Előre, 1971. február (25. évfolyam, 7226-7249. szám)
1971-02-02 / 7226. szám
Világ proletárja!, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7226 sz. 6 oldalára 30 báni 1971. február 2., kedd NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA IALOMITA MEGYÉBEN Amint már közöltük, január 30-án, szombaton Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Iosif Banc, Vasile Patilinet és Ion Stanescu elvtársakkal együtt munkalátogatást tett Ialomita megyében. A Sfântu Gheorghe és a Muntenii Buzau községben tett látogatás után a párt- és államvezetők a Cazanești állami mezőgazdasági vállalatot keresik fel. A HÚSGYÁRTÓ ÜZEMBEN A Cazanești állami mezőgazdasági vállalatban működik az 1965-ben beindított ipari méretű sertéstenyésztő és -hizlaló komplexum. Az üzem 86 csarnokában évente 135 000, átlagosan 100—105 kilós súlyban leszállított sertést nevelnek és hizlalnak. Valóságos „húsgyár“ ez, ahol az itatástól kezdve, a takarmány elkészítéséig és adagolásáig minden munka gépesítve és automatizálva van. A komplexumban hát gépesített takarmánykonyha működik, munkaerőigénye mindössze 12 ember. Az állami mezőgazdasági vállalatokban jelenleg húsz ilyen nagy egység van. Onoriu Iacomi mérnök, a komplexum igazgatója szemléltető grafikonok előtt elmondta, hogy 1970- ben több mint 14 750 tonna húst szállítottak le, a hizlalásnál a napi súlygyarapodás körülbelül 550 gramm volt. A hét esztendő alatt az egység csaknem 90 millió lej nyereséget realizált, több mint 11 millióval nagyobbat a tervezettnél. A megbeszélés során Nicolae Ceausescu elvtárs érdeklődik a hús önköltségéről és egyben ajánlja a szakembereknek, használják fel a hazai és a külföldi tapasztalatot az önköltség csökkentésére, az állathizlalás meggyorsítására, hogy a gazdasági eredmények elérjék a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok legjobb eredményeinek szintjét. — Hogyan használják ki az épületeket, mekkora a fajlagos beruházás ? — kérdezi a pártfőtitkár. Az igazgató rámutat, minthogy a komplexum az első hazai nagyüzemi egységek közé tartozik, az invesztíció magas volt, eléri az 1400 lejt állatonként. — Az új sertéstenyésztő komplexumok — szól közbe Ion Tecu elvtárs, az állami mezőgazdasági főosztály vezetője — jóval kisebb önköltséggel épülnek, a fajlagos beruházás még a 800 lejt sem éri el. A vendégek ezután megtekintik a sertéstenyésztő és -hizlaló csarnokokat. A munkákat itt magas fokon gépesítették és részben automatizálták, a technológiai folyamat korszerű. — Milyen a munkatermelékenység szintje? — érdeklődik Ceausescu elvtárs. — Az első évekhez képest, amikor egy tonna húst 224 ember/óra alatt realizáltunk, sikerült növelnünk a munkatermelékenységet, jelenleg egy tonna hús termeléséhez 43 ember/óra kell. Ezután megbeszélés folyt a termelési költségeknek, főként az egy kiló húsra számított kombinált takarmány fajlagos fogyasztásának csökkentési lehetőségeiről. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell tenni az állatfajok javítására és az elhullási arányszám csökkentésére. A komplexum vezetősége megfogadja, hogy valóra váltja a kapott útmutatásokat, mindent elkövet azoknak a nagy és mozgósító feladatoknak a példás teljesítéséért, amelyek az egész munkaközösség előtt állnak az idén és az ötéves terv folyamán. A ciochinai mezőgazdasági termelőszövetkezetben Nicolae Ceausescu elvtárs a műanyagfóliás zöldségtermesztés gyarapításának lehetőségeiről beszélget a szövetkezeti parasztokkal A MESTERSÉGES KERTEK TÖBBET TERMELHETNEK A látogatás következő állomása Ciochina község. Akárcsak a felkeresett többi egységben, a szövetkezeti parasztok itt is nagy melegséggel fogadják a párt- és államvezetőket. A tagság nevében Marin Petcu, a ciochinai mtsz elnöke üdvözli az érkezőket. A vendégeket felkérik, tekintsék meg az épülő melegházakat és a (Folytatása a 2. oldalon) A Ialomita megyei mezőgazdasági alapkáderek és a pártaktiva munkatanácskozása Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Ialomita megyei mezőgazdasági egységekben tett szombati látogatása után Sok száz megyebeli míszelnök, szövetkezeti paraszt, brigádos, gépkezelő, farmvezető, állami mezőgazdasági vállalati és mezőgazdasággépesítési állomási igazgató, községi pártbizottsági titkárok, a megyei pártaktíva számos tagja, akik részt vettek a sloboziai munkatanácskozáson, hétfőn, február 1-én délelőtt újból örömmel köszöntötték körükben a párt főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat, akinek kíséretében volt Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter, Angelo Miculescu elvtárs, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, meleg lelkesedéssel fogadták az RKP megyei bizottsága bürójának tagjai, a tanácskozás összes részvevői. A párt és az állam vezetőjének jelenléte újabb alkalom volt a párt iránti, a Nicolae Ceausescu elvtárs iránti szeretet és odaadás, a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséről való gondoskodásért tanúsított forró hála erőteljes kinyilvánítására. Felszólalásaikban a tanácskozás részvevői kifejezték teljes egyetértésüket azokkal a konkrét intézkedésekkel, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB 1970. november 23-i munkaülésén elhangzott expozéja tartalmazott, s kifejezték elhatározásukat, hogy megvalósítják azokat a baragani szántóföldek nagyobb terméséért, hogy még jelentősebb mértékben hozzájáruljanak az egész szocialista mezőgazdaságnak, a nemzetgazdaság egyik alapvető ágazatának a fejlődéséhez. A jelenlevők nagy lelkesedéssel, hatalmas tapssal és éljenzéssel fogadták a terembe lépő párt- és államvezetőket. A részvevők ütemesen kiáltják: „RKP—Ceausescu!“ A tanácskozás munkálatait megnyitva, Vasile Marin elvtárs, az RKP Ialomita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke a jelenlevők és Ialomita megye összes lakosainak nevében melegen köszöntötte a párt főtitkárát. „Az ön részvétele e tanácskozás munkálatain — mondotta a szónok —, többszöri látogatása megyénkben nagy megtiszteltetés, konkrét és közvetlen segítség valamennyiünk számára. Ugyanakkor ez arra kötelez bennünket, hogy többet és jobban dolgozzunk pártunk és államunk határozatainak megvalósításáért. Szeretném hangsúlyozni, hogy a mezőgazdaság megszervezésének, tervezésének és vezetésének javítására nemrég a kijelölt intézkedéseket nagy érdeklődéssel fogadták a szövetkezeti tagok, a mezőgazdaság összes dolgozói. Nagyra értékelték, hogy a pártvezetőség, ön személyesen, fáradhatatlanul gondoskodik azoknak a módozatoknak a felkutatásáról, amelyek lehetővé teszik, hogy országunk mezőgazdasága előre haladjon és egyre jelentősebb mértékben hozzájáruljon szocialista hazánk fejlődéséhez és felvirágzásához. Az említett intézkedések megvalósítására utalva, a szónok hangsúlyozta, hogy Ialomita megyében 24 mezőgazdasággépesítési állomást, 24 szövetkezetközi tanácsot létesítettek, megkezdték az egységek profilhozását, átszerveztek 8 állami mezőgazdasági vállalatot és más akciókat indítottak a tevékenység szüntelen javítására ezen a téren. Felszólalt Popa Constantin, a Dér Márunt községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Dimacia Torna, a Fácáeni községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Ghita Gheorghe, a Muntenii Buzau községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Anghel Mircea Dan, a Grindu községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, ZaineaStefan, a LeMiu állami mezőgazdasági vállalat igazgatója, Udor Potenchin, a Iazu községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Cojocar Gherghina, a Cuza Voda községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Trif Melinton, a Grivița mezőgazdasággépesítési állomás igazgatója, Ion Dascalu, Alberti községbeli nyugdíjas szövetkezeti paraszt, Cioc Aurel, a Milovaíti községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Vasile Neagu mérnök, a Ceacu falubeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Andrei Nicolae, a Gheorghe Lazar községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Nicolae Risnoveanu, a Roseti községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, David Gheorghe, a Grivita községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet főmérnöke. A vita részvevői hangsúlyozták, milyen különleges jelentőségűek a párt és az állam legutóbbi határozatai. Nicolae Ceausescu pártfőtitkár értékes útmutatásai, amelyek az RKP KB 1970 novemberi munkaülésén, valamint más alkalmakkor hangzottak el, a mezőgazdaság jó menete, e fontos nemzetgazdasági szektor további fejlődése, gazdasági szerepének növelése szempontjából. A felszólalók taglalták az eddigi eredményeket, majd részletesen kitértek a mezőgazdaságfejlesztési pártútmutatások valóra váltásával kapcsolatos intézkedésekre, s a mezőgazdasági dolgozók nevében hangsúlyozták, szilárd elhatározásuk, hogy a legutóbbi határozatok szellemében növelik a növényi és az állati termelést. Ugyanakkor bíráltak egyes központi és helyi szakfórumokat, és konkrét javaslatokat tettek annak érdekében, hogy maradéktalanul hasznosítsák azokat az eszközöket és erőforrásokat, amelyekkel a Buragan rendelkezik a mezőgazdasági termelés növelésére. Lapzártakor a tanácskozás folytatta munkálatait. DOLGOS ESZTENDŐ EREDMÉNYEI Jóleső elégtétellel olvastuk a Románia Szocialista Köztársaság 1970. évi gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről szóló közleményt, hiszen a felsorolt számoknak, adatoknak kettős minőségben vagyunk részesei valamennyien. Ezek az adatok az országot építő nép egy dolgos esztendejének eredményeit tükrözik, azokat az eredményeket, amelyeket a sepsiszentgyörgyi szövőnő, a pitesti-i bútorgyári munkás, a buceceai cukorgyár mérnöke, az aranyosgyéresi sodronyipar közgazdásza, a bánáti földművesek, a hargitai állattenyésztők, a máramarosi bányászok, a slatinai alumínium kombinát dolgozói, a galaci kohászok vagy a vaskapui építők elértek. Az ország építői, románok, magyarok, németek és minden dolgozó, akik testvéri egységben, váll-váll mellett küzdöttek egész éven át, a párt politikájának valóra váltásáért, célkitűzéseink teljesítéséért. Együtt dolgozunk és egyenlő mértékben részesülünk az eredményekben is, mi magunk, valamennyien látjuk hasznát annak, ha hazánk újabb sikereket ér el, ha gyors ütemben haladunk előre a fejlődés, a civilizáció útján. Az ország népének egységes akarata mutatkozott meg az elmúlt esztendőben, talán jobban mint eddig bármikor, hiszen, mint ismeretes, tavaly a nemzetgazdaságnak hatalmas károkat okozó, pusztító áradások tették próbára erőnket, elszántságunkat. Nehéz napokat, heteket éltünk át, de győztesen kerültünk ki a küzdelemből, s megerősödve abban a meggyőződésünkben, hogy a párt szavát követve, népünk képes az akadályok ellenére is rendületlenül megvalósítani célkitűzéseit. Erről beszélnek a közzétett statisztikai adatok is. Az elmúlt esztendőben a dolgozók lelkiismeretes munkájával tovább fejlődött nemzetgazdaságunk, az ország minden megyéjében új iparvállalatok, részlegek, gépek és felszerelések kezdték meg a termelést, az építők számos iskolát, lakóházat, középületet adtak használatba. Teljesítettük az ipari össztermelés tervét, sőt, mintegy 1,7 milliárd lejjel túl is szárnyaltuk azt. Az előző esztendőhöz képest az ipari össztermelés 12 százalékkal növekedett, továbbra is olyan évi ütemben, amely ebből a szempontból világméretekben is tekintélyes helyet jelent hazánknak az országok között. Az is jelentős tény, hogy a fő iparágak mindenikében teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk a terv(Folytatása a 4. oldalon) 1966-1970 A 3. OLDALON ARAD MEGYÉBEN A RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett táviratból „Az RKP Arad megyei bizottsága jelenti a párt vezetőségénél«; önnek személyesen szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy a megye vállalatainak dolgozói — románok, magyarok, németek - másfél hónappal határidő előtt teljesítették az 1966—1970-es ötéves terv össztermelési előirányzatát. Ez alatt az öt év alatt Arad megye gazdasága megújuló változásokon ment át, új ipari objektumokat helyeztünk üzembe, új komplex termékeket gyártunk, amelyeknek híre túljutott hazánk határain. Az ipari össztermelés 45 százalékkal növekedett, ennek több mint kétharmadát a munkatermelékenység emelésével valósítottuk meg. Biztosítjuk a párt vezetőségét, önt személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy továbbra is minden erőnkkel harcolunk pártunk bölcs politikájának, amely egész népünk előrehaladásának biztos záloga, sikeres valóraváltásáért". (Megjelent 1970. november 26-án) m földrajzkönyvek, atitlaszok, statisztikai adatok szerint Románia területe 237 500 négyzetkilométer. Korántsem akarjuk kétségbevonni az említett források pontosságát, de ezúttal figyelmeztetjük a statisztikusokat : nem szabad megfeledkezniük arról sem, hogy hazánk területe 541 hektárnyi szárazfölddel növekedett . A tengerrel folytatott határvillongások próbára tették harcosaink leleményességét, energiáját. Neptunus, a tenger istene, nehezen adta be a derekát, nem nézte és most sem nézi jó szemmel, hogy a konstancai új kikötő behatolt felségvizeibe. ...Ezen a januári napon sűrű köd takarja el előlünk a látóhatárt, csupán a hajókürtök, rakodódaruk zaja jelzi, hogy vigyázat, a következő lépésnél már kicsúszik a talaj a lábunk alól s a jéghideg tengervíz - Neptunus isten lándzsás őre - jelzi, hogy határátlépés történt. Nos, bevalljuk őszintén, nem akartunk ujjat húzni a nagyúrral, inkább arra törekedtünk, hogy behatolhassunk a frissen elhódított területre, az új kikötőbe. A tengerrel csatározó hadvezér, Liviu Popescu főmérnök, segít bepillantanunk a további hadműveletek titkaiba. Ha munkánk végére érünk, csupán akkor állíthatjuk, hogy végleg megnyertük a tengerrel folytatott csatát. A nagyszabású építkezés második szakaszába érkeztünk el, de még most is az első ütközetet - az 541 hektárnyi szárazföld kiépítését - tartjuk a legnehezebbnek. Ugyancsak az első szakasz sikere volt egy nyolcvan méter magas kirakodótér elkészítése is, márciusig még egy hasonlóval leszünk gazdagabbak. Ezeken a kirakodótereken kívül a legnagyobb raktározó tereket építjük fel Európában . A fémberendezéseket a szatmári Uniótól, a galaciaktól és a boksányiaktól kapjuk. Eddigi munkánknak máris megvannak a konkrét eredményei : a kikötői berendezéseit korszerűsítésével máris lehetőséget teremtettünk 51 000 tonnás ércszállító hajók gyors kirakodására. Két év múlva már 80-90 000 tonnás ércszállítókat is fogadunk Konstancán . Ezenkívül máris sokat rövidült a kirakodási idő, 1970 júniusa óta háromnégy napra zsugorodott egy-egy hajó kiürítése. Úgy vélem, ez a vázlatos ismertetés is igazol bennünket: a tengerrel folytatott hódítóhadjáratunk korántsem öncélú. A konstancai kikötő délre való terjeszkedése végülis óriási előnyökkel jár az ország külkereskedelme szempontjából. — Kik harcolnak az első sorokban? - A bukaresti hídépítő és- szerelő tröszt 11-es számú építőtelepének dolgozói s velük vállvetve a konstancai műszaki részleg közkatonái. ... Azzal a gondolattal hagyjuk el a tűzveszélyes zónát, hogy a lehető legbékésebb határvillongásnak voltunk szemtanúi. Ha majd megtekinti az új kikötőt, lehet, hogy maga Neptunus isten is megbocsátja nekünk a birodalmából lecsípett 541 hektárt... Lázár Edit Határvillongások a tengerrel