­netileg elromlik az idő. Az égbolt változó lesz és főleg délután esőre számíthatnak a nyaralók. Közepes erősségű szélfúvás is lesz. A levegő és a víz hőmérséklete alig változik. A hegyekben : felhős idő, csapa­dékhullással. Erős szél. A hőmérsék­let kissé csökken. HŐMÉRSÉKLETI ÉRTÉKEK AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN METallomas IAI nappal ÉJJEL Bukarest 25 13 Kolozsvár 24 15 Torda 24 16 Bánffyhunyad 24 12 Nagyvárad 28 17 Székelyhíd 28 17 Dr. P. Groza város 27 15 Temesvár 24 17 Arad 25 15 Nagyszentmiklós 24 15 Lugos 25 15 Karánsebes 24 16 Szatmár 27 17 Máramarossziget 26 12 Nagybánya 26 16 Zilah 25 16 Dés 25 14 Beszterce 25 12 Déva 26 15 Balázsfalva 27 14 Petrozsény 21 12 Topánfalva 25 14 Erzsébetváros 27 13 Marosvásárhely 26 13 Ma­roshévíz 23 7 Gyergyóalfalu 22 5 Csíkszereda 24 5 Barát 23 9 Kézdivásárhely 22 8 Székelyudvarhely 25 10 Brassó 22 10 Fogaras 25 13 Szeben 23 15 Paltini? . 18 10 Predeal 18 8 Omul-csúcs 10 4 Szinaia (C. 1500 m) 11 7 Cimpina 21 10 Ploiesti 23 12 Suceava 24 10 Botosani 26 11 Iasi 24 13 Barlad 23 13 Bákó 23 13 Vaslui 23 13 Piatra Neamt 24 10 Csalhó (Toaca) 13 7 Konstanca 23 17 Mangalia 22 13 Sulino 21 19 Tulcea 24 9 Galac 24 12 Craiova 25 14 Turnu Severin 25 17 Turnu Magurele 27 15 Giurgiu 26 12 A TENGERVÍZ HŐMÉRSÉKLETE: Konstancán 18 fok­ Mongólián 19 fok Sulinán 20 fok "!T­ELEVÍZIÓMŰSOR KEDD 18.05 Felvételi a szaklíceumokba és szakiskolákba. 18.45 George Enescu és a XX. század művészete. 19.20 Ezer­­egy este­g adás kisgyermekeknek. 19.30 Esti híradó. 20.00 Reflektor. 20.15 SZÍNHÁZ. Caragiale : Megtorlás. A főbb szerepekben : Emil Botta, Irina Radileanu-Sirianu, Tom­a Dimitriu, Traian Stanescu. 21.55 Vendégünk : Bianca Cavalini (Svédország). 22.20 Közelkép: Horia Lovinescu. 22.50 Éj­szakai híradó. SZERDA 18.05 Gyermekenciklopédia. 7. 18.30 Gazdasági szemle. 19.00 Ion Vlad iro­dalmi krónikája. 19.20 Ezeregy este­g adás kisgyermekeknek. 19.30 Esti hír­adó. 20.00 Reflektor. 20.15 A tévé filmmúzeuma: Miért készél ? Fősze­repben : Michéle Morgan és Henri Vidal. 22.00 Könyvek és eszmék. 22.25 Híres román előadóművészek : Octav Enigorescu. 22.50 Éjszakai hír­adó. ENESCU EMLÉKESTET rentsez szeptember másodikán es­te hét órai kezdettel a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház Bartók Béla zenei klubja. Romeo Draghici, a bukaresti Enescu múzeum igazgatója tart beveze­tőül előadást, majd Bács Lajos, a klub elnöke ismerteti Enescu IV. iskola-szimfóniáját, melyet a részvevők a Rádiótelevízió stú­diózenekarának előadásában mag­nószalagról fognak meghallgatni. Ezt követően dokumentum értékű filmet és diapozitív­eket vetítenek és bemutatnak a közönségnek egy hangszalagot, amelyről Enescu beszél,■ zongorázik és hegedül. A rendkívül érdekesnek ígérkező hangszalag-összeállítás Janina Costescunak, a George Enescu Filharmónia tagjának a munkája. KÖZÉLETI HÍREK TALÁLKOZÓK MIDI VENDÉGEKKEL Az RKP KB-nál Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, a Gazdasági Tanács elnöke találkozott M. Sz. Szolomen­­cev elvtárssal, az SZKP KB titká­rával, aki az RKP KB meghívásá­ra hazánkban tölti pihenőszabadsá­gát . A meleg, elvtársi légkörben le­zajlott megbeszélésen részt­ vett Ni­colae Ionescu, az RKP KB helyet­tes osztályvezetője és Hie Salapa, a Gazdasági Tanács helyettes osztály­­vezetője. Ott volt A. V. Basov, a Szovjet­unió bukaresti nagykövete. A Minisztertanácsnál Fazekas János elvtárs, a Minisz­tertanács alelnöke találkozott Euge­­niusz Szyr elvtárssal, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsá­nak alelnökével, aki országunkban tölti pihenőszabadságát. A meleg, elvtársi légkörben le­folyt találkozón részt vett Radu Constantinescu, a gazdasági és mű­szaki együttműködési és kooperálá­­si kormánybizottság alelnöke. Fogadás a Minisztertanácsnál Ion Pajan, a Minisztertanács al­elnöke fogadta az országunkban lá­togatóban levő Victor Rockhillt, a Chase Manhattan amerikai bank ügyvezető igazgatóját. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Mihail Hateganu, a Román Külkereske­delmi frank alelnöke, Mircea Bodi­­ca külkereskedelmi minisztériumi főtitkár és Corneliu­ Bogdan, Ro­mánia washingtoni nagykövete. Jelen volt Leonard Carpenter Meeker, az USA bukaresti nagy­követe. A Finnországi Szociáldemokrata Párt küldöttségének látogatása A Finnországi Szociáldemokrata Párt küldöttsége, amely élén Kalévi Sorsa főtitkárral a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságának meghívására országunkban tartózko­dik, folytatta látogatását Konstanca megyében. A küldöttségben részt vesz Silvi Siltanen, a Végrehajtó Bi­zottság tagja, a Finnországi Szociál­demokrata Nőszövetség elnöke, Vilho Halme, a Finnországi Szociáldemok­rata Párt Végrehajtó Bizottságának tagja és M. U. G. Seppalaineri, a Suomen Sosialidemokraatti című lap külpolitikai szerkesztője. A küldöttség tagjai megbeszélést folytattak az RKP Konstanca megyei bizottságánál és a Konstanca muni­­cípiumi néptanácsnál. Megtekintették a tengerparti für­dőhelyeket, a konstancai régészeti múzeumot és kórházat, a murfatlari állami mezőgazdasági vállalatot. Román küldöttség utazott Mün­chenbe, hogy részt vegyen a Politi­kai Tudományok Nemzetközi Tár­sasága VIII. világkongresszusának Bajorország fővárosában augusztus 31 és szeptember 5 között megtar­tandó munkálatain. A küldöttségben részt vesz Ioan Ceterchi professzor docens-doktor, a Társadalom- és Politikai Tudomá­nyok Akadémiájának alelnöke, dr. Constantin Petre professzor, dr. Kallós Miklós professzor, dr. Ovi­­diu Trasnea egyetemi előadó tanár és dr. Marin Voiculescu egyetemi előadó tanár. A török hadsereg napja alkalmá­ból Hayrettin Sonmezay ezredes Törökország bukaresti katonai, ten­gerészeti és légi attaséja fogadást adott a nagykövetség termeiben. Részt vettek­­ hazánk fegyveres erőinek több tábornoka és törzs­tisztje, külügyminisztériumi főtiszt­viselők, újságírók. Jelen volt Kamaran Gürün, Törökország bukaresti nagykövete, diplomáciai vezetők, katonai attasék és a nagykövetség. tagjai Kolozsvárra érkezett Dijon francia város küldöttsége, élén dr. Jean Veillet polgármesterrel. A küldött­ség megbeszéléseket folytatott a municípiumi néptanácsnál Remus Budija kolozsvári polgármesterrel, a Kolozsvár-Dijon testvérvárosi bi­zottság tagjaival. Ezután megtekin­tették a Babes-Bolyai Egyetemet, az 1. számú diákkomplexumot, a Központi Egyetemi Könyvtárat és a város sportlétesítményeit. Véget ért a Palota teremben a termelőszövetkezeti főmérnökök har­madik munkatanácskozása. Az ak­ciót a Mezőgazdasági és Erdőgaz­dálkodási Minisztérium indította több mint 4500 szakember tovább­képzése céljából. A harmadik ta­nácskozás 5 napig tartott, s érteke­zések alapján megvitatta a szántó­földi növénytermesztés, a gyümölcs­­termesztés és szőlészet, az állat- és baromfitenyésztés modern technoló­giáit, a termelés és a munka szer­vezését a mezőgazdasági szövetke­zetekben, az öntözéses növényter­mesztés korszerű eljárásait, a gé­pészeti szektor munkájának szerve­zését, a mezőgazdasági munkák gé­pesítését. FÖLD ALATTI KINCSEK JÖVŐJE (Folytatás az 1. oldalról) fésű építkezés ötlik szembe a Vá­rad felől jövő utasnak is, már ha nem vonja el a figyelmet a tere­­bélyesebb gépgyár. Különben a szerényebb külsejű, s egyelőre „fél­kész" szomszédnak jövendő munka­köre is rejtélyes egy kicsit, legalább laikus számára: bentonitot dolgoz majd fel. Nos, ez az ásvány, mely a bányából néha zöldes-szürkén érke­zik, s feldolgozva nullásliszthez ha­sonló púderré vedlik át, maga is ad némi támpontot a nemfémes családfa feltörekvő energiáiról. Nem is csak azzal, hogy öt év alatt több mint kétszeresére duzzad a kitermelése, hanem főleg a felhasználhatóságá­nak mind gazdagabb, s még fehér foltokkal is tarkított területe révén. Hozzáértők szűkebb köre tudja csup­­­pán, milyen haszonnal alkalmazzák kezdve az öntödéktől (er­tőhomok kö­tőanyagaként) a vegyiparig (festék­­gyártásra például), s egészen a borá­szatig (derítésre). A kolozsvári gyár pedig Máramaros megyében bányá­szott bentonitot dolgoz fel a legkö­zelebbi jövőtől. Rokona a feltörekvésben és a vá­laszték-bővülésben is a kaolin, ame­lyet általában Egeres nevével szok­tunk asszociálni. Ám a jövőben két­szeres, sőt, többszörös asszociációra nyújt majd alkalmat. Egyrészt azzal, hogy termelésbe adják a Méra köz­ségben felfedezett kaolin tartalmú homok lelőhelyeket. Még egy Egeres lesz itt — amint röviden jellemezték, a leendő létesítmények méreteire utal­va. Talán nem is kell részletezni, elég kész tény szemlélteti, hogy mit jelent ez egy vidék gazdasági, civi­lizációs fellendülésében, egész élet­formájában. Egeres és Méra egymáshoz viszony­lag közeli helységek, de a kaolin összefüggésében Hargita megyét is érinti a bányaközpont új ötéves terve. Kaolin nemesítő üzem építését terve­zik ide azzal a célkitűzéssel, hogy a feljavított hazai nyersanyag alkal­massá váljon papírgyártásra is. Kol­lektív kutató és más előkészítő mun­ka folyt már eddig a Hargita bánya­­vállalat mérnökei és kolozsvári kutató vegyészek is részt vettek benne, a központ szakembereivel együtt. Az említettek mellett más tájon is értéke­sítenek feltárt lelőhelyeket. Két természeti kincs forrásait és jö­vőjét emeltük ki, ha nem is találomra, de mégis csak szórványosan, hiszen a központ 50—60 termékkel számol és tervezi a jövőt. S előkelő helyet foglal el a jövő­ tervezésben itt is, mint különben bármely termelő egy­ségnél az anyag magasabb fokú hasznosításának a szempontja. A ben­­tonit s a kaolin mellett ilyen tervek vannak a földpáttal is, — hasonló összefüggésben beszélhetünk az or­­sovai bányavállalatról is, ahol érté­kesebb terméket előállító egység lé­tesül. A vajdahunyadi vállalat viszont a talk vegyi kezelésére épít egy állo­mást. (Emlékeztetünk rá, hogy a ko­lozsvári központhoz a vajdahunyadi, orsovai és a Hargita bányavállalat tartozik, féltucatnyi más szintű kiter­melő egységen kívül). S hogy a vas se érezze magát mellőzve : ugyan­csak a Hargita berkeiben már a jövő évtől üzembe lép egy vasérc preparáló berendezés arra hivatva, hogy a sze­gényebb tartalmú lövétei ércből is kihasználják az értékes vasat. Luxus félredobni, erre nekünk nem futja, amikor a szükséglet zömét importból fedezzük. Különben hasonló célú épít­kezés közeleg a befejezéshez a Ko­­lozs megyei Kapuson is, noha ott az eddig ismert tartalékok meglehetősen korlátozottak. Az új üzemrész nem is a helybeli, hanem a Kisbányán feltárt ércnek épül. Az utóbbi megjegyzésekkel részben már át is siklottunk egy különálló területre, melyet legtömörebben így összegezhetünk : KUTATÁS A bányászatban hatványozottan fontos munkaterületet jelöl meg, ért­hető okokból. Különben a fogalom is több értelmű itt. Az új lelőhelyek, tartalékok szorosan vett kutatása ma­ga is két irányú : egyrészt az ismert, meglevő lelőhelyek környékét érinti, s a határok kiszélesítését célozza, másrészt ásványi kincseket sejtető szűz területeket fog át. A kutatási terv ilyen alfejezetében szerepel pél­dául a már említett kapusi kitermelő hely környéke, vagy a Hargita vál­lalathoz tartozó Ruszkabánya is. Más természetű kutató program a ter­mékek minőségének javítását, na­gyobb gazdasági hatásfokú értéke­sítését irányozza elő. A lehetőségek­re utaltunk már előbb a kaolin, a földpát, s a vasérc összefüggésében, néhány kísérleti stádiumú adalékkal bővítjük itt. Kísérletek folynak töb­bek között a dolomitnak üvegiparra is alkalmas preparálására (zárójel­ben megjegyezve a dolomit bánya Boréven van, vagyis egészen közel a tordai üveggyárhoz). A mérai homok, s általában a bányaközpont által ki­termelt temérdek homok, ugyancsak okoz néhány termékeny gondot, amíg szinte már hulladék állapotá­ból kellő osztályozással és más köz­­beavatkozással használhatóvá (vagy használhatóbbá) válik öntödékben, sőt az üveggyártásban is. Más ku­tatási ágak a gépi berendezések korrózió-ellenes védelmére, a kiter­melési módszerek korszerűsítésére vagy a nagy volumenű, nehéz munkák gépesítési lehetőségeire térnek ki. A takarékossági mozgalommal azonos területen mozog az a kutatás, mely a bányafa lehetséges helyettesítését tűzte célul. Arról van itt szó, hogy például a huzamosabb felhasználású járatokban a bányafa két-három év alatt elrothad, ki kell cserélni. Nagy mennyiségű s igen értékes faanyag használódik el mélyen értéke alatt, hogy ne mondjuk , elpocsékolódik. Holott vannak helyettesítő anyagok és lehetőségek. Például a betonozás, beépítés, torkretozás, rövidebb élet­tartamú járatokban leszerelhető fém­támasztékok, és így tovább. Hol, mi­képpen, mivel­­ a kutató szakembe­rek dolga eldönteni. S egy sikeres döntés egész kis erdőt menthet meg, amire pedig ugyancsak nagy szük­sége van az országnak. Már onnan is sejthetjük, hogy például a kolozsvári fakitermelő és feldolgozó kombinát ötéves terve a kevésbé gazdaságos fejezeteknél, mint például a tűzifa, rönk, fűrészáru és hasonlók nemhogy növekedést, inkább még csökkentést irányoz elő erdőségeink megóvásá­ra is gondolva, — a látszólagos visz­­szafejlődést bőséggel ellensúlyozva a faanyag magasabb fokú értékesítése (bútor, préselt lemez stb) által. Ilyenformán vizsgálják, kutatják, sőt alakítják is már a jövőt. Nincs benne semmi mágia, horoszkóp, rej­telem, biztos jövőbe pillanthatunk a szocialista tervgazdálkodás kipróbált optikájával. NŐNEK A GYERMEKEK VÁSÁROLJON ÚJAT A KINŐTT ISKOLAI EGYENRUHA HELYETT ÜNNEPI Vietnam DK kikiáltásának és az ország függetlenné válásának közel­gő 25. évfordulója alkalmából va­sárnap ünnepi gyűlést tartottak a Gingiova községi (Delj megye) Ro­mán-Vietnami Barátság mezőgazda­­sági termelőszövetkezetben. Az évforduló jelentőségét Jean Marculescu, a községi pártbizottság titkára és Nicolae Pascu, a mező­­gazdasági termelőszövetkezet elnöke méltatta. A szónokok nagy elisme­réssel hangsúlyozták Vietnam DK szocialista építő munkájának sike­reit, és kiemelték, hogy a román nép teljes szolidaritást vállal az imperialista agresszió ellen, a füg­getlenségének és nemzeti lényének megvédéséért küzdő vietnami nép hősi harcával. Az ezután felszólaló Nguyen Dang Hanh, Vietnam DK bukares­ti nagykövete kidomborította annak a rendkívüli jelentőségét, hogy 25 évvel ezelőtt megalakult Vietnam DK, az első népi demokratikus or­­ ro­si GYŰLÉS szág Délkelet-Ázsiában. A szónok rámutatott, hogy a Vietnami Dol­gozók Pártjának vezetésével ki­emelkedő sikerek születtek az új tár­sadalmi rendszer építésében és az imperialista betolakodók legyőzé­séért vívott harcban. A nagykövet köszönetet mondott a szocialista Románia népének a függetlenségé­ért és szabadságáért, az agresszorok ellen küzdő vietnami nép igazságos harcához nyújtott testvéri támoga­tásért. A gyűlésen részt vettek a Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége, a megyei szö­vetség, a megyei párt- és állami szervek képviselői, sok helybeli la­kos. Ott volt Vietnam DK bukaresti nagykövetségének több tagja. A gyűlés után a vendégek megte­kintették az évforduló alkalmával rendezett mezőgazdasági kiállítást, valamint a szövetkezet termelő részlegeit. (Agerpres) ELTEMETTÉK STEFAN CIOBOTARASUT­Ó­­ Sok pályatársa, rokona, tisztelője vett utolsó búcsút az I. L. Caragiale Nemzeti Színház Comedia termének előcsarnokában felravatalozott Stefan Ciobotarasutól, a nép művészétől. Az elhunytnak hosszú éveken át kiemelkedő szerepe volt a hazai szín­játszás fejlesztésében, egész életét az előadó-művészetnek szentelte, felejthe­tetlen alakításokat nyújtott színpa­don és filmen egyaránt. Ravatalát két napon át a szín- és filmművészet számos kedvelője kereste fel. A gyászgyűlésen búcsút vett az el­hunyttól Ion Brad, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság első alelnöke, Liviu Ciulei rendező, a Bulandra Színház igazgatója, Stefan Dancinescu, a iasi-i Vasile Alecsandri Színház érdemes művésze, Virgil Ca­­lotescu rendező, a Filmesek Egyesü­letének titkára, Dina Cocea érdemes művésznő, a Színi- és Zenei Intéz­mények Művészei Egyesületének al­elnöke és Aurel Baranga író. Valamennyien méltatták Stefan Ciobotarasu kiemelkedő művészi egyé­niségét, rámutattak, hogy az elhunytat páratlan színpadi érzék, mély ember­szeretet jellemezte, s hogy a kiváló alakítások hosszú sorával gyarapítot­ta a román színjátszást. Stefan Cio­botarasu az általa megelevenített hő­sökben él a ma és a holnap nemze­dékei számára. A színpadon és a fil­men, drámában és vígjátékban egy­aránt teljes odaadással, ritka meg­győző erővel, őszinte átéléssel alko­tott, a mindennapi életből táplálkozó nagy tehetsége emlékezetes, életerős, valóban népi alakokat keltett életre. A román színdarabok és filmek for­radalmi harcosa a nézők tudatában már-már azonosult Stefan Ciobotarasu markáns alakjával. A nagy művész utolsó alakítását az Asteptarea című film őrzi meg számunkra. Pályatár­sainak egyik nagy feladata színpadon és filmen hozzá hasonlóan elevení­teni meg a szabadságért és az igaz­ságért, a szocialista Románia építé­séért vívott harc hőseit. A felszólalók emlékeztettek az elhunyt mély em­berségére, páratlan színpadi érzékére, s hangsúlyozták, hogy Ciobotarasu mindig szerette, szívesen tanította a fiatalokat, igazi iskolát teremtett a színjátszásban. Neve aranybetűkkel kerül be a román színjátszás és film­művészet történetébe. A gyászgyűlés után Stefan Ciobo­­taralut a Bellu temetőben helyezték örök nyugalomra. (Agerpres) ELTEMETTÉK ROMULUS LADEÁT Vasárnap eltemették a fővárosban Romulus Ladea szobrászművészt, Ro­mánia Szocialista Köztársaság érde­mes művészét, a művészet érdemes mesterét, kulturális életünk kimagas­ló személyiségét. Két­ napon át számos művész, az el­hunyt sok-sok barátja, tanítványa és tisztelője járult a román művészet kiváló képviselőjének ravatala elé, hogy utolsó búcsút vegyen tőle. A Képzőművészek Szövetségének Székházában tartott gyászgyűlésen beszédet mondott Ion Jalea, a nép művésze, a Képzőművészek Szövetsé­gének tiszteletbeli elnöke, Ion Brad, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság első alelnöke, Ion Beu, a Ko­­lozs megyei néptanács alelnöke, Gheor­­ghe Achitei, a bukaresti Nicolae Gri­­gorescu Képzőművészeti Intézet rekto­ra, Ovidiu Maitec, a Képzőművészek Szövetségének alelnöke, Catul Bog­dan, a Nicolae Grigorescu Képzőmű­vészeti Intézet professzora és Daniel Popescu, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet rektora. A felszólalók méltatták az elhunyt erőteljes művészi egyéniségét, kie­melve, milyen mélyrehatóan azono­sult ez az alkotó művész , akinek kezében a bronz, a kő és a fa halha­tatlan művekké alakult át — népé­nek legnemesebb törekvéseivel. A nép törekvéseibe vetett hit hatotta át és ihlette félszázadon át Romulus La­dea művészetét, ritka következetes­séggel tárva fel magasrendű erényeit, nemes veretű egységbe ötvözve a re­alizmust és a költészetet, a történel­met és a legendát. E páratlan szépsé­gek alkotója egy egész világot vázolt fel, népünk megrázó élményeit, sajá­tosan fogékony szellemét tükrözve. A paraszt, lován Iorgovan, Az anya, Testvérek, A fiú, Horia, Cloș ca és Cri$an, Az erdélyi iskola korifeusai, Avram Iancu és Balcescu, Simion Barnufiu vagy Popovici Bánateanu, Eminescu, Creanga, Rebreanu, Blaga, dr. Petru Groza — csupán néhány művének neve és címe, amely elve­zet e nagy művész ihletforrásaihoz. A felszólalók miután méltatták a mű­vész, a felvilágosult hazafi, a szenve­délyes alkotó, a nagylelkű ember ér­demeit, kidomborították fáradhatat­lan pedagógiai tevékenységét. Az ő irányításával formálódott és bonta­kozott ki számos, hazánknak becsüle­tére váló tehetséges művésznemze­dék. Romulus Ladeának, egy egész tudós- és művésznemzedék e ragyogó képviselőjének a neve minden időkre megtisztelő helyen fog állni a román kultúra történetében. A gyászgyűlés után a menet a Bel­­lu-temetőbe vonult, ahol örök nyuga­lomra helyezték az elhunytat.­ ­ (Agerpres) Tudja-e,hogy...• -«11 ISMERNIE KELL NÉHÁNY JELZÉST AHHOZ, HOGY NE TEGYEN KÁRT SAJÁT RUHATÁRÁBAN ? E JELZÉ­SEKKEL TALÁLKOZHAT A KERESKEDELEMBEN KAP­HATÓ KÖTÖTTÁRUN ÉS KONFEKCIÓN : ^ • -^1 1. Forró vízben is mosható, de nem szabad főzni 2. A mosóvíz nem lehet 60°-nál melegebb 3-4. Langyos vízben kell mosni 5. Nem szabad mosni 6. Nem kell különösebben vigyázni a vasalásnál. A vasaló hőmérséklete elérheti a 200°-ot is. 7. A vasaló hőmérséklete nem haladhatja túl a 150°-ot 8. A vasaló hőmérséklete nem haladhatja túl a 120°-ot 9. Nem szabad vasalni 10. Bármilyen vegytisztításra szolgáló szerrel tisztít­ható 11. F-típusú vegytisztítószerekkel és percloretilénnel tisztítható, de nem szabad tricloretilént használni 12. Benzinnel, vagy más egyenértékű oldószerekkel tisztítható 13. Nem szabad vegyileg tisztítani 14. Klóros vízzel is tisztítható 15. Nem tisztítható klóros vízzel A fenti jelzések megfelelnek a nemzetközi szabványjelzéseknek és minden textilián megtalálhatók. 3. oldal LÁTTUK HALLOTTUK MEGTUDTUK 200 MILLIÓ LEJ A MEGYE SZOCIÁLIS­KULTURÁLIS FEJLESZTÉSÉRE Krassó-Szörény megye népta­nácsa ebben az esztendőben 200 millió lej befektetést eszközölt a megye szociális-kulturális fejlesz­tésére. Városon és falun bővítet­ték az iskolahálózatot, gyarapítot­ták a bentlakások számát, kor­szerű orvosi felszereléssel láttak el számos kórházat és poliklinikát, növelték a kórházi ágyak számát. Úgyszintén jelentős összegeket for­dítottak egyes helységek vízveze­ték- és csatornahálózatának építé­sére, illetve bővítésére és karban­tartására. MINI ŐSERDŐ... A KELETI­­KÁRPÁTOKBAN Néhány száz hektár szűz erdő, ahol századok óta nem csattant a fejsze. Pedig nincs is oly messzire, nincs a világ végén. Csupán mint­egy 30 kilométerre a Moldova folyó menti Frasin falutól, vagy 15 kilométernyire Cimpulung Moldo­­venesc­től. A háromszáz hektáros szátivarai védett terület valóságos lucfenyő-sziget. A lucfenyőn kívül a fenyő-, bükk- és jávorfa foglal el kisebb területeket a rezerváció­­ból. A hatalmas fák alatt egy sor másfajta növény, moha, páfrány és sokszínű kosborféle tenyészik. A sajátos mikroklíma rendkívül ked­vező feltételeket teremt ennek, az országban egyedüli buja növény­zet fejlődésének. A FESTŐI HERKULES­­FÜRDŐN A Herkules ’70 fesztivál kereté­ben kulturális, művészeti és tudo­mányos rendezvények színhelye volt négy napig Herkulesfürdő. Az első ízben megrendezett fesztivál célja Krassó-Szörény és Mehedinti megye hegyvidékei jellegzetes nép­dalainak, népi táncainak és nép­viseletének bemutatása. A fesztivál a helyi népművészet­tel és kulturális hagyományokkal foglalkozó tudományos ülésszak­­kal kezdődött, amelyen folklór­kutatók és más kulturális szemé­lyiségek vettek részt Krassó-Szö­rény, Mehedinti, Temes, Maros és más megyékből. A Herkules '70 fesztivál alkalmat nyújtott a hazai és külföldi fürdővendégeknek, va­lamint a város lakosságának, hogy közelebbről, megismerje a román népdal és népi tánc eddig ismeret­len kincseit a mehedinți-i Alu­­nelul, a Krassó-Szörény­ i Seme­­nicul folklóregyüttesek és a két megye több műkedvelő együttesé­nek tolmácsolásában. HA MÉG ŐK SE TUDJÁK...! A milícia Maros megyei fel­ügyelősége ellenőrző elméleti vizs­gát tartott a két vásárhelyi sofőr­­iskola oktatói számára a forgalmi szabályok ismeretéből. Az ered­mény nem volt valami szívderítő. A 41 oktatóból csak tíz tudott pon­tosan felelni az összes kérdésekre, 21 elfogadható eredményt ért el (40 45 pont a 46 lehetségesből). A hátralévő tíznek pedig „javító­­vizsgára“ kellett jelentkeznie, mert a válaszokra adott pontok összege a minimumot jelentő 40 alatt ma­radt. Az újabb vizsga után egy személytől megvonták az oktatói engedélyt, mivel tudása nem felel meg ennek a felelősségteljes mun­kának. A PONTOS IDŐ... Megállt az órája, tudni akarja a pontos időt? Mi sem egyszerűbb (egyelőre Bukarestben). Még kér­dezni sem kell, csak felhívni tele­fonon a 24 48 48 telefonszámot, és a vonal túlsó végéről másod­­percnyi pontossággal hallani fogja a pontos időt. Az in­formáció ("nem szükséges megköszönni (legfennebb gondolatban a fővárosi távközlés­ügyi igazgatóságnak), mert a tele­fonos kisasszonyt egy automata elektronikus berendezés helyette­síti. Egy hívásra tíz másodpercen­ként 3—4-szer ismétli meg a pon­tos időt. A CLUJANA BEMUTATÓ ÜZLETE A Clujana cipőgyár termékeit be­mutató és árusító üzlet nyílt Ko­lozsváron a Dózsa György és az Emile Zola utca sarkán. Jelenleg férficipőből 20, női és gyermek­lábbeliből 10—10 modell áll a vá­sárlók rendelkezésére. A későbbiek folyamán bővítik a választékot. A bemutató üzlet működése jó lehe­tőséget teremt a gyár vezetőségé­nek a piackutatásra. HALLÓ, HALLÓ!­­ Craiován, Zilahon, Sepsiszent­­györgyön, Vasluiban és Csíkszere­dában rövidesen befejezik a te­lefonközpontok bővítését. Mindenik központnak 1 000—2 000-rel több vonala lesz, mint a jelenleginek, ami jobb feltételeket teremt mind a helyi, mind az interurbán és nemzetközi telefonbeszélgetésekre. A rovatot szerkeszti : Barabás Béla ___________________________

Next