Előre, 1972. február (26. évfolyam, 7536-7561. szám)

1972-02-01 / 7536. szám

ELŐRE 2. oldal • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • A TEMESVÁRI UNIVERSITATEA TOVÁBBRA IS AZ ÉLEN V­asárnap este a kolozsvári Sportpalotában véget ért az A-osztályú női kézilabda baj­nokság harmadik és egyben leg­fontosabb teremszakasza, amelynek műsorán több rangadó jellegű ta­lálkozó szerepelt az első hely és a kiesés elkerüléséért vívott harc szempontjából. Legjobb női kézi­labda csapataink vetélkedője ezzel túljutott a bajnokság félidején. A tavaszi szezonban még 12—12 sza­badtéri forduló várja az együttese­ket, így tehát a táblázat jelenlegi állása, valamint a játékosok mosta­ni formája után nem lehet jóslások­ba bocsátkozni. Az eddigi szerep­lések után a mezőnyből kiemelke­dett a Temesvári Universitatea tel­jesítménye, eredményes játéka. A Bega-parti együttes, miután izgal­mas rangadón 16:12 (8:8) arányban nyert legveszélyesebb vetélytársa, a Bukaresti Universitatea elen, a következő fordulóban még imponá­­lóbb fölénnyel 18:11 (13:4) arány­ban győzte le a Bukaresti IEFS csapatát. Mindkét találkozón a te­mesvári lányok mozgó védelmi fala áthatolhatatlan akadályt jelentett ellenfeleinek, míg támadásaikat vál­tozatos, gyors, helycserés akcióik­kal, legtöbbször góllal fejezték be. Ha az első helyért folyó küzde­lem pillanatnyilag valamennyire is tisztázódott, a táblázat alján a hely­zet tovább bonyolódott. Még nincs biztos kieső­jelölt, az utolsó négy helyen álló csapat mindegyike Ko­lozsváron 2, illetve 3 pontot szer­zett. Legjobban a Kolozsvári „U“ szerepelt, amely döntetlent harcolt ki (15:15) a Bukaresti IEFS ellen, (a fővárosiak 15 másodperccel a be­fejezés előtt egyenlítettek Boh­oia­­nu révén) majd a Székelyudvarhe­lyi Vointa ellen szerzett két érté­kes pontot ( 13:8 (4:5). Dicsérőleg kell szólnunk a Buhuci-i Textila szerepléséről is, annál is inkább, mivel ez az együttes felkészülési nehézségekkel küzdött. A találkozók színvonala általában a temesvári összecsapások nívója alatt volt, a legtöbb csapat egyik napról a másikra hullámzó teljesít­ményt nyújtott. Ezzel szemben ez­úttal kitűnt néhány kapuvédő, mint például Simó Erzsébet (Temesvári Universitatea), Lucresia Anca (Bu­karesti Universitatea), vagy pedig a buhusi-i Lidia Stan. Ugyancsak a pozitív jelenségek között említ­hetjük azt, hogy csökkent a sza­bálytalanságok száma. A játékosok már nem játszottak olyan durván, mint tíz nappal ezelőtt Temesvá­ron. Radványi Pál Kolozsvá­ r tudósítás KÉZILABDA A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA TIZENÖT FORDULÓ UTÁN: 1. Temesvári Universitatea — 28 ponttal; 2. Bukaresti Universitatea — 25 ponttal; 3. Bukaresti IEFS — 20 ponttal; 4. Marosvásárhelyi Muresul; 5. Buhusi­i Textila; 6. Brassói Rulmentul — egyaránt 14—14 ponttal; 7. Bukaresti Rapid — 11 ponttal; 8. Székelyudvarhe­lyi Voința — 9 ponttal; 9. Kolozsvá­ri Universitatea — 8 ponttal; 10. Bukaresti Confectia — 7 ponttal. A bajnokság folytatására ápri­lis másodikától kerül sor. DÖNTÖTT A NOB A SÍZŐK ÜGYÉBEN • Szapporóban az olimpiai láng • A kiadós hava­zás sok gondot okoz • Valamennyi küldöttség meg­érkezett az olimpiai faluba • Megkezdte munkálatait a NOB ülésszaka Szapporóban rövid napsütés után megint havazott. A meteorológu­sok pedig — előzetes ígéreteik ellenére — továbbra is hóviha­rokat jeleznek. Az most már biztos, hogy az utóbbi 5—6 olim­pia hagyománya megtörik, nem lesz baj a hóhiánnyal. A versenypá­lyákat mindenütt másfél-két méteres hótakaró borítja, s a szervezőknek nagy gondot inkább a pályák és az utak tisztítása okoz. A síedzéseket vasárnap el kellett halasztani, sőt egy autóbuszt, amely francia sízőket szállított, különleges hóeltakarító a­­lakulatnak kellett kimentenie a be­havazott, hótorlaszos országútról. Csupán a műkorcsolyázók és jégko­­rongozóknak volt mindegy az idő­járás. A fedett jégpaloták kupo­lái alatt teljes gőzzel folytathatták felkészülésüket. Részben a bob-ver­senyzők is akadálytalanul végezhet­ték lesiklásaikat. A legjobb időket a svájci és nyugatnémet versenyzők érték el az utóbbi lesiklások során. Panturuék új korcsolyatalpakat sze­reltek fel, s emiatt a kilencedik leg­jobb időt érték el bob-kettesben. Tokióban és Szapporóban sor ke­rült több formaellenőrző barátságos jégkorong mérkőzésre. íme az ered­mények : Csehszlovákia — Svájc 7:2; USA — Lengyelország 7:5 ; Cseh­szlovákia — USA 4:1 ; Lengyelor­szág — Svájc 8:4. Mint ismeretes, a 11 benevezett jégkorong válogatott, február 3-án és 4-én első selejtezőt játszik egymással — s a győztesek az 1—6. helyért, a vesztesek a 7—11. helyért mérkőznek. A Szovjetunió csapata játék nélkül már részvevője a hatos döntőnek. A kedvezőtlen időjárás ellenére amelyben hétfőn ismét változás állt de Szapporóban ünnepi hangulat u­­ralkodik. Hétfőn az utolsó zászlókat is felvonták, s ezzel teljes a XI. téli olimpia mezőnye. Kezdődhetnek a versenyek. Szombaton meghitt ünnepségre ke­rült sor Szapporóban. Egy japán sportoló küldöttség kíséretében meg­érkezett az olimpiai láng, amely a megnyitó napjáig a polgármesteri hivatal székházának épülete előtt ég három urnában. Ebből az alkalom­ból az épület homlokzatára a japán himnusz akkordjai közben felhúzták Japán és Hokaidó sziget zászlaját. Vasárnap a Park szállóban meg­kezdte munkálatait a NOB üléssza­ka. Avery Brundage, a NOB elnöke köszöntötte a részvevő országok kül­dötteit, majd a különböző bizottsá­gok beszámolóira került sor. Az ü­­lésszak munkáját fokozott érdeklődés kíséri. Bár az első két napon általá­nos problémák szerepelnek napi­renden, nyíltan vagy titokban min­denki a megnyitó előtti napok vár­ható fejleményeit taglalta. Tény, hogy NOB-ülésszakot ilyen nagy fe­szültség rég nem előzött meg, mint­hogy a megnyitó előtti napon kel­lett döntenie a sízők amatőriz­­musának i­t­en. A vizsgálatok­kal megbízott bizottság erre vo­natkozó referátumát a NOB végre­hajtó bizottsága már megvizsgálta, s terjesztette a közgyűlés elé megvi­tatás és határozathozatal végett. Mi­vel a beszámoló tartalmát a legmé­lyebb titokban tartották, teljes volt a bizonytalanság, amit csak foko­zott Brundage megérkezésekor mon­dott nyilatkozata, amely megfigye­lők szerint semmi újat, változást nem tartalmazott a NOB elnöké­nek korábbi nyilatkozataival szem­ben. — Ami az alpesi sízők kizárását illeti — mondotta Brundage — semminemű döntés nem született. Kétségtelen, hogy vannak sízők, akik megszegték az amatőrizmus szabá­lyait, de ezek csak akkor kerülnek fekete listára, ha valóban bebizo­nyosodnak a felhozott vádak. Az is igaz, hogy néhány esetben, a szak­­szövetségek felelős beosztású embe­rei a fő bűnösök. Az elnök a továb­biakban megismételte korábbi állás­pontját : „Az olimpia szabályait nem én dolgoztam ki, viszont őr­ködnöm kell tiszteletben tartásuk fe­lett. Most is, akárcsak 50 évvel ez­előtt két sportoló kategória létezik , az egyik kedvtelésből sportol, a má­sik a sportot kereseti lehetőségként fogja fel. Ezeknek nincs helyük az olimpián !“ Nyilatkozott Mark Hodler, a Nem­zetközi Sí Szövetség elnöke is : „Az elmúlt napokban több hivatalos sze­mélyiséggel vitattuk meg az alpesi sízők ügyét, s valamennyien egyön­tetűen óhajtották, hogy senkit ne zárjanak ki a versenyből. Ha erre mégis sor kerül, a bizottságnak meg kell hallgatnia a „vádlottak“ ér­veit is“. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a NOB csak az osztrák Karl Schranzot zárta ki az olimpiáról, a többiek indulhatnak a versenyeken. Sokan tették már fel a kérdést — tudós történészek is, nemcsak heves, mindent tudni akaró szur­kolók —, honnan ered­ a jégko­rong, hol játszották először, egy­szóval mikor és hol „találták fel"? Az elfogult vagy kevésbé elfo­gult sporttörténészek igyekeztek választ adni, sajnos, mindmáig nem sok sikerrel. Akárcsak a lab­darúgás esetében, a jégkorong ős­történetével kapcsolatban sem tu­dunk semmi biztosat tehát. A leg­gyorsabb, a legférfiasabb, s ha nem is a legnépszerűbb, de mil­liók szerint a leglátványosabb csa­patjátékért, amelyhez fogható leg­feljebb az öt kontinensen uralko­dó labdarúgás, a sportok királya, két földrész több országa vetélke­dik. .. Az alábbiakban erről is lesz néhány szó. Mindenek előtt tudnunk kell azt, hogy a jégkorong azon kevés sportágak közé tartozik (talán ezért terjedt el csak a legutóbbi, a modern időkben), amely meg­követeli, hogy a játékos nem egy, hanem két sporthoz, pontosabban a korcsolyázáshoz és mondjuk úgy a tulajdonképpeni hokihoz, tehát a korong bottal való kezeléséhez értsen. Ha meg akarunk tudni valamit múltjáról, akkor e kél­l sokáig, s még ma is egymástól teljesen függetlenül is létező — sportág történetével kell fog­lalkozni, hogy megtaláljuk azt a helyet, helyeket, ahol egymásra találtak, örökre összeötvöződtek. Próbáljunk cikksorozatunk első részében ennek utánanézni. A szakirodalom előszeretettel említi, hogy a British Museum­­ban létezik Afrasziab perzsa u­­ralkodónak egy szobrocskája, a­mint gyeplabda mérkőzésen vesz részt. A gyephokinak ez a faj­tája, az úgynevezett sogan a ké­sőbbiekben elterjedt játék volt az ógörögöknél, de nyomait fel­fedezhetjük a középkor Európá­jában is. A történészek úgy vé­lik, hogy a hoki szó (a magya nyelv az angolból kölcsönözte, a hockey szót magyarította), amely a későbbiekben a bottal játszót labdajátékok megnevezéseként terjedt el, éppen Franciaország­ban született meg, s a pásztor­botot jelentő hoquet-ból szárma­zik. Az utalás a korongozók, gyeplabdázók botjának is a pásztorok „szerszámának" hason­lóságára nyilvánvaló... Megegyezhetünk tehát abban, hogy a gyeplabda, amely ma is olimpiai sportág, különösen Pa­kisztán és India tűnik ki műve­lésében, de újabban Európában ismét híveket hódít magának, mindenképpen a jégkorong előd­jeként kezelhető... Ezek után lássuk a korcsolyá­zás történetét. A régészek sze­rint a korcsolya, a csontból ké­szült, nem is tartozik a legrit­kább leletek közé. Persze, nem a Szaharában, hanem az északi államokban. Arra is vannak bi­zonyítékok, hogy az észak-ameri­kai indiánok is ismerték a kor­csolyát — szintén a csontból ké­szültet. Az első nem csontból ké­szültekre (hisz nekünk is van­nak bizonyítékaink arra, hogy a csíki és a gyergyói medencében fából készítettek „korcsolyát“ már a legrégibb időkben) való utalásokat a XII. századi kró­nikákban olvashatjuk. Az an­gol Fitz Stephen például 1174- ben kelt krónikájában meg­jegyzi, hogy az ifjú londoniak korcsolyán csusszanva szállnak egymással harcba, s így készül­nek a háborúra. Két évszázaddal később már a hollandok is kor­csolyáznak, s nem telik el sok idő, a befagyott folyók, csator­nák jegén valóságos nemzeti sporttá növi ki magát. Jelentős pillanat még a kor­csolya történetében 1772, amikor Robert Jones tüzérhadnagy meg­szerkeszti első korcsolya szakta­nulmányát, s megszületnek Lon­donban az első korcsolya-klubok. A döntő lépés mindennek el­lenére Amerikában történik meg, ahol Jackson Haines „feltalálja“ az acélkorcsolyát, amely igen hamar elterjedt az egész vilá­gon, s amely nélkül elképzelhe­tetlen a korcsolyázás minden válfaja, de a jégkorongozás is. Mint láthattuk, a gyeplabda és a korcsolyázás művészete három földrészen évezredek óta elter­jedt. Hogyan találtak egymásra ? Arról a legközelebb. összeállítja : Gyarmath János A PÁSZTORBOTTÓL A JÉGKORONGIG • A magyarok elleni kettős EB- mérkőzésre készülő labdarúgó válo­gatottunk tegnap összeült, hogy meg­kezdje téli felkészülését a tavaszi idényre. Újdonság, hogy a szakszö­vetség lemondta a dél-amerikai por­tyát. Helyette Törökországban és Görögországban szerepel a válogatott, ahol több neves együttessel játszik edzőmérkőzést • Dél-amerikai por­tyája során a magyar labdarúgó vá­logatott 1:0 arányú vereséget szenve­dett a Palmeiras csapatától. Az e­­gyetlen gólt Cesar lőtte tizenegyes­ből • Jól szerepel a Bayern Mün­chen és a Tottenham, a Steaua, il­letve az UTA soron következő ellen­fele a kontinentális tornákon. Az • TELEX • TELEX • NSZK bajnokságának 19. fordulójában a Bayern otthonában 1:0-ra győzött a Hertha BSC ellen, s mivel az éllovas Schalke 04 idegenben 2:0-ra vesztett, egy pontra megközelítette a jelenlegi listavezető Schalke 04 csapatát. A Tottenham az angol bajnokságban a Leeds United együttesét fektette két­­vállra hazai pályán • Egy berlini fe­dettpályás atlétikai versenyen Carol Corbu 16,61 méterrel nyerte a hármas­ugrást. Viorica Viscopoleanu női tá­volugrásban 6,5 méterrel csak hatodik lett • A fővárosban kettős hazai siker­rel ért véget a Románia — Magyar­­ország (utánpótlás válogatottak) tenisz mérkőzés. Mind a férfiaknál, mind a nőknél a mieink szerezték meg a győ­zelmet • Az év első formaellenőrző úszóversenyén, Brailán, Marian Slavic 100 méteres gyorsúszásban 54,0 mp­­cel győzött, ami 25 méteres medencé­ben új országos csúcsnak számít • Edmondson, az Egyesült Államok sakk­szövetségének egyik vezetője a napok­ban Belgrádba és Szarajevóba láto­gatott és megtekintette a két város sportcsarnokát, ahol esetleg megren­dezhetik a Szpasszkij — Fischer sakk­világbajnoki párosmérkőzést. GYENGE FORMÁBAN VÁLOGATOTTUNK • Macska-egér harc — kellemetlen szereposztásban • Kialudt a szenvedély tüze • Fáradtság, unalom uralja a csapatot • Az edzői hármasnak változtatnia kell módszerén • Majorov szép leckét adott. . . Emlékezzünk csak arra, hogy ősszel a szovjet ifjúsági válogatott újdonsült edzője, a híres Borisz Majorov ellátogatott hazánkba, előadás­sorozatot tartott edzőink­nek, majd részt vett az alakulófél­ben lévő válogatott néhány igen fontos edzésén, s tanácsokkal pró­bált az akkori edzőpárosnak, Czáka Zoltánnak és Mihai Flamaropolnak a segítségére sietni. Ugyanez a nagy­szerű sportember most visszatért a fővárosba, amelyet nyilatkozatai szerint igencsak megszeretett, hogy a megkezdett munkát most már ma­gasabb szinten folytassa. Nem tért JÉGKORONG vissza azonban egyedül, magával hozta fiatal, szintén alakulófélben lévő csapatát, amely, akárcsak a ro­mán ifjúsági válogatott, a közelgő Európa-bajnokságra készül. A szovjet jégkorong fiatal képvi­selőinek jelenléte végülis nagyszerű alkalmat nyújtott arra, hogy a bu­karesti világbajnokságra készülő ro­mán válogatott lemérje tudását, erejét. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy egy szovjet ifi csapat tudás­ban, erőben igencsak megfelel egy B-csoportbeli nemzeti válogatottnak, s mint bebizonyosodott talán még többnek is... így került tehát sor szombaton és vasárnap a Románia—Szovjetunió (ifi csapat) kettős találkozóra, amely — sajnos — válogatottunk kettős vereségével végződött. Szombaton, amikor válogatottunk teljes felállí­tásban lépett pályára, de vasárnap is, amikor néhányan (köztük Varga, Ionita, Gheorghiu, Hutanu és Szabó Géza) hiányoztak a legjobbak kö­zül, macska-egér harc folyt a pá­lyán. S szomorúan meg kell állapí­tanunk, hogy nem a macska (amint azt gondolná a jégkorong-berkek­ben járatlan), hanem a szürke, ki­csi, és mondjuk meg őszintén, te­hetetlen egér szerepét kellett alakí­tanunk. Így történhetett meg, hogy Majorov gyermekei szép leckét nyújtottak nekünk jégkorongból, és nem utolsó sorban szenvedélyből, míg meglett embereink, akikben, úgy látszik, csak a Steaua-Dinamo rangadókon lobban fel még a szen­vedély tüze, fáradtan, öregesen játszottak, s nyilvánvalóan az una­lom rabjai voltak. Az eredmény így nem is lehetett más, mint 10:1 (4:1, 4:0, 2:0) — szombaton, és 6:2 (2:0, 3:2, 1:0) — vasárnap, amikor a Syiica-Barbu játékvezetői páros szégyenszemre mindent elkövetett, hogy csapatunk neve mellé ne ke­rüljön két számjegy! Majorov leckéje — bár fájdalmas lecke, nem tagadjuk — idejében jött. Edzői hármasunknak, amely­ben a hangadó — tisztsége szerint is — Mihai Flamaropol, hamar, na­gyon hamar változtatnia kell edzési módszerén. Meg kell találnia azt az utat, amely túlterhelés nélkül a legrövidebb úton célhoz vezet. Krónikánk végére kívánkozik még két más eredmény is. Ifjúsági válogatottunk, amely az EB-re ké­szül, két mérkőzést játszott a bol­gár ifi csapattal. Játékosaink mind­két mérkőzést megnyerték, de csak szombaton szerepeltek kielégítően, amikor 7:4-re győztek. A vasárnapi eredmény 4:3, miután 3:0-ra vezet­tek fiaink. Bihari János GYŐZELEMMEL KEZDETT OLIMPIAI VÁLOGATOTTUNK Olimpiai labdarúgó válogatottunk, a Dánia elleni selejtező visszavá­gójára készülve, Casablancában M­r­­okkó válogatottja ellen játszotta idei első barátságos formaellenőrző mérkőzését. A bemutatkozás jól si­került, jó játék után labdarúgóink 4:2 (2:0) arányú győzelmet arattak. Az első félidőben válogatottunk nagy fölényt harcolt ki és Kun II. már a nyolcadik percben megsze­rezte a vezetést. A továbbiakban is­mét Kun, majd Brosovszki előtt nyílt lehetőség, hogy növeljék az eredményt, mindkét esetben azon­ban hárítani tudtak a hazai védők, sőt a közönség fergeteges buzdítá­sa nyomán egyre többet kezdemé­nyeztek a csatárok. A 33. percben azonban ismét a mieink voltak eredményesek Radu révén, s ezzel 2:0-ra alakult az eredmény, ami a félidő végéig már nem változott. Szünet után a marokkóiak vették át rövid időre a játék irányítását, védelmünk azonban jól állt a lá­bán, s a kezdeti védekező játék, után megint formába lendült válo­gatottunk. A pályán változatos já­ték folyt, a hazaiak Bouali révén szépítettek, majd Brosovszki lőtt újabb gólt, s azután megint Bouali volt eredményes. 3:2 után még kie­gyensúlyozottabbá vált a mérkőzés, a 70. percben azonban Domide hét méterről nem hibázott, s ezzel el­döntötte a találkozó sorsát. A marokkói együttes a kilencven perc folyamán végig nagy akarás­sal küzdött, s bár vereséget szenve­dett, igazolta, hogy nem véletlenül került be az 1970. évi mexikói VB tizenhatos döntőjébe. Válogatottunk egy jó képességű csapatot győzött le, s ami még örvendetesebb, jó já­ték után. Olimpiai válogatottunk a követ­kező felállításban játszott: — Ghita (Suciu) — Mioc, Ianul, Vlad, Pop, Simiona?, Domide (Olteanu), Radu (Petreanu), Brosovszki, Kun N­., Jercan (Bugiubei). NASTASE GYŐZÖTT OMAHÁBAN Ilie Nastase győzelmével ért vé­get az omahai (Nebraska állam) fedettpályás tenisztorna. A döntő­ben román „házi“ versenyre került sor Nastase és Tiriac között. A ta­lálkozó rendkívül színvonalas küz­delmet hozott, sokszoros bajnokunk megérdemelten nyert 2:6, 6:0, 6:1 arányban, s ezzel másodszor dia­dalmaskodott ugyanazon a tornán. Egy évvel ezelőtt az amerikai Cliff Richey volt az ellenfele. Nastase idei szereplésének eddigi mérlege: két győzelem (Baltimore és Omaha) és egy harmadik hely (Londonban). Párosban Nastase és Tiriac a döntőben 5:7, 6:4, 7:6 arányban múlták felül a spanyol Orantes— Gimeno kettőst. Pronosport Atalanta — Inter 1 Bologna — Sampdoria 1 Catanzaro — Juventus 1 Lanerossi — Roma 2 Milan — Varese 1 Napoli — Fiorentina x Torino — Mantova 1 Verona — Cagliari 2 Genoa — Perugia 1 Lazio — Bari x Livorno — Taranto i Modena — Foggia 1 Novara — Ternana 1 1972. FEBRUÁR 1., KEDD A közvagyon védelme és fejlesztése (Folytatás az 1. oldalról) a közvagyon javainak elsajátítása, ami a sikkasztáshoz hasonlóan bün­tetendő ; bizalommal való visszaélés a közvagyon rovására, hat hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetés­sel ; csalás a közvagyon rovására, ami hat hónaptól húsz évig terjedő börtönnel büntetendő ; a közvagyon rovására szándékosan vagy gondat­lanságból elkövetett rongálás, ami­ért egy hónaptól húsz évig terjedő börtönbüntetés jár. Súlyos esetekben halálos ítélet is hozható. Minthogy szocialista társadalmi rendszerünk alapelve szerint senki sem élhet társadalmilag hasznos munka nélkül, erélyesen fel kell lépnünk mindazokkal szemben, akik nem akarnak dolgozni, akik valamilyen formában a társadalom megkárosításából a köztulajdon, vagy az egyéni tulajdon fosztoga­tásából élnek. Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának 1971. november 3—5-i plenáris ülésén joggal minősített el­lenforradalmi cselekménynek min­dennemű lopást, sikkasztást, eltulaj­donítást, amely megkárosítja mind a társadalmi, mind az egyéni érde­keket. Szocialista társadalmunk azonban elsősorban nem büntetni, hanem megelőzni kívánja az ilyen cselek­ményeket. Ugyanis a büntetés, a­­melynek különben csak nevelő szerepet szán, nem pótolja egyszer­re és általában nem hozza helyre teljesen a közvagyonnak okozott kárt. A megelőzésre és a társadalmi befolyásolásra tehát megkülönbözte­tett figyelmet fordítunk. Károsítja a közvagyont a pazar­lás, a rossz gazdálkodás, a közva­gyont képező javak helytelen hasz­nálata, az ésszerűtlen kiadások, a különböző anyagok és termelőka­pacitások elégtelen kihasználása is. Jónéhányszor olvashattuk a lapok­ban, láthattuk a televízióban, hogy egyes építőtelepeken, vasútállomáso­kon milyen pazarlás folyik. Bizonyos gépeket, szerszámokat gondatlanul kezelnek, kitesznek az időjárás vi­szontagságainak. Akik így cselek­szenek, semmibe veszik a nép ja­vait, a dolgozók erőfeszítéseit, a ha­zafias érzéseket Nicolae Ceausescu elvtárs, a Mun­katörvénykönyv ilyen irányú rendelkezései szellemében hangsúlyozta X. kongresszusi jelen­tésében : tökéletesen indokolt, hogy a szép eredményeket felmutatók ösztönzésben részesüljenek, azok pedig, akik nem teljesítik kötelessé­güket, akik megkárosítják a közva­gyont, ne az állam vagyona, hanem a saját zsebük rovására viseljék ha­nyagságuk és mulasztásaik következ­ményeit. A gépek, berendezések, szerszá­mok gondatlan kezelése is károsítja a közvagyont, hiszen így idő előtt elhasználódnak, pótlásukhoz pedig további alapok kellenek. Felelőtle­nül üzemeltetett traktor vagy teher­autó például feleannyi ideig sem tart, mint kellene. Idő előtti helyet­tesítése pedig károsítja a közva­gyont. A Nagy Nemzetgyűlés a párt irányelveinek megfelelően több tör­vényt hozott a közvagyongazdál­kodás ügyében. Megemlítjük a kö­vetkezőket : a mezőgazdasági terüle­tek megvédéséről és felhasználásáról szóló törvény; az ügykezelők alkal­mazásáról szóló törvény ; a beruhá­zások szervezésére, tervezésére és kivitelezésére vonatkozó törvény ; a termékminőség biztosításáról és el­lenőrzéséről szóló törvény ; az a­­nyagi és pénzeszközökkel való gaz­dálkodásról, a pénzügyi ellenőrzés megszervezéséről és működéséről szóló törvény; az állami szocialista egységek munkájának szervezéséről és munkafegyelméről szóló törvény. Az említett szabályozó rendelkezések kétségtelenül megteremtették a tör­vényes kereteket a közvagyon védel­méhez és fejlesztéséhez, az állami terv leszögezte nemzetgazdaságunk, elsősorban pedig a szocialista ipar további gyors ütemű fejlesztését, az állami költségvetés pedig előirá­nyozta a hozzá szükséges pénzalapo­kat Szocialista államunk tehát a Román Kommunsta Párt 1968. jú­niusi plénumának irányelvei szelle­mében rögzítette, hogy a párt és az ál­lam, minden állampogár egyik leg­fontosabb kötelessége védelmezni a közvagyont, őrködni szocialista va­gyonunk épsége fölött, ami jólétünk és szocialista civilizációnk egyetlen forrása. Köztudomású, hogy a szervezési intézkedések és a törvényes rendel­kezések csak az emberek révén hat­nak. Minden az emberen múlik. A sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom építése során új embert, ma­gas fokú szocialista öntudattal ren­delkező, a kommunista építésre képes embert nevelünk. A Román Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak Végrehajtó Bizottsága 1971. jú­lius 6-án e célból intézkedéseket fo­gadott el a politikai-ideológiai te­vékenységnek, a párttagok, az összes dolgozók marxista-leninista nevelé­sének javítására, a párt Központi Bizottsága pedig 1971. november 5-én elfogadta az RKP programját az ideológiai tevékenység javítására, a megismerés általános színvonala emelésére és a tömegek szocialista nevelésére, társadalmi viszonyaink­nak a szocialista és kommunista eti­ka és méltányosság elveire való ala­pozására. A politikai nevelőmunká­ban mindenekelőtt az állami és szö­vetkezeti szocialista tulajdon védel­mére összpontosítsuk a figyelmet, hassunk oda, hogy minden állam­polgár erőihez és képességeihez mér­ten gyarapítsa a nemzeti vagyont, vállaljon részt az összes dolgozók é­­letének felvirágoztatásából. A társadalom lényegében állandó értékcserére épülő viszonyok ösz­­szessége. Csak úgy kaphatunk vala­mit a társadalomtól, ha cserébe is adunk valamit. Ezt az igazságot fe­jezi ki az elosztás szocialista elve , mindenkitől képességei szerint, min­denkinek munkája szerint. A legha­tározottabban fel kell lépni a tisz­tességtelen, a bármi áron való va­gyonszerzés, a meggazdagodás szán­dékai és tendenciái ellen. A társa­dalom minden tagjának tisztában kell tennie, hogy a társadalomt­ól csakis munkánk ellenében várha­tunk és kaphatunk anyagi és szel­lemi javakat. A munka minden em­ber tudatában gazdasági szükségből létszükséggé kell hogy fejlődjék. Az ifjúságot neveljük a munkaszeretet, a munka kultusza szellemében, ami a kommunisták, az összes dolgozók felelősségét és megkülönböztetett gondoskodását tükrözi a szocialista tulajdon iránt, a nemzeti vagyon szüntelen gyarapítása iránt. Milyen káros társadalmi jelenség a közöny embertársaink helytelen magatartásával szemben. Még in­kább káros, ha ez a közvagyonnal függ össze­. Aki közönyösen szeml­éli a pazarlást, a közvagyon megkáro­­sítását, ellenséges érzülettel viselte­tik a nép javai iránt. Márpedig va­lamennyien nemcsak termelők, ha­nem a termelt javak tulajdonosai is vagyunk. E kettős mivoltunkból fa­kad az a természetes szemlélet, hogy a közvagyont tekintsük saját java­inknak, viseltessünk iránta megfe­lelő gondossággal és felelősségérzet­tel, tegyünk meg mindent védelmé­ért és gyarapításáért. TÉLI VÁSÁR 7972 JANUÁR 10-FEBRUÁR 72 VÁSÁRLÓK! A fenti időszakban 10-15 százalékos ÁRENGEDMÉNY mellett szerezhetők be bizonyos téli ruházati cikkek és lábbelik. A fogyasztási szövetkezetek üzleteiben leszállított áron nagy választékban kapható gyapjúkelme, kü­lönféle szövet konfekció és szőrmés textiláru (kabát felöltő, zakó, női ruha, szoknya, kosztüm, sport ruhá­zati cikk), női műanyag csizma és cipő, női és férfi bőrcipő, sál, fejkendő, nagykendő, kesztyű stb. Valamennyi jó minőségű, modern kivitelezésű áru RAGADJA MEG AZ ALKALMAT, AMELY A VÁSÁRLÁS SORÁN MÓDOT NYÚJT ÖNNEK A MEGTAKARÍTÁSRA. (5050)

Next