Előre, 1971. február (25. évfolyam, 7226-7249. szám)
1971-02-02 / 7226. szám
ELŐRE 2. oldal NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA 9000 négyzetméteres védőfóliás területet, amely a ciochinai, burdujelui és androsesti-i szövetkezetközi társuláshoz tartozik. Rodica Ciobescu mérnök rámutat, hogy 1970- ben — az első termelési évben — építési hibák miatt és kedvezőtlen természeti viszonyok nyomán nem valósították meg az előirányzott termelést. Az idén az egész területen korai paradicsomot termesztenek, s a tervezett hozam 50 tonna paradicsom hektáronként. A védőfóliás földeken tapasztalt szövetkezeti tagok dolgoznak, s a globális akkord alkalmazása révén érdekük nagy hozamok, és ennek megfelelően nagyobb egyéni jövedelmek elérése. Nicolae Ceausescu elvtárs elbeszélget a szövetkezet nőtagjaival, akik éppen tápcserepeket készítenek, érdeklődik a leendő termések előkészítésének helyzetéről, jövedelmeikről. A szövetkezet nőtagjai elmondják, hogy az eddigi téli előkészületek alapján gazdag paradicsomtermésre számítanak. Ami pedig a jövedelmeket illeti, az havi 800 lej volt, s ehhez még hozzájön, amit természetben kaptak. A szakértőkkel folytatott beszélgetés során Nicolae Ceausescu elvtárs úgy vélte, hogy javítani kell a fóliaházak tervein, hogy azok tartósabbak legyenek és tegyék lehetővé a munka gépesítését. A föld jó, megvan az állandó vízmennyiség, az itteni emberek megfelelő hozzáértéssel és tapasztalatokkal rendelkeznek, minden lehetőségük megvan tehát a termelésnövelésre — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs. A pártfőtitkár a községből való távozás előtt ismét a búcsúztatásra megjelent emberek közé ment és sokakkal kezet szorított. A szövetkezeti parasztok meghívják, hogy látogasson el közéjük máskor is, s biztosítják, hogy ebben az évben nagyobb eredményeket érnek el. — Sikert kívánok. Nagyobb termést és jobb jövedelmet a szövetkezeti tagoknak — mondja búcsúzáskor Nicolae Ceausescu elvtárs. A vendégek ellátogatnak Andre Pestibe, a mezőgazdasággépesítési állomásra, ahol a munkások lelkes fogadtatásban részesítik Nicolae Ceaussescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt. Ez az egység jelentős szerepet tölt be a baragani földek gépi megművelésében, s a községi mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül kiszolgálja Rovine, Reviga és Gheorghe Doja községek termelőszövetkezeteit is. Dumitru Ene, az állomás igazgatója felkéri Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi vendéget, hogy tekintsék meg a gépműhelyeket. A gépkezelők javában készítik a traktorokat és a többi mezőgazdasági gépet a tavaszi munkára. Minthogy korai tavaszodásra van kilátás, igyekeznek a javításokkal. Eddig felülvizsgálták a traktorok 95 százalékát és csaknem minden mezőgazdasági gépet. — Hogy haladnak a munkával, elvtársak ? — kérdezi a pártfőtitkár Marin Dragan gépkezelőtől, aki éppen egy brassói gyártmányú, 45 lóerős univerzális traktor körül szorgoskodik. — Jól, Ceausescu elvtárs ! — Milyen a keresetük ? — Az új javadalmazási elv szerint a jövőben, ha jobban dolgozunk, többet keresünk pénzben és terményben egyaránt, több terményt kapunk a szövetkezettől, amelyekkel együttműködünk. — A számunkra előirányzott új fizetési rendszert alaposan átgondolták — teszi hozzá Nicolae Enea traktoros. Ösztönöz mind bennünket, mind a szövetkezeti tagokat, hogy jól és gyorsan dolgozzunk. Ez pedig közvetlenül kihat keresetünkre. . A vendégek ezután megtekintik a vállalat műhelyeit, elbeszél lgetnek a vendéglátókkal "á" minkamegszervezéséről, a javítások és a mezőgazdasági munkák önköltségének csökkentéséről. Nicolae Ceausescu elvtársat a megyei szervek képviselői tájékoztatják, hogy a dulnitai javítóüzem, akárcsak más hasonló üzemek, nem dolgoznak teljes kapacitással. — A mezőgazdasági javítóüzemekre is termelőkapacitásaiknak megfelelő munkákat kell bízni, akárcsak a gépipari üzemekre — fordul a főtitkár a szakminiszterhez. Ezután elemzik az üzemegység néhány problémáját. Nicolae Ceauljescu elvtárs búcsúzóul gratulál a gépkezelőknek eredményeikhez, további sok sikert kíván valamennyiüknek, körében üdvözölheti. Ion Spatarelu, a mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke a parasztságból emelkedett ki, s ma felelősségteljes tisztségeket tölt be : tagja a párt Központi Bizottságának és az Államtanácsnak. A gazdaság székházában lefolyt beszélgetésen az elnök tájékoztatja a párt főtitkárát, hogy a községben tett legutóbbi látogatása óta a szövetkezeti parasztok egyre jobban dolgoznak. Megfogadták az akkor kapott értékes tanácsokat és ezek nyomán jó eredményeket értek el. A legnagyobb jövedelemtöbbletet a kukoricánál érték el. A terven felül értékesített 1660 tonna árából 2 millió lejjel növekedett a bevétel. Ez lehetővé tette, hogy egy norma értéke, az eredetileg javasolt 44 lej helyett 63 lej legyen. Ebből 55 lej készpénz. A növénytermesztő szektorban például a férfiak átlagban 180 normát, a nők 150-et végeztek. — Hogyan képzelik el tevékenységüket a szövetkezetközi tanács keretében? — kérdezte a pártfőtitkár. — A szövetkezetközi tanácsban részt vesz négy mezőgazdasági termelőszövetkezet 12 000 hektár földdel. Beszereztük a vetőmagvakat, s a tavaszi kampányban szükséges gépek és felszerelések munkáira készen állnak. Azonnali akcióként célul tűztük ki, hogy lecsapolunk egy nagyobb területet, hogy 3,5 hektáron fűzet ültessünk, nyersanyagot biztosítva ezzel a mellékgazdaságoknak. A termelés szakosítását illetően erre az évre tervbe vettük, hogy Revigán melegházat építünk palántatermesztésre. Ugyanitt évi 100 tonna baromfihús kapacitású szövetkezeti komplexumot építünk. Nicolae Ceausescu elvtárs gratulált a szövetkezeti tagoknak eddigi eredményeikhez, majd az állattenyésztő részlegen folytatja látogatását. A brigádosokkal folytatott megbeszélésen kitűnik, hogy javítani kell a juhfajtát, növelni kell a termelékenységet és korszerűsíteni a munkát ezen a részlegen, amely jelentős jövedelem forrása a szövetkezeti tagok számára. A vendégek ezután megtekintették a község közelében telepített, évi 60 000 fő kapacitású szövetkezetközi sertéstenyésztő és- hizlaló komplexumot. C. Vladulescu mérnök makett segítségével elmagyarázza a műszaki elképzeléseket és megoldásokat, hangsúlyozza, hogy optimális állattenyésztési feltételeket kívánnak biztosítani. Mint rámutat, a komplexum építésében 18 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik közre 28 millió lejjel, a még szükséges 19 milliót állami hitelből fedezik. A létesítményt részben már a második évnegyed folyamán átadják rendeltetésének, a jövő év végére teljes kapacitással működni fog. Nicolae Ceaușescu elvtárs ajánlja, hogy a megye minden ilyen természetű épületét mielőbb fejezzék be, használják a legolcsóbb és a legoperatívabb konstrukciós megoldásokat, hogy a beruházások a lehető legrövidebb időn belül megtérüljenek. szerűbb ilyen egységeknek. A tejtermékgyár és az étolajgyár közelében telepített új fonoda évi feldolgozási kapacitása 4600 tonna tiszta vagy műrosttal kevert pamutrost. Említést érdemel a kártológépeket tápláló automata vonal, amelyet a bukaresti felszerelésgyártó vállalat készített, és amely az első ilyen hazai kísérleti berendezés. Ezután sor kerül a vállalat megtekintésére. A termelési folyamat a tiloló csarnokban kezdődik. Itt a legkorszerűbb típusú gépek tisztítják a nyersanyagot Az egész folyamat ellenőrzését egy vezérlőtábla segítségével végzik. A táblán kis villanykörték tucatjai gyúlnak és hunynak ki. Az automatizálás lehetővé teszi, hogy az egész tiloló berendezést négy munkás és egy segédmester kezelje. A vendégek érdeklődnek a fiatal káderek szakképzéséről, a vállalat fejlődési távlatairól. Ezután megbeszélés folyik a szakemberekkel, az illetékes minisztérium vezetőségével, s ennek keretében a főtitkár hangsúlyozza, hogy a könnyűipari egységek építésénél is használni kell a leendő objektum előramok közelében készíthető gyártott elemeket. A vendéglátók szeretettel és melegséggel búcsúztatják a távozó vendégeket. Ceausescu elvtárs sikert kíván ennek a fiatal munkaközösségnek, amely tevékenységének kezdetén áll ebben a korszerű vállalatban. A TRAKTOROK KÉSZEN ÁLLNAK— JÖHET A TAVASZ! Gheorghe Doja községben a mezőgazdasági termelőszövetkezet állattenyésztőinek társaságában (Folytatás az 1. oldalról) Periefi község üvegházának zöld „lombjai* közt A SZORGALOM ÉS A HOZZÁÉRTÉS GYARAPÍTOTTA A BARAGAN TERMÉSÉT A Baragan-síkság közepén fekvő Gheorghe Doja község mezőgazdasági termelőszövetkezete egyike a legerősebbeknek a megyében. 3500 hektár földdel rendelkezik, amelynek több mint 70 százalékán gabonát és ipari növényt termesztenek. Délre jár az idő, a nap tavasziasan ragyog, még inkább kidomborítva a falu új arculatát. Parasztok ezrei, gyakorlatilag a község valamennyi lakosa, kivonult Nicolae Ceaușescu elvtárs fogadására, ki A cazanesti-i sertéshizlaldában AZ ÉRTÉKES TAPASZTALATOT EL KELL TERJESZTENI A vendégek a továbbiakban felkeresik a sloboziai állami mezőgazdasági vállalat perieti-i szaporító melegházait. Itt átfogó eszmecserére kerül sor a Ialomita megyei zöldségtermelés fellendítésének lehetőségeiről. Dr. Gheorghe Vilceanu mérnök, a megyei zöldségtermesztő és értékesítő vállalat igazgatója rámutat, hogy a jövőben a szaporító melegházak kiváló minőségű, nagyhozamú fajtáktól és hibridektől származó palántákkal szolgálnak az összes mezőgazdasági szövetkezeteknek. A 24 000 négyzetméternyi melegházakat saját költséggel, az eredetileg előirányzottnál kisebb önköltséggel építették. Már eleve gondoltak a fejlesztésre, nemrég még két kazánt állítottak be. További lehetőség fóliaházakat létesíteni a palántakiültetéshez. — Gyakorlatilag mit lehet így megvalósítani? — kérdezi Nicolae Ceaușescu elvtárs. — Az egy hektáros üvegház biztosítja a 60—70 hektár mezei zöldségtermesztéshez szükséges palántákat — mondja Vilceanu mérnök. Ha megfelelő fóliás területet létesítünk a kiültetéshez, az egy hektáros üvegház 100 hektár zöldséges terület számára biztosíthatja a szükséges palántákat. — Mennyi idő alatt térül meg a befektetés és mennyivel gazdaságosabb ez a hagyományos palántatermesztéshez viszonyítva? — Egy hektár palántaszaporításra szánt üvegház építése az eredeti számítások szerint 5 év alatt térül meg, de mi évenként egy paradicsomtermést is el fogunk érni, s így 3 évre csökkentjük a beruházás megtérülési idejét. Ami a szaporító üvegházak gazdaságosságát illeti, rá szeretnék mutatni, hogy az így termesztett palánták egyötödébe kerülnek, mint a melegágyakban termesztett palánták. A párt főtitkára a szép sikereket értékelve, gratulál az egység kollektívájának, majd a megye képviselőinek figyelmébe ajánlja, hogy hasznosítsák és terjesszék ki az itt szerzett tapasztalatokat. Tanulmányozzák a zöldségtermesztés fejlesztési lehetőségeit az egész megye viszonylatában, és tegyék meg az ez irányú gyakorlati intézkedéseket. EGY MOST INDULT KORSZERŰ VÁLLALAT A mezőgazdasági egységek megtekintése után a vendégek a megyeszékhely felé folytatják útjukat. Slobozia bejáratánál meglátogatják a megye legfiatalabb ipari vállalatát, az hár ötéves terv kezdetén beindult gyapotfonodát. A vállalat fiatal munkás-, technikus- és mérnöki kollektívája rendkívül meleg fogadtatásban részesíti a párt főtitkárát. Jelen van Ion Craciun könnyűipari miniszter. Marin Udrea mérnök, a bukaresti 3. számú pamutkombinát vezérigazgatója tájékoztatja a vendégeket, hogy a vállalatot a legújabb műszaki megoldások alapján építették, s ez biztosítja a termelési folyamat magas fokú gépesítését és automatizálását. Következésképpen a fonoda egyike a legkor- januári nap tavaszi meleggel köszöntött a baragáni tájra. Téli dermedtségnek nyoma sincs, párafelhőt lehelnek az őszi fekete barázdák, a búzavetés bágyadt zöldje szinte szemlátomást sötétül. Munkára hív a mező. Dolgos hétköznap kezdődik ma is a lalomija mentén. De sajátos hangulata, a szokásostól mégis elütő jellege van ennek a munkakezdésnek. A falvak lakói vendéget várnak, díszítik a középületeket, az mtszek székháza köré embersokaság gyülekezik. A párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs ma itt, ebben a megyében kezdi munkanapját. Mindenütt lelkes fogadtatásban részesül a szeretett vendég. Az ünneplés azonban, Ő akarja így, hamarosan mindennapok dolgainak okos megbeszélésévé válik. — Hát akkor, tanácskozzuk meg gondjaikat részletesebben... Milyen különösebb problémák merülnek fel ? — Előbb tegyük rendbe azt, ami már megvan, utána lépjünk tovább... — Meddő viták helyett jobban mozgósítani az erőket... Ilyen észrevételeket jegyzünk fel, miközben elhangzanak a lényeghez szóló útmutatások. A részletek épp úgy fontosak mint az általános. Hisz az egész belőlük tevődik össze. A Muntenii Buzău-i Román-Kínai Barátság MTSZ székházában vagyunk. Elhangzanak a vezetőségi tagok beszámolói. A főtitkár nyugodt, bölcsességet sugárzó szavai következnek. Azt hiszem, a szövetkezeti tanácsnak vigyáznia kell arra, hogy léte ne legyen formális. Mélyebben kell szakosítani a termelést. A közös rizstermelés beindítása kezdetnek jó, de tovább kell lépni. Létesítsenek az összes farmokat ellátó vetőmag-parcellákat. Sertéshízlalásra, zöldségtermesztésre állhatna rá a szövetkezetközi társulás Segítenie kell a termelést és a jövedelem növelését. Jobban kell gazdálkodni a földterülettel. Az öntözés kiterjesztésére itt kiváló lehetőségek kínálkoznak Sok tagja van ennek a szövetkezetnek. Ha egy ember naponta csak egy köbméter földet ásna ki, a csatornákat hamarosan elkészíthetik. Olyan az idő, hogy a határban dolgozni lehet. Az öntözéses területeket meg kell kétszerezni. Érdemes és be is kell vezetni a növények kettős termesztését. Az állati eredetű termékeket helyileg is feldolgozhatják. Szövetkezetközi vágóhíd létesítésével a veszteségeket elkerülhetik. Nyerne az mtsz, nyerne a nemzetgazdaság. Ideje elkészíteni az mtsz állattenyésztésének fejlesztési programját, a szövetkezetközi tanács pedig állítsa össze ötéves fejlesztési tervét. Vigyázat, a hektáronkénti 2500 kilós búza-, meg a 3500 kilós kukoricahozam alacsony. A társadalom ennél jóval többet kér. Résztől egészig. A főtitkár szavaiból a jelen parancsa, a jövő igénye csendül ki. Akik hallgatják, vállalással felelnek rá. Caránessi. Az ország, s a szakemberek szerint, Európa legnagyobb húsgyárát foglalják magukba az impozáns csarnokok. Ám az üzem termékeinek előállítási ára magas. A vendég figyelmeztet rá, s arra is, hogy a gondozó személyzetnek otthont kell teremteni. A beruházási alapok körültekintő felhasználásával erre is jut pénz, „házhelyet adunk s a házak felépítéséhez hitelt is”. Termés, hozam, ember... a sorrend fordítottan is áll, hiszen itt is minden érte, az emberért van. Gheorghe Dója községben a szövetkezetközi társulás előbbivel majdnem vetekedő óriáshizlaldát épít. De a munkával valahogy megkéstek Túl sokat vitatkoztunk azon, főtitkár elvtárs — mondja a mérnök , hogy ki is folytassa az építést... ...Fölösleges viták, időpazarlás nélkül, az emberek jó mozgósításával messzebb is juthattak volna. ...A sloboziai üvegház-gazdaságban tartósabb fóliaházakat kell emelni... A gyapotfonoda újabb épületeit helyben gyártott betonelemekkel is ki lehet bővíteni. Miért a hosszadalmas szállítás... A cserealkatrészellátás megköveteli a gépgyárak ezzel kapcsolatos kellő megterhelését... A gépesítési állomások épületeinek kihasználása pontosabb felmérést követel. Résztől egészig. A mélyrehatósé egyedi észlelésekből nemzetgazdasági szükségletek kielégítése körvonalazódik. A Ialomita megyei munkalátogatás egy tájat fogott be, jelentőségében viszont a megye határait jóval túlnövi. Fülöp Ernő RÉSZTŐL EGÉSZIG 1971. FEBRUÁR 2., KEDD SLOBOZIA MA ÉS HOLNAP A párt- és államvezetők a gyapotfonodából a sloboziai főtérre mennek. A megyei pártbizottság székháza előtti tér ünnepi köntösbe öltözött: vörös és nemzeti színű zászlókat lenget a szél. Többezres tömeg — a legkülönbözőbb foglalkozású, a legkülönbözőbb korú emberek — rendkívül meleg fogadtatásban részesítik a pártfőtitkárt, a többi vendéget. Nicolae Ceausescu elvtárs munkalátogatása végén a megyei pártbizottság székházában találkozik a város vezetőivel. Gheorghe Capon mérnök, a megyei néptanács alelnöke térképek és makettek segítségével ismerteti Slobozia és néhány más település többéves rendezési tervének vezérelveit. Elmondta, hogy az új lakónegyedeket főként a gazdasági egységek közelébe telepítik, s hogy rangos szociális-kulturális létesítmények egészítik majd ki a város urbanisztikai összképét. Tanulmányozzák a különböző városfejlesztési megoldásokat, tekintetbe véve, hogy a lakosság száma állandóan növekszik, latolgatják a főutcák rendezésének, tehermentesítésének lehetőségeit, hogy Slobozia mihamarabb az ország modern városai közé emelkedhessék. Nicolae Ceausescu elvtárs az új lakóháztervekkel kapcsolatban ajánlja a műépítészeknek, vegyék tervbe, hogy a tömbházak földszintjére korszerű üzletek kerüljenek, hogy a városnak legyen kereskedelmi negyede, ami a fejlett urbanisztikai központokra jellemző. Ugyanakkor hangoztatják egy üdülési és szórakozási park létesítésének szükségességét. Az új tömbházaknál alkalmazott építkezési megoldásokkal kapcsolatban a főtitkár rámutat, hogy a nagy előregyártott falmezőkre kell helyezni a súlyt, mert ez lerövidíti a kivitelezési időt és megtakarítást eredményez. A városvezetők magukévá teszik a párt főtitkárának útmutatásait és felülvizsgálják majd a településrendezési tervfeladatot, hogy ez minden szempontból megfeleljen a korszerű urbanisztikai követelményeknek. A megyei pártbizottságnál lefolyt megbeszélés közben a székház előtti téren egybesereglett tömeg nem mozdult helyéről, s megvárta amíg a főtitkár újra megjelenik. Nicolae Ceausescu elvtárs az épület erkélyéről válaszolt az éljenzésre. * Most, az ötéves terv indulásakor, amikor a nemzetgazdaság valamenynyi szektorában a dolgozók teljes erejükkel, alkotó képességükkel hozzáláttak az 1971. évi tervfeladatok megvalósításához, a párt főtitkárának iparvállalatokban, építőtelepeken, a mezőgazdaságban tett munkalátogatásai, a munkásokkal, szakemberekkel, szövetkezeti parasztokkal való találkozásai és beszélgetései gyümölcsöző eszmecseréket, értékes javaslatokat eredményeztek, ösztönzőleg hatottak a felkeresett egységek dolgozóinak tevékenységére és alkotó kezdeményezésére. Az élet maradéktalanul igazolja, hogy pártunk és államunk politikája az ország konkrét adottságaiból indul ki, mindenben megfelel az egész nép törekvéseinek és óhajainak. Nicolae Ceaușescu elvtársnak a Ialomita megyei szocialista mezőgazdasági egységekben tett látogatása is erőteljesen kidomborítja, hogy a párt vezetősége nagy gondot fordít ennek az alapvető fontosságú nemzetgazdasági ágnak a fejlesztésére, arra, hogy minél nagyobb eredmények szülessenek hazánk szocialista építésének minden frontján. A riportot írták Ion Margineanu Constantin Bordeianu Paul Diaconescu Mircea S. Ionescu Emil Marinescu