Előre, 1972. október (26. évfolyam, 7745-7770. szám)

1972-10-01 / 7745. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap + Bucureti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7745 sz. ------ 6 oldal ára 30 báni !----- 1972. október 1., vasárnap VASÁRNAPI KIADÁS VÉGEZZÜNK EL IDEJÉBEN MINDEN MEZEI MUNKÁT! FÉNY ÉS ÁRNYÉK Kolozs megyei szántóföldeken MUNKAVERSENY A HATÁRBAN, ÉJSZAKA VÁGJÁK A KÓRÓT Naponta mintegy 400 termelőszö­vetkezeti tag szorgoskodik a zsáki mtsz határában, hogy a búzának kijelölt területekről mielőbb be­kerüljenek az elővetemények, így, aránylag rövid idő alatt sikerült kiszedni és elhordani az 50 hektár cukorrépa nagy részét, valamint megszabadítani a levélzettől a sok­sok földet a magágy készítő gépek­nek. Bevált módszer ebben a Szamos menti gazdaságban, hogy már ta­vasszal gondolnak az őszi búza ve­tésére. Korai kukoricát termeszte­nek nagy területen, s ha az gyor­san bekerül, jókor következhet az őszi kalászos. A zsáki szövetkezet tagjai már napok óta serényen tö­rik az ilyen korai érésű hibride­ket és ahogy érnek a táblák, úgy haladnak napról napra a kukorica betakarításában, s egyidejűleg gyors ütemben zajlik a kóró vágása és elhordása. Mintegy 200 hektáron lesz búza a szemeskukorica után, ezért nagy az igyekezet, hogy az egész terület a lehető leggyorsab­ban felszabaduljon. Közben a gépek teljes üzemké­pességükkel segítenek a kampány­ban. Gépi erővel végzik például a zsáki gazdaságban a silókukorica betakarításának, aprításának, szál­lításának és tárolásának minden mozzanatát. E munkával a végefelé tartanak. A silókukorica helyén — és már egyre inkább a szemeskuko­rica után is — mind nagyobb te­rületen feketéllik a friss szántás. Hagyományos szokás itt, hogy a sík területeken, amikor és ahol csak lehet, sötétedés után is folytatódik a talajforgatás. A zsáki mtsz tagjainak, traktoro­sainak elhatározása, hogy — da­colva a kedvezőtlen őszi időjárás­sal — idejében és szakszerűen vé­geznek minden mezei munkát, a lehető legjobb termelési eredmé­nyekre törekednek a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója tisz­teletére zajló hazafias munka­ver­senyben. Ugyancsak dicséretes a mező­­nagycsányi mtsz tagjainak a mód­szere, akik az elővetemények beta­karítása és a búza területének gyor­sabb felszabadítása érdekében el­határozták: a kukoricakóró betaka­rítását sötétedés után, este és éjjel végzik. BEFEJEZTÉK AZ ŐSZI ÁRPA VETÉSÉT Az egerbegyi szövetkezet föld­jein immár közel 100 hektáron ke­rült földbe a mag. A traktorosok, mint Lengyel Lajos, Fábián György, Péczi Balázs és a többiek nagyban hozzájárultak az elért sikerekhez. Jórészt szorgalmuknak köszönhető az, hogy az 50 hektár őszi árpa ve­tési tervét a legmegfelelőbb szep­temberi napokon maradéktalanul teljesítették. Az egerbegyiek hétfőn kezdik a búza vetését, amihez több mint 150 hektár magágyat készítet­tek már el. A terménybetakarításban az idén rendkívüli nehézségekkel kellett megbirkózni, és kell továbbra is, ebben a gazdaságban is, az esős időjárás miatt. A tagság szorgalma azonban meghozta a kellő ered­ményt: a 36 hektár őszi burgonya betakarítását elsőként végezték el Kolozs megyében; a 70 hektár cu­korrépa kiásását, betakarítását és átadását éppen ezekben a napok­ban fejezik be; kevés gazdaságban van oly­ sok silókukorica elvermel­ve, mint itt, és küszöbön e munka befejezése is. A silókukorica után a terület egy részét már be is ve­tették, mind felszántották és jelen­leg a cukorrépa meg a burgonya helyén dolgoznak, kora reggeltől estig, szinte megállás nélkül a szán­tó, tárcsázó és magágykészítő gé­pek. Az egerbegyi mísz is azok közé a kevesek közé tartozik a me­gyében, ahol már törik a szemes­kukorica csöveit és a kórót is vág­ják, hordják, hogy mielőbb felsza­baduljon a terület. Egyidejűleg a szövetkezet 40 hektáros szőlőjében is javában zajlik a szüret. Azt mondják: az utóbbi évek legjobb termése ez, amiből várható, hogy az idén is olyan jó bor lesz, ami­vel már régóta hírnevet szerzett magának a gazdaság. ARANYOSPOLYÁN IS PÉLDÁT MUTAT Kiemelkedő termelési sikerekkel köszöntik a Köztársaság 25. évfor­dulóját az aranyos­polyári mtsz tagjai is. A szakmai követelmények­nek megfelelően és a sokévi ta­pasztalatokhoz, hagyományokhoz híven a gazdaságban az idén már szeptemberben elvetették az őszi árpát az egész előirányzott terü­leten. Elsőként végeztek az aranyos­­polyáriak a megyében a cukorrépa betakarításával, valamint átadásá­val, pedig az nem kevés­­ területet, 53 hektárt foglalt el a határban. A területet már javában műtrá­gyázzák, gyors ütemben végzik a magágykészítést a cukorrépa nyo- Kővári Gáspár (Folytatása a 2. oldalon) AZ RKP KB VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE 1972. szeptember 29-én ülést tartott az RKP KB Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kom­munista Párt főtitkára elnökölt. Meghívottakként részt vettek miniszterek és központi szervek vezetői. Nicolae Ceaușescu elvtárs tájékoztatta a Végrehajtó Bizottságot a román párt- és ál­lami küldöttségnek Bulgária Népköztársa­ságban tett baráti látogatásáról. A Végre­hajtó Bizottság nagyra értékelte a Nicolae Ceausescu elvtárs vezette román küldöttség tevékenységét és egyhangúlag jóváhagyta a látogatás eredményét s az elfogadott doku­mentumokat. A Végrehajtó Bizottság véle­ménye szerint a látogatás s a megállapodá­sok jelentősen hozzájárulnak a román—bol­gár gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez. Románia Szocialista Köztársaság és Bulgá­ria Népköztársaság, a Román Kommunista Párt és a Bolgár Kommunista Párt barátsá­gának és együttműködésének erősödéséhez a két nép érdekében, a szocializmus és a béke egyetemes ügye érdekében. Az RKP KB Végrehajtó Bizottsága meg­vizsgálta, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a sokgyermekes családokat újabb in­tézkedésekkel támogassák, s elhatározta, hogy 1972. november 1-től havonta 200 le­­jes pénzsegélyt nyújtanak a 8 és 9 gyerme­kes anyáknak és 300 lejest a több mint 9 gyermekes anyáknak. A segélyt attól függetlenül folyósítják, hogy az anyák alkal­mazottak-e vagy sem, szövetkezeti tagok-e vagy sem, nyugdíjasok-e vagy sem, vagy van-e más jövedelmük. A segélyt egyaránt folyósítják városon és falun. A Végrehajtó Bizottság azt is elhatározta, hogy az­­alkalmazottaknak és a velük egyen­rangúaknak nyújtott állami családi pótlékot a hatodik gyermek után 20 lejjel, a hetedik gyermek után 30 lejjel, a nyolcadik gyermek után 40 lejjel, a kilencedik és a többi gyer­mek után 50 lejjel növelik. Ugyanígy növe­lik a mezőgazdasági termelőszövetkezeti ta­gok családi pótlékát is. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta és jóváhagyta a Fémipari Minisztérium és a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Vízügyi Minisztérium javaslatait a jelenlegi ötéves tervben üzembe helyezendő egyes beruhá­zási munkálatok főbb műszaki-gazdasági mutatóival kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a betakarítási mun­kálatok országszerte majdnem egész októ­berben folytatódnak és hogy ne akadályozzák e munkálatok jó menetét, a Végrehajtó Bi­zottság elhatározta, hogy ettől az évtől kezd­ve a Termés Napját október utolsó dekádjá­­ban, a termésbetakarítás befejezése után ünnepeljék meg, amikor jobban számba le­het venni a szocialista mezőgazdasági egy­ségek eredményeit. Az ülés befejezéseként az RKP KB Végre­hajtó Bizottsága folyó ügyeket intézett. A SZOCIALIZMUS, A JÖVŐ ÜGYÉT SZOLGÁLNI tudományosan meg­tervezett, pártos jö­vendőlátás, mely ha­zaszeretetünk, kom­munista eszményér­zelmeink kohójában edződik új akarások megvaló­sításainak elhatározásaivá, e­­gyenes, természetes képzettársí­tással ölt gondolatba gondola­tot most a felsőfokú intézmények tanévnyitásának előestéjén, ami­kor az ország 17 egyetemi köz­pontjának tanári karát és ta­nuló-ifjúságát köszöntjük. A tu­dományos életre felkészítő fél­száz fakultáson kezdik meg, il­letve folytatják tanulmányaikat azok, akik holnap iskolákban, laboratóriumokban, tervezőiro­dákban és kutatóintézetekben, az ipar, a bánya, a szállítás és a mezőgazdaság tervező-szerve­ző, irányító munkájában, a tö­­megművelés és az egészségügy intézményeiben fogják kifejteni tevékenységüket. Munkájuk hoz­zájárulásából forr majd ki az eszményi ifjúság új nemzedé­keinek sora, városok épülnek­­szépülnek, gyárak emelkednek, gépek tökéletesednek alkotó tettet kormányzó fantáziájuk nyomán, emberek tanulnak tő­lük a megszépült élethez méltó szebb életet élni. Az előttük vég­zett és a nyomdokukba lépő fő­iskolás nemzedékkel együtt gaz­dasági-társadalmi, művelődési fejlődésünk olyan értelmiségi garanciájává kell válniuk, akik a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és az értelmiség célki­tűzéseivel irányító-cselekvően azonosulva teremtik meg az anyagi-szellemi erő hatalmas összefogását a haza és a szo­cializmus virágoztatására, sza­kadatlan helytállást követelő feladataikat. A hazai közte- ÚJ TANÉV A FELSŐOKTATÁSBAN hatot átható politikai szellem egyre világosabbá teszi min­denki előtt azt a magasrendű megbízást, melyet pártunk mind­nyájunknak adott : meg kell te­remtenünk a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. E nagy­szerű megbízatás teljesítésének felelősséget követelő óhaja gyűj­ti tanévnyitásra a főiskolás fiata­lok seregeit, hogy a tanulás minél magasabb szintű teljesítményé­nek igényével fogjanak mind­annak elsajátításához, amit szakterületeiken belül a haladó emberi gondolkodás mint leg­értékesebb, és legelőremutatób­­bat létrehozott. A tudományos­politikai, műszaki-szakmai isme­retek szüntelen fejlesztésével, a főkutatás és felfedezés jártassá­gaival mind szorosabb szövet­ségben készüljenek fel élethiva­tásuk majdani gyakorlására. E jövő megszabta követelmények érvényesülésében segítik őket főiskoláink és egyetemeink, amelyek Romániát mind a felső­fokú tanulás lehetőségeinek biz­tosítása, mind a magas minősé­gű műveltségi szint megszerzé­sének feltételei tekintetében a világ fejlett és tekintélyes egye­temi-oktatási hálózattal rendel­kező országainak sorába emeli. Ez az oktatási hálózat nemcsak a tanulás ingyenességét, hanem a diákság 60 százalékának ösz­töndíjat, több mint felének bent­lakást biztosít. A politechnikai intézeteknek az elmúlt évben létrehozott s azóta egyre újabb, tökéletesebb felszerelésekkel gyarapodott tanműhelyei, az egyetemek és főiskolák modern laboratóriumai, kísérleti termei, társadalomtudományi kabinetjei és könyvtárai egymástól elvá­laszthatatlan egységbe kötik az oktatás-kutatás-termelés szak­emberformáló feladatait. Ezáltal, s az emberi megismerésben al­kotott új iránti fogékonysággal válik a ma felsőoktatása a nép ügyét, a szocializmus ügyét, a jövő ügyét szolgáló központi té­nyezővé. Olyan eljövendő társa­dalmi tettek előkészítőjévé, ame­lyek hazánkat „a modern civili­záció csúcsaira, a szocializmus ragyogó csúcsaira" hivatottak lendíteni. Felelősségteljes mun­kájához kívánunk felsőoktatási intézményeink munkaközössé­geinek és diák ifjúságának sok sikert az új tanévben. Juhász Zoltán A Szatmáron hamarosan két új tízemeletes, egyenként 78 lakrészes tömbházat adnak át az építők. A tömbházak mellett egy élelmiszerüzletet, cukrászdát, vendéglőt és egy zöldségüzletet is magába foglaló kereskedelmi kom­plexum is létesül (KováCS László felvétele) Telik a falközi siló a szé­kelyhídi (Bihar megye) mtsz állattenyésztő telepén (Vil­dár István felvétele) • VASÁRNAP • VASÁRNAP * Mai mellékletünk tartalmából: • Beke György: „Elfelejtettem, hogy öreg vagyok“ • Lászlóffy Aladár: Kiss Jenő 60 éves • Panek Zoltán versei • Somlyai László: Füttyjelzések (Regényrészlet)­­• Veress Zoltán: Aranyhal avagy jó tett helyébe jót várj • Marton Lili: Ami az interjúból kimaradt (Benedek Marcell) • Bajor Andor: Légszennyeződés • Majtényi Erik, stb. HAZÁNKBAN A DAVIS KUPA A Lufthansa légi­társaság já­ratával a fővárosba érkezett a Davis Kupa, a legendáshírű „sa­látástál“, amellyel minden évben a világ legjobb tenisz csapatát tüntetik ki. Az esemény újabb fordulópontot jelent az értékes serleg történetében: 35 év után első ízben kerül vissza az euró­pai kontinensre. Három és fél évtizeden keresztül az Egyesült Államokban és Ausztráliában játszották a döntőket, a román teniszsport ragyogó eredményeit­ mutatja, hogy 1937 után főváro­sunk az első olyan európai vá­ros, ahol Sheve Crump és Low bostoni ékszerészek alkotása megfordul. A Davis Kupa — mint ismere­tes — a Progresul pályán októ­ber 13 és 15 között sorra kerülő döntő alkalmából érkezett Buka­restbe, egyelőre két hétre, de teniszezőinken múlik, hogy­­ egy évre vagy akár többre is ná­lunk találjon otthonra. A serleg ugyanis abban az országban ma­rad, amely a torna győztese. A nyertes nevét minden évben fel­vésik a kupa talapzatára. S min­den reményünk megvan arra, hogy az idei döntőn Románia ne­ve is odakerüljön a győztesek helyére. A tervek szerint a serleget a főváros egyik forgalmas pontján teszik közszemlére. NICOAE CEAUSESCU Ot iS FOGADTA P. E. SELESZT ElVTÁRSAT, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szeptem­ber 29-én fogadta P. E. Seleszt elv­társat, az SZKP KB Politbürójá­­nak tagját, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának alelnökét, aki az RKP KB meghívására országunk­ban tölti pihenőszabadságát. A megbeszélésen a felek azok­kal a kérdésekkel foglalkoztak, a­­melyeket a szocializmus és a kom­munizmus építése vet fel a két or­szágban. Megelégedéssel hangsú­lyozták, hogy a Román Kommu­nista Párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja, Románia Szocia­lista Köztársaság és a Szovjetunió között szüntelenül fejlődik a barát­ság és az együttműködés a két nép érdekeinek, a szocializmus és a bé­ke ügyének megfelelően. A megbeszélés szívélyes, baráti légkörben folyt le. A ROMÁN-BOLGÁR BARÁTI KAPCSOLATOK KRÓNIKÁJÁNAK JELENTŐS ESEMÉNYE A Nicolae Ceausescu elvtárs ál­tal vezetett párt- és állami küldöttség e heti bulgáriai lá­togatása újabb szakasz határköve volt az állandóan fejlődő román— bolgár baráti és együttműködési kapcsolatokban. Országunk legma­gasabb szintű küldöttségének lelke­sen ünnepélyes fogadtatása a Feke­te-tenger bolgár partján s a meg­látogatott gazdasági egységekben ugyanazt a légkört idézte fel, amely­­lyel országunkban fogadták nemré­giben Todor Zsivkov elvtársat a román tengerparton tett látogatása alkalmával, ami mindkét esetben, megkapó, hű kifejezője volt a testvéri barátságnak és kölcsönös nagyrabecsülésnek, amely orszá­gunk és a szomszédos Bulgária, né­peink kapcsolatait alapvetően jel­lemzi. Kölcsönös elégedettséggel állapít­hatták meg ezekben a napokban is mindkét országban, hogy a román— bolgár kapcsolatok szüntelenül fej­lődnek. A Dunától északra és délre élő két nép egyre magasabb szintre emeli azokat a történelmi kapcsolatokat, amelyek ma már sokévszázados múltra tekinthetnek vissza. Közös célok és törekvések által vezérelve, románok és bolgá­rok ma egyaránt arra törekednek, hogy méginkább elmélyítsék az anyagi és szellemi javak cseréjét, mind szorosabban együttműködje­nek a szocializmus építésének mű­vében. A kölcsönösen előnyös kapcsola­tok fejlesztésének útján mindig új meg új határkövet jelentenek a két ország párt- és államvezetőinek leg­magasabb szinten lezajló találkozá­sai és megbeszélései. Ezek a talál­kozások a román—bolgár kapcsola­tokban immár hagyományosak, s akárcsak a más testvéri szocialista országok vezetőivel való találkozá­sok, mindig jelentős eredményekkel zárulnak, amiben az a közös elhatá­rozás tükröződik, hogy fejlesszék és elmélyítsék országaink és népeink barátságát és együttműködését. A találkozók és megbeszélések e lán­colatának legutóbbi szeme a román párt- és állami küldöttség e heti lá­togatása, amelynek mérlegét tömö­ren összefoglalja a lapunk tegnapi számában közölt közös közlemény. Mint olvashattuk, a megbeszélé­seken kifejezésre jutott a két fél elhatározása, hogy együttműködik a Duna hidroenergetikai és hajózási lehetőségeinek komplex kihasználá­sában. Romániának és Bulgáriának közismerten régi törekvése, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a vén fo­lyam erejének megfékezésére és úz emberek szolgálatába való állításá­ra. A most létrejött egyezmény és aláírt megállapodás a Cioara—Bele­ne hidrotechnikai komplexum kö­zös felépítéséről történelmi jelentő­ségű elhatározást szövegez meg, amely új lapot nyit a gyümölcsöző román—bolgár együttműködés a­­ranykönyvében. Új, nagyszerű mű épül tehát az Al-Dunán, amely nagy­­mértékben fokozza majd a két or­szág gazdasági erejét. A megszelí­dített vizek új ipari létesítmények számára biztosítanak majd energiát, termővé tesznek eddig kihasználha­tatlan földeket, erőteljesen serken­tik majd mindkét szocialista nem­zetgazdaság gyorsabb fejlesztését a két nép javára A hidroenergetikai komplexum felépítésének azonban nemcsak gazdasági jelentősége kimagasló. Politikai szempontból is óriási a fontossága. A közösen felépítendő létesítmény új lehetőségeket tár fel arra, hogy még erőteljesebb, még tartósabb alapokra helyezzék a két ország baráti kapcsolatait, új lehe­tőségeket tár fel a román—bolgár egyre sokrétűbb együttműködés megszilárdítására. Ezen a nagysza­bású munkatelepen együtt dolgoz­nak majd a román és bolgár munkások, technikusok és mér­nökök, testvérien segítve egy­mást, s ennek eredményeképpen kölcsönösen jobban megismerked­nek, ami hozzájárul majd ahhoz, hogy még közelebb kerüljön egy­máshoz a két nép. Mint Nicolae Ceaușescu elvtárs ezzel kapcso­latban megállapította: „Vélemé­nyünk szerint e jelentős ob­jektum nagy fontosságú lesz or­szágaink együttműködésének általa® nos fejlesztése, az összes szociálist!) (Folytatása a 6. oldalon)

Next