Előre, 1972. október (26. évfolyam, 7745-7770. szám)
1972-10-07 / 7750. szám
FAGYVESZÉLY FENYEGET HALADÉKTALANUL TAKARÍTSUK BE A KERTEK TERMÉSÉT Gyorsítani kell a zöldségfélék begyűjtését Bihar megyében igen nagy területen termesztenek zöldségféléket, ugyanis a napi fogyasztás mellett, két feldolgozó központ, a nagyváradi és az érmihályfalvi konzervgyár folyamatosan igényli a nyersanyagot, főleg paprikából, paradicsomból és uborkából. Ezekben a napokban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a határban lévő termés betakarítására, mert a zöldségfélékben jelentős mennyiségi és minőségi kárt okozhat a talajmenti fagy vagy a csapadék. A megyei szervek intézkedtek, hogy a falusi iskolák tanulói is a gyakorlati órákon az mtszek kertészeteiben segítsék a munkát. Az átvevő központok az eddigieknél több szállítóeszközt kaptak, s idénymunkásokat toborozhattak. Ennek ellenére a begyűjtés eredményeivel nem lehetünk megelégedve, a szorgalom nem általános. A GRAFIKON SZERINT A termelőegységek előre elkészített grafikonok szerint kellene hogy átadják a zöldségféléket a zöldség- és gyümölcsértékesítő központoknak, mert csak így biztosíthatják a zavartalan szállítást, osztályozást és a szükséges csomagolóanyagot. Egyesek tiszteletben tartják a grafikonokat, mások... Vajdán például az előzetes megállapodások szerint készítik elő elszállításra a termékeket. Deák Gyula főmérnök és Nagy Sándor, az mtsz elnöke naponta ellenőrzi a munka ütemét, s nyomban intézkednek, ha több kézierőre van szükség. A kilenc hektáron termesztett paprikából a leszerződött mennyiséget hiánytalanul átadták, de még 10—15 tonnát értékesítenek. A hat hektár paradicsom termését szintén szorgosan szedik, s mivel a szerződéses kötelezettséget teljesítették, a hátra lévő 60 mázsányi árut többletként szállítják le. Semmit sem hagynak kárba veszni, a zöldparadicsomot is begyűjtik. A szalárdi mtsz-ben szintén példás a szorgalom. Szabó Albert főmérnök számításai szerint, hektáronként még 8000—9000 lej értékű paradicsomot gyűjthetnek be. A munkához az iskolától is segítséget kértek. A gazdaság vezetőivel Páli Jenő aligazgató tartja a kapcsolatot, az iskola és az mtsz együttműködése példás. FEGYELMI INTÉZKEDÉS Igen, több helyen erre is szükség van. A kereki mtsz-ben Kekéts Gyula mérnököt, farmfelelőst és Mészáros Ferenc brigádost a vezetőség pénzbüntetéssel próbálta jobb munkára bírni. A 40 hektáros kertészetben rendkívül sok a teendő, ennek ellenére ők elhagyták a farmot. Kevés munkaerőt mozgósítottak a paradicsom és a paprika betakarítására, s amit leszedtek, azt is állni hagyták. Nem gondoskodtak 38 láda paprika elszállításáról. A községi néptanács elnöke, Kiss Dániel is a kertészeti farm segítségére sietett, s most közös erővel próbálják behozni, a lemaradást. Hanyagság tapasztalható a rosti mtsz-ben is. A kertészetben tonnaszámra a leszedetlen paradicsom, de az elnök és a mérnök mindössze 14—15 embert irányít ide. Néhány család felé sem néz a globális akkordrendszer alapján vállalt területének. Szükséges, hogy az mtsz vezetősége gyors intézkedésekkel serkentse jobb munkára a kertészeti brigádot. HIÁNYZIK A CSOMAGOLÓANYAG A megye mtszeit járva találkoztunk olyan esetekkel is, hogy a göngyöleg hiánya miatt szünetelt a zöldségfélék betakarítása. A gyapjús gazdaság négy napig ládákra várt, nem volt miben tárolják a paradicsomot. A körösszegi mtsz-ről is „megfeledkezett" a nagyváradi átvevő • központ,- ugyanis • napokon át csomagolóanyag nélkül hagyta. Az átvevő központ teherautói elég gyakran megfordultak a községben, de mindig a helyszínen jöttek rá az illetékesek, hogy megint . Váradon felejtették a csomagolóanyagot. Az ilyen esetekért felelősségre kell vonni a hanyagság elkövetőit. Hagymádfalván meg éppen a hagymával van a baj. Közel két hete a szabad ég alatt tárolják a hathét tonnányi termést, meg az átvevő központnak jelenleg nincs rá szüksége. Arra senki sem gondol, hogy a termés tönkre megy? Kenéz Ferenc kérek!mtsz kertészetében (Bihar megye) mozgósítottak a termés betakarítására egyelőre kevés munkaerőt (Vikdár István felvétele) ÉS MIUTÁN MI TÖRTÉNIK Mit tesz Kolozs megye helyi ipara, mit tesznek a helyi gazdálkodási vállalatok a lakosság igényeinek minél jobb kielégítéséért? Hozzájárulnak-e ezek a vállalatok a közszükségleti cikkek választékának növeléséhez? Figyelemmel követik-e és tekintetbe veszik-e a vásárlói igényeket? A Kolozs megyei néptanács egy évvel ezelőtti, XI. ülésszakán, a problémakör szerteágazó elemzése után, határozat született a közszükségleti cikkek termelésének növelésével, a lakosság jobb kiszolgálásával, a szolgáltatási hálózat fejlesztésével kapcsolatosan. Érdemes fellapozni az akkori határozatot és megnézni: hogyan váltak valóra előírásai? • Intézkedünk — írta a határozat —, hogy község- és lakásgazdálkodási vállalatainkban növeljék a termelőkapacitást és a munka termelékenységét, hogy így a lakosság számára végzett építés és épülettervezés volumene 1972-ben legalább 25—30 százalékkal növekedjék. Valóra vált-e ez a fontos előírás? Sajnos, csak részben! A néptanácsok megyeszerte szorgalmazták ugyan a kapacitás és a termelékenység növelését, a fejlesztési bankhitelek céltudatosabb felhasználását, de az év eddig eltelt időszakában csak kevéssel sikerült növelni az építkezés terén nyújtott szolgáltatás és épülettervezés volumenét az elmúlt év hasonló időszakához képest. Igaz, anyagellátási, beszerzési nehézségek is adódtak, de az is igaz, hogy egyes néptanácsok korán megfeledkeztek a határozat e fontos előírásáról. De lássuk a határozat más fejezeteit is. • A municípiumi, városi és községi néptanácsoknak tanulmányozniuk kell a helyi vállalatok termelőtevékenysége növelésének, a lakosság-szolgáltatás bővítésének lehetőségeit — írja a határozat egy másik pontja és hozzáteszi : a helyiipari vállalatoknak még több új közszükségleti cikk gyártását kell megkezdeniük. Külön feladatok teljesítését szabták meg a kolozsvári ILIC, az Electrometal vállalat, valamint a malom- és sütőipari kombinát számára. Ezen a területen valamivel jobbak az eredmények. Az előírt száz új közszükségleti cikk helyett az elmúlt évben összesen 144, ebben az évben további csaknem száz árucikk gyártását kezdték meg. Az ILIC munkaközössége elkészítette A NÉPTANÁCSOK ÉLETÉBŐL az AMI—1 típusú kazánok mintapéldányát. Ez a kazántípus igen gazdaságosan használható majd a néhánylakásos épületek központi fűtéséhez. Az Electrometal berendezkedett újabb háztartási-villamossági cikkek gyártására, a malom- és sütőipari kombinát pedig biztosítja a grizin-gyártó kapacitás teljesebb kihasználását. Létrehozták a határozatban előirányzott prototípus-műhelyt is. Kolozs megye helyiiparának eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a vállalatok nagy része teljesítette feladatait. Nem hallgathatjuk el azonban azt, hogy egyes helyeken lényegesen többet tehetnének a közszükségleti cikkek termeléséért. A Napochim vállalatnál még több műanyag-cikket, elsősorban tanszereket, játékokat állíthatnának elő, az Electrometal jóval többet tehetne a háztartási villamos készülékek gyártmányskálájának bővítéséért, az ILIC a lakosság által keresett és igényelt kézi szerszámok újabb típusait állíthatná elő, a malom- és sütőipari kombinát, a Spirul növelhetné élelmiszerkészítményei választékát és jobban ügyelhetne a termékek minőségére, az üzlethálózat jobb ellátására. A helyiipari vállalatok keveset törődtek a lakosság jobb kiszolgálásával. A múlt évi határozat idevágó előírásai nagyrészt papíron maradtak. Pedig a tordai Turdeanu vállalat fejleszthette volna gépkocsijavító kapacitását, a kolozsvári ILIC a kocsimosást, zsírozást, a Napochim pedig a vulkanizálást, hogy csak néhány példát említsünk. • Intézkednünk kell, hogy 1972 április elsejéig kidolgozzák a malmok jövedelmezőségét, a molnárok egész évi foglalkoztatását biztosító tervet — olvassuk a határozatban és mindjárt bejegyezzük saját rovatunkba, hogy e fontos előírás papíron maradt, pedig az elképzelések ésszerűek voltak, sokat ígértek. A lakosság igényeinek jobb kielégítését szem előtt tartva az egy évvel ezelőtti határozat előírta : a Kolozsvár municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága 1972 első negyedében dolgozza ki a városi közfürdő újjáépítésére vonatkozó tanulmányt. Kolozsvár jelenlegi egyetlen közfürdője ugyanis mármár hasznavehetetlen, elavult és a tervbe vett vásárcsarnok felépítésével egyidőben (tehát a közeljövőben) le is kell majd bontani. A probléma megoldása tehát sürgős, a közérdekű objektum újjáépítésére vonatkozó tanulmány azonban még nem készült el. Amint a tények bizonyítják, a megyei néptanács egy évvel ezelőtti ülésszakán elfogadott határozat jónéhány előírása papíron maradt. Elismerésre méltó viszont az, hogy a megyei néptanács vissza-visszatér korábbi ülésszakainak határozataira, megvizsgálja az előírások teljesítését. Ez a munkamódszer, a határozatok nyomon követése remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy az előírásokat ezután a néptanácsnak alárendelt minden szerv idejében és felelősségtudattal teljesítse. Véleményünk szerint csak így, a problémák állandó felszínen tartásával biztosítható az, hogy a határozatba foglalt és a képviselők által megszavazott intézkedések valóra is váljanak. Okos György MEGSZAVAZTÁK... A HATÁROZATTAL ? Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bucuresti « Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7750 sz. ------ 6 oldal ára 30 báni —— 1972. október 7., szombat A 3. oldalon: • FEDÉL ALÁ A BURGONYÁT • Három vagon hagyma sorsa Mai számunkban: • KÖNYVEK • SPORT Női kosárlabda EBBulgária, 1972 ESÉLYEINKRŐL „MEGUNTUK A NEGYEDIK HELYET" - Villáminterjú Sarkadi Árpáddal, a Kolozsvári Vointa vízilabda csapatának edzőjével (2. oldal) MŰSORKALAUZ (4. oldal) Csípősen duhajkodik az északi szél, szürke felhőnyájakat hajkurász a borús égen. Szerencsére azonban nem esik, s lehet dolgozni a termény begyűjtésén. A koradélelőtti órákban üresek a kismajtényi utcák. Csak a nyolc osztályos általános iskola körül tapasztalható nyüzsgés. Oltott mésszel teli hordóval fordul be az iskolaudvarra a lomha bivalyfogat. Tanulók ülnek a szekéren, tanuló ül a bakkon is. Az udvaron igazi építőtelep látványa fogad. Néhány iskolás betont kever, beidegződött mozdulatokkal adagolják a cement- és kavicsmennyiséget. Mások, a pincéből targoncával hordják a cementes zsákokat. A frissen felhúzott teremben két legényke most önti, egyengeti a betonpadozatot. Kívül a falakat vakolják. A helybeli mezőgazdasági termelőszövetkezet két idős mestere és két gyerek végzi ezt az igényes munkát is. A tanulók szakértelemmel kezelik a szerszámokat, szinte rutinos biztonsággal egyengetik el a malterréteget. Mérnök, mester sehol. Mindent egyedül, önállóan végeznek. Csupán Cadariu Nicolae iskolaigazgató lót-fut közöttük fáradhatatlanul,, maga is meszesen, malterosan. Bocsánatkérően tárja szét karjait és visiol, hogy várjak pár percet, míg elintézi a szeg ügyét. Addig nézelődök. Az iskolaudvar bal oldalán takaros téglaépület húzódik. Az egyik fele, a nagyobbik, most készül, a körül van a nagy sürgés-forgás. Utána a fáskamra és más melléképületek következnek. — Mi készül itt? — kérdem az igazgatót, aki végzett a sürgős problémával. — Iskolánk asztalos- és lakatosműhelyének az épülete. Amit lát, minden tanulóink két keze munkájával és anyagi hozzájárulásával készült — teszi hozzá büszkén. — Egy mester felügyeletével ők maguk készítették el az iskolát körülvevő kerítést, a járdát, aztán az iskolaműhelyt... — A falakat is ... — Azt is ők rakták, a cserepezést és minden más munkát tanulóink végeztek el. Augusztus óta mintegy 47 tanuló dolgozott a házi építőtelepen a felső tagozatról. Az olyanok, mint Botos Tiberiu, Kós Károly, Mezei Ovidiu, Szatmári Sándor, Koter Feri és mások szinte naponta jelen voltak az építkezésnél. Egy 70 000 lej értékű építőmunka megvalósítása nyilván nem gyerekjáték. De a kismajtényiak bebizonyították, hogy gyerekekkel is kivitelezhető. Ha van kezdeményezés, bátorság és felelősségvállalás. Ha jó pedagógiai érzékkel fel tudjuk csiholni a gyerekek munkakedvét. Mert a kismajtényi tanulók nemcsak az épület felhúzásán dolgoztak felnőttmódra, de saját keresetükből teremtették elő az építőanyag nagy részét is. Abból a pénzből, amit a helybeli mtsztől és a nagykárolyi ámv-tól kaptak az ott végzett folyamatos gyakorlati munkájuk honorálásaként. Persze, ezzel azzal az mtsz is segítette a munkát, hiszen a gazdaság patronálja az iskolát. Mindez azonban semmit sem von le a kismajtényi tanulók érdeméből. — Nem kellett noszogatni a gyerekeket munkára? — kérdem Cadariu igazgatót. — Ellenkezőleg. Nem egyszer haza kellett kergetnem őket. A műhelyépület falainak felhúzásával egyetlen hét alatt végeztek. Jókedvvel dolgoznak, mert tudják, hogy maguknak csinálják, mert látják, hogy bízunk képességeikben és teret engedünk önállóságuk megnyilvánulására. Meg aztán azt is kilátásba helyeztem, hogy az iskolaműhely nemcsak a tanrendben előírt kötelező gyakorlati órák alatt lesz majd nyitva számukra. Bármikor beléphetnek oda barkácsolni, dolgozni, amikor csak kedvük szottyan. Amolyan fúró-faragó központtá szeretnénk fejleszteni az iskolaműhelyt, mely a hosszú őszi-téli délutánokon hasznos időtöltést kínálhat tanulóinknak, ahelyett, hogy az utcákon csatangolnának ... Íme egy másik figyelemreméltó vetülete az iskolaműhelyi tevékenységnek Kismajtényban. Zoltán Tibor KISMAJTÉNYI PÉLDA NICOLAE CEAUSESCU, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKE FOGADTA MARCEL MARTOT, LUXEMBURG NAGYHERCEGSÉG KÜLDÖTTSÉGÉNEK VEZETŐJÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön fogadta Marcel Mart nemzetgazdaságügyi, turisztikai, szállítási és energiaügyi minisztert, Luxemburg Nagyhercegség küldöttségének vezetőjét. A fogadásnál jelen volt Manea Manescu elvtárs, a Gazdasági Tanács elnöke. A megbeszélésen a vendég hangsúlyozta, hogy Luxemburg kormánya és népe rokonszenvvel és nagy érdeklődéssel várja Románia Államtanácsa elnökének közelgő látogatását a Nagyhercegségben. Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott, hogy örömmel látogat el ebbe az országba, amellyel Románia baráti és együttműködési kapcsolatokat tart fenn,hogy megismerje népének eredményeit és megbeszéléseket folytasson közös érdekű kérdésekről Luxemburg vezetőivel. Méltatva azoknak a nemrég történt román-luxemburgi munkamegbeszéléseknek gyümölcsöző jellegét, amelyek a Nagyhercegség küldöttségének látogatása idején folytak, az ez alkalommal létrehozott konkrét megállapodásokat, amelyek ösztönzik az együttműködést a két ország között kohászati, szállítási és turisztikai téren, kifejezték mindkét országnak azt az óhaját, hogy tovább fejlesztik az ipari kooperációt, a gazdasági, kereskedelmi és más közös érdekű cseréket. A megbeszélés során a felek egyaránt hangsúlyozták, hogy igyekeznek megszilárdítani a kedvező légkört az európai országok gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez, az európai biztonság és átfogó együttműködés megteremtéséhez. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. A KÖZTÁRSASÁG XXV. ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTI DOLGOZÓ NÉPÜNK KŐOLAJIPARUNK JELENE „A TORONY“ REKORDOT DÖNT A TORONY — csak így nevezik Bákolban, és mindenki tudja, hogy ezalatt a 6000. számú fúró-kőolajkutatószonda érthető, amelyhez fogható, a fúrás mélysége szerint, nincs több a Prahova völgyében. A városka bármelyik utcájáról látható, amint a mező szondaerdeje fölé magaslik három szintje, a traverzek közt felfutó körlépcsők is kivehetők, de az út mégis hosszú a toronyig. Hangtalanul működő kőolajkutakat, szondákat, ezüstszínű vezetékeket, tartályokat kerülget, kukorica, napraforgó táblák közt tűnik el és bukkan fel újra. De legalább csend van, szanatóriumi nyugalom, gondolok a nagyvárosi ember zajkínzott idegeire, felejtve, hogy a messzeség kicsit mindig megszépíti a dolgokat. A torony közelében vége a csendnek, erős dübörgését a föld is közvetíti érezhető remegésével. — A fúrótorony egyetlen motorja hétszáz lóerős, s pillanatnyilag három hatalmas erejű gép dolgozik, a negyediket arra az időre tartalékoljuk, ha még lejjebb haladunk a fúrással, ha még több lóerőre lesz szükségünk — magyarázza a dübörgés okát Rodu Virgil mérnök, a torony irányítója. BARAKKLAKÁS Egy szobát a vegyész és a geológus rendezett be laboratóriumnak, a másodikat a különleges mérőműszerek, térképek, telefonok foglalják, a harmadikat pihenésre használják, mert az éjjelnappal dübörgő óriás pillanatra sem maradhat magára. A szonda munkások váltják egymást, a mesterek is három műszakban dolgoznak, a mérnök munkaidejét pedig az szabja meg, milyen kőzetben haladnak előre, hogyan viselkedik a fúrótorony, mit jeleznek a berendezések. Televíziót szereltek be, váltásruha az ágyon, konzerv- és kávésdobozok az asztalon. Látszik, hosszú napokra be van rendezkedve. — Ilyen a munka természete, ez a kőolajkutatás — mondja a mérnök. — Nem bánta meg, hogy ezt a mesterséget választotta? — Családi ez nálunk. Apám negyven évet dolgozott, előbb mint munkás, aztán mester a kőolajiparban. Volt honnan tudnom mire vállalkozom. Csak azt nem láttam előre, hogy hat évvel az egyetem elvégzése után, rámbízzák a legnagyobb kutatószonda vezetését. Nagy felelősséget, állandó készenlétet, gondot, nyugtalanságot jelent. — Az embereit maga válogatta. Milyen szempontok szerint, mert mint értesültem, egészében önre bízták ezt. — A vállalat teljes személyzetéből válogathattam. A szakmai tudást, hozzáértést néztem az emberekben. A mesterek ezért idősebb, sokat tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező emberek. És ilyenek a többiek is. Megbízhatók és jól dolgoznak. — Mit jelent itt jól dolgozni? — Mindenre figyelni kell, a legapróbb jelenségre, rezgésre a mérőműszereknél, gyorsan megállapítani mi történik odalent, azonnal cselekedni, hogy az esetleges zavarokat, a fúrófej elakadását elkerüljük és adott esetekben a legoptimálisabb előrehaladási sebességet biztosítsuk. És ez nem egyszerű dolog. Rengeteg tényező függvénye a másiknak, a fúrófej fordulatszáma, az alkalmazott nyomás nagysága, a fúrófolyadék adagolása, annak nyomása és így tovább ... Pillanatnyilag azon dolgozunk, hogy behozzuk az időveszteséget, amelyet egyik fontos alkatrész hiánya okozott. És úgy néz ki, hónap végéig egyenesbe is jövünk. A MOTOROK teljes kapacitással dolgoznak, gigászi erejük forgatja a fúrófejet, amely pillanatnyilag 4100 méteres mélységben vágja a kőzetet, morzsolja a követ, hol gyorsabban, hol lassabban halad előre, a tervezett mélység felé, hat és fél kilométer mélyre a föld kérgébe, oda, ahova szondafúrótorony még nem hatolt le. — Mit kívánhat az ember búcsúzóul ehhez a munkához? — Jó és szerencsés napokat... — Szerencsét? Hát a siker nem a tudás, a kitartás dolga? — De igen. A nehéz, veszélyes vagy nagy felelősséggel járó munkát végző emberek, mégis szeretik hallani, ha jószerencsét kívánnak nekik, így hát sok szerencsét kívántam a gyakran virrasztó fiatal mérnöknek, a mellette vigyázva felsorakozó mestereknek, a torony szintjein őrködő szondamunkásoknak. Kovács N. Erzsébet A máramarosszigeti fakitermelő és feldolgozó kombinát termékei egyaránt elismerésnek örvendenek a belföldi és a külföldi piacon. Ennek köszönhetően a kombinát exportterve 1973-ben több mint 10 százalékkal növekszik. Jövőre bútorból 11 százalékkal nagyobb mennyiséget kell előállítanunk, mint 1972-ben ugyanazon a termelőfelületen, de növekvő munkatermelékenységgel. A bútorexport pedig közel 30 százalékkal lesz nagyobb. AZ 54. NAPON Azért, hogy a megnövekedett feladatnak eleget tehessenek, a kombinát dolgozói már több szerződést megkötöttek belföldi, illetve külföldi megrendelőkkel. A szerződések teljesítését pedig máris előkészítik, bővítik termékeik választékát, javítják a minőségét. Nemrég rendelték meg egyik új termék, az egyszemélyes ágy prototípusát. A bútorgyár eme új terméke a 415., amelyet a kombinát fennállása óta gyártanak. A termelés beindulása óta minden 54. napon megkezdték egy-egy új bútortípus sorozatgyártását. A kilenc havi tervet jóval határidő előtt teljesítették a kombinát dolgozói. Az árutermelési terv 2 250 000 lejes túlszárnyalásával pedig már az egész évre szóló versenyvállalásuknak eleget tettek. A PAL lemeznél az évi felajánlást 137 tonnával megtetézték, terven felül adtak még 30 557 négyzetméter fornért, 8500 köbméter bükk- és fenyőrönköt, 6500 köbméter gömbfát, és több mint 2 000 000 lej értékű bútort. A máramarosszigeti építőtelepek dolgozói évi tervfeladataiknak már közel 80 százalékban eleget tettek. Az építők megkülönböztetett figyelmet fordítottak az anyagtakarékosságra, így a cementnél, faanyagnál, téglánál már majdnem az egész évre felajánlott mennyiséget megtakarították. Jelenleg a máramarosszigeti építők a téli munkafront megteremtésén fáradoznak, hogy a kedvezőtlen idő beálltával is fennakadás nélkül fejthessék ki tevékenységüket.