Előre, 1972. szeptember (26. évfolyam, 7719-7744. szám)
1972-09-01 / 7719. szám
ELŐRE 2. oldal MAJLATI TALÁLKOZÓ Az Arad megyei szocialista művelődési és nevelési bizottságnak, valamint a magyar nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának szervezésében került sor a Majláti vasárnap művelődési-népművészeti rendezvényeire. A délután bemutatásra került népművészeti felvonuló- és kultúrműsor az érzelmek szélesebb skálájának húrjait pendítette meg a vendéglátó Majlát, valamint Arad, Pécska, Siria, Zerind együtteseinek, a magyar, román és német nemzetiségű dolgozók közös történelemben és közös munkában csiszolódott művészetében. Megérdemelt sikert aratott az Arad megyében vendégszereplő orosházi (MNK) kórus fellépése. Tetszett a pécskai magyar tannyelvű líceum diákjainak lakodalmasa is, mely Gulácsi Zoltán és Kocsik Teréz tanárok rendezésében megkísérelte a helyi hagyományok ízét is belevarázsolni a dalos-táncos jelenet csokrába. Kár, hogy ebben a csokorban a műdal vadvirágai is elvegyültek. A majláti fiatalok dinamikus seprűs táncát a falu ideiglenes „elszármazottja“, Sipos György agrármérnök-jelölt tanította be, aki jelenleg a temesvári Rezeda-együttes tagja, a vendégszereplő együttesek fiataljai is hasonló elismerést vívtak ki maguknak. Juhász Zoltán A MIBEN SEGÍT A NÉPRAJZ nyelvtudomány elméleti és gyakorlati kérdéseinek sikeres vizsgálatát ma már a legkülönbözőbb tudományok — a lélektan, logika, filozófia, történelem, irodalomtörténet, fizika, biológia, matematika, kibernetika, mechanika, embertan, régészet, néprajz stb. — eredményeinek felhasználása teszi lehetővé. De ugyanakkor a nyelvtudomány is hathatósan járul hozzá a nyelvnek és funkciójának — mint az egyik legfontosabb emberi produktumnak — a vizsgálatával és ennek eredményeivel más tudományok kutatási eredményeihez. Ilyen szoros együttműködés állapítható meg a nyelvtudomány és a néprajz között is, hiszen sok nyelvi, különösen fogalmi, szókincsbeli megállapítás a tárgyi valóság ismeretét tételezi fel, és megfordítva a tárgyi valóság eredetének, egy közösség életében betöltött szerepének, feltűnésének vagy eltűnésének körülményei sok esetben csak nyelvi bizonyítékok segítségével állapíthatók meg. A nyelv — de különösen a szótörténet kutatója előtt a fogalmak tárgyi hátterének feltárása, s ezzel együtt a mindenkori társadalmi életforma bemutatása épp olyan fontos feladat, mint bármilyen nyelvi vonatkozású kérdésnek: a nyelv alakulásának, fejlődésének, egyes nyelvi jelenségek elhalásának stb. vizsgálata. Grimm Jakabnak, a német nyelv történeti szempontú kutatása megindítójának álláspontja tanulságosan szemlélteti a nyelvi forma és tárgyi világ szoros öszszekapcsolódását a történeti szempontú nyelvi vizsgálódásban. „Az a nyelvi búvárlat, amelyből én kiindulok és amelyet alkalmazok — mondja Grimm — sohasem nyugtathatott meg annyira, hogy ne törekedtem volna mindig arra, hogy a szavaktól a dolgokhoz jussak el. Én nemcsak házakat akartam építeni, hanem bennük lakni is.“ Ez az igény és egyben követelmény a múlt század első negyedében hangzott el. Amikor azután a század közepétől kezdve a német romantika hatására a figyelem fokozottabb mértékben fordul a népköltészet, s általában a népi életforma megismerése felé, fokozatosan egy új tudományág, a néprajz bontakozik ki. Ez az az időpont, amikor a nyelvtudományban is az érdeklődés egyre inkább a népnyelv, a nyelvjárások felé kezd irányulni, vagyis a nyelv történeti szempontú vizsgálata mellett egy új, a földrajzi szemlélet is jelentkezik; kialakul a nyelvföldrajz, megjelennek az első nyelvatlaszok. A két tudományszak éppen az érdeklődési terület közelisége következtében közös kutatási módszer, azonos szemlélet kialakítására törekszik, s ez az úgynevezett „szavak és dolgok“ — „Wörter und Sachen“, kutatási elvben valósul meg. Ennek legjelentősebb képviselője, Rudolf Meringer „Wörter und Sachen“ cím NYELV ÉS ÉLET ben külön folyóiratot indít meg és állít az ilyen természetű kutatások szolgálatába. Szerinte a nyelvtudomány az anyagi léttel foglalkozó tudományok közül a maga céljaira legtöbbet a néprajz és etnológia kelléktárából használhat fel. Álláspontjának helyességét és mindkét tudomány számára egyaránt gyümölcsöző voltát bizonyítják nemcsak azok a szótörténeti kutatások, amelyek egy-egy szó jelentésének tisztázása érdekében a teljes tárgyi (funkcionális, környezeti, társadalmi) háttér feltárására törekednek, hanem azok a szókincs-monográfiák is, amelyek egy-egy népi mesterség leírása, munkamedetének és néprajz megkövetelte pontos és részletes bemutatásán kívül, nyelvi szempontból a nyelvtudomány igényeinek megfelelő hiteles rögzítésére vállalkoznak. Lássunk talán mindkét esetre egy-egy példát! Tanulságosan szemlélteti a két tudományszakon belül a „szavak és dolgok“ elvét alkalmazó kutatás eredményességét például a ‘nadrág’ jelentésű harisnya szavunk vizsgálata. A nyelvészeti kutatás a szó eredetét vizsgálva megállapította, hogy a harisnya (nadrág) jelentése minden valószínűség szerint egy fajta posztónadrágból jelentésváltozással alakult, s — adatok híján — csak feltételezhető az, hogy a harisnya valamikor a ’Strumpf'fal jelölt ruhadarabból alakult volna ki. A néprajzi — népviseleti kutatás azonban megtalálta a moldovai csángók körében a harisnyának nevezett posztónadrágnak azt az ősét — ma is harisnyának hívják —, amely valójában két, lábszárra húzható posztó lábszárvédőből, fenékrész nélkül készül, tehát egy fajta :harisnya’ (Strumpf). A feltételezett harisnya .strumpf“—harisnya „nadrági jelentésváltozás tehát néprajzi adat birtokában és ennek segítségével bizonyossá vált. Ilyen posztóból készült, térdig érő harisnyát (cioareci borosesti) viselnek az idős román asszonyok Fogaras vidékén, sőt „harisnyának“ (cioareci) nevezik itt a csizma formájú, fehér posztó női lábravalót is. Fölös számú példát sorolhatnánk fel ennek ellenkezőjére is, vagyis arra, hogyan használja fel a néprajz a nyelvtudomány adatait, bizonyságait a népi életforma egyes jelenségei, tárgyai eredete, jelentése stb. tisztázására. A magyar nyelvtudomány képviselői közül Csűry Bálint és tanítványai, az ún. Csűry-féle iskola, tették magukévá ezt a felfogást, amikor a harmincas években a népi mesterségek szakszókincsét tartalmazó monográfiák keretében a mesterségek munkamenetét, a hozzájuk fűződő szokásokat leírták és a folklór vonatkozású megnyilatkozásokat is rögzítették. A leírást minden esetben képekkel és rajzokkal szemléltették. A néprajztudomány is elfogadta és kiemelte e felfogás helyénvalóságát, mert a pontosan és részletesen leírt népi foglalkozás vagy néprajzi jelenség forrásértékűvé vált a néprajzi kutatás számára is. ......a népnyelvi gyűjtés — ismeri el a jeles néprajzos, Kovács László — a tárgykörök szerinti teljes leírás módszerével él, ami annyit jelent, hogy például a ház szókincsét a ház teljes leírása keretében adja.“ A népi életforma átalakulásának és fejlődésének meggyorsult üteme még fokozottabban kívánja meg, hogy a két tudomány, a nyelv- és a néprajztudomány eredményei együttesen és eredményesen szolgálják önismeretünk ügyét. Nagy Jenő MÉDER ILONA VIRÁGAI Mindenütt és mindig lehet dolgozni. „Az élet elmúlik... én azonban befogom magam a munkába, mert tudom, hogy a munkára való alkalom nem tér többé vissza.“ Van Goghnak ezt az idézetét választotta katalógusa mottójául ötödik egyéni tárlatán Méder Ilona kolozsvári festőművésznő, s valószínű, ez állt előtte ezelőtt negyven és egynéhány évvel is, mikor öt gyermek nevelése mellett rászánta magát, hogy beiratkozik az impresszionizmus kolozsvári meghonosítója, Ács Ferenc festőiskolájába. Az idei tárlatán a 70 éves művésznő 13 festménnyel jelentkezett. Eddigi tárlataival ellentétben nem portrékat vagy tájképeket állított ki, hanem két festmény kivételével (Tavaszi táj, Udvar-részlet) virágcsendéleteket. Egy-egy szekfa-, nárcisz-, Írisz-, vagy éppen mezei virágcsokrot ábrázol, a virágcsokorral díszített szoba hangulatát igyekszik visszaadni, azt, amit a természettel életkora miatt mind kevesebbszer kapcsolatba kerülő embernek az asztalon vázába helyezett virágok jelentenek. A csend, a nyugalom szeretete, a természet iránti nosztalgia árad ezekből a képekből, Méder Ilona beszél önmagáról, s olyan őszintén adja vissza impresszióit, hogy képeit nézve el tudja hitetni velünk: nincs is szebb a világon, mint egy asztalra tett tavaszi virágcsokor — nincs szebb, mint állandóan dolgozni, rögzíteni a múló pillanatot. Muzsnay Árpád 1972. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT* SPORT • SPORT KÁPRÁZATOS HARC AZ ÉRMEKÉRT Az olimpiai gépezet csak most indult be igazán. Napjában már tucatnyi érmét osztogatnak, a népszerű labdajátékok zöme is túljutott az egyszerű bemutatkozáson, s a harci kedv is fokozódott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy már ezredmásodpercek és fényképek tucatja dönti el, ki a győztes, mert azt emberi szemmel már nem is lehet megállapítani. Az eddigiek mellé új sportágak is bekapcsolódtak, méghozzá olyanok, amelyekben mi is érdekeltek vagyunk. Mint már bejelentettük tegnap, a vívók közül a férfi tőrözők léptek elsőknek pástra, s két napos idegölő küzdelem után kijelölték bajnokukat. JOBB TALÁLATARANNYAL talán újabb román érmest ünnepelhetnénk ma, sajnos, Mihalciu, aki példásan harcolt a döntőibe jutásért, ott néhány találattal lemaradt a francia Christian Noel mögött, s így csak negyedik lett. Férfi tőr, egyéni : 1. Witold Wojda (Lengyelország) 9 győzelem, 2. Kamuti Jenő (Magyarország) 4 gy., 3. Christian Noel (Franciaország) 2 gy., 4. Mihai Tiu 3 gy., 5. Vlagyimir Gyenyiszov (Szovjetunió) 2 gy., 9. Marek Dabowski (Lengyelország) 0 gy. Szerda estétől ismét izgalommal várjuk a labdajátékok eredményeit, mert SZÍNRE LÉPETT A KÉZILABDA, amelynek olimpiai bemutatkozásához nagy reményeket fűzünk. Az első nap eredményeiben nem is csalódtunk. Ellenfelünk a norvég együttes volt, amely ugyan nem számít a nemzetközi élmezőnyhöz, de, mint minden skandináv ország ■válogatottja, mindig képes a meglepetésre. Fiaink ez alkalommal nagyon komolyan vették a játékot, az első félidő végén mégis meg kellett harcolniuk a döntő pontokért. Ezt árulja el az eredmény is: 18:14 (11:10) hazánk válogatottja javára. S most lássuk, milyen eredmények születtek a labdajátékokban. Kézilabda : Dánia — Szovjetunió 13:12 (7:6), Jugoszlávia — Japán 20:14 (11:7), NDK — Izland 18:11 (7:6). Vízilabda A-csoport : USA — Mexikó 7:3, Románia — Kanada 16:4, Jugoszlávia — Kuba 7:5. A hatos döntőbe továbbjutott Jugoszlávia és az Egyesült Államok. A többiek külön tornát vívnak. B- csoport : Magyarország — Ausztrália 10:2, NSZK — Görögország 8:3. Továbbjut Magyarország és az NSZK. C-csoport: Bulgária — Japán 7:4, Szovjetunió — Spanyolország 8:5. Továbbjut a Szovjetunió és Olaszország. Labdarúgás B-csoport : Mexikó — Burma 1:0, Szovjetunió — Szudán 2:1. Továbbjut a szovjet és a mexikói csapat. D-csoport : NDK — Kolumbia 6:1, Lengyelország — Ghana 4:0. Továbbjut az NDK és Lengyelország. Röplabda Férfiak, B-csoport: NDK — Brazília 3:1, Románia NSZK 3:0, Japán — Kuba 3:0. Vezet Japán és az NDK. Nők, B- csoport : Kuba — Japán 0:3. Gyeplabda B-csoport : Lengyelország — Mexikó 3:0, Hollandia — Kenya 5:1, Új-Zéland — Nagy-Britannia 2:1, India — Ausztrália 3:1. Vezet India, Hollandia és Ausztrália 5—5 ponttal. Kosárlabda! A-csoport : Csehszlovákia — Ausztrália 69:69, Egyesült Államok — Kuba 67:46, Spanyolország — Egyiptom 72:58, Japán — Ausztrália 76:92, Csehszlovákia — Kuba 65:67. Vezet Brazília és az Egyesült Államok. B-csoport : Szovjetunió — Lengyelország 94:64, Olaszország — NSZK 68:57. Veretlenül vezet a Szovjetunió és Puerto Rico. A negyedik versenynap fény, pontja, akárcsak a megelőzőké, az úszás volt. S ez érthető is, hisz ISMÉT HULLTAK A CSÚCSOK. A jelt a 4x100 női gyorsváltó adta meg, amelynek során az Egyesült Államok és az NDK csapata utáni harcot folytatott. Győztek az amerikai lányok, akiknek a négyese világnagyságokból állt. A hírügynökségek ennek ellenére az NDK fiatal versenyzőjét, Kornélia Endét dicsérik, aki csapatáért önmagán is túltett. Második aranyérmét nyerte az ausztráliai Shane Gould, de a legizgalmasabb versenyt Gunnar Larsson és Tim McKee vívták 400 m vegyesúszásban. 4x100 női gyorsváltó : 1. USA 3:55,19 p., — új világ- és olimpiai csúcs, 2. NDK 3:55,55 p. — új Európa-csúcs, 3. NSZK 3:57,93 p., 4. Magyarország 430,39 p., 5. Hollandia 4:01,49 p., 6. Svédország 4:02,69 p. 100 m férfi mellúszás : 1. Nokabuta Taguchi (Japán) 1:04,94 p. — új világ- és olimpiai csúcs, 2. Tom Bruce (USA) 1:05,43 p., 3. John Hencken (USA) 1:05,61 p., 4. Mark Chatfield (USA) 1:06,01 p., 5. Walter Kusch (NSZK) 1:06,23 p., 6. J. S. Fiolo (Brazília) 1:06,24 P 400 m férfi vegyesúszás : 1. Gunnar Larsson (Svédország) 4:31,981 p., 2. Tim McKes (USA) 4:31,983 p., 3. Hargitay András (Magyarország) 4:32,70 p., 4. Steven Furniss (USA) 4:35,44 p., 5. Gary Mall (USA) 4:37,38 p., 6. Bengt Gingstoe (Svédország) 4:37,96 p. 400 m női gyorsúszás : 1. Shane Gould (Ausztrália) 4:19,04 p. — új világ- és olimpiai csúcs, 2. Novella Calligaris (Olaszország) 4:22,44 p. — új Európa-csúcs, 3. Gudrun Wegner (NDK) 4:23,11 p., 4. Shirley Babashoff (USA) 4:23,59 p., 5. Jenny Wilie (USA) 4:24,07 p., 6. K. Rothamijier (USA) 4:24,22 p. A hocbrucki lőtéren megint egésznapos program volt. A kisöbű sportpuskások nyolc órán át vívtak kemény és feledhetetlen harcot a három éremért. A fekvő helyzetben felállított új világcsúcs után favoritnak a Koreai NDK sportolója, Li Ho Jun számított, akiben azonban ez alkalommal csalódtak honfitársai, mert először a sportlövők versenyén... az olimpia előtti esélyes győzött. Jun olimpiai bajnok csak a kilencedik lett. Versenyzőink, Nicolae Rotaru és Péter Sándor nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, bér az előbbi A BAJNOK ELŐTT ÉS A BAJNOK UTÁN végzett. Ezt úgy kell érteni, hogy megelőzte Junt, de a nyolcadik helyre szorult. Íme, a rangsor : Kisöbű sportpuska, összetett : 1. John Winter (USA) 1166 p. —z új világ- és olimpiai csúcs, 2. Lanny Bassham (USA) 1157 p., 3. Werner Lippoldt (NDK) 1153 p., 4. Peter Kowarik (Csehszlovákia) 1153 p., 5. Vlagyimir Agisev (Szovjetunió) 1152 p., 6. Andrzej Sieledkow (Lengyelország) 1151 p., ... 8. Nicolae Rotaru (1148 p., 20. Péter Sándor (1139 p.) A világ első mesterséges slalom pályáján került sor a „vadevezősök“ újabb két bemutatkozására. S amint az várható volt, ismét az NDK és az NSZK versenyzői között dőlt el az érmek sorsa. Az NDK versenyzői mind női, mind férfi, mind kajak, mind kenu számokban nagyszerűen készültek, s KÖNNYŰSZERREL GYŐZTEK. Női kajak-slalom : 1. Angelika Bachmann (NDK), 2. Gisela Grothaus (NSZK), 3. Magdaléna Wunderlicht (NSZK), 4. Cwiertniewicz (Lengyelország), 5. Godanska (Lengyelország), 6. Brown (Anglia). Férfi kenu kettős — slalom : 1. NDK (Hoffman — Amend), 2. NSZK, 3. Franciaország, 4. NDK IL, 5. Lengyelország, 6. Jugoszlávia. Szovjet és japán fölény jegyében zajlott a torna egyéni összetett verseny. A szovjet lányok és a japán fiúk utolérhetetlen gyakorlatokat hajtottak végre a szereken, az ellenfeleket lényegében erőfeszítés nélkül utasították maguk mögé. Íme táblázatok : Női torna egyéni összetett: 1. Ljudmilla Turiscseva (Szovjetunió) 77,025 p., 2. Karin Janz (NDK) 76,875 p., 3. Tamara Lazakovics (Szovjetunió) 76,850 p., 4. Erika Zuchold (NDK) 76,450 p., 5. Ljubov Burda (Szovjetunió) 75.775 p., 6. Angelika lleimann (NDK) 75,550 p. Férfi torna egyéni összetett : 1. Sawao Kató (Japán) 114,650 p., 2. Eizo Kenmotsu (Japán) 114,575 p., 3. Akinori Nakayama (Japán) 114,325 p., 4. Nyikolaj Adrianov (Szovjetunió) 114,200 p., 5. Shigeru Kasamatsu (Japán) 113,700 p., 6. Viktor Klimenko (Szovjetunió) 113,075 p. A szertornával ellentétben, ahol a favoritok minden vonalon győztek. HATALMAS MEGLEPETÉSSEL zárult a férfi műugrók versenye. Vlagyimir Vaszint senki sem számította az esélyesek közé, mindenki az olasz Dibiasira tippelt. A szovjet versenyző azonban már a harmadik ugrás után elnyerte a bírák tetszését, s közel két pontos győzelmet aratott. Férfi műugrás : 1. Vlagyimir Vaszin (Szovjetunió) 594,09 p. 2. Franco Cagnotto (Olaszország) 592,13 p., 3. Lincoln Craig (USA) 577,29 p., 4. Klaus Dibiasi (Olaszország) 559,05 p., 5. Michael Finneran (USA) 557,34 p., 6. Vicseszlav Sztratov (Szovjetunió) 556,20 p. Magas szintet ér el továbbra is a súlyemelők versenye. Olimpiai arany birtokába, úgy néz ki, csak világcsúccsal, de legalább annak beállításával lehet jutni. A 67,5 kg-os súlycsoportban a verseny késő éjszakába húzódott el, de azok, akik végignézték, nem bánták meg, mert a szovjet Mukardi Kirsinov 460 kgos világ- és olimpiai csúccsal győzött. Súlyemelés, könnyűsúly: 1. Mukardi Kirsinov (Szovjetunió) 460 kg., 2. Mladen Kucsev (Bulgária) 450 kg., 3. Zbigniew Kaczmarek (Lengyelország) 437,5 kg. MÉG MINDIG VAN ESÉLYÜNK szabadfogású birkózásban, ahol a negyedik fordulóban már a legjobbak mérték össze erejüket. Versenyben maradt fiaink már korán reggel kezdtek a Messegelande teremben, de szerda nem volt már oly szerencsés, mint az előbbi napok. A 43 kg-os súlycsoportban Arapu a török Basinnal került szembe, aki pontozásos győzelmet aratott felette, s mivel versenyzőnk hat pontot összesített, kiesett a versenyből. Hasonló sorsra jutott Coman a 62 kg-os csoportban, akit a török Akdag győzött le. Poalelungi-nak sem volt több szerencséje, Aszuraliev, a szovjetek reménysége kétvállra fektette, s így ő is búcsúzni kényszerült. Stefan Stingu az ólomsúlyúak román bajnoka a félelmetes Medveddel találkozott, aki ez alkalommal is hibátlanul birkózott. Stingu 8 hibapontot összesített, s ezzel kiesett. Nagy reményeket fűzhetünk viszont Petre Cernau (52 kg) és Vasile Iorga (82 kg) további szerepléséhez, az előbbinek 1,5 hibapontja, az utóbbinak mindössze egy. A Boxhalléban szerdán csak egy versenyzőnk lépett a szorítóba, Marian Lazar a tanzániai Bitekego legyőzésével jutott tovább. A szerdai versenynap mérlege, akárcsak az előbbi, megdöbbentően szép, öt világ-, ugyanannyi olimpiai és három Európa-csúcs született. Az elmúlt négy napon tehát 40 rekordot jegyezhettünk fel, ami valljuk be, nem kis teljesítmény. 31 szám lebonyolítása után a nemzetek közötti NEMHIVATALOS ÉREMTÁBLÁZAT Gyarmath János a következőképpen néz ki: 1. Egyesült Államok 7 9 7 2. NDK 5 4 5 3. Szovjetunió 5 3 3 4. Japán 3 11 5. Ausztrália 3 — 1 6. Lengyelország 2 11 7. Svédország 2 1 — 8. Magyarország 12 4 9. Olaszország 121 10. Bulgária 11 — 11. Koreai NDK 1 — — 12. NSZK — 3 3 13. Franciaország — 12 14. Románia — 1 1 Ausztria — 1 1 16. Irán — 1 — 17. Hollandia — — 1 (Folytatás az 1. oldalról) nem a világsajtóban is akkora port kavart: a Mark Spitz-ügyre. Fentebb említettük, hogy a müncheni az úszás és az atlétika olimpiájának ígérkezik, de az sem túlzás, ha a tisztaság és a sportszerűség olimpiájának mondjuk. A rendezők az első percektől szigorúan vigyáznak arra, hogy az olimpiai eszmétől idegen, bármilyen megnyilvánulásnak elejét vegyék. Említettük, hogy a szeszes italokat kitiltották az olimpiai faluból, ehhez számítsuk még hozzá a szigorú doppingellenőrzéseket, amelyek minden versenyt megelőznek. Úgyszintén tiltva van az olimpiai falu területén és az összes versenypályákon bárminemű reklám. Erre olyan szigorúan vigyáznak az itteni hatóságok, hogy ha akár egy újságíró is olyan kézitáskát tart a kezében, amelyen például egy repülőtársaság emblémája látható, megkérik, hogy sürgősen cserélje ki poggyászát. Közismert tény az is, hogy a megnyitó előtt nagy versengés volt az Adidas és a Puma, a két sportcikkeket gyártó mammutcég között, hogy Günther Zahn, az olimpiai lángot vivő utolsó atléta melyik gyár cipőjében fusson. Végül a nyugatnémet atlétikai szövetség döntött: Zahn tiszta fehér cipőben jelent meg a stadionban. Nos, ebben a szigorú reklámellenes hangulatban történt meg a kedd esti díjkiosztás során, hogy Mark Spitz, pódiumra lépése előtt, egy cipősdobozt tett le maga mellé, a szemfüles tévéoperatőrök pedig nyomban közelképbe hozták a gyanús csomagot, és, amint kiderült, volt is okuk rá, mert a dobozon az egyik neves nyugatnémet cipőgyár közismert védjegye volt látható. Többen, azonnal javasolták az amerikai úszó kizárását a versenyekről és aranyérmeinek visszavonását. A „vádlott" azzal védekezik, hogy a cipőt ajándékba kapta, amikor éppen a pódium felé tartott, nem is vette észre rajta a reklámot, teljesen véletlenül tette úgy le, hogy látszott rajta a felirat. A közvélemény most két táborra oszlott: pro és kontra Spitz. Mint ismeretes, Mark Spitz egymaga hét aranyérmet vihet az Egyesült Államoknak, nem kicsi ügyről van tehát szó. A „királynő" kegyeiért A ROMANIA FILM bemutatja a Bucuresti filmstúdió új alkotását SZENT TERÉZ ÉS AZ ÖRDÖGÖK A forgatókönyvet írta és rendezte : FRANCISC MUNTEANU OPERATOR: Nicolae Girardi ZENESZERZŐ : Teralstoele Popa DÍSZLET- ÉS KOSZTÜMTERVEZŐ: Nicolae Dragan A FŐBB SZEREPEKBEN : Ion Dichiseanu, Peter Paulhoffer, Nagy Réka, Cornel Coman, Vasile Nitulescu, Zephi Albec, Costel Constantinesscu, Ioan Angisei, Horea Popescu, Iulian Vida, Andrei Codarcea (5027)