Előre, 1972. április (26. évfolyam, 7589-7614. szám)

1972-04-01 / 7589. szám

Az 5. oldalon: SZAKSZERŰ GYEPGAZDÁLKODÁST • Kolozs megye: Követ­kezzék a folytatás • Hargita megye: Tevé­keny részvételt a legelő­takarításban is EGY ÉVNEGYED TANULSÁGAI SPORT • Jégkorong VB B-csoport Vihar előtti szélcsend? A 7. oldalon: LÁTTUK, HALLOTTUK, MEGTUDTUK KÖZÉLETI HÍREK A 8. oldalon: NEMZETKÖZI ÉLET Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7589. sz. 8 oldal­ára 30 báni ------- 1972. április 1., szombat NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA SZUDÁN DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és Elena Ceausescu elv­társnő Gaafar Mohammed Numeiry vezérőrnagy, Szudán Demokratikus Köztársaság elnöke meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Khartumba érkezett. Dar Es Salaam-ból Khartumba jövet az elnöki repülőgép átrepült Kenya és Etiópia felett. A fenn­álló jó kapcsolatok jegyében a ro­mán államfő a repülőgépről távirat­ban üdvözölte a két ország veze­tőit. A csaknem ötórás út alatt a re­pülőgép változatos tájak felett szállt át — végeláthatatlan dzsun­gelek, tengernyi kiterjedésű síksá­gok, szavannák, sivatagos vidékek váltogatják egymást. Tanzániából utolsó élményként az örök hó fed­te Kilimandzsáró képét visszük magunkkal. A csaknem 6000 méter magas csúcs körül a repülőgép szé­les kört ír le. A Kenya hegyvonu­lata következik; vele egy vonalban ismét „átlépjük“ az egyenlítőt. Et­től 15 szélességi fokra északra van célpontunk, Khartum — Szudán fő­városa. Szudán az afrikai földrész legna­gyobb országa, területe az egész eu­rópai földrész egy negyedének felel meg. Nagy természeti kincsekkel rendelkező ország, s e kincsek ma az ősrégi civilizációval rendelkező nép tulajdonában vannak. Az ország 16 éve független köztársaság. Az a­­rab mézgát adó erdőségei fedezik a világ gumiarábikum-fogyasztásának csaknem 85 százalékát, a sziklás he­gyek mélyükben aranyat, vasércet, magnéziumot, és más ásványi kincseket rejtenek a beláthatatlan alföldek adják a világ összgyapot­­termésének 30 százalékát. E kincseket évtizedeken át fosz­togatták a gyarmattartók. A szudáni nép, felszabadulása után nyomban hozzálátott az idegen elnyomás és kizsákmányolás következményeinek felszámolásához. Haladásra és jobb életre törekedve ma nagyszabású építőmunkát végez, hogy megszün­tesse a gazdasági elmaradottságot s az ország jóléte érdekében haszno­sítsa a természeti erőforrásokat. Egy olyan ország felé utazunk, a­­mely iránt a román nép mindig rokonszenvet és szolidaritást tanúsí­tott. Akkor is, amikor az idegen uralom ellen, függetlenségéért har­colt és most is, amikor a gyarmati múlt káros következményeit felszá­molva küzd az ország gazdasági, kulturális és társadalmi felemelke­déséért. Ezen az alapon jöttek létre a kölcsönös megbecsülésen és tisz­teleten, a belügyekbe való be nem avatkozáson és a teljes egyenlősé­gen nyugvó, mindkét nép érdekeit szolgáló kapcsolatok. A román ál­lamfő látogatása új, széles távlato­kat nyit e kapcsolatok előtt. Termé­szetszerűen ered ez a szocialista Ro­mánia politikájából, amelynek egyik vonatkozása a szolidaritás erősítése a fiatal államokkal, politikai, gazda­sági és szociális fejlődésük, a nem­zeti függetlenség megszilárdítását célzó harcok aktív támogatása. Március 30. új fejezet kezdetét je­lenti e tekintetben a román-szudáni kapcsolatok terén. Ezen a napon találkozott először Nicolae Ceausescu, Románia Állam­tanácsának elnöke és a szudáni ál­lamfő, Gaafar Mohammed Numeiry vezérőrnagy. Ez az­ esemény ismét azt bizonyítja, milyen fontos szere­pük van az államfők látogatásai­nak és közvetlen kontaktusainak a jóviszony megteremtésében, a nem­zetközi együttműködés és enyhülés létrehozásában. A khartumi találkozót már a megérkezés pillanatától a baráti szívélyesség jellemezte, amellyel a szudáni elnök a román államfőt üd­vözölte. A repülőgépből kilépve, Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke melegen kezet szorít Gaafar Mo­hammed Numeiryvel, Szudán De­mokratikus Köztársaság vezetőjével. A szudáni államfő és felesége, Ru­szein Nuneiry hasonlóképpen szí­vélyesen köszönti Elena Ceausescu elvtársnőt. A román állam vezetője bemu­tatja a következő elvtársakat: Ion Patan, a Minisztertanács alelnöke külkereskedelmi miniszter, Corneliu Manescu külügyminiszter, Bujor Almásán bánya-, kőolajipari és geo­lógiai miniszter, valamint az afrikai utazáson kíséretében levő többi hi­vatalos személyt. A vendégek fogadására megjelen­tek még Abubakr Avvadallah, a köz­társaság első alelnöke, Maamud Awad-Abu Zeid, a Szudáni Szocia­lista Unió főtitkára, a Szudáni Szo­cialista Unió Politbürójának és a kormánynak több tagja, Khartum tartomány kormányzója, hogy kife­jezzék tiszteletüket országunk kö­vetei előtt. A vendégek tiszteletére díszküldöttséget létesítettek, amely­ben részt vesz Oszmán Abu Al- Gaszim, a Szudáni Szocialista Unió Politbürójának tagja, Manszur Kha­­led külügyminiszter, Ahmed Abdel Rahman al-Akib, ipar- és bánya­ügyi miniszter, Ibrahim Moneim Manszur gazdaságügyi miniszter. Jelen vannak a Khartumban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A katonai tiszteletadás ünnepi légkörben folyik le, a repülőteret román és szudáni zászlók díszítik. Elhangzik a szocialista Románia és (Folytatása a 3. oldalon) VACSORA NICOLAE CEAUSESCUNAK, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKÉNEK TISZTELETÉRE A román államfő szudáni látoga­tása alkalmából Gaafar Numeiry el­nök és Euszein Numeiry asszony csütörtökön este vacsorát adott Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke és Elena Ceausescu elvtárs­nő tiszteletére. Elhangzott a két ország állami himnusza. A szívélyes légkörben lefolyt va­csorán részt vettek : Ion Pafan, a Minisztertanács alelnöke, külkeres­kedelmi miniszter, Corneliu Ma­nescu külügyminiszter, Bujor Al­mában bánya-, kőolajipari és geoló­giai miniszter és a román államfőt afrikai útján elkísérő többi hivata­los személyiség. Szudáni részről részt vettek : Abubakr Awadallah, a köztársaság első alelnöke, Maamud Awad­ Abu Zeid, a Szudáni Szocialista Unió főtitkára, Oszmán Abu Al Gaszim, az SZSZU Politbürójának tagja, Manszur Khaled külügyminiszter, Ahmed Abdel Rahman Al Akib, ipar- és bányaügyi miniszter, Ibra­him Moneim Manszur gazdaságügyi miniszter. A vacsorán pohárköszöntőt mon­dott Gaafar Numeiry elnök és Nicolae Ceausescu elnök. Kitüntetési ünnepség A Nép Palotájában csütörtökön este ünnepélyes külsőségek között került sor Szudán Demokratikus Köztársa­­ság és Románia Szocialista Köztár­saság egyes magas kitüntetéseinek átnyújtására. Nicolae Ceausescunak, az Állam­tanács elnökének „a két ország ba­ráti kapcsolatai fejlesztéséhez való hozzájárulásáért és az e kapcsolato­kat továbbfejlesztő látogatás jelen­tőségének kidomborításáért“ át­nyújtották Szudán Demokratikus Köztársaság legmagasabb kitünteté­sét, a Becsületrend szalagrendjét. Ugyanakkor Elena Ceausescu elv­társnőnek átnyújtották a Szudáni Érdemrend I. fokozatát. Szudáni érdemrendekkel tüntették ki a román államfő kíséretében levő hivatalos román személyeket. A Szudán és Románia közötti kapcsolatok fejlődésének előmozdí­tásához való.. hoz­zájárulásért Gaafar Mohammed Numeiry elnöknek át­nyújtották a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga érdemrend I. fokozatát. Ugyanakkor Euszein Numeiry asszonyt a 23 August érdemrend I. fokozatával tüntették ki. Ugyanebből az alkalomból magas román kitüntetéseket adományoz­tak a szudáni politikai élet több személyiségének. ★ A kitüntetési ünnepséget meg­előzően Nicolae Ceausescu, az Ál­lamtanács elnöke találkozott Gaafar Mohammed Numeiry elnökkel. TEADÉLUTÁN ELENA CEAUSESCU ■» ELVTÁRSI® TISZTELETÉRE Buszein Numeiry asszony csütör­tökön rezidenciáján teadélutánt rendezett Elena Ceausescu elvtársnő tiszteletére. Ott volt Nefisza Ahmed El Amin, ifjúságügyi miniszterhe­lyettes, a Szudáni Nőszövetség el­nöke. Fatma Abdel Mahmud, a Szudáni Nőszövetség Központi Bi­zottságának tagja, más vezetőségi tagok, kormánytagok feleségei, Khartumban akkreditált diplomaták feleségei. A teadélután szívélyes légkörben folyt le. A HALADÓ HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, MŰVELŐDÉSI-MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG A MAGYAR NEMZETISÉGŰ LAKOSSÁG SORAIBAN A­z ideológiai tevékenység­ben, a szocialista tudat alakításában, fejleszté­sében rendkívül fontos szerepet tölt be a kul­turális-nevelő munka, a műkedvelő művészeti mozgalom. A Román Kommunista Párt X. kong­resszusán a Központi Bizottság múlt év novemberi plenárisán hangsú­lyozták, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremté­sének korszakában hatalmas jelen­tősége van az ismeretek szüntelen gazdagításának, annak, hogy ha­zánkban minden dolgozó ember — nemzetiségre való tekintet nélkül — elsajátítsa a műveltség, a román nép és az együttélő nemzetiségek hagyományainak minden értékét. A műveltség növekedése és virágzása a magasabb rendű körülmények között, a júliusi Tézisek szellemé­ben, objektív szükségszerűséggé vált, s egyben az összes pártszer­veknek és -szervezeteknek és mind­azoknak a nevelési tényezőknek központi célkitűzésévé, melyek arra­­hivatottak, hogy egységesen min-ÍRTA CONSTANTIN STANCA, az RKP Kovászna megyei bizottságának titkára karkodjanak a párt programjának megvalósításáért, az emberi szemé­lyiség kiteljesítéséért, a társadalmi élet összes területein teljes értékű egyéniség fejlesztéséért. Az a társadalmi-gazdasági fellen­dülés, mely Kovászna megyében, hazánknak ebben a román és ma­gyar dolgozók által lakott, festői szépségű részén végbemegy, ékes­szólóan bizonyítja pártunknak a tel­jes jogegyenlőségre alapozott mar­xista-leninista politikájának he­lyességét; minden eredményünk a tömegek alkotó­készségeinek, kez­deményezésének értékesítéséből, ösz­tönzéséből születik. Azok a ragyogó sikerek, amelyekről ezekben a na­pokban — amikor megyénk betölti negyedik évét — beszámolhatunk, az RKP Országos Konferenciája 1967 őszén hozott határozatainak célszerűségét igazolják. A Kovászna megye magyar la­kosságának soraiban a nemzetiség anyanyelvén végzett politikai, neve­lési, közművelődési, műkedvelő-mű­vészeti tevékenység hazánk tömeg­­kultúrájának szerves része. A me­gyei pártbizottság a megye megala­kulásának kezdetétől különös fi­gyelmet fordított a közművelés-ne­­velés kérdéseire, úgy értelmezte ezt a munkát, mmint nagyfontosságú ré­szét azoknak a feladatoknak, me­lyeknek megoldását a párt vezető­sége, a megye dolgozói elé tűzte. Ebben az időszakban a pártszervek és -szervezetek, az állami és társa­dalmi szervek és szervezetek, a kul­turális-művészeti intézmények a művelődés fellendítésére, tartalmi javítására, gazdagítására töreked­tek, a művelődés anyagi alapjának megteremtésére az időszerű lehető­ségek és követelmények színvona­lán. Kiemelkedően járult hozzá a politikai-ideológiai munka kibonta­kozásához a magyar nemzetiségű dolgozók megyei tanácsa, mely a pártpolitika szellemében szüntelen mozgósított a román dolgozók és a magyar nemzetiséghez tartozó dol­gozó emberek barátságának és test­vériségének további elmélyítésére, közvetlen segítséget nyújtott a nevelési-művelődési intézményeknek a magyar nyelvű népműveltség fej­lesztésében, a megye haladó hagyo­mányainak értékesítésében. A köz­­művelődés tárgykörében kidolgo­zott munkatervek minden esetben felölelték a konkrét­ közvetlen és a perspektívába helyezett akciókat, sajátos formákat és eszközöket ha­tároztak meg annak érdekében, hogy a tömegek elsajátítsák a párt általános, tudományos, marxista- leninista politikáját, mozgósították a dolgozókat a megye feladatainak sikeres megvalósítására. A művelő­dési házakban és otthonokban, a klubokban, az összes művelődési intézményekben megjavították a po­litikai, kulturális és tudományos is­meretek terjesztését, propagandáját, a tanfolyamok és előadások, szimpo­­zionok, versenyek, konzultációk gyakorlatának kiterjesztésével, a tu­dományos brigádok aktivizálásával, a könyvterjesztéssel. Ennek ered­ményeként a közművelődés, a mű­kedvelő-művészeti mozgalom , mind a tartalom, az eszmei gazdagság, mind a kifejezés színvonalának szempontjából impozáns fejlődésnek indult. A tudományos ismeretek terjesz­tésében, a dolgozók felkészítésében fontos helyet foglalnak el a megye számos falvában — például Cserná­­tonban, Uzonban, Zabolán — tavaly létesített népi egyetemek, továbbá az a 34 tudományos brigád, mely­ (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke interjút adott Hamdy Fuad egyiptomi újságírónak, az Al-Ahram munkatársának Mint már jelentettük, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsának elnöke fogadta Hamdy Fuad egyiptomi újságírót, az Al-Ahram munkatársát, és interjút adott neki. KÉRDÉS : Egy Romániáról szóló könyvben olvastam, hogy népeink már az ősrégi időkben ismerték egymást, hogy az egyiptomi hajók egé­szen a mai Constantáig jutot­tak s hogy e tájakon Osiris és Isis egyiptomi istenségek is ismertek voltak. VÁLASZ : Igen, valóban népeink ősidők óta kapcsolatban állnak egy­mással. S ha már az istenek is ismerték egymást, mi, emberek, népeink ve­zetői, miért ne találkozhatnánk ? Meggyőződésem, hogy az ilyen ta­lálkozók erősítik a barátságot és a nemzetközi együttműködést. KÉRDÉS : Nagyon örven­dek, elnök úr, hogy ön ha­zámba és más arab és afri­kai országokba is ellátogat, s tudom, hogy mindenütt szí­vesen látják. Véleménye sze­rint miben áll e látogatás je­lentősége, mennyiben fontos az afrikai földrész számára, amely ma a­ gyengén fejlettség bonyolult problémáival küzd ? VÁLASZ : Mindenekelőtt megelé­gedésemnek kívánok hangot adni hogy Anwar Szadat elnök szívélyes meghívására rövidesen alkalmam nyílik látogatást tenni Egyiptom Arab Köztársaságban, abban az or­szágban, amellyel Romániának régi és hagyományos kapcsolatai van­nak , látogatást tettem más afrikai országokban is. A látogatás az illető országokkal fennálló baráti és együttműködési kapcsolatok egyik megnyilvánulása, annak a szolidari­tásnak a megnyilvánulása, amellyel a román,nép viseltetik a nemzeti függetlenségüket kivívott s a sza­bad és önálló fejlődés útjára lépett népek iránt. Természetesen, a látogatás, ame­lyet ezekben az országokban tettem, alkalmat nyújtott arra, hogy újabb lehetőségeket tárjunk fel jó kapcso­lataink erősítésére gazdasági, politi­kai, műszaki-tudományos és kultu­rális téren ; ugyanakkor ez jelentős tényezője annak, hogy még inkább fokozódjék népeink szolidaritása az elnyomás és a diktátum imperialis­ta politikája, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a békéért és a nemzetközi együttműködésért ví­vott harcban. Románia véleménye szerint az afrikai kontinens fiatal államai előtt é­s általában a függetlensé­güket nemrég kivívott országok (Folytatása a 3. oldalon) ROMAN-TANZÁNIAI KÖZÖS NYILATKOZAT Csütörtökön reggel a tanzániai elnöki palotában Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Julius K. Nyerere, Tanzánia Egye­sült Köztársaság elnöke aláírta a tanzániai látogatás záródokumentumát, a látogatás eredményeit tükröző közös nyilatkozatot. Az­­ aláírás után a két elnök, a jelenlevők tapsa közepette, melegen kezet szorított, megölelte egymást. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke Elena Ceausescu asszonnyal együtt, Mwalimu Julius Kambarage Nyerere, Tanzánia Egye­sült Köztársaság elnöke meghívá­sára 1972. március 27 és 30 között hivatalos párt- és állami látogatást tett Tanzánia Egyesült Köztársaság­ban. A látogatás idején a magas ran­gú vendégek megtekintették a Ma­nyara tavat, a Ngoro-Ngoro krá­tert, a Dar Es Salaam-i Egyetemet, a Barátság textilgyárat, a nemzeti múzeumot és a főváros környékét. Nicolae Ceausescu elnök, Elena Ceausescu asszony és a kíséretük­ben levő személyiségek mindenütt meleg fogadtatásban részesültek, jelképeként annak­­ a tiszteletnek és barátságnak, amelyet a tanzániai nép a román nép iránt táplál, kife­jezéseként annak az óhajnak, hogy a két ország közötti kooperációt magasabb fokra emeljék. Románia Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke tolmácsol­ta Tanzánia Egyesült Köztársaság fővárosa, Dar Es Salaam lakosságá­nak, az egész tanzániai népnek a román nép meleg üdvözletét. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke megbeszéléseket folytatott Mwalimu Julius K. Nye­rerével, Tanzánia Egyesült Köztár­saság elnökével, s e megbeszélése­ken részt vettek. — román részről: Ion Pafan, a Román Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának tagja, a Miniszter­­tanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, Corneliu Manescu, a Román Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának tagja, külügy­miniszter, Bujor Almasan, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, bánya-, kő­olajipari és geológiai miniszter, Ion Drinceanu, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete Tanzánia Egyesült Köztársaságban, Gheorghe Oprea, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, az Államtanács elnökének tanácsosa, Stefan Andrei, a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságának­ póttagja, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága külügyi osztálya vezetőjének első helyette­se, Constantin Mitea, a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának póttagja, az Államtanács elnökének tanácsosa, Vasile Rautu külkereskedelmi miniszterhelyet­tes, Florian Stoica, a Külkereske­delmi Minisztérium helyettes vezér­­igazgatója és Valeriu Tudor kül­­ügyminisztériumi tanácsos. — tanzániai részről: R. M. Kawa­­wa, Tanzánia Egyesült Köztársa­ság miniszterelnöke és második alelnöke, A. Jawai, kereskedelem és iparügyi miniszter, Aboud Jum­­be, az első alelnök kabinetjén­ek ál­lamminisztere, W. Chagula, gazda­sági és tervezésügyi miniszter, I. Elinawinga, vízügyi és energia­­ipari miniszter, Thabit Kombo, a kereskedelem és az ipar elnöke, az Afro-Shirazi Párt (Zanzibár) főtit­kára, J. Malecela, külügyminiszter, C. D. Msuj­a pénzügyminiszter, D. A. Nkembo, az elnöki kabinet fő­titkára, A. B. Nyakyi külügyminisz­­tériumi főtitkár, H. Mbita, a TANÚ párt országos ügyvezető titkára, D. Mioka, a Külügyminisztérium nagy­követi rangú főtisztviselője. A két elnök szívélyes, baráti lég­körben és egyetértésben lefolyta­tott megbeszélései során tájékoztat­ta egymást a két ország gazdasági és társadalmi fejlesztéséről, áttekin­tette a román-tanzániai kapcsola­tok stádiumát és perspektíváit és eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről. A román fél nagyra értékelte a­­zokat a jelentős eredményeket, a­­melyeket a tanzániai nép a kor­mány és a TANÚ párt vezetésével elért arra irányuló erőfeszítéseiben, hogy javítsa az összes állampolgá­rok gazdasági, kulturális és társa­dalmi körülményeit a szocializmus útján saját erejére támaszkodva, valamint el nem kötelezettségi poli­tikáját és azt éjt támogatást, ame­(Folytatása a 2. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN: MŰSOR­KALAUZ (6. oldal) HATÁRKŐ ROMÁNIA ÉS TANZÁNIA KAPCSOLATAIBAN A Földközi-tenger észak­­nyugati­­ partvidékén kezdődött, majd az af­rikai kontinens középső és délkeleti részén foly­tatódott utazás során a hét első felében Nicolae Ceausescu elvtárs négynapos látogatást tett Kelet-Afrika legnagyobb államá­ban, a Tanzánia Egyesült Köztársa­ságban. Dar Es Salaam — magya­rul : a Béke Kikötője —, a vendég­látó ország fővárosa, pártunk és ál­lamunk vezetőjének a fekete kon­tinens nyolc országát felölelő kör­útja hatodik állomása volt. Akár­csak, a többi afrikai országban tett látogatások alkalmával, a román vendégeket Tanzániában is minden­hol meleg vendégszeretettel és ro­­konszenvvel fogadták. Jelképe volt ez annak a barátságnak és tiszte­letnek, amelyet a tanzániai nép táplál a román nép és vezetője iránt, országunk következetes, aktív békepolitikája iránt. Kifejezése volt egyúttal annak az óhajnak, hogy fejlesszék és magasabb fokra emeljék a két ország közötti kap­csolatokat. Hangot adva ezeknek a gondolatoknak, a vendéglátó ország vezetője, Julius K. Nyerere elnök a hétfő esti vacsorán a következő­ket mondotta : „Az Ön látogatásá­nak két fő célja van. Elsősorban le­hetőséget nyújt Tanzánia népének, hogy kifejezze meleg tiszteletét és csodálatát egy másik nép iránt, amely maga is a szocializmus fej­lesztésének szenteli erejét, a nem­zeti szabadság és a nemzetközi koo­peráció körülményei között. Ugyan­akkor alkalmat nyújt a két félnek, hogy eszmecserét folytasson és köl­csönösen tanuljon egymástól, hogy bővítse együttműködését gazdasági, szociális és kulturális téren, ahol ez kölcsönös előnyökkel járhat.“ Ugyanitt mondott pohárköszöntő­jében Nicolae Ceausescu elvtárs így értékelte a látogatás jelentősé­gét, a két ország kapcsolatainak jelenlegi stádiumát: „Románia és Tanzánia kapcsolatai az utóbbi időben valóban sokat fejlődtek. Vé­leményem szerint azonban még csak a kezdet­­kezdetén tartunk. Lénye­gében, hogy úgy mondjam, azért jöttünk, hogy közösen tárjuk fel azokat az utakat, amelyeken sokkal gyorsabb haladást érhetünk el a román-tanzániai együttműködésben és kooperációban... Véleményünk szerint reális lehetőségek vannak ahhoz, hogy Románia és Tanzánia az eddiginél sokkal szélesebb körű kapcsolatokat építsen ki egymással , s ami bennünket illet, biztosít­hatom Önöket, hogy mindent meg fogunk tenni azért, hogy néhány év alatt gyökeres változás álljon , be kapcsolataink fejlődésében.“ Különleges jelentőséget tulajdo­nít a kétoldalú gazdasági kapcsola­tok további elmélyítésének a látoga­tásról kiadott közös nyilatkozat is, amelyet mai lapszámunkban köz­lünk. Mint e dokumentumból kide­rül, a két fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy a két ország kap­csolatai a kölcsönös előnyök alap­ján szüntelenül fejlődnek és erősödnek, s kifejezték a közös óhajt a kereskedelmi cserék, a gaz­dasági és műszaki kooperáció bőví­tésére. A jövőben kooperációs ak­ciókra kerül sor főként a bányá­szat, a könnyűipar, a mezőgazda­ság, az élelmiszeripar, az építőanya­gok, valamint a műszaki segély­­nyújtás és káderképzés terén. Az egyre nagyobb méretekben kibonta­kozó román-tanzániai eredményes együttműködés vegyestársaságok lé­tesítése révén a kooperáció újabb formáival bővül. A látogatással egy­­időben került sor a román-tanzániai vegyes kormánybizottság ülésszaká­ra, amelyen megvitatták a gazdasá­gi és műszaki együttműködés idő­szerű kérdéseit és megszilárdításá­nak módozatait. Várdai Ferenc (Folytatása a 2. oldalon)

Next