Előre, 1971. június (25. évfolyam, 7328-7353. szám)

1971-06-10 / 7336. szám

XXV. évfolyam 7336 sz. 6 oldal ára 30 iráni 1971. június 10., csütörtök Keded délután az összkínai Népképviseleti Gyűlés Palotájá­nak kongresszusi termében a Peking városi forradalmi bizott­­­ság, a Kínai-Román Baráti Tár­saság és a Külföldi Baráti Kapv­­­csőlátók Társasága nagygyűlést rendezett a kínai-román barát­­ság jegyében. A teremben, amelyet Románia Szocialista Köztársaság és a Kí­nai Népköztársaság állami zász­lóival díszítettek fel, nagyszámú pekingi lakos, munkások, pa­a­rasztok, katonák, értelmiségiek, a népi milícia és a vörös gárdák sok tagja, több mint 10 000 sze­mély jelent meg. Jelen voltak a Pekingben akk­­­reditált diplomáciai képviseletek vezetői, laptudósítók, a külföldi sajtó különtudósítói; jelen volt továbbá a pekingi román nagy­­követség több tagja. Az egész termet átfogó nagy transzparensen a következő, fel­irat olvasható : ..Éljen a két párt és ország, a kínai és a romániai nép barátsága és egysége!“ A jelenlevők hosszas tapsa közepette az elnökségi asztalnál helyet foglalt a román párt­és kormányküldöttség vezetője Nicolae Ceausescu elvtárs és fe­lesége, Elena Ceausescu, és a kül­döttség többi tagja: Ion Gheor­­ghe Alaurel, Manea Manescu, Dumitru Popa, Ion Iliescu, Geor­ge Macovescu, Aurel Duma. Úgy­szintén helyet foglaltak a kö­vetkező elvtársak: Csu En-laj ,Jüan Jun-sen, Jao Ven-juan, Je Csun, Li Szien-nien, V Fa-szien, Je Csen-in, Li Tszo-pen, Csu Ia-tszo, Li Te-szin, Csi Pin-fej Go Mo-zso, Ken Blao, In Csan, Csan Haj-fun, a Kínai NK bu­karesti nagykövete. A nagygyűlést U De elvtárs, a Peking városi pártbizottság má­sodtitkára nyitotta meg. s Pe­(Folytatása a 3 oldalon) Csu­k elvtárs beszéde Tisztelt Nicolae Ceausescu elv­társ ! . Tisztelt Ion Gheorghe Maurer elv­­társ ! Kedves elvtársak, a román párt- és kormányküldöttség tagjai ! . Elvtársak és barátaink ! Ma fővárosunk különböző körei­nek képviselői összejöttek itt, erre a grandiózus nagygyűlésre, hogy­ kö­szöntsék a Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsának elnöke által vezetett román párt- és kormány­­küldöttséget. Ezen a nagygyűlésen, amelyet a kínai és a román nép for­radalmi barátsága jellemez,­ Mao Ce-tung elnök és közeli harcostársa, Lin Biao alelnök nevében, a Kínai Kommunista Párt, a kínai kormány és a kínai nép nevében ismét mele­gen és szívélyesen üdvözlöm Nicolae C­eausescu elvtársat, Ion Gheorghe Maurer elvtársat, valamennyi jeles román vendéget. (Erős, hosszasan ismétlődő taps.) A román elvtársak országunkban tett jelenlegi baráti látogatásukkal a román nép testvéri barátságát hozták nekünk. A kínai nép szá­mára ez támogatást és bátorítást je­lent és ugyanakkor jó alkalmat nyújtott arra, hogy tanuljunk a ro­mán néptől. Engedjék meg, hogy Önöknek és Önök útján a testvéri román népnek kifejezzem őszinte köszönetünket. (Élénk taps.) A Román Kommunista Párt nem­rég ünnepelte megalakulásának di­csőséges 50. évfordulóját. Az utóbbi fél évszázadban a román nép, kom­munista pártjának vezetésével, hosszas hősi harcot vívott a burzsoá földesúri reakciós uralom és a fa­siszta rabság ellen, és egyik győzel­met a másik után aratta. 1944. augusztus 23-án a román nép,­­a Ro­mán Kommunista Párt vezetésével, sikeresen végrehajtotta a fegyveres felkelést, fegyveres úton megdön­tötte az antoneszkánus reakciós uralmat és saját kezébe vette a po­litikai hatalmat, új korszakot nyitva meg Románia történetében. Az egész ország felszabadulása után a román nép, a Román Kom­munista Párt vezetésével, gyorsan begyógyította a háborús sebeket, végrehajtotta a nemzetgazdaság szo­cialista átalakítását, fokozatosan megvalósította az ipar államosítását és a mezőgazdaság szövetkezetesíté­sét.. Ezen az alapon és következete­sen saját erőire támaszkodva, szám­talan nehézséget küzdött le, erélye­sen fejlesztette az ipari és a mező­­gazdasági termelést, megváltoztatta az ország múltbeli, elmaradott álla­potát és jelentős sikereket aratott a szocialista építésben. A tavaly sú­lyos árvíz érte Romániát. A Román Kommunista Párt, a tömegek közé menve, mozgósította a katonák és polgári személyek széles tömegeit, legyőzte a hallatlanul nagyarányú természeti csapást, saját erőire ala­pozva. Jelenleg a román nép, a Ro­(Folytatása a 3. oldalon) Világ proléféi­ai v­­elesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság A Nicolae Ceausescu elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség befejezte látogatását a Kínai NK-ban NAGYGYŰLÉS A ROMÁN PÁRT­­ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG TISZTELETÉRE A román-kínai barátsági nagygyűlésen ELUTAZÁS PEKINGBŐL Ion Galafeanu, az Agerpres tudó­sítója jelenti: A román párt- és kormánykül­döttség, élen Nicolae Ceausescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárával, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsá­nak elnökével, szerdán befejezte a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kínai Népköztársa­ság kormánya meghívására tett hi­vatalos baráti látogatását a Kínai Népköztársaságban. A küldöttség Pekingből Phenjanba utazott. A hivatalos szálláshelyről Csu En-laj kormányfő, Huan Jun-sen és más kínai hivatalos személyiségek kísérték el a küldöttséget. A pekingi repülőtér ünnepi dísz­ben pompázott, román és kínai zászlók lengtek. A légikikötő köz­ponti platóján a főváros lakosai­nak sokasága gyűlt egybe, hogy búcsút vegyen a magas rangú ro­mán vendégektől. Hasonlóképpen jelen voltak Pekingben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői.­­ Felhangzott Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztár­saság állami himnusza. Nicolae Ceausescu elvtárs Csu- En-laj kormányfővel együtt ellé­pett a szárazföldi,­ tengerészeti és légi alakulatok, a népi milícia és a vörös gárda felsorakozott dísz­egységei előtt. Hosszantartó ováció:­­ a repülőtérre sereglett lakosok ezrei­­ a román és a kínai nép barátságát­­ éltették. Nagy feliratos táblákon román és kínai nyelven ezek a szavak voltak olvashatók: Jó utat kívánunk a román párt­ és kor­(Folytat.áz­a a 4. oldalon). Nicolae Ce elvtárs beszéde Tisztelt Csu En-laj elvtárs ! Tisztelt elvtársak, a Kínai Nép­­köztársaság párt- és államvezetősé­géből ! Kedves elvtársak és barátaink ! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a román-kínai barátság e nagygyű­lése részvevőinek, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának, személyesen Mao Ce-tung elvtárs­nak és "Lib Biao elvtársátak, a Kínai Népköztársaság kormányának és Csu En-laj elvtársnak,. Peking dol­gozóinak és az egész kínai népnek tolmácsoljam a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. Románia Szocialista Köztársaság . Államtaná­csa és kormánya és az egész román nép" meleg üdvözletét,, baráti" és nemzetközi szolidaritási üzenetét. (Hatalmas, hosszan tartó taps.) Rövidesen befejeződik látogatá­sunk az Önök nagy és szép szocialista hazájában. Nyolc napja tartózkodunk a Kínai Népköztársaság földjén, s azóta ellátogattunk Pekingbe, Nan­­kingbe és Sanghajba, valamint ipar­­vállalatokba, egy népi kommunába és a Csin Hua Egyetemre. E látoga­tások során közvetlenül megismer­kedhettünk a kínai nép néhány nagy sikerével a Kínai Kommunista Párt politikájának megvalósításában, a szocialista társadalom megteremté­sében. De mindennél nagyobb meg­elégedésünkre szolgáltak találkozá­saink a pártszervezetek, a forradal­mi bizottságok és a néphadsereg ve­zetőivel, a kommunistákkal és a széles néptömegekkel. Felejthetetlen marad számomra, feleségem számá­ra és" egész küldöttségünk számára az a meleg és baráti fogadtatás, amelyben a Kínai Népköztársaság gyönyörű fővárosának sok százezer lakosa, Nanking sok százezer lakosa és a hatalmas Sanghaj -­e régi munkás- és forradalmi központ sok százezer lakosa fogadott bennünket. Abban a lelkes fogadtatásban, amellyel mindenütt fogadtak ben­nünket, a pártjaink és népeink kö­zötti kölcsönös barátság, tisztelet és megbecsülés jelét látjuk. (Élénk taps.) E látogatásaink és a dolgozókkal való találkozásaink alkalmával job­ban fogalmat alkothattunk a Kínai Népköztársaságban az utóbbi évek­ben végbement mélyreható változá­sokról. Nagy örömmel állapítottam meg, hogy ez idő alatt számottevő sikereket értek el az ipar, a mező­­gazdaság, a tudomány fejlesztésében, a széles néptömegek anyagi és kul­turális jólétének növelésében. Jó­magam 7 évvel ezelőtt már jártam a Kínai Népköztársaságban, s meg kell mondanom, mély benyomást­­tettek rám azok a számottevő ered­mények, amelyeket e rövid idő alatt minden tevékenységi területen elér­tek. (Élénk taps.) A kínai népnek az új társadalmi rendszer megteremtésében elért nagy sikerei is a szocializmus fölé­nyét tanúsítják. E sikerek megmu­tatják egy olyan nép óriási alkotó képességét, amely saját sorsának (Folytatása a 3. oldalon) ROMÁN-KÍNAI közös közleményt írtak alá Szerdán reggel a román párt- és kormányküldöttség hivatalos szék­helyén ünnepélyes külsőségek kö­zött került sor a román—kínai kö­zös­ közlemény aláírására. A közleményt, román részről, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke írta alá, kínai részről pedig Csu En-laj elv­társ, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürója Állandó Bizottságának tagja, a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke. Az aláírásnál jelen voltak a ro­mán küldöttség tagjai — Ion Ghe­orghe Maurer elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja. Ro­mánia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Manea Manescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága végre­hajtó Bizottságának és Állandó El­nökségének tagja, a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak titkára, az Államtanács alelnö­­ke, Dumitru Popa, a­ Román Kom­munista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Bukarest municípium pártbizottsá­gának első titkára, a főváros főpol­gármestere. Ion Iliescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, a KB titkára, George Maco­vescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első helyettese, Aurel Duma, a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának tagja, Románia Szocialista Köztár­saság nagykövete a Kínai Népköz­­társaságban, tanácsosok és szakér­tők. . Kínai részről jelen voltak Huan Jun-sen, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának tagja, a kínai felszabadító néphad­sereg nagyvezérkari főnöke, Jao Ven-juan, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbüró­jának tagja, Li Szien-nien, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizott­sága Politbürójának tagja, az Ál­lamtanács alelnöke, Csu Uj-cso, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politbürójának tagja, a kínai felszabadító néphadsereg nagyvezérkari főnökének helyette­se, Ken Biao, a Kínai Kommunis­ta Párt Központi­ Bizottságának tagja,­ a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága külügyi osztá­lyának vezetője, Csi Pin-fej, ideig­lenes külügyminiszter, Csan Haj­­fun, a Kínai Népköztársaság nagy­követe Románia Szocialista Köz­társaságban. Ugyancsak jelen volt Elena Ceausescu elvtársnő és Lin Csia­­mej elvtársnő, Li Szien-nien alel­nök felesége. Az aláírás után Nicolae Ceausescu és Csu En-laj elvtársak melegen­­ kezet szorítottak. GYOMTALAN FÖLDEKEN • MINŐSÉGELLENŐR: A FARMER • KOOPERÁCIÓ A TAKARMÁNYBE­TAKARÍTÁSBAN • ARATÁSI ELŐKÉ­SZÜLETEK „SZÁRAZON“ Csaknem kétezer hektár területen termelnek burgonyát a sepsiszent­györgyi állami mezőgazdasági vál­lalatban. A burgonya területi elosz­tása igen változatos, ahány farm annyi sajátosság ... Egy dologban viszont nagyon egységes a kép: gyomtalanok a burgonyatáblák, ki­fogástalan a növényápolás minősé­ge. Mindezt nem csak mi állapítot­tuk meg, hanem maguk a farmerek. Egy ötletes kezdeményezés alapján — nevezhetnénk tapasztalatcserének is — közösen bejárták valamennyi farm burgonyáját (és nem csak a krumplitáblákat), a látottak alapján pedig osztályoztak. Szigorúan, hi­szen nem volt közömbös, kié lesz az első hely. A legmagasabb lehetséges átlagot, az ötös osztályzatot sehol sem érték el, de sok a 4,65, vagy 4,70, sőt 4,80-as átlagot is kaptak. Uzon, Szentkatolna, Dálnok bizo­nyultak a legjobbaknak a jók kö­zött. Az állami mezőgazdasági vállalat keretében kibontakozott jó ütemű munka bizonysága különben, hogy — habár az idén a szövetkezetekben is jó mederben folyik a növényápo­lás —­em ezek nem tudnak a farmok eredményeihez felzárkózni. A válla­lat keretében kétszer már megkapál­ták a burgonyát és a kézi kapálás­nál is ötven százalék körüli teljesít­ményt értek el, a szövetkezetek —­ különben jó — huszonegynéhány százalékával szemben. A növényápo­lással párhuzamosan javában folyik a takarmánybetakarítás. A vállalat termelési szerkezetéből adódóan — közismerten a tejtermelés a fő üzemág — nagy területeken ter­mesztenek vetett takarmányokat. Nos, a munkálatok gyors lebonyolí­tása érdekében a farmok kooperál­nak egymással. Szépmezőn, ahol ön­tözéses termesztést folytatnak, leg­korábban vált esedékessé a lucerna­­kaszálás. Ide összpontosították a farmok valamennyi kaszálógépét, illetve kombájnját és a szállítóesz­közöket is. A betakarítás befejezé­sével Csernátonban, illetve Szentká­­tolnán folytatják a munkát, majd a baráti egység k­övetkezik. Íme, egy példa, hogy az új szervezési forma közelebb hozta nemcsak a vezetést a termeléshez, hanem a farmokat is jobban kapcsolja egymáshoz. Az állami mezőgazdasági válla­lat műhelyeiben különben javában folyik a gépjavítás a közelgő be­takarításra. Az üzem e vonatkozás­ban is jó. A vidéken közismerten némileg később kezdődik a betaka­rítás, de ennek ellenére a vállalat vezetősége mindent elkövet, hogy ne csak kijavítsák a gépeket, hanem jó minőségű munkát is végezzenek. Probléma viszont a kenőanyaghiány. Annyira gond, hogy nemcsak a javí­tásokhoz nem jut, holott itt is nél­külözhetetlen, hanem a traktorok üzemeltetéséhez sem elegendő. A csernátoni farmon öt napja tíz trak­tor — éppen kenőanyaghiány követ­keztében — áll. Jogosan kérdezzük, kérdezik, hogyan lehet így biztosí­tani az esedékes növényápolási, munkákat, de különösen a javítások ütemességét, ütemes munkára lenne szükség az ellátóvállalatokban is Az idén közismerten országszerte számottevő erőfeszítéseket tettek és tesznek a gyors betakarítás techni­kai feltételeinek biztosításáért. _ Az az igény, hogy a betakarítási gépe­ket ne csak papíron javítsák ki, ha­nem huzamosabb időn keresztül já­rás közben is kipróbálják. E műve­lethez, a lelkiismeretes munkán kí­vül, üzem és kenőolaj is szüksé­ges... Flóra Gábor MÁRAMAROS, 1971-1975 ERŐFORRÁS M­ár május elején kér­désessé vált a havi terv teljesítése. Ör­mény János mérnök, a máramarosszigeti faipari kombinát haj­lított bútorgyárának vezetője vi­szont­ az utolsó napokig nem akarta hinni, hogy a gyár, a­­m­ely tavaly is a kombinát élen­járó egysége volt, ezúttal meg kell hogy elégedjen kevesebbel. Pedig alapjában véve számított erre. Tavaly is ugyanebben a hó­napban csökkent a teljesítmény, novemberben pedig, minden elő­zetes előkészület nélkül, ugrás­szerűen emelkedett. A négy hó­nap, a félév terve nem érzi meg a májusi kisiklást, de mégis szembe kell nézni vele. A bútorgyártás sehol sem idény­munka. Itt az Iza mentén a havi teljesítmények hullámzása azon­ban arról vall, hogy a fával dol­gozó máramarosi ember még ma is nem egyszer a természet rend­jéhez igazodik. Májusban szíve­sebben veszi a kaput. A májusi „üzemzavar” június­ra kiegyenlítődik, a nyári hóna­pok átlagos teljesítménye nem marad az évi középarányos alatt, de... De nem lehetne lassan-las­san kiiktatni az idényjelleg utolsó vonásait is a kombinát dolgozói­nak munkájából? Mintha a véletlen is egyene­sen válasznak szánta volna, a szobába, ahol beszélgetünk ör­mény Jánossal, bejön az egyik munkás.­­— Mérnök elvtárs, ha istent ismer, tegyen vissza a régi he­lyemre ! Nem tudok máshol dol­gozni, nem akarok. Nem ittam, látja, mégis reszket a­ két kezem. Tegyen vissza ! — Lassabban jóember... miről van szó? A hosszadalmas magyarázkodás lényege : nem akar az új helyen dolgozni. Az ilyen jelenetek majdnem havirenden vannak. A rendelé­sek változásával változik a mun­ka szervezése, ezúttal a porlasztó­nál volt túl sok a munkaerő, át kellett irányítani oda, ahol hiány mutatkozott. A munkás viselke­désében van jó adag értelmetlen makacsság, de legalább ugyan­annyi őszinte ragaszkodás munka­helyéhez. Barabás Gizella (Folytatása a 4. oldalon) AZ 5-ös VILLA D­úslombú fák között, csend ölelésében rejtő­zik az épület. Külsejé­vel a Félix-fürdő épít­mény-együttesében nem hivalkodhat, még a ré­gi villákhoz mérten sem. Ren­deltetése sajátságos, két ügyet szolgál egyszerre: a gyógyulást és az oktatást. Lakói általános iskolás betegek. Orvosnő és fe­hérköpenyes gárdája, iskolaigaz­gató és tantestülete dolgozik egy­más mellett, de nem egymástól függetlenül, hanem közösen, ugyanazon célért. Az egyik szo­bában a beteg tüdejét, szívét hallgatják sztetoszkóppal, kissé odébb ugyanazok a betegek már tanulói rangban szerepelnek, s egészen másra figyelnek tanítóik, tanáraik. Itt ultraviolett-sugárzás­­ra, galvand­onizálásra van beren­dezve egy-egy helyiség, amott ugyanakkora, vagy nem sokkal nagyobb társainak már tanterem a nevük. Szükséges szomszédság, közös célért való egymásmelletti­­ség... Ötös számú villa, ez áll a hom­lokzati táblán, de szerepelhetne más számmal ez is: általános is­kola Az ötös villa szanatórium­iskola. A betegeknél kezdem, hogy az­tán velük folytassam mint tanu­lókkal. — Stabilizálódott szív- és izületi reumás gyermekeket kezelünk — magyarázza Alagos Anna orvosnő — sanzas csoportokban. Külön jönnek a fiúk, külön a kislányok. Az ápolási idő 24 nap. Ápolási idő — gyógyászati szem­pontból ... Az oktatás tekinteté­ben? Kiszakadás valamely város vagy község X számú iskolájá­ból, de nem a tanulásból — ez ilyik tovább, kissé megváltozott feltételek­ között. Az iskola spe­ciális jellegéhez tartozik tehát, hogy tanulói gyógykezelésben ré­szesülő betegek és hogy viszony­lag rövid időközönként folytono­san cserélődnek. — hogyan hangolódik össze a kettős program? — Reggel hatkor kelnek a gyermekek, hétkor fürdő, nyolc­kor reggeli, utána fél tízig alvás­pihenés, majd fél óra torna, tíz­től egyig tanulás. Az ebéd utáni programban séta, alvás, meditá­ció, a vacsorát követően, lefek­vésig, kilencig, szabad foglalko­zás. Magas növésű fiú áll előttem. — Hogy hívnak? — Harangozó Györgynek. — Hányadikos vagy? — Hetedikes. De most nyolca­dikos kellene legyek. A második után egy évet kimaradtam a be­tegség miatt. — Mi a baj? — Reuma — mondja s a szive felé húzza bal karját. — Hová való vagy? — Szépkenyerüszentmártonból, Kolozs megyéből vagyok. — Egyedül jöttél idáig? — Néni. Vannak még ketten a falumból. Együtt utaztunk. — Hogy megy a tanulás? — Nyolcastól felfelé vannak a jegyeim. Aki mellette áll, göndörhajú, barna fiú, Frunza Gabriel, kons­­tancai. Ugyancsak szívére mu­tat, amikor betegségét kérde­zem. Ötödször van most Félix­­fürdőn. Hetedikes. Tehát majd­ Gy. Szabó Gyula (Folytatása,a 2. oldalon)

Next