Előre, 1971. július (25. évfolyam, 7354-7380. szám)

1971-07-22 / 7372. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA Konstanca megyei mezőgazdasági termelő- és kutatóegységekben Röviddel a baragáni állami mező­gazdasági vállalatokban és mező­­gazdasági termelőszövetkezetekben, tudományos kutató egységekben tett látogatása után. Nicolae Ceausescu elvtárs. Manea Manescu, Paul Nicu­­lescu-Mizil, Vasile Vilcu és Vasile Patilinet elvtársak kíséretében július 20-án, kedden újabb gyümölcsöző ta­lálkozón vett részt szövetkezeti pa­rasztokkal, állami mezőgazdasági vál­lalatok dolgozóival és mezőgazdasági szakemberekkel. Ez alkalommal a látogatás színhelye néhány Konstan­ca megyei termelő- és kutatóegység volt. Most, a nyár kellős közepén, ami­kor egyidejűleg folyik a betakarítás, a szántás és a másodvetés, a mezei munka kettős jellegű: az egyik sza­kasz befejezését és egy újabb sza­kasz kezdetét jelzi. Eleven, dinami­kus folyamat ez, amely egyetlen erő­feszítésben egyesíti sok százezer szö­vetkezeti paraszt szorgalmas munká­ját, a szövetkezetek és a farmok ve­zető kádereinek szervező tevékeny­ségét, a mérnökök elgondolásait, a gépkezelők munkáját. Mint minden alkalommal, a párt­főtitkár, a többi párt- és államveze­tő jelenléte a szántóföldek dolgozói körében nagy mozgósító tényező, ki­váló alkalom annak megvizsgálásá­ra, hogy miként válnak valóra azok a feladatok, amelyeket a párt jelölt ki a mezőgazdaság, nemzetgazdasá­gunk e fontos szektora számára, ho­gyan nyernek megoldást a jelenlegi szakaszban felmerülő komplex kér­dések. Nicolae Ceausescu elvtársnak, a többi párt- és államvezetőnek Konstanca megyei munkalátogatása újabb értékeket teremtett. A párt főtitkára, 1969 júliusi, észak-mongá­­liai találkozóján több mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet elnökével, rendkívül fontos feladatokat jelölt ki a szövetkezetek és a szövetkezet­közi társulások tevékenységét illető­en a termőföld-alap jobb hasznosí­tásáért, a zöldségtermesztés fejlesz­téséért, az ipari típusú nagy komp­lexumokban történő állattenyészté­sért, a nagyarányú öntözési rendszer lehető legkedvezőbb kihasználásáért. Dobrudzsából, illetve Konstanca me­gyéből indult el idén tavasszal a ha­­hazafias, mozgósító versenyfelhívás, amelynek célja 12 000 kilogramm szemeskukorica termés elérése egy­­egy hektár öntözött földön és 4500 kilogra­m­m szokásos körülmények között, átlagban 3500 kiló búzaho­zam hektáronként és átlagban u­­gyancsak hektáronként 2000 kiló napraforgó. A helikopter,­ amellyel­ a párt fő­titkára és a kíséretében levő többi párt- és államvezető utazik, a megye területe fölött repül. A tengerpart lenyűgöző képe apránként elmarad, helyét a dobrudzsai síkság foglalja el. Öntözőcsatornák, újonnan ültetett gyümölcsösök és szőlők ékelődnek be a szinte véget nem érő búza-, ku­korica-, napraforgó­ földek közé. Mo­dern állattenyésztési épületek, fal­vak tűnnek fel. A hazának ezen az ősi földjén minden fiatal. Hatalmas ipar jött itt létre. A szocialista ala­pon megművelt föld többet terem, mint amennyit a legmerészebb el­képzelés feltételezett. A párt főtitká­ra számos alkalommal és így ked­den is erőteljesen kidomborította a földművelők, az állattenyésztők, az öntözőrendszer-építők kiemelkedő e­­redményeit. (Folytatása a 3. oldalon) A costelui szövetkezetközi komplexum dolgozói körében A gépkocsik szám­á-M a nők gyors növeke­­­­dését, a városi járműforgalom nagy ará­nyú sűrűsödését tartották szem előtt a municipium gazdái, amikor tervbe ik­tatták a város úthálóza­tának nagy szabású kor­szerűsítését, kiépítését. Mert, ami jó volt még ta­valy, talán még jövőre is, már távolról sem lesz ele­gendő, megfelelő tíz év múlva. Sok új, négy- és hatsá­­vos modern autóút született az utóbbi 1­2 év alatt Temesváron. És a munka az idén is foly­tatódik. Egyrészt befeje­­zéseként a már megkez­dettnek, másrészt új út­építő-telepek nyíltak és nyílnak városszélé. Koc­kakövek adják át helyü­ket sima aszfaltnak, öreg fák búcsúznak sok évtize­de birtokolt területüktől, villamossínek költöznek méterekkel arrébb. Milyen új, korszerű közlekedési vonalakkal gyarapszik Temesvár az idén ? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be a muni­­cipiumi néptanács építé­szeti és városrendezési hivatalába, Balos Ale­xandra mérnökhöz, a vá­ros főépítészéhez. - Első és legfontosabb korszerűsítő munkánk a Vasile Pirvan sugárút folytatása a Pestalozzi utcában, ahol szintén négysávosra tágítjuk az úttestet. Ezután a Baba Dachia utcára kerül a sor, de már csak kövesé. Mindenesetre közeledünk egy már két esztendeje folyó nagy munka befe­jezéséhez : a Baca Do­­c­hia utcai szakasz meg­építésével egyetlen egész­­szé kapcsoljuk össze azt a modern, széles főútvo­nalat, amely a városköz­pont kihagyásával és an­nak jelentős tehermente­sítésével vezet át a váro­son, a municípium keleti kapujától a déliig. Egyéb­ként ennek a főútvonal­nak a kezdeti szakaszán, a Sági úti sorompónál, megkezdjük az idén a viadukt építését. Ez a vasúti sorompó évek óta rengeteg bosszúságot és időveszteséget okoz a vá­rosba beérkező vagy a várost ezen a­ kapun el­hagyni készülő autósok­nak. A viadukt végérvé­nyesen megoldja ezt a kérdést, forgalomba he­lyezése után a vasúti me­netrend már nem befo­­lyásolhatja, nem akadá­lyozhatja többé a gépjár­műforgalmat. Második idei nagy munkánk , a Republicii sugárút ugyan­csak négysávosra szélesí­tése. Ez a sugárút az Opera terét - tehát a város szívét - és az Észa­ki pályaudvart köti össze. Forgalma máris óriási, az útsávok megduplázása nem tíz év múlva, de már most feltétlenül szüksé­ges. A Republicii sugárút közepe táján vasúti alul­járó köti össze a belvá­rost Temesvár egyik leg­nagyobb új lakónegyedé­vel, a Circumvalutium­i­­val. Ebből az aluljáróból a jelenlegi egy helyett három útsávot vezetünk a Republicii sugárútba, egy­részt a közlekedés meg­gyorsítására, másrészt pe­dig a „torkolat" baleset­veszélyességének meg­szüntetésére. A Május­­ Stadion és a kórház kö­zött is egy új útvonal ki­építését kezdtük meg. Igaz, a Buziás irányába haladó útvonal néhány kilométerrel hosszabb lesz, mint a Temesvár- Békás-Lugos útszakasz, de megéri, mert a városköz­ponti zsúfoltabb útszaka­szok, a gyakran megálljt parancsoló stop-lámpák több időt vennének igény­be. A tulajdonképpeni út­építés megkezdésére csak ezután kerül sor, pillanat­nyilag a hatalmas gyűjtő­­csatornát helyezik el a jövendő úttest alatt - a későbbiek során ugyanis új lakónegyed épül ezen a környéken is. Utolsó és ugyancsak nagyarányú idei munkánk színhelye az Augusztus 23 sugárút — pontosabban az épülő Continental szálló és a Decebal híd közötti szakasz. A villa­mosvonalakat az úttest közepére helyezzük, a dísznövényes-virágos „vá­lasztóvonalakon" túl pe­dig két aszfaltsávot és egy parkoló­sávot építünk a gépkocsiknak. A városközponti utak korszerűsítésének, kiszéle­sítésének egyetlen hátul­ütője az, hogy a régi út­szegélyekről el kell távolí­tanunk a dús lombkoro­­nájú öreg fákat. Ez elke­rülhetetlen, mégis sok bí­rálat, sok szemrehányás ér bennünket miattuk. De bárhogyan is sajnáljuk az öreg fákat, nem hagy­hatjuk őket a kiszélesített sugárutak belterületén. A parkjairól, virágairól, fái­ról ismert Temesvár nö­vényzetét féltő lakosság megnyugtatására elmon­dom, hogy a város ker­tészei szívügyüknek tekin­tik a növényzet gyarapítá­­sát : minden kiemelt öreg fa helyére facsemete ke­rül, fákkal-virágokkal sze­gélyezik azokat az utakat is, amelyeket eddig nem kísért pázsitot, virágos sáv. Az új útvonalak te­hát nemcsak korszerűb­bek, jobbak lesznek a ré­gieknél, de szépek is. Mag Mária autóutak Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7372 sz. 6 oldal­ára 30 báni — 1971. július 22., csütörtök a 2. oldalon . GAZDASÁGI SZEMLE ­ Az USA és a Kínai NK kapcsolatai normalizálásának perspektívája a nemzetközi együttműködést és enyhülést szolgálja A romániai közvélemény, a nemzetközi közvélemény­hez hasonlóan élénk ér­deklődéssel szerzett tudo­mást arról a találkozó­ról, amely Pek­ingben zaj­lott le nemrég Csu En-laj, a Kínai NK Államtanácsának elnöke és Frenry Kissinger, Nixon elnök nemzetbizton­sági tanácsadója között, s amelynek alkalmával — az amerikai fél kifeje­zett óhaja nyomán — megállapod­tak abban, hogy az USA elnöke egy alkalmas időpontban, még 1972 má­jusa előtt ellátogat Kínába. Mint az elfogadott közlemény rámutat, a kí­nai—amerikai magasszintű találkozó célja a kétoldalú kapcsolatok norma­lizálásának keresése, s a két orszá­got érintő kérdésekben folytatandó eszmecsere lesz. A látogatással kapcsolatos megál­lapodás olyan esemény, amely újabb, fontos lépésként illeszkedik bele ko­runk egyik rendkívül jelentőségteljes pozitív folyamatába , a realista ten­denciák érvényesítésébe a nemzetkö­zi életben; e tendenciák sokatmondó megnyilvánulása annak az áramlat­nak a fokozódása és széles ható­sugarú megsokszorozódása, hogy e­­gész sor állam rendezze kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. Az utób­bi időben a világ különböző konti­nenseinek mind több országa — köz­tük Olaszország, Kanada, Ausztria, Chile, Kamerun, Kuwait — teremtett diplomáciai kapcsolatot a Kínai NK- val. Mint ismeretes, ma meghaladja az ötvenet azoknak az országoknak a száma, amelyek diplomáciai kap­csolatot tartanak fenn a Kínai NK-val. Más országokban, mint Japán, Ausztrália, Belgium és mások, veze­tőkörök, hivatalos személyiségek sürgetik a kapcsolatok normalizálását a népi Kínával. A nemzetközi életben a népi Kínára háruló szerep nyílt elismerését jelentette az a tény, hogy tavaly az ENSZ-közgyűlésben először foglalt állást a tagállamok többsé­ge a Kínai NK törvényes jogainak a szervezetben való helyreállítása mel­lett. tények bizonyítják tagadhatatlanul, hogy egyre erősödik a meggyőződés, miszerint elképzelhetetlen a jelenkori Romulus Caplescu Ion Fintinaru (Folytatása az 5. oldalon) KÉSEDELEM NÉLKÜL Habár Kovászna megyében alig néhány napja indultak meg a kom­bájnok, a betakarítás-szervezés még mindig a napi tevékenység fontos eleme, tartozéka. Azért, mert a szénakaszálás is a betakarítás fontos része, mert még sok részlet­­kérdést kell tisztázni. Részletkérdésről írtunk, hisz az előkészületeket domináló gépjavítá­sok, ha huzavonákkal is, de csak befejeződtek. Időközben viszont módosultak a tervek, illetve a le­hetőségek. A kedvezőtlen időjárás hatására a gabona sok helyen meg­dőlt és nem egy tábla begyomoso­­dott. E területek egy részén, nyil­ván, le kell mondani a gépi aratás­ról­ . Ezért, vagyis a konkrét helyze­tet figyelembe véve, a megyei szak­irányító szervek a helyszínen a szövetkezeti főmérnökökkel, elnö­kökkel azonosítják azokat a parcel­lákat, ahol géppel lehet aratni. Álta­lában arra törekednek, hogy a kombájnok csoportosan, a csoportos munka nyújtotta előnyöket gyümölc KOVÁSZNA MEGYÉBEN IS ÉRIK A GABONA csörtetve dolgozzanak majd betaka­rításkor. Az elképzelés jó, csak éppen nem szabad szabállyá merevíteni, hiszen a változó adottságok és a változó feltételek nem merev, hanem ellen­kezőleg, rugalmas szervezést igé­nyelnek. Az elmúlt napokban meg­látogatott szövetkezetekben éppen e rugalmasságra való felkészülés je­leit nem találtuk. Úgy is fogalmaz­hatnánk, hogy csak általában ké­szültek fel a betakarításra. Kevésbé tisztázott például a munkaerő kér­dése, pontosabban az, honnan biz­tosítják a szükségletét, hisz a ter­vezettnél nagyobb területen lesz szükség a sarlókra, illetve a ka­szákra. A javadalmazási problémá­kat, az érdekeltség megteremtésé­nek konkrét módozatait, figyelem­­be véve a területek gyomosodását, illetve a megdőlést, parcelláról-par­­cellára minél előbb tisztázni kel­lene. Az előkészületek olyan kérdéseit is mint a zsákok, zsinegek, a foga­tok, az autók, a pelyvafogók, már végleg meg kellene oldani. A gépi Flóra Gábor (Folytatása a 4. oldalon) NicolaE mmn, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ÜZENETE a jog általi világb békéért folyó V. világkonferencia részvevőihez örömmel és melegen üdvözlöm a jog általi világbékéért folyó V. világkonferencia részvevőit, a földkerekség minden tájáról összesereg­­lett jeles jogászokat, akiknek hivatásuk aktívan hozzájárulni a nem­zetközi törvényesség érvényesítéséhez, a béke meghonosításához és a biztonság erősítéséhez a világon. Napjainkban a földkerekség összes népeinek szent ügyévé vált a küzdelem egy újabb háború veszélye ellen, a békéért és biztonságért; az egész világon egyre erőteljesebben jelentkeznek újabb és újabb társadalmi erők, a világközvélemény széles körei, amelyek, politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződéseiktől függetlenül, határozottan harcra kelnek az imperializmus ellen, a béke fennkölt ügyének meg­védéséért. A tartós világbéke meghonosítása olyan feltételek megteremtését jelenti, amelyek lehetővé teszik gyakorlatba ültetni minden egyes nép elidegeníthetetlen és egyenlő jogát a szabad léthez, a méltó élet­hez, a szuverenitáshoz és függetlenséghez, nemzeti lényének érvé­nyesítéséhez. Románia Szocialista Köztársaság a nemzetközi küzdőtéren aktí­van síkraszáll a békés egymás mellett élés érvényesítéséért, az ál­lamközi kapcsolatoknak az alapvető nemzetközi jogelvekre építéséért; ezek az elvek kimondják, hogy minden államnak és minden állam­mal szemben tiszteletben kell tartani a nemzeti szuverenitást és füg­getlenséget, a jogegyenlőséget, a belügyekbe való be nem avatko­zást, azt, hogy nem folyamodnak erőszakhoz vagy erőszakkal való fenyegetéshez, a kölcsönös előnyt. Eme elvek betűjének és szellemének szigorú tiszteletben tartása kedvező nemzetközi keretet biztosít minden egyes nemzet alkotóké­pességének fejlődéséhez, gazdasági és szellemi felvirágzásához, s ugyanakkor lényeges feltétele az államok közti bizalmi és együttmű­ködési kapcsolatok meghonosodásának, a nemzetközi törvényesség és béke erősödésének. Úgy véljük, hogy a jelenlegi körülmények között a jogászokra, akiknek hivatása a társadalmi igazság és haladás nemes eszméit szolgálni, az összes emberekre, akiknek drága a civilizáció és a béke ügye, az a magasztos feladat hárul,szálljanak síkra azért, hogy a nemzetközi jog váljék hatékony eszközzé abban a harcban, amely a beavatkozásra, diktátumra és agresszióra irányuló imperialista poli­tika meghiúsításáért, az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokból való kizárásáért, kirekesztéséért, a gyarmati uralom és a faji megkü­lönböztetés felszámolásáért, a népek ama jogának biztosításáért fo­lyik, hogy maguk döntsenek sorsukról. Az önök tevékenységének célja előmozdítani a nemzetek közötti kooperáció széles körű fejlődését, a nemzetközi problémák békés eszközökkel történő megoldását, a népek és a béke ügyét szolgálni. Abban a meggyőződésben, hogy összejövetelük hozzájárul a sza­badság, a béke és a nemzetközi megértés eszményeinek megvalósítá­sára irányuló erőfeszítésekhez, teljes sikert kívánok a konferencia munkálataihoz. A FILM A KOMMUNISTA NEVELÉS SZOLGÁLATÁSAN O­lvasóinknak az a rétege, amelyet a filmek sajtó­visszhangja is érdekel, emlékezhet rá, hogy la­punk hasábjain éppúgy, mint a szaksajtóban hang­zottak el érvek abban az irányban, amit Nicolae Ceausescu elvtárs oly egy­értelműen és határozottan fogalma­zott meg az ideológia, a politikai és kulturális-nevelő tevékenység terén dolgozó pártaktíva munkatanácskozá­sán mondott expozéjában : „meg kell szüntetni a maradi, burzsoá felfogást népszerűsítő külföldi dekadens filmek importját", mivel­­ a film nevelő esz­köz. Ezzel összefüggésben idézném azt is, amit a világirodalom hazai terjesz­téséről mondott pártunk főtitkára, hi­szen a filmterjesztésre még hang­súlyozottabban vonatkozik, tekint­ve a film hatványozott tömegha­tását : „Lehetőséget kell nyújtanunk embereinknek, hogy megismerjék mindazt, ami értékes a világirodalom­ban — de ne hozzunk makulatúrát, ne hozzunk olyan irodalmat, amely meg­mérgezi ifjúságunk lelkét". Tekintve társadalmunk szilárd poli­tikai és világnézeti egységét, sokan úgy vélik, hogy gyermekeink szellemi alakítását elég rábízni az iskolára, az ifjúsági szervezetre, s a pozitív társa­dalmi ráhatás spontán eredményeivel együtt, ez már tökéletes garancia, hogy tőlünk idegen, világszemléletünk-­ kel ellentétes hatás amúgy sem érheti őket. Pedig az, amit az iskola nyújt, csak az alap , a továbbgondolkodó, tájékozódni vágyó fiatalok fáradha­tatlan kérdéseire válaszolnunk kell, helyes tájékozódást kell biztosítanunk, hogy ne érjenek bennünket kiszámít­hatatlan meglepetések. Emlékszem, évekkel ezelőtti közön­­ségankétom egyik részvevőjére, egy fiatal marosvásárhelyi munkásra, aki suttyó fiacskájával együtt élvezte a Fantomast (belőle is kibújt öntudatla­nul a kis kamasz), csak akkor kezdte vakarni a füle tövét, amikor a Fanto­­mas példáján felbuzdult gyerek a szomszéd autóját vette célba, s az ifjú apa fizethette a megrongált hűtő­ért a kemény százasokat. Ilyen helyzetekre reagálnunk kell. Az ember először felháborodik, aztán el kell gondolkoznia azon, ha külön kell megtanítania a gyermeket arra is, hogy miért létfontosságúak a humanizmus alapelvei, az erkölcsi törvények? Mi egy negyedszázad óta, az önálló gondolko­dás, a szabad véleményalkotás, a tu­datos állásfoglalás elvére alapoztuk a nevelést. F­anem akkor következetes­nek is kell lennünk, s magánember­ként, szülőként, felnőtt barátként, a jövő nemzedékért ma felelős kommu­nistákként, tudomásul kell vennünk, hogy a vadóc agyak először csodál­koznak rá mindenre, amit mi már ma­gától értetődőnek, természetesnek ta­lálunk és a mi első - és második és ezredik - válaszunkon, véleményünk kimondásán múlik, hogyan fognak tá­jékozódni, s az is hogy helyesen lássák a világot, amelyet felépítünk nekik.­­ Pártunk főtitkárának nagyon egyér­telmű, nagyon világos szavai, a leg­újabb pártdokumentumok a maguk egészében, arra hívták fel a figyelmet kombat­ív, forradalmi szellemben, hogy távlati célkitűzéseink szem előtt tartásával kell a műsorpolitikát ki­alakítanunk. Nincs helye filmszínhá­zaink műsorán a kegyetlenséget pro­pagáló, vagy a konzumtársadalom ki­rakatba helyezett luxuséletformáját népszerűsítő, művészileg silány filmek­nek. Halász Anna (Folytatása a 4. oldalon) VALAMIKOR, úgy a XIX. század derekán, Marosszentgyörgy határá­ban egyszerre sósvizű forrás fakadt fel a földből. Mint mindig, az egy­szerű ember előbb fedezte fel a ter­mészet jótéteményét, mint a hozzá­értő, a sósvizű tócsában kaszálók, kapálok találtak enyhülést, csillapod­tak a reuma kínozta ízületi fájdal­mak, lohadtak a duzzanatok, aztán asszonyok ültek bele a fura szagú, zavaros vízbe s egymás fülébe súg­va adták tovább hírét a tapasztalat­nak. HÍRESSÉ VÁLHAT MAROSSZENTGYÖRGY Volt mit. A sóban, jódban gazdag forrás vize gyógyított. Addig, addig szállott a hír, míg jelentkezett a vállalkozó szellem, s dús kamatot remélve a befektetett tőke után, valaki lerakta a fürdőház alapjait, kádakat rakatott a falak közé s melegített gyógyvízben füröd­­hetett az, aki megfizette. Ez már századunk elején történt, de hogy, hogy nem — hiszen Szováta híre-ne­­ve inkább csábította a pénzes embe­reket — ez a „feredő“, ahogyan a tájnyelv nevezte, szerény keretek között maradt. Sohasem akadt meré­ Gáspár Tibor (Folytatása a 4. oldalon)

Next