Előre, 1971. december (25. évfolyam, 7485-7511. szám)

1971-12-04 / 7488. szám

XXV. évfolyam 7488 sz. 6 oldal íra 30 báni 1971. december 4., szombat TIZENEGY HÓNAP ÚTRAVALÓJA Beszélgetés IOAN BORDAN elvtárssal, az RKP Brassó megyei bizottságának titkárával a megye üzemeinek munkájáról, az új esztendő előkészítéséről A brassói üzemekben alkalmam volt meggyőződni arról, hogy a mun­kás, bár szorosan csak a géprész öntése, megmunkálása tartozik reá, például a gépgyárban, munkáját nem választja el a gazdasági tevékenység politikai célkitűzéseitől, a részt az egésztől, attól, hogy nem mindegy milyen körülmények között, mikor, hogyan tesz eleget kötelezettségének, mert nemzetgazdasági tervet teljesít, bizonyítványt állít ki iparunk műszaki-minőségi színvonaláról, pontosságáról, meg­bízhatóságáról. S ha a gazdasági termelő tevékenység szervezői, vezetői elmulasztják kötelességük teljesítését, ha nincsenek meg az ütemes, kiegyensúlyozott termelés feltételei, a munkások szóvá te­szik, igénylik a megfelelő megoldásokat. — Minek tulajdonítja, titkár elv­társ, ennek az érett, kommunistá­hoz, öntudatos munkáshoz feltétle­nül hozzá tartozó magatartásnak a megnyilvánulását, talán több he­lyen és több alkalommal, mint ed­dig, és a megyei pártbizottság ho­gyan tereli az erőfeszítéseket még inkább ebbe az irányba, vagyis ar­ra, hogy Brassó megye üzemeinek dolgozói Nicolae Ceaușescu elvtárs javaslatai, az azóta napvilágot lá­tott pártprogram szellemében dol­gozzanak, szélesítsék politikai-ideo­lógiai látókörüket, cselekedetük, magatartásuk még inkább kommu­nistákká, még inkább igaz, embersé­ges emberekké tegye őket.­­ Mindenekelőtt annak, hogy az új történelmi szakaszban, a sokolda­lúan fejlett szocialista társadalom építésének időszakában, amelynek programját a X. pártkongresszus dolgozta ki, növekszik a pártszer­vek­ és szervezetek szerepe, felelős­sége a gazdasági élet irányításában. Ez a növekedés csak ebben az irány­ban történhetett,­ még inkább tuda­tosítottuk az emberekben, a dolgo­zókban azt, hogy munkájukkal, an­nak eredményével, a termékkel, magatartásukkal, egész életükkel politizálnak, mindez együttvéve ha­tározza meg, hogyan tesznek eleget egyének és munkaközösségek a kö­telezettségüknek, miképpen teljesí­tik a nemzetgazdasági tervet, ho­gyan gazdálkodnak hazánk termé­szeti kincseivel, milyen teret terem­tenek a hatékonyság növelésére a termelőmunka valamennyi terüle­tén. Persze, az eredményeket is csak ezzel mérhettük, és ezzel is mérjük. Az iparvállalatok jó munkáját te­kintjük a párt iránt, a párt politiká­ja iránt kifejezett legőszintébb el­ismerésnek. Azt, hogy a megye ro­mán, magyar, német és más nemze­tiségű dolgozói egész esztendőn át becsülettel eleget tesznek a termelés követelményeinek, teljesítik a me­gyére háruló tervek valamennyi mutatószámát, ha kell több munka, áldozatok árán is. A megye ipara 5 nappal hamarabb teljesítette a ti­zenegy havi tervet s ez megterem­tette az előfeltételt az évi vállalás valóra váltásához. Pedig nem keve­sebb, mint 442 millió lej értékű ter­ven felüli termelésről van szó és sokat mond az is, hogy nem egy vállalatban már kilenc hónap alatt túlteljesítették a vállalások némely pontját, ötven millió lejjel számí­totta túlszárnyalni a megye az áru­alapnak szánt juttatásokat, a válla­lást tíz hónap alatt letudtuk, 1100 lejjel szándékoztunk növelni az egy főre számított termelékenységet, az eredmény már 8,8 százalékkal több, a termelési költségeket pedig 47,5 millió lejjel csökkentettük a vál­lalt 31 millióval szemben és végül 132 millió lej terven felüli jövedel­met értünk el 85,5 millió helyett. Persze, minderről nem beszélhet­nénk most, ha nem hoztuk volna meg idejében a kellő intézkedése­ket a műszaki-anyagi feltételek, az emberi potenciál, kezdeményezés kiaknázására. Már az esztendőt így kezdtük. Nicolae Ceaușescu elvtárs az év elején meglátogatott néhány üzemet, elbeszélgetett az emberek­kel. A pártszerveknek és szerveze­teknek adott útmutatásai nagy se­gítségünkre voltak a politikai-gazda­sági tevékenység legfőbb célkitűzé­seinek közelebbi meghatározásában, a hatékonyság növelésében.­­ Nem egy gyárban hallottam, hogy a gazdasági hatékonyság nö­velését a teljes gazdasági tevékeny­ség minőségének megjavítása felől Riportot, képet, hírt közöltünk már az elmúlt napokban az ötvenéves brassói tehergépkocsi-gyárról. Ez­úttal megint egyik legfrissebb ké­pen mutatjuk be az országos hírű brassói nagyüzem termékeit, a több mint húsz országba eljutó tehergépkocsikat, melyekből ne­gyedmilliónál sokkal több elhagyta már eddig az üzemet, hiszen a 250 000,-nél augusztusban tartot­tak, próbálják megközelíteni. A megyei pártbizottság kezdeményezésére tör­ténik-e ez, s ha igen, hogyan irá­nyítja az egyes gyári munkaközös­ségeket, hogy ezen belül is a leg­hatásosabb oldalakról és eszközök­kel „támadjanak“, természetesen az időszak, a feladatok követelményei szerint. — Március 3-án aktívaülést tar­­­­tottunk, ahol a vállalások teljesíté­sének lehetőségeit vitattuk meg. Akarva-akaratlanul, de teljes jelen­tőségükben feltárultak az anyagfo­gyasztási normák problémái, mint­hogy azok azonnali intézkedést követeltek. .A szakemberek felülvizs­gálták a fajlagos fémfogyasztást, kü­lönösen a nagy fémfaló üzemekben, a traktor-, a golyóscsapágy-gyár­­ban, a szecselevárosi Electropreci­­ziában, a rozsnyói szerszámgépgyár­ban, a brassói szerszámgyárban, a Hidromecanicában, a zemyesti 6 Barabás Gizella (Folytatása a 3. oldalon) EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN KEDDEN ÉS SZERDÁN zajlott le Varsóban, a Lengyel Nép­­köztársaság fővárosában a Varsói Szerződésben részt vevő országok külügyminisztereinek tanácskozása, amely az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészíté­sével összefüggő kérdéseket, vala­mint más közös érdekű problémákat vizsgált meg. A tanácskozásról ki­adott közleményt e lapszámunkban közöljük, a benne foglalt nagyjelen­tőségű problémákkal még lesz alkal­munk bővebben foglalkozni, itt most állapítsuk meg elsősorban azt, hogy az annyi szenvedést, válságot és gyötrődést túlélt Európa népeit sem­mi sem foglalkoztatja annyira, mint a földrész békéjének és biztonságá­nak kérdései. Ám hiba lenne azt hinni, hogy ezek a problémák kizá­rólag csak az európai népeket ér­deklik. Európa békéjének és bizton­ságának szavatolásában egyaránt érdekelt a világ valamennyi országa és népe. A földrészünk békéjével és bizton­ságával kapcsolatos kérdések évek óta állandóan napirenden szerepel­nek. Megbeszélések tárgyát képez­ték ezek a problémák most leg­utóbb kontinensünk vezető politiku­sainak találkozóin is­­példaként em­líthetjük Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárának, Bulgária Népköztársaság Államtaná­csa elnökének, valamint Sztanko Todorov, Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének moszkvai tárgyalásait, Sztanko Todorov láto­gatását Budapesten, Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter megbe­széléseit a szovjet fővárosban, vala­mint Jozef Winiewicz lengyel kül­ügyminiszter-helyettes látogatását Né­metország Szövetségi Köztársaságá­ban­, akárcsak a közéleti személyisé­gek vagy különféle társadalmi és po­litikai szervezetek képviselőinek nem­zetközi összejövetelein. (Ezekben a napokban ülésezik Firenzében az eu­rópai biztonság kérdéseivel foglalko­zó nemzetközi ifjúsági értekezlet, a­melyen részt vesz egy román ifjú­sági küldöttség is.) Meg kell állapí­tanunk, hogy Európában az utóbbi években jelentős lépések történtek egy reálisabb politika érvényesítésé­nek útján, a háború után kontinen­sünkön meghonosodott realitások el­ismerésének az útján, ami feltételezi a jelenlegi határok, az összes álla­mok független létének tiszteletben tartását, beleértve a két német ál­lammal való kapcsolatok rendezését is. Jelentős lépés volt ezen az úton a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyel NK és az NSZK között megkötött szerződés, akárcsak a Nyugat-Berlin kérdésében létrejött megállapodás, amelyeknek nyomán ma már a nyugat-európai politiku­sok többsége is azt vallja: megér­tek a feltételek az összeurópai kon­ferencia konkrét előkészítéséhez, ezért a kétoldalú megbeszélésekről rá kell térni a többoldalú előkészítő tárgyalásokra. ,,ROMÁNIA — amely napjainkban diplomáciai kapcsolatokat tart fenn 94 állammal és gazdasági kapcsolatokat a világ több mint 100 országával — síkra száll az összes államokkal való szé­les körű együttműködésért, társadal­mi rendszerre való tekintet nélkül." Nicolae Ceausescu elvtárs szavait idéztük abból az interjúból, amelyet Fausto Fernandez Ponte újságírónak, az Excelsior című mexikói lap külpo­litikai szerkesztőjének adott. Külpo­litikánknak ez a sarkalatos elve ki­tartó és dinamikus politikai, diplo­máciai, gazdasági és más jellegű te­vékenység révén valósul meg a gya­korlatban. Tények, események, ak­ciók hosszú sora bizonyítja ezt hét­ről hétre. Az említett interjúban Nicolae Ceausescu elvtárs hangsú­lyozta, hogy Románia különös gon­dot fordít az együttműködés állandó Székely László (Folytatása az 5. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN • MŰVELŐDÉS • SPORT (2. oldal) Műsorkalauz (4. oldal) • LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK (5. oldal) portré alá odaki­­vánkoznának a szá­­­mok. Valahogyan így : rekordhozam búzá­ból, megyei elsőség bur­gonyából, vagy országra szóló siker répából. Mikó­­újfaluban nincs ilyen re­kord és a főmérnök, Tokos József talán már nem is álmodik erről. Kora reggeltől késő es­tig kint van a mezőn, szervez és irányít (Bán Mihálynak, a községi pártbizottság titkárának a véleménye : a főmér­nök a szövetkezet lelke), esténként pedig gyakran beül a székházba és vár­ja a tanítványokat. Pro­pagandista és szakkör­vezető egyszemélyben. Tizenegy éve... - Nem nehéz? - Nem könnyű, de mindig is­­ óvakodtam a számok magányától. Az embereknek termelünk (magunknak), a társada­lomnak és az emberek­kel termelünk. A mi vi­szonyaink között talán az átlagnál is nyomatéko­sabban jelentkezik ez a kapcsolat - igény... - Mit jelent a „mi vi­szonyaink között"? - A dombvidéket, ahol a gépek még csak rész­ben segíthetnek, de ahol a részsegítség ellenére egészében bizonyítani kell és ahol bár adottak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás feltételei, de keményebben meg kell küzdeni.­­- És többet is kell magyarázni? - Ezt nem mondhat­nám. Magyarázásra vi­szont szükség van lépten­­nyomon. Sokszor a me­zőn elejtett félmondatos megjegyzések igénylik a folytatást. Politikai kö­rön vagy éppen egy szakmai előadáson. Eset­leg ott a helyszínen. S gyakran előfordul, hogy egy félmondatos észrevé­tel kapcsán jutunk el oda, amit úgy fogalmaz­hatnánk : pártunk agrár­politikájának értelmezése, megértetése... és nem egyszer egy szűk érte­lemben vett politikai kér­dés boncolgatása vezet el az agrotechnikához... - És az eredmények? - Túl nagy számunkra - csak megyei viszony­latban számítva is - mondjuk a szentléleki, csernátoni mérce. Gyűlé­seken viszont mégis fi­gyelmesen végighallgat­juk, mit hogyan csinál­nak, hiszen tanulni így is lehet. Nehezebb, ami­kor egyik-másik tag az­zal hozakodik elő : Szentléleken mennyit ér a munkaegység? De a dialógusról így sem mondhatunk le. Az elég­tételt, a munka elégtéte­lét viszont a mi szeré­nyebb eredményeink nyújtják. És tudnunk kell e sikereket is értékelni.­­ Mit tart az év leg­számottevőbb eredmé­nyének? — Emberileg azt a vál­tozást, amely a munká­hoz való viszonyulásban tapasztalható. Azt, hogy a gépkezelők lépten-nyo­­mon érdeklődnek, meny­nyi a hektáronkénti ter­melés, meglesz-e a terv, mennyi burgonya jár a globális akkord alapján stb., stb. Új érdeklődési kör ez, amivel a korábbi években nem találkoz­tunk. S ha e kérdésekre válaszol a szakember, ak­kor már politizál is, hi­szen a növekvő érdekelt­ség megteremtése része, fontos eleme a pártve­zetőség által foganatosí­tott intézkedéseknek. .. Gazdasági vonatkozás­ban a hozamok a terv körül alakulnak. Legje­lentősebb eredményünk a takarmánytermesztés si­kerében van. Nyolcvan százalékkal több takar­mányt takarítottunk be, mint a megelőző évben. Talán ezzel sikerül meg­alapozni a zootechnikai termelést. Úgy, ahogyan régóta szeretnék... - Problémák? - Van egy fontos te­rület, ahol megítélésem szerint még nem sikerült előbbre jutnunk. Azaz ér­demlegesen előbbre jut­nunk. Ez is egy viszonyu­lás,­ kérdés, a közva­gyonnal szembeni maga­tartás problémája. Nem mondhatnám, hogy jelen­tősebb lopások történtek, de még mindig dívik a lopkodás. Egyesek vala­hogyan nem érzik eléggé a tulajdonosi szerepet. Ennek magyarázata új­ból politikai kérdés­­ is, s nyilván téma a politikai körökben, de a szakmai előadásokon is. A neve­lés fontos eszköze azon­ban azoknak a leleplezése is, akik egyéni tulajdonuk­nak tekintik a közös va­gyont. És persze a veze­tés keretében is határo­zottan szót kell emel­nünk az olyan felfogá­sokkal szemben, amelyek a saját érdekeket helye­zik a közös elé... - Akad erre példa? - A tél folyamán ta­pasztaltuk, hogy lopják a tejet. Kicsiben, literen­ként, de... Az ellenőrzés során kiderült, hogy az ellenőrző bizottság elnök­nője is közöttük van. So­kan úgy vélekedtek, nem kell ügyet csinálnunk eb­ből. A közvélemény elé vittük a problémát és azt hiszem, jól cselekedtünk. Mert így esetleg mások is jobban vigyáztak a kannák „tisztaságára"... ★ A beszélgetést egy be­jelentés szakítja meg. Megint baj van a silózó géppel. Tókos József a helyszínre siet.­ A községi pártbizottságon mondták el, hogy párttagként is példamutató. A gazda­sági komisszió keretében sokat tesz azért, hogy nemcsak Mikóújfaluban, hanem a községhez tar­tozó Málnáson és Bük­szádon is előbbre lépje­nek. Hasonló felemel­kedésre. .. Flóra Gábor ÉRTENI ÉS MEGÉRTETNI... Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság • Riport • Novella • Versek • Egy teljes kisregény • Tudomány • Gyermekmelléklet • A müncheni olimpia előkészületei • Hasznos tudnivalók • Háztartási tanácsadó • GAZDAG ILLUSZTRÁCIÓK az ELŐRE 1972-es NAPTÁRÁBAN 320 OLDAL A TAVALYI 288 HELYETT ÁRA VÁLTOZATLANUL 10 LEJ RÖVIDESEN MEGJELENIK • KÉRJE A LAPKIHORDÓKTÓL • KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL N NICOLAE CEAUSESCUNAK, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK ÜZENETE az európai biztonság kérdésével foglalkozó firenzei ifjúsági konferenciához Rendkívül kellemes feladat számomra, hogy szívélyes üdvöz­letemet küldjem és a legjobb kívánságaimat fejezzem ki önök­nek, az európai biztonsággal foglalkozó ifjúsági konferencia részvevőinek, azon ifjú nemze­dék küldötteinek, amely bekap­csolódott a haladó erők harcá­ba az európai együttműködés és egyetértés légköre meghonosítá­sáért, bolygónk biztonságáért és békéjéért. Az új, szocialista rendszer megteremtésének hatalmas építő­művét folytatva, Románia követ­kezetesen síkraszáll az összes or­szágokkal való sokoldalú együtt­működés fejlesztéséért, társadal­mi rendszerre való tekintet nél­kül, a konfliktusokat és feszült­séget szülő, a békét fenyegető gócok felszámolásáért, a konti­nens biztonságának megteremté­séért és azért, hogy haladéktala­nul gyakorlati intézkedések tör­ténjenek az e nemes célnak szentelt összeurópai értekezlet összehívása érdekében. Nagyra értékeljük azt, hogy a dolgozó és tanuló ifjúság nap­jainkban jelentős társadalmi erőként lép fel a szabadságért, a békéért és a haladásért, a tár­sadalmi megújító változásokért, a jobb és méltóbb életért vívott harcban. Örömmel állapítjuk meg, hogy az ifjúsági mozgalom fejlődése, a korszakunk nagy célkitűzéseinek magaslatára e­­melkedő millió és millió fiatal politikai aktivizálódása egyre erőteljesebben tükröződik azok­nak az akcióknak a területén is, amelyek a biztonság megterem­tésére és a kooperáció fejleszté­sére irányulnak az európai kon­tinensen. Az ifjúság boldog jö­vőre irányuló törekvései elvá­laszthatatlanul kapcsolódnak e célkitűzéshez. Az ennek szentelt ifjúsági találkozók, összejövete­lek és akciók a legkülönbözőbb politikai és ideológiai orientá­ciójú fiataloknak azt az elhatá­rozását tanúsítják, hogy együttes erővel megóvják kontinensünket,­ egy újabb háborútól, erélyesen­­ küzdenek az enyhülés és a biz­­­­onság megvalósításáért Európá-­ ban és szerte a világon. Igen­ fontosnak tartjuk, hogy az ös­­­­szes haladó erők szorosan össze-* fogjanak, határozottan fellépje-­ nek a nemzeti függetlenség és a szuverenitás, a teljes jogegyenlő-­ ség, a belügyekbe való be nem­ avatkozás és a kölcsönös előnyök­­ elveinek érvényesítéséért az ál-­­ lamközi kapcsolatokban. Ti, fiatalok értékesen hozzá­járulhattok a népek harcához az uralom és a diktátum imperialis-­­­ta politikája ellen, minden nem­zet azon jogának tiszteletben tartásáért, hogy szabadon és ön­állóan döntsön sorsáról, az erő­szak és az erőszakkal való fe­nyegetőzés kiküszöböléséhez a nemzetközi kapcsolatokból, a katonai tömbök és támaszpon­tok felszámolásához, az általános leszerelés és elsősorban a nuk­leáris leszerelés megvalósításá­hoz. A romániai ifjúság az egész néppel együtt határozottan küzd a gazdaság, a tudomány, a kul­túra fejlesztéséért, szocialista hazája sokoldalú haladásáért, és mindenben hozzájárul az európai és a többi kontinens népeivel, az összes országok haladó ifjúságá­val való baráti és együttműkö­dési kapcsolatok bővítéséhez az egész emberiség biztonsági, ha­ladás- és béketörekvéseinek meg­valósításához. Teljes sikert kívánok az önök konferenciájához, és meggyőző­désem, hogy értékesen hozzájá­rul az ifjúság együttműködésé­nek fejlesztéséhez a népek közös harcában az enyhülés, az együtt­működés, a béke és a biztonság légkörének megteremtéséért Eu­rópában és az egész világon. NICOLAE CEAUSESCU ROMANIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG Államtanácsának elnöke MÁR TERMEL AZ ÚJ CSÍKSZEREDAI FONODA A novemberi nagy sürgés-forgás, amelyről annak idején részletesen be­számoltunk, végül is a kitűzött időre, december elsejére, meghozta gyümöl­csét: helyükre kerültek a gépek, mel­léjük­ álltak a munkásnők és termelni kezdett Csíkszereda sorrendben har­madik, de legkorszerűbb könnyűipari egysége, a gyapjúfonoda. Ezzel le­zárult egy hosszabb — de az alkal­mazott, modern építkezési technoló­gia, szerelési eljárások következtében viszonylag mégis rövid — időszak, építők, szerelők büszkén jelenthették­ feladataikat határidőre teljesítették. Hajdú Zoltán igazgató társaságá­ban járjuk a még festékszagú rész­legeket. A csarnokok teljes egészé­ben előregyártott elemekből készül­tek, a világítótestek nappali fényt árasztanak, a levegő hőmér­sékletét, nedvességtartalmát bonyo­lult berendezések szabályozzák. A vadonatúj gépek nagy része a hazai könnyűipari felszereléseket gyártó üzemek: a kolozsvári Unirea, a ma­rosvásárhelyi IUIU és a Metalotehni­­ca, a bukaresti Tehnometal munkakö­zösségét dicséri. Van itt olyan beren­dezés is az előkészítő részlegen, amely a legmagasabb és egyedülálló színvonalat jelenti országosan az iparágban. Nyugodtan lehet állítani, hogy a most beindult Csíkszeredai gyapjúfonoda a legkorszerűbb igénye­ket elégíti ki. — Nem lesz könnyű dolgunk — mondja az igazgató — hiszen dol­gozóink átlagos életkora 19 év, 95 százalékuknak ez az első munkahe­lye. Tapasztalatról jóformán nem lehet beszélni. De mégis bízom a fiatal munkaközösségben, bátran ki­jelenthetem, hogy feladatainkat, a tervet teljesítjük. Különben a gyapjúfonoda jóval a tervezett kapacitás fölött kezdte meg december elsején a termelést. Az ere­detileg tervezett 1000 tonnát újabb 500 tonnás kapacitással tetézték meg. A jövő év első felének a végén indul a második szerelési sza­kasz kapacitása, menetközben ter­melni kezdenek a festöde vonalai is. Jelenleg 670 a gyár alkalmazottai­nak a létszáma, a teljes üzembehe­­lyezéskor azonban körülbelül 1800 ember termeli három váltásban a ki­tűnő minőségű fonalat. Mert a minőség már most is első­osztályú, főleg a nyersanyag és a gépek jóvoltából. A Lovinesti­ ről ér­kező hófehér melana a precíz gépek hosszú során alakul át az országban gyártott legfinomabb, legvékonyabb fonallá: ebből 45 méter csak 1 gram­mot nyom. S bár csak most kezdik a tulajdonképpeni munkát, mert eddig Vidombákon, Szebenben, Székelyud­­­varhelyen inkább tanultak, mint ter­meltek, a fiatal lányok mégis ügye­sen és magabiztosan vigyáznak a sokszázezer lejt érő gépek működé­sére. Igaz, egyelőre többen állnak a gépek mögött, kisebb az egy főre eső orsók száma, de ahogy a mozdula­tok egyre jobban beidegződnek és a belső feszültség felenged, úgy kapja meg mindenki a végső kiszolgálási zónát, egy ember 408 orsó zavarta­lan működését ellenőrzi majd. A gépek között szorgoskodó fia­tal lányok, segédmesterek, mesterek, mérnökök, a Csíkszeredai és a Har­gita megyei könnyűipar újabb modern egységének tervszerű működésén dolgozva, egyben kifejezik hálájukat pártunknak és kormányunknak ezért az újabb nagyszerű üzemért, az újabb munkalehetőségért. Kálmán Gyula ­ A jövő évben műtrágyakombi­­nát, autoklavizált sejtbeton-gyár és kavicsbánya kezdi meg működé­sét Ialomița megyében. Ennek nyo­mán a megye ipari termelése meg­kétszereződik. Az ötéves terv to­vábbi gazdasági objektumai : szi­vattyúgyár, műbőrgyár, kötöttáru­­gyár, acélszerkezetgyár, konzerv­gyár, cukorgyár, olajgyár. Vala­mennyi rendeltetése hasznosítani a munkaerőt és a Buragan természe­ti kincseit. A meglevő ipari egy- Iparvállalatokból jelentők cégeket tovább fejlesztik , például a calarati-i cellulóz- és papírkom­binátot kartongyárral egészítik ki. A helyi ipar új kapacitásai segítsé­gével a tervidőszak végére csaknem 185 millió lej össztermelést reali­zál. Ialomița megye tehát nem­csak mezőgazdasági, hanem jelen­tős iparvidék lesz. ■ A tamásdi (Temes megye) ház­tartási üveggyár, amely termé­keinek több mint a felét küldföld­­re szállítja, teljesítette egész évi exporttervét. A gyár jó minőségű termékeit egyaránt értékelik Ang­liában, Ausztriában, Kanadában, Németország SZK-ban, Hollandiá­ban, az USA-ban és sok más or­szágban.

Next