Előre, 1971. április (25. évfolyam, 7276-7301. szám)

1971-04-01 / 7276. szám

MILYEN ÚJ HÁZTARTÁSI CIKKEKET ÍGÉR A KÖNNYŰIPAR? INTERJÚ MIRCEA POPEANOS elvtárssal, a Könnyűipari Minisztérium igazgatójával A mindennapi életben használa­tos „apróságok“ nagy részét — a helyiiparon, a vegyiparon, a fafel­dolgozóiparon stb. kívül — a köny­­nyűipar gyártja, éppen ezért az­zal a kéréssel fordultunk MIRCEA POPEANOS elvtárshoz, a Köny­­nyűipari Minisztérium illetékes igazgatójához, hogy ismertesse ol­vasóinkkal, milyen új háztartási cikkekre számíthatnak a vásárlók. — Nemrégen véleménykutatást végeztünk a vásárlók körében s meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az óhajok között első helyen szere­peltek a főzőkályhák, rezsók, s kü­lönösen ezek korszerűsített formái De már ezt megelőző­en a legutóbbi szerződéskötéseken bemutattuk a kereskedelemnek a Rodna­ elnevezé­­sű petroleum főzőkályhát, amelyet sikerült elég nagy mennyiségben le­szerződnünk, az idei év utolsó ne­gyedében ezek megérkeznek majd az üzletekbe is. Ami a főzőkályhá­kat illeti, az idén meglepetést tarto­­t­­tunk : elkészítjük az első villany­­főzőkályhát, amelyet hét hőmérsék­letre lehet szabályozni, sütője ter­­mosztátos. Ugyanakkor elkészül az úgynevezett „vegyes“-kályha is, amelynek két égője gázzal, kettő pedig villannyal működik majd. — A vásárlókkal folytatott be­szélgetéseink során számos pa­naszt jegyeztünk fel a Rapid-4 petroleum-rezsó működésére. Mi az oka ennek ? — A panaszok részben jogosak, részben nem. Ugyanis a Rapid-4 rezsó különböző alkatrészeit sokan kicserélték, mással helyettesítették. Nos, ebben az esetben valóban nem működik kifogástalanul a Ra­pid-4. A kereskedelem forgalomba hozta a nagyváradi Metalicanak e rezsóhoz készített alkatrészeit, eze­ket árusítani kezdték, mielőtt még a minisztérium szakmai jóváha­gyással engedélyezte volna gyártás­­bavételüket. A gyakorlat bebizonyí­totta, hogy ez a kihágás sok bosszú­ságot okozott a rezsó­tulajdonosok­­nak. Beszüntettük ezeknek az alkat­részeknek a forgalmazását, s azt ajánljuk, hogy ha a rezsó kezelési hiba miatt elromlik, szakemberrel javíttassák meg és ne próbálják „házilag“ kicserélni az alkatrészeit .— A háztartási munka megköny­­nyítésére, „modernizálására" mit terveztek ? — Ismét a beszélgetésünk elején említett véleménykutatásra hivat­kozom, amelyben a vásárlók kü­lönböző, villanyárammal működő, háztartási kisgépet igényeltek. Nos, elkészült a Doina háztartási robot, amely ötféle műveletet végez majd el. Ugyancsak az idén kerül az üz­letekbe az új típusú mixer, amelyet a burgonyapüré, tésztamassza ke­verésére, valamint majonéz készí­tésére és habverésre alkalmazhat­nak. Sorozatgyártásban van a vil- Lázár Edit (Folytatása a 4. oldalon) K­italálni sem lehetne jobb sztorit. A ma­rosvásárhelyi várról kérdezősködtem, amikor valaki csak úgy odavetet­te : Érdeklődjön Mátéi Corvinnál­­... Először rossz tréfára gondoltam, s kény­szeredetten elmosolyod­tam, de amikor láttam, hogy senki sem nevet ki, bátortalanul megkérdez­tem : Az ki ? ! A vár je­lenlegi ura, azaz restaurá­tora­­ volt a válasz. Hittem, meg nem is a dolgot, s mivel a történel­mi név amúgy sem akart kicsúszni a számon, a vár falain dolgozó munkások­tól csak úgy érdeklődtem, hogy nem látták-e a mér­nök elvtársat. Egy öreg nagybajuszú bácsi vála­szolt : - Az Irodában van, amott ii, a bástyában. Miközben a többszáz éves bástya felé tartottam, azon morfondíroztam, a vár urát csak mérnök elv­­társnak, vagy Corvin elv­társnak szólítsam. S mi­közben így erősítgettem magam, elém toppant egy délceg, fekete férfiú, aki nem lehetett más, mint a mérnök. - A mérnök elvtársat keresem - böktem ki fél­szájjal. - Én vagyok az - vála­szolt dallamos hangon. - Miért keres ? - Elmagya­ráztam, hogy a várat sze­retném megtekinteni, a restaurálásáról néhány sort írni. Ő csak bólintott már jódarabot sétáltunk a fa­lak mentén, amikor meg­szólalt. - Itt, ezen a helyen - mondotta majdnem hiva­talos hangon - Báthori István emelt először várat, de az sem lehetetlen, hogy már jóval azelőtt a késői gótika jegyében az 1400- as években épített temp­lom környékén védőfalak emelkedtek. Báthori várát a székelyek lerombolták. A jelenlegi várat Borsos Tamás kezdeményezésére az 1600-as években a vá­ros céhekbe tömörült pol­gárai építették. Elsőnek 1613-ban a kapubástya és a kádárok bástyája szüle­tett meg, 1620-ban a csiz­madiáké, 1640-ben a sza­bóké, a falak 1653-ra ké­szültek el. Figyelmesen hallgatom a kényelmes tempóban magyarázó mérnököt. Idő­közben körbejárjuk a csaknem négyszögű ba­rokk építményt, megte­kintjük hét bástyáját és a gótikus templomot, végül a Mária Terézia korabeli palota előtt állunk meg, ahonnan áttekinthető a vár egész belterülete. — A restauráláshoz mi­kor fogtak hozzá, s kö­rülbelül mikorra fejezik be ? - A restauráláshoz szük­séges terveket Eugen Cherneux műépítész még 1963-ban készítette. A munkálatokat már a kö­­vetkező esztendőben, 1964- ben megkezdtük, s azóta szakadatlanul dolgozunk. Terveink szerint 1974-ben adjuk át a vár kulcsát jövendőbeli gazdáinak. A nyugati falak mentén folytatjuk sétánkat. Már nem is annyira a vár, mint annak „ura" jár eszemben. Azt latolgatom vajon szemtelenség-e ne­véről érdeklődni, vagy sem. Mivel döntésre nem jutok, így kezdem : - Hova való ? - Mire ő nevetve . - Ugye azt akarja kér­dezni, honnan örököltem a nevem ? - Hát, igen. Bevallom őszintén, először azt hit­tem viccelnek velem. A vár, a környezet... Egyszó­val tetszik tudni ! - A tréfa velem történt - nyugtat meg. - Csalá­dom a sulinai Mateiek kö­zül való. Apám elégedet­len volt a szürke család­névvel, fogta magát, és Corvinnak keresztelt, így lettem Corvin Mátéi, vagy ahogy itt, Erdélyben mondják, Mátéi Corvin. Apám tréfájából csupán annyi hasznom lett, hogy mindenki mindenhol azon­nal megjegyzi a nevem. Az iskolában, s később katonáéknál persze ennek nemigen örültem. - Nevének köszönheti, hogy „várúr" lett ? - Igen is, meg nem is. Építészmérnökit végeztem, majd Konstancára kerül­tem. S talán sohasem fog­lalkozom restaurálással, ha annak idején a nagy mozaik feltárásához, majd befedéséhez nem vezényel­nek. Ott szerettem meg ezt a munkát. Aztán kö­vetkezett Istria, Észak- Moldva, s most Marosvá­sárhely. Vándorélet, amely­nek minden állomása megajándékoz valamivel. - Marosvásárhely mivel ajándékozta meg ? - Az ifjabb Matei-jel. Most múlt másfél eszten­dős. - Mi lesz a restaurált vár sorsa ? - Helyiségeinek nagy­­részébe a megyei múzeum költözik be. Történelmi és etnográfiai osztályai egy­aránt ezer négyzetméter­nyi kiállítási felületet fog­nak elfoglalni, de raktá­raknak, műhelyeknek, iro­dáknak és egy kis, meg­hitt előadóteremnek is jut hely. Lesz ezenkívül egy 300 négyzetméternyi te­rem, amelyben időszaki kiállítások kapnak majd helyet. A múzeumon kívül a színház és a vendéglá­tóipar jelentette be igé­nyét. Az előbbi a vár egyik sarkában nyári szín­padot szeretne berendezni történelmi hangulatú drá­mák előadására, az utób­bi szállót, sörözőt, kávézót szándékszik nyitni min­denek előtt a várat meg­látogató turistáknak. - 1974-ben, ha jól ér­tettem, továbbáll. Merre ? - Ki tudja ! Restaurálni való akad még elég az országban... Gyarmath János A vár és „ura" ,,A jövő ötéves terv egyik fontos jellegzetes­sége, amely tükrözi gazdasági tevékenységünk korszerűsödésének folyamatát, abban áll, hogy rátérünk a nemzetgazdaság korszerű számítás­­technikai eszközökkel való felszerelésére és az országos adatfeldolgozási rendszer fokozatos fejlesztésére... A gazdaság számítástechnikai felszerelési programjának teljesítésével biztosít­juk a korszerű, az informatika vívmányain alapuló vezetés lehetőségét, ami lényeges felté­tel a valóban tudományos tervezéshez és a ter­melési, valamint a forgalmazási folyamat hatha­tós szervezéséhez." NICOLAE CEAUSESCU (Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a kormány 1970. november 25-i ülésén elhangzott beszédből) AZ INFORMATIKA IS A VEZETÉS ORSZÁGOS RENDSZERE A párt- és államvezetőség még 1967-ben feladatul tűzte ki : a nem­zetgazdaságot fel kell szerelni mo­dern számítástechnikai és adatfel­dolgozási eszközökkel, s jóváhagyta az erre vonatkozó programot. 1970. szeptember 17-én Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára találko­zott a számítástechnika és a gazda­sági informatika szakembereivel, megtanácskozta velük az eddigi eredményeket és rámutatott a to­vábbi teendőkre. Tekintettel az in­formatika és a vezetés szoros ösz­­szefüggésére és kölcsönhatására, feladatként jelölte meg, hogy ki kell alakítani és be kell vezetni az informatika és a vezetés országos rendszerét a régi, kézi adatfeldolgo­záson alapuló rendszer helyett. Az új rendszer feladata a valóban tu­dományos vezetés, az optimális ter­vezés, vagyis lényegében az egész gazdasági mechanizmus újszerű irá­nyítása lesz. Az informatika és a vezetés országos rendszerének szük­ségképpen fel kell ölelnie a követ­kezőket : 1. információs rendszer, 2. az összegező jellegű információk elemzése, a társadalmi-gazdasági fejlődés prognózisa, a fejlesztési stratégia terveinek kidolgozása, 3. optimális döntések és vezetés. A három összetevő természetesen szo­rosan egybekapcsolódik. Az informatika és a vezetés egy­séges koncepciójának megvalósítá­sához jelentős anyagi eszközök és nagy szellemi erők kellenek. Az or­szágos rendszer kialakítása sokrétű tudományos, technikai és gazdasági probléma. Az egészet egy többré­szes, vezérlés, önszabályzás és ön­­ellenőrzés alapján működő kiberne­tikai rendszerként kell elképzel­­nünk.A gazdasági mechanizmus ki­bernetikai tanulmányozása kétség­telenül nagy jelentőségű egyrészt gnoszeológiai szempontból, mert lehetővé teszi a gazdasági jelensé­gek mélyenszántó és pontosabb megértését, másrészt szigorúan gyakorlati meggondolásokból, mert biztosítja a pontos, tudományos gazdaság vezetést. A gazdaság mint kibernetikai rendszer két, egymás­sal szorosan összefüggő részből áll : a gazdasági rendszerből, illetve az irányító és ellenőrző rendszerből. Már magából a koncepcióból kitű­nik a tudatos tényező, vagyis a gaz­daságvezetés döntő szerepe. Az ember pedig annál hatékonyabban működhet közre, minél több infor­máció (gazdasági paraméter és mu­tató) áll a rendelkezésére. Tehát: az optimális gazdaságvezetéshez mi­nél tökéletesebb gazdasági infor­mációs rendszer szükséges. Az anyagi alap különböző típusú számítástechnikai felszerelésből, fő­ként elektronikus számítógépekből tevődik össze. Minthogy a szükség­letek gyorsan növekednek, be kellett indítanunk a számítógépek hazai gyártását, amihez egyébként a fel­tételeket néhány éve megteremtet­tük. A káderkérdést már említet­tük. Itt erről csak annyit, hogy a hazai oktatás számára merőben új területeken kell szakembereket ké­peznünk, rendszer- és modellelem­­zőkre, programozókra, üzemeltető műszakiakra van szükségünk, s noha számuk az országban rövide­sen már tízezrekre rúg, mégis bizo­nyos mértékben lemaradtunk. Ezt a lemaradást elsősorban az adott oktatási formák keretében, illetve tehetséges káderek átképzésével kí­vánjuk behozni. Fel kell készíte­nünk továbbá a vezető-, il­letve a döntésre hivatott ká­derállományt is ahhoz, hogy az automatizált adatfeldolgozás elő­nyeit maradéktalanul kiaknáz­hassuk, és hogy átfogó és való­ban tudományos vezetést és terve­zést folytathassunk. A nagyszabású akciót gazdasági realitásaink, illetve a kialakítandó rendszer céljainak ismeretében kell végrehajtanunk. Az előbbiek közé tartozik a nemzetgazdaság tervsze­rű vezetése, a döntéshozatal külön­böző szintjeinek piramisszerű fel­építése, az információs rendszer és annak állandó tökéletesítése, az utóbbiakat a vezetéshez szükséges operatív, objektív, elegendő és ol­csó információ, ennek birtokában pedig megalapozott döntéshozatal és ellenőrzés alkotja. Összegezzük tehát ezek után az informatika és a vezetés országos rendszerének fő funkcióit : a) in­formáció ; b) adattovábbítás, fel­dolgozás, tárolás, összesítés és szin­tetizálás ; c) optimális döntések kal­kuláció, szintézis stb. útján ; d) koncepció és automatizálható dön­tések kidolgozása. Az informatika és a vezetés or­szágos rendszerét olyan komplex részrendszerek összességeként kell elképzelni, amelyben az adatok el­sősorban vertikálisan, az alapegy­ségektől a nemzetgazdasági ág, il­letve a nemzetgazdaság szintjéig cirkulálnak, s egyben fennáll a ne­gatív visszakapcsolás, a szabályozó parancsok továbbításának lehető­sége is. Az inform­ációk öleljenek fel minden tevékenységi területet, éspedig : a gazdasági és pénzügyi tervek kidolgozása, felbontása és ellenőrzése; a gyártás­technológia operatív kidolgozása, programozása és ellenőrzése ; műszaki-anyagi el­látás és termékforgalmazás ; tudo­mányos kutatás, fejlesztés és doku­­mentálódás ; új technika és gyárt­mányfejlesztés ; káderképzés, -to­vábbképzés és -mozgás. Az országos rendszer kialakítása érdekében fokozatosan, de a lehető leggyorsabban — a tapasztalatszer­zés, az objektív és szubjektív felté- Tövissi Lajos, a gazdaságtudományok doktora (Folytatása a 3. oldalon) A 3. oldalon Gazdasági szemle • A HÁZI GÉPGYÁRTÁS FEJLESZTÉSE AZ ÜZEM­­SZERVEZÉS IDŐSZERŰ FELADATA • MINŐSÉG ÉS TERMELÉS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7276 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1971. április 1., csütörtök Kézdivásárhely alakuló ipari negyedének Harmadik üzembe helyezett gyára , a csavargyár. Tavaly augusz­tusban kezdte meg a termelést. Azóta több üzemegység indult be, köztük a képen látható forgácsoló részleg egyik különleges csavarokat gyártó vonala. Az építkezés-szerelés első szakasza 1973-ban fejeződik be, ezzel a gyár kapacitása eléri az évi 15 000 tonna csavart és más szerelési kelléket. Ugyanakkor kezdetét veszi a gyárfej­lesztés is, hogy az előirányzatok szerint a kézdivásárhelyi csavargyár 1975-ben évi 20 000 tonna gépszerelési kel­léket állítson elő. 1921 1971 R­ousseau főművében, a Társadalmi szerződés­ben, mintegy kétszáz évvel ezelőtt úgy képzel­te el a legtökéletesebb államtípust és formát, hogy abban az egyszerű emberek intézik az állam ügyeit egy nagy tölgyfa alatt ; ott az árnyas lombok alatt meghányják-vetik az ország ügyes-bajos dolgait, közös ne­vezőre jutva, egységesen döntenek, megbízzák vezetőjüket a végrehajtás­sal, majd hazaballagnak ... Persze, a francia polgári forradalom nagy filozófusa ezt a tölgyet képletesnek tartotta ; tudta, hogy nincs olyan te­rebélyes fa, mely alatt egy ország népe elférne. Talán tisztában volt azzal is, hogy elgondolása saját ko­rában merő utópia. Kép­hasonlata azonban mindenképpen szép, mert azt a vágyat fejezi ki, hogy a dol­gozó nép választott vezetőivel kö­zösen vitassa meg az államügyeket, legyen joga és módja elmondani, megtanácskozni az ország érdekeit — tehát saját érdekeit is — érintő kérdéseket. A nagy gondolkodó elképzelése nálunk ma beteljesülő szép valóság. A párt- és államvezetőség szünte­len dialógusa a néptömegekkel szer­vesen hozzátartozik mindennapi éle­tünkhöz, s a napirenden szereplő témák átfogóan tartalmazzák szocia­lista építőmunkájuk egész gyakorla­tát. Nicolae Ceausescu elvtárs sze­mélyes példát mutat ebből a szem­pontból és szorgalmazza ezt az át­fogó párbeszédet, ösztönzi a gazda­sági, társadalmi és művelődési éle­tünk minden területét felölelő orszá­gos jellegű eszmecserét. Pártunk fő­titkára csupán az elmúlt hónapok­ban, hetekben járt Ialomita megyé­ben, bukaresti ipari üzemekben, Brassó és Szeben vidékén, találkozott külkereskedelmi szakemberekkel és hazánk diplomáciai testületének ve­zetőivel, ipari fővállalatok vezetői­vel, mezőgazdasági vezetőkáderek­kel, művészekkel, a német és magyar nemzetiségek képviselőivel, a KISZ- kongresszus részvevőivel, a szak­­szervezetek legfelső fórumával, és még tovább sorolhatnánk. Nem egé­szen száz nap alatt pártunk főtitká­ra társadalmunknak úgyszólván min­den rétegével tanácskozott, lényegé­ben az egész országgal. Kiterebélyesedő és elmélyülő szo­cialista demokráciánk felemelő meg­nyilvánulásai ezek a találkozók. Is­mételt megnyilvánulásai annak az állandó, fáradhatatlan és gyümöl­csöző tevékenységnek, amelyet pár­tunk vezetősége folytat, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs. Ismételt tanúbizonyságai a dolgozók párt iránti szerektének. Ugyanakkor ezek­nek a tanácskozásoknak nagy gya­korlati jelentőségük van : pártunk és államunk vezetőinek alkalmat nyújtanak a hazai valóság elmélyült tanulmányozására, eredményeink, ter­veink, tennivalóink és gondjaink köz­vetlen megvitatására a dolgozók legszélesebb tömegeivel. Mint a napi sajtóból mindannyiszor részletesen értesülhetett a közvélemény, a dialó­gus tárgya rendkívül tág : egész né­pünk a párt- és államvezetőséggel Mihálka Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) ALKOTÓ DIALÓGUS A 4. OLDALON ZSÁKUTCÁBAN A LAKÓTÁRSULÁS —AZ ELŐRE ANKÉTJA TEMESVÁRON — Az egy százalék oka: vetőmaghiány Messze látni a Kolozsvár fölött őrködő feleki tetőről, ilyenkor ta­vasszal. Északra a Désnél egyesülő két Szamos vize párás, keletre a Vlegyásza hósapkáján csillog a napsugár, délre pedig Torda és Aranyosgyéres gyárkéményei ma­gasodnak. E három táj között a zöld szín váltakozik barnával, attól függően, hogy őszi búza bársony­leveleit fújdogálja a szellő, vagy frissen szántott barázdák szaladnak végig a domboldalakon. A színek mutatják, hogy az őszi vetés jól telelt, a bő csapadék sem festette a levélkéket sárgára, a talajforga­tás pedig befejezéshez közeledik. Nincs baj ezzel a két mezőgazda­­sági munkával Kolozs megyében. És hogy minél jobb magágyba ke­rüljön a tavaszi vetés, meg a ke­nyérgabona is szépen fejlődhessen mintegy 222 513 tonna istállótrá­gyát és 9932 tonna műtrágyát szór­tak szét a kincses város körüli mezőgazdasági termelőegységek földjein. Mindez dicséretes, azonban az már nem, hogy a tavasszal beve­tendő 89 690 hektár területnek csak alig egy százalékán került mag­ágyba a vetőmag. A szomszédos megyék példája (Fehér, Szilágy) mutatja,­­ hogy a lemaradást nem lehet az időjárással magyarázni. Annál is inkább nem, mert egyes növényféleségeknél, mint a borsó­nál a lemaradás jelentős. Habár végefelé jár a hüvelyes növény op­timális vetési időszaka, mindeddig az egész megyében, alig 21 hektá­ron került földbe. De kis területű a korai krumpli, valamint a zöld­ség elfoglalta földrész is. A látszat azt mutatja, hogy a gépállomások munkájában van a hiba. Azonban nem ez a helyzet. A traktorok, vetőgépek megjavítva várták a meleg idő jöttét, hogy rámehessenek a felszikkadt földek­re. Azonban az utóbbi hetekben hiába melegített teljes fényével a nap, a vetőmaghiány miatt nem indulhattak meg a gépek. Az idén a Kolozs megyei mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi vezérigazgatóság másod­lagos kérdésként kezelte a szüksé­ges vetőmagok beszerzését. Jelen­leg is jelentős mennyiségű krump­li ültetőgumó és lucerna, valamint lóheremag hiányzik. Örvendetes, hogy tanulva a fennálló nehézsége­ken, jövőre a megye termelőegy­ségei biztosítják a pillangósok ve­tőmagját. Mind­emellett intézkedni kellene, hogy minél hamarabb a téeszekbe és az állami vállalatokba kerüljön az idén elvetendő meny­­nyiség is. Legalább most, mert máskülönben a vetés megkésése, ezt ki ne tudná, a hektárhozamok csökkenéséhez vezet. Román Győző

Next