Előre, 1972. április (26. évfolyam, 7589-7614. szám)

1972-04-01 / 7589. szám

1972. ÁPRILIS 1. SZOMBAT NICOLAE CEAUSESCUNAK, az Államtanács elnökének interjúja (Folytatás az 1. oldalról) előtt­­ álló legfontosabb probléma az imperializmustól örökölt elmara­dottság felszámolásáért vívott harc, s egy olyan erős gazdaság megte­remtése, amely biztos alapja a nemzeti szuverenitásnak, az illető népek civilizáltabb, jobb életének. A gazdasági és társadalmi emanci­pációnak, az illető országok függet­lensége megvédésének fő követel­ménye a rendelkezésre álló összes anyagi és emberi erők fokozott mozgósítása, az illető országok kö­zötti egység erősítése, a szocialista országokkal, a világ összes országai­val való széles körű együttműködés kiépítése a teljes jogegyenlőség alapján. • Országunk egyre szélesebb körű kapcsolatokat tart fenn a fejlődés­ben levő államokkal, különböző te­­­rületeken együttműködik Velük, ak­tívan támogatja őket az önálló gazdasági, tudományos és kulturális fejlődésért tett erőfeszítéseikben, műszaki segítséget és szakembere­ket ad nekik, támogatja őket saját szakembereik felkészítésében, mert mindebben szerves részét látja az általános antiimperialista harcnak, mert ezzel hozzájárul a népek sza­badságának és függetlenségének ügyéhez, a nemzetközi béke és eny­hülés ügyéhez. KÉRDÉS : Nagy örömünkre szolgál, elnök úr, hogy Romá­nia támogatta Egyiptom Arab Köztársaságot, követelve az izraeli csapatok visszavonását a megszállt arab területekről. Mi az ön véleménye Izrael­nek azzal a követelésével kap­csolatban, hogy joga van idegen területeket elfoglalni biztonsága garanciájaként ? VÁLASZ : Már a közel-keleti konfliktus kirobbantásától kezdve Románia síkraszállt az összes kato­nai cselekmények azonnali megszün­tetéséért, az izraeli csapatoknak az elfoglalt arab területekről való visz­­szavonásáért. Úgy véljük, Izraelnek nincs semmilyen joga megszállva tartani e területeket — mint ahogy, általában, úgy véljük, hogy semmi­lyen okkal sem igazolható, megen­gedhetetlen területek elfoglalása vagy annektálása erőszak, katonai műveletek útján. Országunk következetesen síkra­szállt a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatának elfoga­dásáért és alkalmazásáért, hogy el­érhető legyen a konfliktus politikai megoldása az izraeli csapatoknak az elfoglalt arab területekről való visszavonása alapján és annak alap­ján, hogy szavatolják e térség ösz­­szes országainak jogát a független­séghez és a területi épséghez, hogy kielégítsék a palesztinai lakosság nemzeti érdekeit és követelményeit. Románia értékelte Egyiptom Arab Köztársaság lépéseit a konfliktus politikai rendezése felé, üdvözölte az An­var Szadat elnök által ta­valy megfogalmazott ilyen irányú javaslatokat, köztük a Szuezi-csa­­torna újra megnyitására vonatkozó indítványokat is , mi ezt a közel­­keleti feszültség csökkentéséhez való építő hozzájárulásnak tekintet­tük és tekintjük. Véleményünk sze­rint Izraelnek nagyobb realizmusról kell tanúságot tennie, több megér­tést és fogékonyságot kell tanúsíta­nia a közel-keleti konfliktus békés megoldása végett. Úgy véljük, az összes érdekelt államoknak, az egész nemzetközi közvéleménynek fokozott erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy — szem előtt tartva eme övezet összes népeinek érde­keit — minél gyorsabban meghono­­suljon a tartós béke a Közel-Kele­ten. KÉRDÉS : Elnök úr­­ ön utalt a palesztinai népre. Mi­ként vélekedik e nép nemzeti törekvéseiről ? VÁLASZ : Románia jogosnak tartja ezeket a törekvéseket, a pa­lesztinai lakosságnak azt az óhaját, hogy nemzetet képezzen, tehát sa­ját állami szervezettsége is legyen. Ezekről a kérdésekről természete­sen maguknak a palesztinaiaknak, e térség népeinek kell dönteniük. KÉRDÉS : Elnök úr. Jelen­leg sokat beszélnek azokról a tengerészeti támaszpontokról, amelyeket egy balkáni ország engedett át az Egyesült Álla­moknak. Nevezetesen a pi­reuszi kikötőről van szó. Ál­talában mi Románia állás­pontja az idegen katonai tá­maszpontokról, különöskép­pen a Balkánon és a Föld­közi-tenger övezetében ? VÁLASZ : Románia mindig állást foglalt az ellen, hogy idegen kato­nai támaszpontokat létesítsenek más államok területén. Vélemé­nyünk szerint minden, valamely or­szágban újonnan létesített kato­nai támaszpont — tehát az USA katonai támaszpontjainak létesítése Görögországban, akár­csak más földrajzi övezetek­ben is — csak fokozhatja a fe­szültséget a szóban forgó térsé­gekben, csak kárára lehet a nem­zetközi biztonságnak, növelheti a népek jogos aggodalmát. Mi úgy véljük, erőteljesen azon kell mun­kálkodni — amint azt a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok legutóbbi prágai tanács­kozása is hangsúlyozta —, hogy megszűnjenek a feszültség összes forrásai az államok közötti kapcso­latokban, beleértve azt is, hogy in­tézkedések történjenek a fegyveres erők csökkentésére. Románia vé­leménye szerint a katonai támasz­pontok felszámolása a világon, s persze egyidejűleg Európában, a Balkánon és a Földközi-tenger öve­zetében is, lényeges követelménye a békének és az enyhülésnek. Ezért az illető övezetek államainak köte­lességük erőteljesen és kitartással küzdeni napjaink e létfontosságú törekvésének megvalósításáért. KÉRDÉS : Hogyan látja ön, elnök úr, országaink po­litikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak további fejlő­dési lehetőségeit ? VÁLASZ : Mindenekelőtt rá sze­retnék mutatni, hogy a Románia és Egyiptom fejlődésében az utób­bi évtizedekben bekövetkezett vál­tozások, az imperializmus ellen, a világbékéért és a nemzetközi együtt­működésért folytatott harcban meg­mutatkozó cél- és érdekazonosság szilárd alapot teremtett országaink és népeink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak további kiépítéséhez. A román-egyiptomi barátság és együttműködés sikere­sen fejlődik a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásá­nak, a­­ jogegyenlőségnek, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozásnak és a kölcsönös előnyöknek a meg­ingathatatlan elvei alapján. Az utóbbi években növekedett a kétoldalú kereskedelmi cserék vo­lumene, kiterjedt országaink gazda­sági és műszaki kooperációja. Ezzel kapcsolatban utalnék a Románia közreműködésével Egyiptomban épült ipari létesítményekre,­ valamint a román szakemberek által nyújtott műszaki támogatásra újabb egyip­tomi gazdasági építkezésekhez. A múlt év decemberében megkötött gazdasági és műszaki együttműködé­si egyezmény előirányozza a rormán­­egyiptomi gazdasági cserék és koo­peráció lényeges fejlesztését. Felfelé ívelnek a kulturális kapcsolatok is, kifejezésre juttatva a két népnek azt az óhaját, hogy jobban megismer­je egymást, minél több szellemi ér­téket cseréljen egymással. Az utóbbi időben nagyszámú kon­taktusra került sor a két ország fe­lelős tényezői, különböző egyiptomi állami és társadalmi intézmények és szervezetek képviselői között, s ezek jó eredménnyel jártak együttműkö­désünk fejlesztése szempontjából. Ilyen értelemben örömmel említ­jük meg dr. Aziz Szedki egyiptomi miniszterelnök romániai látogatá­sát, amely jelentős mozzanata volt a román-egyiptomi viszony fejlődé­sének.­­ Ez alkalomból ki szeretném emel­ni annak a ténynek rendkívüli je­lentőségét, hogy az utóbbi években a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Unió — a két or­szág kormánypártja — között gyü­mölcsöző kontaktusokra, valamint hasznos véleménycserékre került sor a közös érdekű kérdésekben. Síkraszállunk e kapcsolatok fejlesz­téséért, mégpedig államaink és né­peink barátsága és együttműködése, a világ antiimperialista erőinek megszilárdítása érdekében. Meggyő­ződésem, hogy a látogatás, amelyet Egyiptom Arab Köztársaságban te­szünk, alkalmat nyújt a széles körű véleménycserére az egyiptomi veze­tőkkel, lehetővé teszi, hogy új uta­kat kutassunk és tárjunk fel orszá­gaink és pártjaink sokoldalú együtt­működésének kiszélesítésére, a ro­mán-egyiptomi barátság erősítésére, mindkét nép, a nemzetközi béke és együttműködés érdekében. KÉRDÉS : Elnök úr ! ön mindig síkraszállt a különbö­ző politikai és társadalmi rendszerű országok viszonyá­nak javításáért, ön az enyhü­lés építője. Hogyan értékeli Nixon elnök legutóbbi pe­kingi látogatását és e látoga­tás kihatását a világbékére ? VÁLASZ : Mi pozitívan értékel­tük és értékeljük Nixon lá­togatását Kínában. Mint isme­retes, Románia síkraszáll az összes államok közötti kontaktu­sokért, tekintet nélkül a társadal­mi rendszerre. Ha elfogadjuk a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élésé­nek elveit, akkor egyet kell érte­nünk azzal, hogy a politikusok, az államvezetők találkozzanak, tár­gyalják meg a békés egymás mel­lett élési elvek realizálásának mó­dozatait. Amint önök is tudják, a nemrégi kínai-amerikai találkozókon min­denekelőtt a két ország viszonyára vonatkozó kérdésekről tárgyaltak. Úgy véljük, hogy a megállapodáso­kat a kérdések tárgyalásos meg­oldásának szellemében hozták létre. Természetesen nem oldódtak meg egészében az idők folyamán a két állam között felhalmozódott súlyos problémák, főként pedig Tajvan kérdése , de úgy véljük, hogy a lá­togatás, valamint a Kínai NK ve­zetői és Nixon elnök között lefolyt tárgyalások megnyitották e kérdé­sek megoldásának perspektíváját. Tajvant illetően a kínai vezetők vi­lágosan kifejtették azt a jogos és jól ismert álláspontot, hogy a sziget a Kínai NK területének elidegenít­hetetlen része, hogy Tajvan felsza­badítása kizárólag a kínai népre tartozik. Az USA elnöke elismerte, hogy Tajvan kérdése — a két or­szág közti kapcsolatok kulcsproblé­mája — Kína belügye s azt a kí­naiak közt kell megoldani ; vélemé­nyünk szerint ez perspektivikusan megnyitja a megoldás útját. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy mindkét fél hangozta­tott egész sor olyan elvet, amelyen az államközi kapcsolatoknak ala­pulniuk kell. Amint a kínai-amerikai közlemény rámutat, a két fél meg­egyezett abban, hogy az országok­nál­, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül, kapcsolataikat a szuverenitás és a területi épség tiszteletben tartására, a más népek elleni agressziótól való tartózko­dásra és a más népek belügyeibe való be nem avatkozásra, az egyen­lőségre, a kölcsönös előnyökre és a békés egymás mellett élésre kell alapozniuk ; hangoztatták azt az el­vet is, hogy a nemzetközi vitákat az erőszak alkalmazása vagy az erőszakkal való fenyegetőzés nélkül kell megoldani. Ezeket az elveket természetesen gyakorlatba kell ül­tetni. Örömmel állapítottuk meg, hogy a kínai fél határozottan kinyilvání­totta : támogatja az elnyomott né­peknek és nemzeteknek a nemzeti és társadalmi szabadságért folyó küzdelmét, világosan hangsúlyozva, hogy minden gépnek joga van saját óhaja szerinti társadalmi rendszert választani, joga van megvédeni füg­getlenségét, szuverenitását és terü­leti épségét, szembeszegülni az ide­gen agresszióval, a belügyeibe való minden beavatkozással. A kínai fél kijelentette, hogy szilárdan támo­gatja a vietnami, laoszi és kambod­zsai népeket, Dél-Vietnam Köztár­sasága ideiglenes forradalmi kor­mányának az indokínai háború megszüntetésére vonatkozó hétpon­tos javaslatait, valamint a Korea békés egyesítésére irányuló nyolc­pontos javaslatokat, amelyeket ta­valy terjesztett elő a Koreai NDK kormánya. Természetesen az USA, ha gya­korlatba akarja ültetni amit kije­lentett — a délkelet-ázsiai népek ama jogának tiszteletben tartását, hogy katonai fenyegetések nélkül megteremtsék saját békés jövőjü­ket —, véget kell hogy vessen a háborúnak az Indokínai-félszigeten, haladéktalanul vissza kell hogy vonja csapatait a világnak ebből a részéből, hogy a vietnami, a laoszi és a khmer nép minden külső be­avatkozás nélkül maga határozhas­son leendő fejlődésének útjáról. Reméljük, az USA abban a tekin­tetben is következtetéseket von majd le, hogy hozzá kell járulnia a közel-keleti konfliktus megoldásá­hoz. Az események megmutatják majd, miként konkretizálódnak az életben ennek a látogatásnak az eredményei. Mi mindenképpen a nemzetközi élet egyik történelmi jelentőségű eseményének tekintjük a látogatást, és számítunk rá, hogy annak eredményei hatalmas befo­lyást gyakorolnak az enyhülés és a népek közötti együttműködés útján. KÉRDÉS : Elnök úr / Jösi az álláspontja Romániának az európai­­biztonsági értekez­lettel kapcsolatban ? VÁLASZ : Románia következete­sen munkálkodott és munkálkodik az európai biztonság és együttmű­ködés légkörének megteremtésén, s ebből a célból az összeurópai érte­kezlet megszervezésén és mielőbbi megtartásán. Úgy véljük, hogy adva vannak a feltételek az értekezlet gyakorlati előkészítéséhez. Vélemé­nyünk szerint a biztonságot a kon­tinens államai között olyan új tí­pusú kapcsolatok alapján kell lét­rehozni, amelyek a nemzeti függet­lenség és szuverenitás teljes tiszte­letben tartásán, a jogegyenlőségen, a belügyekbe való be nem avatko­záson és a kölcsönös előnyökön nyugszanak, egy olyan rendszer alapján, amelynek keretében az összes államok konkréten vállalják, hogy nem használnak erőszakot, nem fenyegetőznek az erőszakkal, tartózkodnak bármilyen agressziós cselekedettől és tiszteletben tartják minden nép jogát a szabad és há­borítatlan fejlődéshez. Kontinen­sünk biztonságának megteremtése kedvező hatással lesz nemcsak e térség politikai légkörére, hanem az egész nemzetközi életre, hozzá fog járulni az enyhüléshez, a világ összes népei együttműködésének és barátságának erősödéséhez. KÉRDÉS : Melyek a Ro­mánia sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalmának meg­teremtésével kapcsolatos idő­szerű feladatok? VÁLASZ : A román nép ma tel­jes erejével egy nagyszabású prog­ram megvalósításán dolgozik, azon a programon, amelyet a Román Kommunista Párt X. kongresszusa kidolgozott, s amely új, maga­sabb szintű szakaszt jelez az ország fejlődésében : a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremté­sének szakaszát. Az 1971—1975-ös új ötéves terv a termelőerők gyors ütemű továbbfejlesztését, a tudo­mány, a kultúra, az oktatás kitartó fejlesztését, az új társadalmi viszo­nyok tökéletesítését, a szocialista demokrácia mélyítését, az egész nép életszínvonalának következetes eme­lését irányozza elő. E célkitűzések nagyságának illusztrálására elmon­dom, hogy 1975-ben, azaz a mosta­ni ötéves terv végére, az ország ipari termelése 28—30-szor akkora lesz, mint 1938-ban volt, abban az évben, amelyben a régi rezsim a leg­nagyobb termelést érte el. A jelen­legi ötéves terv egyszersmind fon­tos szakasz a nép jólétének növelé­sében ; ebből a célból előirányozza a bérek és a nyugdíjak általános növelését — a reálbér hozzávetőleg 20 százalékkal növekszik —, a la­kásépítés és a társadalmi-kulturális építkezés továbbfejlesztését, a la­kosság jobb ellátását szolgáló köz­szükségleti javak termelésének nö­velését és mind változatosabbá té­telét. Ezekhez még csak annyit tennék hozzá, hogy a múlt évi eredmények s az idei év első hónapjaiban elért eredmények bebizonyították, hogy az ötéves terv előirányzatai reá­lisak, hogy népünk meg tudja valósítani a X. kongresszuson ki­dolgozott programot. Ez Romániát a civilizáció és a haladás újabb fo­kaira emeli, csökkenteni fogja az országunk és a gazdaságilag fejlet­tebb­­államok közötti különbséget, egyre újabb lehetőségeket teremt majd szocialista nemzetünk jólété­hez, szüntelen virágzásához. Románia gazdasági és társadalmi téren elért eredményei hozzájárul­nak a szocializmus erőinek növeke­déséhez, a világ antiimperialista erőinek harcához, s ugyanakkor újabb lehetőségeket teremtenek ah­hoz, hogy országunk a béke és a népek közötti gyümölcsöző együtt­működés szellemében tovább bővít­se sokoldalú kooperációját a világ államaival. Befejezésül kérem, hogy az Al- Ahram útján tolmácsolja meleg üd­vözletemet a baráti egyiptomi nép­nek, amelynek haladást, jólétet és békét kívánok. (Folytatás az 1. oldalról) nők tagjai között párt- és állami aktivistákat, különböző területeken dolgozó kiváló szakembereket talá­lunk, akik színültig telt művelődési otthonokban rendszeresen találkoz­nak a falusi lakossággal. A tapasz­talat azt igazolja, hogy községi szin­ten is érdemes létrehozni tudomá­nyos brigádokat, ugyanis a községek ma már vitathatatlan értékű szelle­mi kapacitással, értelmiségiekkel rendelkeznek, akik fölkészültek a tömegnevelés, az ismeretterjesztés nemes, szép feladataira. Kovászna megye 5 művelődési házában és 33 községi művelődési otthonában, 73 falusi művelődési otthon fiókjában több mint 30 kórus, 118 színjátszó­csoport, 29 bábszínházi csoport, több mint 60 tánccsoport és számos né­pi zenekar működik. A kulturális intézmények erőfeszítéseinek kö­szönhetően létrejött erős folklór­együttesek méltán örvendenek meg­becsülésnek a megyében és az egész országban. A Kovászna megyei ro­mán és magyar folklór megismeré­sében és értékesítésében különös ér­deme van a megyei szaktanács együttesének, a Vadrózsa folklór­együttesnek, mely a Kovászna me­gyei székely és román népművészet és a népművészeti feldolgozások ter­jesztésével rendkívül értékes szolgá­latot tesz. A kézdivásárhelyi műve­lődési ház folklóregyüttese a mű­kedvelők IX. és X. országos verse­nyén kitüntetéseket nyert. A zágoni, köpeci, baróti, felsőrákosi kórusok és dalcsoportok, a bárkányi, kézdi­vásárhelyi színjátszó csoportok, a megye táncosai az értékes művelő­dési hagyományok, a helyi folklór hasznosításával a műkedvelő művé­szetben szép sikereket arattak. A párt- és állami szervek a művelődé­si élet megszervezésében figyelmet fordítottak egyes nagy tradíciójú műkedvelő csoportok, például a szentkatolnai, nagyajtai, uzoni, ko­vásznai, mikóújfalusi kórus — több tánc- és színjátszócsoport — újjá­alakítására. Megérdemelt figyelem övezte és övezi a pártunknak a teljes jog­­egyenlőségre alapozott politikájának szellemében — a magyar nemzeti­ség népi hagyományainak megisme­rését és értékesítését. Ebben a mun­kában értékes hozzájárulást mutat­tak fel megyénk szakemberei, a né­pi alkotások és a műkedvelő moz­galom irányításának megyei háza ; munkatervükbe tűzték a megye ösz­­szes folklórzónáinak figyelmes ta­nulmányozását és feldolgozását, ér­tékesítését. Számos kutatási akció zajlott le és tanulmány készült, ezeknek anyagai részben megjelen­tek már könyvalakban, másrészt fo­lyamatban van megjelentetésük. A sepsiszentgyörgyi népi művészeti is­kola — mely szintén a megye lét­rehozása után létesült — figyelmet fordított a népművészet kutatására, a népművészet folytatóinak, a fia­tal nemzedékeknek a tanítására. Hadd említsük a népi művészeti is­kola külső tagozatai közül a var­­gyasit, kálnokit, köröspatakit, cser­­nátonit, melyek olyan elismert nép­művészek keze alatt működnek, mint Sütő Béla, Bálint András, Haszman Pál, akik az iskolások mellett, más életkorú falusi lakoso­kat is tanítanak. Megyénk művelő­dési életének hagyományává vált, hogy évente találkozókat rendeznek a népművészek és a szélesebb kö­zönség között. Ezeken a találkozó­kon megvitatják a népi alkotások és értékesítésük kérdéseit. A népmű­vészet kutatásában és hasznosításá­ban értékes segítséget kaptunk a Bukarestben megjelenő magyar gyermeklap, a Jóbarát szerkesztősé­gétől, mely gyűjtési verseny kezde­ményezésével megyénk és az ország különböző tájegységeinek népvisele­téből szép kollekciót bocsátott ren­delkezésünkre. Állandó tevékenységünk körébe tartozik megyénk haladó hagyomá­nyainak és azon kiemelkedő szemé­lyiségek emlékezetének az ápolása, akik tájainkon az igazság győzelmé­ért harcoltak, a szabadságért, a dol­gozó emberek testvériségéért. Egyes személyiségek emlékének föleleve­­nítése, egyes intézmények és kultu­rális-művészeti formációk évfordu­lóinak ünnepi rendezvényei fénye­sen bizonyították megyénk lakóinak szeretetét és odaadását a Román Kommunista Párt iránt, forró hálá­jukat a gondoskodásért, azért a po­litikáért, mely nagyra becsül min­den értéket a román nép és az együttélő nemzetiségek kultúrájá­ban. A haladó hagyományok érté­kesítésére, népünk és a magyar nemzetiség múltjának megismerésé­re és fölelevenítésére irányuló párt­­politikát szemléltette például a sepsiszentgyörgyi 1. számú líceum 110. évfordulójának, a sepsiszent­györgyi Múzeum 90. évfordulójá­nak, az Állami­­ Magyar Szín­ház 20. évfordulójának megün­neplése, a barátosi, kilyéni, szent­katolnai, nagyborosnyói általá­nos iskolák, számos kulturális-mű­vészeti együttes évfordulói. Minde­gyik rendezvény mozgósítóan hatott a dolgozók szocialista öntudatának fejlődésére, hozzájárult a művelődé­si értékek és a művelődésbe kapcso­lódó emberek számának növekedé­séhez. Gábor Áront, a 48-as forra­dalom legendás alakját azzal az el­ismeréssel ünnepeltük, mely megil­leti a hőst, ki életét áldozta a for­radalom ügyének, akinek népszere­­tete, a románsághoz fűződő test­véri, együttműködési kapcsolata szép szimbólumként él az utódok lelké­ben. Emlékezetére Kézdivásárhe­­lyen emlékház nyílt abban az épü­letben, melyben a forradalom kato­nája ágyúkat öntött. A gyermekek nagy mesemondó barátjának, Bene­dek Eleknek az emlékezetére az RKP KB Titkárságának határozata alapján Kisbaconban emlékházat rendeztek be, mely találkozóhelye lett az ország legfiatalabb irodalmi tehetségeinek, olyan otthon, ahová nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is eljönnek a tiszteletet le­róni az iránt az Elek apó iránt, aki írásaival megnemesítette a lelke­ket, s fölszólított románokat és ma­gyarokat baráti, testvéri szeretetre. Az író szavai beszédes tanúk : „ro­mán mesék­ magyarnak, magyar me­sék­ románnak, íme a megvalósult barátság a mese világában.“ A ha­gyományok iránt tanúsított gondos­kodást szemlélteti Gyárfás Jenő fes­tőművész emlékházának megnyitása Sepsiszentgyörgyön, Körösi Csom­a Sándor és Barabás Miklós szobrá­nak fölavatása Kovásznán, illetve Kézdimárkosfalván. Abból a tiszte­letből, mely azokat illeti meg, akik életüket a munkásosztály ügyéért áldozták, a megyei pártbizottság ja­vaslatára pártunk központi vezető­sége jóváhagyta a kommunista Lá­zár Mihály szobrának fölállítását: e szobor arra az emberre hivatott emlékeztetni, akit a tőkés-földesúri rendszer meggyötört, s galádul meg­gyilkolt a horthysta rendőrség. Fo­lyamatban van egyes emlékművek, így A román katona sepsiszentgyör­gyi emlékművének, A felszabadító hős voinesti-i emlékművének és Dó­zsa György dálnoki emlékművének az elkészítése. A népi alkotások értékesítésének másik területe, mely figyelmünk kö­zéppontjában áll , olyan művek ki­adása, melyek népszerűsítik me­gyénk román és magyar dolgozói­nak közös vívmányait, melyek a múlt, a jelen és különösen annak a fényes jövőnek a megértését szol­gálják, aminek perspektíváit pár­tunknak a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom felépítésére irá­nyuló politikája nyitotta meg. Több mint 30 monográfia-cím jelent meg, a különböző alkotási területek pozi­tív tapasztalatait népszerűsítő, a természeti és emberi alkotások szépségeit bemutató könyvecskék. A fiatal irodalmi tehetségek máso­dik kötetüket adják ki alkotásaik­ból. Hamarosan megjelennek a Me­gyei Tükör és a Cuvintul nou első kiadványai, melyek a kutatás és az eredeti alkotás megyei eredményeit teszik közkinccsé. A könyv, mely eszköz a tömegek műveltségi színvonalának emelésé­re, művelődési intézményeink törő­désének tárgya. Az utóbbi időben a könyvtárak, együttműködve egyes kiadókkal, közös programot dolgoz­tak ki a könyvrendelés és a köny­vek népszerűsítésének javítására. Külön ki kell emelnünk a Kriterion Könyvkiadóval kialakított kapcsola­tainkat, melynek megyénk olvasói­val szervezett találkozói azokat a feladatokat szolgálják, amelyeket a párt vezetősége a könyv népszerű­sítése és terjesztése, az olvasóneve­lés területén tűzött elénk. Ismerve a könyvterjesztés számos nehézsé­gét, határozatot nyert, hogy a könyv fő terjesztői azok a tényezők legyenek, akik közvetlenül foglal­koznak ezzel a tevékenységgel. A zágoni és baróti könyvtár könyv­eladással is foglalkozik, jó ered­ménnyel, ugyanis azok az emberek, akik a könyveket eladják, jól isme­rik portékájukat ; ily módon kike­­rülhetővé vált az a jelenség, hogy egyes jó könyvek a kereskedelmi egységek polcain porosodjanak. Az utóbbi időben egyre általáno­sabb jelenséggé vált a községi, fa­lusi múzeumok létesítése, elsősor­ban az iskolákban ; olyan akció ez, melyben részt vesznek a legkülön­bözőbb életkorú és kategóriájú emberek, a pioníroktól a nyugdíja­sokig. Majdnem minden helység lé­tesített múzeumot a falusiak hoz­zájárulásából, akik nagy értékű történelmi és kulturális dokumentu­mokat, tárgyakat ajándékoznak a közösségnek. Külön megemlíthet­jük a kézdipojáni, csernátoni és tamásfalvi­ múzeumokat, amelyek olyan nyugdíjas tanügyiek fáradha­tatlan munkájából születtek, mint Haszman Pál csernátoni és Kon­­ráth Zsigmond tamásfalvi tanerők. Egy másik területe munkánknak — mely a megyei néptanács egyik ülésszakának vitatémáját is ké­pezte — a történelmi műemlék­­épületek őrzése, megújítása és föl­­használása. A megyei pártbizottság gondoskodása folytán átalakítottak, megújítottak egykori uradalmi há­zakat, például az árkosi agronómus­­házat, Hídvégen az öregek ottho­nát, Tamásfalván és Kilyénben a művelődési otthonokat, melyeket a korszerű igények szerint tömegmű­velődési célokra rendeztek be. A perspektivikus terv szerint a jövő­ben más ilyen épületeket is szociá­lis-kulturális célokra rendeznek be és újítanak meg : a vargyasi és a dálnoki kastélyokat az iskolások és pionírok üdülőjévé avatják, máso­kat pihenőházakká és egészségügyi rendeltetésű intézményekké. A tömegek művelésében növekvő szerepet töltenek be a megye ér­telmiségi dolgozói, akik tevékenyeb­ben vesznek részt mind a politikai és tudományos ismeretek terjeszté­sében, mind a haladó hagyományok értékesítésében. Ilyen vonatkozás­ban rendkívül jó hatással voltak a tömegművelődési munka javulásá­ra, a nevelés hatékonyságának erő­södésére azok a találkozók, amelye­ket a megyei pártbizottság bürójá­­nak tagjai évente megszerveznek a különböző szakmákban dolgozó ér­telmiségiekkel. A hagyományok ér­tékesítésében, az általános művelt­ségi ismeretek terjesztésében na­gyon értékes segítséget nyújtottak Bukarest, Kolozsvár, Marosvásár­hely és más kulturális központok értelmiségi dolgozói, mint például Sütő András, Mihai Pop, Horváth István, Méliusz József, Faragó József, Márton Gyula, Nestor Ignát, Szabó T. Attila és sokan mások, akik szívesen válaszoltak meghívásaink­ra. Az egész kutatási és alkotási munka föllendült és az állandó fejlődés mozgásában van. Meg kell említenünk megyénk három dráma­írójának, Veress Dániel, Sombori Sándor és Tömöry Péter tevékeny­ségét, akik műveikben fölelevení­tették a megyénk múltjának esemé­nyeit, a magyar nemzetiség egyes történelmi személyiségeinek tevé­kenységét. , A szocialista tudat alakításának, fejlesztésének egész átfogó munká­jában, a népi hagyományok őrzésé­ben és ápolásában a megyei párt­­bizottság, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a művelődési intézmé­nyek figyelmük, rendezvényeik kö­zéppontjába helyezték a román és magyar dolgozók testvérisége erősí­tésének feladatát. A megyei párt­­bizottság intézkedési terve alapján melyet a múlt év őszén hagytak jóvá a megye dolgozói, a megyei művelődési és szocialista nevelési bizottság, a magyar nemzetiségű dolgozók tanácsa intézkedett, hogy öt-hat előadásból álló ciklusok ke­retében ismertessenek olyan jelen­tős témákat, mint : a Kovászna megyei román és magyar dolgozók közös harca, a párt vezette forra­dalmi harc, Kovászna megye törté­nelmének hősi harci lapjai. Ezek­ben az előadásokban különös hang­súlyt helyeznek a munkásosztály közös harci hagyományaira, me­gyénk román és magyar dolgozói­nak barátságára, a különböző ajkú emberek munkájának, életének kö­zösségére, a szocialista haza fej­lesztéséért és megerősítéséért ki­fejtett közös tevékenységre. Ma megyénk román és magyar dolgo­zóinak szétválaszthatatlan együtt­működése nemcsak a munkában nyilvánul meg, hanem a tömegmű­velődési, művészeti tevékenységben is. A művészeti csoportokban,­ a kulturális-nevelési rendezvényekben együtt vesznek részt románok és magyarok, mert kölcsönösen meg akarják ismerni egymást, és mert részesülni akarnak mindazokban a javakban, amelyek országunk kultú­ráját jelentik. A mindennapok való­sága, hogy a román nép és az együttélő nemzetiségek kultúrája, művészete, egész művelődési élete szerves egységben és egymást gaz­dagító kölcsönhatásban fejlődik s alkotja a szocialista Románia szel­lemi kincsestárát. Zágonban, Be­­reckben, Zabolán, Hídvégen és más helységekben nincs már két mű­velődési intézmény, hanem egy van, erős, mely aktívan terjeszti a szo­cialista eszmei tartalmakat a ro­mán és magyar dolgozók között ro­mán és magyar nyelven.­­Megyénk kezdeményezője, erősí­tője a szomszédos megyékkel kiala­kított testvéri kapcsolatoknak ; a hagyományos ünnepségeken való köl­csönös részvétel teljes mértékben hozzájárul minden megye folklórjá­nak a megismeréséhez. Bacau, Har­gita, Vrancea, Brassó, Maros, Buzau műkedvelő művészei részt vesznek a népi dal, játék és viselet hagyo­mányainak­ bál­vány ősi ünnepségein, a rétyi fesztiválon, a voinesti-i se­regszemlén vagy más megyeközi ta­lálkozókon. Ugyanakkor megyénk műkedvelői részt vesznek az emlí­tett megyék művészeti rendezvé­nyein. Megyénk műkedvelői az ar­­gesi műkedvelő művészekkel kiala­kították a kölcsönös előadáscserék és találkozások hagyományát, tar­tós baráti kapcsolatokat teremtet­tek. Zágonban, a községi pártbizott­ság és néptanács vezetése alatt — a népi hagyományok ápolásának céljából — megalakult a múlt év decemberében a Mikes Kelemen Művelődési Egylet ; tagjai a község lakói, továbbá a helységből elszár­mazottak szerte az országban, akik részt óhajtottak venni munkájában. Az egylet a falu nagy fiának, Mikes Kelemennek a nevét viseli és mű­ködési szabályzata világosan hatá­rozza meg célját : a Román Kom­munista Párt politikájának terjesz­tése és elsajátítása, a lakosság álta­lános műveltségének és tudományos felkészültségének növelése, a kom­munista etika elveinek érvényesí­tése, az állampolgárok magas er­kölcsi és állampolgári felelősségtu­datának fejlesztése, a lakosságnak a haladó hagyományok szellemében való nevelése, a román és magyar dolgozók testvériségének erősítése, az összes lakosok politikai-erkölcsi egységének, a kulturális erők ösz­­szefogásának megszilárdítása. Noha nem telt el még félév sem megala­kulása óta, máris megállapíthatjuk, hogy az egyesület rendezvényei, ak­ciói rendkívüli érdeklődésnek ör­vendenek. Hasonló egyesületek lét­rehozását terveztük a közeljövőre Kovászna megye más községei­ben is. E rövid összefoglalás is, a­me­lyet a magyar nemzetiségű lakos­ság soraiban végzett művelődési munkáról, a népi hagyományok ér­tékesítéséről és ápolásáról adtunk — bizonyság a Román Kommu­nista Párt bölcs politikája, a szo­cialista hazafiság és proletár nem­zetköziség eszméjét kifejező poli­tika, a román és a magyar dolgozó emberek testvérisége mellett, iga­zolja hazánk összes állampolgárai­nak nemzetiségre való tekintet nél­küli jogegyenlőségét, mely erőtelje­sen hangsúlyozza a szocialista Ro­mánia nagy családjának megbont­­hatatlan testvéri egységét. A HALADÓ HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA, MŰVELŐDÉSI-MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG ELŐRE 3. oldal NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK LÁTOGATÁSA SZUDÁN DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN (Folytatás az 1. oldalról) Szudán állami himnusza, miközben 21 tüzérségi üdvlövés dördül el. Nicolae Ceausescu elnök fellép a díszemelvényre és Gaafar Numeiry­­vel együtt fogadja a díszőrség pa­rancsnokának jelentését, majd a szu­­dáni államfő kíséretében ellép a fegyverrel tisztelgő katonák sorfala előtt. A két államfő feleségével s a ro­mán és szudáni személyiségekkel együtt ezután a Nép Palotája, a vendégek rendelkezésére bocsátott rezidencia felé indul. Útban a fővá­ros lakosainak népes csoportjai üd­­vözlik barátsággal országunk kül­dötteit, hosszasan megtapsolják a két államfőt. A városban a román és szudáni zászlók százai lengenek. „Üdvözöljük Ceausescu elnököt!“, „Szudán köszönti a román elnököt!“, „Éljen a román-szudáni barátság!“. Ezek a jelszavak olvashatók román és arab nyelven, sok helyen látható a két államfő portréja. A szudáni sajtó kiemelkedő ese­ményként kommentálja a látogatást. A csütörtöki lapok főhelyen köz­ük Nicolae Ceausescu, az Államta­nács elnöke és Elena Ceausescu elvtársnő szudáni látogatásának szentelt írásaikat. Az El-Sahafa és az Al-Ayam teljes oldalszélességű felcímek alatt hozza az anyagokat, közli Nicolae Ceausescu elvtárs több fényképét, ismerteti a román állam­fő szudáni látogatásának fontosabb mozzanatait. Az El-Sahafa Köszönt­jük a magas rangú román vendé­get címmel egész oldalt szentel ha­zánknak. Az oldalon közli Nicolae Ceausescu elvtárs életrajzát és fényképét, valamint Elena Ceausescu elvtársnő fényképét és életrajzi a­­datait. A szocializmus iránya Romániá­ban címmel ugyanez a lap rész­letesen ismerteti hazánk eredmé­nyeit. „A szudáni­ nép — hangzik­ a cikk — csodálattal kíséri a baráti román állam szocialista építőmun­káját. A román nép, amely hősiesen fel­vette a harcot a hitlerista őrület­tel, szocialista alapokon új életet épít, a széles tömegek részvételével. A kölcsönös előnyökre és tiszte­letre, a közös törekvésekre épülő szudáni-román kapcsolatok szünte­lenül fejlődnek. Ceausescu elnök látogatása orszá­gunkban újabb távlatokat nyit kü­lönböző területeken a kétoldalú e­­gyüttműködés előtt, népeink javá­ra“ — írja végül a lap. Ion Cârie Adrian Ionescu Romulus Cuplescu A REPÜLŐGÉP FEDÉLZETÉRŐL JULIUS KE­NY­ERE RE Őexcellenciájának, Tanzánia Egyesült Köztársaság elnökének DAR ES SALAAM Elhagyva Tanzánia Egyesült Köztársaság területét, szeretnék ismét meleg köszönetet mondani a barátságért, amellyel körülvettek, a töké­letes vendéglátásért, amelyben szép országukban tett látogatásunk fo­lyamán mindenütt részesítettek bennünket. Kifejezem meggyőződésemet, hogy a látogatás, az eredményes megbeszélések, még jobban megszilárdítják országaink barátságát és sokoldalú együttműködését, a román és a tanzániai nép javára, a béke és a nemzetközi kooperáció ügye érdekében. Megragadjuk az alkalmat, hogy Önnek, kormányának és a baráti tanzániai népnek egészséget és boldogságot, újabb és újabb sikereket kívánjunk a szabad, független és virágzó Tanzánia megteremtésében. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság­­ Államtanácsának elnöke DZSOMO KENYATTA őexcellenciájának, Kenya Köztársaság elnökének NAIROBI Kenya Köztársaság területe fölött átrepülve, jó egészséget és bol­dogságot, békét és jólétet kívánok Önnek és a baráti kenyai népnek. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Őcsászári felségének I. HAJLÉ SZELASSZIÉNAK, Etiópia császárának AD­DISZ ABEBA Etiópia területe fölötti légiutam kellemes alkalmat kínál arra, hogy szívélyes, üdvözletemet küldjem,­­jó egészséget és boldogságot kívánjak Felségednek, jólétet és békét a baráti etiópiai népnek. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke

Next