Előre, 1971. február (25. évfolyam, 7226-7249. szám)

1971-02-02 / 7226. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7226 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1971. február 2., kedd NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA IALOMITA MEGYÉBEN Amint már közöltük, január 30-án, szombaton Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának elnöke Iosif Banc, Vasile Patilinet és Ion Stanescu elvtársakkal együtt mun­kalátogatást tett Ialomita megyé­ben. A Sfântu Gheorghe és a Muntenii Buzau községben tett látogatás után a párt- és államvezetők a Cazanești állami mezőgazdasági vállalatot ke­resik fel. A HÚSGYÁRTÓ ÜZEMBEN A Cazanești állami mezőgazda­sági vállalatban működik az 1965-ben beindított ipari méretű sertéstenyésztő és -hizlaló komple­xum. Az üzem 86 csarnokában évente 135 000, átlagosan 100—105 kilós súlyban leszállított sertést ne­velnek és hizlalnak. Valóságos „hús­gyár“ ez, ahol az itatástól kezdve, a takarmány elkészítéséig és ada­golásáig minden munka gépesítve és automatizálva van. A komple­xumban hát gépesített takarmány­konyha működik, munkaerőigénye mindössze 12 ember. Az állami me­zőgazdasági vállalatokban jelenleg húsz ilyen nagy egység van. Onoriu Iacomi mérnök, a kom­plexum igazgatója szemléltető gra­fikonok előtt elmondta, hogy 1970- ben több mint 14 750 tonna húst szállítottak le, a hizlalásnál a napi súlygyarapodás körülbelül 550 gramm volt. A hét esztendő alatt az egység csaknem 90 millió lej nyere­séget realizált, több mint 11 millió­val nagyobbat a tervezettnél. A megbeszélés során Nicolae Ceausescu elvtárs érdeklődik a hús önköltségéről és egyben ajánlja a szakembereknek, használják fel a hazai és a külföldi tapasztalatot az önköltség csökkentésére, az állat­hizlalás meggyorsítására, hogy a gazdasági eredmények elérjék a fej­lett mezőgazdasággal rendelkező országok legjobb eredményeinek szintjét. — Hogyan használják ki az épü­leteket, mekkora a fajlagos beruhá­zás ? — kérdezi a pártfőtitkár. Az igazgató rámutat, minthogy a komplexum az első hazai nagy­üzemi egységek közé tartozik, az invesztíció magas volt, eléri az 1400 lejt állatonként. — Az új sertéstenyésztő komple­xumok — szól közbe Ion Tecu elv­társ, az állami mezőgazdasági fő­osztály vezetője — jóval kisebb ön­költséggel épülnek, a fajlagos beru­házás még a 800 lejt sem éri el. A vendégek ezután megtekintik a sertéstenyésztő és -hizlaló csarnoko­kat. A munkákat itt magas fokon gépesítették és részben automatizál­ták, a technológiai folyamat kor­szerű. — Milyen a munkatermelékeny­ség szintje? — érdeklődik Ceausescu elvtárs. — Az első évekhez képest, ami­kor egy tonna húst 224 ember/óra alatt realizáltunk, sikerült növel­nünk a munkatermelékenységet, je­lenleg egy tonna hús termeléséhez 43 ember/óra kell. Ezután megbeszélés folyt a ter­melési költségeknek, főként az egy kiló húsra számított kombinált ta­karmány fajlagos fogyasztásának csökkentési lehetőségeiről. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozza, hogy intézkedéseket kell tenni az állatfajok javítására és az elhullási arányszám csökkentésére. A komplexum vezetősége meg­fogadja, hogy valóra váltja a kapott útmutatásokat, mindent elkövet azoknak a nagy és mozgósító felada­toknak a példás teljesítéséért, ame­lyek az egész munkaközösség előtt állnak az idén és az ötéves terv fo­lyamán. A ciochinai mezőgazdasági termelőszövetkezetben Nicolae Ceausescu elvtárs a műanyagfóliás zöldségter­mesztés gyarapításának lehetőségeiről beszélget a szövetkezeti parasztokkal A MESTERSÉGES KERTEK TÖBBET TERMELHETNEK A látogatás következő állomása Ciochina község. Akárcsak a felke­resett többi egységben, a szövetke­zeti parasztok itt is nagy melegség­gel fogadják a párt- és államvezető­ket. A tagság nevében Marin Petcu, a ciochinai mtsz elnöke üdvözli az érkezőket. A vendégeket felkérik, tekintsék meg az épülő melegházakat és a (Folytatása a 2. oldalon) A Ialomita megyei mezőgazdasági alapkáderek és a pártaktiva munkatanácskozása Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Ialomita megyei mezőgazdasági egy­ségekben tett szombati látogatása után Sok száz megyebeli mísz­­elnök, szövetkezeti paraszt, brigá­­dos, gépkezelő, farmvezető, állami mezőgazdasági vállalati és mező­gazdasággépesítési állomási igaz­gató, községi pártbizottsági titkárok, a megyei pártaktíva számos tagja, akik részt vettek a sloboziai mun­katanácskozáson, hétfőn, február 1-én délelőtt újból örömmel köszön­tötték körükben a párt főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat, aki­nek kíséretében volt Iosif Banc elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, er­dőgazdálkodási és vízügyi minisz­ter, Angelo Miculescu elvtárs, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Er­dőgazdálkodási és Vízügyi Minisz­térium miniszteri rangú államtitká­ra, meleg lelkesedéssel fogadták az RKP megyei bizottsága bürójának tagjai, a tanácskozás összes részve­vői. A párt és az állam vezetőjé­nek jelenléte újabb alkalom volt a párt iránti, a Nicolae Ceausescu elvtárs iránti szeretet és odaadás, a szocialista mezőgazdaság fejlesztésé­ről való gondoskodásért tanúsított forró hála erőteljes kinyilvánítá­sára. Felszólalásaikban a tanácskozás részvevői kifejezték teljes egyetér­tésüket azokkal a konkrét intézke­désekkel, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB 1970. november 23-i munkaülésén elhangzott expozéja tartalma­zott, s kifejezték elhatározásukat, hogy megvalósítják azokat a bara­­gani szántóföldek nagyobb termé­séért, hogy még jelentősebb mér­tékben hozzájáruljanak az egész szocialista mezőgazdaságnak, a nemzetgazdaság egyik alapvető ágazatának a fejlődéséhez. A jelenlevők nagy lelkesedéssel, hatalmas tapssal és éljenzéssel fo­gadták a terembe lépő párt- és ál­lamvezetőket. A részvevők üteme­sen kiáltják: „RKP—Ceausescu!“ A tanácskozás munkálatait meg­nyitva, Vasile Marin elvtárs, az RKP Ialomita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke a jelenlevők és Ialomita megye összes lakosainak nevében me­legen köszöntötte a párt főtitkárát. „Az ön részvétele e tanácskozás munkálatain — mondotta a szó­nok —, többszöri látogatása me­gyénkben nagy megtiszteltetés, konkrét és közvetlen segítség vala­mennyiünk számára. Ugyanakkor ez arra kötelez bennünket, hogy többet és jobban dolgozzunk pár­tunk és államunk határozatainak megvalósításáért. Szeretném hang­súlyozni, hogy a mezőgazdaság meg­szervezésének, tervezésének és ve­zetésének javítására nemrég a kije­lölt intézkedéseket nagy érdeklődés­sel fogadták a szövetkezeti tagok, a mezőgazdaság összes dolgozói. Nagyra értékelték, hogy a pártve­zetőség, ön személyesen, fáradha­tatlanul gondoskodik azoknak a módozatoknak a felkutatásáról, a­­melyek lehetővé teszik, hogy orszá­gunk mezőgazdasága előre halad­jon és egyre jelentősebb mértékben hozzájáruljon szocialista hazánk fejlődéséhez és felvirágzásához. Az említett intézkedések megvaló­sítására utalva, a szónok hangsú­lyozta, hogy Ialomita megyében 24 mezőgazdasággépesítési állomást, 24 szövetkezetközi tanácsot létesítettek, megkezdték az egységek profilh­ozá­­sát, átszerveztek 8 állami mezőgaz­dasági vállalatot és más akciókat indítottak a tevékenység szüntelen javítására ezen a téren. Felszólalt Popa Constantin, a Dér Márunt községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Dimacia Torna, a Fácáeni községbeli mező­­gazdasági termelőszövetkezet elnö­ke, Ghita Gheorghe, a Muntenii Bu­zau községbeli mezőgazdasági ter­melőszövetkezet elnöke, Anghel Mir­­cea Dan, a Grindu községbeli me­zőgazdasági termelőszövetkezet el­nöke, Zainea­­Stefan, a LeMiu álla­mi mezőgazdasági vállalat igazgató­ja, Udor Potenchin, a Iazu község­beli mezőgazdasági termelőszövet­kezet elnöke, Cojocar Gherghina, a Cuza Voda községbeli mezőgazda­­sági termelőszövetkezet elnöke, Trif Melinton, a Grivița mezőgaz­dasággépesítési állomás igazgatója, Ion Dascalu, Alberti községbeli nyugdíjas szövetkezeti paraszt, Cioc Aurel, a Milovaíti községbeli me­zőgazdasági termelőszövetkezet el­nöke, Vasile Neagu mérnök, a Ceacu falubeli mezőgazdasági termelőszö­vetkezet elnöke, Andrei Nicolae, a Gheorghe Lazar községbeli mező­­gazdasági termelőszövetkezet elnö­ke, Nicolae Risnoveanu, a Roseti községbeli mezőgazdasági termelő­­szövetkezet elnöke, David Gheorghe, a Grivita községbeli mezőgazdasági termelőszövetkezet főmérnöke. A vita részvevői hangsúlyozták, milyen különleges jelentőségűek a párt és az állam legutóbbi határoza­tai. Nicolae Ceausescu pártfőtitkár értékes útmutatásai, amelyek az RKP KB 1970 novemberi munka­ülésén, valamint más alkalmakkor hangzottak el, a mezőgazdaság jó menete, e fontos nemzetgazdasági szektor további fejlődése, gazdasági szerepének növelése szempontjából. A felszólalók taglalták az eddigi eredményeket, majd részletesen ki­tértek a mezőgazdaságfejlesztési pártútmutatások valóra váltásával kapcsolatos intézkedésekre, s a me­zőgazdasági dolgozók nevében hang­súlyozták, szilárd elhatározásuk, hogy a legutóbbi határozatok szel­lemében növelik a növényi és az állati termelést. Ugyanakkor bírál­tak egyes központi és helyi szakfó­­rumokat, és konkrét javaslatokat tettek annak érdekében, hogy maradéktalanul hasznosítsák azo­kat az eszközöket és erőforrásokat, amelyekkel a Buragan rendelkezik a mezőgazdasági termelés növelé­sére. Lapzártakor a tanácskozás foly­tatta munkálatait. DOLGOS ESZTENDŐ EREDMÉNYEI J­óleső elégtétellel olvastuk a Románia Szocialista Köz­társaság 1970. évi gazda­sági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről szóló közleményt, hiszen a fel­sorolt számoknak, adatoknak kettős minőségben vagyunk részesei vala­mennyien. Ezek az adatok az orszá­got építő nép egy dolgos esztende­jének eredményeit tükrözik, azokat az eredményeket, amelyeket a sepsi­szentgyörgyi szövőnő, a pitesti-i bú­torgyári munkás, a buceceai cukor­gyár mérnöke, az aranyosgyéresi sodronyipar közgazdásza, a bánáti földművesek, a hargitai állattenyész­tők, a máramarosi bányászok, a sla­­tinai alumínium kombinát dolgozói, a galaci kohászok vagy a vaskapui építők elértek. Az ország építői, ro­mánok, magyarok, németek és min­den dolgozó, akik testvéri egységben, váll-váll mellett küzdöttek egész éven át, a párt politikájának valóra váltá­sáért, célkitűzéseink teljesítéséért. Együtt dolgozunk és egyenlő mérték­ben részesülünk az eredményekben is, mi magunk, valamennyien látjuk hasznát annak, ha hazánk újabb si­kereket ér el, ha gyors ütemben ha­ladunk előre a fejlődés, a civilizáció útján. Az ország népének egységes aka­rata mutatkozott meg az elmúlt esz­tendőben, talán jobban mint eddig bármikor, hiszen, mint ismeretes, ta­valy a nemzetgazdaságnak hatalmas károkat okozó, pusztító áradások tet­ték próbára erőnket, elszántságun­kat. Nehéz napokat, heteket éltünk át, de győztesen kerültünk ki a küz­delemből, s megerősödve abban a meggyőződésünkben, hogy a párt szavát követve, népünk képes az aka­dályok ellenére is rendületlenül meg­valósítani célkitűzéseit. Erről beszél­nek a közzétett statisztikai adatok is. Az elmúlt esztendőben a dolgozók lelkiismeretes munkájával tovább fej­lődött nemzetgazdaságunk, az or­szág minden megyéjében új iparvál­lalatok, részlegek, gépek és felszere­lések kezdték meg a termelést, az építők számos iskolát, lakóházat, középületet adtak használatba. Tel­jesítettük az ipari össztermelés tervét, sőt, mintegy 1,7 milliárd lejjel túl is szárnyaltuk azt. Az előző esztendő­höz képest az ipari össztermelés 12 százalékkal növekedett, továbbra is olyan évi ütemben, amely ebből a szempontból világméretekben is te­kintélyes helyet jelent hazánknak az országok között. Az is jelentős tény, hogy a fő iparágak mindenikében teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk a terv­(Folytatása a 4. oldalon) 1966-1970 A 3. OLDALON ARAD MEGYÉBEN A RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett táviratból „Az RKP Arad megyei bizottsága jelenti a párt vezetőségénél«; önnek személyesen szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy a me­gye vállalatainak dolgozói — románok, magyarok, németek - másfél hónappal határidő előtt teljesítették az 1966—1970-es ötéves terv össztermelési előirányzatát. Ez alatt az öt év alatt Arad megye gazdasága megújuló válto­zásokon ment át, új ipari objektumokat helyeztünk üzembe, új komp­lex termékeket gyártunk, amelyeknek híre túljutott hazánk határain. Az ipari össztermelés 45 százalékkal növekedett, ennek több mint kétharmadát a munkatermelékenység emelésével valósítottuk meg. Biztosítjuk a párt vezetőségét, önt személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy továbbra is minden erőnkkel harcolunk pár­tunk bölcs politikájának, amely egész népünk előrehaladásának biz­tos záloga, sikeres valóraváltásáért". (Megjelent 1970. november 26-án) m földrajzkönyvek, at­­it­laszok, statisztikai adatok szerint Ro­mánia területe 237 500 négyzetkilométer. Koránt­sem akarjuk kétségbe­vonni az említett forrá­sok pontosságát, de ez­úttal figyelmeztetjük a statisztikusokat : nem sza­bad megfeledkezniük ar­ról sem, hogy hazánk te­rülete 541 hektárnyi szá­razfölddel növekedett . A tengerrel folytatott határvillongások próbá­ra tették harcosaink le­leményességét, energiá­ját. Neptunus, a tenger istene, nehezen adta be a derekát, nem nézte és most sem nézi jó szem­mel, hogy a konstancai új kikötő behatolt felség­vizeibe. ...Ezen a januári na­pon sűrű köd takarja el előlünk a látóhatárt, csupán a hajókürtök, ra­kodódaruk zaja jelzi, hogy vigyázat, a követ­kező lépésnél már kicsú­szik a talaj a lábunk alól s a jéghideg ten­gervíz - Neptunus is­ten lándzsás őre - jelzi, hogy határátlépés tör­tént. Nos, bevalljuk őszin­tén, nem akartunk ujjat húzni a nagyúrral, in­kább arra törekedtünk, hogy behatolhassunk a frissen elhódított terület­re, az új kikötőbe. A tengerrel csatározó had­vezér, Liviu Popescu fő­mérnök, segít bepillanta­nunk a további hadmű­veletek titkaiba.­­ Ha munkánk végére érünk, csupán akkor ál­líthatjuk, hogy végleg megnyertük a tengerrel folytatott csatát. A nagy­szabású építkezés máso­dik szakaszába érkeztünk el, de még most is az első ütközetet - az 541 hektárnyi szárazföld ki­építését - tartjuk a leg­nehezebbnek. Ugyancsak az első szakasz sikere volt egy nyolcvan méter magas kirakodótér elké­szítése is, márciusig még egy hasonlóval leszünk gazdagabbak. Ezeken a kirakodótereken kívül a legnagyobb raktározó te­reket építjük fel Európá­ban . A fémberendezé­­seket a szatmári Unió­tól, a galaciaktól és a boksányiaktól kapjuk. Eddigi munkánknak má­ris megvannak a konkrét eredményei : a kikötői berendezéseit korszerűsí­tésével máris lehetőséget teremtettünk 51 000 ton­nás ércszállító hajók gyors kirakodására. Két év múlva már 80-90 000 tonnás ércszállítókat is fogadunk Konstancán . Ezenkívül máris sokat rö­vidült a kirakodási idő, 1970 júniusa óta három­négy napra zsugorodott egy-egy hajó kiürítése. Úgy vélem, ez a váz­latos ismertetés is igazol bennünket: a tengerrel folytatott hódítóhadjára­tunk korántsem öncélú. A konstancai kikötő délre való terjeszkedése végü­­lis óriási előnyökkel jár az ország külkereske­delme szempontjából. — Kik harcolnak az első sorokban? - A bukaresti hídépítő és- szerelő tröszt 11-es számú építőtelepének dol­gozói s velük vállvetve a konstancai műszaki rész­leg közkatonái. ... Azzal a gondolat­tal hagyjuk el a tűzve­szélyes zónát, hogy a le­hető legbékésebb határ­villongásnak voltunk szem­tanúi. Ha majd megte­kinti az új kikötőt, lehet, hogy maga Neptunus isten is megbocsátja ne­künk a birodalmából le­csípett 541 hektárt... Lázár Edit Határ­­villongások a tengerrel

Next