Előre, 1972. június (26. évfolyam, 7640-7665. szám)

1972-06-23 / 7659. szám

ELŐRE 2. oldal Az egész országot átfogó szocialista munkaversennyel köszöntjük a Román Kommunista Párt Országos Konferenciáját és a Köztársaság kikiáltásának XXV. évfordulóját AZ ÚTTÖRŐ ELECTRO­ BANAT Egy vállalat dolgozóinak mű- mm « eb jga n EgStti R wsm ■ m n pv. szaki intelligfinciáját elsősorban MVM § fel E, H JKjP StMi B A |Hp azzal mérhetjük le, mennyit tesz- IflA B JmAJgL- 82. ECL. ■'9 JB A HC not a formolntananttác fPlin­ftase- TM *BP » ® ■ W Egy vállalat dolgozóinak mű­szaki intelligenciáját elsősorban azzal mérhetjük le, mennyit tesz­nek a termelőkapacitás felújításá­ért, korszerűsítéséért. Vagyis: egy esztendő leforgása alatt hány gé­pet, milyen technicitású berende­zéseket állítanak elő saját szük­ségletükre. Ez az egyik értékmé­rője a műszaki gondolkodásnak, az alkotó munkának, amelyet NICOLAE CEAUSESCU elvtárs olyan fontos feladatként jelölt meg a mérnökök és technikusok országos tanácskozásán. A házi gépgyártás haszna — A házi gépgyártással több szempontból is nagyon sokat nye­rünk — vallja Grigorescu Dum­itru mérnök, az Electro-Banat igazgató­ja —, szüntelenül fejleszthetjük termelőberendezésünket, seregnyi korszerű géppel újíthatjuk fel. Ez­zel együtt az importtól, a drága gépbehozataltól is mentesülünk. Az utóbbi hat esztendőben több mint 8 millió valuta lejt takarítottunk meg így. Az önfelszerelési akcióban úttörő Electro-Banatot követi a többi Temes megyei vállalat is. Az Or­szágos Pártkonferencia és a Köz­társaság kikiáltásának 25. évfordu­lója köszöntésére tett versenyfela­jánlások között rangos helyen sze­repel az önfelszerelés. A megye vállalatainak dolgozói megfogadták, hogy 65 millió lej értékű gép gyár­tásával segítik idén a termelésnö­velést, a vállalások teljesítését. Előzetes számítások szerint így több készárut adhatnak, s legalább 25 millió lej jövedelemre is szert tesznek. Sok olyan gépet helyeznek üzembe önerőből ebben az évben, amellyel 200—400 százalékkal növel­hetik a termelékenységet megannyi fontos munkaműveletnél. Az Elec­­tromotorban plazmáshegesztő be­rendezést, az UMT-ben oxigénnel működő lemezvágógépet és külön­leges automata hegesztőt, a temes­vári mezőgazdasági gépgyártó, ja­vító és szerelőüzemben portálma­­rógépet, az Electro-Banatban zsír­talanító berendezést állítanak elő, hogy nagyobb­ termelékenységgel dolgozhassanak. A mérnökök és technikusok vállalása Mindenképpen bíztató az, hogy a 45-ről 65 millióra növelt önfelsze­relési felajánlás teljesítése jól ha­lad Temes megyében. Elmondhat­juk ezt, hisz az esztendő első öt hónapjában 30 millió lej érték­ű gépet gyártottak. Csupán ezeknek az ú­j berendezéseknek a segítségé­vel mintegy 50 millió lej értékű termelést érnek el év végéig, hogy a valutamegtakarításról ne is be­széljünk. A temesvári Tecnolemn­­ben fűrészporrakodó és szállítóbe­rendezést, az Ambalajul Metalicban vetélőcsévét, gömbölyítő­ gépet, a Tehnometalban huzalhajlítót, az UMT-ben lemezmegmunkálót, a det­­tai furnérgyárban elektrohidrauli­kus prést helyeztek üzembe az el­múlt öt hónapban. A házi gépgyártás kiterjesztésé­nek, persze, több útja-módja van, amelynek sikeréért meg is kell ra­gadni minden lehetőséget, az újí­tómozgalom fellendítésétől kezdve, egészen a vállalatok közötti együtt­működésig. Az Electro-Banatban és az UMT-ben, a temesvári fakiter­melő és -feldolgozó kombinátban, a Tehnometalban és másutt jó szol­gálatot tesz a műszaki haladásnak az is, hogy minden szakembert be­vonnak az új technika térhódítását szolgáló mozgalomba, azzal a jel­szóval, hogy: oldjon meg minden mérnök és technikus egy-egy mű­szaki kérdést szolgálati feladatain kívül! Sokat igérő, jövős kezdeményezés­nek bizonyul ez. Éppen ezért min­denütt fel kell karolni. Jó eredmé­nyekhez vezet az is hogy egyik-má­sik bonyolultabb gép, berendezés előállításáért két-három üzem is összefog. Kölcsönösen segítik egy­mást, hogy gyorsabban és jobban megoldhassák a nehezebb gépgyár­tási problémákat. Termékeny koo­­perálás alakult ki ilyen tekintetben a 6 Martie, az UMT, a temesvári mezőgazdasági gépgyártó, javító- és szerelőüzem s néhány más vál­lalat között. Az ötéves terv határidő előtti teljesítéséhez egyik alapvető köve­telmény a termelőkapacitás felújí­tása, szüntelen korszerűsítése.. Azt talán mondani sem kell, hogy eb­ben és egyáltalán a terv túlszár­nyalásáért folyó küzdelemben mi­lyen nagy segítséget jelent az öne­rőből előállított gép. Ezért nem érthetünk egyet azzal, ahogy a te­mesvári mosószergyárban, a Bum­­baculban, a zsombolyai cipőgyárban és másutt értelmezik a házi gép­gyártást és hangoztatják is, hogy ez csak a gépgyártó üzemekre tar­tozik, nem pedig rájuk. Reméljük, a mérnökök és technikusok orszá­gos tanácskozásának útmutatásai szellemében e vállalatok is felül­vizsgálják és újabb gépek megszer­kesztésével egészítik ki idei önfel­szerelési tervüket. Nem kétséges, hogy az egyes hibák kiküszöbölésével, az önfel­szerelés jelentőségét felmérő helyes szemlélet kialakításával, még töb­bet lehet és kell is tenni a házi gépgyártás térhódításáért. Temes megyében az eddigi eredmények e­­lég biztatóak s egyszersmind azt tudatosítják, hogy lankadatlan erő­feszítéssel és ügyszeretettel kell e­­gyengetni a műszaki haladás, az önfelszerelési akció útját. Mert a jelentős valutamegtakarítás, az im­portcsökkenés mellett ez nagyará­nyú termelésnövelést, több jövedel­met is jelent. Deme János 65 millió lej értékű gépet állítanak elő saját céljaikra Temes megye üzemei A guent­-i hűtőszekrénygyár, tavaly, az év első napjaiban új termékkel jelent meg a piacon, a kompresszoros háztartási hűtőszekrénnyel, az új román gyártmánnyal, azzal a céllal, hogy felmérje a vásárlók érdeklő­dését, igényét, a sorozatgyártás előtt álló termék iránt. A piackutatás eredményéről mindennél többet mond az, hogy a gáénti-i gyár azóta már a harmadik változatnál tart, az első, a 140 literes mellett a 180 és 240 literes háztartási hűtőszekrényt is gyártja. A vásárlók pedig azt mond­ják róluk, hogy kiválóan hűtenek — A tudás, a tudósbojtár, a nemesítő, az agráralkotó ugyan kivel áll versenyben? — Én inkább azt kérdezném, hogy mivel, s akkor az időt em­líteném egyes számú vetélytár­­sunk­nak. — Dr. Cipriáns Atanase, a marosszentgyörgyi kísérleti ál­lomás igazgató­helyettese milyen fegyverekkel veszi fel vele a harcot? — Én vegyiháborút folytatok. A földművesek legádázabb ellen­ségével, a gyomok ellen, a cu­korért ... — Édes harc. De a répa is nö­vény, akár a gyomok, nem két­élű fegyver a vegyszer? — Esztendőkkel ezelőtt nekünk is ez volt a véleményünk. De két PÁRVIADAL év óta olyan herbicid-kombiná­­ciót állítottunk össze, ami a ré­pára teljesen ártalmatlan, a giz­­gazokat viszont utolsó szálig el­pusztítja. Hosszú esztendők kel­lettek volna ehhez a kísérlethez, évekkel rövidítettük meg a ku­tatómunkát, s meg lehet nézni a mezőt, milyen eredménnyel. — Valóban olyan az, akár a kirakat. Csak a kémiának köszön­hető ez? — A foszfor is a kémia terü­lete. Az is barátja a répának, de nincs sok belőle. Márkus Ist­ván kollégám azon fáradozik, hogy a maximumot érje el any­­nyival, amennyi van. S úgy lát­juk, sikerül neki. Itt járt a mi­nap néhány más megyebeli szak­ember, s amikor meglátták a ha­tárt azt mondták, csupán ezért is érdemes volt hozzánk látogat­ni. — Nagyon szép a búza is.. . Pedig az eddig használatos magmennyiségnek alig egyhar­­madát vetettük el. S hozzávető­legesen 5000 kiló szemtermést é­­rünk el hektáronként. — Mit jelent ez időben? — Vidékünkön négy év alatt kellene kicserélni az eddig ter­mesztett búzafajtákat, két eszten­dőre csökkentjük ezt a határidőt ha figyelembe vesszük, hogy a mostani átlaghozam körülbelül 2500 kiló, nem nehéz kiszámítani a tonnapluszokat sem ... — Akkor hát idő­­­nemesítő párviadalának kimenetele nem kétséges, mégis ki lesz a győz­tes? — Azt hiszem, erre már vála­szoltam . .. Fülöp Ernő E OLCSÓ ÉS GYORS BERUHÁZÁS­NÖVEKVŐ TERMELÉS gy vállalást megtetéznek. Hány bárányt is hizlalhatnak Avri­­gen ? Kezdetben úgy tűnt leg­­fennebb félezret. „Másolni“ akartak a Sura Micá-i gazdaságtól. El is utaz­tak, alaposan szétnéztek, tetszett az ötlet. Egyszerű beruházás, de mé­gis korszerű a hizlalda. Éppen az, amit a mai termelés kér. Amikor viszont a kivitelezési terveken dol­goztak, rájöttek, kisebb módosítá­sokkal javítható a területkihaszná­lás is. Ha pedig javul a területki­használás, olcsóbbá válik a beru­házás és olcsóbb a termelés. Ötlet ötletet követett, s az eredmény: már az idén 1230 bárányt hizlalhat­nak azon a területen, ahol indulás­kor még csak ötszáznak volt férő­hely. És jövőre akár kétezres is lehet az állomány. Mindez szép is, jó is, de ha csak tervként szerepelne, nem igényel­hetnénk a tapasztalat általánosítá­sát. Az országszerte kibontakozó nemes versengést, az RKP Országos Konferenciáját viszont azzal köszön­tötték az avrigi gazdaságban, hogy a szóban forgó beruházást hihetet­lenül rövid idő alatt (alig három hét!) valósították meg. Vagyis már nem terv, hanem valóság amit el­képzeltek. Akárcsak az, hogy terven felül közel húszezer kiló bárány­húst szállíthatnak a nemzetgazda­ságnak. A növekvő termelést, persze, úgy érték el, hogy csökkent a beruházási költség: a tervezett kétszázezer lej helyett alig hetvenötezer lejt köl­töttek el. Hangsúlyozzuk: a hiz­lalda nem valami ultramodern pa­lota, de szellemes megoldással, célszerűséggel sikerült elérni, hogy modern hizlalási feltételeket terem­tettek. S végső soron az is a fő cél. Így elérték azt, hogy a be­ruházásra­­ fordított pénz már az építés évében termeléssel fedezi a költségeket. Vajon nem lehetne máshol is így tevékenykedni? Nyilván, igen. A Szeben megyei törekvéseknek egyéb­ként már eljutott a híre távolabbi vidékekre is; nemrégiben például Kovászna megyéből kerestek fel néhány szövetkezetet, többek kö­zött a mura Mica-i gazdaságot is, ahonnan az avrigiek is inspirálód­­tak. Az itteni gyakorlat lényegét talán abban foglalhatnók össze, hogy a szakvezetés tartózkodott a nagy számoktól, amikor országszer­te a nagy szupersertéshizlaldák épí­tése került előtérbe, e vidéken a kisebb létszámmal reméltek sikert. S az eredmény a törekvéseket iga­zolta. Szeben megye sertéshústermelés­ben is számottevő hozzájárulást nyújt az ellátáshoz, a növekvő termelést pedig­­úgy valósították meg, hogy nem kellett tízmillókat beruházni. Persze, nem állítja sen­ki,­ hogy csakis ez a járható út. A szebeniek is figyelik, tanulmányoz­zák, mit nyújtanak a nagy modern komplexumok, de addig is már • Már az idén 1230 hízott bárány • 200 000 lej helyett 75 000 lejt költöttek menetközben gazdaságosan gyümöl­­csöztetni szeretnék a meglévő lehe­tőségeket. Nos, ez az a gyakorlat, ami máshol is követést érdemel. Olcsó és modern, de gyors beruházások révén, és ezzel párhuzamosan is, növeli a termelést, ami fokozza a jövedelmezőséget. Hogy mindez kevésbé „másolha­tó“? Az ötlet adva van és biztosí­tottak mindenhol a helyi lehetősé­gek is. Csak fel kell kutatni azokat. Flóra Gábor (Folytatás az 1. oldalról) előbbit, az ma már csaknem kétszer annyi terven felüli terméket jelent a nemzetgazdaságnak. — Gyakorlatilag ez, egyik ötéves tervtől a másikig, óriási haladást jelent előre a megye életében. — Lényegében azt jelenti, hogy egyik ötéves tervünktől a másikig Kovászna megye gazdasága gyöke­resen megváltozott. Ez pedig egyik legkézenfekvőbb példája az ország vidékeit arányosan fejlesztő párt­­politikának. Kovászna megye, mint ismeretes, e pártpolitika következe­tes alkalmazása nyomán erőteljes ipari fejlődésnek indult. Gondoljunk csak arra, hogy az 1971—1975-ös időszakban a termelést szolgáló ál­­lóalapok értéke csaknem két és fél­­milliárd lejjel nő. Számos termelő­egység, amely az elmúlt ötéves terv­ben indult be, most éri el a ter­vezett gyártási szintet. A gazdasági haladás egy másik lényeges, tár­sadalmi vonatkozásban is nagy horderejű tényezője az, hogy az ipa­rosodás során lényegesen gyarapo­dott a gyári munkások száma és szakmai felkészültsége. A szakkép­zett munkások aránya a megyében már több mint 80 százalék, míg a felsőfokú műszaki káderek létszáma az elmúlt három évben több mint kétszeresére növekedett. — Pártunk iparosítási politiká­jának következetes megvalósítása során, melyek azok a legjelentő­sebb feladatok, amelyek jelenleg a megye dolgozói előtt állanak? — Erről nagyon sokat lehetne be­szélni. Minden­esetre a szocialista verseny legfontosabb célkitűzései az alapvető gazdasági feladatok kell hogy legyenek. Tovább fokozzuk az ipari­­termelést, hogy ennek növeke­dési üteme ezután is meghaladja az országos szintet. A beruházásokat határidőre be kell fejeznünk, külö­nösen a gépiparban, amely a szo­cialista iparosításban nagy szerepet játszik. Ennek az iparágnak a rész­aránya a megye ipari termelésében az ötéves terv végére, eléri a 25 szá­zalékot, túlhaladva az olyan, úgyne­vezett hagyományos iparágak terme­lését,­mint a könnyűipar vagy a fa­ipar Termékeink versenyképességé­nek állandó fokozására is ügyelünk. A termékek tökéletesítése, felújítása évente el kell hogy érje a 20 száza­lékot, így öt esztendő alatt minden terméket korszerűsítünk. A minősé­get is szüntelenül javítanunk kell, a fajlagos fogyasztást pedig csökkente­­nünk. Az anyagköltségek részaránya jelenleg igen magas, eléri a terme­lési költségek 79 százalékát, ezt szintén jelentősen csökkentenünk kell. Általában igyekezni fogunk job­ban hasznosítani a megye lehetősé­geit, a munkaerőt, a szakemberei tudását, kihasználni a termelőkapa­citásokat és az alapokat. A terme­lékenység növekedése évi ütemének meg kell haladnia a 10 százalékot. Itt említem meg azt, hogy erre az ötéves tervre előirányzott export­feladatainkat igyekszünk négy év alatt­ megvalósítani, s ezzel párhuza­mosan mindent elkövetünk azért is hogy csak a legszükségesebbekre vonatkozzanak importigényléseink . Milyen kiemelkedő sikerek születtek eddig a verseny­ során, s kik azok, akik különösen kitűntek teljesítményeikkel? — Nap mint nap születnek kie­melkedő eredmények. De főleg azt emelném ki, hogy megyénk román és magyar dolgozói, élen a kommu­nistákkal, egységesen és lendület­tel bekapcsolódtak az egész orszá­got átfogó szocialista munkaver­senybe és mindent megtesznek a­­zért, hogy valóra váltsák a Román Kommunista Párt politikáját, moz­gósító célkitűzéseinket, vállalásain­kat. Minden munkahelyen többet kell adnunk ennek érdekében s a gépgyártók, textilmunkások, bányá­szok, famunkások, valamennyien i­­gyekeznek is többet termelni elő­irányzatuknál. Ezért vállalhatta a k­ézdivásárhelyi ruhagyár munkakö­zössége, hogy négy év alatt teljesí­ti az ötéves tervet, s ennek alap­ján egészítette ki munkavállalását valamennyi termelőegység.­­ Az iparosodó Kovászna megyé­ben jelentős súlya van a mező­gazdasági termelésnek is. A falusi dolgozók milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ez a gazdasá­gi szektor is méltó eredményekkel köszöntse az Országos Pártkonfe­renciát és a Köztársaság 25. év­fordulóját? — Mit mondhatnánk most, mint azt, hogy a határ szép, sokat ígérő. Ez beszédes bizonyítéka a mező­­gazdasági dolgozók szorgalmának, igyekezetének. Normális időjárási viszonyok között, az idén, a terme­lőszövetkezetek burgonyából 2000 tonnával, cukorrépából pedig leg­alább 5000 tonnával teljesítik túl a tervet. Úgyszintén növeljük a hús­termelést, és mindent elkövetünk a­­zért, hogy jó körülmények között készítsük elő az 1973-as mezőgazda­­sági évet. De addig még sok mun­ka vár ránk: a gondos növényápo­lás, a veszteség nélküli betakarítás.­­ A párt megyei szervei és szer­vezetei, az ifjúsági és szakszervezeti szervek milyen politikai nevelő­munkát fejtenek ki azért, hogy a szocialista verseny minél jobb ered­ményeket hozzon, minél többen kö­vessék a kommunistákat, a legjob­bakat? — Beszéltünk a munkasikerekről, vállalásokról, mindezek világosan mutatják a politikai nevelőmunka hatékonyságát, a dolgozók öntudatá­nak, felelősségének növekedését. E­­rőfeszítéseink ezután is arra irányul­nak, hogy a tavaly novemberi párt­­plenáris dokumentumainak szelle­mében mélyítsük a demokráciát, a dolgozók minél szélesebb rétegeit bevonjuk a gazdasági kérdések meg­oldásába, a közügyek intézésébe, s megfelelő formákat találjunk akti­vizálásukra, a nevelésre, a szocia­lista tudat fejlesztésére. A pártszer­vezetek igyekeznek oda hatni, hogy a kommunisták mindenütt élenjár­janak személyes példamutatásuk­kal, s minél többen kövessék őket. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs utasításainak szellemében járunk el, aki, mint ismeretes, a no­vemberi plénumon felhívta a figyel­met arra, hogy a kommunisták, a párttagok személyes példamutatása társadalmunk fejlesztésének alapve­tő tényezője. Végül megemlítem, hogy politikai nevelőmunkánk hatékonyságát is beszédesen illusztrálja a megye gazdasági-társadalmi fejlődését be­mutató kiállítás, mint ahogy átfogó képet ad arról is, hogy Kovászna megye román és magyar dolgozói milyen szorgalmas munkával igye­keznek hozzájárulni a szocialista Románia építéséhez, gyarapításához. KOVÁSZNA MEGYE DOLGOZÓI TELJESÍTIK vállalásaikat 1972. JÚNIUS 23., PÉNTEK HATÁRIDŐ ELŐTT MEGVALÓSÍTJUK AZ ÖTÉVES TERVET KÜLDÖTTNEK VÁLASZTOTTÁK AZ ORSZÁGOS KONFERENCIÁRA MUNKÁJA A BIZONYÍTÁS 35 000 csempével többet gyártanak Az anyagmozgatóktól a for­­mázókig, a rekkenő hőséget árasztó kemencékig próbáltam megmaradni nyomában. Csak miután eltávolodtunk a kemen­céktől értettem meg szakszerű magyarázatát. — A termékek minőségére naponta megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk. A minőség­­ellenőr nem tehet mást, a hibás terméket kénytelen visszautasí­tani, ha felfedezi a hibát. A minőségellenőrzés akkor ered­ményes, ha elejét vesszük, hogy selejtes darabot adjanak tovább megmunkálásra. MOLDOVAN EMIL, a besz­tercei kályhagyár keramikus dolgozója a­ szakma alapos is­merője. Édesapja is a kályha­gyár égetőmestere volt, így a szakma minden fortélyát apjától megtanulta, s a szorgalmas munkaközösségtől, jómaga is harmadik évtizede dolgozik a csempéiről híres iparvállalatban. A kommunista Moldovan Emil a gyár pártszervezetének tit­kára, s ebben a minőségében elégtétellel beszél arról, hogy a közelmúltban sikerült a kemen­cék főjavítását kifogástalanul elvégezni.­­ A termelésben minden idő­szak egy-egy új probléma, amit nekünk kell jól megoldanunk, — mondotta a Beszterce-Naszód megyei kommunisták küldötte. A gyár munkaközössége most újabb erőpróba előtt áll. A többhengeres kemence főjaví­tását kell elvégeznünk. Vállal­tuk, hogy a tervezett időt lerö­vidítve végzünk a munkával, ugyanis ez 35 000 csempével töb­bet jelent. Ennek kapcsán em­líti meg a minőség szigorú őre, hogy az Országos Pártkonferen­ciát köszöntő vállalás értelmé­ben a konferencia időpontjáig közel 200 kályhához szükséges csempét termelnek terven felül. Csendes, de határozott szavú ember Moldovan Emil. S leg­főbb jellemzője, hogy mindig ott­ van, ahol a termelés legfon­tosabb kérdéseit kell megoldania a szorgalmas besztercei mun­kaközösségnek. (Már félévi terv­mutatóikat is teljesítették) A realitások, a­ tettek embere. Az­zal a szándékkal indul az Orszá­gos Pártkonferenciára, hogy a párt vezetősége előtt foga­dalmat tegyen a beszterceiek ne­vében, akik hazafias feladatuk­nak tartják, hogy ötéves tervü­ket határidő előtt hat hónappal teljesítsék. A FIATALOK KÉPVISELŐJE Másfél hónappal hamarabb, teljes kapacitással... A délutáni váltás munkakez­désére vártam, s megpróbáltam magam elé képzelni OLTEAN AMÁLIÁT, a besztercei Mettex textilgyár munkásnőjét. Nevét több ízben hallottam már, ha az új gyár formálódó, új mun­kaközösségének eredményeiről helytállásáról volt szó. Termelő­szövetkezetben dolgozó, kékesi parasztszülők középső lánya Ol­­tean Amalia, törékeny termetű, csupa figyelem a fiatal munkás­lány. Ott jártam a tavasszal bein­dult üzemben, amikor új gép­sor kezdte meg a termelést, s a munkaközösség, pohárköszöntő és ünnepi szónoklatok nélkül, a munkasikert ünnepelte. Egyéb­ként az Országos Pártkonferen­cia tiszteletére tett vállalásuk értelmében jelenleg egész törek­vésük arra irányul, hogy határ­idő előtt másfél hónappal teljes kapacitással üzemeljen a gyár. Erről számolt be a fiatal mun­káslány, akit aznap az A-váltás KISZ-szervezete titkárának vá­lasztottak meg az üzemi fiatalok. Oltean Amalia naponta szá­mos társadalmi megbízatásnak tesz eleget. Tagja az üzemi KISZ-bizottságnak, a dolgozók üzemi bizottságának és a szak­­szervezetek városi tanácsának. A társadalmi megbízatások mun­katársai bizalmát fémjelzik, utalnak arra a megbecsülésre, amelyet munkájával vívott ki aránylag rövid idő elteltével. Nyolc évvel ezelőtt érettségizett s éveken át helyettesítő tanár­ként tevékenykedett. Beszterce iparosításának valósága azonban megszabta életútját. A kézügyes­séget, a gyorsaságot és lelemé­nyességet felmérő tesztvizsgá­latok után sok-sok érettségi­zett lánnyal együtt szakképesí­tést nyert; tapasztalatszerzésre Brassóba és a fővárost textil­ipari egységekbe küldték. A ta­nulást komolyan vette, kommu­nista öntudattal fogott a szak­ismeretek elsajátításához. Oltean Amalia hangsúlyozta rendkívül meghatotta az a meg­tisztelő feladat, hogy a megye­­kommunistái­nak legfiatala­b­b küldötteként részt vehet az Or­szágos Pártkonferencia munká­latain. Ez a megtiszteltetés jó munkájának elismerése. A fia­tal kommunista lány a terme­lésben és gyáron kívül naponta fáradozik azért, hogy az élet­korban is fiatal munkaközösség mielőbb kommunista közösséggé forrják. A tudatnevelésért foly­tatott munka néha a fizikainál is bonyolultabb, nehezebb. Kül­dött­é-választása a fiatalokba ve­tett bizalom beszédes jelképe. Fejér László

Next