Előre, 1972. június (26. évfolyam, 7640-7665. szám)

1972-06-01 / 7640. szám

MEGTETÉZETT VÁLLALÁSOK A ploietti-i javítóüzem az Or­szágos Pártkonferencia tiszteleté­re megtetézte szocialista ver­senyvállalásait: ELŐIRÁNYZA­TON FELÜL 1,5 MILLIÓ LEJ ÖSSZTERMELÉST, S MÉG 300 000 LEJ NYERESÉGET REALIZÁL. A felajánlások tel­jesítéséhez minden feltételük megvan.­ Gondoskodnak a gépi berendezések és a munkaidő in­tenzív kihasználásáról, a mun­katermelékenység növeléséről, a fajlagos anyagfogyasztás csök­kentéséről. Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • București • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7640 sz. —— 6 oldal­ára 30 báni ------ 1972. június 1., csütörtök HATÁRIDŐ ELŐTT MEG­VALÓSÍTANI AZ ÖTÉVES TERVET BIHAR MEGYÉBEN A szorgalmas dolgozók ezrei milliókkal gyarapítják a nemzet­­gazdaságot Bihar megye román, magyar és más nemzetiségű dolgozói is fölsor­rakoztak azok közé, akik határidő előtt teljesítették az év első öt hó­napjára eső feladataikat, s május végéig csaknem 200 millió lej érté­kű globális termelést, valamint 185 millió lej értékű előirányzaton fe­lüli árutermelést valósítottak meg. E sikerek alapján az iparvállala­tok munkaközösségei megtanács­kozták, milyen lehetőségekkel ren­delkeznek még, s a Román Kom­munista Párt Országos Konferen­ciájának, valamint a Köztársaság kikiáltása XXV. évfordulójának tiszteletére jelentősen megtetézték az év elején tett vállalásaikat. Az alumíniumüzem dolgozói például elkötelezték magukat, hogy a szo­cialista munkaverseny során 5,5 millió lejjel túlteljesítik az áruter­vet ; az Infrasirea szerszámgépgyár dolgozói az Országos Pártkonferen­ciáig az árutervük 2,7 millió lejjel való túlteljesítését, az értékesítési tervelőirányzatok 2,5 millió lejjel való túlteljesítését vállalták. Bihar megye vállalatainak dolgo­zói összesen mintegy 60 millió lej­jel egészítették ki év elején tett vállalásaikat s elhatározták, hogy esztendő végéig alkalmazottanként legkevesebb 2000 lejjel növelik a munkatermelékenységet a tervezett­hez viszonyítva. Ugyanakkor mint­egy 20 millió lejjel nagyobb jöve­delmet valósítanak meg, mint amennyit azelőtt vállaltak. Az év első felében az esztendő végéig tervszerűsített beruházások mintegy 51,6 százalékát valósítják meg, s határidő előtt átadják az élesdi építőanyagipari kombinát ötödik cementgyártó vonalát (20 nappal hamarabb), a nagyváradi sörgyár fejlesztési munkálatait (75 nappal hamarabb), a Crișana kő­olajfinomító fejlesztési munkálatait (15 nappal hamarabb). Ezenkívül június 20-ig átadják a használatnak a Félix-fürdőn épülő fedett fürdő­­medencét, míg július végéig a me­gyében idén épülő lakások mintegy 70 százalékát. A megye dolgozói lelkesen csatla­koznak munkasikereikkel ahhoz az országot átfogó nemes­­ törekvéshez, hogy határidő előtt valósítsuk meg ötéves tervünk mozgósító célkitűzé­seit. (Munkatársunktól) —a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája és a Köztársaság kikiáltásának XXV. évfordulója tiszteletére folyó szocialista munkaverseny ------------------ CÉLKITŰZÉSE Táviratok az RKP Nicolae Ceausescu elvtárshoz KOVÁSZNA MEGYE • 24 millió lej értékben tetézték meg az eredeti fel­ajánlást az árutermelés és 10 millió lejjel a közfogyasztási alap részére szállítandó áruk vonatkozásában • Félmillió lej többlet-megtakarítás az anyagi költségek csökkentése révén . A munka termelékenysége további 1 százalékkal nő , 60 nappal határidő előtt helyezik üzembe a baráti brikett­gyárat. A Kovászna megyei dolgozók ismételten szám­­bavették tartalékaikat és lehetőségeiket s vállal­ják, hogy­­eredeti felajánlásaikat az árutermelés tekintetében július 1-ig teljesítik s így további 24 millió lej értékben kiegészítik azt ; a közfo­gyasztási alapnak szánt szállításokat pedig további 10 millió lej értékben növelik. A mennyiségi gyarapodással egyidejűleg, a ter­melés minőségi mutatóit is javítják. Az anyagi költségek csökkentésével további félmillió lejt szándékoznak megtakarítani, míg a munka terme­lékenységét újabb 1 százalékkal növelik. Úgyszin­tén vállalják, hogy a baráti brikett-gyárat 60 nap­pal, a kézdivásárhelyi csavargyár új termelőkapa­citásait 15 nappal határidő előtt átadják rendelte­tésüknek. GÓRJ MEGYE • Az árutermelést 10 millió lej értékben növelik • A terme­lési költségek leszorításával 5 millió lejt takarítanak meg • Másfél millió lej terven felüli jövedelem. A Górj megyei dolgozók alaposan elemezték a szocialista verseny során vállalt felajánlásaikat s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a rendelke­zésükre álló össz-erőforrás ésszerűbb hasznosításá­val, a fenti időpontig az alábbi módon növelhetik eredeti felajánlásaikat: — az árutermelést 10 millió lej értékben, a köz­­fogyasztási alap részére történő szállítást 5,4 mil­lió lej értékben ; a termelési költségek csökkenté­séből származó megtakarítás értéke 4,3 millió lej­ről 5 millió lejre növekszik s ebből 612 000 lej anyagi költség, a jövedelem másfél millió lejjel nő. Az eredeti felajánláshoz képest a többletterme­lés az alábbi módon alakul : — nettó szénkitermelés 20 000 tonna, nyersolaj 1500 tonna, nyers szondagáz 10 000 köbméter, fe­nyődeszka 100 köbméter, bükk deszka 700 köbmé­ter, előregyártott vasbeton-elemek 100 köbméter. MAROS MEGYE • 300 millió lej ér­tékű terven felüli árutermelés • Az egy alkalmazottra eső munkatermelé­kenység értéke a felajánlás eredmé­nyeként 1500 lejjel növekszik • 35 mil­lió lej értékű jövedelem-többlet. A Maros megyei táviratban a többi között ez áll : „Maros megye kommunistái, minden dolgozó­ja — románok, magyarok és németek — hazafias felelősségtudattal üzemenként vizsgálták meg, hogy milyen lehetőségeik vannak. További erőfe­szítéseket teszünk annak érdekében, hogy 1972-ben a terven felüli árutermelés révén 300 millió lejt valósítsunk meg, 50 millió lejjel­ többet, mint az eredeti felajánlás és ebből az Országos Pártkon­ferenciáig 150 millió lej értéket termeljünk. E felajánlás kapcsán az alábbi többlettermelést szándékozunk megvalósítani : 4000 tonna karbidot, 20 000 tonna ammónium-nitrátot, 5 millió téglát és kerámia­ tömböt, 500 ezer négyzetméter szövöttáru kelmét és 30 millió lej értékű textil konfekciót, valamint más termékeket. E többlettermelést főként a munka termelékeny­ségének növelése révén óhajtjuk elérni. E mutató tekintetében az egy alkalmazottra eső felajánlás értéke 1500 lej.“ A 3. OLDALON: KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSAINK JELENTIK SIBIU MEGYÉBŐL • 142 MILLIÓ LEJ AZ ÖTHAVI TERVEN FELÜLI TERMELÉS Kiválóan dolgozott a faipari kombinát, a Libertatea posztógyár, a 13 Decembrie, a cisnádiei selyemgyár, a medgyesi 8 Mai, az avrigi üveggyár, a Copșa Mica-i színesfémkohászati üzem • AZ ÚJRA MINDIG KÉSZEN AMENNYIT A NEMZETGAZDASÁG SZÜKSÉGLETEI MEGKÖVETELNEK Az Independent dolgozói határidőre szállítják a gépeket, berendezéseket az új termelőkapacitásokhoz • A NAP ESEMÉNYE Akik a bőrdíszműgyárban valóra váltják a vállalásokat NICOLAE CEAU$ESCU, az Államtanács elnöke interjút adott az NHK japán televíziótársaságnak Mint már jelentettük, Nicolae Ceau$escu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke május 5-én fogadta a tokiói NHK televíziótársaság újságíró-csoportját és in­terjút adott. KÉRDÉS: Elnök úr, a japán nép nagy­ra értékeli Románia nemzetközi diplomáciai tevékenységét és különösen független és önálló diplomáciáját. Lenne szíves megmagyarázni az ön diplomáciai politikájának alapvető elveit. VÁLASZ: Nemzetközi politikájában Ro­mánia a jelenkori világ realitásai­ból indul ki, abból, hogy vannak szocialista rendszerű és kapitalista rendszerű államok. Ezért úgy véli, hogy a békés egymás mellett élés politikáját kell érvényesíteni, ki kell építeni az együttműködést az összes népek között, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Különös figyelmet fordítunk a szocialista országokkal és a függet­len fejlődés útjára lépett orszá­gokkal való kapcsolatokra. Ugyan­akkor a békés egymás mellett élés szellemében aktív kapcsolatokat létesítünk a világ összes országai­val, aktívan részt veszünk a nem­zetközi munkamegosztásban, mert ez megfelel gazdasági és társadal­mi fejlődésünk érdekeinek, az eny­hülés és a népek közötti közeledés ügyének. Megítéléseink szerint nemzetkö­zi síkon mélyreható változások mennek végbe oly értelemben, hogy egyre erőteljesebben megnyilvánul a népek óhaja, hogy vessenek vé­get az erőszakon és a diktátumon alapuló imperialista politikának, a kolonializmusnak, a neokolonializ­­musnak, s biztosítsák a feltétele­ket ahhoz, hogy minden egyes nem­zet érdekeinek megfelelően fejlőd­jék. Nemzetközi kapcsolatainkat a teljes jogegyenlőség, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tisztelet­ben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös elő­nyök elveire alapozzuk. Egyidejű­leg síkraszállunk azért, hogy mond­janak le az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetőzés­ről az államok közötti kapcsolatok­ban. A román külpolitika egy másik elve annak szükségessége, hogy az összes nagy vagy kis államok ve­gyenek részt a nemzetközi problé­mák megoldásában ; azt tartjuk, hogy az emberiséget foglalkoztató nagy problémákat csak az összes érdekelt országok részvételével le­het megoldani. Természetesen, te­kintetbe véve Románia nagyságát, különleges figyelmet fordítunk a kis és közepes országok részvételére a nemzetközi életben. Szükségesnek véljük, hogy telje­sen mondjanak le a nemzetközi életben az erőpolitikáról, az erő­szakkal való fenyegetőzésről, hogy az államok közötti háborúk kire­kesztésén munkálkodjunk. Ennek megfelelően, figyelembe véve, hogy a béke oszthatatlan, Románia szi­lárdan azon munkálkodik, hogy megszűnjenek a világon az összes (Folytatása a 2. oldalon) (Emanuel Tinjala felvétele) NYOMDOKAINKBA NAPJA -1972 LÉPŐ HOLNAPUNK Június elsején őket ünnepel­jük. A nyomdokainkba lépő hol­napunkat. E napon hangosabb szóval, az öröm kézzelfogható megnyilvánulásaival hirdetjük azt, amit az esztendő min­den napján szeretetünkkel, gondoskodásunkkal, féltő el­lenőrzésünkkel és gondos ne­velésünkkel kifejezünk. A gyer­mek a legdrágább kincsünk. Soha igazabbul nem hangzott jelszó, hiszen az ösztön, értelem és érzelem mélyéből csírázik legemberibb ragaszkodásunk, bol­dogan vállalt kötelességünk és­­felelősségünk erős hajtásaivá. Mélyebb igazságot nem tartal­mazott még ez a szó, mint ma, abban a társadalomban, amely­ben a felnövő nemzedék iránt vállalt szeretet és gondoskodás a párt és állampolitika szerves, tekintélyes része. Amikor tehát a gyermek és a legdrágább kincs fogalmát azonosítjuk, a jövő leg­biztosabb zálogára is gondolunk. Június elseje a következő év­tizedek történelemalakítóinak és -formálóinak ünnepe. Pajkos já­tékukat, gorbistalan vidámságu­kat nézzük, de a holnapi világ arculatát látjuk kibontakozni bennük. Mennyire erős és erő­síthető bennünk az a külső és belső harmónia, melyet család­ban, utcán, munkahelyen em­beri-társadalmi kötelességtuda­tunk meggyőződéséből, önbecsü­lésünkért s a gyermekeink felé áradó pozitív példák gyarapítá­sáért szüntelenül tökéletesítünk! A pártunk X. kongresszusa té­vedhetetlen útjelzőinek nyomdo­kain haladó, a szocialista etika és méltányosság elveinek becsü­letes egyéni helytállását és kö­­zösség-összeforrasztó akaratát kö­vető szüleik ösztönző példái gyermekeink legkövetkezetesebb­­tanítómesterei. Az idei gyermek­napot a boldog apák és anyák a párt júliusi Országos Konfe­renciájának tiszteletére felaján­lott munkavállalások teljesíté­sével és túlteljesítésével ün­nepük. Méltó ünneplés ez azokért, akiket nemcsak a maguk örömére, hanem az egész társadalom boldogságáért nevel­nek. S itt kell megjegyeznünk, hogy a gyermek egészséges fej­lődése nem csak harmóniát kö­vetel, hanem egyben az élet leg­tökéletesebb harmóniáját adja. Nincs olyan szü­lő, aki gyerme­kében ne saját életének tökéle­tesebb folytatását látná. A gyer­mek, aki az élet legszebb elégté­teleként tovább viszi a szülők munkáját, egyben társadalmi igény és hivatás, az emberi és társadalmi álmok közös be­telje­sülését is teljesíti. Éppen ezért a szülő, amikor a június elsejei gyermekünnepen és a hétköz­napokon szeretettel és jövőt tisztelő gondoskodással gyermeke mellett áll, a legnagyszerűbb társadalmi hivatást teljesíti, azt, melyben az egész társadalom féltő gonddal és megértéssel nyújt neki állandó segítséget. Úgy érzem, hogy ebben a viszo­­nyulatban válik a mi június el­sejénk a gyermek, a szülő és az egész társadalom azonos céljai­nak olyan közös ünnepévé, a ne­velés, irányítás, gondoskodás jobbító eszmélkedésének olyan napjává, melyben a jelen a leg­forróbb kézfogásra nyújtja jobb­ját a jövőnek. Juhász Zoltán A TERMŐFÖLDNEK IS TÖBBET KELL ADNIA A földeken is megsokszorozódott erővel folyik a munka ezekben a napokban, így van ez rendjén, hi­szen a tennivalók idejében való el­végzésétől függ nagyrészt, mi kerül betakarításkor a magtárakba, rak­tárakba. A nemzetgazdaság, a ter­melőegységek, a földművesek kö­zös érdeke, hogy a föld minél töb­bet teremjen. Minden téesz-tag, minden állami gazdasági dolgozó napi munkája hozzájárult ahhoz, hogy az ország termelőegységeiben gyakorlatilag befejeződött a vetés, hogy végefelé közeledik a zöldség és a dohány ültetése, hogy nagy te­rületen elvégezték a cukorrépa, napraforgó és kukoricaföldek gyom­talanítását. A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztérium jelenté­sei szerint, az elmúlt hét végéig az állami vállalatokban 457 449, a té­­eszekben pedig 1 372 675 hektár nagyságú területen porhanyósítot­­ták a kukoricanövények körül a ta­lajt, a cukorrépát és a napraforgót már másodszor kapálták meg min­den határrészben, a burgonyának pedig alig hét nap alatt nem keve­sebb mint 46 százalékát gyomta­­lanították az állami gazdaságok­ban és 17 százalékát a termelőszö­vetkezetekben. Az utóbbi napok egyik fontos tennivalójául a pillangósok betaka­rítása lépett elő. Nem kevesebb mint 113146 hektáron lekaszálva ez a fontos takarmánynövény, a munka nagyja azonban még hátra van. A betakarított területek sok­kal nagyobbak lehetnének, ha egyes termelőegységekben, főleg közös gazdaságokban jobban megszervez­nék a tennivalókat, sok téeszben ugyanis a reggeli, valamint a késő délutáni órákat nem használják ki. Egyrészt kényelmességből, más­részt azért, mert a vezetőség nem határozza meg pontosan a követ­kező napra szükséges munkát. A meteorológiai intézet jelentése szerint a napokban mindenütt továb­bi lehűlés várható, s főleg a Kárpát­kanyartól északra, ahol borús idő­re, helyi záporokra, zivatarokra le­het számítani. Hétfőn bőséges eső áztatta az erdélyi, bánsági, mára­­marosi és Körös vidéki mezőket, szántókat. A csapadékos időjárás méginkább sürgeti a mezőgazdasági munkák jó megszervezését. Ki kell használnunk minden alkalmas időt, minden munkáskezet azért, hogy 1972-ben magas terméseredménye­ket érjünk el mindenütt az ország­ban. Ez lehetséges, mivel a termé­szet mindeddig kedvezett az idén a mezőgazdaságnak. Egyedül csak a földművesek, a gépészek mun­kájától függ a terven felüli több­lettermelés elérése. A legtöbb helyen szorgalomban nincs hiány. A Délj megyei Amá­­rálju­ de Sus-i gazdaságban pél­dául az esős idő miatt nem lehetett kapálni, de a tagság mégis kiment a földekre és kézzel gyomlált, ir­totta a burjánt, bebizonyítva, hogy az esős időjárás nem jelenti azt, hogy ölhetett kézzel nézzük a víz­­cseppeket. De említhetnénk olyan Temes megyei téeszeket is, mint a lenauheimi vagy a szentmiklósi, — ahol a növények gondozása mel­lett — ezekben a napokban szorgal­masan vágják a szénának valót, sőt az előzőleg zöldtakarmánynak be­vetett területeken, a betakarítás után, már szórják a másodvetés nö­vényének magvait. Az említett példák azt bizonyít­ják, hogy az élgazdaságokban a fel­adatok, valamint a vállalások telje­sítése után, újabb célokat tűznek maguk elé az emberek, azért, hogy gazdaságosabban használják ki a termőtalajt, hogy az ötéves terv feladatait minél hamarabb teljesíts­­ék a mezőgazdaságban is. Román Győző A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZORGALMA NYOMÁN: • 1 982 100 hektár kukoricaföldet géppel és 1 830 124 hektárt kézzel kapáltak meg • Befe­jeződött a cukorrépa és a napraforgó második gyomtalanítása • Egy hét alatt 73 146 hektáron kaszálták le a pillangósokat • A meteorológiai intézet esős időt jelez, ügyeljünk a munka­­szervezésre

Next