Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)
1971-05-08 / 7308. szám
I 1971. MÁJUS 8., SZOMBAT ELŐRE 3. oldal NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE (Folytatás a 2. oldalról) vet a nemzetközi gazdasági és műszakitudományos együttműködésben, az értékek világméretű cseréjében. (Erős taps.) A jelenlegi ötéves terv előirányozza, hogy továbbra is magas felhalmozási rátát valósítsunk meg, mivel ez a gazdasági és társadalmi haladás fő forrása ; a felhalmozási alap részaránya a nemzeti jövedelemben 31-32 százalék lesz. Az állam központosított alapjaiból eszközlendő nemzetgazdasági beruházások az egész időszak vonatkozásában elérik a mintegy 470 milliárd lejt ; ebből az összegből több mint 52 milliárd lejt lakásépítésre, kórházak, iskolák, kereskedelmi egységek, étkezdék, országutak, utak és más olyan szociális-kulturális objektumok építésére használunk fel, amelyeknek közvetlen kihatásuk lesz a nép életszínvonalának emelkedésére. (Hosszas taps.) Ennek a hatalmas beruházási erőfeszítésnek a maximális hatékonyságú kiaknázása érdekében biztosítani kell az előírt objektumok kivitelezési ütemének fokozását, határidőben történő működésbe lépését, s a tervezett minőségi és mennyiségi műszakigazdasági paraméterek elérését kezdettől fogva. Ebben az ötéves tervben is gondot fordítunk a termelőerők ésszerű területi elosztására, a kevésbé iparosított megyék fokozott ütemű fejlesztésére, s ezek számára előirányozzuk az ipari termelés évi 20—26 százalékos növelését. Az ország valamennyi övezete gazdasági és társadalmi felemelésének politikája lényeges fontosságú a nép anyagi és kulturális színvonalának általános emelkedése szempontjából, alapvető feltétele a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének, a kommunizmusra való átmenet előfeltételei létrehozásának. Jelentős feladatok hárulnak ebben az ötéves tervben a tudományos kutatásra, amely egyre fontosabb szerephez jut a gazdasági és társadalmi életben. Rendeltetése egyre nagyobb mértékben hozzájárulni az energetikai alap és a nyersanyagalap bővítéséhez, az ország természeti erőforrásai hatékony kihasználását biztosító technológiák kidolgozásához, újabb anyagok és helyettesítő anyagok előállításához, újabb magas műszaki jellegzetességű szerszámgépek, felszerelések és berendezések megtervezéséhez és gyártásba vételéhez, a mezőgazdaság termelésének növeléséhez. E feladatok sikeres megoldása szükségessé teszi a kutatás anyagi alapjának fejlesztését és tökéletesebb kihasználását, a tudományos erők összpontosítását az ország műszaki, gazdasági és társadalmi haladásának döntő irányaiban. Azoknak a célkitűzéseknek a megvalósításában, amelyek a jelenlegi ötéves tervben állnak előttünk, fontos szerepet játszik a közoktatás szüntelen fejlesztése és tökéletesítése. Kiterjesztjük az oktatás hatókörét, a műszaki felsőoktatás fejlesztése pedig nagyobb arányú lesz, mint amennyit az ötéves tervben előirányoztunk. Oktatásunk fejlesztésének központi problémája a mai körülmények között az, hogy javítani kelli agyakorlattal való kapcsolatát. Az egész oktatásnak a gazdaság, a tudomány és a kultúra követelményeiből kell kiindulnia. Gyorsabb intézkedéseket kell tenni a laboratóriumok korszerű felszerelésekkel való ellátásának javítására, a tanműhelyek fejlesztésére és berendezésére, s főként arra, hogy kiterjesszük a tanulók és az egyetemi hallgatók gyakorlati munkáját közvetlenül a termelőegységekben, megszervezzük részvételüket a termelő tevékenységben az egész oktatási folyamat során. (Taps) A tudományos és a tervezőintézetek, a vállalatok, az iskolai egységek és a fakultások kapcsolatainak szorosabbra fűzésére kell törekednünk, hogy így biztosítsuk az oktatás közvetlen egybeötvözését a kutatással és termeléssel. Szocialista társadalmi rendünk nagy vívmányainak sorában a legmegtisztelőbb helyen állnak azok az eredmények, amelyeket a szakmunkások és technikusok, mérnökök, közgazdászok és más szakemberek képzésében, a gazdasági és a társadalmi tevékenység sok tízezer vezetőjének kialakításában értünk el. Ez a forrása mindeenekelőtt a szocializmus hazai megteremtésében kivívott sikereknek. (Erős taps.) A X. korgresszus határozatainak valóra váltásában megkülönböztetett fontossága van az összes alkalmazottak szakmai továbbképzésére vonatkozó intézkedések alkalmazásának, biztosítva a szakma jó feltételek között történő gyakorlásához kapcsolódó ismeretek felfrissítését és elmélyítését s a társadalomszervezés és -vezetés tudománya elemeinek elsajátítását egyaránt. Szükséges biztosítanunk, hogy a tevékenység valamennyi területén széleskörű szakmai, tudományos és általános ismeretekkel rendelkező emberek dolgozzanak, akik példás magatartást tanúsítanak a munka iránt, a társadalom legfőbb érdekei iránt, s magas fokú felelősségérzetet tanúsítanak a nemzeti vagyonból rájuk bízott rész kezelésében. A káderek felelős munkába történő előléptetésének egyik fő kritériuma továbbra is természetesen a hazához és a párthoz, a romániai szocialista és kommunista építés ügyéhez való mélységes ragaszkodás lesz. (Hosszas taps.) Elvtársak ! A nemzetgazdaságnak a jelenlegi ötéves terv során megvalósuló átfogó fejlődése a dolgozók jólétének fokozódásában ölt testet. Az egy lakosra jutó fogyasztási alap 36 százalékkal növekszik. A minimális fizetés a jelenlegi 800 lejről 1972-ben 1000 lejre, az 1975-ös év végén pedig 1100 lejre nő. (Élénk taps.) Az általános fizetésemeléssel, amely már 1972-ben elkezdődik, elérjük, hogy az ötéves terv végére a gazdaságban az átlagos bér meghaladja az 1800 lejt, vagyis csaknem 26 százalékkal nagyobb lesz, mint a múlt évben; ha szem előtt tartjuk az árindexet is, a reálbér növekedése 20 százalékot ér el. Az átlagos fizetés gyarapodásának nyomán, továbbá annak eredményeként, hogy az állami szocialista egységekben több személyt alkalmazunk, az össz-béralap az 1970. évi 95 milliárd lejről 1975-ben hozzávetőleg 145 milliárd lejre emelkedik. (Élénk taps.) Az ötéves terv során egyszersmind növekednek a parasztságnak a mezőgazdasági termelésből származó jövedelmet, mégpedig egy dolgozó személyre számítva csaknem 30 százalékkal. A munkában rendszeresen részt vevő szövetkezeti tagoknak juttatott szavatolt minimális jövedelem az ötéves terv végéig a mezei munkáknál havi 300 lejről 400 lejre, az állattenyésztésben pedig a havi 400 lejről 500 lejre növekszik. Megkülönböztetett fontosságuk van a parasztság jólétének növelésében azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága fogadott el a közelmúltban a gyermekpótlék és a szülési segély nyújtására, az ingyenes kórházi gyógykezelésre, a fürdő- és üdülőhelyeken való kedvezményes kezelésre és betegsegélyek folyósítására. Mivel a társadalombiztosítási nyugdíjasok száma csaknem 38 százalékkal nő, a nyugdíjak összege átlagban több mint 18 százalékkal fog emelkedni. Az idei esztendő IV. negyedétől kezdve emeljük az állami gyermekpótlékot, növeljük és differenciáljuk összegüket, figyelembe véve mind a jövedelmek színvonalát, mind pedig a gyermekek számát a családon belül; emeljük a gyermekpótlék folyósításának megállapításánál figyelembe vett jövedelem felső határát és kiterjesztjük a gyermekpótlék folyósítását a 16. életév betöltéséig. (Élénk taps.) Így például egy olyan többgyermekes városi családban, ahol a családfő jövedelme 1500 lejig terjed, az első gyermek után 150 lejt, a második után 160 lejt, a harmadik és a következők után pedig egyenként 180 lejt folyósítunk. (Taps.) A gyermekpótlék folyósítására szolgáló alapok az 1970. évi 4,3 milliárd lejről 1975- ben 6,7 milliárd lejre, vagyis több, mint 55 százalékkal növekednek. (Élénk taps.) Növekedni fog a szocialista kereskedelem árueladása, mégpedig 46 százalékkal. Az egy lakosra jutó fogyasztás számottevően növekszik mind a mezőgazdasági eredetű élelmiszer-termékeknél, mind pedig a készruhánál, textilanyagoknál, lábbelinél, a tartós használati cikkeknél. Kibővülnek a szolgáltatások; az ötéves terv a szolgáltatások volumenének mintegy 61 százalékos növelését írja elő, de véleményem szerint lehetőség van számottevően túlhaladni ezt az előirányzatot, s e célból külön program kidolgozására kerül sor. Az 1971—1975-ös időszakra célul tűzzük ki a lakásépítés fokozott ütemű folytatását. Az állam alapjaiból vagy állami támogatással 520 000 lakás épül fel; becslés szerint a lakosság további körülbelül 270 000 lakást épít saját költségén, főként a falvakon, így biztosítjuk a feltételeket ahhoz, hogy mintegy 2,5 millió ember új házakba költözzön. Az 1971— 1975-ös időszakban úgyszintén több mint 72 000 bölcsődei helyet létesítünk, a jelenlegi 28 ezerhez képest és mintegy 60 000 helyet az óvodákban és gyermekházakban. Ezekhez hozzájönnek még azok a bölcsődék és óvodák, amelyeket a falvakon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek építenek, s amelyeket városokon a kisipari termelőszövetkezetek emelnek. Államunk továbbra is jelentős alapokat fordít a szociális-kulturális akciók pénzellátására. Az oktatásra, művelődésre és művészetre, egészségügyre, sportra, népjólétre és társadalombiztosításra szánt kiadások az egész ötéves tervben 218 milliárd lejnyi hatalmas összegre emelkednek, vagyis többre, mint amennyi az ország 1970. évi egész nemzeti jövedelme volt. Az állam által viselt, egy lakosra jutó szociális-kulturális kiadások az 1970. évi 1680 lejről 1975-ben 2260 lejre emelkednek, ami jelentős forrása a lakosság életszükségletei kielégítésének. Társadalmunk fejlődési perspektíváit tekintve, a szociális fogyasztási alapok egyre jelentősebb szerephez jutnak, a pártnak és az államnak abban az erőfeszítésében, hogy emelje a dolgozók életszínvonalát. Röviden felvázoltam, elvtársak, országunk fejlesztési irányvonalait az új ötéves tervben." A gazdasági és társadalmi építés e nagyszabású programjának megvalósításával Románia a haladás és a civilizáció újabb lépcsőfokára emelkedik, újabb jelentős szakaszt tesz meg azon az úton, amelyen haladva országunk színvonalban közelebb kerül a világ fejlett államaihoz. A termelőerők fejlesztésével, az anyagi és szellemi javak termelésének növekedésével egyidejűleg még inkább emelkedik a nép életszínvonala, jobb lesz minden egyes honpolgár élete, s így megvalósul a szocialista építés központi feladata, kommunista pártunk egész politikájának legfőbb célja — az ember jóléte és boldogsága. (Erős, hoszszas taps.) Tisztelt elvtársak ! Mint ismeretes, a X. pártkongresszus a jelenlegi ötéves terv irányelveivel egyidejűleg kidolgozta Románia fejlesztésének alapvető irányzatait az egész 1971— 1980-as évtizedre. Az 1971—1975-ös időszakra szóló tervfeladatok javítása során felülvizsgáltuk az 1980-ig terjedő gazdasági növekedés mutatóit is. Úgyszintén kijelöltük az ország 1980—1990-es időszakra szóló gazdasági-társadalmi fejlesztésének bizonyos orientációs irányvonalait. Ezek az előirányzatok abból indulnak ki, hogy továbbra is biztosítani kell, a modern tudomány és technika vívmányainak széles körű alkalmazásával, a termelőerők állandó fejlesztését az egész gazdaságban. Azt a célt tűzzük magunk elé, hogy az 1985—1990-es évekig erős, a modern technika és tudomány színvonalán álló ipart, nagy eredményekre képes belterjes mezőgazdaságot hozzunk létre, s minden területen lényegesen emeljük a munkatermelékenységet, hogy Románia ilyképpen mind az egy lakosra jutó temetés és nemzeti jövedelem, mind pedig a lakosság életkörülményei tekintetében elérje a fejlett államok színvonalát. (Erős, hosszas taps.) A jelenlegi ötéves terv után is biztosítva a felhalmozás magas — mintegy 28 százalékos — rátáját és az ipari növekedés évi átlagos 8—9 százalékos ütemét, az ipari termelés 1970-hez viszonyítva 1980-ban 2,7-szeresen, 1990-ben pedig csaknem hatszorosan növekedhet. Gyökeres változások következnek be a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjában, így a következő időszakban biztosítani fogjuk az összes mezőgazdasági munkák komplex gépesítését. Mezőgazdaságunk 1980-tól kezdve a modern agrotechnika követelményeinek megfelelő mennyiségű műtrágyával fog rendelkezni. A talajjavítási program keretében, 1990-ben öntözés alá fogjuk gyakorlatilag azt az egész területet, amelyen ez a művelés gazdasági szempontból indokolt. Figyelembe véve azt, hogy e feltételek megteremtése milyen kedvező kihatással lesz a mezőgazdaságra, számíthatunk arra, hogy a mezőgazdasági termelés — az 1966—1970-es ötéves tervhez viszonyítva — 1976—1980- ban kétszeresen, 1981—1985-ben 2,5-szeresen, 1986—1990-ben pedig több mint 3- szorosan fog növekedni. Az ország gyors ütemű iparosításának eredményeként a következő két évtized végén az ország foglalkoztatott lakosságának mintegy 80 százaléka a gazdaság nem mezőgazdasági jellegű ágaiban fog dolgozni. Ez hatalmas — mondhatnám forradalmi — változásokat hoz Románia társadalmi szerkezetében, mély kihatással lesz a társadalmi munka termelékenységi fokára, az egész nép anyagi és kulturális életkörülményeire. (Erős taps.) A gazdaság lendületes fejlődése alapján a nemzeti, jövedelem 1980-ban 2,7- szeresen, 1990-ben pedig 5,7-szeresen meghaladja majd az 1970-es évi színvonalat. Tekintettel arra, hogy becslések szerint a lakosság száma 1980-ban eléri a 22,4 milliót, 1990-ben pedig a 24 milliót, számíthatunk arra, hogy az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem stabil árakban számítva 1980-ban mintegy 25 000 lej, 1990-ben pedig 50 000 lej lesz, ami gazdaságilag fejlett országokéhoz hasonló színvonalat jelent. (Erős taps.) A nemzeti jövedelem gyarapodása lehetővé teszi a nép anyagi és szellemi életszínvonalának szüntelen emelését. Növekedni fog a fogyasztási javak és szolgáltatások mennyisége és válfajai, biztosítva az egész lakosság szükségleteinek magasabb szintű kielégítését. A következő két évtizedben biztosítani fogjuk a lakásállomány gyors növekedési ütemét; Bukarestben például, az építkezéseket folytatva, a következő három ötéves terv mindegyikében 120 000—150 000 lakás épül, s így új lakásokat biztosítunk annyi lakos számára, amennyi a főváros jelenlegi egész lakossága: gyakorlatilag 1980 után a fővárosban megoldódik a lakáskérdés. (Taps.) Előirányoztuk továbbá, hogy a következő 15-20 évben széles körű tudatos, irányított tevékenységet fejtünk ki a falvak fejlesztésére és rendezésére, 250—300 új városszámba menő település létesítésére — megkétszerezve a jelenlegi városok számát —, s ugyanakkor az összes községek gazdasági és társadalmi felemelésére. Mindezen intézkedések nyomán mélyreható változások következnek be a román falu életében, lényegesen csökkentve a város és a falu közötti különbséget, biztosítva az életkörülmények nagyarányú hasonlatosságát e két környezetben. A legrövidebb időn belül intézkedéseket kell tennünk a levegő és a vizek szennyeződésének megelőzésére, a természet és a környezet megóvására, hogy minél jobb munka- és életfeltételeket biztosítsunk a lakosságnak. Folyamatban van tanulmányok kidolgozása ahhoz, hogy a kellő feltételek megteremtésével — főleg a termelés gépesítésének és automatizálásának kiterjesztésével — a jelenlegi ötéves terv végéig bevezessük a csökkentett munkahetet. Nagy lendületet vesz a tanulás, az általános közoktatás. Azt tervezzük, hogy 1980 után általánosítjuk a líceumi oktatást, ezzel egyidejűleg előirányoztuk a felsőfokú oktatás széles körű kiterjesztését olyképpen, hogy a 10 000 lakosra jutó diákok és líceum utáni szakiskolások száma az 1970. évi 80-ről 1980-ban több mint 100-ra, 1990-ben pedig mintegy 150- re emelkedjék. Az ország gazdasági-társadalmi fejlődésére vonatkozó hosszabb távlatú tanul-Tisztelt elvtársak ! Az új rendszer műszaki-anyagi alapjában, struktúrájában és felépítményében végbemenő gyors változások objektív szükségszerűségként megkövetelik a gazdaság, az egész társadalmi tevékenység vezetésének szüntelen tökéletesítését. Ezzel biztosíthatjuk az összhangot a termelőerők fejlődése és a termelési viszonyok között, anyagi és szellemi életünk dinamikus valósága és a társadalom megmányokt elkészítése érdekében a Központi Bizottság plénuma elhatározta, hogy központi párt- és állami bizottságot létesít, amely kidolgozza Románia fejlődésének prognózisait az 1976—1990-es időszakra, egyes szektorok tekintetében pedig 2000- ig. A haza távlati fejlesztési prognózisainak és fő irányainak kidolgozásában a társadalmi fejlődés objektív törvényeiből, országunk konkrét valóságából, valamint a világszerte kibontakozó műszaki-tudományos forradalom tendenciáiból kell kiindulni. Ezen az alapon dolgozzuk ki a szocialista Románia fejlesztési programját a következő 15—20 évre. Voltaképpen ez maga a pártprogram lesz, amelynek középpontjában az illető időszak alapvető céljaként a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozása áll. (Erős taps.) Ebben az időszakban a termelőerők rohamosan fejlődnek majd és rendkívül változatosak lesznek, ami az ország gazdasági és társadalmi szerkezetének radikális átalakulásához vezet. Számottevő közeledés jön létre majd a fizikai és a szellemi munka között, a munkások, parasztok és értelmiségiek között, végbe megy szocialista nemzetünk mélyreható homogenizálódása Ugyanakkor megvalósul a fogyasztási javak egyre nagyobb bősége, és ezen az alapon az egész nép életkörülményeinek lényeges javulása. A munka egyre inkább megtiszteltetéssé és létszükségletté válik a társadalom minden tagja számára. Ebben az egész időszakban továbbra is érvényesülni fog a kommunizmus első szakaszára érvényes szocialista elosztás elve, a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint“. Ugyanakkor lényegesen növekednek majd a szociális kiadások, ezek hozzájárulnak a dolgozók anyagi és szellemi igényeinek minél nagyobb mértékű kielégítéséhez. A termelőerők fejlődésében, a társadalmi viszonyok tökéletesedésében végbemenő valóban forradalmi átalakulások folyamatában, a legújabb tudományos és technikai vívmányok alkalmazásának hatására létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy kidolgozzuk a romániai kommunista társadalom építésére való fokozatos áttérés programját. (Erős, hosszas taps.) szervezésének és vezetésének formái és módszerei között. Ismeretesek azok az intézkedések, amelyeket az Országos Konferencia határozatai szellemében a pártvezetőség az utóbbi években hozott a gazdaság megszervezésének, vezetésének és tervezésének javítására. A gazdasági élet tökéletesítésében pártunk abból indult ki, hogy egységes terv alapján egybe kell fonni a vezetést (Folytatása a 4. oldalon) A JELENLEGI SZAKASZ LÉNYEGES CÉLKITŰZÉSE— A TÁRSADALOM MEGSZERVEZÉSÉNEK SZÜNTELEN TÖKÉLETESÍTÉSE W*':'WWI