Előre, 1972. április (26. évfolyam, 7589-7614. szám)
1972-04-01 / 7589. szám
1972. ÁPRILIS 1. SZOMBAT NICOLAE CEAUSESCUNAK, az Államtanács elnökének interjúja (Folytatás az 1. oldalról) előtt álló legfontosabb probléma az imperializmustól örökölt elmaradottság felszámolásáért vívott harc, s egy olyan erős gazdaság megteremtése, amely biztos alapja a nemzeti szuverenitásnak, az illető népek civilizáltabb, jobb életének. A gazdasági és társadalmi emancipációnak, az illető országok függetlensége megvédésének fő követelménye a rendelkezésre álló összes anyagi és emberi erők fokozott mozgósítása, az illető országok közötti egység erősítése, a szocialista országokkal, a világ összes országaival való széles körű együttműködés kiépítése a teljes jogegyenlőség alapján. • Országunk egyre szélesebb körű kapcsolatokat tart fenn a fejlődésben levő államokkal, különböző területeken együttműködik Velük, aktívan támogatja őket az önálló gazdasági, tudományos és kulturális fejlődésért tett erőfeszítéseikben, műszaki segítséget és szakembereket ad nekik, támogatja őket saját szakembereik felkészítésében, mert mindebben szerves részét látja az általános antiimperialista harcnak, mert ezzel hozzájárul a népek szabadságának és függetlenségének ügyéhez, a nemzetközi béke és enyhülés ügyéhez. KÉRDÉS : Nagy örömünkre szolgál, elnök úr, hogy Románia támogatta Egyiptom Arab Köztársaságot, követelve az izraeli csapatok visszavonását a megszállt arab területekről. Mi az ön véleménye Izraelnek azzal a követelésével kapcsolatban, hogy joga van idegen területeket elfoglalni biztonsága garanciájaként ? VÁLASZ : Már a közel-keleti konfliktus kirobbantásától kezdve Románia síkraszállt az összes katonai cselekmények azonnali megszüntetéséért, az izraeli csapatoknak az elfoglalt arab területekről való viszszavonásáért. Úgy véljük, Izraelnek nincs semmilyen joga megszállva tartani e területeket — mint ahogy, általában, úgy véljük, hogy semmilyen okkal sem igazolható, megengedhetetlen területek elfoglalása vagy annektálása erőszak, katonai műveletek útján. Országunk következetesen síkraszállt a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának elfogadásáért és alkalmazásáért, hogy elérhető legyen a konfliktus politikai megoldása az izraeli csapatoknak az elfoglalt arab területekről való visszavonása alapján és annak alapján, hogy szavatolják e térség öszszes országainak jogát a függetlenséghez és a területi épséghez, hogy kielégítsék a palesztinai lakosság nemzeti érdekeit és követelményeit. Románia értékelte Egyiptom Arab Köztársaság lépéseit a konfliktus politikai rendezése felé, üdvözölte az Anvar Szadat elnök által tavaly megfogalmazott ilyen irányú javaslatokat, köztük a Szuezi-csatorna újra megnyitására vonatkozó indítványokat is , mi ezt a közelkeleti feszültség csökkentéséhez való építő hozzájárulásnak tekintettük és tekintjük. Véleményünk szerint Izraelnek nagyobb realizmusról kell tanúságot tennie, több megértést és fogékonyságot kell tanúsítania a közel-keleti konfliktus békés megoldása végett. Úgy véljük, az összes érdekelt államoknak, az egész nemzetközi közvéleménynek fokozott erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy — szem előtt tartva eme övezet összes népeinek érdekeit — minél gyorsabban meghonosuljon a tartós béke a Közel-Keleten. KÉRDÉS : Elnök úr ön utalt a palesztinai népre. Miként vélekedik e nép nemzeti törekvéseiről ? VÁLASZ : Románia jogosnak tartja ezeket a törekvéseket, a palesztinai lakosságnak azt az óhaját, hogy nemzetet képezzen, tehát saját állami szervezettsége is legyen. Ezekről a kérdésekről természetesen maguknak a palesztinaiaknak, e térség népeinek kell dönteniük. KÉRDÉS : Elnök úr. Jelenleg sokat beszélnek azokról a tengerészeti támaszpontokról, amelyeket egy balkáni ország engedett át az Egyesült Államoknak. Nevezetesen a pireuszi kikötőről van szó. Általában mi Románia álláspontja az idegen katonai támaszpontokról, különösképpen a Balkánon és a Földközi-tenger övezetében ? VÁLASZ : Románia mindig állást foglalt az ellen, hogy idegen katonai támaszpontokat létesítsenek más államok területén. Véleményünk szerint minden, valamely országban újonnan létesített katonai támaszpont — tehát az USA katonai támaszpontjainak létesítése Görögországban, akárcsak más földrajzi övezetekben is — csak fokozhatja a feszültséget a szóban forgó térségekben, csak kárára lehet a nemzetközi biztonságnak, növelheti a népek jogos aggodalmát. Mi úgy véljük, erőteljesen azon kell munkálkodni — amint azt a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok legutóbbi prágai tanácskozása is hangsúlyozta —, hogy megszűnjenek a feszültség összes forrásai az államok közötti kapcsolatokban, beleértve azt is, hogy intézkedések történjenek a fegyveres erők csökkentésére. Románia véleménye szerint a katonai támaszpontok felszámolása a világon, s persze egyidejűleg Európában, a Balkánon és a Földközi-tenger övezetében is, lényeges követelménye a békének és az enyhülésnek. Ezért az illető övezetek államainak kötelességük erőteljesen és kitartással küzdeni napjaink e létfontosságú törekvésének megvalósításáért. KÉRDÉS : Hogyan látja ön, elnök úr, országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak további fejlődési lehetőségeit ? VÁLASZ : Mindenekelőtt rá szeretnék mutatni, hogy a Románia és Egyiptom fejlődésében az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változások, az imperializmus ellen, a világbékéért és a nemzetközi együttműködésért folytatott harcban megmutatkozó cél- és érdekazonosság szilárd alapot teremtett országaink és népeink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak további kiépítéséhez. A román-egyiptomi barátság és együttműködés sikeresen fejlődik a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a jogegyenlőségnek, a belügyekbe való be nem avatkozásnak és a kölcsönös előnyöknek a megingathatatlan elvei alapján. Az utóbbi években növekedett a kétoldalú kereskedelmi cserék volumene, kiterjedt országaink gazdasági és műszaki kooperációja. Ezzel kapcsolatban utalnék a Románia közreműködésével Egyiptomban épült ipari létesítményekre, valamint a román szakemberek által nyújtott műszaki támogatásra újabb egyiptomi gazdasági építkezésekhez. A múlt év decemberében megkötött gazdasági és műszaki együttműködési egyezmény előirányozza a rormánegyiptomi gazdasági cserék és kooperáció lényeges fejlesztését. Felfelé ívelnek a kulturális kapcsolatok is, kifejezésre juttatva a két népnek azt az óhaját, hogy jobban megismerje egymást, minél több szellemi értéket cseréljen egymással. Az utóbbi időben nagyszámú kontaktusra került sor a két ország felelős tényezői, különböző egyiptomi állami és társadalmi intézmények és szervezetek képviselői között, s ezek jó eredménnyel jártak együttműködésünk fejlesztése szempontjából. Ilyen értelemben örömmel említjük meg dr. Aziz Szedki egyiptomi miniszterelnök romániai látogatását, amely jelentős mozzanata volt a román-egyiptomi viszony fejlődésének. Ez alkalomból ki szeretném emelni annak a ténynek rendkívüli jelentőségét, hogy az utóbbi években a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió — a két ország kormánypártja — között gyümölcsöző kontaktusokra, valamint hasznos véleménycserékre került sor a közös érdekű kérdésekben. Síkraszállunk e kapcsolatok fejlesztéséért, mégpedig államaink és népeink barátsága és együttműködése, a világ antiimperialista erőinek megszilárdítása érdekében. Meggyőződésem, hogy a látogatás, amelyet Egyiptom Arab Köztársaságban teszünk, alkalmat nyújt a széles körű véleménycserére az egyiptomi vezetőkkel, lehetővé teszi, hogy új utakat kutassunk és tárjunk fel országaink és pártjaink sokoldalú együttműködésének kiszélesítésére, a román-egyiptomi barátság erősítésére, mindkét nép, a nemzetközi béke és együttműködés érdekében. KÉRDÉS : Elnök úr ! ön mindig síkraszállt a különböző politikai és társadalmi rendszerű országok viszonyának javításáért, ön az enyhülés építője. Hogyan értékeli Nixon elnök legutóbbi pekingi látogatását és e látogatás kihatását a világbékére ? VÁLASZ : Mi pozitívan értékeltük és értékeljük Nixon látogatását Kínában. Mint ismeretes, Románia síkraszáll az összes államok közötti kontaktusokért, tekintet nélkül a társadalmi rendszerre. Ha elfogadjuk a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elveit, akkor egyet kell értenünk azzal, hogy a politikusok, az államvezetők találkozzanak, tárgyalják meg a békés egymás mellett élési elvek realizálásának módozatait. Amint önök is tudják, a nemrégi kínai-amerikai találkozókon mindenekelőtt a két ország viszonyára vonatkozó kérdésekről tárgyaltak. Úgy véljük, hogy a megállapodásokat a kérdések tárgyalásos megoldásának szellemében hozták létre. Természetesen nem oldódtak meg egészében az idők folyamán a két állam között felhalmozódott súlyos problémák, főként pedig Tajvan kérdése , de úgy véljük, hogy a látogatás, valamint a Kínai NK vezetői és Nixon elnök között lefolyt tárgyalások megnyitották e kérdések megoldásának perspektíváját. Tajvant illetően a kínai vezetők világosan kifejtették azt a jogos és jól ismert álláspontot, hogy a sziget a Kínai NK területének elidegeníthetetlen része, hogy Tajvan felszabadítása kizárólag a kínai népre tartozik. Az USA elnöke elismerte, hogy Tajvan kérdése — a két ország közti kapcsolatok kulcsproblémája — Kína belügye s azt a kínaiak közt kell megoldani ; véleményünk szerint ez perspektivikusan megnyitja a megoldás útját. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy mindkét fél hangoztatott egész sor olyan elvet, amelyen az államközi kapcsolatoknak alapulniuk kell. Amint a kínai-amerikai közlemény rámutat, a két fél megegyezett abban, hogy az országoknál, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül, kapcsolataikat a szuverenitás és a területi épség tiszteletben tartására, a más népek elleni agressziótól való tartózkodásra és a más népek belügyeibe való be nem avatkozásra, az egyenlőségre, a kölcsönös előnyökre és a békés egymás mellett élésre kell alapozniuk ; hangoztatták azt az elvet is, hogy a nemzetközi vitákat az erőszak alkalmazása vagy az erőszakkal való fenyegetőzés nélkül kell megoldani. Ezeket az elveket természetesen gyakorlatba kell ültetni. Örömmel állapítottuk meg, hogy a kínai fél határozottan kinyilvánította : támogatja az elnyomott népeknek és nemzeteknek a nemzeti és társadalmi szabadságért folyó küzdelmét, világosan hangsúlyozva, hogy minden gépnek joga van saját óhaja szerinti társadalmi rendszert választani, joga van megvédeni függetlenségét, szuverenitását és területi épségét, szembeszegülni az idegen agresszióval, a belügyeibe való minden beavatkozással. A kínai fél kijelentette, hogy szilárdan támogatja a vietnami, laoszi és kambodzsai népeket, Dél-Vietnam Köztársasága ideiglenes forradalmi kormányának az indokínai háború megszüntetésére vonatkozó hétpontos javaslatait, valamint a Korea békés egyesítésére irányuló nyolcpontos javaslatokat, amelyeket tavaly terjesztett elő a Koreai NDK kormánya. Természetesen az USA, ha gyakorlatba akarja ültetni amit kijelentett — a délkelet-ázsiai népek ama jogának tiszteletben tartását, hogy katonai fenyegetések nélkül megteremtsék saját békés jövőjüket —, véget kell hogy vessen a háborúnak az Indokínai-félszigeten, haladéktalanul vissza kell hogy vonja csapatait a világnak ebből a részéből, hogy a vietnami, a laoszi és a khmer nép minden külső beavatkozás nélkül maga határozhasson leendő fejlődésének útjáról. Reméljük, az USA abban a tekintetben is következtetéseket von majd le, hogy hozzá kell járulnia a közel-keleti konfliktus megoldásához. Az események megmutatják majd, miként konkretizálódnak az életben ennek a látogatásnak az eredményei. Mi mindenképpen a nemzetközi élet egyik történelmi jelentőségű eseményének tekintjük a látogatást, és számítunk rá, hogy annak eredményei hatalmas befolyást gyakorolnak az enyhülés és a népek közötti együttműködés útján. KÉRDÉS : Elnök úr / Jösi az álláspontja Romániának az európaibiztonsági értekezlettel kapcsolatban ? VÁLASZ : Románia következetesen munkálkodott és munkálkodik az európai biztonság és együttműködés légkörének megteremtésén, s ebből a célból az összeurópai értekezlet megszervezésén és mielőbbi megtartásán. Úgy véljük, hogy adva vannak a feltételek az értekezlet gyakorlati előkészítéséhez. Véleményünk szerint a biztonságot a kontinens államai között olyan új típusú kapcsolatok alapján kell létrehozni, amelyek a nemzeti függetlenség és szuverenitás teljes tiszteletben tartásán, a jogegyenlőségen, a belügyekbe való be nem avatkozáson és a kölcsönös előnyökön nyugszanak, egy olyan rendszer alapján, amelynek keretében az összes államok konkréten vállalják, hogy nem használnak erőszakot, nem fenyegetőznek az erőszakkal, tartózkodnak bármilyen agressziós cselekedettől és tiszteletben tartják minden nép jogát a szabad és háborítatlan fejlődéshez. Kontinensünk biztonságának megteremtése kedvező hatással lesz nemcsak e térség politikai légkörére, hanem az egész nemzetközi életre, hozzá fog járulni az enyhüléshez, a világ összes népei együttműködésének és barátságának erősödéséhez. KÉRDÉS : Melyek a Románia sokoldalúan fejlett szocialista társadalmának megteremtésével kapcsolatos időszerű feladatok? VÁLASZ : A román nép ma teljes erejével egy nagyszabású program megvalósításán dolgozik, azon a programon, amelyet a Román Kommunista Párt X. kongresszusa kidolgozott, s amely új, magasabb szintű szakaszt jelez az ország fejlődésében : a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének szakaszát. Az 1971—1975-ös új ötéves terv a termelőerők gyors ütemű továbbfejlesztését, a tudomány, a kultúra, az oktatás kitartó fejlesztését, az új társadalmi viszonyok tökéletesítését, a szocialista demokrácia mélyítését, az egész nép életszínvonalának következetes emelését irányozza elő. E célkitűzések nagyságának illusztrálására elmondom, hogy 1975-ben, azaz a mostani ötéves terv végére, az ország ipari termelése 28—30-szor akkora lesz, mint 1938-ban volt, abban az évben, amelyben a régi rezsim a legnagyobb termelést érte el. A jelenlegi ötéves terv egyszersmind fontos szakasz a nép jólétének növelésében ; ebből a célból előirányozza a bérek és a nyugdíjak általános növelését — a reálbér hozzávetőleg 20 százalékkal növekszik —, a lakásépítés és a társadalmi-kulturális építkezés továbbfejlesztését, a lakosság jobb ellátását szolgáló közszükségleti javak termelésének növelését és mind változatosabbá tételét. Ezekhez még csak annyit tennék hozzá, hogy a múlt évi eredmények s az idei év első hónapjaiban elért eredmények bebizonyították, hogy az ötéves terv előirányzatai reálisak, hogy népünk meg tudja valósítani a X. kongresszuson kidolgozott programot. Ez Romániát a civilizáció és a haladás újabb fokaira emeli, csökkenteni fogja az országunk és a gazdaságilag fejlettebbállamok közötti különbséget, egyre újabb lehetőségeket teremt majd szocialista nemzetünk jólétéhez, szüntelen virágzásához. Románia gazdasági és társadalmi téren elért eredményei hozzájárulnak a szocializmus erőinek növekedéséhez, a világ antiimperialista erőinek harcához, s ugyanakkor újabb lehetőségeket teremtenek ahhoz, hogy országunk a béke és a népek közötti gyümölcsöző együttműködés szellemében tovább bővítse sokoldalú kooperációját a világ államaival. Befejezésül kérem, hogy az Al- Ahram útján tolmácsolja meleg üdvözletemet a baráti egyiptomi népnek, amelynek haladást, jólétet és békét kívánok. (Folytatás az 1. oldalról) nők tagjai között párt- és állami aktivistákat, különböző területeken dolgozó kiváló szakembereket találunk, akik színültig telt művelődési otthonokban rendszeresen találkoznak a falusi lakossággal. A tapasztalat azt igazolja, hogy községi szinten is érdemes létrehozni tudományos brigádokat, ugyanis a községek ma már vitathatatlan értékű szellemi kapacitással, értelmiségiekkel rendelkeznek, akik fölkészültek a tömegnevelés, az ismeretterjesztés nemes, szép feladataira. Kovászna megye 5 művelődési házában és 33 községi művelődési otthonában, 73 falusi művelődési otthon fiókjában több mint 30 kórus, 118 színjátszócsoport, 29 bábszínházi csoport, több mint 60 tánccsoport és számos népi zenekar működik. A kulturális intézmények erőfeszítéseinek köszönhetően létrejött erős folklóregyüttesek méltán örvendenek megbecsülésnek a megyében és az egész országban. A Kovászna megyei román és magyar folklór megismerésében és értékesítésében különös érdeme van a megyei szaktanács együttesének, a Vadrózsa folklóregyüttesnek, mely a Kovászna megyei székely és román népművészet és a népművészeti feldolgozások terjesztésével rendkívül értékes szolgálatot tesz. A kézdivásárhelyi művelődési ház folklóregyüttese a műkedvelők IX. és X. országos versenyén kitüntetéseket nyert. A zágoni, köpeci, baróti, felsőrákosi kórusok és dalcsoportok, a bárkányi, kézdivásárhelyi színjátszó csoportok, a megye táncosai az értékes művelődési hagyományok, a helyi folklór hasznosításával a műkedvelő művészetben szép sikereket arattak. A párt- és állami szervek a művelődési élet megszervezésében figyelmet fordítottak egyes nagy tradíciójú műkedvelő csoportok, például a szentkatolnai, nagyajtai, uzoni, kovásznai, mikóújfalusi kórus — több tánc- és színjátszócsoport — újjáalakítására. Megérdemelt figyelem övezte és övezi a pártunknak a teljes jogegyenlőségre alapozott politikájának szellemében — a magyar nemzetiség népi hagyományainak megismerését és értékesítését. Ebben a munkában értékes hozzájárulást mutattak fel megyénk szakemberei, a népi alkotások és a műkedvelő mozgalom irányításának megyei háza ; munkatervükbe tűzték a megye öszszes folklórzónáinak figyelmes tanulmányozását és feldolgozását, értékesítését. Számos kutatási akció zajlott le és tanulmány készült, ezeknek anyagai részben megjelentek már könyvalakban, másrészt folyamatban van megjelentetésük. A sepsiszentgyörgyi népi művészeti iskola — mely szintén a megye létrehozása után létesült — figyelmet fordított a népművészet kutatására, a népművészet folytatóinak, a fiatal nemzedékeknek a tanítására. Hadd említsük a népi művészeti iskola külső tagozatai közül a vargyasit, kálnokit, köröspatakit, csernátonit, melyek olyan elismert népművészek keze alatt működnek, mint Sütő Béla, Bálint András, Haszman Pál, akik az iskolások mellett, más életkorú falusi lakosokat is tanítanak. Megyénk művelődési életének hagyományává vált, hogy évente találkozókat rendeznek a népművészek és a szélesebb közönség között. Ezeken a találkozókon megvitatják a népi alkotások és értékesítésük kérdéseit. A népművészet kutatásában és hasznosításában értékes segítséget kaptunk a Bukarestben megjelenő magyar gyermeklap, a Jóbarát szerkesztőségétől, mely gyűjtési verseny kezdeményezésével megyénk és az ország különböző tájegységeinek népviseletéből szép kollekciót bocsátott rendelkezésünkre. Állandó tevékenységünk körébe tartozik megyénk haladó hagyományainak és azon kiemelkedő személyiségek emlékezetének az ápolása, akik tájainkon az igazság győzelméért harcoltak, a szabadságért, a dolgozó emberek testvériségéért. Egyes személyiségek emlékének fölelevenítése, egyes intézmények és kulturális-művészeti formációk évfordulóinak ünnepi rendezvényei fényesen bizonyították megyénk lakóinak szeretetét és odaadását a Román Kommunista Párt iránt, forró hálájukat a gondoskodásért, azért a politikáért, mely nagyra becsül minden értéket a román nép és az együttélő nemzetiségek kultúrájában. A haladó hagyományok értékesítésére, népünk és a magyar nemzetiség múltjának megismerésére és fölelevenítésére irányuló pártpolitikát szemléltette például a sepsiszentgyörgyi 1. számú líceum 110. évfordulójának, a sepsiszentgyörgyi Múzeum 90. évfordulójának, az Állami Magyar Színház 20. évfordulójának megünneplése, a barátosi, kilyéni, szentkatolnai, nagyborosnyói általános iskolák, számos kulturális-művészeti együttes évfordulói. Mindegyik rendezvény mozgósítóan hatott a dolgozók szocialista öntudatának fejlődésére, hozzájárult a művelődési értékek és a művelődésbe kapcsolódó emberek számának növekedéséhez. Gábor Áront, a 48-as forradalom legendás alakját azzal az elismeréssel ünnepeltük, mely megilleti a hőst, ki életét áldozta a forradalom ügyének, akinek népszeretete, a románsághoz fűződő testvéri, együttműködési kapcsolata szép szimbólumként él az utódok lelkében. Emlékezetére Kézdivásárhelyen emlékház nyílt abban az épületben, melyben a forradalom katonája ágyúkat öntött. A gyermekek nagy mesemondó barátjának, Benedek Eleknek az emlékezetére az RKP KB Titkárságának határozata alapján Kisbaconban emlékházat rendeztek be, mely találkozóhelye lett az ország legfiatalabb irodalmi tehetségeinek, olyan otthon, ahová nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is eljönnek a tiszteletet leróni az iránt az Elek apó iránt, aki írásaival megnemesítette a lelkeket, s fölszólított románokat és magyarokat baráti, testvéri szeretetre. Az író szavai beszédes tanúk : „román mesék magyarnak, magyar mesék románnak, íme a megvalósult barátság a mese világában.“ A hagyományok iránt tanúsított gondoskodást szemlélteti Gyárfás Jenő festőművész emlékházának megnyitása Sepsiszentgyörgyön, Körösi Csoma Sándor és Barabás Miklós szobrának fölavatása Kovásznán, illetve Kézdimárkosfalván. Abból a tiszteletből, mely azokat illeti meg, akik életüket a munkásosztály ügyéért áldozták, a megyei pártbizottság javaslatára pártunk központi vezetősége jóváhagyta a kommunista Lázár Mihály szobrának fölállítását: e szobor arra az emberre hivatott emlékeztetni, akit a tőkés-földesúri rendszer meggyötört, s galádul meggyilkolt a horthysta rendőrség. Folyamatban van egyes emlékművek, így A román katona sepsiszentgyörgyi emlékművének, A felszabadító hős voinesti-i emlékművének és Dózsa György dálnoki emlékművének az elkészítése. A népi alkotások értékesítésének másik területe, mely figyelmünk középpontjában áll , olyan művek kiadása, melyek népszerűsítik megyénk román és magyar dolgozóinak közös vívmányait, melyek a múlt, a jelen és különösen annak a fényes jövőnek a megértését szolgálják, aminek perspektíváit pártunknak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére irányuló politikája nyitotta meg. Több mint 30 monográfia-cím jelent meg, a különböző alkotási területek pozitív tapasztalatait népszerűsítő, a természeti és emberi alkotások szépségeit bemutató könyvecskék. A fiatal irodalmi tehetségek második kötetüket adják ki alkotásaikból. Hamarosan megjelennek a Megyei Tükör és a Cuvintul nou első kiadványai, melyek a kutatás és az eredeti alkotás megyei eredményeit teszik közkinccsé. A könyv, mely eszköz a tömegek műveltségi színvonalának emelésére, művelődési intézményeink törődésének tárgya. Az utóbbi időben a könyvtárak, együttműködve egyes kiadókkal, közös programot dolgoztak ki a könyvrendelés és a könyvek népszerűsítésének javítására. Külön ki kell emelnünk a Kriterion Könyvkiadóval kialakított kapcsolatainkat, melynek megyénk olvasóival szervezett találkozói azokat a feladatokat szolgálják, amelyeket a párt vezetősége a könyv népszerűsítése és terjesztése, az olvasónevelés területén tűzött elénk. Ismerve a könyvterjesztés számos nehézségét, határozatot nyert, hogy a könyv fő terjesztői azok a tényezők legyenek, akik közvetlenül foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A zágoni és baróti könyvtár könyveladással is foglalkozik, jó eredménnyel, ugyanis azok az emberek, akik a könyveket eladják, jól ismerik portékájukat ; ily módon kikerülhetővé vált az a jelenség, hogy egyes jó könyvek a kereskedelmi egységek polcain porosodjanak. Az utóbbi időben egyre általánosabb jelenséggé vált a községi, falusi múzeumok létesítése, elsősorban az iskolákban ; olyan akció ez, melyben részt vesznek a legkülönbözőbb életkorú és kategóriájú emberek, a pioníroktól a nyugdíjasokig. Majdnem minden helység létesített múzeumot a falusiak hozzájárulásából, akik nagy értékű történelmi és kulturális dokumentumokat, tárgyakat ajándékoznak a közösségnek. Külön megemlíthetjük a kézdipojáni, csernátoni és tamásfalvi múzeumokat, amelyek olyan nyugdíjas tanügyiek fáradhatatlan munkájából születtek, mint Haszman Pál csernátoni és Konráth Zsigmond tamásfalvi tanerők. Egy másik területe munkánknak — mely a megyei néptanács egyik ülésszakának vitatémáját is képezte — a történelmi műemléképületek őrzése, megújítása és fölhasználása. A megyei pártbizottság gondoskodása folytán átalakítottak, megújítottak egykori uradalmi házakat, például az árkosi agronómusházat, Hídvégen az öregek otthonát, Tamásfalván és Kilyénben a művelődési otthonokat, melyeket a korszerű igények szerint tömegművelődési célokra rendeztek be. A perspektivikus terv szerint a jövőben más ilyen épületeket is szociális-kulturális célokra rendeznek be és újítanak meg : a vargyasi és a dálnoki kastélyokat az iskolások és pionírok üdülőjévé avatják, másokat pihenőházakká és egészségügyi rendeltetésű intézményekké. A tömegek művelésében növekvő szerepet töltenek be a megye értelmiségi dolgozói, akik tevékenyebben vesznek részt mind a politikai és tudományos ismeretek terjesztésében, mind a haladó hagyományok értékesítésében. Ilyen vonatkozásban rendkívül jó hatással voltak a tömegművelődési munka javulására, a nevelés hatékonyságának erősödésére azok a találkozók, amelyeket a megyei pártbizottság bürójának tagjai évente megszerveznek a különböző szakmákban dolgozó értelmiségiekkel. A hagyományok értékesítésében, az általános műveltségi ismeretek terjesztésében nagyon értékes segítséget nyújtottak Bukarest, Kolozsvár, Marosvásárhely és más kulturális központok értelmiségi dolgozói, mint például Sütő András, Mihai Pop, Horváth István, Méliusz József, Faragó József, Márton Gyula, Nestor Ignát, Szabó T. Attila és sokan mások, akik szívesen válaszoltak meghívásainkra. Az egész kutatási és alkotási munka föllendült és az állandó fejlődés mozgásában van. Meg kell említenünk megyénk három drámaírójának, Veress Dániel, Sombori Sándor és Tömöry Péter tevékenységét, akik műveikben fölelevenítették a megyénk múltjának eseményeit, a magyar nemzetiség egyes történelmi személyiségeinek tevékenységét. , A szocialista tudat alakításának, fejlesztésének egész átfogó munkájában, a népi hagyományok őrzésében és ápolásában a megyei pártbizottság, a társadalmi és tömegszervezetek, a művelődési intézmények figyelmük, rendezvényeik középpontjába helyezték a román és magyar dolgozók testvérisége erősítésének feladatát. A megyei pártbizottság intézkedési terve alapján melyet a múlt év őszén hagytak jóvá a megye dolgozói, a megyei művelődési és szocialista nevelési bizottság, a magyar nemzetiségű dolgozók tanácsa intézkedett, hogy öt-hat előadásból álló ciklusok keretében ismertessenek olyan jelentős témákat, mint : a Kovászna megyei román és magyar dolgozók közös harca, a párt vezette forradalmi harc, Kovászna megye történelmének hősi harci lapjai. Ezekben az előadásokban különös hangsúlyt helyeznek a munkásosztály közös harci hagyományaira, megyénk román és magyar dolgozóinak barátságára, a különböző ajkú emberek munkájának, életének közösségére, a szocialista haza fejlesztéséért és megerősítéséért kifejtett közös tevékenységre. Ma megyénk román és magyar dolgozóinak szétválaszthatatlan együttműködése nemcsak a munkában nyilvánul meg, hanem a tömegművelődési, művészeti tevékenységben is. A művészeti csoportokban, a kulturális-nevelési rendezvényekben együtt vesznek részt románok és magyarok, mert kölcsönösen meg akarják ismerni egymást, és mert részesülni akarnak mindazokban a javakban, amelyek országunk kultúráját jelentik. A mindennapok valósága, hogy a román nép és az együttélő nemzetiségek kultúrája, művészete, egész művelődési élete szerves egységben és egymást gazdagító kölcsönhatásban fejlődik s alkotja a szocialista Románia szellemi kincsestárát. Zágonban, Bereckben, Zabolán, Hídvégen és más helységekben nincs már két művelődési intézmény, hanem egy van, erős, mely aktívan terjeszti a szocialista eszmei tartalmakat a román és magyar dolgozók között román és magyar nyelven.Megyénk kezdeményezője, erősítője a szomszédos megyékkel kialakított testvéri kapcsolatoknak ; a hagyományos ünnepségeken való kölcsönös részvétel teljes mértékben hozzájárul minden megye folklórjának a megismeréséhez. Bacau, Hargita, Vrancea, Brassó, Maros, Buzau műkedvelő művészei részt vesznek a népi dal, játék és viselet hagyományainak bálvány ősi ünnepségein, a rétyi fesztiválon, a voinesti-i seregszemlén vagy más megyeközi találkozókon. Ugyanakkor megyénk műkedvelői részt vesznek az említett megyék művészeti rendezvényein. Megyénk műkedvelői az argesi műkedvelő művészekkel kialakították a kölcsönös előadáscserék és találkozások hagyományát, tartós baráti kapcsolatokat teremtettek. Zágonban, a községi pártbizottság és néptanács vezetése alatt — a népi hagyományok ápolásának céljából — megalakult a múlt év decemberében a Mikes Kelemen Művelődési Egylet ; tagjai a község lakói, továbbá a helységből elszármazottak szerte az országban, akik részt óhajtottak venni munkájában. Az egylet a falu nagy fiának, Mikes Kelemennek a nevét viseli és működési szabályzata világosan határozza meg célját : a Román Kommunista Párt politikájának terjesztése és elsajátítása, a lakosság általános műveltségének és tudományos felkészültségének növelése, a kommunista etika elveinek érvényesítése, az állampolgárok magas erkölcsi és állampolgári felelősségtudatának fejlesztése, a lakosságnak a haladó hagyományok szellemében való nevelése, a román és magyar dolgozók testvériségének erősítése, az összes lakosok politikai-erkölcsi egységének, a kulturális erők öszszefogásának megszilárdítása. Noha nem telt el még félév sem megalakulása óta, máris megállapíthatjuk, hogy az egyesület rendezvényei, akciói rendkívüli érdeklődésnek örvendenek. Hasonló egyesületek létrehozását terveztük a közeljövőre Kovászna megye más községeiben is. E rövid összefoglalás is, amelyet a magyar nemzetiségű lakosság soraiban végzett művelődési munkáról, a népi hagyományok értékesítéséről és ápolásáról adtunk — bizonyság a Román Kommunista Párt bölcs politikája, a szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség eszméjét kifejező politika, a román és a magyar dolgozó emberek testvérisége mellett, igazolja hazánk összes állampolgárainak nemzetiségre való tekintet nélküli jogegyenlőségét, mely erőteljesen hangsúlyozza a szocialista Románia nagy családjának megbonthatatlan testvéri egységét. A HALADÓ HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, MŰVELŐDÉSI-MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG ELŐRE 3. oldal NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA SZUDÁN DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN (Folytatás az 1. oldalról) Szudán állami himnusza, miközben 21 tüzérségi üdvlövés dördül el. Nicolae Ceausescu elnök fellép a díszemelvényre és Gaafar Numeiryvel együtt fogadja a díszőrség parancsnokának jelentését, majd a szudáni államfő kíséretében ellép a fegyverrel tisztelgő katonák sorfala előtt. A két államfő feleségével s a román és szudáni személyiségekkel együtt ezután a Nép Palotája, a vendégek rendelkezésére bocsátott rezidencia felé indul. Útban a főváros lakosainak népes csoportjai üdvözlik barátsággal országunk küldötteit, hosszasan megtapsolják a két államfőt. A városban a román és szudáni zászlók százai lengenek. „Üdvözöljük Ceausescu elnököt!“, „Szudán köszönti a román elnököt!“, „Éljen a román-szudáni barátság!“. Ezek a jelszavak olvashatók román és arab nyelven, sok helyen látható a két államfő portréja. A szudáni sajtó kiemelkedő eseményként kommentálja a látogatást. A csütörtöki lapok főhelyen közük Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő szudáni látogatásának szentelt írásaikat. Az El-Sahafa és az Al-Ayam teljes oldalszélességű felcímek alatt hozza az anyagokat, közli Nicolae Ceausescu elvtárs több fényképét, ismerteti a román államfő szudáni látogatásának fontosabb mozzanatait. Az El-Sahafa Köszöntjük a magas rangú román vendéget címmel egész oldalt szentel hazánknak. Az oldalon közli Nicolae Ceausescu elvtárs életrajzát és fényképét, valamint Elena Ceausescu elvtársnő fényképét és életrajzi adatait. A szocializmus iránya Romániában címmel ugyanez a lap részletesen ismerteti hazánk eredményeit. „A szudáni nép — hangzik a cikk — csodálattal kíséri a baráti román állam szocialista építőmunkáját. A román nép, amely hősiesen felvette a harcot a hitlerista őrülettel, szocialista alapokon új életet épít, a széles tömegek részvételével. A kölcsönös előnyökre és tiszteletre, a közös törekvésekre épülő szudáni-román kapcsolatok szüntelenül fejlődnek. Ceausescu elnök látogatása országunkban újabb távlatokat nyit különböző területeken a kétoldalú együttműködés előtt, népeink javára“ — írja végül a lap. Ion Cârie Adrian Ionescu Romulus Cuplescu A REPÜLŐGÉP FEDÉLZETÉRŐL JULIUS KENYERE RE Őexcellenciájának, Tanzánia Egyesült Köztársaság elnökének DAR ES SALAAM Elhagyva Tanzánia Egyesült Köztársaság területét, szeretnék ismét meleg köszönetet mondani a barátságért, amellyel körülvettek, a tökéletes vendéglátásért, amelyben szép országukban tett látogatásunk folyamán mindenütt részesítettek bennünket. Kifejezem meggyőződésemet, hogy a látogatás, az eredményes megbeszélések, még jobban megszilárdítják országaink barátságát és sokoldalú együttműködését, a román és a tanzániai nép javára, a béke és a nemzetközi kooperáció ügye érdekében. Megragadjuk az alkalmat, hogy Önnek, kormányának és a baráti tanzániai népnek egészséget és boldogságot, újabb és újabb sikereket kívánjunk a szabad, független és virágzó Tanzánia megteremtésében. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke DZSOMO KENYATTA őexcellenciájának, Kenya Köztársaság elnökének NAIROBI Kenya Köztársaság területe fölött átrepülve, jó egészséget és boldogságot, békét és jólétet kívánok Önnek és a baráti kenyai népnek. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Őcsászári felségének I. HAJLÉ SZELASSZIÉNAK, Etiópia császárának ADDISZ ABEBA Etiópia területe fölötti légiutam kellemes alkalmat kínál arra, hogy szívélyes, üdvözletemet küldjem,jó egészséget és boldogságot kívánjak Felségednek, jólétet és békét a baráti etiópiai népnek. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke