Előre, 1971. november (25. évfolyam, 7460-7484. szám)
1971-11-02 / 7460. szám
1971-1975 A LAKOSSÁG REÁLJÖVEDELME 1975-BEN 40-46 SZÁZALÉKKAL LESZ NAGYOBB, MINT 1970-BEN 1975-BEN A NOMINÁLIS BÉR ELÉR ÁTLAGBAN AZ 1805 LEJT, A MINIMÁLIS BÉR PEDIG 1000 LEJRE NÖVEKSZIK 1972-BEN, ÉS 1100 LEJRE 1975-BEN Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7460 sz. 1 4 oldalára 30 bráni 1971. november 2., kedd TÖKÉLETESEBB KOLLEKTÍV VEZETÉS A Román Kommunista Párt Országos Konferenciáján és a X. kongreszszuson kidolgozott és elfogadott Irányelvek hangsúlyozzák, hogy a vezetési formáknak, módszereknek az állandó fejlődésben levő valóság követelményeihez való idomítása parancsoló szükségszerűségként sürgeti a kollektív vezetés elvének általános alkalmazását és szüntelen tökéletesítését. Az alkotmányos alapelv rangjára emelt kollektív vezetést az állami gazdasági egységekben, a vállalatok igazgató bizottságai és a fővállalatok igazgató tanácsai valósították meg. Ezek eddigi eredményei és tapasztalatai bebizonyították a modern vezetési forma felsőbbrendűségét és ugyanakkor felvetették a szervezeti keret tökéletesítésének szükségességét. A X. kongresszus Irányelvei, az eddigi tapasztalatok és a törvénytervezet nyilvános vitája során tett javaslatok alapján kidolgozott és a Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott, az állami szocialista egységek megszervezéséről és vezetéséről szóló törvény megteremti a kollektív vezetés magasabb szintű jogi szabályozását. Az új törvény vezérelve a szocialista demokrácia kiszélesítése és elmélyítése, amely az újonnan létesített vezetőszervek elnevezésében is kifejezésre jut. Ugyanakkor a kollektív vezetőszervek jogkörének bővítése lehetőséget teremt arra, hogy a dolgozók ténylegesen gyakorolhassák kettős minőségükből eredő jogaikat és ne csak mint az anyagi javak termelői lépjenek fel, hanem mint tulajdonosok beleszólhassanak a gazdasági szervezeteket érintő alapvető kérdések eldöntésébe. A demokratikus jogok gyakorlásának a történelem folyamán két formája alakult ki: a képviseleti és a közvetlen demokrácia. Az állami szocialista egységek vezetésének új szabályozása mindkét formát szentesíti, amikor a legmagasabb szintű jogszabály erejével előírja, hogy az alkalmazottak képviselői teljes jogú tagokként vesznek részt a vállalatok és fővállalatok vezetőségében, a dolgozók közgyűlésein pedig biztosítják a munkásellenőrzés kiterjesztését. A dolgozók közgyűléseinek, mint a kollektív vezetés magasabb formáinak hatáskörébe tartozik az évi és távlati tervek megvitatása, a tervteljesítés érdekében legcélszerűbb intézkedések kijelölése, a kollektív munkaszerződés és az alkalmazandó javadalmazási formák jóváhagyása, a tervfeladatok és a kollektív munkaszerződés teljesítésének ellenőrzése, a dolgozók képviselőinek beválasztása a kollektív vezető szervekbe és ezek visszahívása, valamint a vezető szervnek az egység tevékenységéről és a nyereség felhasználásáról előterjesztett jelentésének jóváhagyása. Mindezt kiegészíti a közgyűlésnek az a joga, hogy ellenőrizze és értékelje a dolgozók bizottságának, illetve tanácsának és ezek minden tagjának egész tevékenységét. Amennyiben a közgyűlés az ellenőrzött szervek és személyek munkáját nem találja kielégítőnek, az egység fölöttes szervének vezetősége köteles elemezni a felmerült kifogásokat és 15 napon belül megfelelőképpen intézkedni — indokolt esetben leváltani az egyes vezetőségi tagokat. A felettes szerv természetesen csak a kollektív vezetőség kinevezett tagjait helyettesítheti, tekintve, hogy a választott tagokat a közgyűlés minden további nélkül visszahívhatja. A dolgozók közgyűlését tehát a törvény az ál- Balogh András, a kolozsvári Társadalomtudományi Központ főkutatója (Folytatása a 3. oldalon) az állami szocialista egységek MEGSZERVEZÉSÉNEK ÉS VEZETÉSÉNEK TÖRVÉNYE C Csaknem egy évvel ezelőtt jártam utoljára a Déva-Mintia hőerőmű építőtelepén. Akkor, bár a beszerelt két energetikai csoport már termelt, még mindenütt az építők, a szerelők nyomára akadtam. Ünnepélyes pillanatokban érkeztem : éppen a harmadik, 210 megawattos energetikai csoportot adták át, a hagyományokhoz híven , határidő előtt. Akkor, bár az építés-szerelés még nem fejeződött be, már csomogáttak az építők. Egyrészük készülődött továbbutazni, más építőtelepek, új hőerőmű-építkezések vártak reájuk. Emlékszem, az idén szeptemberre ígérték az utolsó, a negyedik energetikai csoport beindulását, a munka végleges befejezését. S most, amikor ezekben az őszi napokban újra felkerestem a hőerőművet, már senkivel sem találkoztam a régi ismerősök közül. A munkatelep-jelleg is teljesen eltűnt, megváltozott. Elköltöztek a gépek, a berendezések, de ott maradtak a villamosenergia termelésre jellemző oszlop- és huzalerdők, az óriáskémények égbenyúló felkiáltójelei. Az építők elmentek, helyüket a bonyolult gépek irányítói, a villamossági szakemberek vették át. Hiába kerestem hát a hőerőmű építőit, akik öt évvel ezelőtt ezen a helyen - amely akkor puszta mező volt a kanyargó Maros mentén — megjelentek és egy percig sem szünetelő, nem lankadó munkával megteremtették az új hőerőművet. A feladat már akkor, ezelőtt öt évvel is, óriási volt olyan erőművet építeni, amelynek termelése öt és félszeressel haladja meg egész Románia 1938-as évi villamosenergia termelését. Négy — egyenként 210 megawattos - energetikai csoportot kellett átadni, megépíteni a 220 méteres kéményeket a világrekordnak számító napi 3,2 méteres előrehaladással. És nem ez volt az egyetlen rekord, amelyet a hőerőmű építői elértek vagy megdöntöttek. És nem csupán azért tették, hogy kitűnjenek, hanem főleg azért, hogy gyorsabban készüljenek el a munkával, hamarább adják át az országnak az újabb, villamosenergiát termelő egységet. Most, amikor az utolsó, a negyedik energetikai csoport is a tervezett határidő előtt 43 nappal elkészült, csendben, feltűnés és ünneplés nélkül továbbvonultak. Nincs kinek a kezét megszorítani, nem maradt itt senki, akinek a nevét feljegyezhetnénk. Már újabb építőtelepen dolgoznak : Rogojelun és máshol, ahova az ország villamosítási tervének valóra váltása hívta őket. A Maros-menti hőerőmű pedig teljes kapacitással termel , mint azt Jeronim Rusan mérnök, a villamoserőmű igazgatója mondotta : első perctől kezdve tartja a tervezett paraméterek szintjét. A hőerőmű egész munkaközösségét az a tudat hatja át - és ezt a tudatot a kommunisták még inkább táplálják hogy nem maradhatnak el az építők mutatta példa mögött, hogy legalább azon a színvonalon, azzal a munkásöntudattal és hivalkodás nélküli becsületes helytállással kell dolgozniuk, ahogyan ők teljesítették feladatukat. Baktai Etelka ELMENTEK ÉPÍTŐK A GYORS ÜTEMŰ ORSZÁGÉPÍTÉS KIEMELKEDŐ ÖT ESZTENDEJE AZ ELŐKÉSZÜLETEK HATÉKONYSÁGA MAROS MEGYEI TAPASZTALATOK Alig két hónap választ el az év végétől, az új esztendőtől. S míg egyrészt az elmúlt időszak eredményeit mérlegeljük, értékeljük, már a jövő évi tennivalókon gondolkozunk, az ezek teljesítését biztosító feltételek megteremtésén munkálkodunk. S ez így is természetes; a felmérés, a számvetés fontos következtetésekre ad alkalmat, amelyeket sikerrel lehet hasznosítani az év hátra lévő részében, és különösen ötéves tervünk sorra kerülő második esztendejében. A vállalatok, mint az köztudomású, már jó néhány hónapja ismerik jövő évi előirányzataikat. Nem árulunk el titkot azzal, hogy az 1972-es évi feladatok nagyobbak, mint az erre az évre szólóak. Egészen magától értetődő dolog ez, a szocialista fejlődés lényegéből fakad; haladást csakis a mércék magasabbra állításával, az egyre mozgósítóbb jellegű feladatok kijelölésével és elvégzésével lehet elképzelni. Maros megyében például jövőre az ipari termelés színvonalának 11,2 százalékkal kell az ideit meghaladnia. S ennek megfelelő növekedést irányoznak elő a többi mutatószámok is. A feladat tehát nem kicsi, de teljesítése teljességgel lehetséges. Sőt, ahogy azt az évek hosszú sora bizonyítja, minden valószínűség megvan arra, hogy az előirányzatokat túl is szárnyaljuk. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a legapróbb részletekig kidolgozott, okosan kigondolt „haditervet“ készítsünk. S ha a fenti fogalmazás valakinek nem tetszik, (bár ma a termelésnek is megvan a maga stratégiája) beszélhetünk műszaki-szervezési intézkedési tervről is. Az 1972-es évi feladatok közelmúltban lezajlott vitája alkalmából nagyszámú értékes, hasznos javaslat hangzott el a dolgozók részéről. Mindenekelőtt e javaslatok, észrevételek felülvizsgálására, alapos elemzésére van szükség. Meg kell nézni, hogy az elkészített műszakiszervezési intézkedési tervből eddigelé milyen javaslatok, ötletek nyertek megoldást, s mi még e téren a teendő. Bár sok helyen hajlamosak reá, ezt a dolgot nem lehet kézlegyintéssel elintézni. Az ötletek, javaslatok, — nagyon jól tudják ezt mindenütt, — a legtöbb esetben azok részéről hangzottak el, akik naponta közvetlenül találkoznak a termelésben az egyik vagy másik megoldásra váró problémával, felvetésük tehát reális szükségletből fakad. Ennél fogva figyelmen kívül hagyásuk, jegyzőkönyvekben való elfektetésük megengedhetetlen mulasztás, kihat az egész vállalat tevékenységére. Meggyőződésünk, hogy az így megejtett elemzés, felülvizsgálás után a szóbanforgó műszaki-szervezési intézkedési terv bizonyos javításokra, kiegészítésekre szorul. Ettől azonban nem lehet, nem szabad idegenkedni. A műszaki-szervezési intézkedési terv nem merev, változtathatatlan előírás, mégha sok helyen így is fogják föl, hanem élő, mozgékony, az adott helyzethez gyorsan alkalmazkodó előirányzatok, tennivalók okos rendszerezése, rangsorolása. A jövő évre való felkészülésben fontos helyet foglal el a műszakianyagellátás elemzése is. Mindenekelőtt itt azt kell megtudnom, hogy a jövő évi feladatok teljesítéséhez adottak-e a feltételek teljes egészében, rendelkezésre állnak-e a szükséges gépek és felszerelések, a nyers- és segédanyagok. Ennek a tevékenységnek nem elfekvő készleteket kell eredményeznie, hanem a sikeres évkezdethez kell megteremtenie a szükséges feltételeket, s így a termelési folyamat az év első napjától kezdve zökkenőmentesen indulhat. Ismert dolog, hogy minden esetleges év eleji lemaradás behozásáért később, az év folyamán, kemény árat kell fizetni, anyagiakban és emberi energiában egyaránt. Ezt okos előrelátással teljesen el lehet kerülni. Egy másik fontos kérdés, amire figyelemmel kell lennünk, a szükséges munkaerő biztosítása. Nem csupán a számbeli biztosításra gondolunk, hanem a feladatok teljesítése utén., írra is. Különösen fontos tennivalóik vu.utóit_■ tert-is azok xuutz egységeknek, ahol az év utolsó részében s a jövő év elején új egységek kezdik meg a termelést. Lényegbevágó teendő a gyártásra kerülő termékek elhelyezése is, mégpedig az, hogy külső utak nélkül, közvetlenül kerüljenek rendeltetési helyükre, a termelés vagy a fogyasztás szféráiba. Egy most készült statisztika szerint Maros megyében a jövő évre szóló termelés elhelyezése szerződésileg alig 47 százalékban biztosított. Persze, a szerződéskötések időszaka még nem járt le, de nem sok van már hátra belőle, a munkát késedelem nélkül be kell fejezni. S ha nem lehet egész évre — bár az előírás így szól — legalább az év első felére feltétlenül gondoskodni kell a gyártásra kerülő termékek szerződéses elhelyezéséről. Enélkül a jövő évre való felkészülés sötétben való tapogatáshoz hasonlít, a meglepetéseket, a váratlan nehézségeket szinte előre lehet látni, a gyártó-termelő vállalat termelési folyamatának megszervezése meg van kérdőjelezve. Ütemesen, fennakadás nélkül csak akkor lehet termelni, — már pedig így kell! — ha idejében ismerjük, kinek, mit, mennyit, milyen összetétben és mikorra kell szállítani, így hát a szerződéskötések szorgalmazása nem mellékes feladat, ez az egész munkaközösség ügye. Sok minden tartozik még az előkészületekhez. Ki meríthetné ki akár egy újságoldalon is? A fontossági sorrend betartása azonban sokat segíthet az előkészületek hatékonyságán. Ehhez próbáltunk ezúttal segítséget adni. Hogy milyen eredménnyel? Ez majd ezután, az új esztendőben derül ki. Veress Gyula közgazdász, a Maros megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója TELJESÍTETTÉK TÍZ HAVI TERVFELADATAIKAT Az Ilfov megyei iparvállalatok és szövetkezeti egységek a fő mutatóknál három nappal előbb teljesítették első tíz hónapi tervfeladataikat. Becslések szerint a terven felüli árutermelés és szolgáltatások értéke október végén meghaladta a 100 millió lejt. A múlt év azonos időszakához képest az ipari össztermelés 14 százalékkal növekszik, ami értékben több mint 370 millió lej. A helyi statisztikai igazgatóság összesített adatai szerint Argeș megye ipari egységeinek dolgozói négy nappal a határidő előtt teljesítették tíz hónapi össztermelési tervfeladataikat. Ideiglenes számítások szerint október végéig 130 millió lejt meghaladó többlettermelést valósítottak meg. A tíz havi terv teljesítésében kiváló eredményt ért el a Fakitermelési és -feldolgozási kombinát, a petrokémiai ipari csoport olajfinomítója, a helyi ipari megyei igazgatóság egységei és mások. ★ A PIAC FORGATAGÁBAN SZIGORÚBB FELLÉPÉST A NYERÉSZKEDŐKKEL SZEMBEN! Gazdagon megrakott asztalok, sokféle és szép áruval. Ez az első kép, amely a nagybányai és a szatmári zöldségpiacon fogadja a vendéget ezekben a napokban. A tűzpiros almák, a húsos paprikák, a súlyos hagymafüzérek, a hamvas szőlőgerezdek, a rózsaszínű sütőtökök, a viaszsárga körték, a tömött káposztafejek láttán az ember még akkor is pénztárcája után nyúl, ha nem vásárlási szándékkal jött ide. Már az első pillanatban nyilvánvalóvá válik, hogy a felhozatal mindkét piacon sokkal jobb, mint tavaly ilyenkor volt. A gazdagabb nyár, a mezőgazdasági dolgozók nagyobb erőfeszítése hűen tükröződik az árukínálatban. A MAGÁNTERMELŐNEK MEGÉRI? Közismertek a piac törvényei, köztük is elsősorban az, hogy a vásárlót a szebb és jobb —tegyük hozzá: az ízlésesebben bemutatott k ár vonzza. Hiába állította fel a szatmári zöldség- és gyümölcsfelvásárló vállalat három bódéját is a piac bejáratánál, ha szemetes burgonyát és hagymát, fonnyadt káposztát kínál a vevőnek, aki a magántermelőnél talált szebb áruért inkábbfizeti a kilónkénti egylejes felárat is. Egyébként nem először tesszük szóvá, hogy a Szamos-parti város széuvállalata igen kevés elárusítóhelyet tart fenn a piacon, s még azoknak az ellátását is elhanyagolja. Nagybányán sokkal több kimérője van a piacon az ILF-nek, legalább háromszor annyi, s a választék is jobb, számos áruféleséget előre csomagolva hoz forgalomba — például almát, burgonyát, hagymát. Igaz viszont, hogy a kimért burgonya itt sincs osztályozva, válogatva. Október 25-én legalábbis nem volt, bár az ártáblácskák háromféle minőséget is jelöltek. Úgy látszik tehát, hogy a magántermelőnek megéri a válogatás — a burgonya és zöldség mosása — az ILF-nek nem éri meg! A következményről már szóltunk — a vásárló továbbáll és megveszi a drágább árut, még akkor is, ha a minőségi szint csak látszólagos, vagyis a tálalásban és a gondosabb összerakásban jelentkezik. Ezért akadt vevője látogatásunk napján mind Szatmáron, mind pedig Nagybányán a magánárusok kétlejes burgonyájának, holott a maximált ár 1,75—1,25 lej volt. Örvendetes azonban, hogy Szatmáron a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a Gostat-üzletek tartják a színvonalat mind a választékban, mind a minőségben. A máramarosi mezőgazdasági egységek azonban nehezen törnek be a nagybányai piac területére. Az mtsz-ek megyei szövetsége például az év elején igényelt egy helyiséget a nagybányai piacon egységei számára. Még a tavaszon hozzá is láttak berendezéséhez, elköltötték e célra 25 ezer lejt, ám a boltot mai napig sem nyitották meg. A NAPI HÚSZ BÍRSÁG IS KEVÉS Különösen jó üzletet csinálnak ezekben a hetekben a piacon a piros őrölt paprika-árusok. Többnyire a Bánátból jönnek a szatmári és a nagybányai piacra. Hiába maximálták 50 lejben az őrölt paprika kilóját, elég csak elfordulniuk az ellenőröknek, máris hatvanat, sőt nyolcvanat kérnek érte. Mint például Tutca Saveta Pankotáról, akire egymás után kétszer 25 lejes bírságot róttak ki. Az érvényben lévő rendelkezések, törvények szerint arra, aki helyben fizet, nem róhatunk ki egyszerre nagyobb büntetést — mondja Florian Adiel, a nagybányai piac adminisztrátora. — Ami reánk tartozik — mármint az ellenőrzésből — azt megcsináljuk. Naponta átlag húsz pénzbírságot szabunk ki az árdrágítókra. Ma például megbüntettük Pop Andochinát Bírsan faluból, aki féláron adta a szemespaszulyt. Bogdán Tibor Sike Lajos (Folytatása a 2. oldalon) Teljes kapacitással Az ország nagyfeszültségű fővezetékein elindították az első árammennyiséget, amit a vaskapui román vízierőmű hatodik és utolsó 175 megawattos aggregátja termelt. Az országos energetikai hálózatba való bekapcsolás a tervhez képest 62 nappal előbb, és a szerelők, az építők és az energetikusok szocialista versenyében elhangzott vállaláshoz képest egy hónappal előbb történt meg. A dunai vízierőmű jelenlegi beszerelt teljesítő képessége 1050 megawatt, s ezáltal az ország legnagyobb energetikai egysége. A vaskapui központ utolsó aggregátjának üzembehelyezésénél jelen volt Traian Dudás elvtárs, az RKP Mehedinti megyei bizottságának első titkára, a párt megyei és municípiumi büróinak több tagja, a hazai villamosítási terv e nagy objektumának megvalósításában közreműködő vállalatok képviselői. Ez alkalomból a Mehedinti megyei pártbizottság táviratot küldött a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak. A távirat hangsúlyozza: Az alkalmat felhasználva, tájékoztatjuk a Központi Bizottságot arról, hogy a párt által kidolgozott programból ránk háruló feladatokat következetesen megvalósítva, a megye ipari egységeinek munkaközösségei teljesítették és túlszárnyalták a jelenlegi ötéves terv első tíz hónapjának tervfeladatait és vállalásaikat. A tervet a globális termelés tekintetében 110 százalékra teljesítették míg a légyátott árutermelésnél terven felül 70 millió lejt valósítottak meg. A globális termelés növelésének több mint 80 százalékát a munkatermelékenység növelésével érték el. Az elért sikerek annak a lelkesedésnek tulajdoníthatók, amellyel Mehedinti dolgozói, az egész néppel együtt, valóra váltják a párt és az állam bel- és külpolitikáját, annak a lelkesedésnek, amelyet a tömegek kommunista nevelésére Ön által kezdeményezett nagyszabású program és a megyénkben nemrég tett munkalátogatás alkalmával elhangzott útmutatások és kijelölt intézkedések váltottak ki. KÖZÖS KÖZLEMÉNYT írtak alá a Mexikói Kommunista Párt küldöttségének látogatásáról A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában közös közleményt írtak alá a Mexikói Kommunista Párt küldöttségének Románia Szocialista Köztársaságbeli látogatásáról. A közleményt Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára és Arnoldo Martinez Oerdugo elvtárs, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, írta alá. Az aláírásnál jelen voltak a következő elvtársak : Paul Niculescu- Mizil és Gheorghe Panu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjai, a KB titkárai, Gere Mihály, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Ghizela Vass, az RKP KB tagja, Constantin Vasiliu, az RKP KB osztályvezető-helyettese. Aláírás után a két párt vezetője melegen gratulált egymásnak. KÖZÖS KÖZLEMÉNY A MEXIKÓI KOMMUNISTA PÁRT KÜLDÖTTSÉGÉNEK ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN TETT LÁTOGATÁSÁRÓL (a 3. oldalon) TÁRSADALMI MENTŐSZOLGÁLAT Éjfél, a brassói állomáson Rég hazautazott már az ingázók utolsó csoportja is a hatvanezerből, ennyien fordulnak meg naponta a peronon. Az épületben ilyenkor csak azok tartózkodnak, akik csatlakozásra várnak. Csak azok ? Akkor mit keres olyan sok ember az állomáson ? Mire várnak azok a rendetlen külsejű fiatalok ? Miért nincs náluk úticsomag ? Kik azok a virágos kedvű férfiak a vendéglőben ? Hol várja őket aggódva szülő, testvér, feleség, gyerek ? Azon az októberi éjszakán, amikor a vasúti milícia több üzem munkásgárdájának a képviselőivel ellenőrzést tartott az állomáson, száztizenegy olyan személyt talált az épületben, akinek semmiféle oka sem volt arra, hogy ebben az órában itt tartózkodjék. Többen közülük sem személyazonossági igazolvánnyal, sem pénzzel nem rendelkeztek, s bemondott adataikat utólag kellett ellenőrizni. Mit kerestek ezek az emberek az állomáson ? Akadt közöttük olyan is, aki már hosszabb ideje városról-városra szökött az igazságszolgáltatás elől. Tuu Vasile felsővisói lakost országszerte körözte a milícia, ötévi börtönbüntetésre ítélték a közvagyon ellen elkövetett vétségéért. Gudu Nicolae 28 éves brassói lakos ezen az éjszakán az állomás épületében szunyókált. Vagy csak tettette az alvást ? Mit rejtegetett olyan gondosan? Egy gépvédőhuzatot. Rövidesen kiderült, hogy aznap lopta a munkahelyéről s munkatársai már jelentették is a hiányt. Gudu Nicolae értékesíteni szerette volna a lopott holmit az állomáson. Mátéi Leonida 26 éves foglalkozásnélküli mindenféle személyi irat nélkül lézengett a várótermekben. Pénz sem volt nála. Amint mondotta, dragosani-i lakos, az egyik brassói vállalatnál dolgozott, de megunta és ezért otthagyta munkahelyét. Az elszámolás miatt jött vissza Brassóba. Bäier Eugen kolozsvári illetőségű, foglalkozásnélküli még ennyit sem tudott felhozni az állomáson való tartózkodásának magyarázatára. Ploiesti-ről jött egy alkalmi autóval — adta nehezen ellenőrizhető magyarázatát ittlétének. Hová igyekszik ? Hát... Temesvárra. Igen, Temesvárra akar menni ! Célja ? A Bánátba vágyik, ott született. Aki akarja, elhiszi. A tizenhat éves buzáu-i Vasile Ioan minden kérdésre csak azt hajtogatja, hogy ő zenész. Mit keres az állomáson ? Hogy került ide ? Jár-e iskolába ? Nem ad választ. Tíz óra délelőtt, a Patria moziban Ki jár ilyenkor moziba ? Az aki délután dolgozik - válaszolnánk. A brassói Patria moziban azonban mást is tapasztaltak a milícia és a városi KISZ bizottság képviselői egy ellenőrzés során. Milu Gheorghe, a csavargyár ifjú alkalmazottja a kora délelőtti szünetet arra használta fel, hogy „átugorjék“ a legalább három kilométerre lévő moziba és a munkaidő további részét szórakozásra fordítsa. Balla Attila tizenhat éves vasúti szakmunkástanuló aznap szolgálatos volt az otthonban. Neki kellett volna vigyáznia az egész épületre. Anélkül azonban, hogy erre valakitől is engedélyt kért volna, elhagyta őrhelyét s elment mozijegyet venni délutánra. Mitrica Ioan tizenhét éves munkás csoportfelelősének megbízásából tartózkodott a moziban. Gaman loan, az építő-szerelő vállalat csoportfelelőse úgy vélte, hogy a fiút személyi problémái megoldásával is megbízhatja, ha már egyszer a keze alá adták, így Mitrica loan reggel elszállította főnöke lakására az újratöltött aragáztartályt, majd betért a moziba jegyet vásárolni családias érzelmű felettese számára. Hogy a vezető megbízásából végzett lógás milyen hatással lehet a szakmát és a munkaerkölcsöt most tanuló ifjúra, arra nyilván nem gondolt Gáman Joan. •Ugyanezen az ellenőrzésen két régi ismerősükkel is találkoztak a közrend őrei, a húszéves, brassói illetőségű Benedek Gizellával és a 18 éves sepsiszentgyörgyi Bálint Ilonával. Foglalkozása, állása egyiküknek sincs, nem első esetben kerültek csavargásért a milíciára. Ezúttal mindkettőjüket egy egészségügyi intézményben helyezték el orvosi kezelésre. A sok közül két ellenőrzés tapasztalatairól számoltunk be az olvasónak. Mi történt ezután ? A büntetés elől szökő megkezdte a közvagyon megkárosításáért rámért büntetés letöltését. A lopott holmival tetten ért ügyét átadták az igazságszolgáltatásnak. A többiek esetében a társadalom, vagyis a milícia, a hazafias gárdák, az üzemek vezetősége, az ifjúsági szervezet pótolni igyekszik azt, amit a többi fiatal az erkölcsi nevelésben és az életcél kitűzésében általában a szülői házban és az iskolában kap meg. Igyekeznek felderíteni azokat a sajátos körülményeket is - rendezetlen családi viszonyok, erkölcsi vagy szellemi visszamaradottság - amelyek a züllöttséghez vezettek. Igyekeznek emberséges szóval rádöbbenteni őket helyzetük tarthatatlanságára, megmagyarázzák nekik milyen módon válhatnak a társadalom hasznos tagjaivá, hogyan érdemelhetik ki a megbecsülést. A foglalkozásnélkülieknek a munkaerőelosztó irodák olyan állást ajánlanak, ahol megfelelő szakképesítést szerezhetnek. A történteket megbeszélik a munkaközösségekben, azok okulására, akiknek még nem elég szilárd az erkölcsi felfogása. Az ellenőrzés néhány óráját az irányítás, támogatás, a nevelés-felvilágosítás hosszú hónapjai, esetenként évei követik. Kovács Erzsébet