Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)

1971-05-16 / 7315. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VASÁRNAPI KIADÁS Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7315 sz. 6 oldal ára 30 báni — 1971. május 16., vasárnap NICOL­AE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA a titui baromfitenyésztő komplexumban Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke Manea Manescu elvtárssal, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a KB titkárával, a Gazdasági Tanács elnökével együtt szombat délelőtt munkalátoga­tást tett a titui (Dimbovita megye) baromfite­nyésztő komplexumban. A pártfőtitkár, miután néhány nappal ezelőtt Galac megyei ipari és mezőgazdasági munkaközössé­gekkel találkozott, ma a helyszínen kívánta megismerni, hogyan vált­ják valóra az állattenyésztés fejlesz­tésére és az állati hozam növelésére vonatkozó országos programot. A párt- és államvezetők külön helikopteren érkeznek a hatalmas, korszerű baromfitenyésztő egységbe A pártfőtitkárt lunguletul, racari­ i, poianai, Corbii Mari-i, brane?ti-i, Costes ti-Vale-i, potlogi-i, odobe?ti-i, titui és más, környékbeli szövetke­zeti parasztok népes tömege meg­különböztetett melegséggel köszönti. Hosszas éljenzés, „RKP-RKP !“, „Ceausescu-RKP !“­, „Ceausescu és a nép!“ — hangzik mindenünnen. Fiatal lányok és pionírok virágcsok­rokat nyújtanak át, szövetkezeti pa­rasztok a hagyományos kenyérrel és sóval kínálják a vendégeket. Nicolae Ceausescu elvtársat a kö­vetkező elvtársak fogadják a titui baromfitenyésztő komplexumban : Iosif Banc, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Miniszter­­tanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter, Matéi Ghigiu, az ipari építkezések minisztere, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Er­dőgazdálkodási és Vízügyi Minisz­térium több vezetőségi tagja. Jelen van Nicolae Tabirca elvtárs, az RKP Dimbovita megyei bizottsá­gának első titkára, a megyei nép­tanács elnöke, a helyi párt- és ál­lami szervek más képviselői. A vendégek először a komplexum korszerű keltető állomását tekintik meg. Itt kiállítások szemléltetik a baromfitenyésztő szektor legfonto­sabb országos eredményeit. Angelo Miculescu elvtárs, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, Ion Teju elv­társ, az állami mezőgazdasági fő­osztály vezetője és Stan Tirlea elv­társ, a baromfitenyésztő tröszt ve­zérigazgatója ismertetik, hogyan válnak valóra az állattenyésztés fejlesztésére és az állati hozam nö­velésére vonatkozó országos program keretében tett intézkedések, a párt­főtitkárnak más hasonló nagy egy­ségekben tett látogatásai alkalmá­val adott útmutatásai. Ezután Viorel Chirita, a titui baromfitenyésztő komplexum vezérigazgatója elmond­ta, milyen paraméterekkel dolgozik az állattenyésztési feladatok jelen­tős objektumát képező, másfél esz­tendővel határidő előtt részben át­adott új egység, mit kívánnak tenni szakemberei a párt és az állam ál­tal kijelölt feladatok példás teljesí­téséért. A nagyüzemi komplexumnak ki­lenc tojástermelő, hozamállat-te­nyésztő farmja, inkubátorai, takar­mánygyára és saját vágóhídja van. 147 tágas csarnokában a termelési folyamatot gépesítették és automa­tizálták. Nemrég lépett üzembe négy termelő farm és már le is szálították a baromfihús első ton­náit a bukaresti lakosság ellátá­sára. A pártfőtitkár részletesen érdek­lődik, hogy milyen intézkedéseket tettek a gazdasági hatékonyság nö­velésére és a fejlődés biztosítására, a hús- és tojástermeléssel párhuza­mosan. A minisztérium vezetősége rámutat : a végső szakaszban a komplexum 20 000 tonna baromfi­húst termel, vagyis az ötéves terv végére előirányzott árutermelés egytized részét. A vendégeknek a továbbiakban bemutatnak mintegy 50 felszerelést, amelyeket a mező­gazdasággépesítési üzemek állítot­tak elő, hozzájárulva ezzel a ter­melési folyamatok gépesítéséhez az ország összes baromfifarmjain. A keltetőállomás kijáratánál Nicolae Ceaușescu elvtársat és a többi vendéget több közeli mező­­gazdasági termelőszövetkezet elnö­ke köszönti községük szövetkezeti parasztjai nevében és kifejezi nagy örömét, hogy vendégül láthatja a pártfőtitkárt. Jelképes ajándékokat nyújtanak át Nicolae Ceaușescu elvtársnak és a többi vendégnek és vállalják, hogy minden erejükkel fejlesztik szövetkezetüket, növelik a termelést és javítják a gazdasági tevékenységet, hogy ezzel is háláju­kat fejezzék ki azokért az új intéz­kedésekért, amelyeket a párt és az állam a szövetkezeti parasztság jó­létének növelése érdekében hozott. Nicolae Ceaușescu elvtárs a je­len levő szövetkezeti parasztokhoz intézve szavait, megköszöni a fo­gadtatást és újabb munkasikereket, egészséget és boldogságot kíván nekik. A vendégek ezután megtekintik a húscsirke-csarnokokat. Innen 63 naponként szállítják le az 1,8 kilós vágócsirkét. Nicolae Ceausescu elvtárs, a töb­bi párt- és államvezető részletes tanácskozása a Mezőgazdasági, Élel­miszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium felelős ténye­zőivel,, a pártfőtitkárnak ez al­kalommal is adott útmutatásai a baromfitenyésztő szektor gyorsabb fejlesztése érdekében további lendü­letes munkára ösztönzik a szántó­földek dolgozóit a X. pártkongresz­­szuson megjelölt számottevő barom­fitenyésztési feladatok teljesítése érdekében. (Agerpres) 1971-1975 AZ ÚJ ÖTÉVES TERVBEN A X. pártkongresszus irány­elveinek megfelelően, a faipar fejlődésére, 1971—1975 között, a nagyfokú korszerűsítés, a ren­delkezésre álló erőforrások ma­gasfokú hasznosítása nyomja rá bélyegét. Ebben az iparágban az erőfeszítések elsősorban arra irányulnak, hogy jelentősen nö­vekedjék az ipari fokon értéke­sített fa részaránya a kitermelt faanyag mennyiségéhez­­ viszo­nyítva, bővüljön a munkaigényes termékek gyártása. Ezeknek a feladatoknak a valóra váltásához szükséges teen­dőket tartalmazza a KOLOZS­VÁRI FAIPARI KOMBINÁT ötéves terve is. A MAGASABB MINŐSÉGI SZINTEN biztosított tervfeladatok megvalósí­tására két, igen fontos vonás jel­lemző: egyrészt az ipari termelés lényegbevágó szervezeti módosulá­sokon megy keresztül, másrészt pe­dig valamennyi munkaterületen komoly mértékben emelkedik a gazdasági hatékonyság. A fakitermelés és a fűrészipar, vagyis az erdei faállomány termé­szetes regenerálódásától közvetlenül függő két alágazat, a távlatokban gondolkodó, ésszerű erdőgazdálko­dás elveinek megfelelően, Kolozs megyében csökkenő tendenciát mu­tat, míg a rétegelt termékek, vala­mint a bútor gyártása a meglevő kapacitások keretén belül emelke­dik. Az ötéves terv fő feladata a kolozsvári kombinát egységei szá­mára továbbá : a termelés válto­zatosabbá tétele, az olyan termékek arányának növelése, amelyek a fa magasabb fokú feldolgozását ered­ményezik. A kitermelendő fenyőféléknél je­lentősebb csökkenés tapasztalható. Kevesebb lesz a fűrész­rönk, de a jelenleginek közel kétszeresére emelkedik az öt év folyamán a pa­pírfa mennyisége. Ez, valamint a műfa arányának a növekedése a tűzifa rovására — a bükk, tölgy és más keményfa fajtáknál — az ipa­rilag jobban hasznosítható, a nem­zetgazdaság szükségleteit megfele­lőbben biztosító termelés­politika konkrét megnyilvánulását jelenti. A NAGY HAGYOMÁNYÚ és az utóbbi években jelentős át­alakításokon átment, szinte teljesen megújult kolozsvári Libertatea bú­torgyáron kívül, az új, alig pár éves dési bútorgyár mellett, a leg­korszerűbb technológiával felszerelt szamosújvári faipari komplexumra hárul az öt év folyamán a felada­tok oroszlánrésze. Ezekben az üze­mekben, lényegesebb beruházások nélkül, főleg a meglevő erőforrá­sok, gépi berendezések és a munka­erő jobb kihasználásával, a legma­gasabb igényeket is kielégítő, kor­szerű, magas műszaki szintű új ter­mékek egész sorát fogják előállíta­ni. Kolozs megyében, ahol ezt az iparágat pár évtizeddel ezelőtt in­kább csak néhány­ fűrészüzem kép­viselte — olyanok, amelyeket egy­kori gazdáik azzal a nyilvánvaló szándékkal építettek, hogy a letá­rolásra szánt erdők fáját rövid idő alatt feldolgozva alkalomadtán át­költöztethessék más, még búsásabb hasznot ígérő vidékre — a feldol­gozó iparnak a ma már előrelátható szintje bizonyítja legjobban, a szo­cialista iparosítás eredményeként, a faiparban végbement mélyreható változásokat. SZAMOSÚJVÁRON a terv szerint a rétegelt lemez ter­melésében egyre nagyobb szere­pet fognak betölteni a műanyag Keszthelyi Gyula (Folytatása a 2. oldalon) TÖBBET, JOBBAT, OLCSÓBBAT! „Az új ötéves tervet különösképpen az jellem­zi, hogy az erőfeszítéseket­ határozottan a kor­szerű iparágak gyors fejlesztésére, a kiváló minő­ségű, nagyobb gazdasági értékű termékek előál­lítására irányítjuk". NICOLAE CEAUSESCU (Az RKP 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi gyűlésen elhangzott előadói beszédből) A KOLOZSVÁRI FAIPARI KOMBINÁT DOLGOZÓINAK FELADATAIRÓL A dési bútorgyár Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének INTERJÚJA Németország SZK II. televíziója számára Mint már jelentettük, Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke május 13-án fogadta Hans Albertet, Németország SZK II. televíziója bécsi irodájának vezetőjét és filminterjút adott számára. Németország SZK II. televíziója pénteken este közvetítette az interjút. KÉRDÉS : Elnök úr, szövetségi elnö­künk rövidesen sorra kerülő romániai hivatalos látogatása is bizonyítja a két állam jó viszonyát. Engedje meg, hogy megkérdezzem: négy évvel azután, hogy Bukarest és Bonn kicserélte nagykövetét, megvalósultak-e az akkori ro­mán várakozások? VÁLASZ: Valóban, Heinemann elnök romá­niai látogatása Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szö­vetségi Köztársasága jóviszonyát bi­zonyítja. A Bukarest és Bonn közötti nagy­követcsere jelentőségével kapcsola­tosan úgy vélem, hogy ez nagy vo­nalakban pozitívan befolyásolta mind országaink kapcsolatait, mind pedig az európai enyhülési folyama­tot, a kontinensünk államai közötti kapcsolatok normalizálásának folya­matát, a második világháború nyo­mán kialakult realitások elismeré­séből kiindulva. Természetesen nem mondhatnám, hogy Románia minden várakozása maradéktalanul megvalósult. Első­sorban is, úgy vélem, hogy magu­kat a kétoldalú kapcsolatokat na­gyobb mértékben lehetett volna és lehet fejleszteni ; másodsorban, az európai enyhülés folyamata nem bontakozott ki olyan ütemben, ami­lyent vártunk, mégis úgy hiszem, hogy Bukarest és Bonn kapcsolatai pozitív befolyást gyakoroltak ilyen irányban. KÉRDÉS : A gazdaságon kívül nem volna-e még más terület a kapcsolatok fokozására ? A szorosabb kulturális kontak­tusokra, ifjúsági vonalon és más hasonló területeken tör­ténő cserékre gondolok. VÁLASZ: Természetesen, elsősorban úgy hiszem, még eléggé bővíttetnénk országaink gazdasági kapcsolatait. Egyben szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban számta­lan kulturális, tudományos cserére, ifjúsági küldöttségcserére került sor. Véleményem szerint további le­hetőségek vannak ilyen tekintetben. Románia fejleszteni kívánja műsza­ki-tudományos kapcsolatait és kul­turális cseréit Németország Szövet­ségi Köztársaságával. Úgy hiszem, vannak lehetőségek a kontaktusok fejlesztésére ifjúsági szervezeteink között, a román ifjúság és Német­ország Szövetségi Köztársaságának ifjúsága között. Úgy hiszem továb­bá, hogy a szakszervezeti szerve­zetek és más társadalmi szervezetek vonalán is jobban fejleszteni lehet­ne a kontaktusokat, ami előmozdí­taná az országaink népei közötti jobb megismerést és ugyanakkor az enyhülés ügyét és a biztonság meg­teremtését szolgálná kontinensün­kön. KÉRDÉS : Amennyire tudjuk, Német­ország Szövetségi Köztársasá­ga az egyik fő kereskedelmi partnere Romániának. Mit tehetne és mit kellene hogy tegyen a nyugatnémet gazda­ság, Németország Szövetségi Köztársaságának kormánya, hogy a két állam közti cserék kereskedelmi mérlege minél kiegyensúlyozottabb legyen ? VADÁSZ: Valóban, Németország Szövetségi Köztársasága jelentős helyet foglal el Románia nemzetközi kereskedel­mében. Ennek ellenére úgy vélem, nem nyert megfelelő megoldást szá­mos olyan probléma, amelytől vég­ső fokon az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos cserék és kooperáció bővítése függ. Mi azt szeretnénk, hogy Németor­szág Szövetségi Köztársasága mond­jon le bizonyos megszorításokról a Romániával való gazdasági kapcso­latokban, teremtse meg a feltétele­ket a román termékeknek a Szövet­ségi Németország piacára való elő­nyös exportjához, hiszen ez a leg­biztosabb út a kiegyensúlyozott mérleg megvalósításához és az or­szágaink közötti gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködési kapcsolatok további fejlődésének biztosításához. KÉRDÉS: Szeretném megkérdezni, mi­lyen jelentőséget tulajdonít a Brandt-kormány keleti poli­tikájának Románia és Német­ország Szövetségi Köztársasá­ga kétoldalú kapcsolatai szempontjából ? VÁLASZ: A Brandt-kormány politikája a többi szocialista országgal való kap­csolatok fejlesztéséért, különöskép­pen pedig a Szovjetunió és Német­ország Szövetségi Köztársasága kö­zötti szerződés, a Lengyelország és Németország Szövetségi Köztársa­sága közötti szerződés megkötése, a­­kárcsak a Csehszlovákiával és a Német Demokratikus Köztársaság­gal folytatott tárgyalások pozitív tényezők, amelyek befolyásolják mind Románia és Németország Szö­vetségi Köztársasága viszonyát, mind pedig az európai biztonság és enyhülés megvalósulását. Termé­szetesen, ezt a politikát több követ­kezetességgel kell folytatni ; az említett szerződések ratifikálásá­nak szükségességére gondolok, hi­szen a ratifikálás pozitívan kihat egész kontinensünk kapcsolataira és — mint már mondottam — or­szágaink kapcsolataira is, mert ilyen összefüggésben úgy értéke­lem, hogy Romániának a Németor­szág Szövetségi Köztársaságával való kapcsolatai örvendetesebb mó­don fejlődhetnek. Mai mellékletünk tartalmából • Esztelneki László János: AZ OLYMPOS KAPUJÁ­NÁL • Katona Ádám : MAGUNK MEGBECSÜLÉ­SE • Kassay Miklós : EGY KARRIER TÖRTÉNETE • Lászlóffy Aladár : VIDÉK, KANYARBAN • Horváth István: László György VER­SEI • Fodor Sándor: A GYIMESI HAVAS ALJÁN • Gedeon Zoltán : A MA­DONNA KALANDJAI SPORT TÉT: A CSOPORTELSŐSÉG Ma Bratislavában: Csehszlovákia-Románia labdarúgó EB-selejtező Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Vasárnap a bratislavai Slovan stadionban 18 órai kezdettel (ro­mán időszámítás szerint) Csehszlo­vákia és Románia labdarúgó válo­gatottja az Európa-bajnokság se­lejtezői keretében nagyjelentőségű találkozón méri össze erejét. A tét nem kisebb, mint a csoportelsőség megszerzése. Bár mindkét váloga­tottnak, a vasárnapin kívül, három­három mérkőzése még hátra van, a bratislavai összecsapás sorsdöntő lehet a továbbjutás szempontjából Mindkét tábor tudja ezt. Nehezebb helyzetben a hazaiak vannak : min­denáron győzniük kell, ha verseny­ben akarnak maradni, míg váloga­tottunknak a döntetlen is elég le­het, figyelembe véve, hogy a­­visz­­szavágón Bukarestben találkozik a két rivális. Mit ígér a mai összecsapás ? Egy biztos : késhegyre menő ádáz küzdelmet a győzelemért, a pon­tokért. A csehszlovákok mellett a hazai pálya előnye, a közönség és Móra László (Folytatása az 5 oldalon) Megbeszélései az RKP küldöttsége és a Finn KP küldöttsége között Pénteken ez RKP KB székházé­ban a Román Kommunista Párt küldöttsége, élen Nicolae Ceausescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkáréval, megbeszélést foly­tatott a Finn Kommunista Párt küldöttségével, élen Arvo Aalto elv­társsal, a Finn Kommunista Párt főtitkárával. A megbeszéléseken a Román Kommunista Párt részéről a követ­kező elvtársak vettek részt : Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Gere Mihály, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Ghizela Vass, az RKP KB osztályvezetője, Petre Constantin, az RKP Bukarest municípiumi bi­zottságának titkára. A Finn Kommunista Párt részé­­ről a következő elvtársak vettek részt: Ossi Nurminen, a Finn KP Központi Bizottságának titkára és Kerttu Vainio, a Finn KP Helsinki körzeti bizottságának titkára. A találkozón a felek kölcsönösen ismertették pártjuk tevékenységét, s kifejezték közös elhatározásukat, hogy fejlesztik a Román Kommu­nista Párt és a Finn Kommunista Párt közötti, a Románia Szocialista Köztársaság és Finnország közötti kapcsolatokat. Ugyanakkor véle­ménycserét folytattak az európai biztonságról és a nemzetközi hely­zet más kérdéseiről, a kommunista és munkásmozgalomról. A megbeszélések meleg, elvtársi légkörben folytak le. Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta az Olasz Szocialista Párt küldöttségét Péntek délután Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára fogadta az Olasz Szocia­lista Párt küldöttségét, amely Lu­ciano de Pascalis elvtársnak, az OSZP Igazgatósága tagjának a ve­zetésével baráti látogatást tesz or­szágunkban. Az OSZP delegációjá­ban részt vesznek a következő elv­társak: Antonio Landolfi és Pietro Lezzi, az OSZP Igazgatóságának tagjai, Alessandro Fabri, az OSZP adminisztratív osztályának vezetője. A fogadásnál jelen voltak a kö­vetkező elvtársak: Paul Niculescu- Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Emil Dra­­ganesu, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja, Ioan Circei, az RKP KB tagja, Stefan Andrei, az RKP KB első osztályvezető-helyet­tese. A megbeszélések során tájékozta­táscsere folyt a Román Kommunis­ta Párt és az Olasz Szocialista Párt belső és külső tevékenységéről. Ugyanakkor hangsúlyozták mind­két pártnak azt az óhaját, hogy to­vább fejlessze a Román Kommu­nista Párt és az Olasz Szocialista Párt közti baráti kapcsolatokat. Egyszersmind hangsúlyozták a két pártnak azt az elhatározását, hogy a jövőben is síkraszáll a Románia Szocialista Köztársaság és Olaszor­szág közti kapcsolatok bővítéséért. A megbeszélések keretében véle­ménycsere folyt az európai bizton­ság, a nemzetközi helyzet és a mun­kásmozgalom egyes kérdéseiről. A találkozó a barátság és a szívé­lyesség légkörében folyt le.

Next