Előre, 1972. szeptember (26. évfolyam, 7719-7744. szám)

1972-09-01 / 7719. szám

ELŐRE 2. oldal MAJLATI TALÁLKOZÓ Az Arad megyei szocialista mű­velődési és nevelési bizottságnak, valamint a magyar nemzetiségű dolgozók megyei tanácsának szer­vezésében került sor a Majláti vasárnap művelődési-népművészeti­ rendezvényeire. A délután bemutatásra került népművészeti felvonuló- és­ kultúr­műsor az érzelmek szélesebb ská­lájának húrjait pendítette meg a vendéglátó Majlát, valamint Arad, Pécska, Siria, Zerind együtteseinek, a magyar, román és német nemze­tiségű dolgozók közös történelem­ben és közös munkában csiszolódott művészetében. Megérdemelt sikert aratott az Arad megyében vendég­­szereplő orosházi (MNK) kórus fellépése. Tetszett a pécskai ma­gyar tannyelvű líceum diákjainak lakodalmasa is, mely Gulácsi Zol­tán és Kocsik Teréz tanárok ren­dezésében megkísérelte a helyi ha­gyományok ízét is belevarázsolni a dalos-táncos jelenet csokrába. Kár, hogy ebben a csokorban a műdal vadvirágai is elvegyültek. A maj­láti fiatalok dinamikus seprűs tán­cát a falu ideiglenes „elszárma­zottja“, Sipos György agrármér­nök-jelölt tanította be, aki jelenleg a temesvári Rezeda-együttes tagja, a vendégszereplő együttesek fiatal­jai is hasonló elismerést vívtak ki maguknak. Juhász Zoltán A­ MIBEN SEGÍT A NÉPRAJZ nyelvtudomány elméleti és gyakorlati kérdéseinek sikeres vizsgálatát ma már a legkülönbözőbb tu­dományok — a lélektan, logika, filozófia, történe­lem, irodalomtörténet, fizika, bio­lógia, matematika, kibernetika, me­chanika, embertan, régészet, néprajz stb. — eredményeinek felhasználá­sa teszi lehetővé. De ugyanakkor a nyelvtudomány is hathatósan járul hozzá a nyelvnek és funkciójának — mint az egyik legfontosabb em­beri produktumnak — a vizsgálatá­val és ennek eredményeivel más tudományok kutatási eredményei­hez. Ilyen szoros együttműködés ál­lapítható meg a nyelvtudomány és a néprajz között is, hiszen sok nyel­vi, különösen fogalmi, szókincsbeli megállapítás a tárgyi valóság isme­retét tételezi fel, és megfordítva a tárgyi valóság eredetének, egy kö­zösség életében betöltött szerepének, feltűnésének vagy eltűnésének kö­rülményei sok esetben csak nyelvi bizonyítékok segítségével állapítha­tók meg. A nyelv — de különösen a szótörténet kutatója előtt a fogal­mak tárgyi hátterének feltárása, s ezzel együtt a mindenkori társadal­mi életforma bemutatása épp olyan fontos feladat, mint bármilyen nyelvi vonatkozású kérdésnek: a nyelv alakulásának, fejlődésének, egyes nyelvi jelenségek elhalásának stb. vizsgálata. Grimm Jakabnak, a német nyelv történeti szempontú kutatása megindítójának álláspont­ja tanulságosan szemlélteti a nyel­vi forma és tárgyi világ szoros ösz­­szekapcsolódását a történeti szem­pontú nyelvi vizsgálódásban. „Az a nyelvi búvárlat, amelyből én kiin­dulok és amelyet alkalmazok — mondja Grimm — sohasem nyug­tathatott meg annyira, hogy ne tö­rekedtem volna mindig arra, hogy a szavaktól a dolgokhoz jussak el. Én nemcsak házakat akartam épí­teni, hanem bennük lakni is.“ Ez az igény és egyben követelmény a múlt század első negyedében hang­zott el. Amikor azután a század közepétől kezdve a német romanti­ka hatására a figyelem fokozottabb mértékben fordul a népköltészet, s általában a népi életforma megis­merése felé, fokozatosan egy új tu­dományág, a néprajz bontakozik ki. Ez az az időpont, amikor a nyelvtudományban is az érdeklődés egyre inkább a népnyelv, a nyelv­járások felé kezd irányulni, vagyis a nyelv történeti szempontú vizsgá­lata mellett egy új, a földrajzi szemlélet is jelentkezik; kialakul a nyelvföldrajz, megjelennek az első nyelvatlaszok. A két tudományszak éppen az ér­deklődési terület közelisége követ­keztében közös kutatási módszer, azonos szemlélet kialakítására tö­rekszik, s ez az úgynevezett „szavak és dolgok“ — „Wörter und Sachen“, kutatási elvben valósul meg. Ennek legjelentősebb képviselője, Rudolf Meringer „Wörter und Sachen“ cím NYELV ÉS ÉLET­ ben külön folyóiratot indít meg és állít az ilyen természetű kutatások szolgálatába. Szerinte a nyelvtu­domány az anyagi léttel foglalkozó tudományok közül a maga céljaira legtöbbet a néprajz és etnológia kelléktárából használhat fel. Állás­pontjának helyességét és mindkét tudomány számára egyaránt gyü­mölcsöző voltát bizonyítják nem­csak azok a szótörténeti kutatások, amelyek egy-egy szó jelentésének tisztázása érdekében a teljes tárgyi (funkcionális, környezeti, társadal­mi) háttér feltárására törekednek, hanem azok a szókincs-monográfiák is, amelyek egy-egy népi mesterség leírása, munkamedetének és nép­rajz megkövetelte pontos és részletes bemutatásán kívül, nyelvi szem­pontból a nyelvtudomány igényei­nek megfelelő hiteles rögzítésére vállalkoznak. Lássunk talán mind­két esetre egy-egy példát! Tanulságosan szemlélteti a két tudományszakon belül a „szavak és dolgok“ elvét alkalmazó kutatás eredményességét például a ‘nadrág’ jelentésű harisnya szavunk vizsgá­lata. A nyelvészeti kutatás a szó eredetét vizsgálva megállapította, hogy a harisnya (­nadrág) jelen­tése minden valószínűség szerint egy fajta posztónadrágból jelentés­­változással alakult, s — adatok hí­ján — csak feltételezhető az, hogy a harisnya valamikor a ’Strumpf'­­fal jelölt ruhadarabból alakult vol­na ki. A néprajzi — népviseleti­ ku­tatás azonban megtalálta a moldovai csángók körében a harisnyának nevezett posztónadrágnak azt az ősét — ma is harisnyának hívják —, amely valójában két, lábszárra húz­ható posztó lábszárvédőből, fenék­rész nélkül készül, tehát egy fajta :harisnya’ (Strumpf). A feltételezett harisnya .­strumpf“—harisnya „nad­rági jelentésváltozás tehát néprajzi adat birtokában és ennek segítségé­vel bizonyossá vált. Ilyen posztó­ból készült, térdig érő harisnyát (cioareci borosesti) viselnek az i­­dős román asszonyok Fogaras vi­dékén, sőt „harisnyának“ (cioa­reci) nevezik itt a csizma formá­jú, fehér posztó női lábravalót is. Fölös számú példát sorolhatnánk fel ennek ellenkezőjére is, vagyis arra, hogyan használja fel a nép­rajz a nyelvtudomány adatait, bi­zonyságait a népi életforma egyes jelenségei, tárgyai eredete, jelenté­se stb. tisztázására. A magyar nyelvtudomány képvi­selői közül Csűry Bálint és tanít­ványai, az ún. Csűry-féle iskola, tették magukévá ezt a felfogást, a­­mikor a harmincas években a népi mesterségek szakszókincsét tartal­mazó monográfiák keretében a mesterségek munkamenetét, a hoz­zájuk fűződő szokásokat leírták és a folklór vonatkozású megnyilat­kozásokat is rögzítették. A leírást minden esetben képekkel és raj­zokkal szemléltették. A néprajztudomány is elfogadta és kiemelte e felfogás helyénvaló­ságát, mert a pontosan és részlete­sen leírt népi foglalkozás vagy néprajzi jelenség forrásértékűvé vált a néprajzi kutatás számára is. ......a népnyelvi gyűjtés — ismeri el a jeles néprajzos, Kovács László — a tárgykörök szerinti teljes le­írás módszerével él, ami annyit je­lent, hogy például a ház szókincsét a ház teljes leírása keretében ad­ja.“ A népi életforma átalakulásának és fejlődésének meggyorsult üte­me még fokozottabban kívánja meg, hogy a két tudomány, a nyelv- és a néprajztudomány eredményei együttesen és eredményesen szol­gálják önismeretünk ügyét. Nagy Jenő MÉDER ILONA VIRÁGAI Mindenütt és mindig lehet dolgozni.­ „Az élet elmúlik... én azonban befogom magam a munkába, mert tudom, hogy a munkára való alkalom nem tér többé vissza.“ Van Goghnak ezt az idézetét választotta kataló­gusa mottójául ötödik egyéni tárlatán Méder Ilona kolozsvári festőművésznő, s valószínű, ez állt előtte ezelőtt negyven és egynéhány évvel is, mikor öt gyermek nevelése mellett rá­szánta magát, hogy beiratkozik az impresszionizmus kolozsvári meghonosítója, Ács Ferenc fes­tőiskolájába. Az idei tárlatán a 70 éves mű­vésznő 13 festménnyel jelentke­zett. Eddigi tárlataival ellentét­ben nem portrékat vagy tájké­peket állított ki, hanem két fest­mény kivételével (Tavaszi táj, Udvar-részlet) virág­csendélete­ket. Egy-egy szekfa-, nárcisz-, Írisz-, vagy éppen mezei virág­csokrot ábrázol, a virágcsokor­ral díszített szoba hangulatát igyekszik visszaadni, azt, amit a természettel életkora miatt mind kevesebbszer kapcsolatba kerülő embernek az asztalon vázába helyezett virágok jelentenek. A csend, a nyugalom szeretete, a természet iránti nosztalgia árad ezekből a képekből, Méder Ilona beszél önmagáról, s olyan őszin­tén adja vissza impresszióit, hogy képeit nézve el tudja hi­tetni velünk: nincs is szebb a vi­lágon, mint egy asztalra tett ta­vaszi virágcsokor — nincs szebb, mint állandóan dolgozni, rögzí­teni a múló pillanatot. Muzsnay Árpád 1972. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT* SPORT • SPORT KÁPRÁZATOS HARC AZ ÉRMEKÉRT Az olimpiai gépezet csak most indult be igazán. Napjában már tucatnyi érmét osztogatnak, a nép­szerű labdajátékok zöme is túlju­tott az egyszerű bemutatkozáson, s a harci kedv is fokozódott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy már ezred­másodpercek és fényké­pek tucatja dönti el, ki a győztes, mert azt emberi szemmel már nem is lehet megállapítani. Az eddigiek mellé új sportágak is bekapcsolód­tak, méghozzá olyanok, amelyekben mi is érdekeltek vagyunk. Mint már bejelentettük tegnap, a vívók közül a férfi tőrözők léptek elsők­nek pástra, s két napos idegölő küzdelem után kijelölték bajnoku­kat. JOBB TALÁLATARANNYAL talán újab­b román érmest ünne­pelhetnénk ma, sajnos, Mihal­ciu, aki példásan harcolt a döntőibe ju­tásért, ott néhány találattal le­maradt a francia Christian Noel mögött, s így csak negyedik lett. Férfi tőr, egyéni : 1. Witold Wojda (Lengyelország) 9 győze­lem, 2. Kamuti Jenő (Magyaror­szág) 4 gy., 3. Christian Noel (Franciaország) 2 gy., 4. Mihai Tiu 3 gy., 5. Vlagyimir Gyenyiszov (Szovjetunió) 2 gy., 9. Marek Da­­bowski (Lengyelország) 0 gy. Szerda estétől ismét izgalommal várjuk a labdajátékok eredményeit, mert SZÍNRE LÉPETT A KÉZILABDA, amelynek olimpiai bemutatkozásá­hoz nagy reményeket fűzünk. Az első nap eredményeiben nem is csalódtunk. Ellenfelünk a norvég együttes volt, amely ugyan nem számít a nemzetközi élmezőnyhöz, de, mint minden skandináv ország ■válogatottja, mindig képes a meg­lepetésre. Fiaink ez alkalommal na­gyon komolyan vették a játékot, az első félidő végén mégis meg kellett harcolniuk a döntő pontokért. Ezt árulja el az eredmény is: 18:14 (11:10) hazánk válogatottja javára. S most lássuk, milyen eredmé­nyek születtek a labdajátékokban. Kézilabda : Dánia — Szovjet­unió 13:12 (7:6), Jugoszlávia — Japán 20:14 (11:7), NDK — Izland 18:11 (7:6). Vízilabda A-csoport : USA — Mexikó 7:3, Románia — Kanada 16:4, Jugoszlávia — Kuba 7:5. A hatos döntőbe továbbjutott Jugosz­lávia és az Egyesült Államok. A többiek külön tornát vívnak. B- csoport : Magyarország — Auszt­rália 10:2, NSZK — Görögország 8:3. Továbbjut Magyarország és az NSZK. C-csoport: Bulgária — Japán 7:4, Szovjetunió — Spa­nyolország 8:5. Továbbjut a Szov­jetunió és Olaszország. Labdarúgás B-csoport : Mexikó — Burma 1:0, Szovjetunió — Szu­dán 2:1. Továbbjut a szovjet és a mexikói csapat. D-csoport : NDK — Kolumbia 6:1, Lengyelország — Ghana 4:0. Továbbjut az NDK és Lengyelország. Röplabda Férfiak, B-csoport: NDK — Brazília 3:1, Románia NSZK 3:0, Japán — Kuba 3:0. Ve­zet Japán és az NDK. Nők, B- csoport : Kuba — Japán 0:3. Gyeplabda B-csoport : Len­gyelország — Mexikó 3:0, Hollan­dia — Kenya 5:1, Új-Zéland — Nagy-Britannia 2:1, India — Auszt­rália 3:1. Vezet India, Hollandia és Ausztrália 5—5 ponttal. Kosárlabda! A-csoport : Cseh­szlovákia — Ausztrália 69:69, Egye­sült Államok — Kuba 67:46, Spa­nyolország — Egyiptom 72:58, Ja­pán — Ausztrália 76:92, Csehszlo­vákia — Kuba 65:67. Vezet Brazí­lia és az Egyesült Államok. B-cso­port : Szovjetunió — Lengyelor­szág 94:64, Olaszország — NSZK 68:57. Veretlenül vezet a Szovjet­unió és Puerto Rico. A negyedik versenynap fény­, pontja, akárcsak a megelőzőké, az úszás volt. S ez érthető is, hisz ISMÉT HULLTAK A CSÚCSOK. A jelt a 4x100 női gyorsváltó adta meg, amelynek során az Egyesült Államok és az NDK csapata u­táni harcot folytatott. Győztek az ame­rikai lányok, akiknek a négyese vi­lágnagyságokból állt. A hírügynök­ségek ennek ellenére az NDK fiatal versenyzőjét, Kornélia Endét dicsé­rik, aki csapatáért önmagán is túl­tett. Második aranyérmét nyerte az ausztráliai Shane Gould, de a legiz­galmasabb versenyt Gunnar Lars­­son és Tim McKee vívták 400 m vegyesúszásban. 4x100 női gyorsváltó : 1. USA 3:55,19 p., — új világ- és olimpiai csúcs, 2. NDK 3:55,55 p. — új Európa-csúcs, 3. NSZK 3:57,93 p., 4. Magyarország 43­0,39 p., 5. Hol­landia 4:01,49 p., 6. Svédország 4:02,69 p. 100 m férfi mellúszás : 1. Noka­­buta Taguchi (Japán) 1:04,94 p. — új világ- és olimpiai csúcs, 2. Tom Bruce (USA) 1:05,43 p., 3. John Hencken (USA) 1:05,61 p., 4. Mark Chatfield (USA) 1:06,01 p., 5. Walter Kusch (NSZK) 1:06,23 p., 6. J. S. Fiolo (Brazília) 1:06,24 P­ 400 m férfi vegyesúszás : 1. Gunnar Larsson (Svédország) 4:31,981 p., 2. Tim McKes (USA) 4:31,983 p., 3. Hargitay András (Magyarország) 4:32,70 p., 4. Ste­ven Furniss (USA) 4:35,44 p., 5. Gary Mall (USA) 4:37,38 p., 6. Bengt Gingstoe (Svédország) 4:37,96 p. 400 m női gyorsúszás : 1. Shane Gould (Ausztrália) 4:19,04 p. — új világ- és olimpiai csúcs, 2. No­vella Calligaris (Olaszország) 4:22,44 p. — új Európa-csúcs, 3. Gudrun Wegner (NDK) 4:23,11 p., 4. Shirley Babashoff (USA) 4:23,59 p., 5. Jenny Wilie (USA) 4:24,07 p., 6. K. Rothamijier (USA) 4:24,22 p. A hocbrucki lőtéren megint egésznapos program volt. A kis­öbű sportpuskások nyolc órán át vívtak kemény és feledhetetlen harcot a három éremért. A fekvő helyzetben felállított új világcsúcs után favoritnak a Koreai NDK sportolója, Li Ho Jun számított, akiben azonban ez alkalommal csa­lódtak honfitársai, mert először a sportlövők versenyén... az olimpia előtti esélyes győzött. Jun olimpiai bajnok csak a kilencedik lett. Ver­senyzőink, Nicolae Rotaru és Pé­ter Sándor nem váltották be a hoz­zájuk fűzött reményeket, bér az előbbi A BAJNOK ELŐTT ÉS A BAJNOK UTÁN végzett. Ezt úgy kell érteni, hogy megelőzte Junt, de a nyolcadik helyre szorult. Íme, a rangsor : Kisöbű sportpuska, összetett : 1. John Winter (USA) 1166 p. —­z új világ- és olimpiai csúcs, 2. Lanny Bassham (USA) 1157 p., 3. Werner Lippoldt (NDK) 1153 p., 4. Peter Kowarik (Csehszlovákia) 1153 p., 5. Vlagyimir Agisev (Szov­jetunió) 1152 p., 6. Andrzej Sie­­ledkow (Lengyelország) 1151 p., ... 8. Nicolae Rotaru (1148 p., 20. Pé­ter Sándor (1139 p.) A világ első mesterséges slalom pályáján került sor a „vadevező­sök“ újabb két bemutatkozására. S amint az várható volt, ismét az NDK és az NSZK versenyzői kö­zött dőlt el az érmek sorsa. Az NDK versenyzői mind női, mind férfi, mind kajak, mind kenu szá­mokban nagyszerűen készültek, s KÖNNYŰSZERREL GYŐZTEK. Női kajak-slalom : 1. Angelika Bachmann (NDK), 2. Gisela Grothaus (NSZK), 3. Magdaléna Wunderlicht (NSZK), 4. Cwiert­­niewicz (Lengyelország), 5. Go­­danska (Lengyelország), 6. Brown (Anglia). Férfi kenu kettős — slalom : 1. NDK (Hoffman — Amend), 2. NSZK, 3. Franciaország, 4. NDK IL, 5. Lengyelország, 6. Jugosz­lávia. Szovjet és japán fölény jegyében zajlott a torna egyéni összetett verseny. A szovjet lányok és a ja­pán fiúk utolérhetetlen gyakorlato­kat hajtottak végre a szereken, az ellenfeleket lényegében erőfeszítés nélkül utasították maguk mögé. Íme táblázatok : Női torna egyéni összetett: 1. Ljudmilla Turiscseva (Szovjet­unió) 77,025 p., 2. Karin Janz (NDK) 76,875 p., 3. Tamara Laza­­kovics (Szovjetunió) 76,850 p., 4. Eri­ka Zuchold (NDK) 76,450 p., 5. Ljubov Burda (Szovjetunió) 75.775 p., 6. Angelika lleimann (NDK) 75,550 p. Férfi torna egyéni összetett : 1. Sawao Kató (Japán) 114,650 p., 2. Eizo Kenmotsu (Japán) 114,575 p., 3. Akinori Nakayama (Japán) 114,325 p., 4. Nyikolaj Adrianov (Szovjetunió) 114,200 p., 5. Shi­­geru Kasamatsu (Japán) 113,700 p., 6. Viktor Klimenko (Szovjetunió) 113,075 p. A szertornával ellentétben, ahol a favoritok minden vonalon győz­tek. HATALMAS MEGLEPETÉSSEL zárult a férfi műugrók versenye. Vlagyimir Vaszint senki sem szá­mította az esélyesek közé, minden­ki az olasz Dibiasira tippelt. A szov­jet versenyző azonban már a har­madik ugrás után elnyerte a bírák tetszését, s közel két pontos győ­zelmet aratott. Férfi műugrás : 1. Vlagyimir Vaszin (Szovjetunió) 594,09 p. 2. Franco Cagnotto (Olaszország) 592,13 p., 3. Lincoln Craig (USA) 577,29 p., 4. Klaus Dibiasi (Olasz­ország) 559,05 p., 5. Michael Fin­­neran (USA) 557,34 p., 6. Vicsesz­­lav Sztratov (Szovjetunió) 556,20 p. Magas szintet ér el továbbra is a súlyemelők versenye. Olimpiai arany birtokába, úgy néz ki, csak világcsúccsal, de legalább annak be­állításával lehet jutni. A 67,5 kg-os súlycsoportban a verseny késő éj­szakába húzódott el, de azok, akik végignézték, nem bánták meg, mert a szovjet Mukardi Kirsinov 460 kg­­os világ- és olimpiai csúccsal győ­zött. Súlyemelés, könnyűsúly: 1. Mu­kardi Kirsinov (Szovjetunió) 460 kg., 2. Mladen Kucsev (Bulgária) 450 kg., 3. Zbigniew Kaczmarek (Lengyelország) 437,5 kg. MÉG MINDIG VAN ESÉLYÜNK szabadfogású birkózásban, ahol a negyedik fordulóban már a legjob­bak mérték össze erejüket. Verseny­ben maradt fiaink már korán reggel kezdtek a Messegelande teremben, de szerda nem volt már oly szeren­csés, mint az előbbi napok. A 43 kg-os súlycsoportban Arapu a török Basinnal került szembe, aki ponto­zásos győzelmet aratott felette, s mivel versenyzőnk hat pontot össze­sített, kiesett a versenyből. Hasonló sorsra jutott Coman a 62 kg-os cso­portban, akit a török Akdag győ­zött le. Poalelungi-nak sem volt több szerencséje, Aszuraliev, a szov­jetek reménysége kétvállra fektette, s így ő is búcsúzni kényszerült. Stefan Stingu az ólomsúlyúak ro­mán bajnoka a félelmetes Medved­del találkozott, aki ez alkalommal is hibátlanul birkózott. Stingu 8 hi­bapontot összesített, s ezzel kiesett. Nagy reményeket fűzhetünk viszont Petre Cernau (52 kg) és Vasile Iorga (82 kg) további szerepléséhez, az előbbinek 1,5 hibapontja, az utób­binak mindössze egy. A Boxhalléban szerdán csak egy versenyzőnk lépett a szorítóba, Ma­rian Lazar a tanzániai Bitekego le­győzésével jutott tovább. A szerdai versenynap mérlege, akárcsak az előbbi, megdöbbentően szép, öt világ-, ugyanannyi olimpiai és három Európa-csúcs született. Az elmúlt négy napon tehát 40 rekor­dot jegyezhettünk fel, ami valljuk be, nem kis teljesítmény. 31 szám lebonyolítása után a nemzetek közötti NEMHIVATALOS ÉREMTÁBLÁZAT Gyarmath János a következőképpen néz ki: 1. Egyesült Államok 7 9 7 2. NDK 5 4 5 3. Szovjetunió 5 3 3 4. Japán 3 11 5. Ausztrália 3 — 1 6. Lengyelország 2 11 7. Svédország 2 1 — 8. Magyarország 12 4 9. Olaszország 121 10. Bulgária 11 — 11. Koreai NDK 1 — — 12. NSZK — 3 3 13. Franciaország — 12 14. Románia — 1 1 Ausztria — 1 1 16. Irán — 1 — 17. Hollandia — — 1 (Folytatás az 1. oldalról) nem a világsajtóban is akkora port kavart: a Mark Spitz-ügyre. Fentebb említettük, hogy a müncheni az úszás és az atlétika olimpiájának ígérkezik, de az sem túlzás, ha a tisztaság és a sportszerűség olimpiájának mond­juk. A rendezők az első percek­től szigorúan vigyáznak arra, hogy az olimpiai eszmétől idegen, bármilyen megnyilvánulásnak elejét vegyék. Említettük, hogy a szeszes italokat kitiltották az olimpiai faluból, ehhez számít­suk még hozzá a szigorú dop­pingellenőrzéseket, amelyek min­den versenyt megelőznek. Úgy­szintén tiltva van az olim­piai falu területén és az összes versenypályákon bárminemű reklám. Erre olyan szigorúan vi­gyáznak az itteni hatóságok, hogy ha akár egy újságíró is olyan kézitáskát tart a kezében, amelyen például egy repülőtár­saság emblémája látható, megké­rik, hogy sürgősen cserélje ki poggyászát. Közismert tény az is, hogy a megnyitó előtt nagy versengés volt az Adidas és a Puma, a két sportcikkeket gyár­tó mammutcég között, hogy Gün­ther Zahn, az olimpiai lángot vi­vő utolsó atléta melyik gyár ci­pőjében fusson. Végül a nyugat­német atlétikai szövetség döntött: Zahn tiszta fehér cipőben jelent meg a stadionban. Nos, ebben a szigorú reklámellenes hangulat­ban történt meg a kedd esti díj­kiosztás során, hogy Mark Spitz, pódiumra lépése előtt, egy cipős­­dobozt tett le maga mellé, a szemfüles tévéoperatőrök pedig nyomban közelképbe hozták a gyanús csomagot, és, amint ki­derült, volt is okuk rá, m­ert a dobozon az egyik neves nyugat­német cipőgyár közismert védje­gye volt látható. Többen, azonnal javasolták az amerikai úszó ki­zárását a versenyekről és arany­érmeinek visszavonását. A „vád­lott" azzal védekezik, hogy a ci­pőt ajándékba kapta, amikor ép­pen a pódium felé tartott, nem is vette észre rajta a reklámot, teljesen véletlenül tette úgy le, hogy látszott rajta a felirat. A közvélemény most két táborra oszlott: pro és kontra Spitz. Mint ismeretes, Mark Spitz egymaga hét aranyérmet vihet az Egye­sült Államoknak, nem kicsi ügy­ről van tehát szó. A „királynő" kegyeiért A ROMANIA FILM bemutatja a Bucuresti filmstúdió új alkotását SZENT TERÉZ ÉS AZ ÖRDÖGÖK A forgatókönyvet írta és rendezte : FRANCISC MUNTEANU OPERATOR: Nicolae Girardi ZENESZERZŐ : Teralstoele Popa DÍSZLET- ÉS KOSZTÜ­MTERVEZŐ: Nicolae Dragan A FŐBB SZEREPEKBEN : Ion Di­chiseanu, Peter Paulhoffer, Nagy Réka, Cornel Coman, Vasile Nitulescu, Zephi Albec, Costel Constantinesscu, Ioan Angisei, Horea Popescu, Iulian Vida, Andrei Codarcea (5027)

Next