Előre, 1971. április (25. évfolyam, 7276-7301. szám)
1971-04-01 / 7276. szám
MILYEN ÚJ HÁZTARTÁSI CIKKEKET ÍGÉR A KÖNNYŰIPAR? INTERJÚ MIRCEA POPEANOS elvtárssal, a Könnyűipari Minisztérium igazgatójával A mindennapi életben használatos „apróságok“ nagy részét — a helyiiparon, a vegyiparon, a fafeldolgozóiparon stb. kívül — a könynyűipar gyártja, éppen ezért azzal a kéréssel fordultunk MIRCEA POPEANOS elvtárshoz, a Könynyűipari Minisztérium illetékes igazgatójához, hogy ismertesse olvasóinkkal, milyen új háztartási cikkekre számíthatnak a vásárlók. — Nemrégen véleménykutatást végeztünk a vásárlók körében s meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az óhajok között első helyen szerepeltek a főzőkályhák, rezsók, s különösen ezek korszerűsített formái De már ezt megelőzően a legutóbbi szerződéskötéseken bemutattuk a kereskedelemnek a Rodna elnevezésű petroleum főzőkályhát, amelyet sikerült elég nagy mennyiségben leszerződnünk, az idei év utolsó negyedében ezek megérkeznek majd az üzletekbe is. Ami a főzőkályhákat illeti, az idén meglepetést tartottunk : elkészítjük az első villanyfőzőkályhát, amelyet hét hőmérsékletre lehet szabályozni, sütője termosztátos. Ugyanakkor elkészül az úgynevezett „vegyes“-kályha is, amelynek két égője gázzal, kettő pedig villannyal működik majd. — A vásárlókkal folytatott beszélgetéseink során számos panaszt jegyeztünk fel a Rapid-4 petroleum-rezsó működésére. Mi az oka ennek ? — A panaszok részben jogosak, részben nem. Ugyanis a Rapid-4 rezsó különböző alkatrészeit sokan kicserélték, mással helyettesítették. Nos, ebben az esetben valóban nem működik kifogástalanul a Rapid-4. A kereskedelem forgalomba hozta a nagyváradi Metalicanak e rezsóhoz készített alkatrészeit, ezeket árusítani kezdték, mielőtt még a minisztérium szakmai jóváhagyással engedélyezte volna gyártásbavételüket. A gyakorlat bebizonyította, hogy ez a kihágás sok bosszúságot okozott a rezsótulajdonosoknak. Beszüntettük ezeknek az alkatrészeknek a forgalmazását, s azt ajánljuk, hogy ha a rezsó kezelési hiba miatt elromlik, szakemberrel javíttassák meg és ne próbálják „házilag“ kicserélni az alkatrészeit .— A háztartási munka megkönynyítésére, „modernizálására" mit terveztek ? — Ismét a beszélgetésünk elején említett véleménykutatásra hivatkozom, amelyben a vásárlók különböző, villanyárammal működő, háztartási kisgépet igényeltek. Nos, elkészült a Doina háztartási robot, amely ötféle műveletet végez majd el. Ugyancsak az idén kerül az üzletekbe az új típusú mixer, amelyet a burgonyapüré, tésztamassza keverésére, valamint majonéz készítésére és habverésre alkalmazhatnak. Sorozatgyártásban van a vil- Lázár Edit (Folytatása a 4. oldalon) Kitalálni sem lehetne jobb sztorit. A marosvásárhelyi várról kérdezősködtem, amikor valaki csak úgy odavetette : Érdeklődjön Mátéi Corvinnál... Először rossz tréfára gondoltam, s kényszeredetten elmosolyodtam, de amikor láttam, hogy senki sem nevet ki, bátortalanul megkérdeztem : Az ki ? ! A vár jelenlegi ura, azaz restaurátora volt a válasz. Hittem, meg nem is a dolgot, s mivel a történelmi név amúgy sem akart kicsúszni a számon, a vár falain dolgozó munkásoktól csak úgy érdeklődtem, hogy nem látták-e a mérnök elvtársat. Egy öreg nagybajuszú bácsi válaszolt : - Az Irodában van, amott ii, a bástyában. Miközben a többszáz éves bástya felé tartottam, azon morfondíroztam, a vár urát csak mérnök elvtársnak, vagy Corvin elvtársnak szólítsam. S miközben így erősítgettem magam, elém toppant egy délceg, fekete férfiú, aki nem lehetett más, mint a mérnök. - A mérnök elvtársat keresem - böktem ki félszájjal. - Én vagyok az - válaszolt dallamos hangon. - Miért keres ? - Elmagyaráztam, hogy a várat szeretném megtekinteni, a restaurálásáról néhány sort írni. Ő csak bólintott már jódarabot sétáltunk a falak mentén, amikor megszólalt. - Itt, ezen a helyen - mondotta majdnem hivatalos hangon - Báthori István emelt először várat, de az sem lehetetlen, hogy már jóval azelőtt a késői gótika jegyében az 1400- as években épített templom környékén védőfalak emelkedtek. Báthori várát a székelyek lerombolták. A jelenlegi várat Borsos Tamás kezdeményezésére az 1600-as években a város céhekbe tömörült polgárai építették. Elsőnek 1613-ban a kapubástya és a kádárok bástyája született meg, 1620-ban a csizmadiáké, 1640-ben a szabóké, a falak 1653-ra készültek el. Figyelmesen hallgatom a kényelmes tempóban magyarázó mérnököt. Időközben körbejárjuk a csaknem négyszögű barokk építményt, megtekintjük hét bástyáját és a gótikus templomot, végül a Mária Terézia korabeli palota előtt állunk meg, ahonnan áttekinthető a vár egész belterülete. — A restauráláshoz mikor fogtak hozzá, s körülbelül mikorra fejezik be ? - A restauráláshoz szükséges terveket Eugen Cherneux műépítész még 1963-ban készítette. A munkálatokat már a következő esztendőben, 1964- ben megkezdtük, s azóta szakadatlanul dolgozunk. Terveink szerint 1974-ben adjuk át a vár kulcsát jövendőbeli gazdáinak. A nyugati falak mentén folytatjuk sétánkat. Már nem is annyira a vár, mint annak „ura" jár eszemben. Azt latolgatom vajon szemtelenség-e nevéről érdeklődni, vagy sem. Mivel döntésre nem jutok, így kezdem : - Hova való ? - Mire ő nevetve . - Ugye azt akarja kérdezni, honnan örököltem a nevem ? - Hát, igen. Bevallom őszintén, először azt hittem viccelnek velem. A vár, a környezet... Egyszóval tetszik tudni ! - A tréfa velem történt - nyugtat meg. - Családom a sulinai Mateiek közül való. Apám elégedetlen volt a szürke családnévvel, fogta magát, és Corvinnak keresztelt, így lettem Corvin Mátéi, vagy ahogy itt, Erdélyben mondják, Mátéi Corvin. Apám tréfájából csupán annyi hasznom lett, hogy mindenki mindenhol azonnal megjegyzi a nevem. Az iskolában, s később katonáéknál persze ennek nemigen örültem. - Nevének köszönheti, hogy „várúr" lett ? - Igen is, meg nem is. Építészmérnökit végeztem, majd Konstancára kerültem. S talán sohasem foglalkozom restaurálással, ha annak idején a nagy mozaik feltárásához, majd befedéséhez nem vezényelnek. Ott szerettem meg ezt a munkát. Aztán következett Istria, Észak- Moldva, s most Marosvásárhely. Vándorélet, amelynek minden állomása megajándékoz valamivel. - Marosvásárhely mivel ajándékozta meg ? - Az ifjabb Matei-jel. Most múlt másfél esztendős. - Mi lesz a restaurált vár sorsa ? - Helyiségeinek nagyrészébe a megyei múzeum költözik be. Történelmi és etnográfiai osztályai egyaránt ezer négyzetméternyi kiállítási felületet fognak elfoglalni, de raktáraknak, műhelyeknek, irodáknak és egy kis, meghitt előadóteremnek is jut hely. Lesz ezenkívül egy 300 négyzetméternyi terem, amelyben időszaki kiállítások kapnak majd helyet. A múzeumon kívül a színház és a vendéglátóipar jelentette be igényét. Az előbbi a vár egyik sarkában nyári színpadot szeretne berendezni történelmi hangulatú drámák előadására, az utóbbi szállót, sörözőt, kávézót szándékszik nyitni mindenek előtt a várat meglátogató turistáknak. - 1974-ben, ha jól értettem, továbbáll. Merre ? - Ki tudja ! Restaurálni való akad még elég az országban... Gyarmath János A vár és „ura" ,,A jövő ötéves terv egyik fontos jellegzetessége, amely tükrözi gazdasági tevékenységünk korszerűsödésének folyamatát, abban áll, hogy rátérünk a nemzetgazdaság korszerű számítástechnikai eszközökkel való felszerelésére és az országos adatfeldolgozási rendszer fokozatos fejlesztésére... A gazdaság számítástechnikai felszerelési programjának teljesítésével biztosítjuk a korszerű, az informatika vívmányain alapuló vezetés lehetőségét, ami lényeges feltétel a valóban tudományos tervezéshez és a termelési, valamint a forgalmazási folyamat hathatós szervezéséhez." NICOLAE CEAUSESCU (Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a kormány 1970. november 25-i ülésén elhangzott beszédből) AZ INFORMATIKA IS A VEZETÉS ORSZÁGOS RENDSZERE A párt- és államvezetőség még 1967-ben feladatul tűzte ki : a nemzetgazdaságot fel kell szerelni modern számítástechnikai és adatfeldolgozási eszközökkel, s jóváhagyta az erre vonatkozó programot. 1970. szeptember 17-én Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára találkozott a számítástechnika és a gazdasági informatika szakembereivel, megtanácskozta velük az eddigi eredményeket és rámutatott a további teendőkre. Tekintettel az informatika és a vezetés szoros öszszefüggésére és kölcsönhatására, feladatként jelölte meg, hogy ki kell alakítani és be kell vezetni az informatika és a vezetés országos rendszerét a régi, kézi adatfeldolgozáson alapuló rendszer helyett. Az új rendszer feladata a valóban tudományos vezetés, az optimális tervezés, vagyis lényegében az egész gazdasági mechanizmus újszerű irányítása lesz. Az informatika és a vezetés országos rendszerének szükségképpen fel kell ölelnie a következőket : 1. információs rendszer, 2. az összegező jellegű információk elemzése, a társadalmi-gazdasági fejlődés prognózisa, a fejlesztési stratégia terveinek kidolgozása, 3. optimális döntések és vezetés. A három összetevő természetesen szorosan egybekapcsolódik. Az informatika és a vezetés egységes koncepciójának megvalósításához jelentős anyagi eszközök és nagy szellemi erők kellenek. Az országos rendszer kialakítása sokrétű tudományos, technikai és gazdasági probléma. Az egészet egy többrészes, vezérlés, önszabályzás és önellenőrzés alapján működő kibernetikai rendszerként kell elképzelnünk.A gazdasági mechanizmus kibernetikai tanulmányozása kétségtelenül nagy jelentőségű egyrészt gnoszeológiai szempontból, mert lehetővé teszi a gazdasági jelenségek mélyenszántó és pontosabb megértését, másrészt szigorúan gyakorlati meggondolásokból, mert biztosítja a pontos, tudományos gazdaság vezetést. A gazdaság mint kibernetikai rendszer két, egymással szorosan összefüggő részből áll : a gazdasági rendszerből, illetve az irányító és ellenőrző rendszerből. Már magából a koncepcióból kitűnik a tudatos tényező, vagyis a gazdaságvezetés döntő szerepe. Az ember pedig annál hatékonyabban működhet közre, minél több információ (gazdasági paraméter és mutató) áll a rendelkezésére. Tehát: az optimális gazdaságvezetéshez minél tökéletesebb gazdasági információs rendszer szükséges. Az anyagi alap különböző típusú számítástechnikai felszerelésből, főként elektronikus számítógépekből tevődik össze. Minthogy a szükségletek gyorsan növekednek, be kellett indítanunk a számítógépek hazai gyártását, amihez egyébként a feltételeket néhány éve megteremtettük. A káderkérdést már említettük. Itt erről csak annyit, hogy a hazai oktatás számára merőben új területeken kell szakembereket képeznünk, rendszer- és modellelemzőkre, programozókra, üzemeltető műszakiakra van szükségünk, s noha számuk az országban rövidesen már tízezrekre rúg, mégis bizonyos mértékben lemaradtunk. Ezt a lemaradást elsősorban az adott oktatási formák keretében, illetve tehetséges káderek átképzésével kívánjuk behozni. Fel kell készítenünk továbbá a vezető-, illetve a döntésre hivatott káderállományt is ahhoz, hogy az automatizált adatfeldolgozás előnyeit maradéktalanul kiaknázhassuk, és hogy átfogó és valóban tudományos vezetést és tervezést folytathassunk. A nagyszabású akciót gazdasági realitásaink, illetve a kialakítandó rendszer céljainak ismeretében kell végrehajtanunk. Az előbbiek közé tartozik a nemzetgazdaság tervszerű vezetése, a döntéshozatal különböző szintjeinek piramisszerű felépítése, az információs rendszer és annak állandó tökéletesítése, az utóbbiakat a vezetéshez szükséges operatív, objektív, elegendő és olcsó információ, ennek birtokában pedig megalapozott döntéshozatal és ellenőrzés alkotja. Összegezzük tehát ezek után az informatika és a vezetés országos rendszerének fő funkcióit : a) információ ; b) adattovábbítás, feldolgozás, tárolás, összesítés és szintetizálás ; c) optimális döntések kalkuláció, szintézis stb. útján ; d) koncepció és automatizálható döntések kidolgozása. Az informatika és a vezetés országos rendszerét olyan komplex részrendszerek összességeként kell elképzelni, amelyben az adatok elsősorban vertikálisan, az alapegységektől a nemzetgazdasági ág, illetve a nemzetgazdaság szintjéig cirkulálnak, s egyben fennáll a negatív visszakapcsolás, a szabályozó parancsok továbbításának lehetősége is. Az információk öleljenek fel minden tevékenységi területet, éspedig : a gazdasági és pénzügyi tervek kidolgozása, felbontása és ellenőrzése; a gyártástechnológia operatív kidolgozása, programozása és ellenőrzése ; műszaki-anyagi ellátás és termékforgalmazás ; tudományos kutatás, fejlesztés és dokumentálódás ; új technika és gyártmányfejlesztés ; káderképzés, -továbbképzés és -mozgás. Az országos rendszer kialakítása érdekében fokozatosan, de a lehető leggyorsabban — a tapasztalatszerzés, az objektív és szubjektív felté- Tövissi Lajos, a gazdaságtudományok doktora (Folytatása a 3. oldalon) A 3. oldalon Gazdasági szemle • A HÁZI GÉPGYÁRTÁS FEJLESZTÉSE AZ ÜZEMSZERVEZÉS IDŐSZERŰ FELADATA • MINŐSÉG ÉS TERMELÉS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7276 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1971. április 1., csütörtök Kézdivásárhely alakuló ipari negyedének Harmadik üzembe helyezett gyára , a csavargyár. Tavaly augusztusban kezdte meg a termelést. Azóta több üzemegység indult be, köztük a képen látható forgácsoló részleg egyik különleges csavarokat gyártó vonala. Az építkezés-szerelés első szakasza 1973-ban fejeződik be, ezzel a gyár kapacitása eléri az évi 15 000 tonna csavart és más szerelési kelléket. Ugyanakkor kezdetét veszi a gyárfejlesztés is, hogy az előirányzatok szerint a kézdivásárhelyi csavargyár 1975-ben évi 20 000 tonna gépszerelési kelléket állítson elő. 1921 1971 Rousseau főművében, a Társadalmi szerződésben, mintegy kétszáz évvel ezelőtt úgy képzelte el a legtökéletesebb államtípust és formát, hogy abban az egyszerű emberek intézik az állam ügyeit egy nagy tölgyfa alatt ; ott az árnyas lombok alatt meghányják-vetik az ország ügyes-bajos dolgait, közös nevezőre jutva, egységesen döntenek, megbízzák vezetőjüket a végrehajtással, majd hazaballagnak ... Persze, a francia polgári forradalom nagy filozófusa ezt a tölgyet képletesnek tartotta ; tudta, hogy nincs olyan terebélyes fa, mely alatt egy ország népe elférne. Talán tisztában volt azzal is, hogy elgondolása saját korában merő utópia. Képhasonlata azonban mindenképpen szép, mert azt a vágyat fejezi ki, hogy a dolgozó nép választott vezetőivel közösen vitassa meg az államügyeket, legyen joga és módja elmondani, megtanácskozni az ország érdekeit — tehát saját érdekeit is — érintő kérdéseket. A nagy gondolkodó elképzelése nálunk ma beteljesülő szép valóság. A párt- és államvezetőség szüntelen dialógusa a néptömegekkel szervesen hozzátartozik mindennapi életünkhöz, s a napirenden szereplő témák átfogóan tartalmazzák szocialista építőmunkájuk egész gyakorlatát. Nicolae Ceausescu elvtárs személyes példát mutat ebből a szempontból és szorgalmazza ezt az átfogó párbeszédet, ösztönzi a gazdasági, társadalmi és művelődési életünk minden területét felölelő országos jellegű eszmecserét. Pártunk főtitkára csupán az elmúlt hónapokban, hetekben járt Ialomita megyében, bukaresti ipari üzemekben, Brassó és Szeben vidékén, találkozott külkereskedelmi szakemberekkel és hazánk diplomáciai testületének vezetőivel, ipari fővállalatok vezetőivel, mezőgazdasági vezetőkáderekkel, művészekkel, a német és magyar nemzetiségek képviselőivel, a KISZ- kongresszus részvevőivel, a szakszervezetek legfelső fórumával, és még tovább sorolhatnánk. Nem egészen száz nap alatt pártunk főtitkára társadalmunknak úgyszólván minden rétegével tanácskozott, lényegében az egész országgal. Kiterebélyesedő és elmélyülő szocialista demokráciánk felemelő megnyilvánulásai ezek a találkozók. Ismételt megnyilvánulásai annak az állandó, fáradhatatlan és gyümölcsöző tevékenységnek, amelyet pártunk vezetősége folytat, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs. Ismételt tanúbizonyságai a dolgozók párt iránti szerektének. Ugyanakkor ezeknek a tanácskozásoknak nagy gyakorlati jelentőségük van : pártunk és államunk vezetőinek alkalmat nyújtanak a hazai valóság elmélyült tanulmányozására, eredményeink, terveink, tennivalóink és gondjaink közvetlen megvitatására a dolgozók legszélesebb tömegeivel. Mint a napi sajtóból mindannyiszor részletesen értesülhetett a közvélemény, a dialógus tárgya rendkívül tág : egész népünk a párt- és államvezetőséggel Mihálka Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) ALKOTÓ DIALÓGUS A 4. OLDALON ZSÁKUTCÁBAN A LAKÓTÁRSULÁS —AZ ELŐRE ANKÉTJA TEMESVÁRON — Az egy százalék oka: vetőmaghiány Messze látni a Kolozsvár fölött őrködő feleki tetőről, ilyenkor tavasszal. Északra a Désnél egyesülő két Szamos vize párás, keletre a Vlegyásza hósapkáján csillog a napsugár, délre pedig Torda és Aranyosgyéres gyárkéményei magasodnak. E három táj között a zöld szín váltakozik barnával, attól függően, hogy őszi búza bársonyleveleit fújdogálja a szellő, vagy frissen szántott barázdák szaladnak végig a domboldalakon. A színek mutatják, hogy az őszi vetés jól telelt, a bő csapadék sem festette a levélkéket sárgára, a talajforgatás pedig befejezéshez közeledik. Nincs baj ezzel a két mezőgazdasági munkával Kolozs megyében. És hogy minél jobb magágyba kerüljön a tavaszi vetés, meg a kenyérgabona is szépen fejlődhessen mintegy 222 513 tonna istállótrágyát és 9932 tonna műtrágyát szórtak szét a kincses város körüli mezőgazdasági termelőegységek földjein. Mindez dicséretes, azonban az már nem, hogy a tavasszal bevetendő 89 690 hektár területnek csak alig egy százalékán került magágyba a vetőmag. A szomszédos megyék példája (Fehér, Szilágy) mutatja, hogy a lemaradást nem lehet az időjárással magyarázni. Annál is inkább nem, mert egyes növényféleségeknél, mint a borsónál a lemaradás jelentős. Habár végefelé jár a hüvelyes növény optimális vetési időszaka, mindeddig az egész megyében, alig 21 hektáron került földbe. De kis területű a korai krumpli, valamint a zöldség elfoglalta földrész is. A látszat azt mutatja, hogy a gépállomások munkájában van a hiba. Azonban nem ez a helyzet. A traktorok, vetőgépek megjavítva várták a meleg idő jöttét, hogy rámehessenek a felszikkadt földekre. Azonban az utóbbi hetekben hiába melegített teljes fényével a nap, a vetőmaghiány miatt nem indulhattak meg a gépek. Az idén a Kolozs megyei mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi vezérigazgatóság másodlagos kérdésként kezelte a szükséges vetőmagok beszerzését. Jelenleg is jelentős mennyiségű krumpli ültetőgumó és lucerna, valamint lóheremag hiányzik. Örvendetes, hogy tanulva a fennálló nehézségeken, jövőre a megye termelőegységei biztosítják a pillangósok vetőmagját. Mindemellett intézkedni kellene, hogy minél hamarabb a téeszekbe és az állami vállalatokba kerüljön az idén elvetendő menynyiség is. Legalább most, mert máskülönben a vetés megkésése, ezt ki ne tudná, a hektárhozamok csökkenéséhez vezet. Román Győző