Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)
1971-05-16 / 7315. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! VASÁRNAPI KIADÁS Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7315 sz. 6 oldal ára 30 báni — 1971. május 16., vasárnap NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA a titui baromfitenyésztő komplexumban Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke Manea Manescu elvtárssal, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, a KB titkárával, a Gazdasági Tanács elnökével együtt szombat délelőtt munkalátogatást tett a titui (Dimbovita megye) baromfitenyésztő komplexumban. A pártfőtitkár, miután néhány nappal ezelőtt Galac megyei ipari és mezőgazdasági munkaközösségekkel találkozott, ma a helyszínen kívánta megismerni, hogyan váltják valóra az állattenyésztés fejlesztésére és az állati hozam növelésére vonatkozó országos programot. A párt- és államvezetők külön helikopteren érkeznek a hatalmas, korszerű baromfitenyésztő egységbe A pártfőtitkárt lunguletul, racari i, poianai, Corbii Mari-i, brane?ti-i, Costes ti-Vale-i, potlogi-i, odobe?ti-i, titui és más, környékbeli szövetkezeti parasztok népes tömege megkülönböztetett melegséggel köszönti. Hosszas éljenzés, „RKP-RKP !“, „Ceausescu-RKP !“, „Ceausescu és a nép!“ — hangzik mindenünnen. Fiatal lányok és pionírok virágcsokrokat nyújtanak át, szövetkezeti parasztok a hagyományos kenyérrel és sóval kínálják a vendégeket. Nicolae Ceausescu elvtársat a következő elvtársak fogadják a titui baromfitenyésztő komplexumban : Iosif Banc, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke, mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és vízügyi miniszter, Matéi Ghigiu, az ipari építkezések minisztere, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium több vezetőségi tagja. Jelen van Nicolae Tabirca elvtárs, az RKP Dimbovita megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, a helyi párt- és állami szervek más képviselői. A vendégek először a komplexum korszerű keltető állomását tekintik meg. Itt kiállítások szemléltetik a baromfitenyésztő szektor legfontosabb országos eredményeit. Angelo Miculescu elvtárs, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium miniszteri rangú államtitkára, Ion Teju elvtárs, az állami mezőgazdasági főosztály vezetője és Stan Tirlea elvtárs, a baromfitenyésztő tröszt vezérigazgatója ismertetik, hogyan válnak valóra az állattenyésztés fejlesztésére és az állati hozam növelésére vonatkozó országos program keretében tett intézkedések, a pártfőtitkárnak más hasonló nagy egységekben tett látogatásai alkalmával adott útmutatásai. Ezután Viorel Chirita, a titui baromfitenyésztő komplexum vezérigazgatója elmondta, milyen paraméterekkel dolgozik az állattenyésztési feladatok jelentős objektumát képező, másfél esztendővel határidő előtt részben átadott új egység, mit kívánnak tenni szakemberei a párt és az állam által kijelölt feladatok példás teljesítéséért. A nagyüzemi komplexumnak kilenc tojástermelő, hozamállat-tenyésztő farmja, inkubátorai, takarmánygyára és saját vágóhídja van. 147 tágas csarnokában a termelési folyamatot gépesítették és automatizálták. Nemrég lépett üzembe négy termelő farm és már le is szálították a baromfihús első tonnáit a bukaresti lakosság ellátására. A pártfőtitkár részletesen érdeklődik, hogy milyen intézkedéseket tettek a gazdasági hatékonyság növelésére és a fejlődés biztosítására, a hús- és tojástermeléssel párhuzamosan. A minisztérium vezetősége rámutat : a végső szakaszban a komplexum 20 000 tonna baromfihúst termel, vagyis az ötéves terv végére előirányzott árutermelés egytized részét. A vendégeknek a továbbiakban bemutatnak mintegy 50 felszerelést, amelyeket a mezőgazdasággépesítési üzemek állítottak elő, hozzájárulva ezzel a termelési folyamatok gépesítéséhez az ország összes baromfifarmjain. A keltetőállomás kijáratánál Nicolae Ceaușescu elvtársat és a többi vendéget több közeli mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke köszönti községük szövetkezeti parasztjai nevében és kifejezi nagy örömét, hogy vendégül láthatja a pártfőtitkárt. Jelképes ajándékokat nyújtanak át Nicolae Ceaușescu elvtársnak és a többi vendégnek és vállalják, hogy minden erejükkel fejlesztik szövetkezetüket, növelik a termelést és javítják a gazdasági tevékenységet, hogy ezzel is hálájukat fejezzék ki azokért az új intézkedésekért, amelyeket a párt és az állam a szövetkezeti parasztság jólétének növelése érdekében hozott. Nicolae Ceaușescu elvtárs a jelen levő szövetkezeti parasztokhoz intézve szavait, megköszöni a fogadtatást és újabb munkasikereket, egészséget és boldogságot kíván nekik. A vendégek ezután megtekintik a húscsirke-csarnokokat. Innen 63 naponként szállítják le az 1,8 kilós vágócsirkét. Nicolae Ceausescu elvtárs, a többi párt- és államvezető részletes tanácskozása a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium felelős tényezőivel,, a pártfőtitkárnak ez alkalommal is adott útmutatásai a baromfitenyésztő szektor gyorsabb fejlesztése érdekében további lendületes munkára ösztönzik a szántóföldek dolgozóit a X. pártkongreszszuson megjelölt számottevő baromfitenyésztési feladatok teljesítése érdekében. (Agerpres) 1971-1975 AZ ÚJ ÖTÉVES TERVBEN A X. pártkongresszus irányelveinek megfelelően, a faipar fejlődésére, 1971—1975 között, a nagyfokú korszerűsítés, a rendelkezésre álló erőforrások magasfokú hasznosítása nyomja rá bélyegét. Ebben az iparágban az erőfeszítések elsősorban arra irányulnak, hogy jelentősen növekedjék az ipari fokon értékesített fa részaránya a kitermelt faanyag mennyiségéhez viszonyítva, bővüljön a munkaigényes termékek gyártása. Ezeknek a feladatoknak a valóra váltásához szükséges teendőket tartalmazza a KOLOZSVÁRI FAIPARI KOMBINÁT ötéves terve is. A MAGASABB MINŐSÉGI SZINTEN biztosított tervfeladatok megvalósítására két, igen fontos vonás jellemző: egyrészt az ipari termelés lényegbevágó szervezeti módosulásokon megy keresztül, másrészt pedig valamennyi munkaterületen komoly mértékben emelkedik a gazdasági hatékonyság. A fakitermelés és a fűrészipar, vagyis az erdei faállomány természetes regenerálódásától közvetlenül függő két alágazat, a távlatokban gondolkodó, ésszerű erdőgazdálkodás elveinek megfelelően, Kolozs megyében csökkenő tendenciát mutat, míg a rétegelt termékek, valamint a bútor gyártása a meglevő kapacitások keretén belül emelkedik. Az ötéves terv fő feladata a kolozsvári kombinát egységei számára továbbá : a termelés változatosabbá tétele, az olyan termékek arányának növelése, amelyek a fa magasabb fokú feldolgozását eredményezik. A kitermelendő fenyőféléknél jelentősebb csökkenés tapasztalható. Kevesebb lesz a fűrészrönk, de a jelenleginek közel kétszeresére emelkedik az öt év folyamán a papírfa mennyisége. Ez, valamint a műfa arányának a növekedése a tűzifa rovására — a bükk, tölgy és más keményfa fajtáknál — az iparilag jobban hasznosítható, a nemzetgazdaság szükségleteit megfelelőbben biztosító termeléspolitika konkrét megnyilvánulását jelenti. A NAGY HAGYOMÁNYÚ és az utóbbi években jelentős átalakításokon átment, szinte teljesen megújult kolozsvári Libertatea bútorgyáron kívül, az új, alig pár éves dési bútorgyár mellett, a legkorszerűbb technológiával felszerelt szamosújvári faipari komplexumra hárul az öt év folyamán a feladatok oroszlánrésze. Ezekben az üzemekben, lényegesebb beruházások nélkül, főleg a meglevő erőforrások, gépi berendezések és a munkaerő jobb kihasználásával, a legmagasabb igényeket is kielégítő, korszerű, magas műszaki szintű új termékek egész sorát fogják előállítani. Kolozs megyében, ahol ezt az iparágat pár évtizeddel ezelőtt inkább csak néhány fűrészüzem képviselte — olyanok, amelyeket egykori gazdáik azzal a nyilvánvaló szándékkal építettek, hogy a letárolásra szánt erdők fáját rövid idő alatt feldolgozva alkalomadtán átköltöztethessék más, még búsásabb hasznot ígérő vidékre — a feldolgozó iparnak a ma már előrelátható szintje bizonyítja legjobban, a szocialista iparosítás eredményeként, a faiparban végbement mélyreható változásokat. SZAMOSÚJVÁRON a terv szerint a rétegelt lemez termelésében egyre nagyobb szerepet fognak betölteni a műanyag Keszthelyi Gyula (Folytatása a 2. oldalon) TÖBBET, JOBBAT, OLCSÓBBAT! „Az új ötéves tervet különösképpen az jellemzi, hogy az erőfeszítéseket határozottan a korszerű iparágak gyors fejlesztésére, a kiváló minőségű, nagyobb gazdasági értékű termékek előállítására irányítjuk". NICOLAE CEAUSESCU (Az RKP 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi gyűlésen elhangzott előadói beszédből) A KOLOZSVÁRI FAIPARI KOMBINÁT DOLGOZÓINAK FELADATAIRÓL A dési bútorgyár Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének INTERJÚJA Németország SZK II. televíziója számára Mint már jelentettük, Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke május 13-án fogadta Hans Albertet, Németország SZK II. televíziója bécsi irodájának vezetőjét és filminterjút adott számára. Németország SZK II. televíziója pénteken este közvetítette az interjút. KÉRDÉS : Elnök úr, szövetségi elnökünk rövidesen sorra kerülő romániai hivatalos látogatása is bizonyítja a két állam jó viszonyát. Engedje meg, hogy megkérdezzem: négy évvel azután, hogy Bukarest és Bonn kicserélte nagykövetét, megvalósultak-e az akkori román várakozások? VÁLASZ: Valóban, Heinemann elnök romániai látogatása Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársasága jóviszonyát bizonyítja. A Bukarest és Bonn közötti nagykövetcsere jelentőségével kapcsolatosan úgy vélem, hogy ez nagy vonalakban pozitívan befolyásolta mind országaink kapcsolatait, mind pedig az európai enyhülési folyamatot, a kontinensünk államai közötti kapcsolatok normalizálásának folyamatát, a második világháború nyomán kialakult realitások elismeréséből kiindulva. Természetesen nem mondhatnám, hogy Románia minden várakozása maradéktalanul megvalósult. Elsősorban is, úgy vélem, hogy magukat a kétoldalú kapcsolatokat nagyobb mértékben lehetett volna és lehet fejleszteni ; másodsorban, az európai enyhülés folyamata nem bontakozott ki olyan ütemben, amilyent vártunk, mégis úgy hiszem, hogy Bukarest és Bonn kapcsolatai pozitív befolyást gyakoroltak ilyen irányban. KÉRDÉS : A gazdaságon kívül nem volna-e még más terület a kapcsolatok fokozására ? A szorosabb kulturális kontaktusokra, ifjúsági vonalon és más hasonló területeken történő cserékre gondolok. VÁLASZ: Természetesen, elsősorban úgy hiszem, még eléggé bővíttetnénk országaink gazdasági kapcsolatait. Egyben szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban számtalan kulturális, tudományos cserére, ifjúsági küldöttségcserére került sor. Véleményem szerint további lehetőségek vannak ilyen tekintetben. Románia fejleszteni kívánja műszaki-tudományos kapcsolatait és kulturális cseréit Németország Szövetségi Köztársaságával. Úgy hiszem, vannak lehetőségek a kontaktusok fejlesztésére ifjúsági szervezeteink között, a román ifjúság és Németország Szövetségi Köztársaságának ifjúsága között. Úgy hiszem továbbá, hogy a szakszervezeti szervezetek és más társadalmi szervezetek vonalán is jobban fejleszteni lehetne a kontaktusokat, ami előmozdítaná az országaink népei közötti jobb megismerést és ugyanakkor az enyhülés ügyét és a biztonság megteremtését szolgálná kontinensünkön. KÉRDÉS : Amennyire tudjuk, Németország Szövetségi Köztársasága az egyik fő kereskedelmi partnere Romániának. Mit tehetne és mit kellene hogy tegyen a nyugatnémet gazdaság, Németország Szövetségi Köztársaságának kormánya, hogy a két állam közti cserék kereskedelmi mérlege minél kiegyensúlyozottabb legyen ? VADÁSZ: Valóban, Németország Szövetségi Köztársasága jelentős helyet foglal el Románia nemzetközi kereskedelmében. Ennek ellenére úgy vélem, nem nyert megfelelő megoldást számos olyan probléma, amelytől végső fokon az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos cserék és kooperáció bővítése függ. Mi azt szeretnénk, hogy Németország Szövetségi Köztársasága mondjon le bizonyos megszorításokról a Romániával való gazdasági kapcsolatokban, teremtse meg a feltételeket a román termékeknek a Szövetségi Németország piacára való előnyös exportjához, hiszen ez a legbiztosabb út a kiegyensúlyozott mérleg megvalósításához és az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kapcsolatok további fejlődésének biztosításához. KÉRDÉS: Szeretném megkérdezni, milyen jelentőséget tulajdonít a Brandt-kormány keleti politikájának Románia és Németország Szövetségi Köztársasága kétoldalú kapcsolatai szempontjából ? VÁLASZ: A Brandt-kormány politikája a többi szocialista országgal való kapcsolatok fejlesztéséért, különösképpen pedig a Szovjetunió és Németország Szövetségi Köztársasága közötti szerződés, a Lengyelország és Németország Szövetségi Köztársasága közötti szerződés megkötése, akárcsak a Csehszlovákiával és a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott tárgyalások pozitív tényezők, amelyek befolyásolják mind Románia és Németország Szövetségi Köztársasága viszonyát, mind pedig az európai biztonság és enyhülés megvalósulását. Természetesen, ezt a politikát több következetességgel kell folytatni ; az említett szerződések ratifikálásának szükségességére gondolok, hiszen a ratifikálás pozitívan kihat egész kontinensünk kapcsolataira és — mint már mondottam — országaink kapcsolataira is, mert ilyen összefüggésben úgy értékelem, hogy Romániának a Németország Szövetségi Köztársaságával való kapcsolatai örvendetesebb módon fejlődhetnek. Mai mellékletünk tartalmából • Esztelneki László János: AZ OLYMPOS KAPUJÁNÁL • Katona Ádám : MAGUNK MEGBECSÜLÉSE • Kassay Miklós : EGY KARRIER TÖRTÉNETE • Lászlóffy Aladár : VIDÉK, KANYARBAN • Horváth István: László György VERSEI • Fodor Sándor: A GYIMESI HAVAS ALJÁN • Gedeon Zoltán : A MADONNA KALANDJAI SPORT TÉT: A CSOPORTELSŐSÉG Ma Bratislavában: Csehszlovákia-Románia labdarúgó EB-selejtező Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Vasárnap a bratislavai Slovan stadionban 18 órai kezdettel (román időszámítás szerint) Csehszlovákia és Románia labdarúgó válogatottja az Európa-bajnokság selejtezői keretében nagyjelentőségű találkozón méri össze erejét. A tét nem kisebb, mint a csoportelsőség megszerzése. Bár mindkét válogatottnak, a vasárnapin kívül, háromhárom mérkőzése még hátra van, a bratislavai összecsapás sorsdöntő lehet a továbbjutás szempontjából Mindkét tábor tudja ezt. Nehezebb helyzetben a hazaiak vannak : mindenáron győzniük kell, ha versenyben akarnak maradni, míg válogatottunknak a döntetlen is elég lehet, figyelembe véve, hogy aviszszavágón Bukarestben találkozik a két rivális. Mit ígér a mai összecsapás ? Egy biztos : késhegyre menő ádáz küzdelmet a győzelemért, a pontokért. A csehszlovákok mellett a hazai pálya előnye, a közönség és Móra László (Folytatása az 5 oldalon) Megbeszélései az RKP küldöttsége és a Finn KP küldöttsége között Pénteken ez RKP KB székházéban a Román Kommunista Párt küldöttsége, élen Nicolae Ceausescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkáréval, megbeszélést folytatott a Finn Kommunista Párt küldöttségével, élen Arvo Aalto elvtárssal, a Finn Kommunista Párt főtitkárával. A megbeszéléseken a Román Kommunista Párt részéről a következő elvtársak vettek részt : Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Gere Mihály, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Ghizela Vass, az RKP KB osztályvezetője, Petre Constantin, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának titkára. A Finn Kommunista Párt részéről a következő elvtársak vettek részt: Ossi Nurminen, a Finn KP Központi Bizottságának titkára és Kerttu Vainio, a Finn KP Helsinki körzeti bizottságának titkára. A találkozón a felek kölcsönösen ismertették pártjuk tevékenységét, s kifejezték közös elhatározásukat, hogy fejlesztik a Román Kommunista Párt és a Finn Kommunista Párt közötti, a Románia Szocialista Köztársaság és Finnország közötti kapcsolatokat. Ugyanakkor véleménycserét folytattak az európai biztonságról és a nemzetközi helyzet más kérdéseiről, a kommunista és munkásmozgalomról. A megbeszélések meleg, elvtársi légkörben folytak le. Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta az Olasz Szocialista Párt küldöttségét Péntek délután Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára fogadta az Olasz Szocialista Párt küldöttségét, amely Luciano de Pascalis elvtársnak, az OSZP Igazgatósága tagjának a vezetésével baráti látogatást tesz országunkban. Az OSZP delegációjában részt vesznek a következő elvtársak: Antonio Landolfi és Pietro Lezzi, az OSZP Igazgatóságának tagjai, Alessandro Fabri, az OSZP adminisztratív osztályának vezetője. A fogadásnál jelen voltak a következő elvtársak: Paul Niculescu- Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Emil Draganesu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, Ioan Circei, az RKP KB tagja, Stefan Andrei, az RKP KB első osztályvezető-helyettese. A megbeszélések során tájékoztatáscsere folyt a Román Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt belső és külső tevékenységéről. Ugyanakkor hangsúlyozták mindkét pártnak azt az óhaját, hogy tovább fejlessze a Román Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt közti baráti kapcsolatokat. Egyszersmind hangsúlyozták a két pártnak azt az elhatározását, hogy a jövőben is síkraszáll a Románia Szocialista Köztársaság és Olaszország közti kapcsolatok bővítéséért. A megbeszélések keretében véleménycsere folyt az európai biztonság, a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom egyes kérdéseiről. A találkozó a barátság és a szívélyesség légkörében folyt le.